Érdekességek a történelemből

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Képzeletben álltak bosszút az osztrák mészároson

A valóságban nem tudtak bosszút állni Haynaun a magyarok, képzeletben büntették meg a kegyetlenkedéseiért. Miután 1853 márciusában egy bécsi vendéglőben holtan esett össze, szárnyra kapott egy vérfagyasztó történet. Eszerint másnap a halál okának megállapítása végett felboncolták, s amikor a koponyáját felnyitották, az orvosok elborzadva pillantották meg a lüktető agyvelőt. Az egyikük elájult, a másikuk pedig könyörületből kést döfött az elevenholt test agyába, hogy megmentse az elevenboncolás gyötrelmeitől.
A másik kitalált történet szerint az osztrák mészárost katonai pompával temették el, de a lánya exhumáltatta. Amikor a koporsót felnyitották, elszörnyedve látták, hogy a holttest hason fekszik, s véresek a körmei, azaz élve temették el, és embertelen tetteiért méltóképpen meglakolt.

1665324428133.png
 
Utoljára módosítva:

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Őket is Aradon végezték ki

Az aradi vértanúkon kívül még három honvédtisztet végeztek ki ugyanitt, egy negyedik pedig megtébolyodott a börtönben, és ott is halt meg.

Ormai Auffenberg Norbert

A honvéd vadászezredek német származású főfelügyelőjét, Ormai Auffenberg Norbert ezredest augusztus 22-én, a 36. születésnapján akasztották fel.

Kazinczy Lajos

A 29 éves Kazinczy Lajos ezredest, a nyelvújítás vezérének, Kazinczy Ferencnek a fiát október 25-én reggel hét órakor a vár árkában kegyelemből nem felakasztották, hanem kivégzőosztag elé állították.
Végigküzdötte a szabadságharcot, s közben egyre magasabb rendfokozatot ért el. Csapatai augusztus végén tették le a fegyvert Zsibónál. Ekkor ezredesből hadtestparancsnok lett, de mindössze egyetlen napra.

Ludwig Hauk

Kazinczy halála után hónapokig nem történt kivégzés Aradon, aztán 1850 februárjában ismét bitófát állítottak, mégpedig az osztrák származású Ludwig Hauknak. Korábban a császári seregben hadnagyi rangig vitte, leszerelése után tisztviselő lett, s 1848-ban nyugdíjazták. Részt vett a bécsi forradalomban, amiért 12 évi fogházra ítélték. Az októberi forradalom leverése után Magyarországra szökött. Kossuth biztatására írt egy császárellenes gúnyiratot Az uralkodóház utolsó órái címmel. Ugyancsak Kossuth támogatásával őrnaggyá nevezték ki, Erdélybe küldték, részt vett a hadjáratokban, s Bem alezredessé léptette elő. Amikor augusztusban Biharkeresztesen letartóztatták, megtalálták nála a gúnyirat eredetijét. Decemberben vitték Aradra, ahol 1850. február 19-én reggel felakasztották.

1665500290629.png 1665500321928.png

Ormai Norbert Kazinczy Lajos

És aki megörült a börtönben: Lenkey János

A pesti forradalom hírére Galíciából szökött haza a századával, ami miatt büntetésként a délvidéki hadsereghez osztották be.
Honvédtisztként ezredessé, majd vezérőrnaggyá, és a komáromi várőrség parancsnokává, később a vár parancsnokává nevezték ki. Világos után esett fogságba. Aradra vitték, hadbíróság elé állították, de szeptember végén orvosi megfigyelés alá került, mert elmezavar tünetei jelentkeztek nála. Állapota egyre súlyosabbá vált. Cellája bejáratát eltorlaszolta el, és az ablakon keresztül tudtak szót váltani vele. Az őrök gyakran azzal szórakoztak, hogy bekiabálásukkal addig hergelték, míg a szerencsétlen rab dührohamot nem kapott. 1850. február 9-én hunyt el.
1665500522199.png
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
A jogar

A legrégibb koronázási jelvényünk a jogar, amely egy hét centiméteres hegyikristály gömbből és egy 25 centiméteres, aranyozott ezüstlemezekkel borított mogyorófa nyélből áll. A gömbre három, hátsó lábaikon álló oroszlánt véstek, és tíz aranygömböcske csüng le róla aranyláncon. A gömb X. századi, a nyél is hasonló korú, vagyis lehetett István király kezében.
1665753160484.png

Szent István kardja

A prágai Szent Vitus székesegyház kincstárában őriznek egy kardot, amelyet Szent István kardjaként tartanak számon. Első ízben a székesegyház 1368-ban készült leltárában szerepel a következő bejegyzéssel: „Szent István magyar király kardja elefántcsont markolattal”.
A kard német földön készült, pengéjére az ULFBERT szót vésték, ami utalhatott a minőségére, vagy a kardot készítő műhely tulajdonosára. Pengéjén sérülések láthatók, tehát nem díszként szolgált, hanem rendeltetésszerűen használták. A markolata X. századi viking munka lehet. A kard tehát a kora alapján akár István kardja is lehetett volna.

1665753827211.jpeg
A fegyvereik megmaradtak

A XI. században a férfiak jelentős része már nem katonáskodott, de természetesen voltak fegyvereik. Mindenki hordott az övén vasból készült kést és kis fokost. A legfontosabb fegyverük a visszacsapó íj volt, amellyel eredményesen lehetett vadászni, madarászni.
 

Csatolások

  • 1665753219875.png
    1665753219875.png
    93.8 KB · Olvasás: 1
  • 1665753351314.png
    1665753351314.png
    93.8 KB · Olvasás: 1

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Egypercesek az Árpád-korból
Csak egy püspök tudott olvasni


I. András egyik hadjárata során a katonái elfogták az ellenség levelét, de a táborában egy püspök kivételével senki sem tudta elolvasni. A püspök írni is tudott, ami még ritkább volt, mert ebben az időben a káptalani iskolákban a betűvetést nem tanították, csak az olvasást és az éneklést.

A vásár napja

Első királyunk idején a vásárokat vasárnap tartották, ezért nevezték el a napot vásárnapnak. A XI. század második felében az egyház megerősödött, és fellépett az ünnepnapi vásározás ellen. I. Géza 1075 körül jelölte ki a szombatot a vásár napjául. Öccse, I. László megengedőbb volt e téren, s attól kezdve a hét bármely napján lehetett hetivásárt csapni. Ennek emlékét őrzik a hét egy-egy napjának nevét viselő helynevek, például Szerdahely, Csütörtökhely, Szombathely. Ha valaki a tilalom ellenére mégis sátrat állított vasárnap, lebontatták vele, s 55 penzára büntették.
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Egypercesek az Árpád-korból

Az asztalt nem ismerték


A honfoglalást követő két-három évszázadban a közrendűek az asztalt nem ismerték. A földre helyezett tálból, fazékból falatoztak a földön ülve. A közrendűek a gyengébb minőségű rozst vagy árpát fogyasztották, és csak a fekete vagy barna kenyeret ismerték. Fő táplálékuk a kása és a lepény volt. Az egyoldalú táplálkozás miatt kevésbé állt ellen a szervezetük a betegségeknek, a skorbutnak, a vérhasnak és más járványoknak.

Kumisz helyett bor

A XI. században a világi és az egyházi nagybirtokokon egyaránt teret hódított a szőlőművelés. Ezzel egyidejűleg fokozatosan elvesztette népszerűségét az alkohol tartalmú erjesztett lótej, azaz a kumisz ivása. Az előkelők fő itala a bor lett, a köznép pedig az árpa- és méhsört kedvelte. Terjedt körükben a borfogyasztás is, amit azok a papok is elősegítettek, akik a tizedként beszolgáltatott bort kimérték. A kocsmatartást Kálmán tiltotta meg neki
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Ezt ma sokan nem értenék meg.
Egy érdekesség hozzá
A Bach-korszakban miniszteri rendelet tiltotta meg a széles szalagú kalapok viselését, főleg a kalap mellé tűzött tollak bosszantották a hatóságokat, amiket például a vásárokon is levetettek a viselőjükkel. Még egy népdal is született róla, amely így szólt: „Kecskeméten kidobolták, Hogy a tollat ne hordozzák ...
Jókai írta Haynauról
Én láttam egy este Haynau tábornagyot (a nyugalmazottat) magyar ruhában, széles szalagú darutollas túri süveggel a fején, a legkizárólagosabb magyar urak társaságában megjelenni. Még élnek többen, akik hallották tőle ezen erős mondást: "'wir Ungarn lassen unsere Rechte nicht confisciren!" „Mi, magyarok, nem hagyjuk jogainkat elorozni!”

(A tábornagy akkor már magyarországi földbirtokos volt.)
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Ünnepek

A vasárnapi templomba járást I. István rendelte el, akárcsak a pénteki böjtöt és a halál előtti gyónást. I. László pontosan megszabta a vasárnapokon kívüli kötelező ünnepeket, évente 37-38 napot.

Templomba járás

A templomkerülőket I. László idejében veréssel büntették. A templomtól túl messzire eső faluból legalább egy embernek kellett megjelennie a többiek képviseletében, s ajándékul egy gyertyát és három kenyeret kellett magával vinnie.

A pogány szokások őrzőiről

Akik I. László idejében pogány hagyományokat ápoltak, s kutak mellett áldoztak, vagy fákhoz, forrásokhoz, kövekhez ajándékot vittek, bűnükért egy ökörrel fizettek.

A zsidókról

László rendelkezései szerint a zsidók keresztény nőt nem vehettek feleségül, és nem tarthattak keresztény rabszolgákat. A vasárnap dolgozó zsidótól elvették az eszközeit, eladták, s az áruk a püspöké lett.
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Kálmán az izmaelitákról és zsidókról

Az izmaeliták (mohamedán vallású, különböző török és iráni eredetű népelemek) által lakott falvak kötelesek voltak templomot építeni, s adománnyal ellátni. A templom felépülése után a falu felének el kellett hagynia lakóhelyét. Izmaelita leány csak keresztény férfihoz mehetett feleségül.
A zsidók csak a püspöki székhelyeken telepedhettek le.

Egy rejtélyes gyűrű a XI-XII. századból

1666976831604.jpeg A rejtélyes gyűrű

A XI-XII. században Nyugat-Európában az arisztokraták szívesen hordtak úgynevezett Thebal-gyűrűt, azaz mágikus erővel rendelkező, villámcsapástól és különféle betegségektől óvó gyűrűt. Ilyen ékszer az ANULUS COLOMANNI REGIS (Kálmán király gyűrűje) feliratú pecsétgyűrű is, ami Könyves Kálmáné lehetett, és amulettként viselhette köszvény ellen. A belső felén ott a mágikus véset: GUT GUT GUTANI TABAL. Jelentését a kutatók egyelőre nem tudták megfejteni.
A gyűrű 2005 óta a Nemzeti Múzeum gyűjteményében található.

A királyok temetkezési helye

1666976326471.png Szent István szarkofágja, Bagyinszki Zoltán felvétele

Fehérvár a magyar királyok temetkezési helyévé vált, de az Árpád-korban az uralkodók többségét másutt helyezték örök nyugalomra. Istvánon kívül csak Kálmán, II. Béla, II. Géza, II. László, IV. István és III. Béla temetkezett ide.
 

Csatolások

  • 1666976143575.png
    1666976143575.png
    85.7 KB · Olvasás: 0
  • 1666976372760.png
    1666976372760.png
    85.7 KB · Olvasás: 0

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Többnejűség engedéllyel

II. Géza az itt lakó mohamedánokkal szemben engedékeny volt, mert a gyakori háborúk során nem nélkülözhette az íjjal kiválóan bánó szaracénokat és muzulmánokat. Mohamedánok intézték a pénzügyeit is. Hűségük, engedelmességük és szaktudásuk megbecsüléseként megengedte nekik a többnejűséget, és ágyasok tartását.

Vasárnap nem hadakozott

II. Géza vasárnap nem hadakozott. igyekezett betartani a vallásos előírásokat. egy orosz évkönyvbe fel is jegyezték, hogy a Vlagyimirko ellen vonuló magyar csapatok „megállottak, mert vasárnap volt, a király pedig szokása szerint vasárnap sehová sem indult”.

A vendégszeretet emléke

A harmadik keresztes hadjárat idején a seregeket vezető Frigyes császárt III. Béla nagy vendégszeretettel fogadta. Esztergomban, majd Budán látta vendégül, azután a Csepel-szigeten vadásztak. Ennek emlékére a császár fia freskón örökítette meg apja magyarországi fogadtatását.
 

prdrkckg

Állandó Tag
Állandó Tag
Képzeletben álltak bosszút az osztrák mészároson

A valóságban nem tudtak bosszút állni Haynaun a magyarok, képzeletben büntették meg a kegyetlenkedéseiért. Miután 1853 márciusában egy bécsi vendéglőben holtan esett össze, szárnyra kapott egy vérfagyasztó történet. Eszerint másnap a halál okának megállapítása végett felboncolták, s amikor a koponyáját felnyitották, az orvosok elborzadva pillantották meg a lüktető agyvelőt. Az egyikük elájult, a másikuk pedig könyörületből kést döfött az elevenholt test agyába, hogy megmentse az elevenboncolás gyötrelmeitől.
A másik kitalált történet szerint az osztrák mészárost katonai pompával temették el, de a lánya exhumáltatta. Amikor a koporsót felnyitották, elszörnyedve látták, hogy a holttest hason fekszik, s véresek a körmei, azaz élve temették el, és embertelen tetteiért méltóképpen meglakolt.

Csatolás megtekintése 1885690
Maradjunk ennél, ahogy irod: "kitalált történet"
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
A tihanyi alapítólevél

1667924385298.png

I. András 1055-ben összeíratta a monostor birtokát, s az oklevél latin nyelvű szövegébe magyar tulajdonnevek, köznevek, szószerkezetek is bekerültek. A szószerkezetek közül a leghosszabb: „FEHERUUARU REA MENEH HODU UTU REA”, vagyis a Fehérvárra menő hadi útra. Ez az út rómaiak idejében épült, Fehérvárról dél felé vezetett, s része volt a szentföldi zarándokútnak.
Az 58 magyar szót tartalmazó alapítólevél eredetijét a Pannonhalmi Bencés Főapátság Főapátsági Levéltárában őrzik.
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Szent László hermája

1667924479984.png

A nagyváradi székesegyház oltárán állt Szent László fából készült fejereklyetartója, mely 1403 táján a templom leégésekor elpusztult, a koponyacsontja azonban nem vált a tűz martalékává. A megmenekült ereklyét 1406-ban új hermába helyezték.
Az aranyozott ezüst herma jelenleg a győri bazilika Héderváry-kápolnájában látható.
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Pénzhamisítás II. Béla idején

Az Árpád-korban is akadtak olyanok, akik pénzhamisításra adták a fejüket. A különös szakértelmet kívánó törvénytelen cselekményre a hivatalos verdékben adódott a legjobb lehetőség, hisz minden feltétel megvolt hozzá, s arra gyanakodhattak a legkevésbé. II. Béla idejéből 1055 darabot számláló érmeleletre bukkantak a régészek, amelyből 48 hamis volt.

Vitték magukkal a székeket

Ottó freisingi püspök a XII. század közepén Magyarországon járt, és megfigyelte, hogy amikor az előkelők a királyi palotába mentek, széket vittek magukkal. Ezek szerint még az uralkodó palotája sem volt bővében e becses bútordarabnak.

Az érsek átka

II. Lászlót Lukács esztergomi érsek, egyházi átokkal sújtotta, amiért börtönbe került, és csak III. Sándor pápa közbenjárására szabadult ki. Első útja a kápolnába vezetett, ahol a király éppen szentmisét hallgatott. Az oltárról ledobatta a terítőt a díszekkel együtt, és azt kérte az Úrtól, hogy fordítsa meg a király szívét, változtassa jóvá, s ha ez nem történik meg, büntesse meg negyven napon belül, „hadd érezze, ki ellen vétkezett!” A főpap ismét börtönbe került, de tragikus jövőt jósló átka beteljesedett, mert II. László alig hat hónapi uralkodás után, 1163. január 14-én meghalt. A gyanú szerint megmérgezték.
 

eddy56

Állandó Tag
Állandó Tag
Pénzhamisítás II. Béla idején

Az Árpád-korban is akadtak olyanok, akik pénzhamisításra adták a fejüket. A különös szakértelmet kívánó törvénytelen cselekményre a hivatalos verdékben adódott a legjobb lehetőség, hisz minden feltétel megvolt hozzá, s arra gyanakodhattak a legkevésbé. II. Béla idejéből 1055 darabot számláló érmeleletre bukkantak a régészek, amelyből 48 hamis volt.
Akkoriban meg nemespénz alapon dolgoztak.

Gondolom sokaknak feltunt a mai érméken korben a recézet.
Ennek az oka az volt, hogy a fourak egy része mig nem volt korberecézve a pénz egyszeruen korbenyirta.
Az a par milimeter ami igy keletkezett nemesfém voltami ugyan ugy erteket képviselt.
Csak a pénzérmék sulya csokkent általa.
A recézet már bonyolulttá tette ezt a muveletet, igy nem érte meg.

A magyar népnyelvben is megjelenik ez a tevékenység.
Tiszta min t a nyiratlan arany, erre a "hamisitas" modra utal.
Arra az ilyen ember nem egy "becsapás terméke"
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Kettős kereszt és címerpajzs

1668526869019.png III. Béla ezüstdénárjaA kettős kereszt
III. Béla pénzein tűnt fel, kezdetben még pajzs nélkül, majd az 1290-es években pajzsba foglalva. A vörös-ezüst sávos címerpajzs Béla idősebb fiának, Imrének a függőpecsétjén és a pénzein jelent meg.

1668527066248.png Imre király aranybullája

Mérték a mértéktelenség

Egy-egy óriási birtok adományozása már III. Béla uralkodása alatt is előfordult, de e királyi nagyvonalúság csak II. András idején vált általános gyakorlattá. Egy 1208-ban kelt oklevelében olvasható is, hogy „az uralkodó számára az adományozás legjobb mértéke az, hogy nincs mértéke”. Hatalmas birtokokat, egész vármegyéket is eladományozott világi és egyházi uraknak, de bőkezűen adakozott a feleségével érkezett németeknek is.
 

Csatolások

  • 1668526922225.png
    1668526922225.png
    51.9 KB · Olvasás: 0

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
A pénzrontás haszna

A középkorban az uralkodók sok esetben pénzrontással növelték jövedelmüket. A pénzverő kamarában körülnyírták a forgalomban lévő érméket, ami által csökkent az arany-, illetve ezüsttartalmuk, a megcsonkított pénzeket ugyanis változatlan névértékben verték újra. A régi és az új pénz értékének a különbségéből származott a király haszna, mivel a pénzt évenként kötelező volt beváltani, de az emberek rá is kényszerültek a régi érmék újra cserélésére, mert csak azokkal lehetett fizetni. A pénzrontás miatt a tetemesebb összegek kifizetésére ezüstrudakat használtak, ez viszont csökkentette a király hasznát.
A kényszerbeváltás 1077 óta volt gyakorlatban. Uralkodóink közül II. András élt gyakran a pénzrontással, és I. Károly volt az, aki szakított ezzel a gyakorlattal.
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Keresztényekből iszlám hitűek

A pápák sok esetben szólították fel a magyar királyokat, hogy szigorú törvényekkel szabályozzák az itt élő izmaeliták (iszlám hitűek) életét. III. Honorius pápa II. Andrást buzdította a szigorításra, mert szerinte az izmaeliták szabadon adhatták-vehették a keresztény szolgákat, s általában hitük elhagyására kényszerítették őket. Sokszor a magyar parasztok izmaelitának vallották magukat, mert azok helyzete könnyebb volt, mint a keresztényeké. Házasságot kötöttek velük, felvették a hitüket, csakhogy nagyobb szabadsággal rendelkezzenek.
 

prdrkckg

Állandó Tag
Állandó Tag
A pénzrontás haszna

A középkorban az uralkodók sok esetben pénzrontással növelték jövedelmüket. A pénzverő kamarában körülnyírták a forgalomban lévő érméket, ami által csökkent az arany-, illetve ezüsttartalmuk, a megcsonkított pénzeket ugyanis változatlan névértékben verték újra. A régi és az új pénz értékének a különbségéből származott a király haszna, mivel a pénzt évenként kötelező volt beváltani, de az emberek rá is kényszerültek a régi érmék újra cserélésére, mert csak azokkal lehetett fizetni. A pénzrontás miatt a tetemesebb összegek kifizetésére ezüstrudakat használtak, ez viszont csökkentette a király hasznát.
A kényszerbeváltás 1077 óta volt gyakorlatban. Uralkodóink közül II. András élt gyakran a pénzrontással, és I. Károly volt az, aki szakított ezzel a gyakorlattal.
Ird mán hozzá, hogy ezért terjedt el a recézett érme aminél ezt a körülnyirásos trükköt nem lehet megcsinálni
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Kik voltak a tatárok?

A XII. században Belső-Ázsia pusztáin mongol nyelvet beszélő törzsek (tatárok, kereitek, najmanok és merkitek) éltek egymás mellett. A gyakran egymással is viszálykodó csoportokat egy Temüdzsin nevű harcos egyesítette 1201 és 1206 között, s ezzel megvetette a XIII. század legnagyobb birodalmának, a Mongol Birodalomnak az alapjait. Ekkor változtatta nevét Dzsingisz kánra. A tatárok tehát a mongol törzsek egyik csoportját alkották, s 1202-ben hajtotta őket Temüdzsin az uralma alá.
A nyugati országokban és a történelmi forrásokban a tatár nevet használták a mongolok megjelölésére.
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Egykorú vers a tatárjárásról

A tatárjárásról két egykorú munka született. Az egyiket egy szerzetes írta 1242-ben Siralomének a tatárdúlta Magyarországról címmel. A 62 versszakból álló, latin nyelvű vers felidézi a tragikus eseményeket, és az egészet Isten büntetésének tekinti.

18. Főpap is hull, főúr is hull,
Költő is hull, vérbe megfúl,
Hős vitézek esnek porba,
A csapatok szerteszórva,
Végromlás órája üt.

18. Főpap is hull, főúr is hull,
Költő is hull, vérbe megfúl,
Hős vitézek esnek porba,
A csapatok szerteszórva,
Végromlás órája üt.

37. Sanyarú bús helyzetében
Magyar népet nincs ki védje,
A szomszédja nem barátja,
Ki távol van, úgyse bánja,
Elhagyatott árva nép!

45. Magyarország gazdag voltál,
Dicsőségben fennragyogtál,
Hatalomban voltál ékes,
És javakban oly bőséges,
Mint senki más, jól tudom.
(Hegedűs István fordítása)
 
Oldal tetejére