Három szülője van a babának, aki nemrég született Görögországban

Édesanyjával együtt egészségesek.


Képünk illusztráció.

Megszületett az első háromszülős baba Görögországban - számolt be róla a BBC. Görög és spanyol orvosok elmondása szerint a kisfiú kedden jött világra 2,9 kilóval, és édesanyjával együtt egészségesek.

Az apai hímivarsejtek és az anyai petesejtek mellett egy donor petesejtjeit is használták a háromszülős mesterséges megtermékenyítés (IVF) során. A módszert olyan esetekre fejlesztették ki, ahol az anya súlyos mitokondriális rendellenességet hordoz, amelyet a magzat örökölne - írja az MTI.

Egy jordániai családban született először így baba 2016-ban. Egy évvel később egy más típusú eljárással jött világra Kijevben egy újszülött, aki szintén három ember örökítő anyagát hordozza.

A mitokondrium majdnem minden emberi sejtben megtalálható, az energia előállításában és raktározásában játszik szerepet. Ez a szervecske a hibás a mitokondriális betegségeknél. Ha tehát egy donor mitokondriumával helyettesítik a beteg anyait, megelőzhető a magzat betegsége. Feltételezések szerint azonban a mitokondriumnak a fogamzás és a terhesség sikerességében is van szerepe, ám ezt még nem bizonyították.

A görög páciens egy 32 éves nő, aki korábban négy sikertelen IVF-en esett át. Az eljárás segítségével anyává vált, kisfia genetikai állományának egy kicsi része azonban donoranyától származik, mivel a mitokondriumnak saját DNS-e van. Az athéni Élet Intézete és a spanyol Embryotools központ kutatóinak bejelentése szerint további 24 nő vesz részt a programban, nyolc embriót már beültettek.

A brit parlament 2016 februárjában engedélyezte a háromszülős baba létrehozását lombikeljárásban, a Newcastle-i Egyetem kutatói elsőként kaptak engedélyt Nagy-Britanniában 2017 márciusában, hogy az eljárással embriót hozzanak létre.

Faktor

 

Érdekes.

 

Valójában már a 90-es években csináltak több ilyen beavatkozást (egy New Jersey-i klinikán), de akkor még az volt a módszer lényege, hogy a donorsejtől az anya petesejtjébe vitték át a motochondriális DNS-t (meg egyéb sejt alkotóelemeket). Ez a mostani módszer valamivel egyszerűbb, logikusabb. Az első háromszülős babát az új módszerrel Mexikóban hozták létre és egy jordán pár volt a két szülő, és a beavatkozást a módszer úttörője, a New Yorki-i New Hope-ban dolgozó John Zhang végezte. Azért Mexikóban, mert a civilizált országokban komolyabb etikai átvizsgálás után alkalmazhatják a módszert, vagy még úgy semm, Mexikóban viszont szabad a gazda... (2002-ben az amerikai kongreszus úgy határozott, hogy nem kap anyagi támogatást az FDA a DNS-módosításokkal járó megtermékenyítési kérelmek elbírálására). Mert ugye a DNS manipulálásával lehetséges lesz a designer baba létrahozása, ami meg elég messze vezető problémákat jelenthet a jövőben.

Persze ott van pl. Ukrajna, ahol meg semmilyen kontroll nincs, van olyan orvos, aki állítja, hogy már legalább 4 párnak segített a módszerrel.

Zhang 2003-ban már Kínában is beültett embiókat, de akkor minden esetben vetélés lett a vége.

A gond az, hogy kb. 5%-nyi anyai mitokondriális DNS is átjuthat a sejtmaggal együtt. A jelenlegi álláspont szerint csak akkor manifesztálódik a betegség az utódokban, ha ez 20%-ot meghaladó. De ez ugye csak spekuláció. Általában mintát vesznek különböző könnyen hozzáférhető szövetekből (az újszülött metéléskor levágott előbőréből pl.), de ugye azt senki sem fogja tudni invazív biopszia nélkül, hogy pl. a szívizom mennyi anyai mitokdriális DNS-t tartalmaz... A korábbi módszerekkel sikeresen létrehozott embriók mára ugye tinik vagy fiatal felnőttek, egyelőre nem jelentettek egészségügyi problémákat. De ugye az egész "lombik bébi" program alig 40 éves, tehát még nem lehet tudni, hogy a laborban megtermékenyített sejtekből született gyermekek a normál módon születettekhez képest bármilyen egészségügyi kockázattal élnek-e vagy sem...

 

Nem igazán értem miért nem lehet (alapos genetikai vizsgálat után) egyszerűen egy idegen petesejtet megtermékenyíteni ha ez a helyzet áll fenn a nőnél.

Bár személy szerint inkább egy árva/elhagyott gyermek örökbe fogadását preferálom, hisz nem csupán az okból köti össze egy nő és egy férfi az életét, hogy továbbadja a génjeit.

 

Nem igazán értem miért nem lehet (alapos genetikai vizsgálat után) egyszerűen egy idegen petesejtet megtermékenyíteni ha ez a helyzet áll fenn a nőnél.

Bár személy szerint inkább egy árva/elhagyott gyermek örökbe fogadását preferálom, hisz nem csupán az okból köti össze egy nő és egy férfi az életét, hogy továbbadja a génjeit.

Jogos kérdés. De...
Mikor azt hallják, hogy azért mégis csak van esélye, hogy mindkét szülőtől örököljön, akkor ugye belevágnak. Meg a donorokkal az a baj, hogy tényleg semmi biztosat nem lehet tudni róluk, a klinikák, bankok kamuznak sokszor. De ugye még a fél saját gyerek (csak egy genetikai szülő) is több a semminél. Az örökbefogadás mindig a legvégső dolog, viszont annyira komplikált, hogy sokakat eltántorít tőle. Meg ugye ott van az is, hogy mire lombikprogramig jut egy pár, már 35-40 évesek. Ezzel elmegy pár év sikertelenül, hopp, már 40-45. És akkor valahogy már belerokkannak a dologba, inkább a passzivitást választják és gyerektelenül élik tovább az életüket.
Az alapos genetikai vizsgálat opció, a megtermékenyített petesejteket, ha kérik megnézik (a szülőknél általában előzetes vérvizsgálat van, abból próbálnak okosat mondani), de ez azzal jár, hogy baszkurálják őket, ami kockázattal jár. Vagyis egy idősebb nőnél, akitől még intezív hormonterápia után is alig sikerül 1 használható petesejtet leszippantani, ott azért meggondolandó.