Érdekességek a történelemből

[Létrahuszár]

A legrészletesebb forrás

A tatárjárás eseményeit az itáliai származású váradi kanonok, Rogerius a Siralmas ének című prózai művében örökítette meg, amelynek alapjául személyes élményei és a szemtanúk elbeszélései szolgáltak. Művét Sopronban írta meg, levélformában, melyet a prenestei egyház püspökének, Jakabnak szánt. Munkája az 1241-42-es események legrészletesebb forrása.
Részlet: „És tudja meg mindenki, hogy én ezeket nem meggondolatlanul beszélem el, mert aki a tatárok kezébe kerül, annak jobb lett volna meg sem születnie, és az úgy érzi, hogy nem a tatár, hanem a pokol tartja fogva. Ezt úgy mondom, mint aki megtapasztalta. Egy évig és egy év feléig voltam közöttük, ez idő alatt vigasz lett volna nekem a halál, mint ahogy büntetés volt az élet”.

 

[Létrahuszár]

A mai Muhi nem az a Muhi

Muhi a középkorban Borsod megye déli részének legnagyobb mezővárosa volt. A tizenötéves háború idején, miután 1596-ban Eger török kézre került, a vesztes mezőkeresztesi csata következtében a vidék oszmán uralom alá került, Muhi elnéptelenedett, s a későbbiekben nem is települt újjá.
A XX. század elején fogalmazódott meg a történészeknek az az igénye, hogy a csata helyét jó lenne térképen pontosan bejelölni. Ezért 1928-ban a hajdani Muhi közelében települt, s a XIII. században már létezett Poga nevű falut átkeresztelték Muhira.
Az elpusztult mezőváros nyomait meglelték a régészek, a csata helyszínét azonban még nem tudták pontosan meghatározni. Nem is lehet egyetlen pontra leszűkíteni, hisz nagy területen zajlott. Ennek behatárolásához a korabeli település- és úthálózat szolgált támpontul, amelyekhez a felvonuló seregek alkalmazkodtak.

 

[Létrahuszár]

Románok Erdélyben

A pásztorkodással foglalkozó románok a 13. sz. második felében jelentek meg Erdélyben. A Balkánról észak felé vándoroltak, vallásuk ortodox keresztény volt, papjaik az egyházi szláv nyelvet használták.

Az idő érzékelése a XIII. században

Amikor Margit szentté avatásával kapcsolatban felvették a tanúvallomásokat, a kihallgatott nemesek és papok többségének fogalma sem volt arról, hogy mikor született. Gyermekeik életkorára vonatkozóan is csak utalni tudtak egy-egy képességük megnevezésével, például azzal, hogy „megüli a fiú a lovat”. Többen körülbelüli számot tudtak mondani arról is, hogy hány évesek voltak a tatárjárás idején. Egy nemes vallott latinul, a többiek mind magyarul.

 

[Létrahuszár]

Ruhára varrt karika

Fülöp fermói püspök III. Miklós pápa követeként 1279 őszén zsinatot hívott össze Budára, amelynek egyik határozata előírta, hogy a zsidókat és az izmaelitákat a ruhájukra varrt karikával kell megkülönböztetni a keresztényektől. Megtiltották számukra az adó-, vám- és pénzügyi tisztségek, méltóságok viselését is.

 

[Létrahuszár]

Elfogták és bántalmazták a királyt

III. András címere

III. András 1291-ben sikeresen hadakozott Albert osztrák herceg ellen. A háborúskodást lezáró békében András is tett engedményt: az önkényeskedő főurak határ menti várait leromboltatta. Ezzel végképp magára haragította az ott birtokos tartományurakat, főleg a nagy hatalmú Kőszegieket. Bosszúból az embereikkel elfogatták az uralkodót, bántalmazták, és csak kezesek adása ellenében bocsájtották szabadon. Szabadulása feltételéül meg kellett ígérnie azt is, hogy bántalmazóit nem fogja megbüntetni.

 

[Létrahuszár]

Halotti beszéd


A XII-XIII. század fordulóján született egy latin nyelvű temetési búcsúztató fordításaként. Ez az első összefüggő magyar nyelvemlék, amely egy latin nyelvű egyházi könyvnek, a Pray-kódexnek a 136. lapján maradt fenn. A 190 szóból álló magyar szöveg két részből áll, a szabad fordítású 26 soros búcsúbeszédből és a 6 soros, szöveghű könyörgésből. Az első rész eredetije a kódex következő oldalán, a második rész néhány oldallal előrébb található.

Részlet, egykori valószínű olvasat szerint:
Látjátuk feleim szümtükhel,
mik vogymuk: isá, por ës homou
vogymuk. Mënyi milosztben
terömtevé elevé miü isëmüköt
Ádámot, ës adutta valá neki
paraadicsumot házoá.

Értelmezés:
Látjátok, feleim, szemetekkel,
mik vagyunk: íme, por és hamu
vagyunk. Mennyi malasztban
teremté kezdetben [Úr] mi ösünket,
Ádámot, és adta vala neki
paradicsomot házzá.

 

[Létrahuszár]

Ómagyar Mária-siralom

A kódex, bal oldalon az elhalványodott szöveg

Az első fennmaradt magyar nyelvű vers, amely egy XIII. századi latin versnek az átköltése. A 48 soros költeményben előfordulnak páros, bokor- és félrímek, és a dallamosságát tudatosan használt alliterációk fokozzák.
Az 1922-ben felfedezett Leuveni-kódex 134. lapjának hátulján található. Szövegének nagyobb része annyira elhalványodott a gyakori használat miatt, hogy szabad szemmel igen nehezen olvasható.

Részlet Martinkó András olvasata szerint:

Világ világa,
Virágnak virága!
Keserüen kinzatul,
Vos szegekkel veretül.

 

[Létrahuszár]

II. András rendhagyó pénze



Az Árpád-korban a pénzek előlapjára az érmét kibocsájtó uralkodó arcképét vésték. Ez alól egyetlen kivétel akadt. II. András idejében készült olyan érme, amelyen két egymással szembenéző koronás fej látható az előlapon.

 

[Létrahuszár]

Koppány „házasságra kívánta” Géza özvegyét


A sógorházasság szokását ismerték az ókori sumerek és a zsidók is. Ennek az volt a lényege, hogy a megözvegyült asszonyról férje családjának kellett gondoskodnia. Ha az özvegy gyermektelen volt, a sógora köteles volt feleségül venni az özvegyet. Első gyermeküket az elhunyt utódjának tekintették, és az ő nevét vitte tovább.
A magyarok X. századi szokásjoga szerint az elhunyt fejedelem méltósága a család legidősebb férfitagjára szállt. Géza fejedelem (972-997) azonban fiának, Istvánnak szánta az uralkodói széket, ezért az ország főembereit megeskette, hogy elhatározását támogatják. Géza halála után a család legidősebb tagja, Koppány követelte magának a méltóságot, és azon kívül Géza özvegyét „vérfertőző házasságra kívánta”. E szándéka arról árulkodhat, hogy a sógorházasság gyakorlatát őseink is ismerték.

 

[Létrahuszár]

Fényben úszó és félhomályban bújó freskók

Az Őrségben, az erdő mélyén áll egy kis templom, amely az 1200-as évek végén épült a Szentháromság tiszteletére. Freskóit 1377-78-ban festette Aquilai János, aki az egyiken magát is megörökítette. Ez Európa legrégibb portréja. A mester képeket festett a külső falakra is.
A festő arcképe

A templomot a XVII. században vehették birtokba a reformátusok, s valószínűleg ők meszelték le a falakat. A több rétegben felhordott mész megóvta a falfestményeket a pusztulástól. A XIX. század első felében az épület elhagyottá vált, a tetőzete beomlott. Az Árpád-kor eme építészeti gyöngyszemének megmentésérére 1865-ben indult gyűjtés. Hat évvel később tűz pusztította, s a következő évtizedekben a becsorgó víz a belső képek 40 százalékát tönkre tette. A legsürgősebb javításokat 1941-ben végezték el, de a képeket csak 1968-ban restaurálták.

A templomot különleges fényjáték jellemzi. Évszakonként más-más ablakon süt be a nap, így mindig más festményt világítanak meg a sugarak. A szentély és a hajó közti diadalív belső felén látható Szentháromság-jelképre Szentháromság vasárnap árad a fény a szentély csúcsíves ablakából, ami azért érdekes, mert nem naptári dátumhoz, hanem húsvéthoz kötött, azzal együtt mozgó ünnep, amely a húsvét utáni 57. napon van. A Szentháromság ábrázolása sem szokványos: az általánosan elterjedt háromszög helyett egy körben kisebb, és abban még kisebb kör fejezi ki a három isteni személyt.
Vízkereszt reggelén a szentély kör alakú ablakából a betlehemi csillagra és a kis Jézushoz érkező háromkirályokra esik a fény az északi falon. A nyári napfordulókor a felkelő nap sugarai az ajtó mellett látható Máriát aranyozzák be, aki a köpenye alá, azaz oltalmába vette a segítségét kérő lelkeket, köztük egy uralkodót is, aki a koronájával tűnik ki a többiek közül. A téli napéjegyenlőség alkalmával a bejárati ajtón át süt be a lemenő nap Végighalad a templomon, s előbb Jézus keresztre feszítését, majd a tisztítótüzet és a mennyországot, végül pedig az ítélkező Krisztust világítja meg. A freskók egy részét sohasem éri napfény, köztük a déli falon megörökített Szent Erzsébet alakját sem. Az ítélkező Krisztus balján megfestett pokol mindig félhomályban van.
Ha a látogató napfényes időben megy be a templomba, s világos ruhát visel, a ruhájáról visszaverődő fény a falra vetül, s olyan képek is világossá válnak, amelyeket az ablakokon, ajtón betűző sugarak nem világítanak meg.​

A Szentháromság ritka jelképe

János mester a magyar szenteket is megörökítette. Az északi falon az egyik jelenet Szent Lászlót ábrázolja, amint az angyal fejére helyezi a koronát. Az arca hasonlít a hermája vonásaihoz, pedig a kettő megalkotása időben és térben egyaránt távol esett egymástól. A déli falon Szent Erzsébet képe látható. Erősen megkérdőjelezve született meg az a feltételezés, hogy néhány töredék eredetileg Szent Istvánt, valamint Árpád-házi Szent Margitot ábrázolta. Más szerint az északi fal második képsorának bal oldalán a lovon ülő alak Szent Imre herceg, amint egy kelyhet nyújt át az atyjának.​

A képen ott a betlehemi csillag is.

Sajátosak a templom alaprajzának arányai is. A hajó hosszúságának és szélességének, a szentély méreteinek, a hajónak és a torony magasságának az arányai a hetes számhoz kötődnek.​

 

[Létrahuszár]

Előbb érkezett, előbb koronázták meg

II. (Sánta) Károly 1300 tavaszán itáliai bankoktól vett föl kölcsönt, hogy a magyar trónra segítse unokáját, Carobertot, akit három gályával és kis létszámú kísérettel bocsájtott útnak az Adriai-tengeren. A 12 éves fiút Spalató kikötőjében a horvát-dalmát támogatók nagy örömmel fogadták. Még Zágrábban tartózkodott, amikor 1301 januárjában meghalt III. András, két héttel később pedig a felesége is elhagyta az országot. Látszólag semmi akadálya sem volt, hogy elfoglalja a trónt, ami hamarosan meg is történt. Hívei segítségével elfoglalta Esztergomot, ahol az Anjouk pártján álló Bicskei Gergely választott, és hivatalába még be nem iktatott esztergomi érsek valamikor 1301. május 13. előtt egy alkalmi koronával királlyá avatta. Bár a törvényes előírásoknak sem a korona, sem a helyszín, sem a szertartást végző személy nem felelt meg.
Károly a trónigénylők közül elsőként érkezett az országba, így előbb is koronázták meg, mint riválisát, a cseh Vencelt, akinek augusztusban az esztergomi érsek helyett a csanádi püspök helyezte fejére a Szent Koronát Fehérváron.

 

[Létrahuszár]

Három rokon harca a koronáért

Az esztergomi érsek 1301 tavaszán 12 esztendősen királlyá koronázta I. Károlyt, a nemesség jelentős része viszont az elhunyt III. Andtás vejét, a cseh Vencel herceget hívta meg a trónra. A 12 éves ifjú fejére 1301 augusztusában János kalocsai érsek helyezte fel a koronát Fehérváron, vagyis a szertartás nem volt teljesen törvényes. A két király közt elkerülhetetlenné vált a háború, amely végül Károlynak kedvezett. Vencel 1304-ben elhagyta az országot, s egy év múlva cseh uralkodó lett. A magyar trónról lemondott, de a koronát nem Károlynak, hanem IV. Béla unokájának, a bajor Wittelsbach Ottónak adta át, akit 1305 decemberében a csanádi és a veszprémi püspök koronázott meg Fehérváron. Kevesen pártolták, ráadásul a támogatók egy része cserben hagyta, mert V. Kelemen pápa egyházi átokkal sújtotta őket. Ottó sorsa balszerencsésen alakult. Kán László erdélyi vajda fogságba vetette, a szabadulása után pedig visszatért Bajorországba. A királyi címet egész a haláláig viselte, de ennek Magyarországra nézve nem volt jelentősége.
Ezután Gentilis pápai követ közreműködésének köszönhetően a tartományurak is I. Károly mellé álltak, akit 1309-ben Budán másodszor is megkoronázott az esztergomi érsek. Ekkor nemcsak a korona, hanem a helyszín sem volt megfelelő. A minden szempontból kifogástalan koronázás 1310. augusztus 27-én történt meg.
I. Károly révbe érésének ez csupán az első lépése volt. A vetélytársaktól megszabadult, az ország törvényes királya lett, de a királyság nagy részét az oligarchák uralták.

 

[Létrahuszár]

Korona a csobolyóban

Ottó I. Wittelsbach Henriknek és IV. Béla király lányának, Erzsébetnek volt a gyermeke, vagyis leányágon rokonságban állt az Árpád-házzal és Vencel magyar királlyal is, aki átadta neki a koronázási jelvényeket. A bajor herceg Magyarországra jutását (III. Habsburg) Rudolf osztrák herceg igyekezett lehetetlenné tenni, elzáratta előle az ausztriai utakat. Ottó óvatos volt. A koronát nagyobb méretű kulacshoz hasonlító csobolyóba építtette be egy esztergályos mesterrel, és a feltűnés kerülése végett kereskedőnek öltözve utazott kíséretével Brünnből Ausztrián keresztül Sopronba, majd Fehérvárra. A herceg útja nem volt zavartalan, mert az az egyik éjjel a boros edény módjára nyeregkápához kötött csobolyó szíja kioldódott, s a földre esett. Elvesztését csak kora reggel vették észre. Azonnal visszafordultak, és a forgalmas út mentén estefelé megtalálták a látszólag értéktelen edényt, amit szerencsére senki sem tartott érdemesnek arra, hogy felvegye.

 

[Létrahuszár]

Hercegként jött, királyként távozott

II. Vencel cseh királyt leányágon rokoni szálak fűztek az Árpád-házhoz, s IV. László halála után igényt tartott a magyar trónra. Az Árpád-ház kihalásakor a trónigénylés jogát fiának, a 12 éves Vencelnek engedte át, akinek III. András lánya, Erzsébet volt a jegyese. (A jegyességből a későbbiekben nem lett frigy.) A herceg 1301 nyarán érkezett az apjával együtt Magyarországra. A sokak által támogatott herceget János kalocsai érsek koronázta meg Fehérváron, vagyis a szertartás nem felelt meg teljesen a törvényes előírásoknak. Vencel Budát választotta székhelyéül, alattvalói kedvéért az akkor népszerű László nevet vette fel.

Az eseményekbe VIII. Bonifác pápa is beavatkozott. Budára küldött követe Vencel koronázását érvénytelennek mondta ki, és kiváló diplomataként új támogatókat szerzett Károlynak, aki csapataival 1303-ban Buda ellen vonult. Elfoglalni azonban nem tudta, mert Kőszegi Iván a város felmentésére sietett. Erre a pápai megbízott egyházi tilalom alá helyezte Budát, a papok viszont feloldottnak nyilvánították magukat, és kiközösítették az Anjou-párti papokat a pápával együtt. Az egyházfő 1303-ban eltiltotta Vencelt a magyar királyi címtől, s az ország lakóit kiközösítés terhe mellett Károly támogatására szólította fel, Albert német királyt és Rudolf osztrák herceget pedig a fegyveres beavatkozásra. Hadaik 1304-ben indultak el Vencel ellen, akinek a hívei megfogyatkoztak. Csák Máté is elpártolt tőle, és ostrom alá vette Budát. A válságos helyzetben II. Vencel sereggel jött fia megsegítésére. Elfoglalta Esztergomot, majd felmentette Budát. Mivel elegendő támogatót nem tudott felsorakoztatni a fia mögött, mindketten hazatértek, csak éppen magukkal vitték a koronázási jelvényeket is. Útközben a Nyitra megyei Szenicénél útjukat állta Csák Máté hűbérese, Nagy Aba, és csak a vár megostromlása után tudtak továbbmenni.

Az ifjabb Vencel egy év múlva cseh uralkodó lett, a magyar trónról lemondott, de a koronát nem Károlynak, hanem IV. Béla unokájának, a bajor Wittelsbach Ottónak adta át.

 

[Létrahuszár]

Győzelem két lépésben, 23 év alatt


I. Károlyt 1301-ben koronázták meg először, a szertartás által azonban korántsem vált az ország urává. A hatalom megszerzése 23 évébe került. Először a vetélytársaival, előbb a cseh Vencel, majd a bajor Ottó táborával kellett megküzdenie. A hatalomért folytatott harc első szakasza 1310. augusztus 27-én zárult le, amikor az esztergomi érsek Fehérváron a Szent Koronát a fejére helyezte. Károly törvényes király lett, de névleges hatalommal, mert a tartományurak csak színleg hódoltak be neki. Csák Máté meg sem jelent a szertartáson, és képviselőt sem küldött maga helyett.
A koronázás után kezdődött meg a hatalomért vívott harc második szakasza. Csák 1311-ben sikertelenül ostromolta meg Budát, de jelentős fordulatot csak a következő év hozott, amikor az uralkodó Rozgonynál legyőzte a Csák által 1700 katonával támogatott Aba Amadé fiait, Jánost és Dávidot. A következő évtizedben Csák Máté kivételével leverte a kiskirályokat, utolsóként Babonić Jánost 1323-ban. Csák tartománya még 1321-ben, a kiskirály halálát követően az uralma alá került. A hatalma immár valóságos hatalom lett.
Csák Máté székhelye, Trencsén vára

 

[setni]

A II. Andrást és uralkodását megidéző Aranybulla sorozatot az egyik főszereplő a Trónok harcához hasonlította, mások a milliárdos költségvetés miatt reménykedtek igazán látványos produkcióban. Igazolta a várakozásokat a Rákay Philip nevével fémjelzett sorozat?
„A műfaj neve: dramatizált dokumentum-sorozat, amely kimondottan edukációs szándékkal, például iskolásoknak készült… Ahogy írtam is: az egész estés nagyfilm jövő áprilisra készül majd el” – válaszolta Rákay Philip, az Aranybulla sorozat egyik producere
az egyik főszereplő, Veréb Tamás nyilatkozata a bemutató idején:

Bízom benne, hogy az Aranybullával az István, a király rockoperához hasonló, unikális és ikonikus dolog született. A történet lebilincselő, a szakma kiválóságai vitték filmre, a 21. századi filmigényekhez igazodva. Az előzetesből már láthatják a nézők, hogy a képi világa túlzás nélkül felveszi a versenyt a tömegek által rajongott Trónok harcával.

(láttátok valamelyik részt? )

 

[setni]

Veréb Tamás nyilatkozata a bemutató idején:

felveszi a versenyt a tömegek által rajongott Trónok harcával.
( egy hozzászóló : Most még fanyalog mindenki... De majd ha a következő részben jönnek a sárkányok! )
Itt a mi sárkányunk!

 

[Létrahuszár]

A II. Andrást és uralkodását megidéző Aranybulla sorozatot az egyik főszereplő a Trónok harcához hasonlította, mások a milliárdos költségvetés miatt reménykedtek igazán látványos produkcióban. Igazolta a várakozásokat a Rákay Philip nevével fémjelzett sorozat?
„A műfaj neve: dramatizált dokumentum-sorozat, amely kimondottan edukációs szándékkal, például iskolásoknak készült… Ahogy írtam is: az egész estés nagyfilm jövő áprilisra készül majd el” – válaszolta Rákay Philip, az Aranybulla sorozat egyik producere
az egyik főszereplő, Veréb Tamás nyilatkozata a bemutató idején:


(láttátok valamelyik részt? )

Szeretem a történelmi filmeket, de az első részt negyed óra után otthagytam. Nem azért, mert a Népszava kritikusa erősen lehúzta, attól még nekem tetszhetett volna, de a színvonala narrációkkal olyan volt, mint a Spektrumon kb. 25 évvel ezelőtt A történelem nagy fordulópontjai című dokumentumsorozat. (Azt a sorozatot szívesen néztem, videóra vettem, de gyenge minőségű lett..., azóta videolejátszónk sincs. Azt jó szívvel tudnám ajánlani mindenkinek.). R. F. írásait nem ismerem, de azt gondolom, hogy a suszter maradjon a kaptafánál. Van néhány kiváló rendezőnk...
Bár a 2023-as év nehéz lesz, de azt kívánom, hogy legyen sok örömöd is benne!

 

[Létrahuszár]

Az egyház akarata győzött: Károly lett a király

Az Árpád-ház kihalását követő trónviszályok során a Szentszék I. Károly oldalán állt. Vencel megkoronázása után a pápa követe a koronázást érvénytelennek mondta ki, s a magyar főpapok zömét Károly mellé állította, aki csapataival 1303-ban Buda ellen vonult, de bevenni nem tudta. Erre a követ egyházi tilalom alá helyezte a várost, a papok viszont feloldottnak nyilvánították magukat, és kiközösítették az Anjou-párti papokat a pápával együtt. Erre az egyházfő eltiltotta Vencelt a magyar királyi címtől, s az ország lakóit kiközösítés terhe mellett Károly támogatására, a német királyt és az osztrák herceget pedig fegyveres beavatkozásra szólította fel.
1305-ben a csanádi püspök megkoronázta a bajor Ottót. Az új pápa, V. Kelemen 1307-ben eltiltotta a királyi cím használatától, a támogatóit pedig egyházi átokkal fenyegette meg, a csanádi püspököt felelősségre vonta, Tamás esztergomi érsek pedig kiközösítette Károly ellenfeleit. Ezután az Anjou-pártiak bevették Budát, é s a pápát korábban kiközösítő papokat az érsek börtönbe záratta.
A pápa követe, Gentilis bíboros 1308-ban jött Magyarországra. Előbb a Kőszegiekkel, utána pedig Csák Mátéval ismertette el Károlyt törvényes királynak. Ezután sikerrel zárult a királyválasztó országgyűlés, melyen kimondták, hogy a Szent korona „tiltottnak és szentségtelennek” tekintendő, míg Kán Lászlótól az uralkodó kezébe nem kerül. A vajda többszöri ígérete ellenére sem adta ki, Gentilis 1309-ben egyházi átokkal fenyegette meg, ami hatásosnak bizonyult. Mielőtt 1311-ben elhagyta az országot, kiközösítette Csák Mátét, mert az egyezségüket megszegte, és a királyi székhelyre támadt. A kiközösítéssel felmentette Csák alattvalóit az uruk iránti hűség és mindenféle kötelesség alól.

 

[setni]

Az egyház akarata győzött: Károly lett a király

Az Árpád-ház kihalását követő trónviszályok során a Szentszék I. Károly oldalán állt. Vencel megkoronázása után a pápa követe a koronázást érvénytelennek mondta ki, s a magyar főpapok zömét Károly mellé állította, aki csapataival 1303-ban Buda ellen vonult, de bevenni nem tudta. Erre a követ egyházi tilalom alá helyezte a várost, a papok viszont feloldottnak nyilvánították magukat, és kiközösítették az Anjou-párti papokat a pápával együtt. Erre az egyházfő eltiltotta Vencelt a magyar királyi címtől, s az ország lakóit kiközösítés terhe mellett Károly támogatására, a német királyt és az osztrák herceget pedig fegyveres beavatkozásra szólította fel.
1305-ben a csanádi püspök megkoronázta a bajor Ottót. Az új pápa, V. Kelemen 1307-ben eltiltotta a királyi cím használatától, a támogatóit pedig egyházi átokkal fenyegette meg, a csanádi püspököt felelősségre vonta, Tamás esztergomi érsek pedig kiközösítette Károly ellenfeleit. Ezután az Anjou-pártiak bevették Budát, é s a pápát korábban kiközösítő papokat az érsek börtönbe záratta.
A pápa követe, Gentilis bíboros 1308-ban jött Magyarországra. Előbb a Kőszegiekkel, utána pedig Csák Mátéval ismertette el Károlyt törvényes királynak. Ezután sikerrel zárult a királyválasztó országgyűlés, melyen kimondták, hogy a Szent korona „tiltottnak és szentségtelennek” tekintendő, míg Kán Lászlótól az uralkodó kezébe nem kerül. A vajda többszöri ígérete ellenére sem adta ki, Gentilis 1309-ben egyházi átokkal fenyegette meg, ami hatásosnak bizonyult. Mielőtt 1311-ben elhagyta az országot, kiközösítette Csák Mátét, mert az egyezségüket megszegte, és a királyi székhelyre támadt. A kiközösítéssel felmentette Csák alattvalóit az uruk iránti hűség és mindenféle kötelesség alól.

Azért érdekes hogy I. Károlyt még Károly Róbertként tanultam.
Most lassan kikopik vagy kikoptatják a köznyelvből.