Legutóbbi tartalom: Dzsefy

  1. Dzsefy

    Jelenleti iv II.

    A sorsodat a szerelem sem másíthatja meg.
  2. Dzsefy

    Jelenleti iv II.

    Az első pillanat, mikor megszületsz, társunkká szegődsz egy idegen világban. A második pillanatban lassan felcseperedsz, s tágra nyitott szemekkel rácsodálkozol a világra.
  3. Dzsefy

    Jelenleti iv II.

    A szerelem minden pillanatában benne van az elmúlás.
  4. Dzsefy

    Jelenleti iv II.

    Semmit sem tehetünk. Egy napon majd elmúlik a szerelem. Hívás nélkül jön, kérés nélkül megy. Nem tehetünk semmit sem.
  5. Dzsefy

    Jelenleti iv II.

    Szeress egy hétig, szeress egy évig, akár tavasztól télig! De ma igazán szeress, hiszen holnap megint elmegyek.
  6. Dzsefy

    Jelenleti iv II.

    Míg te ittad a kávéd, s én a teám, csak ültünk egymás mellett tétován. Lehet még esélyem? Szerethetlek még igazán? Kérdezlek, de csak a csend felel rá - némán.
  7. Dzsefy

    Jelenleti iv II.

    Fáj téged elengedni, de soha nem fogsz követni. Vége a nevetéseknek és lágy hazugságoknak, vége az éjszakáknak, amikor próbáltunk meghalni, ez a vég.
  8. Dzsefy

    Jelenleti iv II.

    A jövő bizonytalan, s a vég mindig közel van.
  9. Dzsefy

    Jelenleti iv II.

    Még annyi mindent mondhatnék neked, mégis évek óta írok egy levelet. Csak egyetlen sornyi hazugság - röviden: "Már megtanultam élni nélküled."
  10. Dzsefy

    Jelenleti iv II.

  11. Dzsefy

    Jelenleti iv II.

    Kedvesem, fáj, hogy ezt kell mondanom: tegnap még szerettelek, ma már gyáván elfutok. Ez csak egy levél, szavakba önteni nem tudom, nem hazudok neked, nincs miért maradnom.
  12. Dzsefy

    Jelenleti iv II.

    Köszönöm, uram, jól vagyok. (...) Élek, és haldoklom, ahogy eddig is.
  13. Dzsefy

    Jelenleti iv II.

    Tudod, a nappal öli az éjt, de az éj hoz neki halált.
  14. Dzsefy

    Jelenleti iv II.

    Míg iszod a kávéd s én a teám, csak ülünk egymás mellett némán. Szeretném tudni, most mi lesz, nem szólsz hozzám, mégis hazudsz nekem.
  15. Dzsefy

    Jelenleti iv II.

    A tested dolgozik naphosszat, a kezed megágyaz éjszakára, a lelked fárad, sose pihen és már te sem mosolyogsz. De nem hibáztatlak a fájdalmaimért.
Oldal tetejére