Spiró: Ott tartunk, ahol az első világháború előtt

Szerinte a politikusoknak fogalmuk sincs, mi lesz a tetteik következménye.

Spiró Györgynek a napokban jelent meg a Magvetőnél az Egyéni javaslat című humoreszkgyűjteménye. Ebből az alkalomból is adott interjút a Népszavának. Az író rekonstruálni szerette volna az egymástól kissé eltérő, de végső soron állami balgaságokat.

Képesek vagyunk hinni bármilyen ostobaságban, pedig világos, hogy a vesztünket okozza. Jó ideje azon tűnődöm, hogy ennek súlyos, evolúciós oka lehet. Talán csak így vagyunk képesek elviselni mindazt, ami adatott. Ha az emberiség okosabb lenne, már rég kihalt volna.

Mondta az interjúban Spiró, majd arról beszélt, a magyarság a huszadik század elejéig befogadó volt, a lelkileg erős országok a befogadóak, tette hozzá. „Épp a gyöngék jellemzője, hogy nem azok. Nehéz lelkileg követni azt a tébolyt, ami mára szinte az egész világon kialakult.”

Kérdés, hogy a XIX. század végén kezdődött szélsőséges elzárkózás, amely világháborúkat okozott, meddig tarthat még. A XX. század rémes dolgokat hozott ki az emberből. A második világháború után egy ideig azt lehetett hinni, hogy ezen túlléptünk. De hát ugyanott tartunk, ahol az első világháború előtt. A politikusok nem emlékeznek a háborúra, bárhol éljenek is, és fogalmuk sincs, hogy mi lesz a tetteik következménye.

HVG
image.aspx
 
Ha bezárkózunk, ha nyitunk - közép vagy hosszútávon a háború elkerülhetetlen. Amíg az EU befogadóképessége limitált, addig a világnépesség és a világszegénység növekszik. A következtetések világosak. Erre jön Huntington diagnózisa. Nem ez a kérdés tehát (nyitni vagy zárni), hanem (1) hogyan készüljünk fel a háborúra; (2) mit tegyünk, ha kitör; (3) és mi következik a háború után. (Ezek pedig nagyon személyes kérdések lesznek!) Spiró azt állítja: Mo. a 20. század elejéig befogadó volt. És mi lett az eredmény? Trianon. (Persze ha annyira befogadók lettünk volna - a nemzetiségi politikánk sem lett volna olyan, amilyen.) Trianon pedig egy poszttraumás szindróma, amelyre ráépült a vörös, a fehér, a nyilas, a bolsevik terror, egy világháború és egy levert forradalom. Lehet triumfáló értelmiségi gőggel leminősíteni és "gyengeséget" emlegetni, de akkor ez egy vakfolt az író részéről. Ajánlanám a Mészöly-féle pozitív kívülállást! Továbbá szín és fonák együtt-látásának képességét!
 
Utoljára módosítva:
Ha ott tartunk akkor azt kellene megvizsgálni hogyan kerüljük el azt ami kirobbantotta a nagy háborút!
Lasd az elso bejegyzest :)

Igaz ezeket a sorokat 1974-ben irta, de a mondanivaloja szerintem ervenyes ma is.
Probalj boldog lenni a vilagban amiben elsz. Ne akarj baromi nagy vilagmegvalto dolgokat csinani,azt tedd ami boldogga tesz.
Ezt valljak azok, akik a kolteszet napjan 24 oraban felvaltva olvasnak fel verseket.
Akiik megmasszak a himallajat. Ha megkerdded miert, akkor legfeljebb a vallukat vonogatjak: 'mert ott van'
Ebben talaljak meg a boldogsagukat azok, akik egyedul ajuzzak korbe a foldet.
Vagy osszeragottv kenyerbelbol epitenek unalmas oraikban maketteket.

Lehet, hogy az egesz semmit nem er masok szemeben, de ha bboldogga tud tenni akkor tettel valamit :)
 
,Lasd az elso bejegyzest :)

Igaz ezeket a sorokat 1974-ben irta, de a mondanivaloja szerintem ervenyes ma is.
Probalj boldog lenni a vilagban amiben elsz. Ne akarj baromi nagy vilagmegvalto dolgokat csinani,azt tedd ami boldogga tesz.
Ezt valljak azok, akik a kolteszet napjan 24 oraban felvaltva olvasnak fel verseket.
Akiik megmasszak a himallajat. Ha megkerdded miert, akkor legfeljebb a vallukat vonogatjak: 'mert ott van'
Ebben talaljak meg a boldogsagukat azok, akik egyedul hajozzak korbe a foldet.
Vagy osszeragottv kenyerbelbol epitenek unalmas oraikban maketteket.

Lehet, hogy az egesz semmit nem er masok szemeben, de ha bboldogga tud tenni akkor tettel valamit,
 
Spirituálisan értelek de, a gyakorlati dolgok azok amik döntenek.

Ha spiritualisan erted, akkor azert picit el kell huzni a szamat :)
Forgott anno egy kis iras a neten.
Azt allitottak, hogy a nagy kolumbiai iro, Garcia Marquez irta, mara kiderult, hogy valoszinu egy mexikoi humorista.
Viszont jol ir.
O irta, hhogy az emberek tobbsege a hegycsucson szeretne elni, es nem veszik eszre, hogy az igazi ooromot az az ut jelentette mig oda feljutottak.

Ha belegondoltam, nem tudtam vele vitatkozni.

De ugyan ugy a neten terjedt egy iras, ami mmeg kemenyebben beszel arrol, mi az ami szamit.
Oriah Hegyialmodo indianfonok verse neven fut.
Valojaban egy kanadai foiskolai tanarno ez a bizonyos Oriah.
Koros faraadtsag betegsegben szenvedett, es akkor vette fel ezt a nevet.
Lehet spiritualisan ezoterikusan kozeliteni hozza, de akkor azt kell mondjam, hogy alszentseg :)
Az ember vagy elfogadja ezt a fajta gondolkodast, vagy nem.
Az, hogy elfoggadom - spiritualisan - de nem ugy elek mert..
Szoval ez nehezen elfogsdhato

Mas mint Spiro, de valahhol ugyan az ez a vers:

Nem érdekel, hogy miből élsz.
Azt akarom tudni, hogy mire vágysz.
És hogy mersz-e találkozni szíved vágyakozásával.
Nem érdekel, hogy hány éves vagy.
Azt akarom tudni, megkozkáztatod.e,
Hogy hülyének néznek a szerelmed miatt,
Az álmaidért vagy azért a kalandért, hogy igazán élj.

Nem érdekel, hogy milyen bolygóid állnak együtt a holddal.
Azt akarom tudni, hogy megérintetted-e szomorúságod középpontját,
Hogy sebet ejtett-e már valaha rajtad árulás az életben,
És hogy további fájdalmaktól való félelmedben visszahúzódtál-e már.
Azt akarom tudni, hogy együtt tudsz-e lenni fájdalommal,
Az enyémmel vagy a tiéddel,
Hogy vadul tudsz-e táncolni, és hagyni, hogy az eksztázis
Megtöltsön az ujjaid hegyéig anélkül, hogy óvatosságra intenél.
Vagy arra, hogy legyünk realisták, vagy emlékezzünk
Az emberi lét korlátaira.

Nem érdekel, hogy a történet, amit mesélsz igaz-e.
Azt akarom tudni, hogy tudsz-e csalódást okozni valakinek,
Hogy igaz legyél önmagadhoz,
Hogy el tudod-e viselni az árulás vádját azért,
Hogy ne áruld el a saját lelkedet.
Azt akarom tudni, hogy látod-e a szépet, még akkor is,
Ha az nem mindennap szép, és hogy Isten jelenlétéből
Ered-e az életed.
Azt akarom tudni, hogy együtt tudsz-e élni a kudarccal,
Az enyémmel vagy a tiéddel, és megállni a tó partján
És azt kiáltani az ezüst holdnak, hogy "Igen".

Nem érdekel, hogy hol élsz, vagy hogy mennyit keresel.
Azt akarom tudni, hogy fel tudsz-e kelni
Egy szomorúsággal és kétségbeeséssel teli éjszaka után
Fáradtan és csontjaidig össszetörten és ellátni a gyerekeket.

Nem érdekel, hogy ki vagy, és hogy jutottál ide.
Azt akarom tudni, hogy állsz- e velem a tűz középpontjában
Anélkül, hogy visszariadnál.
Nem érdekel, hogy, hol, mit és kivel tanultál.
Azt akarom tudni, hogy mi tart meg belülről,
Amikor minden egyéb már összeomlott.
Azt akarom tudni, hogy tudsz-e egyedül lenni saját magaddal,
És hogy igazán szeretsz-e magaddal lenni az üres pillanatokban.
 
Ha spiritualisan erted, akkor azert picit el kell huzni a szamat :)
Forgott anno egy kis iras a neten.
Azt allitottak, hogy a nagy kolumbiai iro, Garcia Marquez irta, mara kiderult, hogy valoszinu egy mexikoi humorista.
Viszont jol ir.
O irta, hhogy az emberek tobbsege a hegycsucson szeretne elni, es nem veszik eszre, hogy az igazi ooromot az az ut jelentette mig oda feljutottak.

Ha belegondoltam, nem tudtam vele vitatkozni.

De ugyan ugy a neten terjedt egy iras, ami mmeg kemenyebben beszel arrol, mi az ami szamit.
Oriah Hegyialmodo indianfonok verse neven fut.
Valojaban egy kanadai foiskolai tanarno ez a bizonyos Oriah.
Koros faraadtsag betegsegben szenvedett, es akkor vette fel ezt a nevet.
Lehet spiritualisan ezoterikusan kozeliteni hozza, de akkor azt kell mondjam, hogy alszentseg :)
Az ember vagy elfogadja ezt a fajta gondolkodast, vagy nem.
Az, hogy elfoggadom - spiritualisan - de nem ugy elek mert..
Szoval ez nehezen elfogsdhato

Mas mint Spiro, de valahhol ugyan az ez a vers:

Nem érdekel, hogy miből élsz.
Azt akarom tudni, hogy mire vágysz.
És hogy mersz-e találkozni szíved vágyakozásával.
Nem érdekel, hogy hány éves vagy.
Azt akarom tudni, megkozkáztatod.e,
Hogy hülyének néznek a szerelmed miatt,
Az álmaidért vagy azért a kalandért, hogy igazán élj.

Nem érdekel, hogy milyen bolygóid állnak együtt a holddal.
Azt akarom tudni, hogy megérintetted-e szomorúságod középpontját,
Hogy sebet ejtett-e már valaha rajtad árulás az életben,
És hogy további fájdalmaktól való félelmedben visszahúzódtál-e már.
Azt akarom tudni, hogy együtt tudsz-e lenni fájdalommal,
Az enyémmel vagy a tiéddel,
Hogy vadul tudsz-e táncolni, és hagyni, hogy az eksztázis
Megtöltsön az ujjaid hegyéig anélkül, hogy óvatosságra intenél.
Vagy arra, hogy legyünk realisták, vagy emlékezzünk
Az emberi lét korlátaira.

Nem érdekel, hogy a történet, amit mesélsz igaz-e.
Azt akarom tudni, hogy tudsz-e csalódást okozni valakinek,
Hogy igaz legyél önmagadhoz,
Hogy el tudod-e viselni az árulás vádját azért,
Hogy ne áruld el a saját lelkedet.
Azt akarom tudni, hogy látod-e a szépet, még akkor is,
Ha az nem mindennap szép, és hogy Isten jelenlétéből
Ered-e az életed.
Azt akarom tudni, hogy együtt tudsz-e élni a kudarccal,
Az enyémmel vagy a tiéddel, és megállni a tó partján
És azt kiáltani az ezüst holdnak, hogy "Igen".

Nem érdekel, hogy hol élsz, vagy hogy mennyit keresel.
Azt akarom tudni, hogy fel tudsz-e kelni
Egy szomorúsággal és kétségbeeséssel teli éjszaka után
Fáradtan és csontjaidig össszetörten és ellátni a gyerekeket.

Nem érdekel, hogy ki vagy, és hogy jutottál ide.
Azt akarom tudni, hogy állsz- e velem a tűz középpontjában
Anélkül, hogy visszariadnál.
Nem érdekel, hogy, hol, mit és kivel tanultál.
Azt akarom tudni, hogy mi tart meg belülről,
Amikor minden egyéb már összeomlott.
Azt akarom tudni, hogy tudsz-e egyedül lenni saját magaddal,
És hogy igazán szeretsz-e magaddal lenni az üres pillanatokban.
Igen ha munkából hazajövök biztos feldob egy ilyen vers vagy valamiféle idézet.
DE, de...
Kérdés, hogy a XIX. század végén kezdődött szélsőséges elzárkózás, amely világháborúkat okozott, meddig tarthat még. A XX. század rémes dolgokat hozott ki az emberből. A második világháború után egy ideig azt lehetett hinni, hogy ezen túlléptünk. De hát ugyanott tartunk, ahol az első világháború előtt. A politikusok nem emlékeznek a háborúra, bárhol éljenek is, és fogalmuk sincs, hogy mi lesz a tetteik következménye.
Erre akkor sem válasz.
 
Igen ha munkából hazajövök biztos feldob egy ilyen vers vagy valamiféle idézet.
DE, de...

Erre akkor sem válasz.
Szerintem igen.

Akik elfogadjak ezt a hitvallast azok nem haboruznak.
Akik megprobalnak eszerintv elni, azok nem nezik kikerekedett szemekkel, hhogy a szomszeed hogy szall be az uj audijaba

Az emberek hajlamosak arra, hogy valljak a szepet es a jot, aztan mikor kilepnek otthonrol a legnagyobb szemetsegeket kovetik el!
"..mert a vilag ilyen" - mondjak
Hat szerintem mmeg nem :)
Nem a vilag ilyen, hanem MI !
 
Szerintem igen.

Akik elfogadjak ezt a hitvallast azok nem haboruznak.
Akik megprobalnak eszerintv elni, azok nem nezik kikerekedett szemekkel, hhogy a szomszeed hogy szall be az uj audijaba

Az emberek hajlamosak arra, hogy valljak a szepet es a jot, aztan mikor kilepnek otthonrol a legnagyobb szemetsegeket kovetik el!
"..mert a vilag ilyen" - mondjak
Hat szerintem mmeg nem :)
Nem a vilag ilyen, hanem MI !
Szép eszmék..egyenlőség tesvériség béke....mi lett a következménye?
vér.....
Pedig hittek benne, hisz azt próbálták végigvinni...csak erőszakkal mert a nép nem ismerte fel hogy ez nekik annyira jó lesz....
 
Szép eszmék..egyenlőség tesvériség béke....mi lett a következménye?
vér.....
Pedig hittek benne, hisz azt próbálták végigvinni...csak erőszakkal mert a nép nem ismerte fel hogy ez nekik annyira jó lesz....
Szerintem nem :)
Az '50-es '60-as evek hippy mozgalmainak volt egy iranyzata, akik azt vallottak, hogy 'ne haragudjatok rank azert mert mi nem haragszunk ratok...'
Ezek egy resze megmaradt annak ami volt, csak szep lassan felszivodatak az alkoholba es a kabszerekbe.
Mas reszuk egy ido utanoltonyt huzott, luxuskocsikkal jart es legfeljebb moslyog azon mit hitt valamikor.
Az anyagi javak meg tudjak valtoztatni a gondolkodast.

Amiert mostv itt abbahagyom, az az a jelenseg, amivel sokat talalkoztam mar. Az emberek egy ido utan filozofiat gyartanak maguknak ahhoz, amive lettk, es igyekeznek meggyozni mindenkit arroll, hogy ez a helyes.
Ezutan jon amit irtal :)
'szép eszmék..egyenlőség tesvériség béke....mi lett a következménye?
vér.....
Pedig hittek benne, hisz azt próbálták végigvinni...csak erőszakkal mert a nép nem ismerte fel hogy ez nekik annyira jó lesz...
'

Nem tudom elfogadni, hogy ez a jo
Ha pedig nem ez a jo, akkor valtoztatni kell rajta, nem a fotelben hatradolni, es erveket gyartani arra miert is vagyunk ilyenek
 
Szerintem nem :)
Az '50-es '60-as evek hippy mozgalmainak volt egy iranyzata, akik azt vallottak, hogy 'ne haragudjatok rank azert mert mi nem haragszunk ratok...'
Ezek egy resze megmaradt annak ami volt, csak szep lassan felszivodatak az alkoholba es a kabszerekbe.
Mas reszuk egy ido utanoltonyt huzott, luxuskocsikkal jart es legfeljebb moslyog azon mit hitt valamikor.
Az anyagi javak meg tudjak valtoztatni a gondolkodast.

Amiert mostv itt abbahagyom, az az a jelenseg, amivel sokat talalkoztam mar. Az emberek egy ido utan filozofiat gyartanak maguknak ahhoz, amive lettk, es igyekeznek meggyozni mindenkit arroll, hogy ez a helyes.
Ezutan jon amit irtal :)
'szép eszmék..egyenlőség tesvériség béke....mi lett a következménye?
vér.....
Pedig hittek benne, hisz azt próbálták végigvinni...csak erőszakkal mert a nép nem ismerte fel hogy ez nekik annyira jó lesz...
'

Nem tudom elfogadni, hogy ez a jo
Ha pedig nem ez a jo, akkor valtoztatni kell rajta, nem a fotelben hatradolni, es erveket gyartani arra miert is vagyunk ilyenek
Ha már hippi mozgalom emlékszel a szelíd motorosokra?
Van egy újabb változata vagy folytatása...a Szolíd motorosok...épp arról szól amiről írtál. Ha nem láttad ajánlom nézd meg
 
Ha már hippi mozgalom emlékszel a szelíd motorosokra?
Van egy újabb változata vagy folytatása...a Szolíd motorosok...épp arról szól amiről írtál. Ha nem láttad ajánlom nézd meg
Lattam

Egyebkent epp a Szelid motorosok ket tragikuus hhoseben szemelyesitett meg a rendezo ezt a bizonyos elvet amit korabban irtam.'ne haragudjatok rank azert mert nem haragszunk ratok...'

Ha mar fillm, egy masik iranyzata az akkori mozgalmaknak a masik nagysikeru amerikai filmben jelenik meg. Itt a harcias, az elveiert harcolni akaro emberek kuzdelme van megmutatva. Azoke a hippyke, akik kuzdenek az elveikert.
Ja ez az Eper es ver

Fene tudja melyik elv a hasznosabb. Az utilitarius gondolkodas teret nyer gyakran az emberek tetteiben
 
Lattam

Egyebkent epp a Szelid motorosok ket tragikuus hhoseben szemelyesitett meg a rendezo ezt a bizonyos elvet amit korabban irtam.'ne haragudjatok rank azert mert nem haragszunk ratok...'

Ha mar fillm, egy masik iranyzata az akkori mozgalmaknak a masik nagysikeru amerikai filmben jelenik meg. Itt a harcias, az elveiert harcolni akaro emberek kuzdelme van megmutatva. Azoke a hippyke, akik kuzdenek az elveikert.
Ja ez az Eper es ver

Fene tudja melyik elv a hasznosabb. Az utilitarius gondolkodas teret nyer gyakran az emberek tetteiben
Ez itt már az etikai megközelítések sokféleségének kényes terepe. Magam nem sokra tartom az elveket, inkább azt gondolom, hogy a felelősség számít, amit másokért és tetteid következményeiért vállalsz. Innen nézve épphogy felelőtlenség, ha akkor is kitartasz az elveid mellett (éppen, mert azok az elveid), amikor ennek negatív következményei lesznek. Ott van például Merkel: meggyőződése miatt áll ki a bevándorlás mellett, ám e jószándékú hozzáállásnak mégis rettenetes következményei lehetnek.
 
Mondta az interjúban Spiró, majd arról beszélt, a magyarság a huszadik század elejéig befogadó volt, a lelkileg erős országok a befogadóak, tette hozzá. „Épp a gyöngék jellemzője, hogy nem azok. Nehéz lelkileg követni azt a tébolyt, ami mára szinte az egész világon kialakult.”
Kiket fogadott be?
 
Ez itt már az etikai megközelítések sokféleségének kényes terepe. Magam nem sokra tartom az elveket, inkább azt gondolom, hogy a felelősség számít, amit másokért és tetteid következményeiért vállalsz. Innen nézve épphogy felelőtlenség, ha akkor is kitartasz az elveid mellett (éppen, mert azok az elveid), amikor ennek negatív következményei lesznek. Ott van például Merkel: meggyőződése miatt áll ki a bevándorlás mellett, ám e jószándékú hozzáállásnak mégis rettenetes következményei lehetnek.
Mit is mondott I. Lothar: az idok valtoznak, es mi is bennuk valtozunk

Az elvek jok, hiszen nelkuluk csak teblabolnank a vilagban.
Az elveknek azonban ki kell allni a valosag probajat, es ha ez nem megy akkor valtozniiuk kell.
Ha ez nem tortenik meg, akkor van a problema.
Soha semmihez nem lenne szabad ragaszkodnunk, csak azert, hogy nekunk legyen igazunk!
De sokszor ezt a legnehezebb bbelatnni
 
Kiket fogadott be?

Furi :)
Mas topicoban azt mondjak, hhogy a magyyar rettenetesen kevert nep. A vandorlas soran es a tortenelem folyaman sokfele naciobol alt ossze.

HA igy van, valakiket csak be kellett fogadni :)
HA a regmultba megyunk vissza, befogadott egy komoly letszamu jaszt, besenyot, kunt, aztan tobbszor is nemeteket. A elvidekrol a kozelmultban telepedett be sok tot. Aztan el itt a kulonbozo korokban bevvandorltt zsidooo, ormeny(lasd a dunakarrnyart).Az erdelyhez kozeli nepesseg is nagyon kevert.

A befogadassal, ha azok be akartak illeszkedni soha nem volt, legffeljebb azokkal, akik nem akartak feladni a kulturajukat, maguk zarkoztak el.
 
Spirituálisan értelek de, a gyakorlati dolgok azok amik döntenek.
*
A fejünk felett döntenek, nagyon sokan vannak, s egyre többen, akik a legmélyebb sötétségben élnek, s ott és úgy érzik jól magukat. Lényeg, hogy a napi ételük, az idióta tévésorozatokat bámulják, már arra sincs igényük, hogy kimoccanjanak kirándulni. S, ha mégis, az valami csodával határos program okán. A minimális kínai ruhájukat, cipőjüket meg tudják venni. Ennyi. Sajnos az igények is elkoptak, már ünnepelni sincs sem pénz, de kedv sem. Az ötvenes években is az emberek többsége szegény volt, mégis tudtak és akartak ünnepelni. Az ünnepnapokat kihasználták, ma már? Szó szerint "döglenek" a tévé előtt, megveszik a kész pizzát, a sört és ezzel be van fejezve. Régen a rokonok, barátok találkoztak, volt olyan, hogy csak egy kávéra ugrottak fel egymáshoz, no meg egy kupica Napoleon konyakra, azért egy kupicával, mert többre sem igény nem volt, de be kellett osztani. Nagyon jókat beszélgettünk, sőt kártyáztunk filléres alapon, társasjátékoztunk, még felnőtt fejjel is. Csuda jól szórakoztunk. Ünnepkor apróságokkal, de feldíszítettük a lakást, no meg ott belül, a szívünket is. Most? Csak túl legyünk az ünnepen! Ezt hallom úton, útfélen. Csak azért élünk, hogy dolgozzunk és a számláinkat kifizessük? Miért vonják meg maguktól a legkisebb örömet is az emberek? Nem értem. A saját gyerekeikben sem találják meg azt az örömet, amit kellene. "Menj a szobádba, játssz egyedül, ott a sok játék!" - de sokszor hallottam és hallom. Nincs rá igényük, hogy kihasználják azokat az éveket, melyek megadottak. Csodás emlékeim vannak, pénzt gyártottam a fiammal, a lányommal. Papír alá tettem a fém pénzt, majd grafit ceruzával átsatíroztam. Kivagdostuk és azzal "fizettünk", mert hol ők voltak a boltosok, hol pedig én. Papír pénzt is rajzoltunk, valamelyest hasonlított az igazira, de csak valamelyest. Így tanulták meg, hogy melyik pénz hogyan néz ki és mennyi az értéke. Este mesét nem olvastam, hanem mondtam. A történetet úgy alakítottuk ki, ahogyan a gyerekeim kérték, módosítottuk a mesét. Hozzá kell tennem, hogy én nagyon, de nagyon sok mesét olvastam anno' így sok mesekönyvem is megmaradt. A történetet mindig átköltöttük, de közösen. Máig szívet-lelket melengető dolog ezekre az estékre emlékeznem. Sok családban nem így van, s miért van ez így? A külön szoba el is választ, aztán tizenévesen leválnak a szülőktől. A szülő nem ismeri a saját gyerekét, mert nem osztotta meg, már kicsi korában a véleményt, történést, iskolai v. akár óvodai gondokat.
Bábokká lettünk, a politikusok a már felnőtt gyerekeket, az idős szülők ellen uszítják, "szülőtartás" stb. stb. A törvény bevezetése nélkül is működik az, ha nekem van, akkor a szüleimnek is lesz. Bábok lettünk, olyan bábok, melyekből hiányzik a szív, de a lélek is. A beteg gyerek teher, a munkahelyről eltanácsolják azt a szülőt, aki sokat hiányzik. A szülő (rosszabb esetben) ilyenkor óhatatlanul eltávolodik a gyerekétől, csak azért mert beteg. Tudom, tudjuk egészségesnek, mosolygósnak kell lenni, sokat dolgozni és nem problémázni. De ha egyszer ez nem megy, az életünknek van folyása, sőt kifutása is... s, bizonyos dolgokat képtelenség visszafordítani.
 
Sokan vannak akik kijelentik, hogy ők politikusok.
De, csak nagyon kevesen vannak, akik egyúttal diplomatikusak is.
Ha, ez fordítva volna, akkor a világ másként működne.
 

Hírdetőink

kmtv.ca

kmtv.ca

Friss profil üzenetek

Hi! Does anyone here have the easy deutsch books by Jan richter in English?
hanna322 wrote on pöttyösdoboz's profile.
Szia! Érdeklődni szeretnék, hogy az Okosodj mozogva DVD anyagát el tudnád-e küldeni? Sajnos a data linkek már nem működnek. Nagyon köszönöm előre is a segítségedet! Üdv.: hanna322
katuskatus wrote on adabigel's profile.
Szia kedves Abigél! Neked sikerült letölteni Az egészség piramisa c. könyvet? Ha igen, elküldenéd nekem? Szép napot kívánok!
ametiszt99 wrote on boyocska's profile.
Szia,nem tudom,hogy megoldódott e a Bauer Barbara könyvvel kapcsolatban a problémád,de feltettem a könyvet ide:
Ne haragudj,de nem vettem észre hamarabb az üzenetedet:):)
ametiszt
Vasas István wrote on kukta's profile.
Kedves Árpád !

Nagyon boldog névnapot kívánok !

Áldott , boldog Húsvéti Ünnepet is kívánok !

Jó egészséget kívánva üdvözöl v.pisti .

Statisztikák

Témák
38,124
Üzenet
4,800,182
Tagok
615,634
Legújabb tagunk
verenicebraga
Oldal tetejére