Makacs foltot hagy a kipcsak

Kipcsak törzsbéli olvasók és más türk nyelvű magyarok minden kárpát-medencei szállásterületen! Mint azt Orbán Viktor a Türk Tanács ülésén kijelentette: sok magyarban van kipcsak vér, a magyarországi kipcsak törzseknek önkormányzata van, örökös elnökük Nurszultan Nazarbajev. Meglep valakit?

Azon a napon, amikor a Kurultáj bevonult a Természettudományi Múzeumba (éppen időben, az épületet hamarosan ludovikás ifjak foglalják el), hogy kásleri támogatással végre Pesten is felmutassa a magyarok hun örökségét, Orbán Viktor Azerbajdzsánban nyilvánította ki törzsi alapokon nyugvó összetartozásunkat közép-ázsiai véreinkkel. A magyar miniszterelnök a Türk Tanács ülésén gratulált Nurszultan Nazarbajevnek, Kazahsztán törvény szerinti örökös Nemzet Vezetőjének. A kazah fővárost saját magáról átnevező volt elnöknek abból az alkalomból járt a gratuláció, hogy a kurdok ellen néhány napja háborút indító Erdogan kitüntette őt.

Szeretnék a kipcsakok nagy barátjának, Nazarbajev elnök úrnak gratulálni a magas kitüntetéshez. A jelenlévők közül nem mindenki tudja, de Magyarországon vannak kipcsakok. Sok magyarban van kipcsak vér, ezeknek van önkormányzatuk, és Nazarbajev elnök úr a mindenkori elnöke a magyar kipcsak törzseknek is, és minden évben küldünk is neki üzenetet, amikor a kipcsakok éves gyűlése van Magyarországon

– tett többeknek meglepő kijelentést Orbán Viktor Magyarország törzsi összetételéről.




Tengri népei, az igazság leszületett, az iskolás tudásban megrekedtek kedvéért bontsuk ki együtt pontról-pontra a lét kun esszenciáját.

Mikcsap?
Kipcsak. Orbán, aki magyarul szólalt fel, végig kipcsakokról beszélt, amivel itthon azonnal elég nagy meghökkenést keltett, reprezentatív mintavételünk szerint ugyanis a magyar lakosság 98 százaléka soha a büdös életben nem hallott korábban kipcsakokról, nemhogy arról, hogy a szomszédjuk vagy a saját anyjuk is simán az lehet. A megfejtés sajnos nem egy rejtőzködő életmódot folytató, a csonka hazában követhetetlen sebességgel helyváltoztató ismeretlen nomadizáló klán, akiket a miniszterelnök most váratlanul úrfelmutatott, hanem Magyarországon bevett nevükön: a kunok.


Miért kipcsakozza össze a kunokat?
A nálunk alig ismert név ugyan zavart okoz, de történelmileg nem teljesen indokolatlan. A magyar kun elnevezés a kumán szóból jön, amivel a nyugati források a kipcsak törzsszövetséget illették, a kipcsak és a kun tehát messziről nézve ugyanazt jelenti más nyelveken. Közelebbről nézve kicsit zavarosabb a kép, de az egyaránt török nyelvű, nagy részben egymásba olvadó kun-kipcsak törzsek egymástól nem nagyon elválaszthatóak. Ez volt az a laza törzsszövetség, amelyik a 11-12. században uralta a kelet-európai és nyugat-ázsiai sztyeppevidéket, a tatárjárás azonban betett nekik. Egy részük Magyarországra menekült, IV. Béla letelepítette őket az Alföld közepén, a mai Kiskunságban és Nagykunságban. Orbán mindenesetre a magyarországi kunokról beszélt.

29975573_50674297f58d05147f5550c34b1b6e8f_wm.png

A kipcsak-szári-kun törzsszövetség területe 1200 körül
Fotó: Wikipedia
Tényleg vannak Magyarországon kipcsakok?
Azon kívül is csak erős megszorítással, hogy nem így hívjuk őket. Kun öntudat ugyan most is létezik, van is némi, a helyi értelmiség egy része által keltett reneszánsza a rendszerváltás óta, de ez alapvetően tájegységi identitás, rég nem etnikus alapokon áll. A kunoknak ugyan lassú és nehézkes volt a betagolása a középkori magyar államba, de a kun nyelv nagyjából a XV. századra eltűnt. A török korban az Alföld nagyon elnéptelenedett, a visszatelepülők közül sokaknak már nem volt kun származása.

Meddig kipcsak?
A kun öntudat paradox módon akkor erősödött meg újra, amikor az 1700-as években a Habsburgok eladták a területet egy német lovagrendnek és elvették a kunok történelmi előjogait. Azóta is ezek visszaszerzése, az 1745-ös redemptio a kun emlékezet sarokpontja, amikor pénzért váltották vissza ősi szabadságukat. Ez azonban a kun származástól már független volt, az számított, ki mennyivel járult hozzá a megváltáshoz. A modernkori kun identitás már rég nem etnikai jellegű, a történelmi-térségi tudat az, ami számít.

Hol vannak hát a kun törzsek?
A miniszterelnök úr fejében és jegyzetei között. Már a rendi Magyarországon sem voltak, a modern korban pedig a törzsi berendezkedés legfeljebb jelképesen, a politikával kapcsolatban értelmezhető, ha azt mondjuk, hogy egy vezető, táltos vagy politikai termékeket gyártó vajákos rítusokkal és szómágiával jelöli ki a csoportok határait, képez törzsies mi és ők viszonyokat.

És a kun önkormányzatok?
Hacsak nem a kunsági települések önkormányzatairól van szó, amelyek természetesen csak nagyon áttételes értelemben, és úgy is csak erős megszorításokkal kunok, akkor Orbán a karcagi Kunszövetség nevű hagyományőrző szervezetre utalhatott. Ez ugyan nem önkormányzat, de az elmúlt években erős kazah kapcsolatokat építettek ki, politikai beágyazottságukhoz elegendő, hogy a mostani elnökük Fazekas Sándor, a volt agrárminiszter.

29975653_0780e6eeda2242721b3a29426a708172_wm.jpg

Egy ősi lovas csapatjáték: a köböre résztvevői küzdenek a játékszerként használt birkabőrért Karcagon a VI. Kun Hagyományok Napján.
Fotó: Bugány János / MTI
Honnan jön be a kazah szál?
A rendszerváltás után a nagykun kulturális önszerveződésekben egy elkötelezett, a tudományos terepről identitásépítésre váltó kutató, Mándoky Kongur Istvánnak volt a legnagyobb szerepe. Ő volt a kun - kazah kapcsolatépítés apostola, 1992-es halála után Kazahsztánban is temették el, és szinte kazah nemzeti hős lett belőle. Itthon örökségének egyrészt a Kurultájon, másrészt az erre építő helyi politikában van szerepe. Ez a háttere annak, hogy az egyik „Kun Világtalálkozón” jelképesen kunkapitányi címet adtak a kazah diktátornak, Nazarbajevnek, Karcagon pedig tiszteletbeli kazah konzul lett a Fidesz-közeli főkun, Horváth László, az a pénztárgépekben utazó vállalkozó, aki néhány éve gigantikus tűzijátékot csinált Pesten a születésnapjára. Ma a kazah kapcsolat jegyében leginkább a Kunszövetség szeret így kötőjelesen kun-kipcsakokról beszélni, ez az, amit Orbán Viktor most állami szintre emelt.

29975583_856f5d081c97f2e7675d798c9313aef6_wm.jpg

Nurszultan Nazarbajev
Fotó: Igor Kovalenko / MTI / EPA
De hol élnek az igazi kipcsakok?
Nagyjából sehol, a kipcsak törzsszövetség ugyanis, ahonnan a kunok is jöttek, felbomlott, a kipcsak nép sok évszázaddal ezelőtt lényegében eltűnt. Nyelvük azonban megmaradt, annyira, hogy a köztörök nyelvek északnyugati ágát a nyelvészet ma is kipcsaknak hívja, ide tartozik többek között a kazáni tatár, baskír, kirgiz és kazak nyelv is. Nem csak Magyarországon nehéz tehát kipcsakokra bukkanni, de a nyelvészeti és történelmi szakkönyveken kívül az egész világon ez a helyzet, bár Kazahsztánban él még egy magát kipcsaknak nevező, eredetére büszke népcsoport.

Kezd ez sok lenni. Rokonai akkor a kazahok a kunoknak vagy sem?
Egyrészt azért nem, mert a kun, mint láttuk, nálunk már rég nem etnikai származást jelent, de az is bekavar, hogy a kazahoknak csak a nyelvük kipcsak, ők maguk pedig egy nagyon kevert, már ránézésre is elmongolosodott népesség; nem múlt el nyomtalanul, hogy a kazah kánságban évszázadokig mongol volt az uralkodó réteg.

Miért játszik rá Orbán a fiktív rokonságra?
A magyarországi kipcsak törzs behaluzása a teljes politikai sci-fi világába tartozik, de attól még lehet sokféle értékes kulturális és történelmi kapcsolat Közép-Ázsiával. Nem is csak a kunok, de a magyarság gyökerei is a sztyeppei civilizációba vezetnek, lehet erre építeni, akár hagyományőrzésről, akár politikai együttműködésről van szó. A közép-ázsiai posztszovjet államokban az önállósodás óta nagy nemzetépítési projektek zajlanak, a törzsi múltra erősen építenek az identitáspolitikában. A kérdés, hogy mit és miért akar ezzel kezdeni a magyar külpolitika.

De miért a Türk Tanácson, és mit keres ott egy magyar miniszterelnök?
Magyarország tavaly lett tagja a török nyelvű népek amúgy nem túl fajsúlyos konzultációs szervezetének megfigyelői státuszban. Maga a türk elnevezés valójában egy téves fordítás eredménye, türk népek igazából nem léteznek, csak török nyelvűek, a magyar külpolitika mégis így használja a fogalmat. Ez kicsit azt is homályban hagyhatja, hogy Magyarországnak mégis mi köze van ehhez az országcsoporthoz, hiszen a magyar köztudomásúlag nem török nyelv. Orbán Viktor azonban olyannyira hangsúlyozza az odatartozást, hogy a nyelvészettel nem törődve Kirgizisztánban tavaly azt mondta, hogy a magyar „egy egyedülálló és különös nyelv, amely a türk nyelvekkel áll rokonságban”.

29975673_64efc553166dca7a5c3d9dac2b7da7c5_wm.jpg

Orbán Viktor miniszterelnök felszólal a türk nyelvű államok együttműködési tanácsának VI. ülésén a kirgizisztáni Csolpon-Atában 2018. szeptember 3-án.
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsõdi Balázs / MTI
Mi a politikai cél?
Néhány hete Budán a volt Ybl-villában létrehozták a Türk Tanács budapesti irodáját, Orbán szavaival európai képviseletét. Orbán Viktor most Azerbajdzsánban arról beszélt, hogy ez a török nyelvű népeknek kapcsolódás Európához és az Európai Unióhoz, a magyar külpolitika az EU-ban őket segítené. Magyarország a politikai és gazdasági együttműködést is javítaná, a külkereskedelmi forgalom azonban továbbra sem túl jelentős.

Kapcsolódó

Ne nézz furán, ez itt Turán
Így kerülünk a türk népek közé: a turánizmus tündöklése, bukása és reneszánsza a nyelvészettől a Kurultájig. Szittyák, zsidó tudósok, atlantiszi magyarok és Attila, egy a mi vérünk!

A közös rokonság hangsúlyozásával, kipcsakolással, a magyar nyelv türknek kamuzásával, nemlétező magyarországi törzsek közép-ázsiai diktátoroknak ajándékozásával ezt a homályos és egyelőre nem is túl perspektivikus külpolitikai vonalat erősítenék, ahogy a két világháború közötti turanista mozgalom is gyakran vegyített hagymázas elképzeléseket pántürk szimpátiákkal és elképzelt magyar birodalmi törekvésekkel.

A rokonság hangsúlyozása most egyszerre szólhat a közép-ázsiai országoknak és a Szíriában a kurdok ellen háborút indító Törökországnak. Erdogannal külön is tárgyalt a Türk Tanácson Orbán (a török elnök novemberben is Budapestre jön), Szijjártó Péter pedig azt nyilatkozta, hogy a török offenzíva egyenesen magyar nemzeti érdek, „a törökök Szíria irányába oldják meg a bevándorlási kérdést, és ne Európa irányába”.

Migránskipcsak
A kipcsakozás igazi iróniája, hogy a kipcsakok voltak az első magyar migránsellenes tombolás áldozatai. Amikor ugyanis 1240-ben a kunok (nem a szíriai polgárháború, hanem a mögöttük nyomuló mongolok miatt) tömeges migrációval próbálkoztak, IV. Béla magyar királynak kapóra jött a lehetőség, mert szüksége volt a kun Kötöny kán által kínált szablyákra a saját főurai és a horizonton felsejlő Batu kán ellen. A kunokat családostul letelepítette a Duna-Tisza közén, azonban a magyar szomszédok és főurak rettegéssel fogadták a pogány és vad kunokat, felmerült az is, hogy valójában csak a mongolok ügynökei.

A migránsellenes érzület csúcspontjaként a magyar főurak a mongol invázió megállítására összehívott hadak Pest alatti táborában meggyilkolták Kötöny kánt. A kunok ezután dúlva-rabolva-fosztogatva dél felé vonultak, és kivonultak az országból. Magyarország így a muhi csata előestéjén minimum 10 ezer, a nomád trükköket ismerő harcostól esett el, és területének egy része már 1241 tavaszán ízelítőt kapott a pusztításból. A kunokat végül 1246-ban hívta vissza IV. Béla, de beilleszkedésük még sokáig komoly kihívást jelentett a Magyar Királyság számára. Annyira, hogy Orbán szerint most is Nazarbajev az elnökük.

(Borítókép: Orbán Viktor a türk nyelvű államok együttműködési tanácsának VI. ülésén a kirgizisztáni Csolpon-Atában 2018. / MTI)

Index
 
Talán itt az ideje, hogy a miniszterelnök Úr kezelőorvost váltson és/vagy másik Intézetet válasszon... Szegény Széchenyi azért még élete végén is magyarnak gondolta magát, nem viselkedett úgy, mint Napoleon... S tévedhetetlennek sem képzelte magát, sőt.... Nem úgy mint az Őt példaképül választó kipcsak "király"...
Na ja a váltáshoz lassan nem ellenzéki összefogásra, hanem pártatlan orvosi bizottságra lesz szükség...
 
Ó ez csak reálpolitika. Szerintem azért ez a nagy rokonság, mert rezsicsökentés=olcsó gáz=középázsiai gáz a rokonnak. Persze kicsit bonyolultabb, mint minden. Oda dörgölőnke, ahonnan várnak valami jót. Gázszerelő már van az üzlethez. Persze lehet csak a pipacs virágos népdalt hallotta félre, vagy mi.
 
Hát ez nem is tudom hogy miféle mese. Biztos agyára ment a sok fantasy :). Na de mivel ez mese így eladható hiszen a mesékben bármi megtörténhet még az is hogy a tyúkok aranytojást tojnak. Mondjuk azt már elértük hogy világit a csirke hús a sötétben :) innen már csak egy lépés hogy aranyat is tojjanak :)

Mi vár még erre az országra?
 
Utoljára módosítva:
Kicsit elgondolkodtam és rájöttem ez a kipcsak sztori még igaz is lehet. Ott vannak a laposföld, az oltásellenes és fényevős emberkék. Beszéltem már olyan akadémikussal aki váltig állította a magyar a legősibb nyelv, amin az emberek a teremtés után beszéltek. Ja és a piramisokat is magyarok építették. A hun magyar rokonság, valamint az amerikai indiánok székely rovásírása után ez egy igazán igaz felfedezés. Csak borotválkozás közben meg ne vágjam magamat, mert elfolyik a kipcsak vérem
 
Hát ez nem is tudom hogy miféle mese. Biztos agyára ment a sok fantasy :). Na de mivel ez mese így eladható hiszen a mesékben bármi megtörténhet még az is hogy a tyúkok aranytojást tojnak. Mondjuk azt már elértük hogy világit a csirke hús a sötétben :) innen már csak egy lépés hogy aranyat is tojjanak :)

Mi vár még erre az országra?

Nazarbajev arcát nézve ez a rokonság info őt is szíven üthette....:D
 
Kipcsak törzsbéli olvasók és más türk nyelvű magyarok minden kárpát-medencei szállásterületen! Mint azt Orbán Viktor a Türk Tanács ülésén kijelentette: sok magyarban van kipcsak vér, a magyarországi kipcsak törzseknek önkormányzata van, örökös elnökük Nurszultan Nazarbajev. Meglep valakit?

Azon a napon, amikor a Kurultáj bevonult a Természettudományi Múzeumba (éppen időben, az épületet hamarosan ludovikás ifjak foglalják el), hogy kásleri támogatással végre Pesten is felmutassa a magyarok hun örökségét, Orbán Viktor Azerbajdzsánban nyilvánította ki törzsi alapokon nyugvó összetartozásunkat közép-ázsiai véreinkkel. A magyar miniszterelnök a Türk Tanács ülésén gratulált Nurszultan Nazarbajevnek, Kazahsztán törvény szerinti örökös Nemzet Vezetőjének. A kazah fővárost saját magáról átnevező volt elnöknek abból az alkalomból járt a gratuláció, hogy a kurdok ellen néhány napja háborút indító Erdogan kitüntette őt.

Szeretnék a kipcsakok nagy barátjának, Nazarbajev elnök úrnak gratulálni a magas kitüntetéshez. A jelenlévők közül nem mindenki tudja, de Magyarországon vannak kipcsakok. Sok magyarban van kipcsak vér, ezeknek van önkormányzatuk, és Nazarbajev elnök úr a mindenkori elnöke a magyar kipcsak törzseknek is, és minden évben küldünk is neki üzenetet, amikor a kipcsakok éves gyűlése van Magyarországon

– tett többeknek meglepő kijelentést Orbán Viktor Magyarország törzsi összetételéről.




Tengri népei, az igazság leszületett, az iskolás tudásban megrekedtek kedvéért bontsuk ki együtt pontról-pontra a lét kun esszenciáját.

Mikcsap?
Kipcsak. Orbán, aki magyarul szólalt fel, végig kipcsakokról beszélt, amivel itthon azonnal elég nagy meghökkenést keltett, reprezentatív mintavételünk szerint ugyanis a magyar lakosság 98 százaléka soha a büdös életben nem hallott korábban kipcsakokról, nemhogy arról, hogy a szomszédjuk vagy a saját anyjuk is simán az lehet. A megfejtés sajnos nem egy rejtőzködő életmódot folytató, a csonka hazában követhetetlen sebességgel helyváltoztató ismeretlen nomadizáló klán, akiket a miniszterelnök most váratlanul úrfelmutatott, hanem Magyarországon bevett nevükön: a kunok.


Miért kipcsakozza össze a kunokat?
A nálunk alig ismert név ugyan zavart okoz, de történelmileg nem teljesen indokolatlan. A magyar kun elnevezés a kumán szóból jön, amivel a nyugati források a kipcsak törzsszövetséget illették, a kipcsak és a kun tehát messziről nézve ugyanazt jelenti más nyelveken. Közelebbről nézve kicsit zavarosabb a kép, de az egyaránt török nyelvű, nagy részben egymásba olvadó kun-kipcsak törzsek egymástól nem nagyon elválaszthatóak. Ez volt az a laza törzsszövetség, amelyik a 11-12. században uralta a kelet-európai és nyugat-ázsiai sztyeppevidéket, a tatárjárás azonban betett nekik. Egy részük Magyarországra menekült, IV. Béla letelepítette őket az Alföld közepén, a mai Kiskunságban és Nagykunságban. Orbán mindenesetre a magyarországi kunokról beszélt.

29975573_50674297f58d05147f5550c34b1b6e8f_wm.png

A kipcsak-szári-kun törzsszövetség területe 1200 körül
Fotó: Wikipedia
Tényleg vannak Magyarországon kipcsakok?
Azon kívül is csak erős megszorítással, hogy nem így hívjuk őket. Kun öntudat ugyan most is létezik, van is némi, a helyi értelmiség egy része által keltett reneszánsza a rendszerváltás óta, de ez alapvetően tájegységi identitás, rég nem etnikus alapokon áll. A kunoknak ugyan lassú és nehézkes volt a betagolása a középkori magyar államba, de a kun nyelv nagyjából a XV. századra eltűnt. A török korban az Alföld nagyon elnéptelenedett, a visszatelepülők közül sokaknak már nem volt kun származása.

Meddig kipcsak?
A kun öntudat paradox módon akkor erősödött meg újra, amikor az 1700-as években a Habsburgok eladták a területet egy német lovagrendnek és elvették a kunok történelmi előjogait. Azóta is ezek visszaszerzése, az 1745-ös redemptio a kun emlékezet sarokpontja, amikor pénzért váltották vissza ősi szabadságukat. Ez azonban a kun származástól már független volt, az számított, ki mennyivel járult hozzá a megváltáshoz. A modernkori kun identitás már rég nem etnikai jellegű, a történelmi-térségi tudat az, ami számít.

Hol vannak hát a kun törzsek?
A miniszterelnök úr fejében és jegyzetei között. Már a rendi Magyarországon sem voltak, a modern korban pedig a törzsi berendezkedés legfeljebb jelképesen, a politikával kapcsolatban értelmezhető, ha azt mondjuk, hogy egy vezető, táltos vagy politikai termékeket gyártó vajákos rítusokkal és szómágiával jelöli ki a csoportok határait, képez törzsies mi és ők viszonyokat.

És a kun önkormányzatok?
Hacsak nem a kunsági települések önkormányzatairól van szó, amelyek természetesen csak nagyon áttételes értelemben, és úgy is csak erős megszorításokkal kunok, akkor Orbán a karcagi Kunszövetség nevű hagyományőrző szervezetre utalhatott. Ez ugyan nem önkormányzat, de az elmúlt években erős kazah kapcsolatokat építettek ki, politikai beágyazottságukhoz elegendő, hogy a mostani elnökük Fazekas Sándor, a volt agrárminiszter.

29975653_0780e6eeda2242721b3a29426a708172_wm.jpg

Egy ősi lovas csapatjáték: a köböre résztvevői küzdenek a játékszerként használt birkabőrért Karcagon a VI. Kun Hagyományok Napján.
Fotó: Bugány János / MTI
Honnan jön be a kazah szál?
A rendszerváltás után a nagykun kulturális önszerveződésekben egy elkötelezett, a tudományos terepről identitásépítésre váltó kutató, Mándoky Kongur Istvánnak volt a legnagyobb szerepe. Ő volt a kun - kazah kapcsolatépítés apostola, 1992-es halála után Kazahsztánban is temették el, és szinte kazah nemzeti hős lett belőle. Itthon örökségének egyrészt a Kurultájon, másrészt az erre építő helyi politikában van szerepe. Ez a háttere annak, hogy az egyik „Kun Világtalálkozón” jelképesen kunkapitányi címet adtak a kazah diktátornak, Nazarbajevnek, Karcagon pedig tiszteletbeli kazah konzul lett a Fidesz-közeli főkun, Horváth László, az a pénztárgépekben utazó vállalkozó, aki néhány éve gigantikus tűzijátékot csinált Pesten a születésnapjára. Ma a kazah kapcsolat jegyében leginkább a Kunszövetség szeret így kötőjelesen kun-kipcsakokról beszélni, ez az, amit Orbán Viktor most állami szintre emelt.

29975583_856f5d081c97f2e7675d798c9313aef6_wm.jpg

Nurszultan Nazarbajev
Fotó: Igor Kovalenko / MTI / EPA
De hol élnek az igazi kipcsakok?
Nagyjából sehol, a kipcsak törzsszövetség ugyanis, ahonnan a kunok is jöttek, felbomlott, a kipcsak nép sok évszázaddal ezelőtt lényegében eltűnt. Nyelvük azonban megmaradt, annyira, hogy a köztörök nyelvek északnyugati ágát a nyelvészet ma is kipcsaknak hívja, ide tartozik többek között a kazáni tatár, baskír, kirgiz és kazak nyelv is. Nem csak Magyarországon nehéz tehát kipcsakokra bukkanni, de a nyelvészeti és történelmi szakkönyveken kívül az egész világon ez a helyzet, bár Kazahsztánban él még egy magát kipcsaknak nevező, eredetére büszke népcsoport.

Kezd ez sok lenni. Rokonai akkor a kazahok a kunoknak vagy sem?
Egyrészt azért nem, mert a kun, mint láttuk, nálunk már rég nem etnikai származást jelent, de az is bekavar, hogy a kazahoknak csak a nyelvük kipcsak, ők maguk pedig egy nagyon kevert, már ránézésre is elmongolosodott népesség; nem múlt el nyomtalanul, hogy a kazah kánságban évszázadokig mongol volt az uralkodó réteg.

Miért játszik rá Orbán a fiktív rokonságra?
A magyarországi kipcsak törzs behaluzása a teljes politikai sci-fi világába tartozik, de attól még lehet sokféle értékes kulturális és történelmi kapcsolat Közép-Ázsiával. Nem is csak a kunok, de a magyarság gyökerei is a sztyeppei civilizációba vezetnek, lehet erre építeni, akár hagyományőrzésről, akár politikai együttműködésről van szó. A közép-ázsiai posztszovjet államokban az önállósodás óta nagy nemzetépítési projektek zajlanak, a törzsi múltra erősen építenek az identitáspolitikában. A kérdés, hogy mit és miért akar ezzel kezdeni a magyar külpolitika.

De miért a Türk Tanácson, és mit keres ott egy magyar miniszterelnök?
Magyarország tavaly lett tagja a török nyelvű népek amúgy nem túl fajsúlyos konzultációs szervezetének megfigyelői státuszban. Maga a türk elnevezés valójában egy téves fordítás eredménye, türk népek igazából nem léteznek, csak török nyelvűek, a magyar külpolitika mégis így használja a fogalmat. Ez kicsit azt is homályban hagyhatja, hogy Magyarországnak mégis mi köze van ehhez az országcsoporthoz, hiszen a magyar köztudomásúlag nem török nyelv. Orbán Viktor azonban olyannyira hangsúlyozza az odatartozást, hogy a nyelvészettel nem törődve Kirgizisztánban tavaly azt mondta, hogy a magyar „egy egyedülálló és különös nyelv, amely a türk nyelvekkel áll rokonságban”.

29975673_64efc553166dca7a5c3d9dac2b7da7c5_wm.jpg

Orbán Viktor miniszterelnök felszólal a türk nyelvű államok együttműködési tanácsának VI. ülésén a kirgizisztáni Csolpon-Atában 2018. szeptember 3-án.
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsõdi Balázs / MTI
Mi a politikai cél?
Néhány hete Budán a volt Ybl-villában létrehozták a Türk Tanács budapesti irodáját, Orbán szavaival európai képviseletét. Orbán Viktor most Azerbajdzsánban arról beszélt, hogy ez a török nyelvű népeknek kapcsolódás Európához és az Európai Unióhoz, a magyar külpolitika az EU-ban őket segítené. Magyarország a politikai és gazdasági együttműködést is javítaná, a külkereskedelmi forgalom azonban továbbra sem túl jelentős.

Kapcsolódó

Ne nézz furán, ez itt Turán
Így kerülünk a türk népek közé: a turánizmus tündöklése, bukása és reneszánsza a nyelvészettől a Kurultájig. Szittyák, zsidó tudósok, atlantiszi magyarok és Attila, egy a mi vérünk!

A közös rokonság hangsúlyozásával, kipcsakolással, a magyar nyelv türknek kamuzásával, nemlétező magyarországi törzsek közép-ázsiai diktátoroknak ajándékozásával ezt a homályos és egyelőre nem is túl perspektivikus külpolitikai vonalat erősítenék, ahogy a két világháború közötti turanista mozgalom is gyakran vegyített hagymázas elképzeléseket pántürk szimpátiákkal és elképzelt magyar birodalmi törekvésekkel.

A rokonság hangsúlyozása most egyszerre szólhat a közép-ázsiai országoknak és a Szíriában a kurdok ellen háborút indító Törökországnak. Erdogannal külön is tárgyalt a Türk Tanácson Orbán (a török elnök novemberben is Budapestre jön), Szijjártó Péter pedig azt nyilatkozta, hogy a török offenzíva egyenesen magyar nemzeti érdek, „a törökök Szíria irányába oldják meg a bevándorlási kérdést, és ne Európa irányába”.

Migránskipcsak
A kipcsakozás igazi iróniája, hogy a kipcsakok voltak az első magyar migránsellenes tombolás áldozatai. Amikor ugyanis 1240-ben a kunok (nem a szíriai polgárháború, hanem a mögöttük nyomuló mongolok miatt) tömeges migrációval próbálkoztak, IV. Béla magyar királynak kapóra jött a lehetőség, mert szüksége volt a kun Kötöny kán által kínált szablyákra a saját főurai és a horizonton felsejlő Batu kán ellen. A kunokat családostul letelepítette a Duna-Tisza közén, azonban a magyar szomszédok és főurak rettegéssel fogadták a pogány és vad kunokat, felmerült az is, hogy valójában csak a mongolok ügynökei.

A migránsellenes érzület csúcspontjaként a magyar főurak a mongol invázió megállítására összehívott hadak Pest alatti táborában meggyilkolták Kötöny kánt. A kunok ezután dúlva-rabolva-fosztogatva dél felé vonultak, és kivonultak az országból. Magyarország így a muhi csata előestéjén minimum 10 ezer, a nomád trükköket ismerő harcostól esett el, és területének egy része már 1241 tavaszán ízelítőt kapott a pusztításból. A kunokat végül 1246-ban hívta vissza IV. Béla, de beilleszkedésük még sokáig komoly kihívást jelentett a Magyar Királyság számára. Annyira, hogy Orbán szerint most is Nazarbajev az elnökük.

(Borítókép: Orbán Viktor a türk nyelvű államok együttműködési tanácsának VI. ülésén a kirgizisztáni Csolpon-Atában 2018. / MTI)

Index

*
Tiszta elme állapotomban és teljes meggyőződéssel kijelentem, hogy o.v. bReteg. Agyilag. Miért nem a magyarok jelenével és jövőjével foglalkozik? Miért ez az örökös turkálás a múltban? Ha ebből bármilyen haszna is lenne az országnak, meg tudnám érteni, de nincs. Elmeháborodott állapotára csak orvosok tudnának kellő mennyiségű tanácsot és gyógyszert adagolni. * Igaz, igaz, nagyszüleim úgy neveltek, hogy pontosan tudom, honnan is származom, kik-mik voltak az ük- déd- nagy és a szüleim. Ez a mi családunkban fontos volt. De egy miniszterelnöknek miért ez a mániája? No meg a migránsok. Közben boldogan széttárja kapuinkat azok előtt, már akik ő szerinte megérdemlik, hogy itt éljenek. No meg a suska sem mindegy, mennyit tesznek le a jelenlegi kormány asztalára? Mindeközben bűnözőkkel tart barátságot, orvosi eset. Mindeközben még mindig vannak talpnyaló hívei. Azon csodálkozom, hogy olyan emberek, akik pár kiló krumpliért szentnek kiáltják ki. Egyre sötétebb az ország, de nem csak azért, mert a veje szerint a "pilács-világítás" jó az vidékre, nem. A fejekben terjed ez a kórság... Még mindig.
No ettől vagyok kétségekbe esve.
 
Nincs itt probléma csak egy nem történész történelem leckét ad a híveinek.
Az alapok tények de a következtetések már hipotézisek.

elég nagy meghökkenést keltett, reprezentatív mintavételünk szerint ugyanis a magyar lakosság 98 százaléka soha a büdös életben nem hallott korábban kipcsakokról, nemhogy arról, hogy a szomszédjuk vagy a saját anyjuk is simán az lehet.
Pedig nem nagy tudás kell hozzá hisz ez már talán általánosban is ismert volt aki olvasta az apró betűs részt ...
Majd jönnek az Úzok és a besenyők is??
Kezemben egy könyv a címe: Györffy György - A magyarság keleti elemei. (1990) Ebben az 1941-es évektől 1988-ig találhatunk írásokat.
Akit a tények érdekelnek AZT olvassa el.
 
Nincs itt probléma csak egy nem történész történelem leckét ad a híveinek.
Az alapok tények de a következtetések már hipotézisek.


Pedig nem nagy tudás kell hozzá hisz ez már talán általánosban is ismert volt aki olvasta az apró betűs részt ...
Majd jönnek az Úzok és a besenyők is??
Kezemben egy könyv a címe: Györffy György - A magyarság keleti elemei. (1990) Ebben az 1941-es évektől 1988-ig találhatunk írásokat.
Akit a tények érdekelnek AZT olvassa el.
A baj ott van az alapok sem tények..
Erről pedig ma már bárki meggyőződhet, hisz számos kolostori könyvtár, levéltár digitalizációja megtörtént, nyilvános..
Írva vagyon, hogy Szvatopluk tényleg király volt, nem fejedelem, az akkori pápa szólítja "Rex"-nek.. A magyarok a milánói annales szerint a Honfoglalás előtt 100 évvel már rémisztgették a derék itáliaiakat, a salzburgi püspök szintén a 9. század elején szentelt fel kápolnát két a magyar törzsszövetséghez tartozó részben letelepedett törzsnek Nyitra mellett.. ( ma is áll a kápolna..) nem lehetett kettős honfoglalás sem, hisz a besenyők és a bolgárok is megszállva tartották az akkori Moldvát, Erdélyt, Havaselvét....
Maradt Verecke ahol nem akkor nem annyian és nem úgy érkeztek....Nocsak, ki a kipcsak?
 
A baj ott van az alapok sem tények..
Erről pedig ma már bárki meggyőződhet, hisz számos kolostori könyvtár, levéltár digitalizációja megtörtént, nyilvános..
Írva vagyon, hogy Szvatopluk tényleg király volt, nem fejedelem, az akkori pápa szólítja "Rex"-nek.. A magyarok a milánói annales szerint a Honfoglalás előtt 100 évvel már rémisztgették a derék itáliaiakat, a salzburgi püspök szintén a 9. század elején szentelt fel kápolnát két a magyar törzsszövetséghez tartozó részben letelepedett törzsnek Nyitra mellett.. ( ma is áll a kápolna..) nem lehetett kettős honfoglalás sem, hisz a besenyők és a bolgárok is megszállva tartották az akkori Moldvát, Erdélyt, Havaselvét....
Maradt Verecke ahol nem akkor nem annyian és nem úgy érkeztek....Nocsak, ki a kipcsak?
Egy: a kipcsakok a 12-13 században bukkantak fel a magyar történelemben.
semmi közük a honfoglalás vagy előtti történelmehez.
Kettő: a többihez nem tudok hozzászólni hisz a kolostorokban a magyar honfoglalásig minden keletről jött rabló népet hun-nak neveztek...
 
Én futtában olvastam már az elején köptem egy nagyot
És kitettem azt a táblát, amit Hadházy most felmutatott az parlamentben.
 

Hírdetőink

kmtv.ca

kmtv.ca

Friss profil üzenetek

petrucy wrote on sizsu's profile.
Megtisztelve érzem magam a követés bejelölése miatt.-))
vorosmart wrote on bsilvi's profile.
Köszönömszépen a legújjab fordítást !
A "friss üzenetek + napok óta nem jelennek meg,hibát jelez
vorosmart wrote on DeeYoo's profile.
Köszönöm szépen a fordítást.

Statisztikák

Témák
38,094
Üzenet
4,794,887
Tagok
615,339
Legújabb tagunk
Dorki000
Oldal tetejére