Ígéretes jövőt tartogat a robotika

A technológia fejlődésével a robotika is egyre nagyobb figyelmet kapott az elmúlt időszakban. A robottechnológia amellett, hogy növelheti a produktivitást, több olyan termelési folyamatot is visszahozhat a fejlett országokba, melyeket korábban kitelepítettek. A hiedelmekkel ellentétben pedig munkahelyeket sem szüntet meg. Így érdemes lenne elgondolkodni a technológia szélesebb körű alkalmazásán is.

A vállalatok a világ minden táján egyre inkább fokozzák a robotok használatát. A Nemzetközi Robotikai Szövetség adatai szerint a 10 ezer munkavállalóra jutó ipari robotok száma a 2015-ös 66-ról 2017-re 85-re nőtt. A mesterséges intelligencia alkalmazásával és az egyéb robotikai fejlesztésekkel – mint például a gépi látás, vagy az érzékelők fejlesztése –, az elkövetkező évtizedben jelentősen javulhat mind a termelékenység, mind az árszínvonal. Már csak az a kérdés, hogy a robotika vajon hatással lesz-e a gyártásra, és ha igen, akkor milyen mértékben befolyásolja a gyártási folyamatokat.

A legutolsó jelentősebb technológiai hullám decentralizáló jellegű volt – azaz a fejlett országok távoli ellátási láncokat hoztak létre, ugyanis a periféria országokban jóval olcsóbb volt munkaerőt foglalkoztatni. A robotika fejlődésével azonban esély nyílik a gyártás újbóli központosítására, így a periféria ellátási láncainak jelentősége csökkenhet.
A robotika kapcsán érdemes megemlíteni, hogy a fejlődés már a negyedik ipari forradalom részét képezi. A #HowToRobot portál azonban pontosabb kifejezésnek találja a „következő termelési rendszer” elnevezést, amely utal a gyártás széleskörű átalakulására.

A hosszú megtérülési idő lassíthatja a haladást​

Sok kérdés merül fel a következő termelési rendszerrel kapcsolatban – ideértve a hatások időzítését, az érintett technológiák jellegét, valamint az iparra, a munkaerőpiacra és a termelékenységre gyakorolt hatásokat – egy további kritikus pont, hogy a robotika hatásai vajon eltérnek-e a fejlett és a fejlődő gazdaságokban.
Bár a fejlett és a fejlődő gazdaságok is profitálni fognak a következő termelési rendszerből, a fejlődő gazdaságok valószínűleg kevesebbet. Egyrészt a fejlődő országok alacsonyabb munkaerőköltségei kevésbé ösztönzik annak helyettesítését a technológiával. Másrészt az új termelési rendszerek rövidebb gyártási folyamatokat és magasabb produktivitást tesznek lehetővé, miközben jóval kisebb gyárakat igényelnek – mindezeket pedig a magasabb bérű országokban tudják megvalósítani.

Ahogy a következő technológiai innovációs hullám kibontakozóban van, úgy egyre nagyobb az érdeklődés a robotika iránt nemzetközi szinten is. De ennek nagy része a terméktechnológiára – például okostelefonokra, kereskedelmi sugárhajtású járművekre, napelemekre – irányul, nem pedig az automatizálást lehetővé tevő folyamattechnikára – tehát áruk vagy szolgáltatások előállításának javítását szolgáló gépekre.
Míg mind a fejlett, mind a fejlődő gazdaságok profitálni fognak a következő termelési rendszerből, a fejlődő gazdaságok kevésbé. Ennek oka, hogy a robotika relatív ára a munkaerőköltségekhez képest lényegesen magasabb lesz a fejlődő országokban, mint a magasabb bérű országokban. Mint ilyen, a beruházások megtakarítási ideje a munkaerő-megtakarítások tekintetében lényegesen hosszabb lesz az alacsonyabb bérű országokban.

A robotika megakadályozhatja a helyi gyártás kihelyezését​

Ahogy már korábban is volt róla szó, a gyártási szektorban korábban gyakori volt a termelés kihelyezése a periféria országokba. A következő termelési rendszerben azonban néhány munka biztosan visszatér a helyi piacok szolgálatába. A jelenlegi rendszer lehetővé teszi mind a „high volume/low mix” (tehát ugyanazon egység nagy mennyiségű előállítása), mind a „low volume/ high-mix” (tehát kisebb mennyiségben különböző egységek előállítása) termelést. A digitális technológiák és a gyártás fejlődése miatt azonban egyre inkább egy új termelési modell felé vezet az út – a különböző egységek nagy volumenű gyártási megközelítése felé, amely lehetővé teszi a világ minden táján az egyenletesebben elosztott költséghatékony termelést, a helyi piacok kiszolgálása érdekében.
A Citigroup 238 ügyfelével végzett felmérésében a megkérdezettek 70 százaléka vélekedett úgy, hogy az automatizálás ösztönzi a vállalatokat a termelés konszolidálására és a gyártás centralizálására. Becslések szerint a gyártási ágazatokon belül 1000 munkavállalóra eső 1 robot növekedése a reshoring tevékenységek 3,5 százalékos növekedésével jár – ami a gyártás visszatelepítésének fokozását jelenti a vállalat anyaországába. Az OECD jelentése szerint a robotika lelassítja – és egyes esetekben leállítja – a termelés kihelyezését, és ez kulcsfontosságú a fejlett gazdaságokban a termelés megtartásában.

Semmi sem igazolja a tömeges munkahely-elvesztési jóslatokat​

A robotika fejlődése kapcsán számtalanszor felmerül, hogy a robotok számának növekedése egyenesen arányos a munkahelyek számának csökkenésével. Az ezt vizsgáló tanulmányok és hírek azonban nem megalapozottak, ugyanis nem veszik figyelembe a történelmi trendeket, és semmi bizonyítékkal nem szolgálnak. Sőt, számos tanulmány emellett azt mutatja, hogy a robotika fejlődése és elfogadása növeli a munkahelyek számát. Tehát nem fog növekedni a strukturális munkanélküliség, és a munkaerő is részesülni fog az ellátások jelentős részében.
A robotok kulcsfontosságú eszközök a termelékenység növeléséhez. Jelenleg a legtöbb robotot a gyártásban alkalmazzák, ugyanis a legkülönfélébb manuális feladatokat jóval hatékonyabban és következetesebben végzik, mint az emberek. Azonban a folyamatos innováció eredményeként a robotok használata más ágazatokra is folyamatosan átterjed – a mezőgazdaságtól kezdve, a logisztikán át, egészen a vendéglátásig. A robotok egyre olcsóbbak, rugalmasabbak és autonómabbak, ami részben a mesterséges intelligenciának köszönhető. Néhány robot helyettesíti az emberek; mások – az együttműködő robotok vagy „kobotok” – a dolgozók mellett működnek és kiegészítik őket.
Amint ez a tendencia folytatódik, a robotok elfogadása valószínűleg a termelékenység növekedésének kulcsfontosságú tényezője lesz, és potenciálisan átalakíthatja a globális ellátási láncokat. Ezért a globális döntéshozóknak támogatniuk, és nem ellenállniuk kell a következő termelési rendszer fejlesztése ügyében.
 

Csatolások

  • robotiks.jpg
    robotiks.jpg
    9.9 KB · Olvasás: 13,219
Nem is tudom.
Nekem egy kicsit az "eltolcsy" féle "A negatív növekedésis növekedés" jut eszembe erről a "Semmisemigazolja..." kijelentésről.
Egy pillanatig segondolja senki, hogy az automatizálást (azon belül a robotikát) csupán a tudomány érdekében fejlesztik.
Nyilvánvaló, hogy a fejlesztési költségeket a(z abban érdekelt) cégek állják. Azok pedig a profit érdekében fejlesztenek. Ha egy robot humán erőforrást tud kiváltani (ráadásul egyszerre többet is), akkor - ha a megtérülési idő reális -, gondolkodás nélkül alkalmazzák. A robot ugyanis akár 24/7-ben is dolgozik.
Nincs bér és egyéb járulékköltség, túlórakorlát...
A feladatát mindig ugyanazon a színvonalon végzi nincshangulatingadozása (bár ezt több szerelő vitatja) és nincsenek családi gondjai, sőt táppénzt sem kell neki adni, ha kiesne a termelési láncból.
Igaz a működtetéséhez kvalifikátabb munkaerő szükségeltetik, idővel azonban azt is kiválthatja egy újabb robot...
Viszont az is tény, hogy a robot képes olyan helyen is működni, ahol ember nem tudna munkát végezni (légüres tér, avagy hatalmas nyomás alatt, nagy hidegben vagy forróságban...)
Tehát a robotika jövője biztos, de az utolsó bekezdéssel vitába szállnék.
 
A technológia fejlődésével a robotika is egyre nagyobb figyelmet kapott az elmúlt időszakban. A robottechnológia amellett, hogy növelheti a produktivitást, több olyan termelési folyamatot is visszahozhat a fejlett országokba, melyeket korábban kitelepítettek. A hiedelmekkel ellentétben pedig munkahelyeket sem szüntet meg. Így érdemes lenne elgondolkodni a technológia szélesebb körű alkalmazásán is.

A vállalatok a világ minden táján egyre inkább fokozzák a robotok használatát. A Nemzetközi Robotikai Szövetség adatai szerint a 10 ezer munkavállalóra jutó ipari robotok száma a 2015-ös 66-ról 2017-re 85-re nőtt. A mesterséges intelligencia alkalmazásával és az egyéb robotikai fejlesztésekkel – mint például a gépi látás, vagy az érzékelők fejlesztése –, az elkövetkező évtizedben jelentősen javulhat mind a termelékenység, mind az árszínvonal. Már csak az a kérdés, hogy a robotika vajon hatással lesz-e a gyártásra, és ha igen, akkor milyen mértékben befolyásolja a gyártási folyamatokat.

A legutolsó jelentősebb technológiai hullám decentralizáló jellegű volt – azaz a fejlett országok távoli ellátási láncokat hoztak létre, ugyanis a periféria országokban jóval olcsóbb volt munkaerőt foglalkoztatni. A robotika fejlődésével azonban esély nyílik a gyártás újbóli központosítására, így a periféria ellátási láncainak jelentősége csökkenhet.
A robotika kapcsán érdemes megemlíteni, hogy a fejlődés már a negyedik ipari forradalom részét képezi. A #HowToRobot portál azonban pontosabb kifejezésnek találja a „következő termelési rendszer” elnevezést, amely utal a gyártás széleskörű átalakulására.

A hosszú megtérülési idő lassíthatja a haladást​

Sok kérdés merül fel a következő termelési rendszerrel kapcsolatban – ideértve a hatások időzítését, az érintett technológiák jellegét, valamint az iparra, a munkaerőpiacra és a termelékenységre gyakorolt hatásokat – egy további kritikus pont, hogy a robotika hatásai vajon eltérnek-e a fejlett és a fejlődő gazdaságokban.
Bár a fejlett és a fejlődő gazdaságok is profitálni fognak a következő termelési rendszerből, a fejlődő gazdaságok valószínűleg kevesebbet. Egyrészt a fejlődő országok alacsonyabb munkaerőköltségei kevésbé ösztönzik annak helyettesítését a technológiával. Másrészt az új termelési rendszerek rövidebb gyártási folyamatokat és magasabb produktivitást tesznek lehetővé, miközben jóval kisebb gyárakat igényelnek – mindezeket pedig a magasabb bérű országokban tudják megvalósítani.

Ahogy a következő technológiai innovációs hullám kibontakozóban van, úgy egyre nagyobb az érdeklődés a robotika iránt nemzetközi szinten is. De ennek nagy része a terméktechnológiára – például okostelefonokra, kereskedelmi sugárhajtású járművekre, napelemekre – irányul, nem pedig az automatizálást lehetővé tevő folyamattechnikára – tehát áruk vagy szolgáltatások előállításának javítását szolgáló gépekre.
Míg mind a fejlett, mind a fejlődő gazdaságok profitálni fognak a következő termelési rendszerből, a fejlődő gazdaságok kevésbé. Ennek oka, hogy a robotika relatív ára a munkaerőköltségekhez képest lényegesen magasabb lesz a fejlődő országokban, mint a magasabb bérű országokban. Mint ilyen, a beruházások megtakarítási ideje a munkaerő-megtakarítások tekintetében lényegesen hosszabb lesz az alacsonyabb bérű országokban.

A robotika megakadályozhatja a helyi gyártás kihelyezését​

Ahogy már korábban is volt róla szó, a gyártási szektorban korábban gyakori volt a termelés kihelyezése a periféria országokba. A következő termelési rendszerben azonban néhány munka biztosan visszatér a helyi piacok szolgálatába. A jelenlegi rendszer lehetővé teszi mind a „high volume/low mix” (tehát ugyanazon egység nagy mennyiségű előállítása), mind a „low volume/ high-mix” (tehát kisebb mennyiségben különböző egységek előállítása) termelést. A digitális technológiák és a gyártás fejlődése miatt azonban egyre inkább egy új termelési modell felé vezet az út – a különböző egységek nagy volumenű gyártási megközelítése felé, amely lehetővé teszi a világ minden táján az egyenletesebben elosztott költséghatékony termelést, a helyi piacok kiszolgálása érdekében.
A Citigroup 238 ügyfelével végzett felmérésében a megkérdezettek 70 százaléka vélekedett úgy, hogy az automatizálás ösztönzi a vállalatokat a termelés konszolidálására és a gyártás centralizálására. Becslések szerint a gyártási ágazatokon belül 1000 munkavállalóra eső 1 robot növekedése a reshoring tevékenységek 3,5 százalékos növekedésével jár – ami a gyártás visszatelepítésének fokozását jelenti a vállalat anyaországába. Az OECD jelentése szerint a robotika lelassítja – és egyes esetekben leállítja – a termelés kihelyezését, és ez kulcsfontosságú a fejlett gazdaságokban a termelés megtartásában.

Semmi sem igazolja a tömeges munkahely-elvesztési jóslatokat​

A robotika fejlődése kapcsán számtalanszor felmerül, hogy a robotok számának növekedése egyenesen arányos a munkahelyek számának csökkenésével. Az ezt vizsgáló tanulmányok és hírek azonban nem megalapozottak, ugyanis nem veszik figyelembe a történelmi trendeket, és semmi bizonyítékkal nem szolgálnak. Sőt, számos tanulmány emellett azt mutatja, hogy a robotika fejlődése és elfogadása növeli a munkahelyek számát. Tehát nem fog növekedni a strukturális munkanélküliség, és a munkaerő is részesülni fog az ellátások jelentős részében.
A robotok kulcsfontosságú eszközök a termelékenység növeléséhez. Jelenleg a legtöbb robotot a gyártásban alkalmazzák, ugyanis a legkülönfélébb manuális feladatokat jóval hatékonyabban és következetesebben végzik, mint az emberek. Azonban a folyamatos innováció eredményeként a robotok használata más ágazatokra is folyamatosan átterjed – a mezőgazdaságtól kezdve, a logisztikán át, egészen a vendéglátásig. A robotok egyre olcsóbbak, rugalmasabbak és autonómabbak, ami részben a mesterséges intelligenciának köszönhető. Néhány robot helyettesíti az emberek; mások – az együttműködő robotok vagy „kobotok” – a dolgozók mellett működnek és kiegészítik őket.
Amint ez a tendencia folytatódik, a robotok elfogadása valószínűleg a termelékenység növekedésének kulcsfontosságú tényezője lesz, és potenciálisan átalakíthatja a globális ellátási láncokat. Ezért a globális döntéshozóknak támogatniuk, és nem ellenállniuk kell a következő termelési rendszer fejlesztése ügyében.
A jövő viharos gyorsasággal következik be... Ha csak arra gondolok, hogy az én életemben mennyi, de mennyi változás következett be. Úgy értem, az iker telefontól - a skype-ig - sőt a mobilig - s minden, de minden megváltozott. Van ami jó irányban, de van ami az ellenkező hatást váltotta ki. A számítógép egy csoda, de emberek százezrei élnek virtuális világban, magányosan, mert a géppel élnek - játszanak - dolgoznak - s nincs is idejük, de igényük sem az emberi kapcsolatokra. Most viszont ebben a vírus helyzetben éppen a számítógép, a telefon az, ami átsegíti az emberek nagy részét a magányosság, a pszichés panaszaik elkerülésére. Sőt van aki egész baráti kört alakít ki éppen ezek segítségével. Tehát mint mindennek, ennek is van jó és rossz oldala.
Aztán vegyük a tévét. Az "őskorban", amikor a rinocéroszok éltek és én is még fiatal voltam - volt ugye a fekete/fehér tévé, heti pár napos adással - kedden-csütörtökön- szombaton és vasárnap. Majd bevezették a hétfői, szerdai és pénteki napokat. S, egyetlen csatorna volt, s azt néztük, együtt a családdal. Nem volt választási lehetőség. Aztán bejött a TV2 a kis kütyüvel, s akkor már a családban megkezdődtek a viták, ki melyik csatornát akarná nézni... Aztán vásárolták a külön tévét a mamának, no meg a szülőknek, hogy vita ne legyen. Már akkor bomlott/oszlott a család. Sőt sokan a tévé előtt ettek, elmaradt a közös vacsora, az esti megbeszélés. Ezek negatív dolgok. Most pedig? Ahány szoba, ahány családtag, annyi tévé, v. akár telefonon nézik a műsort. Elmaradtak a közös kiértékelések... Ezek is negatív dolgok, u.akkor jó dolog, hogy mindenki azt nézheti, amihez kedve van... No meg a telefon. De jó hogy van, de van amikor annyit csörög, s főként olyan emberek hívnak, akiknek mondandójuk nincs, csak ők egyedül érzik magukat, én pedig nem érek rá, vagy éppen nincs kedvem még beszélni sem. S, "jópofáskodnom" illik, még ha pár percre is. Vagy éppen elérhetetlen leszek, de ezt nem szeretem, mert a családtagjaimra a frász jön rá, hogy miért nem veszem fel. NO csak ennyit a változásokról. Van ami jó, de van ami nem. Azt mondják az éremnek két oldala van, nem igaz! Három, hiszen minden éremnek vastagsága, tehát 3 oldala is van... Ugye?
 

Hírdetőink

kmtv.ca

kmtv.ca

Friss profil üzenetek

petrucy wrote on sizsu's profile.
Megtisztelve érzem magam a követés bejelölése miatt.-))
vorosmart wrote on bsilvi's profile.
Köszönömszépen a legújjab fordítást !
A "friss üzenetek + napok óta nem jelennek meg,hibát jelez
vorosmart wrote on DeeYoo's profile.
Köszönöm szépen a fordítást.

Statisztikák

Témák
38,094
Üzenet
4,794,554
Tagok
615,324
Legújabb tagunk
Vahl Rózsa
Oldal tetejére