Történelmet ír Trump az adócsökkentésekkel

Az USA történelmének legnagyobb adócsökkentésére és az egész adórendszer átfogó reformjára készül Donald Trump amerikai elnök, ezt erősítette meg ma a pénzügyminisztérium.

A társasági adót 35 százalékról 15 százalékra vágják vissza, az egyéni vállalkozók pedig 39,6 százalék helyett szintén 15 százalékot fizetnek, ezt Steven Mnuchin pénzügyminiszter jelentette be. A kormány számításai szerint a bevétel-kiesést hosszú távon pótolná az amerikai termelés felfutása és a külföldön termelő amerikai vállalatok hazacsábítása. Óriási vitára lehet számítani a törvényhozásban, Mnuchin szerint a republikánusok támogatják a terv céljait.

Az amerikai történelem legnagyobb adócsökkentését és adóreformját kezdi el a Donald Trump vezette kabinet, erről tett bejelentést ma délután Steven Mnuchin pénzügyminiszter.

A csomag célja az amerikai termelés felfuttatása, és a külföldön parkoló, több ezer milliárd dollár értékű offshore-vagyonok hazahozatala.
A fejlett országok legmagasabb társasági adókulcsa az amerikai, ezt Donald Trump elnök 35 százalékról 15 százalékra viszi le, és a lépéssel az amerikai növekedés ütemét meggyorsítani.

Az egész adórendszert érintő reformtervezet szerint az egyéni vállalkozók és a tulajdonosok által irányított vállalatok jelenleg 39,6 százalékos adókulcsát szintén 15 százalékra csökkentik, amivel a középosztálynak tett ígéreteit váltják valóra.

Az amerikai vállalatok külföldön megtermelt és ott tartott, illetve

az USA-ból a magas adók elől kimenekített pénzek után az elnök tíz százalékos egyszeri adófizetést tervez, az eddig megszellőztetett hírek szerint egyelőre ez lenne az egyik olyan elem, amely többletbevételt jelentene a költségvetés számára.

A másik az úgynevezett importvámból származna, amelyet a dömpingáron az USA-ba hozott, illetve állami támogatással olcsóbbá tett árukra vetne ki a kormányzat.

20170407horizontal3.jpg

Donald Trump történelmet írna az adórendszerben

Forrás: AFP/Jim Watson

Egyelőre két fronton nyitott kereskedelmi harcot a Trump-adminisztráció: egyrészt a dömpingáron behozott acélárukra, másrészt a kanadai faárura és tejipari termékekre. Első esetben, vagyis az acélimportnál főként a világ acélgyártásának felét adó Kína, valamint Brazília és Mexikó érintett, a tegnap bejelentett kanadai importvámot azonban már egyértelműen az Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Megállapodás (NAFTA) átírására tett első lépésként lehet értelmezni.

A faárukra kivetett 3-20 százalékos pluszadót azzal az indokkal vezetné be a kormány, hogy az öt legnagyobb kanadai faipari vállalat erdői állami támogatást kapnak, így biztosítanak az amerikai piaci árnál kedvezőbb feltételeket. Az amerikai faipari piac közel egyharmadát uralják kanadai vállalatok, és az állami támogatás kérdése már Obama elnöksége alatt is vitatéma volt a két ország között, megoldásra azonban nem jutottak, melynek oka a NAFTA szabályozásában és vitarendezési eljárásában keresendő.

A tejtermékekkel kapcsolatban Trump tegnap egy Twitter-bejegyzésben utalt az új importvámra, arra hivatkozva, hogy az USA északi részén élő tejfeldolgozókat hátrányos helyzetbe hozza a kanadai import. A kanadai kormány még tegnap tiltakozott az intézkedések ellen, és tagadta, hogy állami támogatást nyújtana a vámmal sújtandó vállalatoknak. Azt azonban elutasította Chrystia Freeland külügyminiszter, hogy egy kereskedelmi háború kezdődött volna a két állam között. A kereskedelmi forgalom egyébként tavaly 545 milliárd dollárt tett ki Kanada és az USA között.

Elemzők szerint nagyon vékony jégen táncol a Trump-adminisztráció, mert bár korábban is volt példa jelentős mértékű adócsökkentésre, például George W. Bush és Ronald Reagan elnöksége idején, de akkor távolról sem volt ennyire eladósodva az ország.

20170214steven-mnuchin.jpg

Steven Munchin pénzügyminiszter

Forrás: Picture-Alliance/AFP/Kevin Dietsch
Mások arra figyelmeztetnek, hogy a kieső több ezer milliárd dollár bevétel fedezeteként megjelölt gyorsabb fejlődésnek legalább 0,9 százalékpontos pluszt kellene minden évben elérnie ahhoz, hogy a szaldót nullára lehessen kihozni.

Sokan kételkednek abban is, hogy a tíz százalékos, egyszeri adóval hazahozható offshore-vagyonok valóban a kormány várakozásainak megfelelően érkeznek be.

Ami a politikai kockázatokat illeti, az adócsökkentés céljait támogatják a republikánusok, bár a magas deficit és a GDP 100 százaléka felett járó államadósság miatt sokan aggályukat fejezték ki.

A törvény egyébként kötelezi az adócsökkentési törvény benyújtóit arra, hogy igazolják: nem növeli a hosszú távú deficitet az intézkedésük, ezt azonban a magasabb GDP-becslésekkel valószínűleg nem lesz elegendő alátámasztani.

A republikánus körökben hónapok óta vita tárgyának számító adóreform és adóegyszerűsítésről az amerikai pénzügyminiszter annyit erősített meg, hogy a tervekben 15 százalékos új kulcsok szerelnek. Lapértesülések szerint Steven Mnuchin pénzügyminiszter is a lassabb adócsökkentés híve, Trump azonban már az elnöksége első száz napjában szeretne az ígéreteinek megfelelően áttörést hozni az adórendszerben.

fa.jpg
 
A társasági adót 35 százalékról 15 százalékra vágják vissza, az egyéni vállalkozók pedig 39,6 százalék helyett szintén 15 százalékot fizetnek,
külföldön termelő amerikai vállalatok hazacsábítása.


Az amerikai vállalatok külföldön megtermelt és ott tartott, illetve

az USA-ból a magas adók elől kimenekített pénzek után az elnök tíz százalékos egyszeri adófizetést tervez, az eddig megszellőztetett hírek szerint egyelőre ez lenne az egyik olyan elem, amely többletbevételt jelentene a költségvetés számára.



Sokan kételkednek abban is, hogy a tíz százalékos, egyszeri adóval hazahozható offshore-vagyonok valóban a kormány várakozásainak megfelelően érkeznek be.

1) az adozasuk a milyenkhez kepest smafu mondhatnam bakfitty
2) dehogy viszi haza eszebe sincs !! azeee vitte el hogy keressen
3) 10% befizetese mellett --- majd ha megkergult
itt van a szajaban Panama
 
Na ez nagyon jó cikk, korrektnek tartom. Köszi!

Érdekes elképzelések. Ami engem illet, felemás érzésem van a dologgal kapcsolatban. Egyrészt, én is valami hasonlón törtem a fejemet elnökségem idején (álmaimban...) amikor azon gondolkodtam, miként lehetne visszahozni az offshore pénzeket. Általában véve helyeslem az adócsökkentést is, legalábbis ha az úgy van megoldva hogy elsősorban a középosztálynak kedvezzen.

Azt se titkoltam soha, híve vagyok úgy általában a hazai piac védelmének, és az is szívemhez közel álló eszme, hogy „Amerika az első!”.

Emiatt aztán Trump apó sok elképzelésével rokonszenvezek bizonyos mértékig.

Másrészt viszont, az „ördög a részletekben van”. Például hogy „Amerika az első”: nos, szerintem az is amerikai, aki ott él már pár éve, még ha akár illegálisan is, s ezt megoldotta úgy, hogy mégse követett el bűncselekményt.

Megint másrészt, én beleértem az „Amerika” fogalomba Kanadát is! Természetesen elfogadom hogy Trumpnak mindenekfelett az USA rdekét illik szemelőtt tartania leginkább, de nem érzem úgy, hogy akkora hatalmasnagy különbséget kéne tennie a két ország közt, amint azt most teszi. Végeredményben határosak egymással, mindegyik nagyobbrészt angolszász ország, hasonló életszínvonallal és értékrenddel, politikai rendszerrel... Sokkal jobb lenne szövetkezni, sőt, még talán egyesülni is a jövőben! Vagyis, kifejezetten épp a Kanadával folytatott szabadkereskedelmi egyezményeket én semmi esetre se mondtam volna fel Trump helyében, bár az valószínűsíthető, hogy egyes elemeit újragondoltam/tárgyaltam volna. De csak néhány részletkérdésben.

Például engem nem zavart volna hogy a fát Kanadából kapja az USA. Még örültem is volna neki ha megtudom. (Eddig nem tudtam...). Tudniillik, aljas önző szempontok miatt: inkább Kanada eredei pusztuljanak, mint az USA erdei, hehehe... Ha ez jó Kanadának, az USA-nak pláne!

Lehetne még sorolni... Mindenesetre, én valahogy úgy vagyok ezzel, hogy az hogy „Amerika az első”, az oké nagyon, de ezt okosan kell megvalósítani, és nem bináris módon hogy nulla vagy egy. Ez nem számítástechnika...

Tehát: Ha azt mondom hogy fontossági sorrend, akkor valahogy olyasmiképpen sorolnám a dolgokat be, hogy:

—USA: 100 pont
—Kanada: valahol 80 és 90 pont között
—Ausztrália, Új-Zéland: 70 és 80 pont közt
—EU: 60-70 pont közt
—Mexikó: 50 pont környékén
—Egyéb országok Közép- és Dél-Amerikában: 30 pont körül. Ezekre (Mexikóra is...) úgy tekintek ugyanis mint az USA leendő tagállamaira a távoli jövőben...
—A világ maradék része: ahogy épp adódik a pillanatnyi haszon fényében, de mindenképp 30 pont alatt.
 
Az USA történelmének legnagyobb adócsökkentésére és az egész adórendszer átfogó reformjára készül Donald Trump amerikai elnök, ezt erősítette meg ma a pénzügyminisztérium.

A társasági adót 35 százalékról 15 százalékra vágják vissza, az egyéni vállalkozók pedig 39,6 százalék helyett szintén 15 százalékot fizetnek, ezt Steven Mnuchin pénzügyminiszter jelentette be. A kormány számításai szerint a bevétel-kiesést hosszú távon pótolná az amerikai termelés felfutása és a külföldön termelő amerikai vállalatok hazacsábítása. Óriási vitára lehet számítani a törvényhozásban, Mnuchin szerint a republikánusok támogatják a terv céljait.

Az amerikai történelem legnagyobb adócsökkentését és adóreformját kezdi el a Donald Trump vezette kabinet, erről tett bejelentést ma délután Steven Mnuchin pénzügyminiszter.

A csomag célja az amerikai termelés felfuttatása, és a külföldön parkoló, több ezer milliárd dollár értékű offshore-vagyonok hazahozatala.
A fejlett országok legmagasabb társasági adókulcsa az amerikai, ezt Donald Trump elnök 35 százalékról 15 százalékra viszi le, és a lépéssel az amerikai növekedés ütemét meggyorsítani.

Az egész adórendszert érintő reformtervezet szerint az egyéni vállalkozók és a tulajdonosok által irányított vállalatok jelenleg 39,6 százalékos adókulcsát szintén 15 százalékra csökkentik, amivel a középosztálynak tett ígéreteit váltják valóra.

Az amerikai vállalatok külföldön megtermelt és ott tartott, illetve

az USA-ból a magas adók elől kimenekített pénzek után az elnök tíz százalékos egyszeri adófizetést tervez, az eddig megszellőztetett hírek szerint egyelőre ez lenne az egyik olyan elem, amely többletbevételt jelentene a költségvetés számára.

A másik az úgynevezett importvámból származna, amelyet a dömpingáron az USA-ba hozott, illetve állami támogatással olcsóbbá tett árukra vetne ki a kormányzat.

20170407horizontal3.jpg

Donald Trump történelmet írna az adórendszerben

Forrás: AFP/Jim Watson

Egyelőre két fronton nyitott kereskedelmi harcot a Trump-adminisztráció: egyrészt a dömpingáron behozott acélárukra, másrészt a kanadai faárura és tejipari termékekre. Első esetben, vagyis az acélimportnál főként a világ acélgyártásának felét adó Kína, valamint Brazília és Mexikó érintett, a tegnap bejelentett kanadai importvámot azonban már egyértelműen az Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Megállapodás (NAFTA) átírására tett első lépésként lehet értelmezni.

A faárukra kivetett 3-20 százalékos pluszadót azzal az indokkal vezetné be a kormány, hogy az öt legnagyobb kanadai faipari vállalat erdői állami támogatást kapnak, így biztosítanak az amerikai piaci árnál kedvezőbb feltételeket. Az amerikai faipari piac közel egyharmadát uralják kanadai vállalatok, és az állami támogatás kérdése már Obama elnöksége alatt is vitatéma volt a két ország között, megoldásra azonban nem jutottak, melynek oka a NAFTA szabályozásában és vitarendezési eljárásában keresendő.

A tejtermékekkel kapcsolatban Trump tegnap egy Twitter-bejegyzésben utalt az új importvámra, arra hivatkozva, hogy az USA északi részén élő tejfeldolgozókat hátrányos helyzetbe hozza a kanadai import. A kanadai kormány még tegnap tiltakozott az intézkedések ellen, és tagadta, hogy állami támogatást nyújtana a vámmal sújtandó vállalatoknak. Azt azonban elutasította Chrystia Freeland külügyminiszter, hogy egy kereskedelmi háború kezdődött volna a két állam között. A kereskedelmi forgalom egyébként tavaly 545 milliárd dollárt tett ki Kanada és az USA között.

Elemzők szerint nagyon vékony jégen táncol a Trump-adminisztráció, mert bár korábban is volt példa jelentős mértékű adócsökkentésre, például George W. Bush és Ronald Reagan elnöksége idején, de akkor távolról sem volt ennyire eladósodva az ország.

20170214steven-mnuchin.jpg

Steven Munchin pénzügyminiszter

Forrás: Picture-Alliance/AFP/Kevin Dietsch
Mások arra figyelmeztetnek, hogy a kieső több ezer milliárd dollár bevétel fedezeteként megjelölt gyorsabb fejlődésnek legalább 0,9 százalékpontos pluszt kellene minden évben elérnie ahhoz, hogy a szaldót nullára lehessen kihozni.

Sokan kételkednek abban is, hogy a tíz százalékos, egyszeri adóval hazahozható offshore-vagyonok valóban a kormány várakozásainak megfelelően érkeznek be.

Ami a politikai kockázatokat illeti, az adócsökkentés céljait támogatják a republikánusok, bár a magas deficit és a GDP 100 százaléka felett járó államadósság miatt sokan aggályukat fejezték ki.

A törvény egyébként kötelezi az adócsökkentési törvény benyújtóit arra, hogy igazolják: nem növeli a hosszú távú deficitet az intézkedésük, ezt azonban a magasabb GDP-becslésekkel valószínűleg nem lesz elegendő alátámasztani.

A republikánus körökben hónapok óta vita tárgyának számító adóreform és adóegyszerűsítésről az amerikai pénzügyminiszter annyit erősített meg, hogy a tervekben 15 százalékos új kulcsok szerelnek. Lapértesülések szerint Steven Mnuchin pénzügyminiszter is a lassabb adócsökkentés híve, Trump azonban már az elnöksége első száz napjában szeretne az ígéreteinek megfelelően áttörést hozni az adórendszerben.

Csatolás megtekintése 1542023

A módszer ismerős....kíváncsi vagyok átmegy-e.
 
Na ez nagyon jó cikk, korrektnek tartom. Köszi!

Érdekes elképzelések. Ami engem illet, felemás érzésem van a dologgal kapcsolatban. Egyrészt, én is valami hasonlón törtem a fejemet elnökségem idején (álmaimban...) amikor azon gondolkodtam, miként lehetne visszahozni az offshore pénzeket. Általában véve helyeslem az adócsökkentést is, legalábbis ha az úgy van megoldva hogy elsősorban a középosztálynak kedvezzen.

Azt se titkoltam soha, híve vagyok úgy általában a hazai piac védelmének, és az is szívemhez közel álló eszme, hogy „Amerika az első!”.

Emiatt aztán Trump apó sok elképzelésével rokonszenvezek bizonyos mértékig.

Másrészt viszont, az „ördög a részletekben van”. Például hogy „Amerika az első”: nos, szerintem az is amerikai, aki ott él már pár éve, még ha akár illegálisan is, s ezt megoldotta úgy, hogy mégse követett el bűncselekményt.

Megint másrészt, én beleértem az „Amerika” fogalomba Kanadát is! Természetesen elfogadom hogy Trumpnak mindenekfelett az USA rdekét illik szemelőtt tartania leginkább, de nem érzem úgy, hogy akkora hatalmasnagy különbséget kéne tennie a két ország közt, amint azt most teszi. Végeredményben határosak egymással, mindegyik nagyobbrészt angolszász ország, hasonló életszínvonallal és értékrenddel, politikai rendszerrel... Sokkal jobb lenne szövetkezni, sőt, még talán egyesülni is a jövőben! Vagyis, kifejezetten épp a Kanadával folytatott szabadkereskedelmi egyezményeket én semmi esetre se mondtam volna fel Trump helyében, bár az valószínűsíthető, hogy egyes elemeit újragondoltam/tárgyaltam volna. De csak néhány részletkérdésben.

Például engem nem zavart volna hogy a fát Kanadából kapja az USA. Még örültem is volna neki ha megtudom. (Eddig nem tudtam...). Tudniillik, aljas önző szempontok miatt: inkább Kanada eredei pusztuljanak, mint az USA erdei, hehehe... Ha ez jó Kanadának, az USA-nak pláne!

Lehetne még sorolni... Mindenesetre, én valahogy úgy vagyok ezzel, hogy az hogy „Amerika az első”, az oké nagyon, de ezt okosan kell megvalósítani, és nem bináris módon hogy nulla vagy egy. Ez nem számítástechnika...

Tehát: Ha azt mondom hogy fontossági sorrend, akkor valahogy olyasmiképpen sorolnám a dolgokat be, hogy:

—USA: 100 pont
—Kanada: valahol 80 és 90 pont között
—Ausztrália, Új-Zéland: 70 és 80 pont közt
—EU: 60-70 pont közt
—Mexikó: 50 pont környékén
—Egyéb országok Közép- és Dél-Amerikában: 30 pont körül. Ezekre (Mexikóra is...) úgy tekintek ugyanis mint az USA leendő tagállamaira a távoli jövőben...
—A világ maradék része: ahogy épp adódik a pillanatnyi haszon fényében, de mindenképp 30 pont alatt.

Érdekes...innen messziről Kanada az USA semmibe vett, lenézett úm. gyarmatának tűnt.
Pedig nekem 1000x szimpatikusabb ország...hehe.
 
Érdekes...innen messziről Kanada az USA semmibe vett, lenézett úm. gyarmatának tűnt.
Pedig nekem 1000x szimpatikusabb ország...hehe.
Nekem Kanadában igazából csak 1 dolog nem szimpatikus, ez pedig Quebec állandó hőzöngése a francia nyelv miatt, meg a nagyhangú fenekedése hogy de kiválnak meg minden... Ez eléggé hasonlít ahhoz a szarakodáshoz amit magyarország is csinál az EU tagság ellen. Igazából ha csak rajtam múlna, egyszerűen kibasznám a francba azt a tartományt, a többit pedig hozzácsatolnám az USA-hoz és kész. Természetesen, nem mint gyarmatot, hanem ugyanúgy minden kanadai államnak ugyanolyan jogai lennének mint most bármelyik USA-i államnak. Elvileg tehát annak se lenne akadálya, hogy olyasvalaki legyen e megnagyobbodott USA elnöke, aki korábban kanadai állampolgár volt. Quebec pedig menjen a fenébe, tapasztalja meg hogy miként boldogul egyedül. Ha megjön a józan esze, vissza lehet fogadni, természetesen, de egyértelművé kell tenni hogy többé azután nem lehet kilépni. És felejtse el az egyénieskedést.
 
Amerika kevesbe van eleresztve nyersanyagokaba mint Canada. A faipar fa kitermeles nagy resze Usaba megy.
Mielott valaki erdoirtasokrol es kovetkezmenyeire gondolna itt nem epulnek epuletek a kivagott fak helyet, hanem par even belul ujra ultetik, es kietlen lakatlan teruletekrol vagjak ki a fakat.
Sokan vannak akik szivesen osszeborolnalnak Canadat Usaval. Az olcso adozas mindenkit vonz de az itteni szoc halot nem akarna feladni senki ami miatt mi sokszorosat fizetjuk adokent be. Pl nyugdij, egeszsegugy, oktatas sok program ami a csokkent kepessegueknek segit stb.
Amerikanak megfelelne a hazassag de Canadanak nem.
Canada bekefentarto hadserege van onkentes alapon.
Ezer dolog ami miatt ez a hazassag nem fog osszejonni a kozeljovobe.

 
Quebec kivallasa nem ilyen egyszeru menejenek a fenebe. Gazdasagilag masodik Canadaba ami azt jelenti rengeteg federalis es kozos penz lett befektetve, hogy ilyen termelest tudjanak produkalni. Az egesz canada tette be ezt es feljesztette. Ha kiakarnanak szallni olyan minusszal tenenk hogy az eletbe nem tudna felallni,
Nem beszelve nem csak Canada tobbi resze nem akarja, de az indianok sem , ami lehetetlene tenne a tartomany beindulasat az uj eletukbe. pl az eromuvek nagy resze indian teruleten van.
A tollasok meg megmondtak ok maradnak Canadaba.
Azota csend van a kivalasrol.
 
Nekem Kanadában igazából csak 1 dolog nem szimpatikus, ez pedig Quebec állandó hőzöngése a francia nyelv miatt, meg a nagyhangú fenekedése hogy de kiválnak meg minden... Ez eléggé hasonlít ahhoz a szarakodáshoz amit magyarország is csinál az EU tagság ellen. Igazából ha csak rajtam múlna, egyszerűen kibasznám a francba azt a tartományt, a többit pedig hozzácsatolnám az USA-hoz és kész. Természetesen, nem mint gyarmatot, hanem ugyanúgy minden kanadai államnak ugyanolyan jogai lennének mint most bármelyik USA-i államnak. Elvileg tehát annak se lenne akadálya, hogy olyasvalaki legyen e megnagyobbodott USA elnöke, aki korábban kanadai állampolgár volt. Quebec pedig menjen a fenébe, tapasztalja meg hogy miként boldogul egyedül. Ha megjön a józan esze, vissza lehet fogadni, természetesen, de egyértelművé kell tenni hogy többé azután nem lehet kilépni. És felejtse el az egyénieskedést.

Igen, nekem is fura ez francia társaság ott, bár a francia-angol utálat ősrégi.
Azt azért te sem gondolod komolyan, hogy Kanada feladná az autonómiáját.
A szövetségi törvények rájuk is vonatkoznának, azt pedig elképzelhetelennek tartom, hogy az átag amerikai többség valaha is megszavazna egy kanadai elnököt.
Kíváncsi lennék akkor is így gondolkodnál-e, ha Kanadában élnél....;)
 
Amerika kevesbe van eleresztve nyersanyagokaba mint Canada. A faipar fa kitermeles nagy resze Usaba megy.
Mielott valaki erdoirtasokrol es kovetkezmenyeire gondolna itt nem epulnek epuletek a kivagott fak helyet, hanem par even belul ujra ultetik, es kietlen lakatlan teruletekrol vagjak ki a fakat.
Sokan vannak akik szivesen osszeborolnalnak Canadat Usaval. Az olcso adozas mindenkit vonz de az itteni szoc halot nem akarna feladni senki ami miatt mi sokszorosat fizetjuk adokent be. Pl nyugdij, egeszsegugy, oktatas sok program ami a csokkent kepessegueknek segit stb.
Amerikanak megfelelne a hazassag de Canadanak nem.
Canada bekefentarto hadserege van onkentes alapon.
Ezer dolog ami miatt ez a hazassag nem fog osszejonni a kozeljovobe.


Nem élrtem, ez miért lenne akadály. Az USA lényege épp az, hogy meglehetősen nagy egyéni jogköre van az egyes államoknak. Simán megoldható lenne, hogy a (volt) kanadai államok ne sokat adjanak fel a megszokott életmódjukból. A leglényegesebb a szememben úgysem az adórendszer, nem is az egészségügy, hanem a szabad költözés, gyakorlatilag tehát a határ megszüntetése, szabad munkavállalás (mindkét részről), egységes fizetőeszköz (pénz), egyetlen hadsereg, tehát a tőke/munkaerő szabad áramlása, és természetesen egyetlen, szövetségi külpolitika!

A szememben ezek a lényegesek, minden egyéb aránylag jelentéktelen. Ebbe beletartozik az adózás meg a szocháló is. Akinek tetszik hogy többet adózik, de cserébe nagyobb szociális biztonságot élvez, az oké, elköltözik a volt kanadai államok egyikébe majd. Aki egykori kanadai állampolgár meg olyan üzleti vénájú hogy neki az alacsony adókulcsok tetszenek és nem zavarja hogy emiatt alig van szociálkis juttatás amit megkapha, az majd elköltözik mittudomén Texasba vagy ahova akar, a „régi” USA-államok egyikébe. Mi ebben a gond? Mindenkinek azt ami tetszik!
 
Igen, nekem is fura ez francia társaság ott, bár a francia-angol utálat ősrégi.
Azt azért te sem gondolod komolyan, hogy Kanada feladná az autonómiáját.
A szövetségi törvények rájuk is vonatkoznának, azt pedig elképzelhetelennek tartom, hogy az átag amerikai többség valaha is megszavazna egy kanadai elnököt.
Kíváncsi lennék akkor is így gondolkodnál-e, ha Kanadában élnél....;)
Biztosra veheted, hogy így gondolkodnék akkor is. Mindigis a birodalmi eszme híve voltam, ami azt jelenti, hogy minél nagyobb egy ország annál jobb, feltéve hogy benne minden polgárra azonos törvények vonatkoznak, vagy ha a törvények eltérőek is netán egyes országrészek közt, de legalább az biztosított mindenkinek, hogy ha neki ott nem tetszik, elköltözhet valami másik területére a Birodalomnak, s ez alapvető állampolgári joga!

Emlékszem, még egészen picike gyerek voltam a szocializmus idejében, nem sokat tudtam a világról, de már akkor azzal a kérdéssel hökkentettem meg a tanáraimat, hogy ha igaz hogy van az az „örök, megbonthatatlan szovjet-magyar barátság”, meg hogy a szocialista tábor a jó (mert a kapitalista a gonosz ugye), és a szocialista országok békében élnek egymással, szeretik egymást, segítik egymást meg minden, akkor miért is van egyáltalán több külön szocialista ország, miért nem lép be mindegyik a Szovjetúnióba?!
Lehettem valami alsó tagozatos ekkor.
Megkérdezték, hülye vagyok-e. Meg komolyan gondolom-e, feladni Magyarország függetlenségét! Mondtam hogy igen, komolyan gondolom, de különben meg azt ők nem gonddolhatják komolyan hogy Magyarország független, hiszen van itt egy rakás ruszki laktanya, ugye „ideiglenesen”... De nekem ezzel semmi bajom nincs is, oké, de akkor legyünk rendesen egy ország, azaz tessék eltörölni a határokat!
Na ekkor történt hogy felvilágosítottak róla hogy kár erőlködnöm a határok miatt, mert a Szovjetúnión belül is vannak határok, s egyik helyről a másikra csak útlevéllel lehet utazni...

Erre én hogy MIIIIII?! Hiszen akkor az nem is egyetlen ország!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Na ekkor kezdtem valamiképp „megvilágosodni”, rájönni hogy más a valóság és más a propaganda, s talán nincs is minden olyan rendben a szocialista táborban mint hirdetik... Ha valami EGY ország, akkor azon belül nem lehetnek határok, legalábbis nem OLYAN határok, amik megakadályozzák a személyek szabad mozgását!

Az ilyen határokat el kell törölni. Legyen egységes pénz, egyetlen hadsereg (hogy ne lehessen háborúzni...), szabad költözés, munkavállalás, helyváltoztatás, a többi már nem igazán lényeges, majd kialakul apránként. ha ezek megvannak, szerintem az egyetlen ország. ha nincs meg: Nem egyetlen ország! S lám igazam volt, a SZU is felbomlott...

Én igenis azt szeretném ha az USA minél nagyobb lenne ilyen értelemben, s kézenfekvő volna Kanadával kezdeni. Ehhez nem szükséges hogy belekotyogjanak az egyes államok adórendszerébe meg szociális hálójába. Attól még lehetne közös a pénz, a hadsereg, meg szabad a költözködés is. Nem olyan nehéz ez ha van akarat hozzá! A többi meg nem olyan nagyon fontos.
 
Igen, nekem is fura ez francia társaság ott, bár a francia-angol utálat ősrégi.
ez a francia tarsasag volt itt elobb
azonkivul megegy olyan nemzeti erzelmu es azert tenni is kepes nepet
en meg nem lattam mint a Quebeci francia
mikor az elenyeszo es csokkeno letszamuk miatt rovid idon belul
elvesztettek volna francia identitasukat
akkor meghirdettek a rohamnepszaporulatot
ami annyit jelentett ,hogy szinte minden csaladban 8-10 gyerek szuletett
ami rendkivuli gyors ido alatt megduplazta a lakossag szamat
erre azota sem kepes egyetlen nacio sem
a beszedjuk O francia amit a continensen elok kifiguraznak
 
Utoljára módosítva:
A törvény egyébként kötelezi az adócsökkentési törvény benyújtóit arra, hogy igazolják: nem növeli a hosszú távú deficitet az intézkedésük, ezt azonban a magasabb GDP-becslésekkel valószínűleg nem lesz elegendő alátámasztani.
Erre azért kíváncsi lennék. Mekkora lehet az eltérés (hibaszázalék), milyen felelősség terheli és milyen következménye van a tévedésnek ha ráfizet az USA? :( Mit kapnak ha bejön a javaslatuk és nyer rajta az ország? :)
Más törvényjavaslatnál ezt nálunk is bevezethetnék. :) Pénzügynél előbb hozzáértő csapatot kell összeállítani. Pártszimpátiától független emberekből !!!
 
Biztosra veheted, hogy így gondolkodnék akkor is. Mindigis a birodalmi eszme híve voltam, ami azt jelenti, hogy minél nagyobb egy ország annál jobb, feltéve hogy benne minden polgárra azonos törvények vonatkoznak, vagy ha a törvények eltérőek is netán egyes országrészek közt, de legalább az biztosított mindenkinek, hogy ha neki ott nem tetszik, elköltözhet valami másik területére a Birodalomnak, s ez alapvető állampolgári joga!

Emlékszem, még egészen picike gyerek voltam a szocializmus idejében, nem sokat tudtam a világról, de már akkor azzal a kérdéssel hökkentettem meg a tanáraimat, hogy ha igaz hogy van az az „örök, megbonthatatlan szovjet-magyar barátság”, meg hogy a szocialista tábor a jó (mert a kapitalista a gonosz ugye), és a szocialista országok békében élnek egymással, szeretik egymást, segítik egymást meg minden, akkor miért is van egyáltalán több külön szocialista ország, miért nem lép be mindegyik a Szovjetúnióba?!
Lehettem valami alsó tagozatos ekkor.
Megkérdezték, hülye vagyok-e. Meg komolyan gondolom-e, feladni Magyarország függetlenségét! Mondtam hogy igen, komolyan gondolom, de különben meg azt ők nem gonddolhatják komolyan hogy Magyarország független, hiszen van itt egy rakás ruszki laktanya, ugye „ideiglenesen”... De nekem ezzel semmi bajom nincs is, oké, de akkor legyünk rendesen egy ország, azaz tessék eltörölni a határokat!
Na ekkor történt hogy felvilágosítottak róla hogy kár erőlködnöm a határok miatt, mert a Szovjetúnión belül is vannak határok, s egyik helyről a másikra csak útlevéllel lehet utazni...

Erre én hogy MIIIIII?! Hiszen akkor az nem is egyetlen ország!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Na ekkor kezdtem valamiképp „megvilágosodni”, rájönni hogy más a valóság és más a propaganda, s talán nincs is minden olyan rendben a szocialista táborban mint hirdetik... Ha valami EGY ország, akkor azon belül nem lehetnek határok, legalábbis nem OLYAN határok, amik megakadályozzák a személyek szabad mozgását!

Az ilyen határokat el kell törölni. Legyen egységes pénz, egyetlen hadsereg (hogy ne lehessen háborúzni...), szabad költözés, munkavállalás, helyváltoztatás, a többi már nem igazán lényeges, majd kialakul apránként. ha ezek megvannak, szerintem az egyetlen ország. ha nincs meg: Nem egyetlen ország! S lám igazam volt, a SZU is felbomlott...

Én igenis azt szeretném ha az USA minél nagyobb lenne ilyen értelemben, s kézenfekvő volna Kanadával kezdeni. Ehhez nem szükséges hogy belekotyogjanak az egyes államok adórendszerébe meg szociális hálójába. Attól még lehetne közös a pénz, a hadsereg, meg szabad a költözködés is. Nem olyan nehéz ez ha van akarat hozzá! A többi meg nem olyan nagyon fontos.

Az USA is államok szövetége, ahol az egyes tagállamoknak külön törvénykezése van.
Bizonyára zsenge korod miatt nem ismerted a szovjet himnuszt, amely így kezdődött: Szojuz nyerusimij reszpublik szvabodnih .... Szövetségbe forrt szabad köztársaságok.....;)

A birodalmi eszmével végképp nem tudok egyet érteni....abban mindig csak annak jó igazán, aki kitalála, a többiek inkább többé, mint kevésbé alárendeltek.
A nagy birodalmak mind bukásra voltak ítélve a történelem során.
 

Hírdetőink

kmtv.ca

kmtv.ca

Friss profil üzenetek

petrucy wrote on sizsu's profile.
Megtisztelve érzem magam a követés bejelölése miatt.-))
vorosmart wrote on bsilvi's profile.
Köszönömszépen a legújjab fordítást !
A "friss üzenetek + napok óta nem jelennek meg,hibát jelez
vorosmart wrote on DeeYoo's profile.
Köszönöm szépen a fordítást.

Statisztikák

Témák
38,094
Üzenet
4,794,738
Tagok
615,332
Legújabb tagunk
Kecskés Loretta
Oldal tetejére