Elkeserítő hír érkezett Grönlandról

A legpesszimistább előrejelzéseknél is gyorsabban olvadhat Grönland három legnagyobb gleccsere. Elegendő fagyott vizük van ahhoz, hogy 1,3 méterrel növeljék a világtenger szintjét.

Egy kutatócsoport történelmi felvételeket is felhasznált, hogy kiszámítsa, mennyi jeget veszített a Jakobshavn Isbrae, a Kangerlussuaq és a Helheim gleccser a 20. században.
A Jakobshavn Isbrae több mint 1,5 trillió tonna jeget veszített 1880 és 2012 között, míg a Kangerlussuaq és a Helheim 1,4 trilliót, illetve 31 milliárdot 1900 és 2012 között.
A jégolvadás több mint nyolc milliméterrel növelte globálisan a tengerek szintjét - írták a kutatók. Shfaqat Abbas Khan, a dán Műszaki Egyetem kutatója elmondta, hogy a műholdas megfigyelések előtti időkben készült

régi fényképek voltak a kutatók eszközei,amelyek segítettek a múlt század jégveszteségének a megállapításában. "A 19. és 20. századi történelmi mérések fontos információkat tartalmazhatnak, amelyek jelentősen javítják az előrejelzéseket".​

2000-ig a tengerszintek emelkedését az olvadó gleccserek és az óceánok melegedő vizének tágulása okozta. Az elmúlt két évtizedben azonban a klímaváltozás miatt a világ legnagyobb jégmezői, a grönlandi és az antarktiszi lett a tengerszint-emelkedés legnagyobb forrása.
Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) kutatóinak előrejelzése szerint 2100-ra mintegy

30-110 centiméterrel emelkedhet a tengerszintaz üvegházhatású gázok kibocsátásától függően. Ha semmit nem teszünk a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséért a 21. században, akkor a globális hőmérséklet több mint 3 Celsius-fokkal növekszik az iparosodás előtti időszakhoz képest. Ezen forgatókönyv alapján a három gleccser olvadása 9,1-14,9 milliméterrel emelné a tengerszintet, évente.​

A jelenlegi hőmérsékletnövekedés négyszerese a 20. századiénak, amikor a három gleccser már nyolc milliméterrel növelte a tengerek szintjét. "Alábecsülték a legpesszimistább forgatókönyvet.

A jégveszteség háromszor-négyszer nagyobb leheta korábban becsültnél a három gleccser esetében" - mondta Khan. A Nature című tudományos folyóiratban szeptemberben közzétett tanulmány készítői arra a megállapításra jutottak, hogy az üvegházhatású gázok folytatódó kibocsátása miatt, az Antarktisz és Grönland jégpáncéljának olvadásával csaknem 40 centiméterrel nőhet meg a világ tengereinek szintje az évszázad végéig.​

 

Pár évtized múlva a mi kényelmes világunk eltűnik.
Talán jobb is, hogy már öreg vagyok.

 

Én optimista vagyok.
Egyes kutatások szerint, úgy 5-6000 év múlva ismét jelentős lehűlés várható. Ez állítólag így pulzál, már néhány százezer éve.

 

Én optimista vagyok.
Egyes kutatások szerint, úgy 5-6000 év múlva ismét jelentős lehűlés várható. Ez állítólag így pulzál, már néhány százezer éve.

Valóban. Ciklikusan többször is volt sokkal magasabb átlaghőmérséklet már korább is, bőven az emberek előtt. Igazából a klímaváltozás egy nagy üzlet és politikai platform. Nem csak az egyszeri embereket osztja meg, de a tudósokat is (mármint nem az, hogy valóban változik-e, hanem az okokat illetően).

 

A klímaváltozás valóban több okra is visszavezethető, és azt gondolom, hogy az egyik jelentős ok a piaci kereslet a fára és arra terültre, ahol nagyüzemben történik az állattenyésztés mint Brazíliában, és Argentínában, vagy éppen az olyan növények termesztése ami nagy haszonnal jár, mint például a pálmaolaj, vagy a szója. De vehetjük akár Kanadát, ahol Albertában az olajhomok miatt történik a nagymértékű erdőirtás.
Lényeg az, hogy a világ sok országa - pl. Brazília, Indonézia, Malajzia, Angola, Thaiföld, USA keleti államai, Kanada - tehet arról, hogy a Földről jelentős mértékű, nagyjából 1.5 millió négyzetkilométer területnyi erdőség tűnt el az utóbbi 20 évben, ami egy Mongólia területével megegyező nagyságú

. Ez a mennyiségű lombos erdő hiány nagyban tudja befolyásolni a Föld klímájának változását, mert ennyi levél hiánya nem képes azt párolgást elvégezni, ami a hűsítéshez szükséges. Nem nagyon akarom ezt tovább fejtegetni, mert nem vagyok klímatudós, vagy klímakutató, de természetjáró emberként azt a saját bőrömön tapasztalom, hogy mekkora különbség van a tűző napon és az erdőben járni, és azt, hogy egy lombos erdő megközelítésekor már egyre jobban fokozódik a hűvös levegő érzete, valamint azt, hogy a hőmérséklet különbség akár 8-10 °C is lehet. Ha ez "kicsiben" ekkora jelentőségű, akkor el lehet képzelni, hogy ez világméretben mit jelent.

 

És ebbe a logikába hogy illeszkedik a periodicitás? Az ember megjelenése előtt főleg a növények uralták a bolygót, aztán mégis volt baromi meleg :-D

 

Nyugi, az eocénban is volt élet a Földön.
De nézzétek meg azt a cikket:

Mi történne, ha a Föld összes jégtakarója elolvadna?

Ezzel a gondolattal játszott el az amerikai National Geographic magazin. Az eredményt a Föld jelenlegi képén ábrázolták kontinensekre lebontva. Voltak mellé ugyan rövid magyarázatok de azok egyetlen komolyabb földrajzos érdeklődését sem elégítenék ki.A National Geographic…

pangea.blog.hu