A főváros nem fog őszig kaszálni, gaztenger borítja a Gellérthegyet

Budapesten egyre több területet borít el a gaz. A szomorú hanyatlás következő áldozata a főváros egyik szimbóluma, a Gellérthegy. És ez nem csak egyszerű hanyagság, hanem koncepció: a főváros vezetése így kísérletezik... Őszig nem is terveznek kaszálni!

Budapesten egyre több területet borít el a gaz. A szomorú hanyatlás következő áldozata a főváros egyik szimbóluma, a Gellérthegy. És ez nem csak egyszerű hanyagság, hanem koncepció: a főváros vezetése így kísérletezik... Őszig nem is terveznek kaszálni!


Egyre több túrázó és kutyasétáltató akad ki a Gellérthegy északi oldalán, amit elborított a gaz és a toklász. A Metropol kint járt a helyszínen, ahol döbbenten tapasztalta, hogy Budapest látképét elrondítja az óriási, elsárgul és kiszáradt növényzet. A Filozófusok kertje és a víztározó környéke pedig a főváros fontos turisztikai látványosságai, hiszen a gyönyörű kilátás mellett ott van hozzájuk közel a Citadella is.

Így spórol a főváros: évente csak 1-2-szer kaszálnak​

Ez ugyanaz, mint a „méhlegelők” koncepciója: hagyják nőni a növényzetet.
Nem is titkolják: „A Vadvirágos Budapest programban kijelölt gyepfoltokat, réteket (méhlegelőket) július közepétől kezdjük kaszálni. Ahogy már a program indulásakor is jeleztük, e területek esetében az évenkénti szokásos 5-6 (akár 7) alkalommal való kaszálás helyett 1-2 kaszálásra fog csupán sor kerülni. Az ilyen, hosszú távú extenzív kezelés során megerősödhetnek a gyepekben élő növények, virágot és termést hozhatnak, majd elszórhatják a magvaikat” - írta a Főkert Nonprofit Zrt. a hivatalos oldalán. Az eredmény: gaztenger, elszáradt toklászmező Budapest egyik legszebb helyén...

2595597_20210719-gellert-hegy-filozofusok-kertje-mg-rp-00011-.jpg

© Metropol

2 hónapig maradnak az áldatlan állapotok​

Nemcsak a „méhlegelő”-rész elhanyagolt. A Gellérthegy-északi részét több helyen is, itt-ott kinövő méretes gaz borítja. Szégyen!
Az ütemtervükből kiderül, hogy melyik méhlegelőt (magyarul: gaztengert) mikor kezdik el rendbe tenni. A jelenlegi tervek alapján a Gellérthegy I. kerületi részeinek normalizálására 21 hónapot várni kell:
Gellérthegy I. és IX. kerületi része szeptember 20-tól kezdődően október 1-ig tart majd.

A Tabán rendbetétele pedig a tervek szerint 2 ütemezési időpontra is eshet, így szeptemberben bármikor sor kerülhet a rész lekaszálására.

„Kísérletnek” nevezik a gaztengert​

A Boráros téren „kísérletnek”, „alternatív zöldgazdálkodásnak” hívják azt, hogy nem kaszálnak: Az eredmény: hatalmas gaztenger, ami még a táblát is eltakarja, hatalmas gazok a villamospályán és igénytelenség...

mehlegelo.jpg
 
Régebben nagybátyámnak segítettem, akkor még volt neki több mint 400 kaptárnyi méhe, tavaszonként ehez jött 300 körüli raj, amit eladott. Sajna nekem nem lehettek méheim, de rengeteget tanultam és olvastam a témában. A méhlegelő nem csak pár virág! Igen komoly szakirodalma van. Nagyon leegyszerűsitve van egy nagy táblázat, miben fel van tüntetve mikor milyen virág, fa bokor cserje virágzik az év adott hónapjában, hetében. Persze az időjárás miatt ez ide oda csúszhat vagy éppen el is maradhat. Szóval egy igazi méhlegelő esetén nem csak gaz van, hanem speciális növénytársitás, amiben majd mindig virágzik valami és ehez szinkronban lévő fák és bokrok is tartoznak, amikről szintén gyűjthetnek a méhek.
Erre már lehet venni fűkeveréket, de a főváros ha jól olvastam nem vett ilyet, csak kipakolta a táblát, aztán ha szerencsések pár év alatt kialakul valami ami talán méhlegelőnek is nevezhető, de ehez jól kiválasztott fák és bokrok is kellenének és stb. Addig ott van az alergiások kérdése, továbbá ki tudja milyen gyomok is elterjedhetnek, a kaszálás hiánya miatt, hisz egy tő parlagfü ha elhullatja a magjait, akkor akár 30 évig is kikelhet!
Továbbá van egyáltalán ennyi méh budapesten? Egy átlag család max 3--5 km gyűjt, esztrém esetekben messzebről is, talán 13 km alegnagyobb megfigyelt távolság eddig. Persze ott a többi rovar és a darazsak is.
Jó elképzelés lenne egyébként, csak ez is olyan mint általában az építkezés, kellett volna 2-3 év amig a saját kertjében a főkert termel elég megfelelő méhlegelőnek való magkeveréket és beszerzi a megfelelő fákat, aztán átálnak erre szép lassan, vagyis a kezdettől a végéig vagy 3-5 év lett volna a dolog. EZt röviditették le a politikusok egy gyors táblaleveréssel. Ami még "poén" hogy korbban volt a hír, hogy sokkal kisebb területen kevesebbet kaszálnak, de a költségvetésben pár 10 milkával több van kiutalva kaszálásra, mint az elmúlt éviben.
Évekig méhészkedtünk, csak megerősíteni tudom az itt leírtakat. Szóról szóra így van. És ha lenne is méhcsalád az említett 5 km-es körzetben, milyen méz az, amit egy nagyváros szennyezett levegőjében gyűjtenének szerencsétlen méhek.
 
Évekig méhészkedtünk, csak megerősíteni tudom az itt leírtakat. Szóról szóra így van. És ha lenne is méhcsalád az említett 5 km-es körzetben, milyen méz az, amit egy nagyváros szennyezett levegőjében gyűjtenének szerencsétlen méhek.
Alrescha ,
már ne is haragudj , amig nekünk "normáloknak" majdhogy lehetettlen 10€-t kérni egy kiló mézért , addig az ugynevezett "városi méz" a háromszorosába kerül ! A Kassel városméz 3 kisüvegnyi je 275 gr valami majd 25€ . Ja és kérlek szépen veszik mintha ingyen lenne .
 
Alrescha ,
már ne is haragudj , amig nekünk "normáloknak" majdhogy lehetettlen 10€-t kérni egy kiló mézért , addig az ugynevezett "városi méz" a háromszorosába kerül ! A Kassel városméz 3 kisüvegnyi je 275 gr valami majd 25€ . Ja és kérlek szépen veszik mintha ingyen lenne .
Itt az akácméz is olyan, mintha folyékony aranyból lenne. Már ami az árát illeti.
 
Lázár a migránsokra célzott nem a zöld területek arányára. Ne keverjük az olajat a tejjel.
Amug sok kövt felszedetett karácsony felújítás cimszó alatt, lett is szép nagy dugó. Továbbá, ha jól rémlik, idősebbek segítsenek, de a térkövezések jó részétaz unió álta anno.
Tömegközlekedés, nem egyéni.

S mielőtt ellentét alakul ki köztünk azért, mert nem szeretem az autókat, leírom, nincs így.
Az autók nagyon hasznos eszközei az embereknek. Nagyon.

Ám az autósok zöme fütyül arra, hogy tényleg kell-e autót használni, vagy csak ő akar.
Ő akar - ez az alap.

Modern tömegközlekedés - ez a jövő.

A váci vonalon megnőtt a vonattal utazók száma, látom az állomások melletti parkoló autók számának szaporodásából.

S tényleg összehasonlíthatatlan a kényelmes, hűvös vonat utasának lenni, ami megy A-ból B-be, x idő alatt, ellentétben a Pesten már dugóban araszoló autó ideges vezetőjének lenni.
S olcsóbb is :)
 
A youtube-os videót érdemes meghallgatni. Nagyon korrekten kitér a kishölgy minden részére a témának, mintha csak az itt felmerült problémákra válaszolt volna.

Ebben az is ott szerepel, hogy ezek a "visszavadítandó" területek nem akárhol jönnek, jöhetnek létre, tehát a gondozatlant meg kell különböztetni a visszavadítandótól.

A másik, a parkok jelenleg nem szolgálnak "élőhelyként" - "csak" a városi emberek lazítását, feltöltődését szolgálják - nagyon helyesen.
Ez persze nem zárja ki, hogy változatos életközösség alakuljon ki itt is.
Minden a növények összetételétől függ, hiszen az élővilág alapja, mivel táplálkozik, hol szaporodik, hol találnak az utódai búvóhelyet a ragadozókkal szemben, stb.

A mai "kertvárosi" telkek jellemzője a fű, a fű, a fű és néhány gyümölcsfa, de már lassan az sem.
Esetleg elvágólag 3 kecskerágó, a talaj fenyőmulccsal szigorúan feltöltve - gaz ki ne jöjjön rajta.

Kilométereken át alkalmatlan "élőhely" rovarok és madarak számára.
A városok dettó.

A legjobb az egészben az, ahogyan az emberek építkeznek, majd még többet építkeznek, aztán lebontják a kicsit és magasabbat építkeznek. Aszfaltozzák az utcákat, hogy az autóiknak ne legyen gondja.

Majd, mivel itt túl sűrűvé vált az élet, pihenni elvonulnak az erdőkbe, a mezőkre, a vízpartokra.

Aztán, mivel itt nincsenek kiépített utak, először azt kívánják, legyenek turista utak, ahol sétálva, kutyát sétáltatva (legtöbbször póráz nélkül!!!), élvezhesség a csendet, a tiszta levegőt, stb..
Majd legyen esetleg pihenőhely WC-vel.
Ehhez vezessük oda a vizet, s ha lehet, áramot is.

Megennének séta/úszás/lazítás közben egy fagyit/lángost/pizzát/stb.

Jöjjenek az árusok.
Kellenek utak, s mivel autóval jönnek, kellenek parkolók.

Majd megjelennek a "turistaházak".
Aztán a magánházak - engedéllyel, engedély nélkül.

Majd újabb házak.

S mire egy-két év múlva arra mész, már nincs erdő, nincs mező, nincs vízpart.

Ezért tartunk itt.
Mert az emberek azt hiszik, a világ miattuk forog.
De nem!!
Ezt kellene végre alaposan végigondolni - túlhasználjuk a Földet.
Az életformánk fenntarthatatlan!


Ezen próbálnak Karácsonyék segíteni, s "zöldíteni" a várost és a környékét.
Sajna ez igy van. AZ utolsó mondat is igaz, hogy ezen próbálnak segíteni, de nincs teljesen átgondova a dolog érzésem szerint. A méheknél maradva egy komplexebb program kellett volna ami 3-5 év mulva pozitiv eredményt is hozhatott volna, megjelent volna Bp is a városi méhészkeds és stb. Ami helyette van az nagy jóindulattal is felemás és inkább csak olyan mint a Tanuban, kicsit gazos, kicsit száraz, de a miénk.
 
Tömegközlekedés, nem egyéni.

S mielőtt ellentét alakul ki köztünk azért, mert nem szeretem az autókat, leírom, nincs így.
Az autók nagyon hasznos eszközei az embereknek. Nagyon.

Ám az autósok zöme fütyül arra, hogy tényleg kell-e autót használni, vagy csak ő akar.
Ő akar - ez az alap.

Modern tömegközlekedés - ez a jövő.

A váci vonalon megnőtt a vonattal utazók száma, látom az állomások melletti parkoló autók számának szaporodásából.

S tényleg összehasonlíthatatlan a kényelmes, hűvös vonat utasának lenni, ami megy A-ból B-be, x idő alatt, ellentétben a Pesten már dugóban araszoló autó ideges vezetőjének lenni.
S olcsóbb is :)
Teljesen egyetértek. Egy viszaonylag kényelmes, klimával és internettel felszerelt vonaton nagyon jól el lehet lenni. Régebben rengetegett vonatoztam és akkor tájt jelentek meg az ICken a nettel is felszerelt kocsik :D Viszont a vasút nagy baja, hogy a pályák java még mindig évtizedekkel ezelőtti sebeségre van optimalzálva, nem 100% de egy 1943-as újságban véletlenül olvastam a menetrenet és abban is 3óra volt az ut a gyorsvonatnak Nyíregyháza meg Bp között, meg most is annyi. Rég 200-250 km tudó plyáknak kellene lennie. AUtók terén a közöségi megosztásos önvezetők az utópiám, amiben egy aplikációval lefoglalsz egyet, elmész vele pl. nagybevásárolni, aztán meg használhatja más. Nagyon nem jó jelenleg, hogy sok melékuton éppen csak elfér egy sávban a kocsi mert két oldalt egész nap parkolnak. Ha ezt sikerülne kiváltani rengeteg fát s bokrot lehetne ültetni a városba. De ez sem 1 ciklus alatt megvalósítható dolog.
 
Sajna ez igy van. AZ utolsó mondat is igaz, hogy ezen próbálnak segíteni, de nincs teljesen átgondova a dolog érzésem szerint. A méheknél maradva egy komplexebb program kellett volna ami 3-5 év mulva pozitiv eredményt is hozhatott volna, megjelent volna Bp is a városi méhészkeds és stb. Ami helyette van az nagy jóindulattal is felemás és inkább csak olyan mint a Tanuban, kicsit gazos, kicsit száraz, de a miénk.
Ezek csak névleg méhlegelők.
Cél az adott terület visszaléptetése valódi zöldterületté, s nem füves területté.
Hagyni, hogy a természet újra benépesítse.
Ez meg fog történni, mert nélkülünk is remekül üzemelnek.

A gond ott van, amikor elhatározzuk, hogy kaszálva szebb, mert nekünk jobban tetszik.
Csakhogy a rovarok nem maradnak meg a gyepen. Ott nincsenek pillangók (amik egyébként is nagyon érzékeny állatok, s rengeteg található a védett állatok között, mivel hernyóik speciálisan kötődnek adott növényhez, növényekhez), de más rovarok seM.

A különböző rovarokra nagyon nagy szükség van - pl. a repülők közül többen porozzák tavasszal a fákat (nemcsak a méhek).
Minél kevesebb beporzó, annál kevesebb gyümölcs - annál magasabb árak.

Ez egy jó cikk a Magyar Nemzetből - bár ez kicsit embercentrikus, de a lényeg átjön:

"Négy fásszárú pusztult ki Magyarországon​

Az őshonos fafajok eltűnésével elveszítjük természetes vagy ahhoz még hasonlító erdeinket

Az Európában ismert 454 fafaj 58 százaléka veszélyeztetett, 15 százaléka pedig súlyosan veszélyeztetett, tehát a kihalás fenyegeti. A veszélyeztetettek között szerepel a közönséges vadgesztenye — figyelmeztet a Természetvédelmi Világszervezet. Búcsút mondhatunk a vadgesztenyének?

– Hazánkban több mint harminc bennszülött (azaz máshol nem található) berkenyekisfaj él, ezek mind veszélyeztetettek, de a rózsák és a galagonyák között is nagyon sok a fenyegetett. A hazai fásszárúakkal foglalkozó vörös listák 1989-ben, 2000-ben és 2019-ben jelentek meg. A tendencia jól kirajzolódik, ugyanis 1989-ben 64, 2000-ben 88, 2019-ben már 97 fa- és cserjefajunk veszélyeztetett valamilyen mértékben. Eddig négy olyan fás szárú faj pusztult ki (közönséges tőzegrozmaring, déli komlógyertyán, bérci ribiszke, pelyhes-vesszős rózsa), amely hazánkon kívül máshol még előfordul – tájékoztatott Bartha Dénes, a Soproni Egyetem egyetemi tanára.
A Vörös lista – Magyarország veszélyeztetett fa- és cserjefajai címmel a közelmúltban megjelent, Bartha Dénes szerkesztette tanulmányban olvasható, hogy az erdőtelepítés is fenyegeti a hazai fafajokat. A professzor szerint azért, mert azt megelőzően más művelési ágban (például szántó, gyep) volt a terület, majd beültetik valamilyen fafajjal vagy fafajokkal. Azonban csak fafajokat telepítenek, az erdő többi alkotórészét (cserjéket, lágyszárúakat, mohákat, zuzmókat, állatokat, gombákat) nem, s nem is törekszik az erdőtelepítő arra, hogy egy életközösséget, ökoszisztémát hozzon létre. Neki – gazdasági megfontolásból – csak faállomány kell, ami lehet, hogy csak egyetlen fafajból áll.
Ugyanakkor a parlagokon, gyepeken is előfordulnak fás szárú növényfajok, amelyekből – idővel – erdő lesz/lenne. Ha az ilyen területeket felszámolják, s beültetik akáccal, nemes nyárakkal, fenyőfajokkal, akkor az ott lévő fa- és cserjefajok áldozatul esnek ennek a beavatkozásnak, s nem természetes erdő alakul ki, hanem kultúrfa-állomány. Több galagonya- és rózsafajunk, a védett csepleszmeggy és a törpe mandula, vagy a fokozottan védett csikófark létét így veszélyezteti az erdőtelepítés.
A vadgesztenyét is betelepítették
– A vadgesztenye (fehér bokrétafa) nem őshonos hazánkban, természetes előfordulása Észak-Görögországban, Albániában és Macedóniában van, nálunk csak ültetett. Természetes előfordulásai szurdokokra, hűvös helyekre korlátozódnak, az őshonos állományok ivarérett összegyedszámát 5000-9000 közöttire becsülik, ami csökkenő tendenciát mutat. Ennek oka elsősorban az erdőgazdálkodás, másodsorban a turizmus. Nálunk (és Európa sok országában) ültetett egyedeit a vadgesztenye-aknázómoly károsítja súlyosan, amely ellen helyenként sikeresen védekeznek vegyszerrel. Ez a kártevő inváziós módon terjed. Maga a biológiai invázió az egyik legsúlyosabb jelenség a Földön, az általa okozott gazdasági kár már jóval meghaladja a környezetszennyezés okozta kár nagyságát – állítja Bartha Dénes.
Ma mindenért a klímaváltozást okolják, holott – ennek tényét és fontosságát nem feledve – ebben az esetben más, súlyosabb tényezők is vannak. Az intenzív erdőgazdálkodás, a túlszaporított nagyvadállomány, az inváziós fajok terjedése is nagy problémát jelent a fafajok számára.
Az egyetemi tanár szerint az őshonos fafajok eltűnésével elveszítjük természetes vagy ahhoz még hasonlítható erdeinket és az azok által nyújtott szolgáltatásokat (faanyag, tiszta levegő, genetikai erőforrás, rekreáció lehetősége). Az akácosok, amelyek már az erdeink egynegyedét teszik ki, nem alkalmasak rekreációs célokra, nem jár kirándulni oda az ember, de a faanyaga is csak korlátozottan használható. Egy őshonos tölgyhöz sok más élőlény is kötődik; ha elvész a tölgy, akkor nekik sem lesz már életterük, elsivárosodik körülöttük minden. De elvész velük a pannon táj is, amelyben eddig éltünk. Bartha Dénes szerint ezt a pannon tájat kellene megőriznünk s igazi hungarikumnak tekintenünk."
 
Utoljára módosítva:
Teljesen egyetértek. Egy viszaonylag kényelmes, klimával és internettel felszerelt vonaton nagyon jól el lehet lenni. Régebben rengetegett vonatoztam és akkor tájt jelentek meg az ICken a nettel is felszerelt kocsik :D Viszont a vasút nagy baja, hogy a pályák java még mindig évtizedekkel ezelőtti sebeségre van optimalzálva, nem 100% de egy 1943-as újságban véletlenül olvastam a menetrenet és abban is 3óra volt az ut a gyorsvonatnak Nyíregyháza meg Bp között, meg most is annyi. Rég 200-250 km tudó plyáknak kellene lennie. AUtók terén a közöségi megosztásos önvezetők az utópiám, amiben egy aplikációval lefoglalsz egyet, elmész vele pl. nagybevásárolni, aztán meg használhatja más. Nagyon nem jó jelenleg, hogy sok melékuton éppen csak elfér egy sávban a kocsi mert két oldalt egész nap parkolnak. Ha ezt sikerülne kiváltani rengeteg fát s bokrot lehetne ültetni a városba. De ez sem 1 ciklus alatt megvalósítható dolog.
Bizony!
De az önvezetős autó is kiváltja az egyéni közlekedést, s így válhatna "tömegközlekedési" eszközzé - persze kicsit nyakatekert, de talán érthető.

A tömegközlekedés fejlesztése nagyon fontos és sürgős lenne - fontosabb szinte mindennél, hogy ezt az autóáradatot, ami leginkább az autóipart szolgálja, meg lehessen állítani, mert fölösleges.

1627405399344.png

Ez a Kiss, szintén Flirt, de emeletes.
1627405435837.png

1627405483390.png

1627405526440.png


Jó velük utazni - kényelmesek, tiszták, gyorsak, "szellősek" - nem találkoztam még olyannal, aki nem szeretné.

S igen, a vasúttársaságnak kellene a pénzt erre költeni, több vonalon, nem a 85. stadiont felhúzni, mert ez tényleg az emberek kényelmét szolgálja (s a fenntarthatóságot is).
Ugyanezt kell megvalósítani a városi közlekedésnél, s biztosan nem fog autót használni, csak az, akinek tényleg szükséges.
Mindenki jobban járna.
 
Ezek csak névleg méhlegelők.
Cél az adott terület visszaléptetése valódi zöldterületté, s nem füves területté.
Hagyni, hogy a természet újra benépesítse.
Ez meg fog történni, mert nélkülünk is remekül üzemelnek.

A gond ott van, amikor elhatározzuk, hogy kaszálva szebb, mert nekünk jobban tetszik.
Csakhogy a rovarok nem maradnak meg a gyepen. Ott nincsenek pillangók (amik egyébként is nagyon érzékeny állatok, s rengeteg található a védett állatok között, mivel hernyóik speciálisan kötődnek adott növényhez, növényekhez), de más rovarok seM.

A különböző rovarokra nagyon nagy szükség van - pl. a repülők közül többen porozzák tavasszal a fákat (nemcsak a méhek).

Ez egy jó cikk a Magyar Nemzetből - bár ez kicsit embercentrikus, de a lényeg átjön:

"Négy fásszárú pusztult ki Magyarországon​

Az őshonos fafajok eltűnésével elveszítjük természetes vagy ahhoz még hasonlító erdeinket

Az Európában ismert 454 fafaj 58 százaléka veszélyeztetett, 15 százaléka pedig súlyosan veszélyeztetett, tehát a kihalás fenyegeti. A veszélyeztetettek között szerepel a közönséges vadgesztenye — figyelmeztet a Természetvédelmi Világszervezet. Búcsút mondhatunk a vadgesztenyének?

– Hazánkban több mint harminc bennszülött (azaz máshol nem található) berkenyekisfaj él, ezek mind veszélyeztetettek, de a rózsák és a galagonyák között is nagyon sok a fenyegetett. A hazai fásszárúakkal foglalkozó vörös listák 1989-ben, 2000-ben és 2019-ben jelentek meg. A tendencia jól kirajzolódik, ugyanis 1989-ben 64, 2000-ben 88, 2019-ben már 97 fa- és cserjefajunk veszélyeztetett valamilyen mértékben. Eddig négy olyan fás szárú faj pusztult ki (közönséges tőzegrozmaring, déli komlógyertyán, bérci ribiszke, pelyhes-vesszős rózsa), amely hazánkon kívül máshol még előfordul – tájékoztatott Bartha Dénes, a Soproni Egyetem egyetemi tanára.
A Vörös lista – Magyarország veszélyeztetett fa- és cserjefajai címmel a közelmúltban megjelent, Bartha Dénes szerkesztette tanulmányban olvasható, hogy az erdőtelepítés is fenyegeti a hazai fafajokat. A professzor szerint azért, mert azt megelőzően más művelési ágban (például szántó, gyep) volt a terület, majd beültetik valamilyen fafajjal vagy fafajokkal. Azonban csak fafajokat telepítenek, az erdő többi alkotórészét (cserjéket, lágyszárúakat, mohákat, zuzmókat, állatokat, gombákat) nem, s nem is törekszik az erdőtelepítő arra, hogy egy életközösséget, ökoszisztémát hozzon létre. Neki – gazdasági megfontolásból – csak faállomány kell, ami lehet, hogy csak egyetlen fafajból áll.
Ugyanakkor a parlagokon, gyepeken is előfordulnak fás szárú növényfajok, amelyekből – idővel – erdő lesz/lenne. Ha az ilyen területeket felszámolják, s beültetik akáccal, nemes nyárakkal, fenyőfajokkal, akkor az ott lévő fa- és cserjefajok áldozatul esnek ennek a beavatkozásnak, s nem természetes erdő alakul ki, hanem kultúrfa-állomány. Több galagonya- és rózsafajunk, a védett csepleszmeggy és a törpe mandula, vagy a fokozottan védett csikófark létét így veszélyezteti az erdőtelepítés.
A vadgesztenyét is betelepítették
– A vadgesztenye (fehér bokrétafa) nem őshonos hazánkban, természetes előfordulása Észak-Görögországban, Albániában és Macedóniában van, nálunk csak ültetett. Természetes előfordulásai szurdokokra, hűvös helyekre korlátozódnak, az őshonos állományok ivarérett összegyedszámát 5000-9000 közöttire becsülik, ami csökkenő tendenciát mutat. Ennek oka elsősorban az erdőgazdálkodás, másodsorban a turizmus. Nálunk (és Európa sok országában) ültetett egyedeit a vadgesztenye-aknázómoly károsítja súlyosan, amely ellen helyenként sikeresen védekeznek vegyszerrel. Ez a kártevő inváziós módon terjed. Maga a biológiai invázió az egyik legsúlyosabb jelenség a Földön, az általa okozott gazdasági kár már jóval meghaladja a környezetszennyezés okozta kár nagyságát – állítja Bartha Dénes.
Ma mindenért a klímaváltozást okolják, holott – ennek tényét és fontosságát nem feledve – ebben az esetben más, súlyosabb tényezők is vannak. Az intenzív erdőgazdálkodás, a túlszaporított nagyvadállomány, az inváziós fajok terjedése is nagy problémát jelent a fafajok számára.
Az egyetemi tanár szerint az őshonos fafajok eltűnésével elveszítjük természetes vagy ahhoz még hasonlítható erdeinket és az azok által nyújtott szolgáltatásokat (faanyag, tiszta levegő, genetikai erőforrás, rekreáció lehetősége). Az akácosok, amelyek már az erdeink egynegyedét teszik ki, nem alkalmasak rekreációs célokra, nem jár kirándulni oda az ember, de a faanyaga is csak korlátozottan használható. Egy őshonos tölgyhöz sok más élőlény is kötődik; ha elvész a tölgy, akkor nekik sem lesz már életterük, elsivárosodik körülöttük minden. De elvész velük a pannon táj is, amelyben eddig éltünk. Bartha Dénes szerint ezt a pannon tájat kellene megőriznünk s igazi hungarikumnak tekintenünk."
Már bocsi de ez nem a dzsungel! A legtöbb park esetében nincs mindek viszatelepülnie, mert ha nincs egy példány sem, max a madarak ürülékével kerülhet át új virág, a fák meg úgy sem. Továbbá erre nem 1- hanem akár 20 év is kellene. Nekem ismétlem nincs ellenemre a visszazöldits\vaditás, de akkor azt végezék jól átgondoltan és más programokkal, pl. fiatal városi méhészet meghonosítása, támogatása, Bpi méz márka bejegyzése, stb. Továbbá, ha ezek névleges méhlegelők, akkor nagyon hiteltelen emberke lesz ám politikai téren előttem Karácsony. Ilyen alapon névlegesen nem emel adót, csak önkéntesen kötelező hozzájárulást és stb. Nagyon nem szeretem amikor egy politikus vizet prédikál aztán pálinkát főz és bort iszik.
 
Bizony!
De az önvezetős autó is kiváltja az egyéni közlekedést, s így válhatna "tömegközlekedési" eszközzé - persze kicsit nyakatekert, de talán érthető.

A tömegközlekedés fejlesztése nagyon fontos és sürgős lenne - fontosabb szinte mindennél, hogy ezt az autóáradatot, ami leginkább az autóipart szolgálja, meg lehessen állítani, mert fölösleges.

Csatolás megtekintése 1808528
Ez a Kiss, szintén Flirt, de emeletes.
Csatolás megtekintése 1808529
Csatolás megtekintése 1808531
Csatolás megtekintése 1808532

Jó velük utazni - kényelmesek, tiszták, gyorsak, "szellősek" - nem találkoztam még olyannal, aki nem szeretné.

S igen, a vasúttársaságnak kellene a pénzt erre költeni, több vonalon, nem a 85. stadiont felhúzni, mert ez tényleg az emberek kényelmét szolgálja (s a fenntarthatóságot is).
Ugyanezt kell megvalósítani a városi közlekedésnél, s biztosan nem fog autót használni, csak az, akinek tényleg szükséges.
Mindenki jobban járna.
Ezt a könyvet ajánlom. Szinte zseniáis jóslatai vannak technikai téren. Önvezető autók és buszok, internet és stb. Persze van egy kötelező komcsi propaganda része is, de az még kibirható szerintem.
 
Már bocsi de ez nem a dzsungel! A legtöbb park esetében nincs mindek viszatelepülnie, mert ha nincs egy példány sem, max a madarak ürülékével kerülhet át új virág, a fák meg úgy sem. Továbbá erre nem 1- hanem akár 20 év is kellene. Nekem ismétlem nincs ellenemre a visszazöldits\vaditás, de akkor azt végezék jól átgondoltan és más programokkal, pl. fiatal városi méhészet meghonosítása, támogatása, Bpi méz márka bejegyzése, stb. Továbbá, ha ezek névleges méhlegelők, akkor nagyon hiteltelen emberke lesz ám politikai téren előttem Karácsony. Ilyen alapon névlegesen nem emel adót, csak önkéntesen kötelező hozzájárulást és stb. Nagyon nem szeretem amikor egy politikus vizet prédikál aztán pálinkát főz és bort iszik.

A könyvet köszönöm, nem olvastam még, meg fogom mindenképpen nézni.

A névleges szót én használtam, nem Karácsony Gergely, ne vesszünk ezen össze.

A lényeg: nem nyakló nélkül "zöldítik" a városi parkokat.
Itt a terv.

Ebben szó van az allergiásokról is.

S ha lesz csapadék, lesz eredmény.
Látom a kerten :)
 
A könyvet köszönöm, nem olvastam még, meg fogom mindenképpen nézni.

A névleges szót én használtam, nem Karácsony Gergely, ne vesszünk ezen össze.

A lényeg: nem nyakló nélkül "zöldítik" a városi parkokat.
Itt a terv.

Ebben szó van az allergiásokról is.

S ha lesz csapadék, lesz eredmény.
Látom a kerten :)
majd kiderül, nekem akkor is csak egy nesze semmi fogd meg jól, kommunikációs huzás. Ha valóban komoly lenne, akkor lennének méhészek is és stb. De ezt már leirtam feljebb. Jó olvasást a könyvhöz. Nekem nagy kedvencem lett anno. Főleg mikor felfedeztem a párhuzamokat az internettel és sok ma berobbanó dologgal.
 
Ezek csak névleg méhlegelők.
Cél az adott terület visszaléptetése valódi zöldterületté, s nem füves területté.
Hagyni, hogy a természet újra benépesítse.
Ez meg fog történni, mert nélkülünk is remekül üzemelnek.

A gond ott van, amikor elhatározzuk, hogy kaszálva szebb, mert nekünk jobban tetszik.
Csakhogy a rovarok nem maradnak meg a gyepen. Ott nincsenek pillangók (amik egyébként is nagyon érzékeny állatok, s rengeteg található a védett állatok között, mivel hernyóik speciálisan kötődnek adott növényhez, növényekhez), de más rovarok seM.

A különböző rovarokra nagyon nagy szükség van - pl. a repülők közül többen porozzák tavasszal a fákat (nemcsak a méhek).
Minél kevesebb beporzó, annál kevesebb gyümölcs - annál magasabb árak.

Ez egy jó cikk a Magyar Nemzetből - bár ez kicsit embercentrikus, de a lényeg átjön:

"Négy fásszárú pusztult ki Magyarországon​

Az őshonos fafajok eltűnésével elveszítjük természetes vagy ahhoz még hasonlító erdeinket

Az Európában ismert 454 fafaj 58 százaléka veszélyeztetett, 15 százaléka pedig súlyosan veszélyeztetett, tehát a kihalás fenyegeti. A veszélyeztetettek között szerepel a közönséges vadgesztenye — figyelmeztet a Természetvédelmi Világszervezet. Búcsút mondhatunk a vadgesztenyének?

– Hazánkban több mint harminc bennszülött (azaz máshol nem található) berkenyekisfaj él, ezek mind veszélyeztetettek, de a rózsák és a galagonyák között is nagyon sok a fenyegetett. A hazai fásszárúakkal foglalkozó vörös listák 1989-ben, 2000-ben és 2019-ben jelentek meg. A tendencia jól kirajzolódik, ugyanis 1989-ben 64, 2000-ben 88, 2019-ben már 97 fa- és cserjefajunk veszélyeztetett valamilyen mértékben. Eddig négy olyan fás szárú faj pusztult ki (közönséges tőzegrozmaring, déli komlógyertyán, bérci ribiszke, pelyhes-vesszős rózsa), amely hazánkon kívül máshol még előfordul – tájékoztatott Bartha Dénes, a Soproni Egyetem egyetemi tanára.
A Vörös lista – Magyarország veszélyeztetett fa- és cserjefajai címmel a közelmúltban megjelent, Bartha Dénes szerkesztette tanulmányban olvasható, hogy az erdőtelepítés is fenyegeti a hazai fafajokat. A professzor szerint azért, mert azt megelőzően más művelési ágban (például szántó, gyep) volt a terület, majd beültetik valamilyen fafajjal vagy fafajokkal. Azonban csak fafajokat telepítenek, az erdő többi alkotórészét (cserjéket, lágyszárúakat, mohákat, zuzmókat, állatokat, gombákat) nem, s nem is törekszik az erdőtelepítő arra, hogy egy életközösséget, ökoszisztémát hozzon létre. Neki – gazdasági megfontolásból – csak faállomány kell, ami lehet, hogy csak egyetlen fafajból áll.
Ugyanakkor a parlagokon, gyepeken is előfordulnak fás szárú növényfajok, amelyekből – idővel – erdő lesz/lenne. Ha az ilyen területeket felszámolják, s beültetik akáccal, nemes nyárakkal, fenyőfajokkal, akkor az ott lévő fa- és cserjefajok áldozatul esnek ennek a beavatkozásnak, s nem természetes erdő alakul ki, hanem kultúrfa-állomány. Több galagonya- és rózsafajunk, a védett csepleszmeggy és a törpe mandula, vagy a fokozottan védett csikófark létét így veszélyezteti az erdőtelepítés.
A vadgesztenyét is betelepítették
– A vadgesztenye (fehér bokrétafa) nem őshonos hazánkban, természetes előfordulása Észak-Görögországban, Albániában és Macedóniában van, nálunk csak ültetett. Természetes előfordulásai szurdokokra, hűvös helyekre korlátozódnak, az őshonos állományok ivarérett összegyedszámát 5000-9000 közöttire becsülik, ami csökkenő tendenciát mutat. Ennek oka elsősorban az erdőgazdálkodás, másodsorban a turizmus. Nálunk (és Európa sok országában) ültetett egyedeit a vadgesztenye-aknázómoly károsítja súlyosan, amely ellen helyenként sikeresen védekeznek vegyszerrel. Ez a kártevő inváziós módon terjed. Maga a biológiai invázió az egyik legsúlyosabb jelenség a Földön, az általa okozott gazdasági kár már jóval meghaladja a környezetszennyezés okozta kár nagyságát – állítja Bartha Dénes.
Ma mindenért a klímaváltozást okolják, holott – ennek tényét és fontosságát nem feledve – ebben az esetben más, súlyosabb tényezők is vannak. Az intenzív erdőgazdálkodás, a túlszaporított nagyvadállomány, az inváziós fajok terjedése is nagy problémát jelent a fafajok számára.
Az egyetemi tanár szerint az őshonos fafajok eltűnésével elveszítjük természetes vagy ahhoz még hasonlítható erdeinket és az azok által nyújtott szolgáltatásokat (faanyag, tiszta levegő, genetikai erőforrás, rekreáció lehetősége). Az akácosok, amelyek már az erdeink egynegyedét teszik ki, nem alkalmasak rekreációs célokra, nem jár kirándulni oda az ember, de a faanyaga is csak korlátozottan használható. Egy őshonos tölgyhöz sok más élőlény is kötődik; ha elvész a tölgy, akkor nekik sem lesz már életterük, elsivárosodik körülöttük minden. De elvész velük a pannon táj is, amelyben eddig éltünk. Bartha Dénes szerint ezt a pannon tájat kellene megőriznünk s igazi hungarikumnak tekintenünk."
Nagyon sok az igazság amit irsz , maradván kedvenc "gyümölcsömnél" a berkenyéknél , mára már alig - alig található a kerti berkenye pedig valamikor a faluhelyeken Pest megyében megtalálható volt . Különben a vadgesztenyét , ha nemtévedek a törökök hozzták be magukkal , termése jó eledele volt az állatoknak , magjából meg "mósoszert" illetve porrá örölve lisztett készitett belölle . Az akác meg , tettszik e vagy se , de az egyik legjobb szerfa , valamint a homok megkötésére használták . Az igaz , hogy nagyon sok lett a"monokultura" de én még emlékszem a rospic vigye el mi telepitettük azt a fránya nyárasokat a Jászsági szik vidéken , ahol a bukfencen / németül ; purzelbaum / kivül más nemtermett meg ! Igaz ez valamikor a 70-es években történt . Amugy majd mindenhol megszüntették a "mezövédö" erdösávokat , amiket ugye pont ilyen érdekekböl , na meg a neve is mondja miért is telepitettünk . A mezögazdasági monokulturáról meg jobb ha nem beszélünk .
 
Budapesten egyre több területet borít el a gaz. A szomorú hanyatlás következő áldozata a főváros egyik szimbóluma, a Gellérthegy. És ez nem csak egyszerű hanyagság, hanem koncepció: a főváros vezetése így kísérletezik... Őszig nem is terveznek kaszálni!

Budapesten egyre több területet borít el a gaz. A szomorú hanyatlás következő áldozata a főváros egyik szimbóluma, a Gellérthegy. És ez nem csak egyszerű hanyagság, hanem koncepció: a főváros vezetése így kísérletezik... Őszig nem is terveznek kaszálni!


Egyre több túrázó és kutyasétáltató akad ki a Gellérthegy északi oldalán, amit elborított a gaz és a toklász. A Metropol kint járt a helyszínen, ahol döbbenten tapasztalta, hogy Budapest látképét elrondítja az óriási, elsárgul és kiszáradt növényzet. A Filozófusok kertje és a víztározó környéke pedig a főváros fontos turisztikai látványosságai, hiszen a gyönyörű kilátás mellett ott van hozzájuk közel a Citadella is.

Így spórol a főváros: évente csak 1-2-szer kaszálnak​

Ez ugyanaz, mint a „méhlegelők” koncepciója: hagyják nőni a növényzetet.
Nem is titkolják: „A Vadvirágos Budapest programban kijelölt gyepfoltokat, réteket (méhlegelőket) július közepétől kezdjük kaszálni. Ahogy már a program indulásakor is jeleztük, e területek esetében az évenkénti szokásos 5-6 (akár 7) alkalommal való kaszálás helyett 1-2 kaszálásra fog csupán sor kerülni. Az ilyen, hosszú távú extenzív kezelés során megerősödhetnek a gyepekben élő növények, virágot és termést hozhatnak, majd elszórhatják a magvaikat” - írta a Főkert Nonprofit Zrt. a hivatalos oldalán. Az eredmény: gaztenger, elszáradt toklászmező Budapest egyik legszebb helyén...

2595597_20210719-gellert-hegy-filozofusok-kertje-mg-rp-00011-.jpg

© Metropol

2 hónapig maradnak az áldatlan állapotok​

Nemcsak a „méhlegelő”-rész elhanyagolt. A Gellérthegy-északi részét több helyen is, itt-ott kinövő méretes gaz borítja. Szégyen!
Az ütemtervükből kiderül, hogy melyik méhlegelőt (magyarul: gaztengert) mikor kezdik el rendbe tenni. A jelenlegi tervek alapján a Gellérthegy I. kerületi részeinek normalizálására 21 hónapot várni kell:
Gellérthegy I. és IX. kerületi része szeptember 20-tól kezdődően október 1-ig tart majd.

A Tabán rendbetétele pedig a tervek szerint 2 ütemezési időpontra is eshet, így szeptemberben bármikor sor kerülhet a rész lekaszálására.

„Kísérletnek” nevezik a gaztengert​

A Boráros téren „kísérletnek”, „alternatív zöldgazdálkodásnak” hívják azt, hogy nem kaszálnak: Az eredmény: hatalmas gaztenger, ami még a táblát is eltakarja, hatalmas gazok a villamospályán és igénytelenség...

Csatolás megtekintése 1808249
*
Feltételezem, hogy észbelileg "megáldott" országházban tespedő képviselők majd megszavazzák, hogy "gyújtsuk fel a gaztengert". De persze legyen ott a TEK helikopterrel, no meg tűzoltósággal, hogy a villák ne kerüljenek vészhelyzetbe... Én már mindent feltételezek, a rossznál is a rosszabbat.... :mad:
 
*
Feltételezem, hogy észbelileg "megáldott" országházban tespedő képviselők majd megszavazzák, hogy "gyújtsuk fel a gaztengert". De persze legyen ott a TEK helikopterrel, no meg tűzoltósággal, hogy a villák ne kerüljenek vészhelyzetbe... Én már mindent feltételezek, a rossznál is a rosszabbat.... :mad:
Nem kell ennyire drasztikusan fogalmazni de, úgy van ahogy írod.
Hiszen már falun is volt hogy azzal fogadtak na de jó hogy itt nincs Karácsony.....a miértemre felsorolták azt amit a magyar média közzétett.
 
Évekig méhészkedtünk, csak megerősíteni tudom az itt leírtakat. Szóról szóra így van. És ha lenne is méhcsalád az említett 5 km-es körzetben, milyen méz az, amit egy nagyváros szennyezett levegőjében gyűjtenének szerencsétlen méhek.

A vidéki levegő köztudottan egészségesebb, mint a városi, ez azonban nem vonatkozik a mézre.
A városi méz ízében még változatosabb is lehet mint a vidéki.

A szennyező anyagok maradványait itt is csak kis mennyiségben lehet megtalálni - tehát
a városi méz legalább olyan értékes, mint a vidéki méz.

Vidéken lehet tisztább a levegö de a permetezések miatt több a mérgezö anyag.
 
Nagyon hamar eldobtuk a témát, "méz nagyvárosból"
Az elmúlt napokban automatikusan figyeltem az itteni nagyvárosokat és bányásztam az emlékeimben is.

Már a 70-es években voltak itt lakótelepek, ahol kispénzű dolgozók laktak és a tetökön park volt, bokrok, zöld övezet.
A nagyvárosok háztetöi, teraszai is többnyire ki vannak építve, zöld, virágok stb.
A nagyvárosokban rengeteg belső udvar van virágok, zöld övezet.

Még ott is ahol a sok tégla beton miatt (Koncert-terem, könyvtár) ilyen "rovarházak" állnak az utcán, mert a fa az nem elég ott nem tudnak elbújni, magukat kipihenni a katica-bogarak, méhek

final.jpg


Nem akarok sokat irni, lapozzatok az interneten, vagy figyeljetek oda, ha Párizsban, Bécsben, vagy Düsszeldorfba vagytok.



Nemcsak a tetök vannak beültetve, hanem a házak falai is vertikálisan.
Párizsban semmi probléma méheket tartani.

Ez itt pl. Berlin, nem egyedüli eset.

 
Lázár János szerint Bécs elviselhetetlen, nem szeretné ha Budapest az ö szintjére süllyedne.

Nos Bécs területének 50 százaléka zöld, ez nemzetközileg is egy csúcsérték.

sport.5082040.jpg


Olvasom, hogy az uj polgármester Karácsony ota rengeteg követ szedtek fel Budapesten és zöld területeké alakitják át.

Na ha olvasod, akkor az ugy is van.
 
Na ha olvasod, akkor az ugy is van.
Lemérni nem mértem le mivel gyakran vagyok ott és ez már több évtizede, ezért elfogadom.

Bécsben 12 600 hektár közterület található ami zöld övezet vagy park.
Ebből több mint 9000 hektárt Bécs városa kezel (főként az erdészeti társaság, az önkormányzati kerthatóság és a bécsi vizek).
A bécsiek kétharmada 250 méternél közelebb lakik a legközelebbi nyilvánosan elérhető zöldfelülettől.
 
Lemérni nem mértem le mivel gyakran vagyok ott és ez már több évtizede, ezért elfogadom.

Bécsben 12 600 hektár közterület található ami zöld övezet vagy park.
Ebből több mint 9000 hektárt Bécs városa kezel (főként az erdészeti társaság, az önkormányzati kerthatóság és a bécsi vizek).
A bécsiek kétharmada 250 méternél közelebb lakik a legközelebbi nyilvánosan elérhető zöldfelülettől.
Azért vegyük figyelembe, hogy bécs egy birodalmi fővárosnak épült, csak már nincs birodalom. Budapest tervezett kiépülés a kiegyeszés után indult meg nagy léptékben, amit megtört az első vh, majd a második vh kapcsolt újból magas fokozatba a cocializmus idején. Ma is vannak ötletek a város zölditésére, (https://varosban.blog.hu/2017/07/04/zolditsuk_ki_egyutt_budapestet), ami lassan de halad az emberke yt csatornáján néha van erről szó. Röviden pár parkolóhely feláldozásával jó pár fát lehetne ültetni egy megfelelő minta alpján, csak itt is nagy az önkormányzatok felelősége. Pl. már jó idejej pörgetik, de a főváros még mindig nem szabványositotta a bekötéséket, valami szervizcsatornaszerüségről lenne, szó amin át megy az összes vezeték egy házikóba, mert most majd minden méterben van valami bekötés, ami piszkosul megneheziti a fák ültetését.
 

Hírdetőink

kmtv.ca

kmtv.ca

Friss profil üzenetek

petrucy wrote on sizsu's profile.
Megtisztelve érzem magam a követés bejelölése miatt.-))
vorosmart wrote on bsilvi's profile.
Köszönömszépen a legújjab fordítást !
A "friss üzenetek + napok óta nem jelennek meg,hibát jelez
vorosmart wrote on DeeYoo's profile.
Köszönöm szépen a fordítást.

Statisztikák

Témák
38,094
Üzenet
4,794,671
Tagok
615,329
Legújabb tagunk
Amberer
Oldal tetejére