Élet és tudomány

Monsanto szerint a világ (génmódosítás)

<!--[if gte mso 9]><xml> <w:WordDocument> <w:View>Normal</w:View> <w:Zoom>0</w:Zoom> <w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone> <wunctuationKerning/> <w:ValidateAgainstSchemas/> <w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:Compatibility> <w:BreakWrappedTables/> <w:SnapToGridInCell/> <w:WrapTextWithPunct/> <w:UseAsianBreakRules/> <wontGrowAutofit/> </w:Compatibility> <w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]-->[FONT=&amp]Monsanto szerint a világ[/FONT][FONT=&amp]

A francia oknyomozó újságírónő, és dokumentarista, Marie-Monique Robin filmje az amerikai vegyipari óriáscégről, a Monsanto-ról, a világ legnagyobb génmódosított élelmiszer és alapanyag gyártójáról (piaci részesedése több mint 90 %) és annak gyakorlatáról.
http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=IMiuh-UnqbE
magyar felirattal.
A film és a belőle készült könyv világszerte (annak jobbik részén) hatalmas sikert aratott, rangos környezetvédelmi díjakat nyert Németországban, Norvégiában és Csehországban,
[/FONT]<!--[if gte mso 9]><xml> <w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]-->[FONT=&amp]http://en.wikipedia.org/wiki/Marie-Monique_Robin[/FONT]

Kedves ivanka121
-
Mi az, hogy "géntechnikailag megváltoztatott"? Már ne haragudj de te jomagad is a szüleid géneinek a megváltoztatása utján jöttél létre mégsem dob téded senki a szemétdombra. A testetben minden pillanatban legalább egymillio génváltozás történik.
-
Tegyünk már különbbséget a gének és a mérgek között.
-
A termesztet növények génei eltérnek a vadon élö elödeikétöl, de élnek, ugyan azokat az anyagokat hozzák létre mind a vadonélök, csak ellenálobbak és a termékenységük jobb. A buzára nem pedig szalmára pocsékolják az energiájukat. Nem is lehet manapság mást kapni mind "kulturnövényt". Teljesen mindegy, hogy ezer éves mutatio vagy célirányos folyamatok változtatták meg a géneket. Nem is tudnál megélni ha vadon élö gabonát, almát vagy tudom is én mit akarnál gyüjtögetni az erdöben.
-
Az disznonak és a marhának 4-7 bordával többje van mind az eredetinek, csak azért, hogy a grillezés olcsobb legyen, ez eddig senkit nem zavart.
-
Az ember nem a "géneket" eszi meg, a gének a sejt egy tört része ami ugyis tönkremegy a fözéskor, szétesik a gyomrunkban az emésztésnél.
-
Erdekes, hogy pont az evolutiot tagadni probálok azok akik az un. "génmanipulált" élelmiszerek ellen vannak.
-
Egyszer azt állitják, hogy csak az "isten" tudott "informatiot" csempészni a génekbe, most meg azt, hogy a rántotthus, a fött kukorica fogyasztása megváltoztatja az emberi géneket.
-
En még nem halottam, hogy valaki egy "gén-manipulált" növény elfogyasztásába belehalt volna, vagy fejfájást kapott volna tölle.

A génpiszkás termékekkel nem úgy történik a dolog, hogy a kedves fogyasztó a szívéhez kap, és feldobja a talpát.
A folyamat hosszabbra van tervezve, és olyan betegségeket és elváltozásokat produkál, amit előszeretettel allergiának és egyéb másnak tüntetnek fel.

Amit a nagybetűs természet módosít, annak van értelme, a túlélés érdekében teszi már évmilliók óta.

Amit az ember tesz, az aljas anyagi érdek, a természet szétrombolása.
Talán erre szokás azt mondani, hogy abból még mindig csak baj származott, amikor a kis emberke istent akart játszani.

nem friss, de érdekes....



A tudósok egy megdöbbentő külsejű, eddig ismeretlen fajra akadtak, amely bátran nevezhető akár mini szörnynek is. az „unikornis légy’-nek keresztelt, 100 millió évvel ezelőtt élt eddig ismeretlen légyfaj egyik példányára egy

Egyértelmű evolúciós zsákutcának nevezte George Poinar, az Oregoni Állami Egyetem zoológusprofesszora a Cascoplecia insolitis nevű ősrovart.
A professzor a Cretaceous Research című szaklap legfrissebb számában közli a nagyjából százmillió éve élt állat leírását – az őslégy az utóbbi évek egyik legfurcsább lelete.



Az állat egy példányát a mianmari Huwkang-völgyben bányászott borostyánkőben találták meg.
A kő kora 97 és 110 millió év között lehet, megkövesedett gyanta jó állapotban őrizte meg a rovart.
A Cascoplecia insolitis legfurcsább jellegzetessége a fején levő szarvszerű nyúlványt, aminek tetején három apró szem kapott helyett – a rovarnak emellett volt két nagy összetett szeme is. Poinar szerint a három szem valószínűleg arra szolgált, hogy az állat könnyebben észrevegye a rá leselkedő ragadozó rovarokat, rovarevő kétéltűket és hüllőket.
Egyébként a tudomány nem ismer még egy olyan állatot, ami szemet hordana a szarva hegyén.



Nem a szarv az őslégy egyetlen bizarr vonása: a csápját felépítő s-alakú szelvények, a szokatlanul hosszú lábak és a szinte csökevényes szájszerv szintén meglepő jellemzők. A kutatók szerint a rovar nektárral és virágporral táplálkozott, ezt erősítik meg a lábakon talált pollenszemcsék is. A hosszú lábak valószínűleg a virágokon való könnyebb közlekedést szolgálták.

A rovar a korai krétakor végén élt, amikor az evolúció sok furcsasággal ruházta fel az alkalmazkodni vágyó állatokat” – fogalmazott Poinar.

http://index.hu/tudomany/2009
http://www.livescience.com/5824-ancient-unicorn-fly-eyes.html

A génpiszkás termékekkel nem úgy történik a dolog, hogy a kedves fogyasztó a szívéhez kap, és feldobja a talpát. A folyamat hosszabbra van tervezve, és olyan betegségeket és elváltozásokat produkál, amit előszeretettel allergiának és egyéb másnak tüntetnek fel.

Kattints a kibontásához...

Kedves miragem
-
Mi az, hogy génpiszkálás? A testedben minden másodpercben 1 millo genetikus változás megy végbe. A gyerekeid többszáz génben különböznek mind te plusz amit még a feleségedtöl kaptak.
-
Nem értem miért lenne mérgezö egy genetikusan megváltozott kulturnövény, vagy állat elfogyasztása? Semmi különbbséget nem látok a tudatos és a magátol megváltozott növény között.
-
Mond már meg mi történik a te géneiddel ha megeszel egy salátát, vagy egy almát? Nem leszel utána almafa, vagy fejessaláta.
-
Minden gén ugyanazokbol az aminosavakbol van felépitve a DNA (kodolás) meg rögtön tönkremegy a gyomrodba nem kerül bele a sejteid géneibe. Feltéve hogy eszed a bárányt és nem hállsz vele.
-
Ha elmégy azsiába, valami kulinárisat eszel, attol sem leszel beteg pedig genetikusan egészen más mind a hazai termék. Ha pedig igen akkor nem a genetikai különbbség hanem a colibacilus, a hygenia hiánya miatt.
-
Allergiát kaphatsz mondjuk a mangotol mert nem vagy hozzászokva a terpentin--olajhoz de nem a növény genetikája miatt. Föt ételnél egyébbként is tönkremennek a sejtek és a benne levö gének. Probálj egy grillcsirkén apasági tesztet végrehajtatni.
-
Veszélyesek a mérgek amiket tonnaszám öntenek ki a földeken a rovarok és korokozok ellen. Hogy egy karalábé nagyobb vagy kisebb attol nem leszel beteg csak jollakhatsz.
-

Amit a nagybetűs természet módosít, annak van értelme, a túlélés érdekében teszi már évmilliók óta.

Kattints a kibontásához...

-
Ugyan már, menj ki a határba és probálj megélni abbol ami még nem lett genetikailag modositva!
-
Ezt most komolyan kérem tölled. Felfog kopni az állad. Ma 7 milliardan vagyunk a földön.
-
A kulturnövények nélkül már kihalt volna az emberiség.
Kulturnövény pedig nem más mind génváltozás utján létrejött fajták.
-
A természet az utodok számát optimálja (minden élölénynél) nem az ember érdekeit. Azt nekünk kell a kezünkbe venni.
-
Hol halottál már olyat, hogy egy buzaföld elszánja magát és megnöveli a termelékenységét? Ahoz a parasztnak kell tenni valamit, egy almafa nem kezd el a hozzád valo szeretetböl több produkálni..
-
A természet nem tesz semmit értünk! A tehén nem ad tejet, a tyuk nem ad tojást, mi vesszük el töllük. Ha nem kapálsz még azt is elveszi amit ülltettél.

miragem írta:

nem friss, de érdekes....

A tudósok egy megdöbbentő külsejű, eddig ismeretlen fajra akadtak, amely bátran nevezhető akár mini szörnynek is. az „unikornis légy’-nek keresztelt, 100 millió évvel ezelőtt élt eddig ismeretlen légyfaj egyik példányára egy

Egyértelmű evolúciós zsákutcának nevezte George Poinar, az Oregoni Állami Egyetem zoológusprofesszora a Cascoplecia insolitis nevű ősrovart.
A professzor a Cretaceous Research című szaklap legfrissebb számában közli a nagyjából százmillió éve élt állat leírását – az őslégy az utóbbi évek egyik legfurcsább lelete.

Az állat egy példányát a mianmari Huwkang-völgyben bányászott borostyánkőben találták meg.
A kő kora 97 és 110 millió év között lehet, megkövesedett gyanta jó állapotban őrizte meg a rovart.
A Cascoplecia insolitis legfurcsább jellegzetessége a fején levő szarvszerű nyúlványt, aminek tetején három apró szem kapott helyett – a rovarnak emellett volt két nagy összetett szeme is. Poinar szerint a három szem valószínűleg arra szolgált, hogy az állat könnyebben észrevegye a rá leselkedő ragadozó rovarokat, rovarevő kétéltűket és hüllőket.
Egyébként a tudomány nem ismer még egy olyan állatot, ami szemet hordana a szarva hegyén.

Nem a szarv az őslégy egyetlen bizarr vonása: a csápját felépítő s-alakú szelvények, a szokatlanul hosszú lábak és a szinte csökevényes szájszerv szintén meglepő jellemzők. A kutatók szerint a rovar nektárral és virágporral táplálkozott, ezt erősítik meg a lábakon talált pollenszemcsék is. A hosszú lábak valószínűleg a virágokon való könnyebb közlekedést szolgálták.

A rovar a korai krétakor végén élt, amikor az evolúció sok furcsasággal ruházta fel az alkalmazkodni vágyó állatokat” – fogalmazott Poinar.

http://index.hu/tudomany/2009
http://www.livescience.com/5824-ancient-unicorn-fly-eyes.html

Kattints a kibontásához...

Nekünk is volt harmadik szemünk. Most tobozmirigynek hívják....

Gyógyító méhek ?



1500 méhcsípésnek köszönheti, hogy talpra állt súlyos betegségéből egy angol nő, aki szklerózis multiplexben szenvedett.

Sami Chugg (45) már az ágyából sem tudott felkelni, amikor végső megoldásként ajánlották neki az ősi terápiát.
– A természetgyógyászom a méhet csipesszel tartva csípette meg a bőrömet a különböző akupunktúrás pontokon legalább 1500 alkalommal – mondta a brit The Sun újságírójának Sami Chugg.
– A fájdalmas eljárás még így sem volt olyan kellemetlen, mint a betegségem, amely már teljesen az ágyhoz kötött.
A csípés pillanatában bejutó méreganyagra sokan allergiásak, de másoknál életet is menthet.
A legalább 18 alkotórészt tartalmazó méreganyag erősen aktivizálja az immunrendszer azon alkotórészeit, amelyek a gyulladások leküzdésében segítenek.



A The Sun magazin szerint az orvosok képtelenek megmagyarázni, miképp hat ez a fura gyógymód, de kétségtelen, hogy a méhek csípésükkel valamiféle öngyógyítói folyamatot indukálnak az emberi szervezetben. A jelenség további vizsgálatokat igényel.

F:.tudtad.com/2013/09

Magyarok törölhetik el örökre a személyi igazolványt ?

Az otthon nyomtatott vonat- és koncertjegyek mellett a legkomolyabb személyazonosító iratokat is kiválthatja a magyar tulajdonú, hazai fejlesztőcsapattal dolgozó Cellum által fejlesztett technológia.
A személyi igazolvány helyett való használat még a jövő, de maga a technológia néhány hónapon belül piacra kerül.

A technológiai fejlettséget szinte öncélúan jelző korai alkalmazások után egyre több helyen találkozunk a QR kódokkal, a májkrémes doboztól a vonatjegyen át a nyomtatott újságokig. A vonalkód utódjának tekinthető megoldást főleg marketing célokra használják a cégek – mobilos leolvasásával bővebb információ nyerhető egy adott termékről, a telefon képernyőjén megjelenő szöveges vagy multimédiás formában.
Másik egyre gyakrabban bevetett forma a jegyazonosítás: a vonatjegyek mellett például koncertjegyeken is megtalálható a legtöbbek számára még mindig értelmetlennek tűnő négyzetjel. A QR-es azonosítással egy probléma van: a kód semmilyen formában nem köthető személyhez, így könnyen lemásolható, sokszorosítható, vagy egyszerűen csak jogosulatlanul is felhasználható. Ez egyébként olyannyira jellemző, hogy az otthoni, QR kódos jegynyomtatás esetén nagyjából 10 százaléknyi potyautassal számolnak a megoldást nálunk gyakrabban alkalmazó amerikai rendezvényszervezők.

Eppur si muove
A koncertjegyesek mellett az okirathamisítással küzdő államok problémáira is megoldást kínál az a magyar fejlesztésű technológia, ami hamarosan debütál a piacon. A nemzetközi mobilfizetési piacon kiemelkedő Cellum új, motion-dynamic QR code névre hallgató megoldása egyszerre teszi lehetővé az azonosítást és a jogosultság ellenőrzését – ráadásul bármikor, bárhol, hiszen semmilyen online kapcsolat nem kell hozzá.
A MasterCard Mobile megoldást is kifejlesztő magyar cég az ágazat egyik legjelentősebb iparági eseményén, a Las Vegas-i Money2020 konferencián mutatta be az újgenerációs technológiát.



A mozgó, folyamatosan változó QR kód lényege, hogy az azonosításra használt eszköz – például egy mobiltelefonos alkalmazás – nem egyetlen QR kódot mutat, hanem egy ezekből álló, 3 tizedmásodpercenként változó kódfolyamot. Ennek megfelelően az adattartalom sem egyetlen rávillantással szedhető ki a jelből, a leolvasó eszköznek – ami szintén lehet egy mobiltelefon, rajta egy másik alkalmazással – 1,5 másodpercnyi szkennelésre van szüksége ahhoz, hogy leolvassa az információkat.
A hamisítást nagyon megnehezítő megoldásnak több előnye is van a jelenleg használt, egypontnullásnak tekinthető QR-es azonosítási eljáráshoz képest. Egyrészt a jel egy egyszerű képernyőképmentéssel nem nyerhető ki, nem küldhető tovább, így nem használható fel több személy által. Digitálisan továbbküldeni persze egy képfolyamot is lehet, de ebben a helyzetben nem érdemes: a motion-dynamic QR ugyanis nem csak jogosultságot igazoló kód, hanem egyben azonosítja is felhasználóját, a kódsorban ugyanis annyi adat elrejthető, hogy belefér a jogos használó fényképe is.
Jegy és igazolvány
A magas biztonsági szintnek köszönhetően a Cellum megoldása nem csak a potyázó koncertlátogatók kiszűrésére alkalmas, ennél jóval komolyabb terepen is bevethető. “A valaha volt legbiztosabb megoldást kínáljuk az okiratok digitalizálására, és egyúttal az okirathamisítás problémájára is” – mondta el a hvg.hu-nak Inotay Balázs, a Cellum stratégiai igazgatója.
A szakember szerint a 4096-bites RSA-titkosítást használó technológia alkalmas arra, hogy a nem is olyan távoli jövőben lecserélje a személyi igazolványunkat, a jogosítványunkat, vagy az útlevelünket – netán az összeset egyszerre.
Az újdonság jegyazonosítás formájában várhatóan 2014-ben debütál a piacon.

F:hvg.hu/tudomany/20131008

Levegő tisztító szobanövények

Az USA űrügynökségének (NASA) kutatói szobanövényeken tesztelték, hogy milyen hatással
vannak az adott helyiség levegőjére.
Megdöbbentő tapasztalatot szereztek: a csüngő csokros inda , zöldike (Chlorophytum comosum) mindössze
24 óra alatt 96 százalékkal csökkentette a szoba szénmonoxid tartalmát, míg a nitrogén
dioxid szint 99 százalékkal lett kevesebb.

A csüngő csokrosindának közel kétszáz éve töretlen a népszerűsége, amit leginkább nagy tűrőképességének köszönhet.
Az alapfajjal ritkán találkozhatunk, helyette a dekoratívabb, fehérrel csíkozott levelű Variegata fajtája terjedt el.
A nagyobb növények levelei akár negyven centiméteresre is megnőhetnek.
Idősebb leveleinek hónaljából induló hosszú virágszárakon ("indákon") apró, fehér virágokat fejleszt. Mellettük jelennek meg a kis sarjnövények, amelyek leválasztva gyorsan meggyökeresednek. Évszázadokon átívelő, tetszetõs megjelenése miatt a mai modern lakásokban is jól mutat.

-Variegata


További 4 légtisztító növény

A szobaborostyán közvetlen napfénytől mentes, világos helyen érzi jól magát.
Fény hiányában a levelek elvesztik színüket.
Nyáron gyakran permetezzük a leveleket. Fűtött szobában télen is szükség lehet erre.
Néha mossuk le a leveleire tapadt port.



A szobapáfrány a szűrt fényt kedveli.
Ezért a szoba legvilágosabb részén helyezzük el, de tavasztól őszig közvetlen nap ne érje.
Egész évben melegben tartsuk. Nyáron még a 18 C fokot is elviseli, télen elegendő számára a 15-16 C fok is.
Egész évben öntözzük, nyáron bővebben, télen mérsékelten. A talaját ne hagyjuk kiszáradni.
Ha elhanyagoljuk az öntözését, a levelek elsárgulnak, elpusztulnak.
A túlöntözés sem tesz jót, mert a gyökerek a sok víztől szintén elpusztulhatnak.




A pirosszélű dracéna a tűző napot nem szereti, viszont állandóan jól megvilágított helyre tegyük.
Egy kis nap (18 óra után) nem árt neki, sőt, levelei szebben fognak fejlődni.
Nyáron 20°C körüli legyen a hőmérséklet, télen 18°C-on is megél.



A filodendron a "kezdők" növénye. Fényigénye csekély.
Közvetlen napfényen levelei megperzselődnek. Túlöntözése gyökérrothadáshoz vezet.
Bár párás környezetben érzi magát a legjobban, jól tűri a száraz levegőt. Fűtött helyiségben permetezzük a leveleket.
Néha mossuk le szivaccsal leveleit, évente egyszer például kádban tusoljuk, vagy udvaron gyengén slagozzuk.



F:hvg.hu/_levegotisztito_csodanovenyek

Az alábbi kickstarter projekt képei az első pillanatban meghökkentők, persze azért ne higgyünk a szemünknek.



Állítólag a leggyakrabban a konyhában töltik tulajdonosaik mobiltelefonjaikat, így persze az iPhone-okat is.
Ez a megállapítás adhatta az ötletet a Foaster nevű kickstarter projekthez, amely látszólag egy kenyérpirítóba teszi tölteni az iPhone-t (5, 5S, 5C).
S ha már kenyérpirítóról van szó, akkor, akárcsak a kenyerek esetében, nem is egyet, hanem rögtön kettőt.

Persze szó sincs igazi pirítóról, viszont a Foaster nevű dokkoló/töltő a megszólalásig hasonlít konyhai társára, így nem lóg ki a turmix vagy a kávéfőző mellől.
További előnye, állítják a kickstarter projekt ötletgazdái, hogy nincsenek összegubancolódó kábelek, csupán a Foaster vezetékét kell a legközelebbi konnektorhoz csatlakoztatni.



Az is kedvező, hogy töltés közben a telefon képernyőjének nagy része látható, így észrevehetők a figyelmeztetések, üzenetek, sőt ha bejövő hívást kapunk, az is eldönthető, érdemes-e miatta kivenni a telefont a dokkolóból.

Mint említettük, két telefon is tölthető egyszerre, de csak akkor, ha a borítójuk nem túl testes (ahogy túl vastag szelet kenyeret sem rakhatunk a pirítóba).



A pénzgyűjtési időszakból még nagyjából három hét van hátra, és ha az internetes közösség is bizalmat
szavaz a különleges kenyérpirítónak, jövő év márciusában már megvásárolható termék lehet belőle.

http://www.kickstarter.com/projects/covena/foaster-the-best-dock-since-sliced-bread-iphone-5s

F:hvg.hu/tudomany/20131130

Ha egy háromszög területe fele egy azonos alapú és magasságú a téglalapénak, akkor ennek megfelelően a kúp térfogata miért nem fele a hengerének?

Klímaszkeptikus környezetvédelmi tárgyú könyv

Az IBM napkollektora az egész Földet ellátná energiával!

Az IBM egy kutató csapata nemrégiben fejlesztett ki egy úgynevezett Nagy Koncentrációjú Fotovoltaikus Rendszert (HCPVT), mely képes 2000-szeresére erősíteni a napfényt, és azt is állítják, hogy képesek az energiát 5000-szeresére koncentrálni biztonságosan, ami hatalmas.

A napfény csapdába ejtésének folyamata vizet termel, melyet szűrt, iható víz előállításához lehet használni, vagy más dolgokra, mint például légkondicionálásra, stb.

A tudósok elképzelése szerint a HCPVT rendszer fenntartható energiát és friss vizet lesz képes biztosítani a világ minden táján élő közösségek számára.



"Minden 1cmx1cm-es chip 200-250 Wattot képes átalakítani, átlagosan többet, mint egy tipikus nyolc órás napon egy napfényes régióban.
A HCPVT rendszerben egy épület fűtése helyett a 90 Celsius-fokos víz áthalad egy porózus membrán desztilláló rendszeren, ahol elpárolog és ezután sótalanná válik.
Egy ilyen rendszer naponta 30-40 liter ivóvizet nyújthat négyzetméterenként, miközben villamos áramot termel több mint 25 százalékos hozammal, vagy két kilowatt órát naponta.
Egy elég nagyméretű installáció egy kisváros számára elegendő vizet lenne képes nyújtani."



A hő több száz apró napelemben, úgynevezett fotovoltaikus chipben nyelődik el.
Ezek gyűjtik az energiát, majd ezt mikrobordázaton keresztül vízzel hűtik, ezért biztonságosan képesek koncentrálni a nagy mennyiségű napenergiát.

A Greenpeace szerint ez a technológia lehet a harmadik legnagyobb szereplő a fenntartható villamosenergia iparban.
Egy tanulmány 2009-ben azt jósolta, hogy a napenergia elláthatja a világ teljes energia szükségletét, minimális helyigénnyel.



A Greenpeace számítása szerint a Szahara területének mindössze két százalékát venné igénybe, hogy ki lehessen elégíteni az egész bolygó villamosenergia szükségletét.

A mai napkollektorok általános problémája az, hogy az energiának csak egy minimális mennyiségét képesek hasznosítani.
Ez azt jelenti, hogy a hasznos hő kárba vész, nem lehet hasznosítani, kidobott energia.
Ez a technológia kiküszöböli ezt a problémát.
Ha a napelemk túl sok energiát vesznek fel, akkor fennáll a veszélye, hogy leolvasztják magukat a nagy mennyiségű hő hatására.
Ez változik, hiszen folyik az energiatermelés hatékonyabb módjainak kutatása, és mostanra világossá vált, hogy itt az ideje bemutatni az új, tiszta, zöld technológiákat, és megszüntetni a régieket.

Ezt a projektet a Svájci Technológiai és Innovációs Bizottság finanszírozza.
Három évre 2,4 millió dollárt biztosítanak a technológia kifejlesztésére.
A prototípusokat kidolgozták, és jelenleg is tesztelik.

Ez egy újabb nagyszerű technológia, mely képes ellátni az egész bolygót ingyen energiával!
Jó oka van annak, hogy a hasonló létező technológiákat eddig miért nem alkalmazták.



A végén úgy tűnik, hogy a nagy olajvállalatok minden tőlük telhetőt meg fognak tenni, hogy megakadályozzák a változások megtörténését, de az emberek hatalma ennél nagyobb. Mindössze annyit kell tenni, hogy összejönnek, létrehoznak valamit, és együttműködnek.



A videóban az IBM kutatója Bruno Michel ad áttekintést a projektről.

Forrás: ujvilagtudat

miragem írta:

Ez egy újabb nagyszerű technológia, mely képes ellátni az egész bolygót ingyen energiával!
Jó oka van annak, hogy a hasonló létező technológiákat eddig miért nem alkalmazták.

A végén úgy tűnik, hogy a nagy olajvállalatok minden tőlük telhetőt meg fognak tenni, hogy megakadályozzák a változások megtörténését, de az emberek hatalma ennél nagyobb. Mindössze annyit kell tenni, hogy összejönnek, létrehoznak valamit, és együttműködnek.

Kattints a kibontásához...

Ez a vastag betűs szöveg már természetesen nem az eredeti hír része, hanem a félelem-biznisz derék művelői írói munkásságának terméke. Az így nyert energia pedig csak úgy lesz ingyenes, ahogy bármelyik másik: ha lopják. (Csak a poén kedvéért: utánanéztél már, hogy az általad vásárolt elektromos energiánál milyen az előállítási költség, a termelői ár, az állami adók és járulékok, és a fogyasztói ár egymáshoz viszonyított aránya?) És természetesen hasonló létező technológiákat eddig azért nem alkalmaztak, mert nem voltak ilyenek. Legalábbis ha tényleg olyan szép a menyasszony, amilyennek leírják (persze nem a hozzászólásodban, hanem az IBM eredeti hírében).
És a nagy olajcégek vezetőségében sem hülyék ülnek, ők már régen belátták azt, amit Te itt leírtál, ezért csak a szélhámosok és hőbörödöttek terjesztik róluk az efféle megakadályozós meg eltüntetős meséket. Ha utánanézel, láthatod, hogy komoly pénzekkel vannak benne az alternatív energiaforrások kutatásának finanszírozásában, és ha ez a project befut, nyilván a tömeggyártásba is be fognak szállni. Ha meg hepciáskodni próbálnak, pillanatok alatt lenyomja őket az olajfelhasználói maffia, aminek nyilván a nagyhatalmú "multi" IBM is része, mivel ők is inkább felhasználják, mint termelik az energiát.

Ernoe írta:

Kedves ivanka121
-
Mi az, hogy "géntechnikailag megváltoztatott"? Már ne haragudj de te jomagad is a szüleid géneinek a megváltoztatása utján jöttél létre mégsem dob téded senki a szemétdombra. A testetben minden pillanatban legalább egymillio génváltozás történik.
-
Tegyünk már különbbséget a gének és a mérgek között.
-
A termesztet növények génei eltérnek a vadon élö elödeikétöl, de élnek, ugyan azokat az anyagokat hozzák létre mind a vadonélök, csak ellenálobbak és a termékenységük jobb. A buzára nem pedig szalmára pocsékolják az energiájukat. Nem is lehet manapság mást kapni mind "kulturnövényt". Teljesen mindegy, hogy ezer éves mutatio vagy célirányos folyamatok változtatták meg a géneket. Nem is tudnál megélni ha vadon élö gabonát, almát vagy tudom is én mit akarnál gyüjtögetni az erdöben.
-
Az disznonak és a marhának 4-7 bordával többje van mind az eredetinek, csak azért, hogy a grillezés olcsobb legyen, ez eddig senkit nem zavart.
-
Az ember nem a "géneket" eszi meg, a gének a sejt egy tört része ami ugyis tönkremegy a fözéskor, szétesik a gyomrunkban az emésztésnél.
-
Erdekes, hogy pont az evolutiot tagadni probálok azok akik az un. "génmanipulált" élelmiszerek ellen vannak.
-
Egyszer azt állitják, hogy csak az "isten" tudott "informatiot" csempészni a génekbe, most meg azt, hogy a rántotthus, a fött kukorica fogyasztása megváltoztatja az emberi géneket.
-
En még nem halottam, hogy valaki egy "gén-manipulált" növény elfogyasztásába belehalt volna, vagy fejfájást kapott volna tölle.

Kattints a kibontásához...

Kedves Ernő!

Sajnos elkerülte a figyelmem a válaszod, ezért csak most reagálok rá. A mondandóm lényege, hogy a gmo melletti védőbeszéded előtt érdemes lett volna megnézni az általam belinkelt filmet, de még most sem késő. A szerző alapos tényfeltárást végez a témáról, súlyos visszaéléseket tár fel, elsősorban a Monsanto és a vele összefonódott ellenörző hatóság részéről, és bemutatja azok tragikus következményeit, valamint a témával foglalkozó, elismert tudósokat szólaltat meg, akik elmondják, hogy mi is a gmo-val a probléma. Ezen felül javaslom Pusztai professzor tanulmányának az eloolvasását is: http://mek.oszk.hu/03200/03216/html/

Kedves ivanka121
-
Ahogy idöm engedi megnézem a videot. Köszi.
Rengeteget irnak manapság a genetika alkalmazásárol (nem irok manipulatiot mert az negativan töltött monszterekröl, homunkuluszokrol szol, valojában minden pillanatban egy-millio gén változik meg a testünkben a 100 billio emberi sejtböl, a szüleinktöl többszáz génben eltérünk)
-
Itt a topikon nincs mindegyikünknek olyan magas képzettsége, hogy megértsük a professzorokat, ezért jobban örültem volna ha te foglaltad volna össze nekünk a problémát.
-
Ami a professzorokat illeti. Hát igen a professzorok voltak akik 30-40 évvel ezelött felhivták a figyelmünket az ökologáiára, ök voltak az elsö "zöldek", az unin sajátkötésü gyapju-pulovereket hordtak a professzorok, mig az iparban dolgozok öltönybe jártak, még a buszvezetö is. Az egyetemisták, docensek maguk örölte a buzamagot, müszlit és egészmagos-kenyeret ettek... ma ebböl egy vallás, ezoterika, kuruzslás, psycho-piac lett. Ennek semmi köze a tudományokhoz.
-
A professzorok többsége, a tudományos kutatok ma azért mennek az utcára mert az un. környezetvédelem az okkultizmus, az értelmetlenség, az ezoterika, homöopatia,... álldozata lett. Figyelj oda.
-
A "manipulálás szot" azt mindanyian megértjük. Ez rögtön egy elöitélet, az embereknek elsem kell gondolkodniuk azon,
hogy minden amit eszünk "nemesitett" növény vagy élölény.
-
A táplálékunk "vad-formájábol" senki sem tudna megélni. Sok növény van ami nemrég még nem is létezett (brockoli, karfiol... nektarinen, clementine...)
-
A mangalicának is 4-5 bordával többje van mind a vaddisznonak, ugy lett kitenyésztve a "kotlett" miatt.
-
En hiánylom a tárgyilagos diskurálást ebben a témában. Természetesen vannak jogos aggodalmak arrol beszélni kell.
En per pillanat csak egy hisztit látok ami árt a dolognak.
-
Amig "génmanipulált, génszenyezett" növényekröl beszélünk addig nem lehet tárgyilagos vitát folytatni.
-
Örülnék ha röviden megirnád a véleményedet, miért ellenzed ennek a kukoricának a kiültetését? Már évszázadok ota termesztünk kukoricát ami egyáltalán nem hasonlit az ös kukoricára ami vadon él, az elmult évtizedekben is rengeteg variánst képeztünk rádioaktiv beszugárzás (a vad véletlen) segitségével.
-
Nézzd meg milyen irrationális érvekkel érvel az átlagember, Egy francia tanulmányt visszahivtak mert televolt hibával, ma olvasom magyar ujságban "eltüntették a tanulmányt"
-
Hogy lehet eltüntetni egy tanulmányt ami már megjelent egy szakfolyoiratban több tizezer példányban? Igen, a szerzö visszavonta mert nagy hibát követett el benne. Elég ha megjegyzem, hogy egy "hosszutávu tanulmányt" nem lehet "rövidéletü patkányokon" végezni.
-
A természetben élö patkányok már rég megdöglöttek volna a koruk miatt, itt a laboratoriumba meg teleetették öke kukoricával mind egy kacsát. Ezekböl a temetöre-megérett patkányokbol néhány (ismétlem néhény) mellrákot kapott, ami ennél a fajnál egy korral járo jelenség.
-
Ha jol emlékszem a tanulmány 2010 ben kezdödött, és két even keresztül tartott, a rákban megbetegedett patkányok még mindig élnek, ott vannak minden presszekonferencián, csak nem akarnak megdögleni mind a többi társuk.

Ernoe írta:

Kedves ivanka121
-
Ahogy idöm engedi megnézem a videot. Köszi.
Rengeteget irnak manapság a genetika alkalmazásárol (nem irok manipulatiot mert az negativan töltött monszterekröl, homunkuluszokrol szol, valojában minden pillanatban egy-millio gén változik meg a testünkben a 100 billio emberi sejtböl, a szüleinktöl többszáz génben eltérünk)
-
Itt a topikon nincs mindegyikünknek olyan magas képzettsége, hogy megértsük a professzorokat, ezért jobban örültem volna ha te foglaltad volna össze nekünk a problémát.
.

Kattints a kibontásához...

A Pusztai - Bardócz tanulmány nem a tudományos köröknek készült, hanem magas színvonalú tudományos ismeretterjesztő munka,
"Könyvünket nem szakembereknek írtuk. A műfaja publicisztika, amelyben a biotechnológiát érintő kérdésekről személyes véleményünket közérthetően mondjuk el. Írásakor szembesültünk azzal, hogy az ismeretterjesztő műfaj miféle nehézségekkel jár. Nem írtunk korábban ilyet. A könyv nem tartalmazhat olyan részleteket, amelyekre a szakembereknek ilyenkor igénye támad, hiszen a megcélzott olvasóközönség az általános műveltséggel rendelkező fogyasztók köre." amely összefoglalja a témához szükséges alapismereteket és a génmódosítással (gmo: genetically modified organism) kapcsolatos problémékat, az abban rejlő veszélyeket. A film, amelyről már írtam, az nem is tudományos ismeretterjesztő, hanem világszerte nagy közönség sikert aratott, számos díjjal elismert tényfeltáró munka.
Továbbá figyelmedbe ajánlom még Darvas Béla gyűjteményét:
http://www.bdarvas.hu/gmo

ivanka121 írta:

A Pusztai - Bardócz tanulmány nem a tudományos köröknek készült, hanem magas színvonalú tudományos ismeretterjesztő munka,
"Könyvünket nem szakembereknek írtuk. A műfaja publicisztika, amelyben a biotechnológiát érintő kérdésekről személyes véleményünket közérthetően mondjuk el. Írásakor szembesültünk azzal, hogy az ismeretterjesztő műfaj miféle nehézségekkel jár. Nem írtunk korábban ilyet. A könyv nem tartalmazhat olyan részleteket, amelyekre a szakembereknek ilyenkor igénye támad, hiszen a megcélzott olvasóközönség az általános műveltséggel rendelkező fogyasztók köre." amely összefoglalja a témához szükséges alapismereteket és a génmódosítással (gmo: genetically modified organism) kapcsolatos problémékat, az abban rejlő veszélyeket. A film, amelyről már írtam, az nem is tudományos ismeretterjesztő, hanem világszerte nagy közönség sikert aratott, számos díjjal elismert tényfeltáró munka.
Továbbá figyelmedbe ajánlom még Darvas Béla gyűjteményét:
http://www.bdarvas.hu/gmo

Kattints a kibontásához...

Kedves ivánka121
-
Ne haragudj de ez ez internetoldal borzasztoan nagy, nincs arra idöm, hogy az égészet végigolvassam és minden kijelentésre válaszoljak. Most csak egy pontot ragadok ki.
-
Nem igaz amit az ur állit, hogy nem lenne a Magyar Piacon génmodositott növény vagy állat az étlapunkon. Ki az ördög él vadalmábol, vadkörtéböl? A kukorica, buza, még a paprika sem az ami magátol megnö a természetben. Melyik madár menstruál naponta a tyukon kivül? Vagy elég talán az öszibarackot nevezni ami nem szörös, dinyét, szöllöt ami kivan herélve, nincsenek magvai, vagy a karfiol ami szinte csak egyetlen nemiszerv.
-
A buza legalább 3 különbözö növénynek a keresztezödése ami nem egy "fajhoz" tartozik, nem is tudnánank utodott létrehozni a természetben.
-
A probléma a szerzö szerint állitolag ott van, hogy "nem egy fajhoz" tartozo élölények génei keverednek össze. Hát igen, ha a bibliát tartjuk a szem elött akkor problémánk lesz mert a biblia ezt fajtalankodásnak tekinti.
-
Szabadjon felhivnom a figyelmedet arra, hogy mesterségesen tenyésztett élölényektöl hybridektöl nem kell félni mert azok nem szaporodnak el korlátlanul.
-
Nincs egyetlen egy "kulturnövény" amit ugy kéne irtanunk! Milyen nagyszerü lenne a parasztnak nem kéne vettni és mégis arathatna. Sajnos nem igy van. Az öszvérek prima élölények, a szamár és lo jo tulajdonságának az ötvözete de még sehol sem ügetnek öszvér-csordák, nem kell öket lelövöldözni mind az özeket akik az auto elé ugranak, lerágják a temetök virágait. Ott várnak, hogy a nagyanyo friss virágot vigyen a sirra és leeszik.
-
Röviden, ami a természetben nem fordul elö annak semmi esélye sincs egy korlátlan elburjánzásra.
-
Különösen nem egy növény mind a kukorica amit minden évben ujra kell ülltetnünk mert nem élné át az europai telet, (még ezt az enyhét sem)
-
Ha valahol egy problémát látok az a függöség ami a fogyasztot a vetömag vásárlás miatt a gyárohoz köti, pontosan azért mert ki tudja hány generation keresztül örzödik meg az uj tulajdonság.
-
Az igazi probléma az, hogy a számunkra hasznos növényeket ugy kell támogassuk, hogy ne legyenek másoktol elnyomva, a magokat termelöktöl kell venni mert egy-két generatio és visszafajzanak vad formába.
-

-
"Gen-modositás" nem más mind DNA-bázispárok más sorrendben. Ha elfogyaszjuk ugyan az a helyzet mindha egy "betü-tésztábol" készült levest magkavarnánk.

Nem a "génmódosításokkal" van a baj !

Régebben nemesítésnek hívtuk .

A baj a miértekben és a módszerekben leledzik !!!

Ernoe írta:

Kedves ivánka121
-
Ne haragudj de ez ez internetoldal borzasztoan nagy, nincs arra idöm, hogy az égészet végigolvassam és minden kijelentésre válaszoljak. Most csak egy pontot ragadok ki.
-
Nem igaz amit az ur állit, hogy nem lenne a Magyar Piacon génmodositott növény vagy állat az étlapunkon. Ki az ördög él vadalmábol, vadkörtéböl? A kukorica, buza, még a paprika sem az ami magátol megnö a természetben. Melyik madár menstruál naponta a tyukon kivül? Vagy elég talán az öszibarackot nevezni ami nem szörös, dinyét, szöllöt ami kivan herélve, nincsenek magvai, vagy a karfiol ami szinte csak egyetlen nemiszerv.
-
A buza legalább 3 különbözö növénynek a keresztezödése ami nem egy "fajhoz" tartozik, nem is tudnánank utodott létrehozni a természetben.
-
A probléma a szerzö szerint állitolag ott van, hogy "nem egy fajhoz" tartozo élölények génei keverednek össze. Hát igen, ha a bibliát tartjuk a szem elött akkor problémánk lesz mert a biblia ezt fajtalankodásnak tekinti.
-
Szabadjon felhivnom a figyelmedet arra, hogy mesterségesen tenyésztett élölényektöl hybridektöl nem kell félni mert azok nem szaporodnak el korlátlanul.
-
Nincs egyetlen egy "kulturnövény" amit ugy kéne irtanunk! Milyen nagyszerü lenne a parasztnak nem kéne vettni és mégis arathatna. Sajnos nem igy van. Az öszvérek prima élölények, a szamár és lo jo tulajdonságának az ötvözete de még sehol sem ügetnek öszvér-csordák, nem kell öket lelövöldözni mind az özeket akik az auto elé ugranak, lerágják a temetök virágait. Ott várnak, hogy a nagyanyo friss virágot vigyen a sirra és leeszik.
-
Röviden, ami a természetben nem fordul elö annak semmi esélye sincs egy korlátlan elburjánzásra.
-
Különösen nem egy növény mind a kukorica amit minden évben ujra kell ülltetnünk mert nem élné át az europai telet, (még ezt az enyhét sem)
-
Ha valahol egy problémát látok az a függöség ami a fogyasztot a vetömag vásárlás miatt a gyárohoz köti, pontosan azért mert ki tudja hány generation keresztül örzödik meg az uj tulajdonság.
-
Az igazi probléma az, hogy a számunkra hasznos növényeket ugy kell támogassuk, hogy ne legyenek másoktol elnyomva, a magokat termelöktöl kell venni mert egy-két generatio és visszafajzanak vad formába.
-

-
"Gen-modositás" nem más mind DNA-bázispárok más sorrendben. Ha elfogyaszjuk ugyan az a helyzet mindha egy "betü-tésztábol" készült levest magkavarnánk.

Kattints a kibontásához...

******

Nem egészen !
Nem mindegy, hogy valaminek a tulajdonságait milyen módszerrel befolyásolják.

Lásd: Micsurin.
Ő kersztezte a fajokat (porzás).

Ma szintetikus katyvaszokkal és egyéb drasztikus módszerekkel bombáznak, aminek a következményeiről lila elképzélésük nincs.
Ahhoz ugyanis évtizedes (vagy több) kutató munka kell, és nem lehet alárendelni különböző érdekek versengéseinek.