Legutóbbi tartalom: szavak

Nézek vakon és nyelv nélkül beszélek, s veszni szeretnék s szabadulni vágyom, és gyűlölöm magam, másért meg égek, nevetve könnyezem, bánatból élek, egyformán fáj életem és halálom. Ide jutottam, drága Hölgyem, érted. (Petrarca)

TITOK A szíved nagy, örök titok, És ajtaját ki nem nyitod. A lelked mélye: rejtelem, És nem engeded sejtenem, Mi zajlik benne szüntelen. De ha szemed reám nyitod: Nincs rejtelem, és nincs titok. /Szilágyi Domokos/

Mondd miért? Uram, ma éjjel ketten vagyunk a lelkemben, és szeretnélek ismét érezni valahol. Kereslek, de csak a fájdalom hagy bennem, könnyekkel áztatott mély nyomot. Tudom, sokszor megtagadlak, dacolva haragoddal - majd én megmutatom! Megölted a lelkem... pedig a copfos...

Amíg élek, visszavárlak! Éjszakánként, mikor csillagok milliói vakító lánggal fedik be az eget, arra gondolok, vajon merre járhatsz, s van-e ott a másvilágon olyan, aki szeret. Gondolsz-e még az otthont adó házra, azokra a szél borzolta fákra, melyek alatt megpihentünk, mikor kedvünk...

http://szolidan.blog.xfree.hu.....ha erre gondoltál.

Emlékezet játékai Itt, mélyen a homlokom mögött egy élő ideg folyton csak reád figyel. Kikapcsolva az élet ritmusából: nem lát, nem hall, nem érez - csak reád figyel! S körüle nyüzsög, mint hangyaboly, életem száz apró nyűge. Idegen szavak törnek be agyamba, idegen akaratok, gondok...

PETRARCA - A SZEM, AMELYRŐL OLY FORRÓN DALOLTAM A szem, amelyről oly forrón daloltam, a kar, a kéz, a lába, arca, keble, melyeknek láttán magam is feledve az emberek közt elmagányosodtam, a színarany haj, száz fényes bodorban, angyal-mosolyt villantó játszi kedve s mi még földünk...

LECKE Megcsókoltalak, megmutatni, Hogyan kell nékem csókot adni. Megfúltál, úgy öleltelek, Mutatni, hogy ölelj te meg. És sírtam is, ölelve téged, Mert tudtam, hittem, hogy megérted. Bő könnyeim, a könnyű bért, Mit értem ontsz, a könnyekért. Eldobtam mindent - íme...

ÁLMODTAM VELED... Mint egy gyermek, úgy voltam karodban. Megcsókoltad finoman a számat, fölém hajoltál gyengéden, titokban és megpusziltad a szempillámat. Leheleted táncot járt hajamban… szellőként bújócskázott csintalan, s egy óvatlan, röpke pillanatban pajkosan megbújt a nyakamban...

Fazekas Margit /Szomorúfűz/ Csöndet hozol az éjszakába Édes tekinteted, ajkad sarkában mosoly, szelíd, aranyló szemed, sugárzó belőled a szeretet Gondolataid világa fényeket gyújt a lelkekbe, reményt hoz a szívekbe a csöndes éjszakában

Barátom! Te sohasem vársz el tőlem túl sokat. Boldog vagy, ha sikert érek el, de kudarcaim sem változtatnak meg. Megadsz nekem minden segítséget, ami csak tőled telik - de még ennél is fontosabb, hogy itt vagy nekem. Wendy Jean Smith

Soha ne légy szomorú Soha ne légy szomorú, ha a valóság túl rideg, s ne keseredj el, ha nem találod helyed. A valós élet olyan, mint a csörgedező patak, előfordul néha, hogy nehezebben halad. Ha nem találod céljaid, ne gyötörd magad, idővel majd alakul, mi e percben csak gondolat...

"Támadód valójában szívességet tett azzal, hogy beléd mart. Tette híradás: valamit nem látsz, nem értesz, ezért nem is helyezed el megfelelően magadban, vagyis a világban. Kiváltottad ellenszenvét, netán a dühét is lényednek valamelyik vonatkozásával, amit ezek szerint tehát nem tartasz kézben...

Kései szerelem Hozzám ősszel jött a szerelem, halkan kopogott szívemen, mint régen várt vendég, szégyenlősen átkarolt, és repült velem. Én hagytam, sodorjon magával, mint megáradt folyó törje szét a gátat, emeljen magához ezer csókjával, éltesse bennem örökre a vágyat. Rég...

Jó újra látni soraidat!