A zürichi Neue Zürcher Zeitung cikkében részletesen ír arról, hogy a koronavírus-válság kíméletlenül rávilágított az Orbán-kormány tragikus hiányosságaira. Nincs még egy olyan ország, ahol lakosságarányosan annyian haltak volna meg a koronavírus okozta megbetegedésben, mint Magyarországon. Emiatt különösen fenyegető Orbán Viktor hatalmára, hogy a demokratikus erők összefogtak a leváltására.
A Svájc egyik legnagyobb múltú lapjában megjelent cikk emlékeztet a székesfehérvári kórház igazgatójának nyilatkozatára. A vezető annak ellenére, hogy a kormány megtiltotta, hogy a kórházigazgatók nyilvánosan beszéjenek, mégsem hallgatott. Elsőként mondta ki, hogy “A legtöbb embernek fogalma sincs arról, mi történik igazából”. A krematóriumok három műszakban kezdtek dolgozni, a klinikának mégis két extra hűtőkonténert kellett rendelnie a holttestek tárolására. Két hét alatt ezek is megteltek. Hangsúlyozta, ha valaki lélegeztetőgépre kerül, a túlélési esélye jó 10%, amely a nemzetközi összehasonlításban szörnyen alacsony érték.
A lap arra is rávilágít, hogy a rettenetes helyzet ellenére a magyarországi covid-osztályokról nem láthatunk sokkoló képeket. A megmaradt maroknyi független sajtóorgánumot ugyanis nem engedik be a kórházakba. A kormányzati média munkatársai pedig csak a kijelölt kórházakat látogatják.
A fertőzöttek nagy száma, a lakosság rossz egészségügyi állapota, az orvosok és ápolók elvándorlása, valamint az alulfinanszírozott egészségügyi rendszer miatt haltak meg sokan Magyarországon.
A svájci újságíró a magyar egészségügy hiányosságait egy náluk teljesen felfoghatatlan példával illusztrálja: Pandémia nélkül is teljesen normális, hogy a betegeknek saját vécépapírt és szappant kell magukkal vinni a kórházba.
A hat legfontosabb ellenzéki párt elhatározta, hogy összefognak a választásokra. Közös választási programmal, közös miniszterelnök-jelölttel és mind a 106 választókerületben közös egyéni jelölttel jelölttel akarnak indulni.
A cél, hogy Orbánt 12 év után leváltsák, egyesítette őket. Összefogásuk a 2019-es önkormányzati választás idején kezdődött, és tulajdonképpen azóta meg is maradt. Akkor 10 magyar nagyvárost foglaltak el a demokratikus erők, többek között a fővárost, Budapestet.
Részben Orbán Viktor és kormánya hozták létre ezt az összefogást, azzal, hogy a választási törvények szigorításával az "egy lista, egy jelölt" elv irányába tolták el politikai ellenlábasaikat. Az ellenzéki pártok azért döntöttek végül emellett, hogy ne egymással, hanem csak a Fidesz jelöltjével kelljen versengeniük.
Az egy éve tartó szükségállapot során Orbán rendeleti kormányzást alakított ki, amivel tovább központosítja gazdasági és politikai hatalmát.
Ilyen helyzetben az ellenzéki pártok egyetlen esélye a teljes összefogás, ami egyben a legjobb megoldás is Orbán rendszere ellen.
A Svájc egyik legnagyobb múltú lapjában megjelent cikk emlékeztet a székesfehérvári kórház igazgatójának nyilatkozatára. A vezető annak ellenére, hogy a kormány megtiltotta, hogy a kórházigazgatók nyilvánosan beszéjenek, mégsem hallgatott. Elsőként mondta ki, hogy “A legtöbb embernek fogalma sincs arról, mi történik igazából”. A krematóriumok három műszakban kezdtek dolgozni, a klinikának mégis két extra hűtőkonténert kellett rendelnie a holttestek tárolására. Két hét alatt ezek is megteltek. Hangsúlyozta, ha valaki lélegeztetőgépre kerül, a túlélési esélye jó 10%, amely a nemzetközi összehasonlításban szörnyen alacsony érték.
A lap arra is rávilágít, hogy a rettenetes helyzet ellenére a magyarországi covid-osztályokról nem láthatunk sokkoló képeket. A megmaradt maroknyi független sajtóorgánumot ugyanis nem engedik be a kórházakba. A kormányzati média munkatársai pedig csak a kijelölt kórházakat látogatják.
2,5-szer annyian haltak meg Magyarországon, mint Svájcban és 3-szor annyian, mint Németországban.
Azt is megírták, hogy lakosságarányosan négyszer annyian halnak meg Magyarországon, mint a rettenetes helyzetben lévő Indiában. Hangsúlyozzák, hogy a rossz magyar halálozási adatot több tényező is befolyásolja.A fertőzöttek nagy száma, a lakosság rossz egészségügyi állapota, az orvosok és ápolók elvándorlása, valamint az alulfinanszírozott egészségügyi rendszer miatt haltak meg sokan Magyarországon.
A svájci újságíró a magyar egészségügy hiányosságait egy náluk teljesen felfoghatatlan példával illusztrálja: Pandémia nélkül is teljesen normális, hogy a betegeknek saját vécépapírt és szappant kell magukkal vinni a kórházba.
A hatóságok hallgatnak a közel 30 ezer halottról.
A Neue Zürcher Zeitung valószínűsíti, hogy az is óvatlanná teszi a magyarokat, hogy a kormány elhallgatja a rossz híreket. Emiatt az emberek nagy része nem tudja, hányan haltak meg, így nem vigyáz annyira. Kiemelik, hogy a kormánymédia ilyen szintű túlsúlya mellett ez nem is meglepő. Viszont, ha nem lesz sikeres az oltási kampány, és nem tudja újraindítani a gazdaságot, akkor vállalnia kell a felelősséget.Orbánnak 10 év után először kell féltenie a hatalmát.
A lap vázolja a svájci olvasóknak, hogyan szerzett Orbán kétharmados többséget a parlamentben, és hogyan élt vele vissza. Hozzáteszik, a Fidesz azzal számolt, hogy a különböző baloldali pártok és a Fideszen kívüli jobboldal sosem fog tudni összefogni ellene, külön-külön pedig nem győzhetnek. Számításai 2014-ben és 2018-ban bejötte, de most változott a helyzet.A hat legfontosabb ellenzéki párt elhatározta, hogy összefognak a választásokra. Közös választási programmal, közös miniszterelnök-jelölttel és mind a 106 választókerületben közös egyéni jelölttel jelölttel akarnak indulni.
A cél, hogy Orbánt 12 év után leváltsák, egyesítette őket. Összefogásuk a 2019-es önkormányzati választás idején kezdődött, és tulajdonképpen azóta meg is maradt. Akkor 10 magyar nagyvárost foglaltak el a demokratikus erők, többek között a fővárost, Budapestet.
Részben Orbán Viktor és kormánya hozták létre ezt az összefogást, azzal, hogy a választási törvények szigorításával az "egy lista, egy jelölt" elv irányába tolták el politikai ellenlábasaikat. Az ellenzéki pártok azért döntöttek végül emellett, hogy ne egymással, hanem csak a Fidesz jelöltjével kelljen versengeniük.
A Fidesz korrupciós botrányai kormányváltó hangulatot teremtettek.
Sorra derülnek ki az olyan ügyek, amikor az ország fejlesztésére szánt EU-s pénzeket vagy magyar adóforintokat a miniszterelnök haveri köre kapott meg. A vírusválság különösen érzékennyé tette az embereket erre, hiszen miközben a pénzt magukra költötték, az egészségügyet és a bajba került embereket durván elhanyagolták.A demokratikus hatalomátvétel lehetőségei beszűkültek.
Magyarország az egyetlen részben szabad országnak, vagyis úgynevezett hibrid rezsimnek minősített állam az Európai Unióban. A Neue Zürcher Zeitung aktuális példaként hozza fel a kórházi személyzetre tett szájkosarat.Az egy éve tartó szükségállapot során Orbán rendeleti kormányzást alakított ki, amivel tovább központosítja gazdasági és politikai hatalmát.
Ilyen helyzetben az ellenzéki pártok egyetlen esélye a teljes összefogás, ami egyben a legjobb megoldás is Orbán rendszere ellen.
