Rizsen és babon élnek a fiatalok, hogy mielőbb nyugdíjba mehessenek

Amerikából egy új mozgalom indult el a fiatalok körében amelynek lényege, hogy a lehető legtöbbet spóroljanak, a félretett pénzzel pedig már 40 éves koruk előtt nyugdíjba tudjanak menni és jó életszínvonalon tudjanak élni. Ezek a fiatalok úgy takarékoskodnak, hogy például nem költenek fűtésre, drága ruhákra, többen bérelnek egy lakást és gyakorlatilag csak azért esznek, hogy ne haljanak éhen.

A New York Postnak nyilatkozó 36 éves Daniel ügyvédként dolgozik Manhattanben és évi 270 ezer dollárt keres. Ennek ellenére nem él fényűző életet, hanem New Jersey-ben lakik, hogy elkerülje a magas New York-i adót, elmondása szerint pedig alig költ élelmiszerekre, főleg rizst és babot eszik. Emellett még télen sem fűt, hanem helyette több rétegnyi ruhát pakol magára, a munkába pedig ugyanabban a zakóban jár.

Mindezt azért teszi, hogy még fiatalon visszavonulhasson, ez pedig működik, hiszen három év múlva, 39 évesen nyugdíjba mehet, összesen 400 ezer dollárnyi megtakarítással.

A pénzügyi függetlenség névre keresztelt mozgalom egyáltalán nem új, hiszen már egy 20 éve meglévő ötletről van szó, azonban az ezredfordulós generációt kifejezetten érdekli a spórolj sokat és vonulj vissza korán életmód.

20190327group-of-people-in-the.jpg

illusztrációForrás: Getty Images/iStockphoto/This content is subject to copyright./Jacoblund
Szintén ennek a mozgalomnak a tagja volt a 28 éves korában 2 millió dollárnyi megtakarítással visszavonult J.P Livingston. A pénzügyi szektorban dolgozó Livingston az első állásában 100 ezer dollárt keresett évente, és elmondása szerint ennek 70 százalékát félre tudta rakni. Egy ismerősével közösen bérelt lakást és csak használt bútorokat vásárolt.

Egy tanulmány szerint, amely 600 amerikai dollármilliomost kérdezett meg, a gazdagok többsége rendkívül spórolós volt a kezdetekben, sokan ennek köszönhetik azt, hogy később milliomosokká váltak. Az egyik közös tulajdonságuk az volt, hogy egyikük sem költött fölösleges dolgokra, mindig félretettek a fizetésükből és próbáltak mindenért a lehető legkevesebbet fizetni.
 
Jól teszik ez egy pozitív példa számomra legalább is.!
Igaz a hátránya is van bőven taposni taposni agresszívnak lenni de, a cél feledteti az eszközt és hogy mennyire égnek ki?
Ez egy jó kérdés mi a három műszakban évtizedekig dolgozva mennyire égünk ki??
 
Nem is értem minek a fényűzés amikor szerény életkörülmények közt is boldog lehet az ember. Na de vajon meddig tart az ilyen megtakarításból gyűjtögetett pénz ha egyszer elkezdik költeni? Nem jobb lenen apránként mindent megvenni amire szűkségük van addig amíg van fizetés és munka. Vagy nyugdíjasan is dolgoznak majd? Én nem értem ezt a felfogást így. Engem az érdekelne hogy akiknek ez sikerült hogy élnek nyugdíjas ként.
 
fél év itt fél év ott
jönnek-mennek utaznak a tengerjárokat ők töltik meg
ismerek olyan párt akik a tengerjáro karibi hajókon élnek
mindenre raernek es sehova sem sietnek
azert azt tudni illik ,hogy egy amerikai kölöknek SOHA eszebe se jut
mit öröklök majd cimű mondat
mindegyik tudja a ház azért van hogy a szülők gondtalanul jól éljenek qázi feléljék

Ok nem ép erre gondoltam ezeket én is tudtam. Ha nem hogy végeznek e még jövedelmet hozó melót nyugdíjasként vagy a spórolt pénz bőven elég ahhoz hogy ne kelljen melózni. Na meg úgy tudom ott a nyugdíj fogalma mást jelent ott nincs nyugdíj az államtól tudtommal ha nem abból élnek amit spóroltak életük folyamán.

Az öröklés része meg lényegtelen és nem is így van hogy eszébe se jut :). Sőt sokaknak nincs is saját házuk mert Amerikában többnyire bérelt házakban élnek és nem saját tulajdonban. persze hogy vannak kivételek de ott lényegében nem házat vesznek ha nem házat bérelnek.
 
Mindjárt besarok ettől a matektól. Havi 270-ből mondjuk 15 év meló után sikerült 400-at félretenni úgy, hogy közben büdös éhenkórászként élte a fiatal napjait és kevesebb adót fizetet? Vett közben egy Veyront vagy mi? 400 ezer dollárból a rohadt életben nem lesz nyugdíjas senki Amerikában. Ha 4 milliót írt volna, az oké. A letöbb tanácsadás amúgyis a 2 millió körül nyugdíjmegtakarítást veszi alapul.
 
Na meg úgy tudom ott a nyugdíj fogalma mást jelent ott nincs nyugdíj az államtól tudtommal ha nem abból élnek amit spóroltak életük folyamán.
Az a baj, hogy a magyarok nem tudják, vagy csak nem akarják megérteni, hogy Magyarországon sincs már semmi garancia az állami nyugdíjra. A magyaroknak is abból kell majd megélni idős napjaikban, amit aktív éveik folyamán megspóroltak, vagy a másik opció, hogy eltartatják magukat a gyerekeikkel, vagy a tartásra kötelezhető pereputtyal, de semmiképpen sem az állammal.
 
. . . de semmiképpen sem az állammal.

Nincs igazad!
Az állam biztosítja a jólétet a nyugdíjasoknak!
Bizony ám, biztosítja, most lettem jogosult az öregségi nyugdíjra, fel is emelték a nyugdíjamat havi 45 - azaz negyvenöt - forinttal! Így már 68 325 ft. a nyugdíjam, és mivel dübörög a gazdaság mire eltávozom - meghalok - a sok sok emelésnek köszönhetően talán elérhetem akár a 70 ezres álomhatárt is!
Mondjuk ezért a luxusnyugdíjért én tettem is valamit, vendéglátóban dolgoztam, igaz az is, hogy nem borravalós szakmában, hanem havi fixért. Meg aztán az állatorvosi asszisztensként keresett jövedelmem is csúcsot döntött, és mivel egy csodabogár vagyok, én még ebben a szakmában sem kaptam borravalót - ha kaptam az teljes egészében ment az állatmenhely adománygyűjtő dobozába - Tehát öregségemre megérdemlem a luxust, amit az állam biztosít nekem!
 
Hogy merik azt gondolni, hogy az egy tollvonással elvehető, elértékteleníthető - vmi kis válságszerűség, a pénz elértéktelenedése, magánnyugdíj einstandolása stb. a lehetőségek végtelenek - pénz végig elég lesz? Nem vagyok még öreg, sok van hátra a nyugdíjig, de a kezdő fizetésemhez és az akkori ár-értékviszonyokhoz képest fényévekre vagyunk... Ha akkor a fizetésemet fullba félreteszem, az ma semmit nem ér, legfeljebb a banki yuppiek röhögnek a markukba.
 
Ez az amerikás életmód tetszik. Csak aztán mit csinál majd a sok 40 évesen nyugdíjba ment "fiatal"?
 
Jól teszik ez egy pozitív példa számomra legalább is.!
Igaz a hátránya is van bőven taposni taposni agresszívnak lenni de, a cél feledteti az eszközt és hogy mennyire égnek ki?
Ez egy jó kérdés mi a három műszakban évtizedekig dolgozva mennyire égünk ki??

Nem feltétlenül kell hozzá három műszak... Mármint a kiégéshez... Más, ha emberekkel dolgozol, bármely humán szakmában (oktatás, eü, művészet stb. sőt, azokon belül is), és más, ha megfogható dolgokkal, tárgyakkal, pénzzel stb.) Már az is munka lehet egy idő után, hogy az ember észrevegye, ha valami hiányzik - túl az alapszükségleteken... Az, ami kívülről beszerezhető - akár pénzzel megvehető - feltűnőbb, akár mint hiány, akár mint jól(l)ét, és talán könnyebb fenntartani. De ami nem ilyen könnyen hozzáférhető - az, hogy ne hulljunk szét a teljesítés közben szép lassan, Alzheimeresen - azonosulásainkban belefelejtkezve abba, amit csinálunk, vagyis valamibe, ami a maghéjon zajlik és nem atomi szinten, bennünk, a szívünkben - a "magban"... az nehezebb. Az a kérdés, hogy a nyugdíjas fiatal merre indul, miután felépítette maga körül az anyagi jólét-bunkert... Persze lehet, hogy kalandra fel, vagy csak sokáig csak szemlélődni szeretne, meg szabadon lebegni a lehetőségek kitáruló tengerén... Vagy vállalkozni minimális kockázattal... De lehet, hogy bekattan egyszer valami, és keresni kezdi... - ha kap rá időt, valami egészen újat tapasztalhat. Kérdés, hogy az anyagi biztonságról le lehet/le tud-e mondani azért a más dologért... Valamiért Jézus az amúgy törvénytisztelő, és igen szimpatikus ifjúnak azt mondja, hogy adja el minden vagyonát... (Ld. Máté evangélium 19:20-23, no meg az előzmény és a folytatás is, persze)
Ebben a gyűjtögető életmódban inkább a nélkülözni tudás képessége, és ez az aszkézis-féleség, a szinte "szerzetesi" fegyelmezettség, ami lenyűgöző... Ismerem az érzést, és tud katartikus lenni ez is...- bár én spéci a pedagógusbérezésnek köszönhetően, nem önszántamból:))) De önmagában kevésnek érzem - sőt. még egy mozgalom, vagy egy rend tagjaként is kevésnek érezném a nélkülözni tudást. (Most meg a "Szeretet himnusza" jut eszembe:
És ha szétosztom az egész vagyonomat, és testem tűzhalálra szánom, szeretet pedig nincs bennem: semmi hasznom abból. *
Pál levele, I. Korintus 13-ban: A szeretet türelmes, jóságos; a szeretet nem irigykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel... stb.) Szóval kérdés, hogy a cél mi mindent feledtet még az eszközön kívül... amire fontos lenne mindig emlékeznünk!!!!!
 

Hírdetőink

kmtv.ca

kmtv.ca

Friss profil üzenetek

petrucy wrote on sizsu's profile.
Megtisztelve érzem magam a követés bejelölése miatt.-))
vorosmart wrote on bsilvi's profile.
Köszönömszépen a legújjab fordítást !
A "friss üzenetek + napok óta nem jelennek meg,hibát jelez
vorosmart wrote on DeeYoo's profile.
Köszönöm szépen a fordítást.

Statisztikák

Témák
38,094
Üzenet
4,794,911
Tagok
615,340
Legújabb tagunk
Torda Bernadett
Oldal tetejére