A megemlékezés napja

Augusztus végén Lázár György cikkét olvasva eszembe jutott, hogy a két világháborúban harcoló katonák témája már engem is megérintett néhány évvel ezelőtt, és le is írtam hasonló gondolataimat, mégpedig november 11-e kapcsán.

Az említett cikkben Lázár György tiltakozik a Torontói Magyar Ház falán elhelyezett, a két világháború magyar hőseire emlékező tábla ellen. Amikor “Horthy katonái jónéhány kanadait is megöltek…”, talán nem illene éppen itt ellenséget ünnepelni. Akkor elhatároztam, hogy ebben az évben előveszem a jegyzeteimet, és formába öntöm akkori írásomat.

Fura érzés magyarként ünnepelni az első és második világháborús hősöket. Amikor a legkisebbik fiam büszkén kijelentette, hogy a Megemlékezés napja az ő névnapjára esik és kérdezgetni kezdett a magyar háborús hősökről, no meg arról, hogy a családunkat hogyan érintették a háborúk, akkor megzakkantam egy pillanatra.

Először persze büszkén elmondtam neki, hogy a nevét a nagyapám után és édesapám legidősebb bátyja után kapta. Úgy alakult, hogy mindkét Márton részt vett háborúban, az idősebb az elsőben, a fia a másodikban. De amíg a fiam dédapja hazatért a háborúból és hét gyermeket nevelt fel, addig a nagybácsink, bár hazaért a fogságból, 1948-ban belehalt a sebesüléseibe.

De ami a hősiességet illeti…

A kanadaiak méltán büszkék arra, hogy önkénteseik 1914 óta folyamatosan és odaadóan harcolnak azért, hogy visszaállítsák a békét, megvédjék a demokráciát, az emberi jogokat és nemzeteket szabadítsanak fel. A mai nagyobb háborúktól mentes világ és a viszonylagos egyensúly fenntartása nekik és előljáróiknak is köszönhető. A kanadaiak az elmúlt száz évben harcoltak például Franciaországban, Spanyolországban, Németországban, Vietnámban, Kuwaitban, Irakban, Afganisztánban és Boszniában is.

De kik is azok a kanadaiak? Bevándorlók a világ minden országából, akik büszkén vallják magukat kanadainak. Ők azok, akiknek szülőföldjein ezek a veteránok harcoltak valamikor. Lehet, hogy az ő oldalukon, lehet, hogy éppen ellenük, de mindenképp rengeteg katonai és civil sebesülttel és áldozattal.

Példának okáért a két világháborúban közel száz millióan estek áldozatul, akiknek több, mint a fele civil volt.

A második világháborúban a több, mint 24 millió katonai áldozat között 300 000 magyar volt és 45 300 kanadai. Az utóbbiak elhivatott önkéntesek voltak.

A magyar katonák azonban nem maguktól mentek a háborúba. Őket kérlelhetetlenül besorozták, de nem azért, mert meg kellett védeni a hazát, vagy a szabadságot, s a demokráciához sem volt semmi köze. Őket más országokba hajtották harcolni. El kellett hagyniuk családjukat, otthonukat, városukat és még az országukat is. S ott sem szabadságért, jogokért vagy emberekért harcoltak. Nem. Őket mint a birkákat terelték, hajtották, idomították, feláldozták és hagyták, hogy lemészárolják őket.

A katona nem azért van, hogy gondolkodjon. A katona parancsot követ és végrehajtja azt.
Ezek a férfiak olyan országban születtek, ahol a vezetők a rossz oldalt választották, csak a saját érdekeikre gondolva. Így a közkatonák már nem állhattak a jó oldalra többé. Név, arc, család és célok nélküli ellenséggé váltak, akiket a jó oldal hőseinek le kellett győznie, meg kellett ölnie ahhoz, hogy a csatát megnyerjék és a háborút befejezzék.

A nagybátyám volt a család legidősebb gyermeke. A legfiatalabb már alig ismerhette őt, mert amikor bevonult 25 évesen, nagynéném csak öt éves lehetett. S mire visszaért, már alig volt benne élet. Pedig ő volt a legmagasabb és legjóképűbb a családban. Menyasszonya megígérte neki, hogy megvárja őt.
Az édesapám vele dolgozott a nyugdíjig, tehát mindannyian ismertük őt. Megtartotta az ígéretét: várt. Soha nem házasodott meg, nem szülte meg a megálmodott gyermekeit. Olyan volt, mintha a családhoz tartozott volna. Egy soha-meg-nem-valósult, széttört családhoz, ahol soha nem játszhattam a soha meg nem született unokatestvéreimmel. Az apám soha nem kérhette ki bátyja tanácsát. Azt mesélte, hogy Marci bácsi hasonlított leginkább a nagyapámra: hallgatag volt, bölcs és jóképű.

Azt azonban soha nem mondta senki, hogy hős lett volna. Nem. Ő is és az apja is áldozatok voltak, mint a családjuk is, a hatalom áldozatai. Még ahhoz sem volt joguk, hogy eldöntsék, feláldozzák-e az életüket. A hatalom döntött.

S azok a családok, akik ebben az értelmetlen csatározásban elvesztették kedveseiket, azoknak teljesen mindegy volt, hogy ki melyik oldalon állt és mit képviselt, ki lesz hős és ki lesz a vesztes.
Azonban azok az idők véget értek, és senki sem akart többé emlékezni a bombázásokra és az éhezésre, arra, amikor kukoricát ettek kukoricával.

De voltak utóhatásai is a világháborúknak. Én még emlékszem a hatvanas években a légó gyakorlatokra.

Felhangzottak a szirénák és a hangosbemondón keresztül felszólítottak, hogy készüljünk fel a támadásra. A rollót leengedtük, a férfiak beöltöztek katonai ruhájukba és elmentek gyakorlatozni.

Akkor nem vettem ezt komolyan. Később is szovjet tankokat is csak akkor láttam, amikor Esztergom felé utaztam. Nekem soha nem kellett félelemben élnem, tartanom attól, hogy az életemre törnek.
Ennek ellenére akkor, amikor ezt először megírtam, néhány helikopter alacsonyan repült fel és alá, hatalmas zajjal. Itt történt, Ottawában. Az ablakok beleremegtek, s én hirtelen megdermedtem, és jelenleg a világban folyó értelmetlen harcokra gondoltam, a szomszédaimra, akik a mostani konfliktusok elől menekültek.

Én 1984 augusztusában Kanadát választottam, a gyermekeimet is ide hoztam vissza. Leginkább azért, hogy a három fiamat senki ne kényszeríthesse arra, hogy háborúban szolgáljanak.

A veteránok napja, Márton nap, november 11-e. Az én három Mártonom közül az első kettő részt kellett, hogy vegyen az első két világháborúban. Most itt van az én harmadik Mártonom. Mindannyiunk felelőssége, hogy őt és társait ne érintse meg a háború szele sem, és ebben az értelemben ne legyen ő a harmadik a harmadikban…

Ezzel a gondolattal mostmár én is büszkén kitűzöm a piros pipacsot a kabátomra.

Petényi Judit

rememberday.jpg
 
Ugy tunik, mi magyarok nem tudunk normalisan gondolkodni.
Amikor hosokre emlekezunk, nem azzal kellene foglalkozni, hogy ki ellen, hanem hogy kiert, vagy miert!
Amerika pl ugy tunik most kezdi "kinoni" ezt a normalis gondolkodast, mert most jonnek azok a szerintem primitiv csak onmagukra gondolni tudo emberek, akik pont ugy gondolkodnak mint annak idejen a szovejet partvezetes. Nem erdekli oket senki es semmi, csak a zomeben hazug elveik.
Ennek ertelmeben aztan elkezdik lerombolni az amerikai polgarhaboru deli hoseinek allitott emlekeket.
Ugy tunik, sokan kovetesre meltonak tartjak ezt az elvet.

Én igenis követésre méltónak tartom. Az a Lee tábornok akiről szó van, az NEM az egész USA-ért harcolt, hanem csak egy picike szegletéért! Ha az egész USA-ért harcolt volna, akkor azt mondanám maradjon meg a szobra, akkor is ha rabszolgatartó volt. De nem erről van szó! Ő kifejezetten épp egy RÉSZÉÉRT harcolt csak az USA-nak, azon részért amely pont amiatt robbantotta ki ezt a véres csetepatét, hogy joga legyen továbbra is RABSZOLGÁKAT TARTANI!

Azaz más embereket megalázni és kihasználni!

Érdekes, ti annyira odáig vagytok az igyekezettel hogy bizonygassátok, itt meg ott nem kéne beavatkoznia az USA-nak mert nem az emberi jogokért teszi állítólag. Máskor meg azt mondjátok, „bezzeg itt meg itt nem avatkozik be, nyilván mert ott nincs olaj”!

Se ez se az nem jó nektek az USA-ban. Akkoriban az USA északi része igenis beavatkozott (a saját országában, tegyük hozzá!) hogy délen ne lehessen rabszolgákat tartani. Megjegyzem, jogilag különben a déliek kezdték különben is, bár a lényegen ez nem változtat. És ez a Lee tábornok ezt pártolta, a rabszolgaságot. Gyakorlatilag akkor a déliek szerettek volna kiválni az USA-ból, szóval nagy vonalakban ugyanaz volt a helyzet mint most Spanyolország és Katalónia esetében, na persze Katalónia nem tart rabszolgákat. (nem, nem pártolom a katalán függetlenséget, sorry...)

Miért kéne egy olyan embernek szobrot állítani vagy azt megtűrni, aki a rabszolgaságért küzdött?!

Nem, nem a hazájáért küzdött. Az ő hazája akkor már az egész USA volt! Ő egy eszméért küzdött, sajnos, negatív és gonosz eszméért.
 
Szóval, ha jól értem a szerzőt, akkor a kanadai önkéntesek (az USA béli társaikkal egyetemben) csak a is világbékéért, az emberi jogokért, az embertársaik iránt érzett szeretetből mentek át más kontinensekre, a több ezer (akár tízezer) kilométerre lévő Koreába, Irakba, Szomáliába, Jugoszláviába, Líbiába, Szíria, de előtte a világháborúban is a szembe jövő embereket gyilkolászni, öldökölni. Ezek szerint ők a becsület bajnokai, és a megtestesült szent lélek.
Bezzeg ezek a bűnös, gonosz magyarok, akikben maga az antikrisztus testesült, és folyamatosan testesül meg, akik a rosszak közül is legrosszabbak megérdemlik, hogy legyőzzék őket a jók közül is a legjobbak, a távoli Ámerikából.

Igen, MEGÉRDEMLIK. Bőségesen!

Nem azért mert az amerikaiak hiba nélküliek, mert nem azok. Sőt, annyira nem azok, hogy nincs olyan hiba amit habozás nélkül készek ne lennének elkövetni!

EGYSZER. Egyetlenegyszer. Azután tanulnak a múltból...

A magyarok azonban újra meg újra fejjel mennek a falnak, s ebben a legtragikomikusabb az, hogy UGYANANNAK a falnak mennek neki makacsul ezredszerre is! A magyarok képtelenek tanulni a saját múltjukból! Máséból se tudnak.

Nézd meg most is min igyekeznek, hát lesül a bőr a pofámról szégyenemben mert én is köztük születtem: Ahelyett hogy az EU motorjává igyekeznének válni, törekedve a minél tökéletesebb egységesülésre és az Európai Egyesült Államok megalkotására, ehelyet azt próbálják hogy ők legyenek a Főhátramozdítók, a haladás kerékkötői, szétbomlasszák azt a kohéziót is ami nagy nehezen már létrejött, szétzüllesszenek mindent...

Pfuj.

Naná hogy megérdemelnék hogy valaki megint legyőzze őket, és ha ez megtörténik, senki normális embernek nem fog a szíve sírni utánuk!

Mert a magyarok MEGINT A ROSSZ OLDALRA ÁLLTAK. Ráadásul ezt olyan ocsmány módon teszik, hogy közben azt szapulják aki a rengeteg pénzt tömi beléjük!

Okádhatnékom van ettől a jellemtelenségtől, komolyan mondom!
 
Eyvind Johnson nobel dijas sved irono Oduszeusz hazater cimu regenyebol kivankozik ide egy idezet:
"...
a ferfiak elmennek a haboruba, es nem jonnek vissza, mert meg akik visszajonnek azok sem azok, akik elmentek..."
Mar egy NATO kiképzés is alapjaiban változtat meg embereket
 
Én igenis követésre méltónak tartom. Az a Lee tábornok akiről szó van, az NEM az egész USA-ért harcolt, hanem csak egy picike szegletéért! Ha az egész USA-ért harcolt volna, akkor azt mondanám maradjon meg a szobra, akkor is ha rabszolgatartó volt. De nem erről van szó! Ő kifejezetten épp egy RÉSZÉÉRT harcolt csak az USA-nak, azon részért amely pont amiatt robbantotta ki ezt a véres csetepatét, hogy joga legyen továbbra is RABSZOLGÁKAT TARTANI!

Azaz más embereket megalázni és kihasználni!

Érdekes, ti annyira odáig vagytok az igyekezettel hogy bizonygassátok, itt meg ott nem kéne beavatkoznia az USA-nak mert nem az emberi jogokért teszi állítólag. Máskor meg azt mondjátok, „bezzeg itt meg itt nem avatkozik be, nyilván mert ott nincs olaj”!

Se ez se az nem jó nektek az USA-ban. Akkoriban az USA északi része igenis beavatkozott (a saját országában, tegyük hozzá!) hogy délen ne lehessen rabszolgákat tartani. Megjegyzem, jogilag különben a déliek kezdték különben is, bár a lényegen ez nem változtat. És ez a Lee tábornok ezt pártolta, a rabszolgaságot. Gyakorlatilag akkor a déliek szerettek volna kiválni az USA-ból, szóval nagy vonalakban ugyanaz volt a helyzet mint most Spanyolország és Katalónia esetében, na persze Katalónia nem tart rabszolgákat. (nem, nem pártolom a katalán függetlenséget, sorry...)

Miért kéne egy olyan embernek szobrot állítani vagy azt megtűrni, aki a rabszolgaságért küzdött?!

Nem, nem a hazájáért küzdött. Az ő hazája akkor már az egész USA volt! Ő egy eszméért küzdött, sajnos, negatív és gonosz eszméért.

Lenne minek utananezned!

Annak peldaul, mikor hozott torvenyt az egyesult allamok a rabszolgafelszabaditasrol. Mikor hozott torvenyt az oslakos nepesseg, az indianok allampolgarsagarol.
Aztan nezz utanna a haboru okainak is.
Nezz utanna annak, hogy az elszakadasert kuzdo deli allamok miert akartak onallova valni!
Tenyleg a feketek jogfosztottsaga miatt?
Ketlem:)
A tenyek mast mondanak!
De hatt a tenyek azok, amik a legkevesbe sem zavarnak embereket akkor, amikor valami olyan dolgot szeretnenek megmagyarazni ami nem, vagy csak kis reszben letezik:)
Sommas velemenyt lehet irni borzasztoan felhaborodottan(latszolag) de szerencsere nem ez hatarozza meg a vilagot.
Kis(vagy nagy) hosok minig voltak, es rtemelem hogy lesznek is.
Emberek akik egy nepert, egy eszmeeert odaadjak azt ami a legfontosabb nekik, az eletuket!
Europaban is, es a vilag masik felen is!
Katonak, akik a remenytelennek latszo helyzetben is kepesek tenni, mint az egysult allamok pilotai Midwaynel, a tengereszgyalogosok Guadalcanalnal, Taravanal, Koreaban....
Rajuk is emlekezunk ezen a napon, es igen Leere, es mkindazokra akik amerika eddig legtobb aldozatot kovetelo haborujaban serelmet szenvedtek
 
"
Nem azért mert az amerikaiak hiba nélküliek, mert nem azok. Sőt, annyira nem azok, hogy nincs olyan hiba amit habozás nélkül készek ne lennének elkövetni!

EGYSZER. Egyetlenegyszer. Azután tanulnak a múltból...
"

Ha az ország törtenelmét nezzuk ez sem igaz.
Vietnam es Afganisztan...
Mond ez neked valamit?
MacArthur nem volt buta ember, de mar a 2. vh. utan felhivta az amerikai hadvezetes figyelmet arra, hogy Azsiaban nem szabad szzarazfoldi haboruba belemeni, aztan jott Vietnam. Tanultak beloe?
Nem.
Afganisztan ez utan kovetkezett!
 
Én igenis követésre méltónak tartom. Az a Lee tábornok akiről szó van, az NEM az egész USA-ért harcolt, hanem csak egy picike szegletéért! Ha az egész USA-ért harcolt volna, akkor azt mondanám maradjon meg a szobra, akkor is ha rabszolgatartó volt. De nem erről van szó! Ő kifejezetten épp egy RÉSZÉÉRT harcolt csak az USA-nak, azon részért amely pont amiatt robbantotta ki ezt a véres csetepatét, hogy joga legyen továbbra is RABSZOLGÁKAT TARTANI!

Azaz más embereket megalázni és kihasználni!

Érdekes, ti annyira odáig vagytok az igyekezettel hogy bizonygassátok, itt meg ott nem kéne beavatkoznia az USA-nak mert nem az emberi jogokért teszi állítólag. Máskor meg azt mondjátok, „bezzeg itt meg itt nem avatkozik be, nyilván mert ott nincs olaj”!

Se ez se az nem jó nektek az USA-ban. Akkoriban az USA északi része igenis beavatkozott (a saját országában, tegyük hozzá!) hogy délen ne lehessen rabszolgákat tartani. Megjegyzem, jogilag különben a déliek kezdték különben is, bár a lényegen ez nem változtat. És ez a Lee tábornok ezt pártolta, a rabszolgaságot. Gyakorlatilag akkor a déliek szerettek volna kiválni az USA-ból, szóval nagy vonalakban ugyanaz volt a helyzet mint most Spanyolország és Katalónia esetében, na persze Katalónia nem tart rabszolgákat. (nem, nem pártolom a katalán függetlenséget, sorry...)

Miért kéne egy olyan embernek szobrot állítani vagy azt megtűrni, aki a rabszolgaságért küzdött?!

Nem, nem a hazájáért küzdött. Az ő hazája akkor már az egész USA volt! Ő egy eszméért küzdött, sajnos, negatív és gonosz eszméért.

Romantikus dolog manapság azt hinni, hogy az amerikai polgárháború az afroamerikaiak emberi jogaiért tört ki, sok hollywoodi filmet forgattak erről, meg még sokat is fognak. Viszont ezzel van egy igen nagy probléma, az hogy ez nem igaz.

Olyan ez kb. mint mikor a kisgyerek az hiszi, hogy a télapó rakja az ajándékokat a karácsonyfa alá.

Mint minden hasonló jellegű háború, így ez is gazdasági okokból tört ki. A déli államokban ültetvények voltak, ahol a megtermelt javak nagy részét külföldön értékesítették, mivel olyan sokat termeltek. Az USA kivitelének kb. háromnegyedét ép ezek a déli államok termelték meg. Ebből az okból kifolyólag érdekük volt a szabadkereskedelem (tudod, az amiért a mostani USA vezetés kardoskodik).
Ezzel szemben az északi államok az ipari termelés felé orientálódtak, viszont az az angol iparhoz mérve gyengének bizonyult, így csak protekcionista vámokkal, kvótákkal maradhatott volna fenn. így a háború oka a szabadkereskedelem-vámok vonalon húzódott, nem pedig a feketék jogain. Tehát az északi államok egyet, a déli államok meg egy másikat akartak, a kettő ellentéte volt egymásnak. Ki dönti el, hogy melyik érdek álljon felül? Csak az volt a lehetséges út, hogy mindkét érdek megvalósuljon, ha különválnak. A déli vezetők a déli emberek érdekeit tartották szem előtt, az északiak pedig az északiakét.

További téved a hozzászólásodban Lee tábornok. Mivel a Konfederációs államokban nem katonai diktatúra volt, hanem a polgárok a képviselőiken keresztül gyakorolták a hatalmat (nyilván a kor körülményeinek megfelelően), így teljesen mellékes, hogy Lee mit akart vagy mit sem, ő csak egy katonatiszt volt, aki követte a képviselők akaratát, tehát parancsot teljesített.
 
További téved a hozzászólásodban Lee tábornok. Mivel a Konfederációs államokban nem katonai diktatúra volt, hanem a polgárok a képviselőiken keresztül gyakorolták a hatalmat (nyilván a kor körülményeinek megfelelően), így teljesen mellékes, hogy Lee mit akart vagy mit sem, ő csak egy katonatiszt volt, aki követte a képviselők akaratát, tehát parancsot teljesített.

Lee eleve nem akart az eszaki haderoben szolgalni. A haboru kitorese elott ö volt az amerikai katonai akademia a West Point parancsnoka. Lincoln eloszor ot kerte fel az eszaki hadero vezetesere.
Lee deli szarmazasu volt, konkretan Virginiai ami elszakadasparti volt.
Leenek a sajatjait kellett volna eltaposni ha elfogadja a megbizatast.
Termeszetessen nemet mondott.
hazatert aztan eleinte a deli hadero egyik tabornokakent, kesobb foparancsnokakent szolgallt.
Az elso idok gyozelmei utan vegul vereseget szenvedtek. Olyan ellenfelei voltak, nint Sherman, vagy Grant.
 
Passz, fogalmam sincs kinek mi járt, és mi módon. Asszisztens voltam egy kórház belgyógyászatán, senki nem kérdezte akarok-e menni, vagy sem. Kötelező volt a részvétel!
akkor szerintem te azert mentel mert ez volt a munkad
en nem mentem ilyeneket ellenozizni mert en nem dologztam korhazba
 
Én igenis követésre méltónak tartom. Az a Lee tábornok akiről szó van, az NEM az egész USA-ért harcolt, hanem csak egy picike szegletéért! Ha az egész USA-ért harcolt volna, akkor azt mondanám maradjon meg a szobra, akkor is ha rabszolgatartó volt. De nem erről van szó! Ő kifejezetten épp egy RÉSZÉÉRT harcolt csak az USA-nak, azon részért amely pont amiatt robbantotta ki ezt a véres csetepatét, hogy joga legyen továbbra is RABSZOLGÁKAT TARTANI!
namost szerintem o is egesz amerikaert harcolt csak masfajta amerikat akart mint akik gyoztek
a fiam tortenelmet tanul es azt mondta egyszer hogy az eszakiaknak is voltak rabszolgaik es lincoln a haboru alatt nem is az eszaki rabszolgaknak igert szabadsagot hanem a delieknek
az eszakiakra csak a gyozelem utan kerult sor
 
"
Nem azért mert az amerikaiak hiba nélküliek, mert nem azok. Sőt, annyira nem azok, hogy nincs olyan hiba amit habozás nélkül készek ne lennének elkövetni!

EGYSZER. Egyetlenegyszer. Azután tanulnak a múltból...
"

Ha az ország törtenelmét nezzuk ez sem igaz.
Vietnam es Afganisztan...
Mond ez neked valamit?
MacArthur nem volt buta ember, de mar a 2. vh. utan felhivta az amerikai hadvezetes figyelmet arra, hogy Azsiaban nem szabad szzarazfoldi haboruba belemeni, aztan jott Vietnam. Tanultak beloe?
Nem.
Afganisztan ez utan kovetkezett!

Igen, tanultak. Kezdjük azzal, Vietnám nem Afganisztán, nem is Irak, stb. Minden ország más. Az egyikben aki kudarcot vall, nem biztos hogy nem arat sikert a másikban!
Tanultak, mert ugye Vietnámba nem vonultak be MÁSODSZOR. Ugye?
Ami meg a Közel-keletet ileti, ott is tanultak a dologból, ennek volt az oka hogy Obama nagyon nem erőltette hogy elnöksége ideje alatt ott az amerikaiak komoly szerepet vállaljanak. Hogy most mi lesz ott Trump alatt az más kérdés, nem tudom, de Trump, ő... Szóval, őt semmi esetre se lehet a „hagyományos” amerikai politikusok közé sorolni, ezt értsétek úgy hogy e jelzővel most igyekeztem nagyon polkorrektül fogalmazni.
 
Romantikus dolog manapság azt hinni, hogy az amerikai polgárháború az afroamerikaiak emberi jogaiért tört ki, sok hollywoodi filmet forgattak erről, meg még sokat is fognak. Viszont ezzel van egy igen nagy probléma, az hogy ez nem igaz.


Olyan ez kb. mint mikor a kisgyerek az hiszi, hogy a télapó rakja az ajándékokat a karácsonyfa alá.

Mint minden hasonló jellegű háború, így ez is gazdasági okokból tört ki. A déli államokban ültetvények voltak, ahol a megtermelt javak nagy részét külföldön értékesítették, mivel olyan sokat termeltek. Az USA kivitelének kb. háromnegyedét ép ezek a déli államok termelték meg. Ebből az okból kifolyólag érdekük volt a szabadkereskedelem (tudod, az amiért a mostani USA vezetés kardoskodik).
Ezzel szemben az északi államok az ipari termelés felé orientálódtak, viszont az az angol iparhoz mérve gyengének bizonyult, így csak protekcionista vámokkal, kvótákkal maradhatott volna fenn. így a háború oka a szabadkereskedelem-vámok vonalon húzódott, nem pedig a feketék jogain. Tehát az északi államok egyet, a déli államok meg egy másikat akartak, a kettő ellentéte volt egymásnak. Ki dönti el, hogy melyik érdek álljon felül? Csak az volt a lehetséges út, hogy mindkét érdek megvalósuljon, ha különválnak. A déli vezetők a déli emberek érdekeit tartották szem előtt, az északiak pedig az északiakét.

További téved a hozzászólásodban Lee tábornok. Mivel a Konfederációs államokban nem katonai diktatúra volt, hanem a polgárok a képviselőiken keresztül gyakorolták a hatalmat (nyilván a kor körülményeinek megfelelően), így teljesen mellékes, hogy Lee mit akart vagy mit sem, ő csak egy katonatiszt volt, aki követte a képviselők akaratát, tehát parancsot teljesített.


Aha, szóval Lee csak parancsot teljesített. Szegény ártatlan, megszakad a szívem érte! Ezt az érvet hogy „parancsra tette”, elfogadnád a náci tisztek részéről is? Segítek: a nürnbergi perben e védekezési módszert elutasították!
 
Igen, tanultak. Kezdjük azzal, Vietnám nem Afganisztán, nem is Irak, stb. Minden ország más. Az egyikben aki kudarcot vall, nem biztos hogy nem arat sikert a másikban!
Tanultak, mert ugye Vietnámba nem vonultak be MÁSODSZOR. Ugye?
Ami meg a Közel-keletet ileti, ott is tanultak a dologból, ennek volt az oka hogy Obama nagyon nem erőltette hogy elnöksége ideje alatt ott az amerikaiak komoly szerepet vállaljanak. Hogy most mi lesz ott Trump alatt az más kérdés, nem tudom, de Trump, ő... Szóval, őt semmi esetre se lehet a „hagyományos” amerikai politikusok közé sorolni, ezt értsétek úgy hogy e jelzővel most igyekeztem nagyon polkorrektül fogalmazni.
Most nagyon nevetek ezeken a magyarazkodasokon:)
 
Aha, szóval Lee csak parancsot teljesített. Szegény ártatlan, megszakad a szívem érte! Ezt az érvet hogy „parancsra tette”, elfogadnád a náci tisztek részéről is? Segítek: a nürnbergi perben e védekezési módszert elutasították!
Ezt a parancs dolgot hol, kinel olvastad?
Lee a lelkiismeretenek engedelmeskedett.
 

Hírdetőink

kmtv.ca

kmtv.ca

Friss profil üzenetek

petrucy wrote on sizsu's profile.
Megtisztelve érzem magam a követés bejelölése miatt.-))
vorosmart wrote on bsilvi's profile.
Köszönömszépen a legújjab fordítást !
A "friss üzenetek + napok óta nem jelennek meg,hibát jelez
vorosmart wrote on DeeYoo's profile.
Köszönöm szépen a fordítást.

Statisztikák

Témák
38,094
Üzenet
4,794,854
Tagok
615,338
Legújabb tagunk
Jo Maya
Oldal tetejére