Élet és tudomány

donna

Állandó Tag
Állandó Tag
Ez a cikk honnan van?

Kleopátráról eddig is tudtuk, hogy sok nyelvet beszélt, és jól értett a matematikához.
Ez a világítótorony dolog érdekes. Az, hogy napenergiával világították az utcákat éjjel, még érdekesebb. (Ha ezt Daniken meghallja!)
Az iszlámról azt szokták mondani, békés vallás (szemet-szemért...) Csak a szélsőségesekkel van baj. Szerintem az a baj, hogy az iszlám országokban kemény rezsim uralkodik mindenütt, és a rezsim a szabad gondolkodás és a tudományos felfogás ellensége.
Én, ha a középkor történelméről olvasok, úton-útfélen belebotlok a magasan fejlett arab alkímia emlegetésébe :lol: .
 

bojtorjan

Állandó Tag
Állandó Tag
En is erdekesnek talalom azert tettem fel a cikket, no meg azert is mert nem egy akarmilyen lapbol szedtem hanem a National Geographic-bol. ;-)
Olvastal mar Erich von Däniken-tol? Mi a velemenyed rola es a teoriajarol?
 

bojtorjan

Állandó Tag
Állandó Tag
donna írta:
Az elmúlt év során 178 új tengeri állatfajt fedeztek fel.

http://www.foxnews.com/story/0,2933,139360,00.html

Errol mar en is olvastam, folyamatosan fedeznek fel ujabb es ujabb allatfajokat. Szarazfoldieket is szoktak de az sokkal ritkabb.
Az oceanok melysegeiben sok olyan allat el ami meg felfedezesre var hiszen meg most is csak kulonleges epitesu, nagy nyomasnak ellenallo "tengeralattjaroval" tudnak olyan melyre merulni.
 

donna

Állandó Tag
Állandó Tag
Danikenről???
Hmm. Hmm.
Te kedveled? Akkor én inkább nem nyilatkozom :lol: .
Szóval igen, egyszer olvastam tőle egy cikket, ami bennem megmaradt...
Az óriásemberek-teóriáját próbálta alátámogatni mindenféle áltumányos érveléssel. Az egyik érve az volt, hogy lám-lám, hisz a Tadj Mahalt is az óriásemberek építették, hisz milyen nagy, és kiszámolta, mekkora emberek képesek felsétálni azokon a lépcsőkön.
Én erre két ellenérvet tudok kapásból:
- nincs egzakt, közvetlen régészeti, antropológia nyoma az óriás embereknek. A dinók régebbiek, és mégis van nyomuk.
- a Tadj Mahalt az ISTENEKNEK emelték, templom volt, szóval semmi köze emberi léptékekhez és méretekhez.

Érdeklődésem Daniken munkái iránt ezen a ponton véget ért. Még Egely kerekét is jobban hiszem. Ja, azt már láttam működni. Én is működtettem puszta koncentrációval. Abban van valami. :wink:
 

arvil

Állandó Tag
Állandó Tag
bojtorjan írta:
donna írta:
Az elmúlt év során 178 új tengeri állatfajt fedeztek fel.

http://www.foxnews.com/story/0,2933,139360,00.html

Errol mar en is olvastam, folyamatosan fedeznek fel ujabb es ujabb allatfajokat. Szarazfoldieket is szoktak de az sokkal ritkabb.
Az oceanok melysegeiben sok olyan allat el ami meg felfedezesre var hiszen meg most is csak kulonleges epitesu, nagy nyomasnak ellenallo "tengeralattjaroval" tudnak olyan melyre merulni.

Udv kedves bojtorjan!!
Ha nem zavarlak meg:ha ilyesmik erdekelnek,nem tudom hallottal e mar a Wingmakers-okrol!!??
Cim:-http://wingmakers.com-
Forumot Kiemelem,mert sok erdekes van ott is:regi,de Maval kapcsolatban is!!
arvil.
 

donna

Állandó Tag
Állandó Tag
Már Jacques Cousteau idejében megjárták a Mariana árok fenekét (ő pont lemaradt erről a rekordról - értsd: megelőzték). Ha jó a memóriám, talán a hwetvenes évek elején történt.

A technika rendelkezésünkre áll. Ami nehéz volt bene, hogy kifejlesszenek egy olyan héjat, ami kibírja azt a borzasztó nyomást odalent.

Ugyanakkor ez elég költséges móka - de biztos vagyok bene, hogy a haditengerészteknek megvan erre a saját költségvetésük :? . Csak nem igazán publikálják az eredményeiket.

Én igazából azt emelném ki, hogy teljes ökoszisztémák alakultak ki olyan életkörülmények között, amiről régen azt hittük, földi élet számára nem alkalmas.

Ilyenek:
Mélybarlangok. Fotoszintézis helyet ún. kemoszontézisre épül, nanobaktériumoktól a pókokig. Földfelszíni élet ott nem marad meg - ők meg a földfelszínen. Közös ősök voltak. Darwini adaptáció (olyan, mint ami a Galápagos szigeteken végbe ment, csak még olyanabb :lol: )

Mérgező források - a tengermélyi gejzírekből és vulkánokból forró, gyakorlatilag több, mint 100 fokos víz tör elő (nagy nyomáson más forráspont van!) - de erről fizikust még megkérdezem, ha hazahozta a porontyokat bowlingozásból - a víz pedig olyan tömény koncentrációban tartalmaz mérgeket (arzén... stb), amitől nekünk halál. Ökoszisztéma nanobaktériumoktól planktonokon és rákokon át polipokig jól elvan rajta. Egymást eszik, ezért nem döglenek bele, de a mi asztalunkon gyilkos szer bármelyik.

A legérdekesebb viszont a déli sark vastag jégpáncélja alatt (robot tengeralattjáróval - USA Navy, Dr. Ballard) - szintén egy teljes ökoszisztéma. Natgeo-n leadták a felvételeket. Hófehér állatok, medúzák, rákok, polipok...

Nyolcvanas években volt egy nagy "meteorvadászat". Hómezőkön a fekete köveket gyűjtötték az eszkimók, meg még aki arra járt.
Elég híres lett az a marsi kőzet, amiben megkövesedett nanobaktériumokat találtak, olyanokat, melyeket már felfedeztek jégbarlangokban.

Ja, erre mondta a NASA egyik kutatója, hogy a fenteb felsorolt lehetetlen helyeken talált élővilág után simán elképzelhető, hogy a Marson is volt élet.

Ma már szinte biztosan tudjuk, hogy volt víz a Marson, nem is kevés...

Ó, és még egy régebbi ismeretterjesztő film! Szintén NatGeo. Már nem emlékszem a sivatag nevére, de a világ egyik legdurvább helye. Száraz sósivatag, körülbelül 15 évenként egyszer esik az eső, de akor sok, olyan sok, hogy 1-2 hónapig tart, míg felszárad. A sósivatagból óriási tavat csinál. És amint esik, életre kel a sivatag.
Növényi magok és állatok élnek másfél évtizedik egy csontszáraz helyen hibernálódva és gyakorlatilag víz-át-nem-eresztő burokban esőtől esőig.
Céljuk a túlélés - és gyors szaporodás.
Ami nagyon megmaradt a fejemben, egy békafajta volt. Eső jön - béka életre kel, rakja a petéket - azok meglepő sebességgel kifejlődnek, majd mikor száradás utolsó stádiuma jön, nyálkaburkot növesztenek maguk köré, ez a burok megszilárdul, ők szépen hajcsikálnak, és várják a következő esőt.

Az élet mindenütt jelen van ezen a vékony földkérgen. Míg a Nap életciklusának egy újabb stádiumába nem lép, addig az élet változatossága folytán elpusztíthatatlan ezen a vékony kérgen itt a magma körül. Úgy fest, hogy az élet alapjai talán az Univerzumban is általánosak (bár tekintettel a szupernovák sterilizációs tevékenységére, bizonyos helyeken a mi szén alapú evolúciónk aligha lehetne sikeres).

Én úgy látom, maga a Föld létrehozott egy teljesen egybefüggő ökoszisztémát, aminek az ember része, és csak a része - jó lenne, ha ezt végre az Ember is megértené :? .
Az ember (ja, már Freud is ezt boncolgatta) új evolúciós szintre lépve Emberiséggé vált - kollektív tudatot létrehozva (Sci-fi kedvelőknek tudom ajánlani a Yan Játékmestereit e tárgykörben).
Namost Hawking (akit leginkább az Idő rövid története című nem igazán összefüggő értekezése nyomán ismerünk (fizikusnak nyilván jobb, mint ismeretterjesztő mű szerzőjének - na, de azért bestseller lett! - én lennék túl igényes? Többet kérdez, mint válaszol :cry: ), szóval Hawking modern-fizikailag (ez jó sok egyenletrendszert takar, és olyan absztrakt matematikát, hogy még maga Hawking se érti :lol: - tök komolyan, ezért dolgozik matematikusokkal) azt próbálja épp bebizonyítani, hogy
- az idő egyszerre telik két irányba (István, ezért látunk mi néha a jövőbe! - mások fejébe meg a kollektív tudat miatt :lol: ).

Ja, és itt van még a húrelmélet. Hm. Abba majd legközelebb folynék bele, ha valakit érdekel.

Érdekel? :wink: :wink: :wink:
 

bojtorjan

Állandó Tag
Állandó Tag
donna...

...Erich von Danikentol tobb konyvet olvastam. Nem ertek vele sokmindenben eggyet mert szamomra is elegge
hajmereszto amiket allit de megis azt kell mondanom, hogy vannak olyan dolgok is amik mellette
szolnak...pld. egy generator amit kutatok laboratoriumi vizsgalatok alapjan bebiboznyitottak, hogy kb. 2000 eves.
Hmm... ket evezreddel ezelott generator??? Barmennyire fejlett is volt anno az egyiptomi vagy a romai
birodalom ennyire nem volt nagy a tudasuk. Nos engem az ilyen materialista bizonyitekok gondolkodtatnak
el...fuggetlenul, hogy Daniken vagy mas ir rola. ;-)
Olyan konyveket is olvastam amik direkt Daniken allaspontjat tamadjak, szoval mindket oldalt figyelemmel kovetem.


Már Jacques Cousteau idejében megjárták a Mariana árok fenekét (ő pont lemaradt erről a rekordról - értsd: megelőzték).
Igazad van megelozte a svajci Jacques Piccard a " HMS Challenger II " hajoval amit egy igazi vizalatti laboratoriumma
alakitott at.

Ami Hawking-ot illeti nem tudok sokat hozzaszolni a temahoz, nem eros oldalam a fizika de erdeklodve olvasom
a sorokat amit irtok meg ha ezt-azt nem is ertek belole, serenyen keresgelek kozben a neten es utannaolvasok,
tanulok... :)
Gondolom az Atacama sivatagrol irtal fennebb ami Chile-ben van a Csendes ocean partjan. Vannak olyan pontjai
a sivatagnak ahol mar 400 eve nem esett eso...vagy megsem erre gondoltal?
Evente .004 in/.01 cm csapadek esik ha az atlagot szamitjuk.
Termeszetesen erdekel a hurelmelettel kapcsolatos hozzaszolasod, csak merulj el benne nyugodtan. ;-)


arvil...

...egyaltalan nem zavarsz ha tenyleg a tudomanyos dolgoknal maradsz es azt vitatjuk ebben a topicban, azt igazan
ertekelnem. Koszi a weboldalt igerem atnezem ha lesz idom. :)
 

Hemas

Kitiltott (BANned)
Drogok receptre



2004. november 27., szombat 18:10


Miközben az amerikai drogellenes ügynökségek legfőbb ellenségüknek tekintik, az orvosok a megváltó gyógyszerként tekintenek az extasyra. A népszerű partidrog, ahogy a pszichedelikus "varázsgomba" is, remek gyógyszer lehet a szorongásos és a migrénes betegek gyógyításában, és akár a végzetes rákban szenvedők kezelésében is. Gyógyhatású pszichedelikus drogok hosszú tripje a szorongó bürokrácia útvesztőjében.


Görcsösen csimpaszkodunk abba a társadalmi normák, majd törvények által húzott halvány vonalba amivel bekarikáztuk a valóságot. Az ismeretlen szülte bizonytalanság okozta stressz bénítóan hat az orvostudományra is. A célszerű felhasználás haszna, alternatívák teremtése nem elég erős hívószavak. Szerencsére sok dolgos kéz munkálkodik a határok kitágításán. Lassan, de biztosan araszolnak a gyógyszerré válás rögös útján a pszichedelikus drogok az Egyesült Államokban, írja a Wired. Egy csapat állhatatos tudós hiszi, hogy az extasy, a gombaméreg pszilocibin és a hozzájuk hasonló drogok segíthetnek a végzetes rákban, mániás betegségekben vagy trauma utáni stresszben szenvedő embereken, hogy csak néhányat említsünk.

Rágalmazott csodaszer

A Heffter Kutatóintézetnek, a Pszichedelikus Kutatások Multidiszciplináris Szövetségének (Multidisciplinary Association for Psychedelic Studies - MAPS) és másoknak sikerült elérni néhány pszichedelikus drogokat felhasználó klinikai kísérlet jóváhagyását. A mozgalom erősödni látszik az utóbbi években. 2001 óta az Szövetségi Gyógyszertanács (FDA) és a Kábítószerellenes Ügynökség (DEA) három kísérletnek adott szabad utat szimptómás betegeken tesztelve a drogokat, és még néhány kísérletről szó lehet.

Az orvosok, akik látták pácienseik hasznát a drogokból, amikor azok még legálisak voltak, elkötelezettek, írja a Wired. Hajlandók megkerülni a bürokráciát, és szeretnek megfosztani a drogokat a party-bélyegtől, hogy újra betegeik kezébe adhassak, illetve agyába juttathassak azokat. "Egy mindenki számára elérhető gyógymód érdekel, mely tisztességesen csinálva jó eredményeket produkál", nyilatkozta a lapnak George Greer, a Heffter alapítója. Intézete pszicehedlikus szerekkel folytatott kísérleteket támogat.

Első látásra is fáradtságos ütközetnek tűnik, keményebbnek mint amivel az orvosi marihuána pártolói állnak szemben. Az MDMA-t a Nemzeti Drogközpont (NIDA) és az újságok is rágalmazzák, valószínűtlennek feltüntetve, hogy az állam valaha is engedélyezni fogja legális használatát. Rick Doblin, a MAPS alapítója és elnöke szerint valójában könnyebb lenne átjuttatni a pszichedéliákat a jóváhagyási folyamaton mint a marihuánát. A "marihuánablokk" a beszerzésre összpontosult: az állam kizárólag az általa ellenőrzött mississippi termést engedi klinikai használatra. De a pszichedéliák beszerzése decentralizált, nagy részük a kutatók felügyelete alatt áll. Doblin kitartása és tudása vezetett az első FDA által engedélyezett kísérlet elindításához, mióta a drog illegálissá vált. A kísérletben az MDMA-t a trauma utáni stressz kezelésében alkalmazzák.

Enged a Harvard

Most pedig úgy tűnik, Doblin közel lehet a majd negyven éve az első pszichedelikus kutatás kieszközöléséhez, amit a - hatvanas években Timothy Leary lsd-gurutól pont pszichedelikus kísérletei miatt megváló - Harvard engedélyez. Dr John Halpern, a Harvard MecLean kórházában társvezet egy a drogokkal való visszaélést kutató programot. Nemrégiben prezentálta jelentését egy intézményi vizsgálóbizottságnak a szorongásos és a végzetes rákban szenvedő betegek kezeléséről MDMA-val. A kutatókból, etikusokból és a közösség tagjaiból álló testület elfogadja és figyelemmel kíséri a tanulmányokat. "Érezhetően egyre közelebb kerülünk ahhoz, hogy a Harvard 1965 után újra ajtót nyisson a pszichedelikus kutatásoknak. Szóval izgalmas időket élünk." - mondta Doblin a Wirednek.

Halpern együttműködik Bob Wold 51 éves építőcég-tulajdonossal is, aki bénító, periódikus migréntől szenvedett. A fájások ritkák, de brutálisak voltak, egészen négy évvel ezelőttig, amikor pszilocibint (a pszichedelikus gombák egyik hatóanyagát) kezdett használni kezelésükre. Wold soha nem használt pszichedelikus szereket kikapcsolódásképpen, nyugtalan és szkeptikus volt egy illegális szer használatát illetően. De három sebészeti beavatkozás közül választhatott, melyek mindegyike 35 000 dollárjába került volna. Az egyiknél egy gammakés várta hogy az agyába vághasson, a másik kettőnél lyukakat kellett volna fúrni a koponyájába. E lehetőségek tekintetében a pszilocibin nem tűnt annyira radikális megoldásnak. "A pszilocibin megszakította a fejfájások körét", mondta Wold. "Valóban ez fogja megszakítani a kört, mert semmi nem kapható sem most, sem régebben", nyilatkozta a Wirednek.

Varázsgombával a fejfájás ellen

Borzasztó fájdalmai enyhülésének elérése egy mozgalom indítására sarkallta. Most a clusterbusters.com-on kb kétszáz másik pszilocibint használó szakaszos migrénes beteggel tartja a kapcsolatot. Wold kérdőívformába gyűjtött egy rakat adatot, hogy Halpern bemutathassa a vizsgálóbizottságnak.

Tanulmányok már az '50-es években kimutatták a pszilocibin és az lsd gyógyászati hatását, ez sarkalta Woldot is a szerek kipróbálására. A szerek sikeresnek bizonyultak még a depresszió, az alkoholizmus és a más szerek okozta addikció, pl. a heroinfüggés kezelésénél.

Greer első kézből bizonyosodott meg az MDMA hatásáról a korai 80as években egyik páciensen. Szintetizálta saját MDMA-jat (az elsőt Merck 1912-ben) Alexander Shulgin-nal, aki később a pszichedélia-rajongók kultfigurájává vált. 1986-ban Greer és felesége, Requa Tolbert nővér, publikálták az első és azóta is legnagyobb adatbázist az extasy gyógyhatásairól. Remélték, hogy feltérképezhetik az MDMA (4,3-metilenedioxi-N-metilamfetamin) mechanizmusát és elfogadtathatják gyógyszerként bizonyos betegségekre.

Démonizált partidrog

De 1985-tol a pszichedelikus kutatások légköre megváltozott. Az extasy népszerű utcai droggá vált és a DEA elsőszámú feladatának tekintette üldözését. Bárki, akit használaton vagy elosztáson kaptak, beleértve az orvosokat is, birsággal és börtönbüntetéssel számolhatott. Tehát Greer sem írta fel betegeinek többé. " Az állam egy csomót fektetett a drogokkal történő visszaélést vizsgáló kutatásokba, de senki nem támogatta használatukat az agy működésének megismerésére, vagy pszichológiai és gyógyászati problémák kezelésére", mondta Greer.

A folyamat lassulásának másik oka, hogy a Dr. George Ricaurte és Dr Una McCann vezette NIDA kutatások úgy találták, az MDMA káros hatásokkal is bírhat. Kifejezetten aggasztó volt egy 2002-es tanulmány, melyben Parkinson szerű sérüléseket találtak az MDMÁ-val kezelt patkányok agyában. Egy évvel később rájöttek, hogy véletlenül metamfetamint, szpídet használtak extasy helyett.

Bólintottak a gombára

E vitatott eredmények nyomán a pszilocibin, a "varázsgomba" aktív összetevője elfogadhatóbbnak tűnt az FDA és a DEA köreiben. Dr Charles Grob, a Harbor-UCLA Orvosi Központ gyermek- és kamaszpszichiátriájának vezetője majd egy évtizedig igyekezett szabad utat nyerni az MDMA használatának végzetes rákban szenvedők szorongásának kezelésére. A 90es években engedélyt kapott a drog használatara egészséges önkénteseken, egy biztonsági tanulmányban. Az eredményeket a Behavioral Brain Research-ben valamint a Journal of Magnetic Imaging-ben publikálta 1996-ban, illetve 1999-ben.

Amit azonban igazan szeretett volna: betegekkel együttműködni. Amikor néhány év után sem az FDA sem a DEA nem kapott az ötleten, megváltoztatta indítványát. " A 90es évek végére reménytelennek tűnt MDMA-val dolgozni, annyira negatív színezetet kapott, úgyhogy átalakítottuk a tanulmányunkat és pszilocibinnel dolgoztuk ki", mondta Grob. A kísérlet 2003-ban lett elfogadva.

A szigorú irányelveknek köszönhetően a szükséges tizenkettőből mindössze két páciens fejezte be a kísérletet, és még egy várakozik.

Bíztató drogjövő

Az Arizonai Egyetemen Dr Francisco Moreno pszilocibint adott nyolc, megrögzött-mániás betegének. Az ő 2001-ben indult tanulmánya volt az első FDA által elfogadott klinikai kísérlet az utóbbi harminc évben, ami pszichedelikus drogokat használt. Pozitív eredményekkel szolgált egy nemrégiben tartott tudományos ülésen, és folyamatban van adatainak publikálása egy orvosi lapban.

"Bizakodva tekintek a jövőbe", nyilatkozta Grob a Wirednek. " Szerintem ezek a vegyületek félelmetesen kiaknázatlanok a gyógyászat és a pszichológia körében. Demisztifikálni kellene őket és kidolgozni a biztonsági paramétereket. De alapos ellenőrzéssel, szerintem, hatékonyan és biztonságosan használhatók lehetnének."
 

bojtorjan

Állandó Tag
Állandó Tag

Nos amig varunk, hogy Donna megpenditse azokat a bizonyos hurokat beszeljunk egy kicsit Danikenrol es azokrol
a rejtelyekrol amikre valaszt probal adni. Erdekes a teoriaja de nem minden esetben elfogadhato a szamomra.
Efike emlitetted azokat a bizonyos "fogaskereket a gorog idobol". Az emberiseg hajlamos arra, hogy amit nem tud
megmagyarazni azt "isteni beavatkozasnak" tekinti, Daniken ezt egeszen maskepp iteli meg es probalja megmagyarazni,
kulonbozo regeszeti leletekkel alatamasztani. .

Kb. 10.000 evvel ezelott nehany pontjan a Foldnek megmagyarazhatatlan modon gombakent nottek ki viszonylag,
tenylegesen magasszintu kulturak. Mar onmagaban ezek megjelenese meglepo, hiszen sem a korulmenyek nem
fordultak lenyegesen jobbra, sem mas esetleges kozmikus (itt nem idegen civilizacio beavatkozasara gondolok)
hatas nem lepett fol, illetve nem tudunk ilyenrol.
Megis jonehany pontjan a Foldnek (nemcsak Kisazsia es Eszak-Afrika videkein, hanem Del-Amerikaban is) hirtelen
varosok, kozigazgatassal es torvenykezessel, fejlett csillagaszati es matematikai ismeretekkel rendelkezo vezetessel,
tudassal emelkedtek ki a semmibol.Aztan ezek altalaban nyomtalanll eltuntek...
Mi lett az akkori fejlett csillagaszati es matematikai ismeretekkel, nem kevesek kivaltsaga volt ugyanis a tudas eme
fajtainak ismerete, ugyanis az okori varosallamok szerkezete az u.n. ertelmiseg szazalekaranyaban, ha lehet erosebben
billent el az o javukra, osszehasonlitva akar a mai allapotokkal is.
Senkinek nem gyanus, hogy miert alakult ki a civilizacio ugy ahogy kialakult? Mirol is beszelek? Hat arrol, hogy a szep
egyenletes evolucio mindenhol a vilagon kb. ugyanolyan fejlettsegi fokra vezetett valamikor ie. 10,000 korulig. Es akkor,
a vilag egy nagyon kis teruleten, hirtelen elkezdett kialakulni a civilizacio. Gondoljatok bele, Mezopotamia, okori Gorog,
okori Roma, okori Egyiptom, stb, mind egy pici kis korben a Foldkozi tenger partja korul alakult ki. Idoszamitas utan,
mondjuk 1500-ban, Europa mar "civilizaltnak" szamitott. Orszagok, kormanyok, mezogazdasag, meg limitalt ipar is,
kultura, muveszet, stb. Mikozben majdnem mindenhol mashol a vilagon, meg mindig tuz korul ugraltak, es alapjaban azt
a szintu primitiv eletmodot eltek ami a Foldkozi tengerhez csatlakozo teruleteken tizenvalahanyezer evvel azelott volt tipikus.
A "tudosok" a klimaval magyarazzak. Majdnem igaz, de csak majdnem, hiszen Eszak Amerika klimaja (sok helyen)
nagyonis megegyezik azzal a klimaval, ami a civilizaciot allitolag lehetove tette. Es megis, az Eszak Amerikai indianok
pontosan olyan primitiv korulmenyek kozott voltak megtalalva, mint mindenki mas aki nem volt benne a fejlodesben.
A kivetelek persze az Inka, Maya, Aztek civilizaciok. De meg azok is erdekesek, hiszen a nagy civilizaltsagban, meg ott
sem jutottak el a kerek feltalalasaig. Tehat vegulis az igazi "mag" a Foldkozi tenger kornyeke. Mi tortenhetett ott???

Eppen azon a teruleten, ahol a legtobb Daniken fele furcsasag lett talalva. Tenyleg elkepzelhetetlen, hogy valahol ott,
leszallt valamilyen UFO, megloktek egy kicsit a fejlodest, talan atugrottak kozep Amerikaba is egy rovid idore, aztan
elmentek? Mert a civilizacio fejlodese nagyonis megegyezhet egy ilyen keppel. Ezekre a kerdesekre keres Daniken
valaszt...

Nem tudom megneztetek-e az utolso hozzaszolasomat az Atlantisszal kapcsolatos topicban a Kavezoban...erdemes.
Erdekes kepeket tettem fel, a leletek az Atlantisz idobol szarmaznak csak eppenseggel megmagyarazni nem tudjak oket. ;-)

Itt szeretnem megemlitenem peldaul a Piri Reis-fele vilagterkepet is. Piri Reis torok admiralis volt aki a terkepet valahol keleten talalta.
Erdekessege ennek a terkepnek, hogy tokeletesen pontos, a Foldkozi- es Holt tenger tersegere, Eszak es Del Amerika
partjaira vonatkozoan. A legerdekfeszitobb viszont, hogy az Anktartisz korvonalai is fel vannak tuntetve. A hegylancok es
a hegycsucsok, folyok, fennsikok hihetetlen pontossaggal vannak felrajzolva. A bibi ott van, hogy az Antarktisz hegylancait
csak 1952-ben fedeztek fel!!!
Egy racsos sablon segitsegevel atmasoltak a regi terkepet egy mai globuszra. A tovabbi vizsgalatok es a merterseges
holdaknak a Foldrol keszitett legutobbi felvetelei megerositettek azt a feltetelezest, hogy az eredeti Piri Reis terkep
nagy magassagbol keszitett felveteleken alapul ami abban az idoben az akkori "tudassal es lehetosegekkel" lehetetlen volt.

Hmmm???...
8)
 

Efike

Állandó Tag
Állandó Tag
Igencsak érdekes az is, hogy a világ egymástól távoli pontjain lézetnek piramisok. Az egy másik kérdés, hogy az egyiptomi piramisokat az akkori kezdetleges földművelő lakosok nem is építheték. A szfinx kora is sokkal idősebb, mint a piramisoké. Nincs válasz sok-sok dologra. Én nem ítélem el Danikent, legalább a világ elé tárja az érdekességeket, embereket késztet gondolkodásra. Ez azért jobb mint a dolgok elsumákolása. Aztán - ez is régen volt - olvastam valahol, hogy Cousto ( jól írtam a nevét ? ) kapitányt meghivták egyszer, hogy deritse fel a Calipsoval a Ticitaca tó mélyét. Gondolom a tóba vetett indián aranyak miatt. Cousto állitólag két-három napig hajókázott a viz alatt, aztán összeszedte a felszerelést és szó nélkül távozott. Ez a Piri Reis térkép érdekes dolog. Soha korábban nem olvastam róla, és amikor internetkapcsolatom lett, az elsők között kezdtem keresni. Valahonnan tudtam, de biztosan nem olvastam. A lényeg a térképben, hogy csak nagy magasságból - ahogy írtad - szatellitről lehetett ezt a látószöget és pontosságot biztosítani. Nagyon valószínű az is, hogy Kolombusz nem a vakvilágba hajózott, hanem pontosan tudta, hogy létezik a másik oldalon egy földrész, csak azt hitte, hogy az India.
 

bojtorjan

Állandó Tag
Állandó Tag
Ezt az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszékének honlapjan talaltam... ok azt mondjak, hogy maga Piri Reis allitotta ossze a terkepet regebbi forrasok felhasznalasanak a segitsegevel. Ezt csak itt olvastam eloszor... a nemzetkozi konyvek, weboldalak arrol irnak, hogy csak "talalta" a terkepet.

"1513-ban egy török tengerészhadnagy és kiváló térképész, Piri Reis az Újvilágot is ábrázoló világtérképet szerkesztett. Errõl a térképrõl csak az Atlanti-óceánt ábrázoló része maradt fenn. A világtérképen olvasható magyarázat szerint Piri Reis több mûvet használt forrásként: nyolc Ptolemaiosz-térképet, négy korabeli portugál térképet, egy Dél-Ázsiát ábrázoló arab térképet (Caferiye) és egy Kolumbusz által készített Újvilág-térképet."

Engem nagyon erdekelnek az effajta rejtelyes dolgok. A piramisok is azok, ahogy irtad es akkor meg nem beszeltem peldaul a Naczka fennsikrol Peruban, vagy olyan templomok/piramisok felepiteserol Del-Amerikaban ahol legalabb 100 km-es korzetben meg csak elo sem fordul kozet. Hogy hab is legyen a tortan ezek a kozetdarabok exact ponstossaggal vannak "levagva" - mintha vajat szeltek volna. A kotombok sulya darabonkent 1000 kg, milimeter pontosan illenek egymashoz. ;-)
 

bojtorjan

Állandó Tag
Állandó Tag
...na ha mar belelendultem, csak azt sajnalom, hogy ezzekkel a temakkal kapcsolatban sok konyvem van de mind otthon vannak Ausztriaban, pedig milyen jo lenne most belelapozni mert a reszletekre mar nem emlekszem pontosan. :-(
Errol jut eszembe Efike te tudsz nemetul...lattam neha itt-ott a hozzaszolasaidban, hogy nemet szavakat hasznaltal. ;-)


Kolombusz nem a vakvilágba hajózott, hanem pontosan tudta, hogy létezik a másik oldalon egy földrész, csak azt hitte, hogy az India.

Talaltam valamit ezzel kapcsolatban a neten:


Kolumbusz korábban fedezte fel Amerikát?


Amerikát valójában nem 1492- ben fedezte fel Kolumbusz Kristóf, hanem hét évvel korábban, és nem a spanyolok, hanem a pápa titkos megbízásából - állítja Ruggero Marino olasz történész. Eszerint Kolumbusz 1492-es útja már csak visszatérés volt az Újvilágba. Legalábbis ez vehetõ ki egy XVI. századi török térképen, amelyen már feltüntették Amerika partjait, mint olyan területet, amelyet a térkép szövege szerint 1485-ben fedeztek volna fel a hitetlenek VIII. Innocent pápa megbízásából. Marino szerint mindezt minden kétséget kizáróan megerõsíti a pápának a vatikáni Szent Péter bazilikában lévõ sírján látható felirat. Ezen többek között ez olvasható: „ Novi orbis suo aevo inventi gloria", vagyis „övé a dicsõség, hogy [pontifikátusa alatt] felfedezték az Újvilágot". Csakhogy Innocent 1492 júliusában hunyt el, azelõtt, hogy Kolumbusz hajóra szállt volna, s három hónappal azt megelõzõen, hogy kikötött volna a Bahamákon. A kutatók által elfogadott nézet szerint Kolumbusz 1492-ben a spanyol Ferdinánd és Izabella megbízásából indult kalandos útjára. Csakhogy Marino azt állítja, hogy azt megelõzõen már egy utat Innocent és a vele kapcsolatban álló Medici bankház finanszírozott.

Innocent azért fizethette Kolumbusz felfedezõ útját, hogy az „Indiák" mesés kincseit megszerezve újabb keresztes hadjáratokat indíthasson, s hogy újabb lelkeket téríthessen meg. Innocent utóda, a spanyol születésû Borgia pápa, VI. Sándor „az Újvilág fölötti jogokat átruházta" a spanyol trónra. Amerika felfedezésének valódi történetére pedig azért hullott a feledés leple, mert - állítja Marino - Kolumbusz spanyol megbízói olykor hamisították a felfedezõ aláírását.

Az olasz kutató saját bevallása szerint Bausani professzor, az iszlám világhírû kutatója munkásságát folytatja, aki alaposan tanulmányozta a Piri Reis térképet, amely Piri ibn Hadji Mehmed, az ottomán flotta vezérérõl kapta elnevezését. Az 1513-ban készült térképrõl századokon át úgy vélték, hogy eltûnt. Most Isztambulban a Topkapi Múzeum õrzi. Bausani professzor szerint „Kolumbusz és az Indiák rejtélyének kulcsa" a térkép egyik magyarázó szövegében rejlik: ott ugyanis az olvasható, hogy ezeket a partokat [ti. az újonnan megtalált földrészéit] az arabok idõszámítása szerint 890-ben egy genovai hitetlen fedezte fel. Kolumbusz Genovában született, az arab idõszámítás szerinti 890 pedig Kr. sz. 1485/86-nak felel meg."
 

bojtorjan

Állandó Tag
Állandó Tag
pitti írta:
Miert nem olvastok ide bele? A Zecharia Sitchin elmondja nektek. :shock:

http://canadahun.com/forum/viewtopic.php?t=337&highlight=annunakiak

Erdekes, erdekes!...amugy mar regebben beleolvastam ebbe a topicba. Szoval te kapcsolatban allsz az
annunakiakkal mint kulugyminiszter? :D 8) :D

Viccet felreteve...
... ha megfigyeljuk jobban az emberiseg tortenelmet sokmindenre valaszt kaphatunk. Csak azt vegyuk peldanak,
hogy amikor az europaiak felfedeztek egy szigetet vagy egy uj foldreszt mit gondoltak az ottani benszulottek???
Minden, primitiv korulmenyek kozott elo nepcsoport, a nalla fejlettebbet - akik olyan dolgokkal rendelkeznek
amit ok nem tudnak onmaguknak megmagyarazni - Isteneknek tekintik.

Nem tudom olvastatok-e Passuth Laszlotol az "Esoisten siratja Mexikot"?
Tipikus pelda arra amit fennebb irtam. Ha valamit nem tudunk megmagyarazni azt termeszetfelettinek, isteninek
tekintjuk. Szerintem ebbol kifolyolag sok vallas alakult ki az emberiseg tortenelmeben.
 

bojtorjan

Állandó Tag
Állandó Tag
hetcsodamain.gif



Ismerjuk meg az ókori világ hét csodáját!

Azért muszáj az ókori jelzőt megemlítenünk, mert ismerjük a középkor és az újkori világ hét csodáját is.
Ezek a legrégebbi épületek, amelyek közül már csak egyetlen egy áll, és amelyeket még mindig csodál az emberiség. Érdemes megismerni őket!
Felmerülhet bennetek a kérdés, hogy miért pont ez a hét épület került be a csodák hetes listájába. Ez egy jó kérdés!

Egy ókori költő és utazó egy úti beszámolójában nevezte el ezeket az épületeket a világ hét csodájának és a rajongó elnevezés maradandó lett. Antipatrosz - mert így hívták az utazót - Kr.e. kétszáz évvel írt ezekről a csodákról. A hét már akkor is egy mitikus erejű számnak számított (nemcsak a magyar népmesékben tűnik fel olyan gyakran a hármas szám mellett), de hogy miért pont ez a hét, ez csak az ő ízlésének a döntése volt. Így írt útikönyvében:
"Ámulva álltam a bevehetetlen Babilon falai előtt (...) s csodáltam Zeuszt az Alpheiosz partján. Láttam a Függőkerteket s a Héliosznak emelt Kolosszust, a fenséges piramisokat és Mauszólosz hatalmas sírhelyét. Ám amikor megpillantottam Artemisz szent házát, a többi jelentéktelenné törpült, mert ehhez foghatót maga a Nap sem láthatott még."

Bár sokan kétségbe vonják, hogy Antipatrosz egyszerre láthatta volna mind a hét épületet/építményt, főleg eredeti szépségükben, hiszen mindössze 25 esztendőn át állt mind a hét csoda egyszerre, de némelyikük a Kr.e. II. században már igencsak megrongált állapotban volt. Az utazó egyiket-másikat valószínűleg csak hallomásból ismerte, de ezek is akkora hatással voltak rá, hogy olyan csodálattal írt róluk, mintha személyesen nyűgözték volna le őt.
A csodák közül van olyan, amiről egyetlen hiteles kép vagy rajz sem maradt fenn, de az elmúlt két évezred alatt nagyon sokakat megihletett a téma és a mai ember - aki már csak Kheopsz piramisát láthatja - még mindig ámulattal gondol ezekre az alkotásokra.
Ismerjük meg együtt a "csodákat"!


main.map.jpg
 

bojtorjan

Állandó Tag
Állandó Tag
1. Szemirámisz függőkertje


Elsőként egy furfangos elnevezésű kertet mutatunk be, ami nem is annyira "függő", mint ahogy azt sokan gondolják.

Mielőtt megismernétek, hogyan is keletkezett Szemirámisz függőkertje, tudnunk kell kinek is köszönhetjük eme hét csoda kiválasztását és megnevezését. Egy i.e. II. században élt görög költő és utazó, a Szidón városából származó Antipatrosz nevezi meg a hét csoda mindegyikét. Írásai az "én is ott voltam" hitelességével mutatják be az ókori építményeket, amelyek a következők: Szemirámisz függőkertje, Alexandriai világítótorony, Epheszoszi Artemisz-templom, Gízai piramisok, Mauszólosz sírboltja, Olimpiai Zeusz-szobor és a Ródoszi kolosszus.

Az építményt Nabúkudurri-asszúr király, a hódító ajándékozta feleségének, egy perzsa hercegnőnek.
Persze nem kell nagyon törni a fejünket, hogy rájöjjünk, miért is nevezték ezt kertnek. Azon azonban már inkább el kell gondolkodnunk, hogy mit is jelent a "függő" elnevezés.
Némi fejtörés után könnyen rájöhetünk, hogy az építmény hét óriási lépcsőfoka utal már arra, hogy az épület honnan kapta a nevét. Bár a hét szint mindegyike egy önálló kertrésznek számított, mégis egy egységes egésszé fogta össze az építményt. S miután a vízelevezetés is megoldottá vált, következhetett a növények telepítése. A teraszok szélére olyan növényeket ültettek, amelyek indái befutották a várfalat és lecsüngtek az alattuk lévő szintekig is.
Ha van egy kis fantáziád, csukd be a szemed és képzelj el egy ilyen kertet! Ha ez sikerült, akkor a következő képet láthatod magad előtt: egy hatalmas, meredeken emelkedő hegyet, amelyet teljesen benépesítenek a fák, bokrok, virágok. Kicsit olyan érzésed lehet, mintha a növények a levegőben lebegnének, függenének.
S ha jól dolgozott a fantáziád, akkor már te is tudod mi tárult az ókori emberek szeme elé, amikor egy ilyen kertre ránéztek.
Persze nem ez volt az egyetlen ilyen kert, amelyre Babiloniában ráleltek a kutatók. Az ókorban más királyok is készítettek ilyen kerteket, hogy ellensúlyozzák a királyi paloták kopárságát. A - hagyomány szerint - kicsit tébolyult asszír király, Szin-ahhé-eriba is alkalmazta a függőkerttel való díszítést, az asszír birodalom főistenének, Marduk temploma köré.
Ezek a kertek még Nagy Sándor hódításakor is virultak, de a vidéket később ellepte a homok, s ma már Babilon városának helyét is nehéz meghatározni.


hangg.jpg
 

bojtorjan

Állandó Tag
Állandó Tag
2. Az Alexandriai világítótorony


Nappal -
pharos.jpg
es ejjel -
e3.7w.lighthouse.jpg



Az ókori világ hét csodája közül az Alexandriai világítótorony volt az egyetlen, amely esztétikai szépségén és építészeti eleganciáján túl gyakorlati funkciót is betöltött. A tengerészeknek állandó biztonságot nyújtott a kikötőbe való visszatérésre.

A különböző korok építészeinek ezen felül sokkal többet jelentett, hisz sokáig a világ legmagasabb épülete volt. A tudósokat pedig a torony tetején található varázslatos tükör bűvölte el, amelynek tükröződését több mint 50 km-ről észre lehetett venni.

A világítótorony a mai Egyiptom területén állt.
Története egészen Nagy Sándor haláláig nyúlik vissza. Sándor halála után parancsnoka, Ptolemy Soter vette át a hatalmat Egyiptomban. A hadvezér tanúja volt Alexandria megalapításának és fővárossá alakításának. A városhoz közel fekszik egy picinyke sziget: Pharos. A neve a legendák szerint a Pharaoh szigetének változata. A szigetet gát köti össze a szárazfölddel, ezáltal kettős kikötőt biztosítva a városnak.
A veszélyes hajózási lehetőségek és a zátonyokkal teli partszakasz miatt szükség volt a világítótorony megépítésére.

I.e. 290 körül Ptolemy Soter határozta el és kezdett bele a világítótorony építésébe, de a munkálatokat már fia, Ptolemy Philadelphus fejezte be.
Az építész Euklides kortársa, Sostratus volt. Az építményt Ptolemy Soter és felesége, Berenice a Megváltó Istennek ajánlotta. Évszázadokon keresztül az Alexandriai világítótorony (melyet tévesen Pharos tornyának neveztek) messziről jelezte a kikötő helyét a tengerről érkezőknek. Éjszaka a tűz fénye mutatott utat a hajósoknak, nappal pedig a napsugarakat tükrözte vissza a torony hatalmas tükre, és ez segített a tájékozódásban.
A torony szerepelt a római pénzérméken is, ahogyan manapság is szokás a forgalomban levő bankjegyeket, érméket híres épületekkel, személyek arcképével díszíteni.

Amikor az arabok leigázták Egyiptomot, lenyűgözte őket Alexandria városa és annak gazdagsága. A világítótornyot folyamatosan említették a különböző úti beszámolóikban. Az új uralkodók miatt egyre inkább háttérbe szorult a város és a torony. Az új főváros Kairó lett, a torony pedig elveszítette gyakorlati funkcióját, amikor a tükör véletlenül összetört és soha többet nem javították meg. Ráadásul i.sz. 956-ban egy földrengés kisebb károkat okozott a toronyban, majd 1303-ban 1323-ban két nagyobb földrengés komoly pusztítást végzett az épület szerkezetében. Amikor a híres arab utazó, Ibn Battua ellátogatott Alexandriába 1349-ben, nem léphetett be a romos épületbe, még a bejáratig sem tudott eljutni.
Az utolsó fejezet a torony történetében, amikor 1480-ban az egyiptomi mameluk szultán, Qaitbay elhatározta, hogy megerősíti Alexandria védelmét. Középkori erődöt építtetett a világítótorony helyére, a torony köveit és márványait is felhasználva.
A világ hét csodája közül ma már csak egyetlen látható. A világítótorony volt, amely utolsónak tűnt el az emberiség szeme elől, ezért is lehetséges, hogy megfelelő számú ismeretünk van róla. A világítótoronyról a legtöbb információt egy arab utazó, Abou-Haggag Al-Andaloussi hagyta az utókorra, segítséget nyújtva a modern régészeknek az épület rekonstrukciójában.
Az ő leírása alapján az épület háromszintes volt: a legalsó egy négyzet alakú emelet, amely 55.9 m magas volt, a belsejében egy hengerszerű üreggel. (Ezt egyfajta "liftaknaként" használták, amelyben a tűzhöz szükséges anyagokat juttatták a torony tetejére.) A középső egy nyolcszögalapú szint, mely majd 30 m magas volt, a harmadik szint pedig, amelynek alakja egy körhöz hasonlatos, 7 m magas volt. Az alappal együtt az egész épület 117 m, amely egy mai 40 emeletes épületnek felel meg. Az épület tetejét Poseidon szobra díszítette.
Bár az Alexandriai világítótorony elpusztult, mégis építészeti szempontból számos későbbi építménynek szolgált modellként. Nyelvészeti szempontból nevet adott a világ összes világítótornyának.

LIGHTHOUSE%20OF%20ALEXANDRIA.jpg
 

bojtorjan

Állandó Tag
Állandó Tag
3. Az olimpiai Zeusz-szobor.......
hetcsoda3-3.jpg


Zeusz, a görög mitológia szerint a főisten, az istenek és az emberek legfőbb uralkodója. Féltek és rettegve tisztelték őt az istenek és az emberek, mert mindenek feletti hatalma volt. Apja felett aratott győzelme emlékére megparancsolta, hogy rendezzenek az Ő tiszteletére Olimpia városában sportversenyeket. A város a mai Görögország nyugati részén, Athéntől kb. 150 km-re nyugatra található.

Az első játékot Kr.e. 776-ban rendezték és az ősi görög időszámítás kezdetét is ehhez az évhez kapcsolják. A főisten tiszteletére tartott játékokat hamarosan már olimpiai játékok néven emlegették egész Görögországban. Négyévenként tartották meg a versenyeket, melyeknek idejére megszűntek a háborúk Olimpia környékén és Ázsiából, Szíriából, Egyiptomból és Szicíliából egyaránt érkeztek atléták ünnepelni a játékokat és dicsőíteni Zeuszt.

Kr.e. 470-ben Görögország valamennyi csücskébe eljutott a hír, hogy hatalmas templom épül Zeusznak.
A hatalmas építkezés hihetetlenül sok pénzbe került, mégsem felelt meg mindenkinek. Az általános vélemény szerint túlságosan evilági lett az építmény, amely ezáltal nem fejezhette ki kellőképen Zeusz hatalmasságát. A probléma megoldását egy varázslatos szobor elkészítésében látták.

A kor leghíresebb szobrászát, Pheidiászt bízták meg a munkával. Ő készítette el a sokat csodált remekművet, mely a templom szívében helyezkedett el.
A mű vázlatát a szobrász a műtermében készítette el gipszből, fából és vasból. Ezek után megformálta az istenség fedetlenül ábrázolt testrészeit, az arcot, a kezet, a lábat elefántcsontból. Zeusz haját, ruháját, saruját aranyból mintázta meg.
Mivel a szobor hatalmas - mintegy 13m - volt, a méretek lehetetlenné tették, hogy egy darabban szállítsák el a közelben található szentélybe. A szobrász valószínűleg részekre szedette a remekművet, melyet egyenként vitetett át a Zeusz-templom belső kamrájába.

Az alkotás nemcsak nagyságában és szépségében volt egyedülálló. Különlegessége volt, hogy a korábbi istenábrázolásokban Zeuszt mindig félelmetes haragvó istenként ábrázolták, míg Pheidiász Zeusza egy erőt és hatalmat árasztó, mégis bizalmat ébresztő öregúr volt. Ez az ábrázolásmód emlékeztethet minket Michelangelo jóságos atyafigurájára a Sistusi-kápolna freskóján.
A szobor egy 1 m magas 6.5 m széles alapzaton helyezkedett el. Az egész szobor 13 m magas volt, ami egy mai 4 emeletes ház magasságának megfelelő. Zeusz fején olivaágakból font koszorú volt. Jobb kezében győzelmi figurát tartott, mely aranyból és elefántcsontból volt. Bal kezében jogarát tartotta, melyet mindenféle fémmel díszítettek. A jogar tetején egy sas gubbasztott. A saruja és a palástja is aranyból volt, Zeusz lábait pedig szfinxek és más szárnyas figurák díszítették. A ruhájára állatokat és liliomokat véstek. A trónt aranyból, drágakövekből, ébenfából és elefántcsontból készítették.

Éveken keresztül látogatók és hívők százait vonzotta a templom a világ minden tájáról.
Az uralkodók és királyok alkalmanként ajándékaikkal díszítették a szobrot, melyek közül az egyik legjelentősebb az a gyapjú függöny, mely IV. Antiochus adománya volt. Az adományozó kilétét bizonyítja, hogy az ő nevét hímezték a függönybe jellegzetes asszíriai mintákkal és föníciai színezéssel.

Az I. sz.-ban Caligula császár megkísérelte áthelyezni a szobrot Rómába, de terve csúfos kudarccal végződött, amikor a munkásai által készített állványzat leomlott. Kr. u. 391-ben I. Theodosius császár betiltotta a versenyeket, mert azokat pogány szokásoknak minősítette, emellett bezáratta Zeusz templomát.

Olimpia városát földrengések, földcsuszamlások és árvizek pusztították és a templom az V. században komolyan megrongálódott egy tűzvészben. Mára az épület alapjait sikerült feltárni, de csak szikla és törmelékdarabkák maradtak a templomból.
A szoborról többféle legenda ismert, az egyik szerint 350-ben fosztogatók rombolták le a remekművet, egy másik szerint pedig a görögök Konstantinápolyba hurcolták és ott egy tűzvész martaléka lett.

Számos festmény és rajz megörökítette a szobrot, beleértve a líbiai másolatát. Ezek azonban mind elpusztultak. Számos rekonstrukció elkészült az évszázadok folyamán, de nem lehetünk biztosak benne, hogy ezek hű másolatai az eredetinek.
Nekünk csupán az jutott, hogy ábrándozhatunk ezen a szobron, mely a görögök leghíresebb alkotása.


*****************
Zeus.jpg
*************
 

bojtorjan

Állandó Tag
Állandó Tag
4. Kheopsz fáraó piramisa - "A Nagy Piramis".....
hetcsoda4-1.jpg



Kheopsz fáraó (Kr.e. 2551 - 2528) egyiptomi uralkodó volt, aki elhatározta, hogy elődei hagyományát követve csodálatos sírboltot építtett magának. Amikor apja, Snofru fáraó meghalt, az ifjú Kheopsz azonnal utasítást adott a piramis építésére. Természetesen azt szerette volna, ha az ő síremléke minden addigi piramisnál nagyobb és szebb lenne. Az építményt hatalmas méretei miatt "nagy piramisnak" is szokták nevezni. A kínai Nagyfal mellett Kheopsz síremléke a világon létrehozott legnagyobb emberi építmény. A világcsodák listáján övé az első hely.

A piramis meretei

Magassága 146,6 méter, vagyis akkora, mint egy ötven emeletes felhőkarcoló. A piramis közel kétmillió mészkőtömbből áll. Mivel a kész piramis súlya meghaladja a 6 400 000 tonnát, fontos volt, hogy kemény sziklatalajt válasszanak alapzatul, amely képes megtartani ezt a hatalmas építményt. Egy Gíza nevű falucskától két km-re találtak rá a megfelelő helyszínre. /Ezért is szokták Gízai piramisként is emlegetni. Manapság ez a terület Kairó területéhez tartozik./
Az építkezést gondos előkészületek előzték meg: először felrajzolták a piramis alaprajzát, majd vízmentesen záródó tégla- és vályogfallal vették körbe az egészet. A területet sakktáblaszerűen csatornákkal hálózták be.

A hatalmas előkészítő munka tíz éven át tartott. Ezekben a munkákban 4000 egyiptomi dolgozott, művészek, építészek, kőfaragók és egyéb kézművesek izzadtak a sivatag halhatatlan uralkodójának dicsőségéért. Hérodotosz, a nagyhírű görög történetíró (Kr.e. 484-425) beszámol arról, hogy a munkálatok további 20 esztendeig tartottak, ami alatt a gigantikus síremléken kereken 100.000 munkás dolgozott.
A hatalmas piramis belsejében egy titokzatos, szerteágazó folyosórendszer húzódik. Az építmény közepén megbúvó, 10,50 méter széles és 5,80 méter magas termet, a Király Kamráját egy 47 méter hosszú folyosón, a Nagy Galérián keresztül lehet elérni. A termet drága márványborítás fedi, ám a kövek felületét nem díszítik faragások. A Király Kamrájának közepén egy hatalmas, nyitott márvány szarkofág áll, ez az uralkodó sírhelye.

hetcsoda4-3.jpg




A fáraó elhunyta után az uralkodó nagy gonddal bebalzsamozott holttestét a piramis sírkamrájában helyezték el. A test belső szerveit légmentesen záródó edényekbe, az ún. kanopuszokba tették, majd ezeket a szarkofág közelébe állították. Mindazonáltal a tudósok egy része úgy véli, hogy Kheopsz fáraót sohasem temették el a híres, nagy piramisban. Ezt a meglepő feltételezést három érvvel támasztják alá:

1. A halotti kamra nincsen feldíszítve. Ez tökéletesen ellentmond az akkori szokásoknak.
2. Az elhunyt fáraó szarkofágja csak félig készült el, a teteje pedig teljesen hiányzik.
3. Rendkívül különös az a tény is, hogy a halotti teremből két szűk szellőzőcsatorna vezet a piramis felszínére. A halottaknak azonban nincs szükségük levegőre!

Valószínűnek látszik tehát, hogy Kheopsz király sohasem nyugodott ezen a helyen.

A Nagy Piramis belsejét 3500 éven keresztül senki sem háborgatta. A sírrablókat és a fosztogatókat elsősorban a rettentő félelem tartotta vissza a rablástól. Az egyiptomiak hite szerint ugyanis szörnyűséges szellemek őrzik a sírhelyet, és a szörnyetegek könyörület nélkül megölnek mindenkit, aki háborgatni meri a piramis békéjét!
Először Harun al Rasid, a hatalmas muszlim uralkodó fia, Abd Allah al Ma'mun kalifa (Kr.e. 813 - 833) hatolt be Kheopsz piramisába. Keserűen csalódnia kellett, hiszen a kamra nem rejtett semmit, csupán a denevérek ürülékének 28 cm vastag szőnyegét. Ettől kezdve a fosztogatók és a sírrablók elkerülték a számukra érdektelenné vált, üres piramis. 1168-ban a keresztes lovagok elől menekülő muszlimok felgyújtották Kairó nagy részét, mert nem akarták, hogy a város az európaiak kezére kerüljön. A háború után visszatérő egyiptomiak szétverték a Kheopsz-piramis hófehér mészkőburkolatát, és ezekből építették újjá házaikat. A piramis gyönyörű záróköve, a pyramidon is a nyersanyag-éhség áldozatává vált.
Kheopsz síremléke napjainkban csupán 137, 20 m magas, jóllehet valamikor a 144, 6 méteres magasságot is elérte. A zárókő eltávolítása miatt a piramis nem hegyes, hanem egy 10×10 méteres nagyságú, négyzet alakú terasz található a tetején. A 20-dik században a piramisok kedvelt kirándulóhelyekké váltak. A világ minden részéről érkeznek ide turisták, s ellátásuk sok szegény egyiptomi ember számára biztosít megélhetést. Elkísérik a vendégeket a Királyok Völgyébe és régi mintára készült emléktárgyakat próbálnak eladni nekik.
Napjainkban számos teória kering a piramisokról, miszerint azok valójában földönkívüli civilizációk maradványai, illetve csillagvizsgálók, melyekből megfigyeléseket végeztek a földönkívüliek a födlakókról és egyéb bolykókon élő népekről. Mivel ezeket az állításokat még nem sikerült senkinek sem bizonyítani, így addig is maradjunk meg a jó öreg Kheopsznál, aki nem érte be egy maroknyi földdel, ahová eltemetik, hanem síremlékével is kiemelkedni vágyott.


*************************************
pyramids.jpg
******************************
 
Oldal tetejére