Már 3 lakója van a farmomnak. Tegnap is találtam egyet az utcán, közel a lakásomhoz, meg ma is. Egyelőre nem bántják egymást, vélhető hogy ugyanabból a bolyból valóak.
Én is. Vagyok most egy deeply disappointed...Sajnálom hogy nem sikerült!
Értékelem a jószándékodat, de tudod, más ám az ha az ember maga vadássza össze a lakót... Amúgy, szerintem ez úgy sikerülhet ha igenis szerzek királynőt. Csak a megtermékenyített királynőt. Egyedül azt. Akkor nincs aki bántsa... Ellenben hamarosan lepetézik, lesznek kishangyái, dolgozók természetesen, akik remélhetőleg nem bántják az anyjukat sőt segítik. És azoknak a hangyafarm lesz az OTTHON, nem akarnak mindenáron kimenni oda, vissza az igazi otthonukba hiszen ott születtek, az az igazi otthonuk...Tobb kitartas kell, es nem feladni egybol.
Nem lehet venni valamilyen allat kereskedesbe hangya csaladot?
Egy gyerek se adhatja fel ilyen konyen ha allatot akar tartani, de te mar azert felnottel, szoval turelmesebbnek kellene lenni.
A vilag legnagyobb kincse a szabadsag, lehet akiket szereztel azok nem birjak a fogsagot.
http://info-now.org/ants/AntFarms.php
http://www.antscanada.com/queen-ants-for-sale/
http://www.antstuff.net/
http://www.trulia.com/voices/Home_Buying/I_made_an_offer_for_a_single_family_that_appears_t-230576
Holnap megkerdeem a lanyom o hol veszi a pokjanak a kajat mert ott van mindenfele bogar es hangya.....
Kedves vagy, de akváriumot soha se! Nem létezik! Sokkal jobban szeretem ugyanis a halakat annál, hogy kinyírjam őket... Nem nekem valóak. Egy akvárium rengeteg gondopzást igényel. Nagyon kell ügyelni a vízhőmérsékletre, oxigéntartalomra, mittudomén. Meg rendszeres etetés, növényeket bele, figyelni az algásodást... És ez csak az amiről én is tudok, mennyi minden lehet ezen kívül még! Tippelem, te sokkal szakértőbb vagy e témában mint én, tudnál még sorolni efféléket.elnézést, hogy belekotyogok , de lenne egy javaslatom igaz, hogy nem hangya, de próbálj meg törpe édesvízi garnélát tartani nano akváriumba . Aranyosak , igénytelenek, viszont cserében folyamatosan matatnak , nyüzsögnek , nem beszélve arról, hogy kertészkedni is lehet az akváriumba.
kezdésnek a neocridina fajokat javaslom , színváltozat az az amelyik tetszik
itt egy kis összefoglaló:
http://akvafarm.hu/-garnelak.html
Az , hogy a halak egyik napról a másikra mitől pusztultak el , az passz ehhez így kevés az infó, találgatni lehetne , de sok értelme nincs .
A második ment viszont olyant nem szabad csinálni, hogy indítasz egy akváriumot , majd másnap bele a halakat. Ha indítasz egy akit akkor minimum 2 hétig üresbe kell járatni, hogy a biológiai egyensúly kialakuljon, csak utána mehetnek bele a halak , de akkor se egyszerre, mert különbem hirtelen terhelik a vizet és a lebontó baktériumok nem győzik a nagy terhelést.
De visszatérve az eredeti javaslatra én garnélákat javasoltam , nem halakat , egy kb 35 literes akváriumba eléggé igénytelenek, ha heti egyszer kapnak egy 10-15 % vízcserét akkor már vidáman elvannak , és ezek a garnélák 2.5 /3.5 cm nőnek , én tíz darabot raktam egy 35 literes aksiba most 20 vannak, de a szaporulat egy részét én elcserélgetem. Olyan 35-40 db lehet egy ekkora akváriumba, úgy hogy ne okoznak problémát. Algát ők megeszik egyedül az üveg esetleges algásodásával lehet gond, nálam arról négy süncsiga gondoskodik. Heti egyszer tíz perc a vízcsere, tehát nemigazán van vele gond. Növényzetnek meg valamilyen mohát bele. Pl Jávai moha , karácsony moha .... van több fajta és ezek is mutatósak és igénytelenek, kőre fára lehet őket rögzíteni.
*Én inkább megszabadulni szeretnék a hangyakolóniámtól. Már szétrágtak egy kerítést meg egy pergolát, most az ablakunkba fészkelték be magukat. Csak remélni tudom, hogy nem mentek bele a tetőbe. Több, mint egy centis hangyák, szívesen elviheti bárki.
Kedves Mályvacukor!Ha már kedvenceid lettek a hangyák, egy kis érdekesség róluk.
"ÉRDEKES FELFEDEZÉSEK A HANGYÁKRÓL
Új kutatások révén több érdekes felfedezés mellett az is kiderült, mit tanulhatnánk a hangyáktól.
A rabszolga hangyák bosszúja
Létezik egy hangyafaj, mely más hangyabolyokat támad meg, hogy az elrabolt hangyák gondozzák a lárvákat. Susanne Foitzik hangyakutató tanulmányozta a fajt, és arra jött rá, hogy néhány bolynál ez visszaüthet. A Protomognathus americanus hangyakolóniai rabszolgatartóként is ismertek, mivel megtámadják a rivális kolóniákat, elrabolják onnan a lárvákat. Ezeket arra használják, hogy a saját lárváikat gondozzák. Az ingyenmunkának azonban ára van.
Foitzik New Yorkban, Nyugat-Virginiában és Ohióban tanulmányozta a hangyák viselkedését, és talált olyan kolóniákat, amelyek visszatámadtak. Ezekben is úgy kezdődött az egész, hogy a Protomognathus americanus megtámadta a másik faj – ezúttal a Temnothorax longispinosus – otthonát, majd elrabolta a fiatal egyedeket.
A probléma akkor adódott, amikor az elrabolt hangyák elkezdtek felnőni: ekkor ugyanis egy kémiai anyagot bocsátanak ki magukból, ami megkülönbözteti őket a nevelt hangyáktól. A felnövekvő rabszolgák ezután már ellenségként tekintettek a nevelt hangyákra, és magukra hagyták vagy akár meg is ölték azokat. Végül a rabszolga kolónia túlélési esélyei jobbak voltak, a rabszolga hangyák lárváinak 85 százaléka élte túl a megfigyelési időszakot, a rabszolgatartók lárváinak azonban csak a 45 százaléka.
Öngyilkos termeszek védik a kolóniát
Kolóniájuk védelme érdekében öngyilkos merényleteket követnek el egyes termeszek. Támadás esetén a törzsükön cipelt, méreggel teli zsákokat kirepesztik és ragadós folyadékot szabadítanak fel, ami más fajok számára mérgező. Mivel idővel az állatok rágó szájszervének élessége csökken, és így kevésbé aktívan vehetik ki részüket a táplálékkeresésből, elsősorban a kolónia öregjei szolgálják ilyen módon a társadalmat.
Jan Sobotnik, a Cseh Tudományos Akadémia szakértője és munkatársai a Neocapritermes taracua nevű fajnál fedezték fel a robbanékony kis zsákokat, amelyek a termeszek tora és potroha között találhatók. A tasakok egyes állatoknál jól felismerhető, kék színűek, másoknál fehérek. A kutatók szerint támadáskor a kék zsákokkal rendelkező termeszek különösen agresszívan viselkednek: harapnak, ugyanakkor szabadon engedik mérgező rakományukat.
Az akcióba viszont bele is halnak. A kék zsákocskákban lévő folyadék hatásosabbnak bizonyult, mint a fehérekben lévő. A tudósok feltételezése szerint az idősebb állatok fejlesztik ki ezt a fegyvert és készek is bevetni. További vizsgálatok fényt derítettek arra, hogy a folyadék speciális mirigyekben képződik a bőr alatt, és akkor fejti ki teljes hatását, ha a termeszek nyálával keveredik.
Együttműködést kell tanulnunk a hangyáktól
A hatékony együttműködés a hangyák sikerének kulcsa - állítják a kutatók, akik szerint az apró rovarok munkamódszere az embereket is hozzásegítheti a jobb döntéshozatalhoz. A Current Biology című folyóiratban közölt tanulmány szerzői azt vizsgálták, hogy az egyedül és a csoportban élő hangyák, miként választanak fészket maguknak. A hangyáknak először két, majd nyolc fészek közül kellett választaniuk. A potenciális otthonok fele mindkét esetben sérült, illetve lakhatatlan volt.
Az eredmények szerint az egyedül élő hangyák rosszabb döntéseket hoztak, amikor nyolc fészek közül kellett választaniuk, mint akkor, amikor csak két lehetőségük volt. A csoportban élő hangyák azonban mindkét helyszínen jobban szerepeltek.
"Azt hiszem, hogy az emberek esetében azért lehet mindez érdekes, mert hajlamosak vagyunk túltöltődni az információkkal - és ez az egészségünkre, valamint a hatékony döntéshozatali képességünkre is kártékony hatással lehet"
- magyarázta Stephen Pratt, az Arizonai Állami Egyetem élettudományi intézetének munkatársa, aki a laboratóriumában dolgozó hallgatóval, Szaszaki Takaóval közösen végezte a vizsgálatot. Az eredmények azt sugallják, hogy az egyedül élő hangyák jobb döntéseket hoztak, amikor kevesebb lehetőség közül kellett választaniuk, mivel ekkor nem voltak elárasztva információkkal. A csoportban élő társaik pedig azért teljesítettek jobban, mert a tagok a döntéshozatali eljárás csupán egy-egy részéért voltak felelősek.
"A közösségben élés sok áldozatot követel a tagoktól, éppen ezért a hangyáknak némi előnyt is kell szerezniük belőle" - húzta alá a szakember. - A döntéshozatal terhének megosztásával a kolóniák elkerülik azokat a hibákat, amelyeket az egyedül élő állatok követnek el, amikor túl sok információ árasztja el őket. A hangyák esetében pedig az a legnagyszerűbb, hogy pontosan látjuk, miként viszik véghez mindezt anélkül, hogy bármelyiküket is túlterhelnék". Pratt szerint a kutatók most teljesebb képet szeretnének kapni arról, hogy miként képes ez a hangyatársadalom úgy dolgozni, mint egy részekre darabolt agy."
*
Netán ha szerencsém lesz és kifogok egy hangyarajzást a környéken...