Bill Gates a húszas éveiben öt éven át nem nézett tévét, hogy minél jobban a szoftverekkel tudjon foglalkozni. Warren Buffett pedig nem okostelefont használ, hogy az állandó internetezés ne vonja el figyelmét a fontos dolgokról. Két példa arra, hogy mennyire fontos átgondolni, mire mennyi időt szánunk.
Amikor valakinek a sikerére gondolunk, gyakran megfeledkezünk arról, hogy annak eléréséhez mennyi erőfeszítés szükséges. Különösen fontos ebből a szempontból, hogy eldöntsük, mire, mennyi időt fordítunk, mert ahogy Warren Buffett befektetési gurunak, a világ egyik leggazdagabb emberének híres mondása szól: „az idő az egyetlen dolog, amit nem lehet megvenni”.
Mivel egy nap csak 24 óra áll rendelkezésünkre, így például érdemes olyan hobbit űznünk, amelynek nagyobb a hozadéka a többi kedvtelésünkhöz képest.
Például dönthetünk úgy, hogy egy időre abbahagyjuk a délutáni tévézést azért, hogy végre úgy tudjuk beültetni, kialakítani a kertünket, ahogy arról mindig is álmodoztunk. A University of Adelaide’s School of Psychology 2009-es tanulmánya szerint az emberek jóval kevésbé hagynak nyitva maguk előtt több opciót, ha egyes időelfoglaltságoknak több hozadéka van, mint a többinek. Szakemberek szerint ezért igen fontos, hogy tartsunk egyfajta auditot a tevékenységeinkkel kapcsolatban.
Warren Buffett mellett Bill Gates a Microsoft alapító-tulajdonosa a két nagy példa arra, hogy mennyire hasznos, ha átgondoljuk, mire, mennyi időt fordítunk, milyen tevékenységekkel hagyunk fel, hogy jobban összpontosíthassunk azokra, amelyek a kitűzött céljaink elérését szolgálják – írja a CNBC.
Bill Gates például a húszas éveiben öt éven át felhagyott a tévénézéssel. „Ez furcsán hangozhat, azonban azt gondoltam, hogy ez csak elvonja a figyelmemet arról, hogy a szoftvereken törhessem a fejem” – írta egy blogbejegyzésében a Microsoft alapítója. Ugyanezt az elvet alkalmazta szülőként is, ugyanis gyermekei 14 éves koráig nem engedte meg nekik, hogy mobiltelefonjuk legyen.
Warren Buffett pedig mindmáig kerüli a modern telekommunikációs eszközök használatát, hogy azok ne vonják el a figyelmét az igazán fontos dolgairól. A Berkshire Hathaway vezérigazgatója így nem is tart számítógépet az irodájában, valamint nem okos telefont használ, hogy ezzel korlátozza az internethasználatát – pedig Tim Cook, az Apple vezérigazgatója számos alaklommal próbálta meggyőzni, hogy csatlakozzon az iPhone-forradalomhoz. Amikor a dollármilliárdos befektetőt sikerének titkáról kérdezték egy pódiumbeszélgetésen, akkor egy halomnyi papírt emelt fel az ott lévő asztalról, és azt mondta:
„olvasson el 500 oldalt naponta, így működik a tudás. Úgy hasznosul, mint a kamatos kamat.”
Így nem is meglepő, hogy Buffett napjának 80 százalékát olvasással tölti.
Amikor valakinek a sikerére gondolunk, gyakran megfeledkezünk arról, hogy annak eléréséhez mennyi erőfeszítés szükséges. Különösen fontos ebből a szempontból, hogy eldöntsük, mire, mennyi időt fordítunk, mert ahogy Warren Buffett befektetési gurunak, a világ egyik leggazdagabb emberének híres mondása szól: „az idő az egyetlen dolog, amit nem lehet megvenni”.
Mivel egy nap csak 24 óra áll rendelkezésünkre, így például érdemes olyan hobbit űznünk, amelynek nagyobb a hozadéka a többi kedvtelésünkhöz képest.
Például dönthetünk úgy, hogy egy időre abbahagyjuk a délutáni tévézést azért, hogy végre úgy tudjuk beültetni, kialakítani a kertünket, ahogy arról mindig is álmodoztunk. A University of Adelaide’s School of Psychology 2009-es tanulmánya szerint az emberek jóval kevésbé hagynak nyitva maguk előtt több opciót, ha egyes időelfoglaltságoknak több hozadéka van, mint a többinek. Szakemberek szerint ezért igen fontos, hogy tartsunk egyfajta auditot a tevékenységeinkkel kapcsolatban.
Warren Buffett mellett Bill Gates a Microsoft alapító-tulajdonosa a két nagy példa arra, hogy mennyire hasznos, ha átgondoljuk, mire, mennyi időt fordítunk, milyen tevékenységekkel hagyunk fel, hogy jobban összpontosíthassunk azokra, amelyek a kitűzött céljaink elérését szolgálják – írja a CNBC.
Bill Gates például a húszas éveiben öt éven át felhagyott a tévénézéssel. „Ez furcsán hangozhat, azonban azt gondoltam, hogy ez csak elvonja a figyelmemet arról, hogy a szoftvereken törhessem a fejem” – írta egy blogbejegyzésében a Microsoft alapítója. Ugyanezt az elvet alkalmazta szülőként is, ugyanis gyermekei 14 éves koráig nem engedte meg nekik, hogy mobiltelefonjuk legyen.
Warren Buffett pedig mindmáig kerüli a modern telekommunikációs eszközök használatát, hogy azok ne vonják el a figyelmét az igazán fontos dolgairól. A Berkshire Hathaway vezérigazgatója így nem is tart számítógépet az irodájában, valamint nem okos telefont használ, hogy ezzel korlátozza az internethasználatát – pedig Tim Cook, az Apple vezérigazgatója számos alaklommal próbálta meggyőzni, hogy csatlakozzon az iPhone-forradalomhoz. Amikor a dollármilliárdos befektetőt sikerének titkáról kérdezték egy pódiumbeszélgetésen, akkor egy halomnyi papírt emelt fel az ott lévő asztalról, és azt mondta:
„olvasson el 500 oldalt naponta, így működik a tudás. Úgy hasznosul, mint a kamatos kamat.”
Így nem is meglepő, hogy Buffett napjának 80 százalékát olvasással tölti.
Utoljára módosítva:
