Élet a halál után
- Téma inditó Melitta
- Kezdés dátuma
Csatlakozom a tarlóhántáshoz!
Ugyvan. Jung hozta be a szinkronitas elmeletet es a "kozos tudat" fogalmat. Akkoriban Wolfgang Pauli a Nobel dijas fizikus is ugyanerre a megallapitasra jutott es tamogatta Jungot.Sokáig nem is értettem azt a pszichológusok körében elterjedt dogmát, hogy valaki vagy freudiánus, vagy jungiánus. Nekem ők ketten egyet jelentenek. Freud az alapot, Jung a felépítményt. Jung pl. nem vetyengett azon, hogy igaz-e az ezoteria, hanem belevágott, és tapasztalatokat szerzett. Ettől válik hitelessé mindaz, amit a témában írt, vagy gondolt. Javasolnám a technikát egyes "megátalkodott" szkeptikusoknak.
Azota sok fizikus, (foleg meta fizikus) tamasztja ala a Jungi elmeletet.
Nem akarok ajanlgatni dolgokat mert Ernoe megint azt irja, hogy le akarom nyomni a torkan mint Dr. Newtont.
Arról nem is szólva, hogy az analitikus pszichológia felállítása is az ő nevéhez fűződik. Oké, a kezdeteket Freud adta meg, de ő állította fel, ő dolgozta ki.Ugyvan. Jung hozta be a szinkronitas elmeletet es a "kozos tudat" fogalmat. Akkoriban Wolfgang Pauli a Nobel dijas fizikus is ugyanerre a megallapitasra jutott es tamogatta Jungot.
Azota sok fizikus, (foleg meta fizikus) tamasztja ala a Jungi elmeletet.
Nem akarok ajanlgatni dolgokat mert Ernoe megint azt irja, hogy le akarom nyomni a torkan mint Dr. Newtont.
Nem ismerem az Ernő által hozott cikket a germán-zsidó elemzésről, de nem kétlem, hogy írt ilyet. Nem tudom, miket állapított meg, és miből. Ma már úgy gondolná ő is, sztem, hogy nem kellet volna. Életrajza szerint nagyon vágyott az elismerésre, meglehet, a kor szelleme őt is megfertőzte. Ahogy sokan csak azért lettek anak idején párt tagok, hogy vigyék valamire.
Hallo Cathy
En is igy gondolom. Az elsö beirásomban is irtam, hogy Jung több kollegájával összetüzött többek között Freud-dal is.
Nekem a neve csak onnan ismerös, hogy az elsö feleségem (egy nem buddhista psychologus) volt akivel eggyütt jártam az egyetemre és néha elcipelt az ö elöadásaira is.
Apropo, egy évfolyamtársnöje a Bali szigetekröl traditio szerint buddhista de egy mindkét lábbal a földönállo, anyagelvü természettudos lett.
Freudot pathriarchalis magatartása miatt nem szerették.
Hallo Pitti
Gyorsan levettem a polcrol a Budapesti Romai Katolikus Hittudományi Akademi egy kiadványát a bölcseleti tanszéktöl "Altalános metafizika" - hagyaték elhunyt bátyámtol - és nocsak nincs benne Jung.
Azért nem kellene Jungot lenézni, elég beleolvasni a Wikipédiába, hogy tudjuk, nem volt ő egy senki. Azt gondolom, hogy maga a pszichológia is válságban van nem biztos, hogy nem Jung járt a helyes úton és a mai fanyalgók vannak tévedésben. Úgyhogy a tekintélyét előttem még te sem tudod lerombolni, kedves Ernő.:-D
Elég rákattintani erre a linkre, hogy tudjuk ki volt ő http://jung.lap.hu/
És most olvasom valahol, hogy nem csak "antiszemita", hanem még keresztényellenes is volt. Mindezek a megbocsáthatatlan tulajdonságai ahogy látom úgy jöttek felszínre, hogy "azt mondta valaki, hogy Jung azt mondta...." és egyébként is Freud szívesen hangoztatta fűnek fának, hogy őt azért nem szereti Jung, mert zsidó.
Szerintem ez méltatlan.
sirkan49
Kitiltott (BANned)
Még csodálkozol? Egy keresztényellenes pszichológust nem tart nyilván a Római Katolikus Hittudományi Akadémia.
Kedves Ernő!
Oké. Éppen az Emlékek, álmok, gondolatokban volt egy rész, ahol Jung egy álmában látott halról apjára, mint számára a keresztény hit megtestesítőjére asszociált. Sejthettem volna, hogy keresztény felekezetű. Ámbár, az, hogy valaki történetesen evangélikus pap, még nem jelenti azt, hogy ne lehetne zsidó. Egyébként pedig teljesen mindegy.
Sokáig nem is értettem azt a pszichológusok körében elterjedt dogmát, hogy valaki vagy freudiánus, vagy jungiánus. Nekem ők ketten egyet jelentenek. Freud az alapot, Jung a felépítményt. Jung pl. nem vetyengett azon, hogy igaz-e az ezoteria, hanem belevágott, és tapasztalatokat szerzett. Ettől válik hitelessé mindaz, amit a témában írt, vagy gondolt. Javasolnám a technikát egyes "megátalkodott" szkeptikusoknak.
Igazából ma már Freudot is lassan csak a "Freudi elszólásokról" ismerjük, egyre több pszichológus egyre több mindent felülír, meg kibővít abból, amit Freud mondott. Mit lehet tudni, előbb vagy utóbb a pszichológia oda lyukadhat ki, hogy na, akkor vegyük csak elő mégis Jungot. Pl. a ma pszichológusok által is használt tudattalan fogalmát, Jung vezette be.
Szerintem az is lényeges kérdés, hogy mit nevezünk még ezotériának és mit nem. Vannak elméletek, amelyek ide sorolhatóak és vannak amelyek már kikerültek ezen fogalomkörből, és egy külön tudományágat alkot. Mindig lesznek olyan tudósok, akiknek elméleteit hajmeresztőnek, sőt a dogmatikus tudományok egyenesen eretneknek tartják. Amikor bizonyosságot nyer egy-egy elmélet létjogosultsága, akkor egyre több tudós-kutató kezd el vele foglalkozni, fejleszteni, azokon alapuló kutatásokat végezni, míg nem megalakul egy új tudományág.
Ilyen volt régen a Xenobiológia is. Most viszont meg lehet figyelni ill. látni lehetett, hogy alakul ki a biológiából és kezd el egy külön úton járni. Most meg lehet figyelni a térhódítását. Nem beszélve az újabb Mars-kutató expedícióról, aminek egyik célja, az élet nyomainak kutatása, akár élő organizmusok megtalálása. A Xenobiológia 10-15 éve nem volt több, mint a sci-fi írók agyszüleménye, és néhány lelkes amatőr biológus hobbija.
Én nem jelenteném ki, hogy Jung már nem számottevő név a pszichológiában. Szerintem eljön az idő, amikor újra előtérbe kerül egy-egy elmélete miatt, amit sokáig nem értettek és rájönnek, hogy igen is korszakalkotó volt.
Az ezoterikus tudományok és a gyakorlati tudományok között manapság egyre vékonyodika határvonal.
Erről részletesebben ír Jung, mármint az összetűzéséről Freuddal. Nos, Freud büszke volt, joggal, mindarra, amit az álmok alapján a lelki életről felfedezett, Jung azonban tovább lépett, meglátta azt a többletet is, amit Freud még nem látott. Ezt Freud úgy értékelte, hogy Jung, aki korábban teljes mértékben egyetértett az ő tanaival, most elárulta őt, és ezt soha nem tudta neki megbocsátani.
Most olvasgattam a Jungnak a Prédikáció hét halottnak c. írását. Nem csodálom, hogy buddhista körökben is ismert lett a neve.
Nem látok ellentmondást abban, hogy egy buddhista mindkét lábbal a földönállo, anyagelvü természettudos lett. Attól, hogy valaki vallásos, még nem jelenti azt, hogy ne ismerné el az anyagot, mint létezőt. Csak, mint mondtam korábban, ők egy kicsit több valóságot hisznek. Egy látható anyagit, ami megismerhető, és egy nem látható anyagon túlit.
Freud sztem is kissé patriarchális. De ez kellet ahhoz, hogy a babonának számító álomfejtést képes legyen tudományosan értelmezni, leírni. Valójában ezzel a tudományos játékkal alapozta meg a modern pszichológia kialakulását.
Csodálom, hogy a Hitudományi Akadémia anyagában nem találkoztál Jung nevével, mert ehhez a névhez fűződik a pasztorál pszichológia létrejötte is.
Elnezest Ernoe, helyesbitenem kell elirtam a dolgot.
Nem metafizikus hanem quantum fizikus amit irni akartam.
Na jol nezunk ki ha a Hittudomanyi Akademiahoz kell mennunk az igazsagot megtudni...:mrgreen:
Sztem is inkább a borban az igazság, tehát irány egy jó kis borozó! Kocsmát mégsem javasolhattam nő létemre.
Miért keresztényellenes? A keresztény tanok, igen nagy hasonlóságot mutatnak a buddhista tanokkal. Ma már bizonyítható az, hogy a keresztény tanok a buddhizmuson alapulnak.
Ami meg a Jungi kollektív tudattalan feltételezi, hogy az minden emberben megtalálható, ezzel párhuzamot lehet vonni, a kollektív tudattal, ami némely tudós szerint a következő lépcső az emberi evolúcióban. De ez sem új keletű elmélet. Az ősi távol-keleti kultúrák feltételezték, hogy az összes emberi tudás, amit felfedeztek és amit fel fognak fedezni, már eleve adott egy térben (ennek nevet is adtak asaka-mező), s mikor egy-egy emberi agy erre a térre ráhangolódik, akkor úgymond rákapcsolódik (a virtuális teret is lehetne egy mesterséges formájának tekinteni), akkor tulajdonképpen, megcsapolja azt.
Nem csodálom, hogy Kvantumfizikusok foglalkoznak a Jungi elméletekkel. Mivel bizonyos szempontból, lehet hozzá köze.
A kvantumfizikának van egy sajátos tulajdonsága, az agy az észlelő és mérő műszer (Schrödinger macskája). A kvantumfizika nem más mint a lehetőségek fizikája, lehetőség, hogy "istenné válj". Itt be is kapcsolódik a pszichológia, mivel először fel kell térképezni az emberi agyat és elmét.
Néhány kvantumelmélet szerint, térben és időben a létezés minden variációja jelen van egyszerre, s az agyad észlelése, mely az életben eddig tapasztaltak és tanultak szerint határozza, meg a valóságot, Összeomlasztja azt. Azaz az agy kiválasztja az összes variáció közül a legvalószínűbbet és a létezés többi variációját, összeomlasztja. A kiteljesedés pedig azt jelenti, amikor az agy, nem omlasztja össze a többi valóságvariánst, s ha ezt az állapotot fenn tudnád tartani egy bizonyos ideig, akkor egyszerre léteznél térben és időben mindenhol. Akkor képes lennél kiválasztani azt a valóságot ami neked tetszik, ahol jobb lenne az életed, azaz bizonyos fokig "istenné" vállnál.
Én itt tovább mennék, az álomfejtésben: dejavu, hallucináció, rémképek.
Mi van, ha ez nem az agy reakciója, egy bizonyos történésre, eseményre, mi van ha nem a többletinformációt dolgozza fel? Legalább is nem abban az értelemben, ahogy sokan gondolják. Mi van akkor, ha ezek visszamaradt emlékek, a létezésed, más variánsából? Vannak kultúrák, amik szerint, mikor alszol, máshol létezel, s mikor ébren vagy akkor tulajdonképpen a másik létezésed alszik. Bizonyos szempontból fontossá válik így az álomfejtés, mert a létezésed másvariációinak darabkáit bele tudod építeni az elmédbe, s nem is válik fontossá mivel nem a feles információk véletlenszerűen összekapcsolódott képsorozta az álom, amelyet így akar az agy törölni, vagy feldolgozni.
A kérdés az mi csoda az agyunk? A legtökéletesebb kvantumszámítógép, vagy csak idegek összessége, amely ki van szolgáltatva frusztrációinknak, félelmeinknek, a tudattalanunkban lévő rettegésnek, zavart működésének?
Akkor ezt ha lennel kedves bizonyitani?
Ha azt mondtad volna, hogy a gnosztikus tanok hasonlitanak a buddhista tanokhoz azt el tudnam fogadni. Egyenlore a katolikus egyhaz szemeben a gnoszticizmus feler egy isten karomlassal.
Ott leszek a maglyan valo megegeteseden.Hozok gyufat. :mrgreen:
Miért olyan hihetetlen? A Bibliából nagyon sok minden kimaradt. A kanonizáció során számtalan olyan írás kimaradt, amely nem fért össze, egy erős központosító hatalom nézetével. Ez a hatalom az egyház volt.
De ne is ezzel foglalkozzunk, hanem nézzük meg a párhuzamokat.
B - A buddhizmus szerint a világi jelenségek átmenetiek, azaz az ember létezése is az.
K - A kereszténység szerint a földi létezésünk, csak egy állomás, a mennyország felé tartó úton.
B - A lelkünk körforgásban van, a körforgás pedig, lelkünk megtisztulásához vezet.
K - A lelkünk csak megtisztult állapotban léphet feljebb a magasabb szférákba. Lelkünk istenből ered, isteni szikrát hordozunk magunkban, s oda is tér vissza hozzá.
B - A megtisztult lelkünk a NIRVANA-ba léphet
K - Megtisztult lelkünk a Mennyországba léphet
B - Élet védelme, minden élet számít, bűneink és jótetteink mérlegre kerülnek.
K - Élet védelme, minden élet számít, bűneink és jótetteink mérlegre kerülnek.
B - Szeretet, béke
K - Szeretet, béke
B - Meditáció, a kozmosszal való azonosulás, eggyéválás
K - Imádkozás, áhítat, hit, Istennel való egyesülés (az Őskeresztények, imádkozása, inkább volt még meditáció)
B - Ne ölj
K - Ne ölj
B - A szeretet megbékéléshez vezet
K - A szeretet által kiteljesedünk istenben, ezáltal üdvözölünk, megbékélünk
S még lehetne sorolni a párhuzamokat.
Buddha nem fektette írásba tanait, így azok megismerése közvetítők útján terjedt. Botorság azt hinni, hogy Buddha követői nem jutottak el a Szentföldre. S egy olyan világban ahol a római elnyomás alatt éltek az emberek ez kellő táptalajt jelentett a buddhista tanoknak. Az ószövetség a kollektív bűnösségről szól (leegyszerűsítve), a földi szenvedésről, csak így tisztulhatsz meg és ez által juthatsz a mennybe. Egy olyan világban ahol, elnyomás van és szenvedés, az emberek szívesen fordultak olyan tanítás felé, amely békét ígér, megvilágosodást, és megváltást. Miért nem buddhisták a keresztények, mert az alapvető hitük nem változott meg. Az újszövetséget, egyfajta reformizációnak lehet tekinteni. Bekerültek a buddhista tanítások, bár jelentős változáson estek át, de az alapok megmaradtak.
Jézus tanító volt, lelki útmutatást nyújtot.
Na most már lehet égetni.
De ne is ezzel foglalkozzunk, hanem nézzük meg a párhuzamokat.
B - A buddhizmus szerint a világi jelenségek átmenetiek, azaz az ember létezése is az.
K - A kereszténység szerint a földi létezésünk, csak egy állomás, a mennyország felé tartó úton.
B - A lelkünk körforgásban van, a körforgás pedig, lelkünk megtisztulásához vezet.
K - A lelkünk csak megtisztult állapotban léphet feljebb a magasabb szférákba. Lelkünk istenből ered, isteni szikrát hordozunk magunkban, s oda is tér vissza hozzá.
B - A megtisztult lelkünk a NIRVANA-ba léphet
K - Megtisztult lelkünk a Mennyországba léphet
B - Élet védelme, minden élet számít, bűneink és jótetteink mérlegre kerülnek.
K - Élet védelme, minden élet számít, bűneink és jótetteink mérlegre kerülnek.
B - Szeretet, béke
K - Szeretet, béke
B - Meditáció, a kozmosszal való azonosulás, eggyéválás
K - Imádkozás, áhítat, hit, Istennel való egyesülés (az Őskeresztények, imádkozása, inkább volt még meditáció)
B - Ne ölj
K - Ne ölj
B - A szeretet megbékéléshez vezet
K - A szeretet által kiteljesedünk istenben, ezáltal üdvözölünk, megbékélünk
S még lehetne sorolni a párhuzamokat.
Buddha nem fektette írásba tanait, így azok megismerése közvetítők útján terjedt. Botorság azt hinni, hogy Buddha követői nem jutottak el a Szentföldre. S egy olyan világban ahol a római elnyomás alatt éltek az emberek ez kellő táptalajt jelentett a buddhista tanoknak. Az ószövetség a kollektív bűnösségről szól (leegyszerűsítve), a földi szenvedésről, csak így tisztulhatsz meg és ez által juthatsz a mennybe. Egy olyan világban ahol, elnyomás van és szenvedés, az emberek szívesen fordultak olyan tanítás felé, amely békét ígér, megvilágosodást, és megváltást. Miért nem buddhisták a keresztények, mert az alapvető hitük nem változott meg. Az újszövetséget, egyfajta reformizációnak lehet tekinteni. Bekerültek a buddhista tanítások, bár jelentős változáson estek át, de az alapok megmaradtak.
Jézus tanító volt, lelki útmutatást nyújtot.
Na most már lehet égetni.
Ehhez szeretném hozzáfűzni, a buddhizmus és a kereszténység hasonlatosságához.
A rózsafüzér imádsága egy meditáció. Én kipróbáltam. Nem úgy kell imádkozni, mint a katolikus öreg nénikék. Ők hangosan mormolják mint az ima malmot. Hanem úgy, mint a Mária jelenésekben Mária magyarázza. Lassan, elcsitult elmével, csak az imára való odafigyeléssel. Így mantrát kapunk, meditálunk.
Én nem vagyok katolikus, evangélikus vagyok. Kíváncsiságból próbáltam ki.
Működik.kiss
Nagyon sok szeretettel Erzsi.kiss
EGy naiv tudatlan kérdés?? Tényleg nem tudom, nem vagyok jártas ezekben a dolgokban..
Mit tesz az , hogy evangélikus??Nem tudom jól kérdezek-e.. mit takar ez a szó? miben különbözik a katolikustól.? bár szerintem azzal sem vagyok teljesen tisztában.Én annyit tudok, hogy templomba járnak imádkoznak.Van külön evangélikus templom... ez nem a katolikus valamilyen formája.??
Ima.. a Krsnások is mondják a mantrát, csak azért hogy mormoljanak valamit.
Az evangélikusok is keresztények mint a katolikusok, de reformáción estek át, amit Luther Márton végzett, aki eredetileg katolikus volt. Sok mindennel nem értett egyet a katolikus vallásban, mint pl. a búcsúcédulákkal, és megreformálta a katolikus vallást.
Különbözőség a két felekezet között szembeötlő.
Az evangélikusok két színben veszik az Úrvacsorát. Külön az ostya, és külön a bor, ami egy hónapban egyszer van. Nincs körmenet, nincs szekrény, amiben a felszentelt ostyát és bort tartanák, mert az evangélikus úgy hiszik, hogy csak addig van felszentelve, míg az úrvacsora osztás tart. Nem festettek a templombelsők, fehérek. A lelkész szószékről prédikál. Sokkal egyszerűbb a ruházata is. Van presbiter közösség, ami azt jelenti, hogy a pap nem egyedül dönt az egyházközösség dolgairól, hanem a presbiterekkel együtt.
Én a rózsafüzér imádsággal az apai nagyanyám révén ismerkedtem meg, mert ő katolikus volt. Onnan tudtam, hogyan imádkozzák. Az interneten találtam rá a Mária jelenésekre, és így próbáltam ki, és jöttem rá, hogy ez egy keresztény meditáció. Mária jelenések erre mutatnak rá, mert szerintem ez volt az eredeti célja, csak a papok elsimították, és egyszerű imává egyszerűsítették.
Nem tudom, hogy a krisnások mit csinálnak, hogyan imádkoznak, mert egyáltalán nem ismerem őket, se, a szokásaikat.
De a matrával az a véleményem, hogy azt a célt szolgálja, hogy az elmét lecsendesítse, ne zakatoljon, ezzel leköti. Csendet így tud teremteni, és a szellem így tud békét közvetíteni.
Bocs, ha nem fogalmazok világosan, és pontosan.
Nagyon sok szeretettel Erzsi.kiss
.
Kedves Sirkán
Jo kérdés. Ezt feltettem egyszer a még élö anyosomnak, csak hebegett meg habogott.
Ök ugyanis nem theologusok, ök beleszületnek egy hagyományba és élik azt.
Nem töprengenek, hogy igaz vagy nem igaz amit a tekintélyt élvezö szerzetes mond.
Akadémikuskodoan mondva a Theravada iskolához tartoznak az ott élö szerzetesek, ez az egyik legrégibb irányzat.
Mégegyszer hagsulyozom, nem volt szándékomban privát dolgokat irni de ezzel akarom elhesegetni a vadat miszerint én egy Madách falanszterjelenetéböl származom.
Akár milyen jolesett a beszélgetés lassan abbahagyom mert az ima (rozsafüzér, auto- és tömeghypnozis), tömjén és füstölöpálcika ellen semmi esélyem sincs.
Ez az a modszer amivel az ember elterelheti a figyelmét az aktualitásrol.
Ez az a modszer amivel azt csinálhatunk magunkbol amit akarunk.
Olyan mint az alkohol, feledteti velünk a bánatot vagy felbátorit tettekre amit jozan ésszel nem csinálnánk.
Ha jol tudom a moszlem öngyilkos-kommando is mindig imátkozott mielött felrobbantotta magát és álldozatait.
Jozan ésszel nem tennének ilyet az emberek.
Természetesen rajtunk mulik, hogy mennyi alkoholt iszunk és mi a célunk vele. Legyen már kimondva.
Egy gondolat még az ujraszületéshez.
Meglehet, hogy egy napon mindahányan ujra "életrekelünk" mint a dinok a Jurassic-parkban,
végülis Gauß agyát, 150 évvel a halála után, az általa kiagyalt matematika segitségével konstruált mérések minden késvágás nélkül szecirozni tudja, miertne lehetne valamikor az elhalo testünket klonozni.
A helyzet csak az, hogy a kisujjambol klonozott Ernoenek csak annyi köze lenne hozzám mit amennyire egy fénykép hordja az én személyiségemet. Semenyire. Lenne két hasonloan kinézö golyo, két különbözö individum.
Röviden, ez számomra se nem oszt se nem szoroz. Talán egy hiu ember számára érdekes lehet.
Hasonló témák
