Ma - itthon – Magyarországon 2018. március

Egy meghiúsított talk-show történet.


Megtanultam az elmúlt évek során - különösen, amikor egy állami vállalatot vezettem -, hogy nem kell felvenni a kesztyűt, nem kell magyarázkodni, mert azok, akik mindenfélével vádolnak, vagy ócsárolnak vagy támadnak vagy mocskolódnak, legkevésbé a valóságra kíváncsiak. És mindennél fontosabb a belső tisztesség, és az, hogy soha ne kapjon el az az indulat vagy gyűlölet, amivel mint „ismert ember” sokat találkoztam.
Most azért írom le, ami történt, mert olyat tapasztaltam meg, amit eddig még soha, aminek a létezését - figyelve a valódi valóságot ebben az országban - csak sejtettem.

Nem én vagyok fontos ebben a történetben, hanem azok, akik olyan falakba ütköztek, ami arra kényszerítette őket, hogy visszaforduljanak. És írom ezt úgy, hogy mélyen értem őket és elfogadom. És talán ez a legfontosabb, hogy pontosan értem, hogy mi történt velük, ami arra kényszerítette őket, hogy mást tegyenek, mint amit szerettek volna.
Minden, nem a kormány által működtetett médiában megjelent, hogy Zalaegerszegen lemondtak egy meghirdetett szórakoztató talk – show – t velem, teljesen nevetséges és szánalmas indokkal.
Úgyhogy nagyon röviden:
Több hónappal ezelőtt keresett meg a zalaegerszegi Városi Hangverseny – és Kiállítóterem, hogy nagyon szeretnék, ha a Zalaegerszegi Páholy rendezvénysorozatuk következő vendége én lennék.
Hosszú hónapokig egyeztettük az időpontot, a szervező hölgy nagyon kitartóan és kedvesen azt mondta, hogy mondjam, mikor érek rá, és megvárnak, mert nagyon szeretné az intézmény és a város is, ha részt tudnék venni ezen az eseményen. Mivel évekkel ezelőtt volt már egy kalandom a zalaegerszegi önkormányzattal, ahol a polgármester úr, nagyon határozottan közölte a színház vezetésével, hogy ugyan sikeres előadást rendeztem, de nem szeretné, ha újra dolgoznék a zalaegerszegi színházban, óvatosan lelkesedtem. Figyelmeztettem a hölgyet, hogy szerintem utána kellene nézni egy kicsit, hogy vajon mit szól a város vezetése, hogy egy önkormányzati fenntartású intézmény vendégül hív. Mert nem szeretném, ha bárkinek is bármilyen konfliktusa, urambocsá’ baja lenne abból, hogy engem hív meg. A hölgy utánanézett, megkérdezte, gondolom engedélyt kért, és másnap írt, hogy minden rendben van. Úgyhogy mindent megbeszéltünk, a szerződést postára adták, és meghirdették az eseményt. Annyi kérés volt, hogy ne politizáljak. Mivel színész és színházi rendező vagyok, akivel azt hiszem, hogy lehet beszélgetni színházról és kultúráról, ezt a kérést nem tartottam semmilyen módon sem sértőnek, sem pedig méltatlannak. És továbbra is így gondolom.
Aztán egy este kaptam egy szűkszavú emailt a hölgytől, elnézést kért, és valami teljesen nevetséges, és azt kell mondjam szánalmas indokkal, lemondták az estet. Kérte, hogy az időközben postára adott szerződést tekintsem semmisnek.

A lemondás véletlenül nagyon közel esett a meglepő és a kormány részére finoman szóval kellemetlen eredménnyel végződött hódmezővásárhelyi választás időpontjához. (Jellemző, hogy a szervező hölgy, aki addig naponta több emailt is írt, azóta sem jelentkezett, még az én válasz levelemre sem reagált, amiben azt is megírtam, hogy egy megkötött és megbeszélt szerződést nem lehet csak úgy lemondani. Igenis annak vannak jogi és anyagi következményei.)
Másnap a szervező hölgy helyett már az intézmény vezetője írt, hogy elnézést kér, nagyon köszöni a megértésemet, és megállapodtunk egy összegben, amit az intézmény kifizet a lemondott est miatt. Normálisan, emberien kommunikáltunk, úgy, hogy pontosan tudtuk mindketten, hogy miről van szó. Hogy mi történt. Hogy mi az igazság.

(Csak zárójeles megjegyzés, hogy az intézmény vezetőjének kétségbeesett nyilatkozata valótlanul tartalmazta, hogy egy későbbi időpontban megtartják a beszélgetést, mert erre soha semmilyen módon nem történt sem utalás sem felkérés. És az jogszerűtlen, hogy konkrétan megnevezte az összeget, amit a felkérés lemondása miatt nekem az intézmény fizetett. Persze értem én, muszáj volt valahogy engem is bekoszolni, de mindenféle munka vagy megrendelés lemondása esetén minden szerződés tartalmaz kártérítést. És most is ez történt. )
És ekkor a zalaegerszegiek elkezdték kikérni maguknak, hogy hülyének nézik őket. Pillanatokon belül kiderült, hogy a parlamenti képviselő tiltotta le az estet. És még akkor sem állt ki senki, hogy felnőtt módon elmondja az igazat, amikor már egyre nagyobbá dagadt a botrány. Ami teljesen érthető, mert teljesen érthetetlen, hogy egy ilyen estet miért kell hatalmi szóval és nagyon rossz időket idéző arroganciával letiltani. A mai napig sem értem, hogy mitől félt a hatalom. Vagyis amit értek, az nevetséges, illetve nagyon ijesztő paranoiáról szól. De ez végül is lényegtelen, hiszen, mint írtam az elején a valóság nem fontos ezeknél az embereknél.

Viszont elkezdődött egy számomra végtelenül megtisztelő és megrázó szervezőmunka, hogy civil emberek összehoznák mégis az estet. Amire persze azonnal igent mondtam és persze semmiféle honoráriumot nem kértem. Megállapodtunk az időpontban, megbeszéltük, hogy nem politizálunk, hanem mi, mint normális kultúremberek beszélgetünk a színházról, a kultúráról, és jól érezzük magunkat együtt. Mint olyanok, akik egy normális, és demokratikus országban élnek.
Boldog voltam. Felemelő volt és végtelenül elegáns, és nagyon kulturált és emberi és okos és reménykeltő, hogy igen, lehet így. Így is lehet. Hogy tudják az emberek, hogy hogyan kell. És megteszik.
Tényleg boldog voltam. És mindenkinek azt mondtam, hogy lám, ebből a rémisztő és nevetséges és szánalmas hatalmi túlkapásból, milyen felemelő történet kerekedett. Büszke voltam, hogy ezek a zalaegerszegi emberek, azt szeretnék, hogy találkozzanak velem.
És ma kaptam egy levelet.
Hogy nincs olyan hely Zalaegerszegen, amit bérbe mernének adni, hogy megtartsák az eseményt. Sem szálloda, sem étterem, sem téli kert, sem semmilyen nagyobb helyiség. Mert félnek, mert megfenyegették őket, mert nem merik. Hogy nincs olyan ember Zalaegerszegen, aki moderálná a beszélgetést velem, mert félti a munkáját, mert szóltak neki, hogy jól gondolja meg, hogy akarja – e még a munkáját.
Ez a történet vége. Ezért és csak ezért írom le azt, ami történ. Mert fontos, hogy tudjunk róla. Hogy igenis létezik ma fenyegetés, és zsarolás és félelem Magyarországon.
És én továbbra is mélyen meghajlok ezek előtt az emberek előtt, akik ezt az eseményt megpróbálták összehozni. De nem tudták. Nem lehet ma egy civil rendezvényt megszervezni, ha az a kormány vélt érdekeit sérti.
Tényleg egy ilyen országban akarunk élni? És ez nem választási kortesmondat. Független a pártszimpátiától és attól is, hogy én milyen filozófia szerint élem az életemet.
Shakespeare III.Richárd című drámájában nem biztos, hogy mindenről Richárd tehet. Arról sem biztos, hogy csak Richárd tehet, hogy király lehet. Övé lehet a hatalom, miközben soha semmiből nem csinál titkot. Hogy ő mit akar, és milyen módszereket használ, és mi a célja. Látszik. Ha a valóságot nézzük.
Itt élünk ebben a csodálatos országban. Ki jobbra szavaz, ki balra. De meggyőződésem, hogy létezik megkérdőjelezhetetlen nemzeti minimum. Az erkölcsben is. Függetlenül attól, hogy ki hova áll.
És a valóság is létezik. Látszik. És keresni sem kell. Csak látni.
És vállalni. Magunkat is.
Mélyen megrázott ez a történet kedves zalaegerszegiek! Köszönöm!

Alföldi Róbert


19619789_81ead45911dcae1f396cc5410aa4f727_wm.jpg
 
Egy meghiúsított talk-show történet.
Megtanultam az elmúlt évek során - különösen, amikor egy állami vállalatot vezettem -, hogy nem kell felvenni a kesztyűt, nem kell magyarázkodni, mert azok, akik mindenfélével vádolnak, vagy ócsárolnak vagy támadnak vagy mocskolódnak, legkevésbé a valóságra kíváncsiak. És mindennél fontosabb a belső tisztesség, és az, hogy soha ne kapjon el az az indulat vagy gyűlölet, amivel mint „ismert ember” sokat találkoztam.
Most azért írom le, ami történt, mert olyat tapasztaltam meg, amit eddig még soha, aminek a létezését - figyelve a valódi valóságot ebben az országban - csak sejtettem.
Nem én vagyok fontos ebben a történetben, hanem azok, akik olyan falakba ütköztek, ami arra kényszerítette őket, hogy visszaforduljanak. És írom ezt úgy, hogy mélyen értem őket és elfogadom. És talán ez a legfontosabb, hogy pontosan értem, hogy mi történt velük, ami arra kényszerítette őket, hogy mást tegyenek, mint amit szerettek volna.
Minden, nem a kormány által működtetett médiában megjelent, hogy Zalaegerszegen lemondtak egy meghirdetett szórakoztató talk – show – t velem, teljesen nevetséges és szánalmas indokkal.
Úgyhogy nagyon röviden:
Több hónappal ezelőtt keresett meg a zalaegerszegi Városi Hangverseny – és Kiállítóterem, hogy nagyon szeretnék, ha a Zalaegerszegi Páholy rendezvénysorozatuk következő vendége én lennék.
Hosszú hónapokig egyeztettük az időpontot, a szervező hölgy nagyon kitartóan és kedvesen azt mondta, hogy mondjam, mikor érek rá, és megvárnak, mert nagyon szeretné az intézmény és a város is, ha részt tudnék venni ezen az eseményen. Mivel évekkel ezelőtt volt már egy kalandom a zalaegerszegi önkormányzattal, ahol a polgármester úr, nagyon határozottan közölte a színház vezetésével, hogy ugyan sikeres előadást rendeztem, de nem szeretné, ha újra dolgoznék a zalaegerszegi színházban, óvatosan lelkesedtem. Figyelmeztettem a hölgyet, hogy szerintem utána kellene nézni egy kicsit, hogy vajon mit szól a város vezetése, hogy egy önkormányzati fenntartású intézmény vendégül hív. Mert nem szeretném, ha bárkinek is bármilyen konfliktusa, urambocsá’ baja lenne abból, hogy engem hív meg. A hölgy utánanézett, megkérdezte, gondolom engedélyt kért, és másnap írt, hogy minden rendben van. Úgyhogy mindent megbeszéltünk, a szerződést postára adták, és meghirdették az eseményt. Annyi kérés volt, hogy ne politizáljak. Mivel színész és színházi rendező vagyok, akivel azt hiszem, hogy lehet beszélgetni színházról és kultúráról, ezt a kérést nem tartottam semmilyen módon sem sértőnek, sem pedig méltatlannak. És továbbra is így gondolom.
Aztán egy este kaptam egy szűkszavú emailt a hölgytől, elnézést kért, és valami teljesen nevetséges, és azt kell mondjam szánalmas indokkal, lemondták az estet. Kérte, hogy az időközben postára adott szerződést tekintsem semmisnek.

A lemondás véletlenül nagyon közel esett a meglepő és a kormány részére finoman szóval kellemetlen eredménnyel végződött hódmezővásárhelyi választás időpontjához. (Jellemző, hogy a szervező hölgy, aki addig naponta több emailt is írt, azóta sem jelentkezett, még az én válasz levelemre sem reagált, amiben azt is megírtam, hogy egy megkötött és megbeszélt szerződést nem lehet csak úgy lemondani. Igenis annak vannak jogi és anyagi következményei.)
Másnap a szervező hölgy helyett már az intézmény vezetője írt, hogy elnézést kér, nagyon köszöni a megértésemet, és megállapodtunk egy összegben, amit az intézmény kifizet a lemondott est miatt. Normálisan, emberien kommunikáltunk, úgy, hogy pontosan tudtuk mindketten, hogy miről van szó. Hogy mi történt. Hogy mi az igazság.
(Csak zárójeles megjegyzés, hogy az intézmény vezetőjének kétségbeesett nyilatkozata valótlanul tartalmazta, hogy egy későbbi időpontban megtartják a beszélgetést, mert erre soha semmilyen módon nem történt sem utalás sem felkérés. És az jogszerűtlen, hogy konkrétan megnevezte az összeget, amit a felkérés lemondása miatt nekem az intézmény fizetett. Persze értem én, muszáj volt valahogy engem is bekoszolni, de mindenféle munka vagy megrendelés lemondása esetén minden szerződés tartalmaz kártérítést. És most is ez történt. )
És ekkor a zalaegerszegiek elkezdték kikérni maguknak, hogy hülyének nézik őket. Pillanatokon belül kiderült, hogy a parlamenti képviselő tiltotta le az estet. És még akkor sem állt ki senki, hogy felnőtt módon elmondja az igazat, amikor már egyre nagyobbá dagadt a botrány. Ami teljesen érthető, mert teljesen érthetetlen, hogy egy ilyen estet miért kell hatalmi szóval és nagyon rossz időket idéző arroganciával letiltani. A mai napig sem értem, hogy mitől félt a hatalom. Vagyis amit értek, az nevetséges, illetve nagyon ijesztő paranoiáról szól. De ez végül is lényegtelen, hiszen, mint írtam az elején a valóság nem fontos ezeknél az embereknél.
Viszont elkezdődött egy számomra végtelenül megtisztelő és megrázó szervezőmunka, hogy civil emberek összehoznák mégis az estet. Amire persze azonnal igent mondtam és persze semmiféle honoráriumot nem kértem. Megállapodtunk az időpontban, megbeszéltük, hogy nem politizálunk, hanem mi, mint normális kultúremberek beszélgetünk a színházról, a kultúráról, és jól érezzük magunkat együtt. Mint olyanok, akik egy normális, és demokratikus országban élnek.
Boldog voltam. Felemelő volt és végtelenül elegáns, és nagyon kulturált és emberi és okos és reménykeltő, hogy igen, lehet így. Így is lehet. Hogy tudják az emberek, hogy hogyan kell. És megteszik.
Tényleg boldog voltam. És mindenkinek azt mondtam, hogy lám, ebből a rémisztő és nevetséges és szánalmas hatalmi túlkapásból, milyen felemelő történet kerekedett. Büszke voltam, hogy ezek a zalaegerszegi emberek, azt szeretnék, hogy találkozzanak velem.
És ma kaptam egy levelet.
Hogy nincs olyan hely Zalaegerszegen, amit bérbe mernének adni, hogy megtartsák az eseményt. Sem szálloda, sem étterem, sem téli kert, sem semmilyen nagyobb helyiség. Mert félnek, mert megfenyegették őket, mert nem merik. Hogy nincs olyan ember Zalaegerszegen, aki moderálná a beszélgetést velem, mert félti a munkáját, mert szóltak neki, hogy jól gondolja meg, hogy akarja – e még a munkáját.
Ez a történet vége. Ezért és csak ezért írom le azt, ami történ. Mert fontos, hogy tudjunk róla. Hogy igenis létezik ma fenyegetés, és zsarolás és félelem Magyarországon.
És én továbbra is mélyen meghajlok ezek előtt az emberek előtt, akik ezt az eseményt megpróbálták összehozni. De nem tudták. Nem lehet ma egy civil rendezvényt megszervezni, ha az a kormány vélt érdekeit sérti.
Tényleg egy ilyen országban akarunk élni? És ez nem választási kortesmondat. Független a pártszimpátiától és attól is, hogy én milyen filozófia szerint élem az életemet.
Shakespeare III.Richárd című drámájában nem biztos, hogy mindenről Richárd tehet. Arról sem biztos, hogy csak Richárd tehet, hogy király lehet. Övé lehet a hatalom, miközben soha semmiből nem csinál titkot. Hogy ő mit akar, és milyen módszereket használ, és mi a célja. Látszik. Ha a valóságot nézzük.
Itt élünk ebben a csodálatos országban. Ki jobbra szavaz, ki balra. De meggyőződésem, hogy létezik megkérdőjelezhetetlen nemzeti minimum. Az erkölcsben is. Függetlenül attól, hogy ki hova áll.
És a valóság is létezik. Látszik. És keresni sem kell. Csak látni.
És vállalni. Magunkat is.
Mélyen megrázott ez a történet kedves zalaegerszegiek! Köszönöm!
Alföldi Róbert
19619789_81ead45911dcae1f396cc5410aa4f727_wm.jpg
*
Válaszom pontosan ez, Bródy János tökéletesen megírta és el is énekelte:

Szégyen ez, hogy Magyarországon manapság ez így megtörténhet... Mindazok szégyene, akik valamikor is a fityeszre szavaztak.
 
Én úgy látom, hogy a Fidesz megalkotta újra a Kádár-rendszert, azzal a különbséggel, hogy kihagyott belőle mindent, ami abban azért mégis jó volt, vagy mondjuk inkább úgy: elviselhetővé tette!
Annál másabb
Mmondjuk ez a TTT korszakára hasonlít
De a többi a Rákosi rendszerre ha nem csak a nyílt fizikai elnyomást nézitek!
Hanem a lopakodó fenyegetést ami néha nyílt de törvényesnek látszóba is átmegy
A koncepciós perek korára,
A párt ostora nem az AVH hanem a NAV
Mi a különbség?
A börtönbe hurcolás megvan.
Kitelepítés agyonlövés nincs.
Termelési filmek propaganda formájában megvan
Kormányinfo a neve vagy közérdekű hirdetés.
Gyakorlati egypártrendszer megvan.
Arccal a vasút és a szén felé megvan
A vasút a kisvasút
A szén a "Paks"(mint energiaforrás).
A személyi kultusz megvan.Nem államilag direkt irányított hanem
Mint a Bayar ahogy teszi
Meg ahogy az imákat rendezik.
Meg ahogy az udvari festők dolgoznak.
Semmi se olyan durva és direkt mint Rákosinál
Funkcionálisan ezek mid ugyanolyan céllal működnek.
 
Ja és az előzőből kihagytam a bírósági ítélet nélküli elhurcolást
Ez AVO módszer volt. A párt ostora
Ide kapcsolódik a koncepciós perek fogalma is.
Összejátszás a bírósággal és az ügyészséggel.
Mind ez árnyaltabban de céljaiban meg van ma
A bíróságok viszonylagos függetlensége más mint a Rákosi időben
Az előzetesben tartásnak legtöbbször a jogerős ítélet megszületése szab határt az állandó hosszabbítás miatt.
A megalapozott gyanú alapján elhurcolás a NAV által
Igen hasonló alkalmat ad a koncepciós perek szerű működéshez.
Mindezt ma a Polt Péter ügyészsége alatt a politikai ellenfél kiiktatására használják.
Előzővel együtt. Hát nem túl sok a módszer hasonlóság a Rákosi diktatúrájával?
 
Utoljára módosítva:
Annál másabb
Mmondjuk ez a TTT korszakára hasonlít
De a többi a Rákosi rendszerre ha nem csak a nyílt fizikai elnyomást nézitek!
Hanem a lopakodó fenyegetést ami néha nyílt de törvényesnek látszóba is átmegy
A koncepciós perek korára,
A párt ostora nem az AVH hanem a NAV
Mi a különbség?
A börtönbe hurcolás megvan.
Kitelepítés agyonlövés nincs.
Termelési filmek propaganda formájában megvan
Kormányinfo a neve vagy közérdekű hirdetés.
Gyakorlati egypártrendszer megvan.
Arccal a vasút és a szén felé megvan
A vasút a kisvasút
A szén a "Paks"(mint energiaforrás).
A személyi kultusz megvan.Nem államilag direkt irányított hanem
Mint a Bayar ahogy teszi
Meg ahogy az imákat rendezik.
Meg ahogy az udvari festők dolgoznak.
Semmi se olyan durva és direkt mint Rákosinál
Funkcionálisan ezek mid ugyanolyan céllal működnek.
*
A jelenlegi kormány újabb aljasságot eszelt ki, a választás megnyerése érdekében. Ma hajnalban hallottam, a tévéből szórták az "igét", miszerint ---rajtuk kívül!--- mindenki hazudik. Nem sorolom fel, hogy kikre adják le a "sejtéseiket", azok akiktől, most már biztosan tudom, hogy rettegnek.
Ha nem így volna, miért eszelnének ki újabb és újabb verziókat a rémisztgetésre. Ma azzal "boldogították" a jó népet, természetesen az MTV1-en a saját csatornájukon, hogy az ellenzék nemcsak az üres laktanyákba, de minden olyan üres --magáningatlanba(???!)-- is betelepít(het) migránsokat, amelyek jelenleg üresek.
No kérem, akkor hol van itt a magán vagyon védelme?!
Vagy csak akkor titkosítanak, védenek minden meg nem engedhető módon, ha az ő kincses ládájukba szeretnénk bekukkantani? S, fel is merjük tenni a kérdéseinket, hogy mibul?! Mikor?! Hogyan?! stb. (Arról is verselhetnék, hogy ők már nem ládáznak, egyenesen vagoníroznak, mármint vagyont, vagy vagyonnak látszó, valós dolgokat).
Sajnos, nap, mint nap azt tapasztalom, hogy az emberek többsége teljesen, írhatnám azt is, hogy Zéróra, le van butítva. Bocsánatot kérek Mindazoktól, akik nem abba a táborba tartoznak. A lebutítottakat nem bántom, ők a nép egyszerű emberei, akiknek az élete abból áll, hogy ha állásuk van, max.teljesítsenek, mert ripszre-ropszra utcán találják magukat. Ide sorolnám azt a sok szerencsétlent, akik munkahely hiányában közmunkára kényszerülnek. Nem bántok senkit.
Egy időben vicsorogtam a tévébeli mexikói idióta sorozatokra. Aztán megvilágosodtam. No, nem éppen magamtól. Van nékem egy mérhetetlenül okos, igaz barátosnőm. Ő olyan, aki még a vaslapáton is átlát, azt is tudja, ami még nem következett be, de be fog következni, szóval Ő mondta, s igaza is volt/van. Az emberek (már akik) többsége ezekbe a sorozatokba menekül, okkal teszi. Ott van szép lakás, szép ruha, no meg probléma is, több zsákra való. Addig sem kell a saját kínjaikkal, gondjaikkal foglalkozni.
No ezek vannak többségben.
A jelenlegi kormány ezeket a szerencsétleneket rémisztgeti, de folyamatosan, szinte dekázva, a migránsokkal, a migránsok általi tettlegességekkel, gyilkosságokkal.
Nem, nem védem a migránsokat, de jó volna itthon, helyben is körülnézni.
Még ma is azon kattogok, hogy Magyarországon élő, magyar férfi, a saját gyerekét, kisleányát a zuhannyal leforrázta le. Miért? Bosszúból. A kisleányt nagyon súlyos állapotban ápolják a ?kórházban, még nem tudom mi is lett vele. No ez a személy nem migráns volt.
Állatnak sem nevezném ezt a személyt, mert az állat is megvédi a saját kölykét. No, tehát ezt a hírt olvastam, de azóta sem tudok semmit. Mennyire ítélték el? Remélem jó sok évre és a legkeményebb fickók közé kerül.
Csak arra utalok, hogy NEM migráns volt, de magyar személy. S, mégis örökösen ezzel a migránsozással riogatják a szerencsétlen népet. Ettől remélik, hogy a fityeszre húzzák majd a keresztet a választáskor.
Jómagam is húznám rájuk, de a másfajta "keresztet", csak éppen nem a szavazó listámon.
 
Írsz valamit a szappanoperák gazdagságáról mint menekülés a valóság elől
Ezt pont így halottam esztétáktól évekkel ezelőtt
És hogy azok éppen mexikói sorozatok-e vagy török mindegy
A közembernek készülnek.Érthető szájbarágós egyszerű színjátszás.Túljátszott érzelmek
A Szulejmán se más.
Menekülés a valóság elől
Mennyire nem új dolog ez?
Cirkusz a római korban
József Attila versei fognak meg engem a menekülés a mámorba részegségbe
szilánkok következnek
Amik komorak és a valóság elől bújnak kilátástalanságukban:

Itt élünk mi! Idegünk rángó háló,
vergődik benn’ a mult síkos hala.
A munkabér, a munkaerő ára,

cincog zsebünkben, úgy megyünk haza.
Ujságpapír az asztalon kenyérrel
s az ujságban, hogy szabadok vagyunk -
poloskát űzünk lámpával s a kéjjel
s két deci fröccsel becsüljük magunk’.


napszámos virraszt egymaga.
Szundít a korcsmáros, szuszog,
ő nekivicsorít a falnak,
búja lépcsőkön fölbuzog,


részeg botlik, legény bordélyba lóg,
mert hasal az éj s pörsenéses melle,
mint szennyes ingből, füst alól kilóg.
Igy élünk mi. Horkolva alszunk s törten,

„A kocsma menedék. Az egyetlen hely, ahol még elbújhatunk a világ elől.
Butítanak és menekülnek mint a szappan operák mese világába
Nem csodálom hogy a babona a szerencseamulettek terjedőben vannak
Egy nyomorulttá tett népnél

A Média általi lebutítás természetesen a nem gondolkodó választó előállítását szolgálja
Meg az emberi vásárlógép előállítást
Egyébként nem értettem írásod ezért csak ezt reagáltam rá
 
Utoljára módosítva:

Hírdetőink

kmtv.ca

kmtv.ca

Friss profil üzenetek

petrucy wrote on sizsu's profile.
Megtisztelve érzem magam a követés bejelölése miatt.-))
vorosmart wrote on bsilvi's profile.
Köszönömszépen a legújjab fordítást !
A "friss üzenetek + napok óta nem jelennek meg,hibát jelez
vorosmart wrote on DeeYoo's profile.
Köszönöm szépen a fordítást.

Statisztikák

Témák
38,094
Üzenet
4,794,801
Tagok
615,337
Legújabb tagunk
dublikaty_leKt
Oldal tetejére