Érdekességek a történelemből

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Szeretnék olyan írásokat megosztani,
amelyek nem kerültek be a tankönyvekbe;
amelyekről olvastál, hallottál, de elfelejtetted, és jó érzéssel tölt el a felismerés, hogy ezzel már találkoztál;
amiket másképp tanultál, vagy másképp tudtál.
Kérlek, ha tetszik, ajánld másoknak is!


EGYPERCESEK AZ ÁRPÁD-KORBÓL

Álmos fejedelem


Anonymus szerint amikor a honfoglaló Árpád nagyanyja, Emese gyermeket várt, azt álmodta, hogy egy turulmadár szállt reá, s teherbe ejtette. Megtudta, hogy fia születik, akinek utódai királyokká lesznek. Ezért kapta a gyermek az Álmos nevet, amikor 819-ben megszületett.
Felnőttként a törzsfők fejedelmükké választották, s hűségesküjüket edénybe csorgatott vérrel pecsételték meg. Anonymus szerint részt vett a Kárpát-medence elfoglalásában is, s Hung várában (a későbbi Ungvár megyében) tette meg fiát, Árpádot vezérré.
A Képes krónikában egy mondat olvasható róla: „Álmost, Erdőelve országában megölték, nem volt szabad bejönnie Pannóniába.” Ennek az volt az előzménye, hogy a velünk ellenséges viszonyban lévő bolgárok biztatására a besenyők megtámadták és menekülésre kényszerítették az Etelközben lévő magyarokat, akiknek a serege Pannóniába vonult hadjáratra. A menekülők Erdélybe érve megölték Álmost.
Egyes történészek úgy vélték, hogy Álmos rituális gyilkosság áldozata lett, amelynek a besenyőktől elszenvedett vereség lehetett az oka.

Ha egy kicsit többet szeretnél tudni:

1638369156187.jpeg


Álmos vezér, Képes krónika

A honfoglaló Árpád apjának, Álmosnak az életéről kevés tényt jegyeztek le a szóbeli hagyományokat is felhasználó középkori krónikások. Anonymus szerint az anyjának, a gyermeket váró Emesének álmában isteni látomása volt: azt álmodta, hogy egy turulmadár szállt reá, s teherbe ejtette. Megálmodta, hogy fiúnak ad életet, akinek utódai királyokká lesznek. Ennek hatására kapta a gyermek az Álmos nevet, amikor 819-ben megszületett.
A honfoglaló Árpád apjának, Álmosnak az életéről kevés tényt jegyeztek le a szóbeli hagyományokat is felhasználó középkori krónikások. Anonymus szerint az anyjának, a gyermeket váró Emesének álmában isteni látomása volt: azt álmodta, hogy egy turulmadár szállt reá, s teherbe ejtette. Megálmodta, hogy fiúnak ad életet, akinek utódai királyokká lesznek. Ennek hatására kapta a gyermek az Álmos nevet, amikor 819-ben megszületett.
A vadászsólyom álombeli megjelenése azt fejezte ki, hogy védőszárnyai alá vette a magzatot, s oltalmazni fogja minden ártástól, hogy megérje a felnőttkort. A turul tehát egyrészt az utódok dicső sorsáról hozott hírt, másrészt védelmező szerepben lépett fel.
Álmos derék katonává, bölcs felnőtté vált, s a törzsfők fejedelmükké választották. Hűségesküjüket edénybe csorgatott vérrel pecsételték meg. Anonymus szerint részt vett a Kárpát-medence elfoglalásában is, s Hung várában (a későbbi Ungvár megyében) tette meg fiát, Árpádot vezérré.
Haláláról a Képes krónikában olvasható egy mondat: „Álmost, Erdőelve országában megölték, nem volt szabad bejönnie Pannóniába.” Mi volt ennek az előzménye? Elődeink 894-ben Bizánc szövetségében haddal törtek a bolgárokra, akik bosszúból a besenyőket bírták rá az Etelközben tartózkodó magyar törzsek megtámadására. Ekkor Árpád és fia, Levente éppen Pannóniába vonultak hadjáratra, így a besenyők a védtelenül maradt hét törzset menekülésre, új haza keresésére kényszerítették, s amikor elérték Erdély határát, Álmost megölték.
A halálát sokan rituális gyilkosságnak tartják, s összefüggésbe hozzák a kazároknál dívott fejedelemölés szokásával. A kazároknak két királyuk volt, egy főkirály és egy ténylegesen uralkodó alkirály. A főkirály életét akkor oltották ki, amikor a 40 esztendős uralma letelt, mondván: „már megfogyatkozott értelme és meggyengült ítélete”. Az alkirályt abban az esetben ölték meg, ha uralkodása idején katasztrofális csapás, éhínség, járvány sújtotta a népét, vagy fontos csatát veszített. Az idős Álmos korábban lehetett a szakrális, szentnek tartott főfejedelem, s megölésére a besenyőktől elszenvedett vereség adhatott okot.
 
Utoljára módosítva:

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Szövetségkötés nomád módra

A frankok és a bolgárok 894-ben kereskedelmi zárlattal hozták nehéz helyzetbe a morvákat, akiknek az uralkodója, Szvatopluk a magyaroktól kért segítséget a Pannóniában élő ellenfeleik ellen. A szövetséget nomád módra erősítették meg: kettéhasítottak egy kutyát, s a vérét mindkét fél képviselői megízlelték.

Ha egy kicsit többet szeretnél tudni:

A frankok és a bolgárok 894-ben kereskedelmi zárlattal hozták nehéz helyzetbe a morvákat, akiknek az uralkodója, Szvatopluk a magyarokhoz fordult segítségért. Követei Árpádot és Kurszánt arra kérték, hogy támadják meg a morvák Kárpát-medencében élő ellenfeleit, főképpen Pannóniát. Bizonyára ennek a szövetségnek az emlékét őrizte meg a fehér ló mondája, amely szerint Árpád a követe által egy fehér lóért, nyeregért és fékért vette meg az új hazát Szvatopluktól, akitől cserébe egy csomó füvet, egy korsó vizet és egy marék földet kapott.
A történetbe a szövetkezésnek egy olyan módját szőtték bele, amely jellemző volt a nomád népekre. Hogy ez miként folyt le, egy bizánci-bolgár békekötés kapcsán jegyezték le. V. Leó császár 815-ben kötött békét Omurtag bolgár kánnal, amit nem csak keresztény módra, hanem bolgár szokás szerint is megerősítettek, mégpedig a következőképpen: kettéhasítottak egy kutyát, a vérét mindketten megízlelték, azután a császár egy serleg vizet öntött a földre, megfordított egy nyerget, s végül kezébe vett egy maroknyi füvet.
Így, vagy hasonlóan pecsételték meg a megállapodásaikat elődeink is. Bizonyítja ezt Theotmár salzburgi érsek (874-907) IX. János pápához írt levelének egy részlete, amely szerint a morvák azzal vádolták meg a frankokat, hogy 899-ben „kutyára vagy farkasra és más istentelen és pogány dolgokra” esküdve léptek szövetségre a magyarokkal, s ezzel megsértették a keresztény vallást. Az érsek a vádat nem tagadta, de megjegyezte, hogy a morvák éveken át, többször is ugyanígy szentesítették az egyezségüket a magyarokkal.

Hogyan zajlott le a vérszerződés?

A magyarok hét törzse Etelközben lépett szövetségre egymással, s azt vérszerződéssel pecsételték meg, amit Anonymus így örökített meg: „Akkor közakarattal ezt mondták: „A mai naptól kezdve téged vezérünkké és parancsolónkká választunk, s a hová a szerencséd visz, oda követünk téged.” Majd a fent említett férfiak mindegyike Álmos vezérért –pogány szokás szerint- saját vérét egy edénybe csorgatta, s esküjét ezzel szentesítette.” A szövetséget kötőket Anonymus hétmagyarnak, hét férfiúnak, hét fejedelmi személynek nevezte.
Hogy miként zajlott le Etelközben a vérszerződés? Nem tudjuk. Lehetséges, hogy sehogyan sem? Hiteles bizonyíték nincs rá, hogy a törzsfők ily módon erősítették volna meg a szövetségüket. Az viszont tény, hogy a magyarságot alkotó nép nemzetségeit vérrokonság fűzte össze.
Székely Bertalan: Vérszerződés
1638543096980.png
Ha egy kicsit többet szeretnél tudni:

A frankok és a bolgárok 894-ben kereskedelmi zárlattal hozták nehéz helyzetbe a morvákat, akiknek az uralkodója, Szvatopluk a magyarokhoz fordult segítségért. Követei Árpádot és Kurszánt arra kérték, hogy támadják meg a morvák Kárpát-medencében élő ellenfeleit, főképpen Pannóniát. Bizonyára ennek a szövetségnek az emlékét őrizte meg a fehér ló mondája, amely szerint Árpád a követe által egy fehér lóért, nyeregért és fékért vette meg az új hazát Szvatopluktól, akitől cserébe egy csomó füvet, egy korsó vizet és egy marék földet kapott.

A történetbe a szövetkezésnek egy olyan módját szőtték bele, amely jellemző volt a nomád népekre. Hogy ez miként folyt le, egy bizánci-bolgár békekötés kapcsán jegyezték le. V. Leó császár 815-ben kötött békét Omurtag bolgár kánnal, amit nem csak keresztény módra, hanem bolgár szokás szerint is megerősítettek, mégpedig a következőképpen: kettéhasítottak egy kutyát, a vérét mindketten megízlelték, azután a császár egy serleg vizet öntött a földre, megfordított egy nyerget, s végül kezébe vett egy maroknyi füvet.

Így, vagy hasonlóan pecsételték meg a megállapodásaikat elődeink is. Bizonyítja ezt Theotmár salzburgi érsek (874-907) IX. János pápához írt levelének egy részlete, amely szerint a morvák azzal vádolták meg a frankokat, hogy 899-ben „kutyára vagy farkasra és más istentelen és pogány dolgokra” esküdve léptek szövetségre a magyarokkal, s ezzel megsértették a keresztény vallást. Az érsek a vádat nem tagadta, de megjegyezte, hogy a morvák éveken át, többször is ugyanígy szentesítették az egyezségüket a magyarokkal.


KITEKINTŐ
Nőfaló Lajosok

A Napkirály nagyapját, IV. Henriket (1589-1610) nevezték „gáláns kakasnak”, „szoknyavadásznak”, telhetetlen nőfalónak. Körülbelül negyven szeretője volt, s 12 törvénytelen gyermeke született. A toscanai követ szerint az udvara olyan volt, mint egy bordélyház.
Az alma nem esett messze a fájától, az udvarban szinte minden hölgyet elcsábított, aki felkeltette az érdeklődését. E téren türelmetlen volt, mert ha a szeretője túl lassan vetkőzött, nem átallotta a közelben lévő szolgálólányt vagy az öltöztetőnőt megölelgetni. Természetesen a feleségét sem hanyagolta el, aki tudomásul vette férje hűtlenségét, ahogy más királynék, vagy arisztokratafeleségek.
A francia uralkodóktól el is várták, hogy szeretőt tartsanak, mert azt a férfiasságuk bizonyítékának tekintették. E téren XV. Lajos sem kilógott a sorból, a XVI.-nak viszont nem volt szeretője.​
 

setni

Állandó Tag
Állandó Tag
Szövetségkötés nomád módra

A frankok és a bolgárok 894-ben kereskedelmi zárlattal hozták nehéz helyzetbe a morvákat, akiknek az uralkodója, Szvatopluk a magyaroktól kért segítséget a Pannóniában élő ellenfeleik ellen. A szövetséget nomád módra erősítették meg: kettéhasítottak egy kutyát, s a vérét mindkét fél képviselői megízlelték.

Ha egy kicsit többet szeretnél tudni:

A frankok és a bolgárok 894-ben kereskedelmi zárlattal hozták nehéz helyzetbe a morvákat, akiknek az uralkodója, Szvatopluk a magyarokhoz fordult segítségért. Követei Árpádot és Kurszánt arra kérték, hogy támadják meg a morvák Kárpát-medencében élő ellenfeleit, főképpen Pannóniát. Bizonyára ennek a szövetségnek az emlékét őrizte meg a fehér ló mondája, amely szerint Árpád a követe által egy fehér lóért, nyeregért és fékért vette meg az új hazát Szvatopluktól, akitől cserébe egy csomó füvet, egy korsó vizet és egy marék földet kapott.
A történetbe a szövetkezésnek egy olyan módját szőtték bele, amely jellemző volt a nomád népekre. Hogy ez miként folyt le, egy bizánci-bolgár békekötés kapcsán jegyezték le. V. Leó császár 815-ben kötött békét Omurtag bolgár kánnal, amit nem csak keresztény módra, hanem bolgár szokás szerint is megerősítettek, mégpedig a következőképpen: kettéhasítottak egy kutyát, a vérét mindketten megízlelték, azután a császár egy serleg vizet öntött a földre, megfordított egy nyerget, s végül kezébe vett egy maroknyi füvet.
Így, vagy hasonlóan pecsételték meg a megállapodásaikat elődeink is. Bizonyítja ezt Theotmár salzburgi érsek (874-907) IX. János pápához írt levelének egy részlete, amely szerint a morvák azzal vádolták meg a frankokat, hogy 899-ben „kutyára vagy farkasra és más istentelen és pogány dolgokra” esküdve léptek szövetségre a magyarokkal, s ezzel megsértették a keresztény vallást. Az érsek a vádat nem tagadta, de megjegyezte, hogy a morvák éveken át, többször is ugyanígy szentesítették az egyezségüket a magyarokkal.

Hogyan zajlott le a vérszerződés?

A magyarok hét törzse Etelközben lépett szövetségre egymással, s azt vérszerződéssel pecsételték meg, amit Anonymus így örökített meg: „Akkor közakarattal ezt mondták: „A mai naptól kezdve téged vezérünkké és parancsolónkká választunk, s a hová a szerencséd visz, oda követünk téged.” Majd a fent említett férfiak mindegyike Álmos vezérért –pogány szokás szerint- saját vérét egy edénybe csorgatta, s esküjét ezzel szentesítette.” A szövetséget kötőket Anonymus hétmagyarnak, hét férfiúnak, hét fejedelmi személynek nevezte.
Hogy miként zajlott le Etelközben a vérszerződés? Nem tudjuk. Lehetséges, hogy sehogyan sem? Hiteles bizonyíték nincs rá, hogy a törzsfők ily módon erősítették volna meg a szövetségüket. Az viszont tény, hogy a magyarságot alkotó nép nemzetségeit vérrokonság fűzte össze.
Székely Bertalan: Vérszerződés
Csatolás megtekintése 1830783
Ha egy kicsit többet szeretnél tudni:

A frankok és a bolgárok 894-ben kereskedelmi zárlattal hozták nehéz helyzetbe a morvákat, akiknek az uralkodója, Szvatopluk a magyarokhoz fordult segítségért. Követei Árpádot és Kurszánt arra kérték, hogy támadják meg a morvák Kárpát-medencében élő ellenfeleit, főképpen Pannóniát. Bizonyára ennek a szövetségnek az emlékét őrizte meg a fehér ló mondája, amely szerint Árpád a követe által egy fehér lóért, nyeregért és fékért vette meg az új hazát Szvatopluktól, akitől cserébe egy csomó füvet, egy korsó vizet és egy marék földet kapott.

A történetbe a szövetkezésnek egy olyan módját szőtték bele, amely jellemző volt a nomád népekre. Hogy ez miként folyt le, egy bizánci-bolgár békekötés kapcsán jegyezték le. V. Leó császár 815-ben kötött békét Omurtag bolgár kánnal, amit nem csak keresztény módra, hanem bolgár szokás szerint is megerősítettek, mégpedig a következőképpen: kettéhasítottak egy kutyát, a vérét mindketten megízlelték, azután a császár egy serleg vizet öntött a földre, megfordított egy nyerget, s végül kezébe vett egy maroknyi füvet.

Így, vagy hasonlóan pecsételték meg a megállapodásaikat elődeink is. Bizonyítja ezt Theotmár salzburgi érsek (874-907) IX. János pápához írt levelének egy részlete, amely szerint a morvák azzal vádolták meg a frankokat, hogy 899-ben „kutyára vagy farkasra és más istentelen és pogány dolgokra” esküdve léptek szövetségre a magyarokkal, s ezzel megsértették a keresztény vallást. Az érsek a vádat nem tagadta, de megjegyezte, hogy a morvák éveken át, többször is ugyanígy szentesítették az egyezségüket a magyarokkal.


KITEKINTŐ
Nőfaló Lajosok

A Napkirály nagyapját, IV. Henriket (1589-1610) nevezték „gáláns kakasnak”, „szoknyavadásznak”, telhetetlen nőfalónak. Körülbelül negyven szeretője volt, s 12 törvénytelen gyermeke született. A toscanai követ szerint az udvara olyan volt, mint egy bordélyház.
Az alma nem esett messze a fájától, az udvarban szinte minden hölgyet elcsábított, aki felkeltette az érdeklődését. E téren türelmetlen volt, mert ha a szeretője túl lassan vetkőzött, nem átallotta a közelben lévő szolgálólányt vagy az öltöztetőnőt megölelgetni. Természetesen a feleségét sem hanyagolta el, aki tudomásul vette férje hűtlenségét, ahogy más királynék, vagy arisztokratafeleségek.
A francia uralkodóktól el is várták, hogy szeretőt tartsanak, mert azt a férfiasságuk bizonyítékának tekintették. E téren XV. Lajos sem kilógott a sorból, a XVI.-nak viszont nem volt szeretője.​
Mintha elég nagyokat ugrottál volna az időben ....IX. század majd a XVII....de, ha ez a célod akkor oké.
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Mintha elég nagyokat ugrottál volna az időben ....IX. század majd a XVII....de, ha ez a célod akkor oké.
A magyar témákat időrendben szándékozom elhelyezni. Ezekből két könyvre való kész: Egypercesek az Árpád-korból és az Egypercesek az Anjou-korból. A későbbi századokból is nagyon sok írás kész. A Kitekintő címmel arra szerettem volna utalni, hogy nem magyar téma következik, azokat viszont az időben csapongva gondoltam feltölteni. Lehet, hogy más címmel kellene az "egyetemes" történelmi érdekességeket felrakni. És egyelőre nem tudom, hogy miképp lehet egy új érdekességet úgy feltölteni, hogy ne a már feltett után, hanem az elé kerüljön. Nagyon köszönöm, hogy megtiszteltél a megjegyzéseddel. Kellemes hétvégét kívánok.
 

setni

Állandó Tag
Állandó Tag
Szeretnék olyan írásokat megosztani,
amelyek nem kerültek be a tankönyvekbe;
amelyekről olvastál, hallottál, de elfelejtetted, és jó érzéssel tölt el a felismerés, hogy ezzel már találkoztál;
amiket másképp tanultál, vagy másképp tudtál.
Kérlek, ha tetszik, ajánld másoknak is!


EGYPERCESEK AZ ÁRPÁD-KORBÓL

Álmos fejedelem


Anonymus szerint amikor a honfoglaló Árpád nagyanyja, Emese gyermeket várt, azt álmodta, hogy egy turulmadár szállt reá, s teherbe ejtette. Megtudta, hogy fia születik, akinek utódai királyokká lesznek. Ezért kapta a gyermek az Álmos nevet, amikor 819-ben megszületett.
Felnőttként a törzsfők fejedelmükké választották, s hűségesküjüket edénybe csorgatott vérrel pecsételték meg. Anonymus szerint részt vett a Kárpát-medence elfoglalásában is, s Hung várában (a későbbi Ungvár megyében) tette meg fiát, Árpádot vezérré.
A Képes krónikában egy mondat olvasható róla: „Álmost, Erdőelve országában megölték, nem volt szabad bejönnie Pannóniába.” Ennek az volt az előzménye, hogy a velünk ellenséges viszonyban lévő bolgárok biztatására a besenyők megtámadták és menekülésre kényszerítették az Etelközben lévő magyarokat, akiknek a serege Pannóniába vonult hadjáratra. A menekülők Erdélybe érve megölték Álmost.
Egyes történészek úgy vélték, hogy Álmos rituális gyilkosság áldozata lett, amelynek a besenyőktől elszenvedett vereség lehetett az oka.

Ha egy kicsit többet szeretnél tudni:

Csatolás megtekintése 1830407


Álmos vezér, Képes krónika

A honfoglaló Árpád apjának, Álmosnak az életéről kevés tényt jegyeztek le a szóbeli hagyományokat is felhasználó középkori krónikások. Anonymus szerint az anyjának, a gyermeket váró Emesének álmában isteni látomása volt: azt álmodta, hogy egy turulmadár szállt reá, s teherbe ejtette. Megálmodta, hogy fiúnak ad életet, akinek utódai királyokká lesznek. Ennek hatására kapta a gyermek az Álmos nevet, amikor 819-ben megszületett.
A honfoglaló Árpád apjának, Álmosnak az életéről kevés tényt jegyeztek le a szóbeli hagyományokat is felhasználó középkori krónikások. Anonymus szerint az anyjának, a gyermeket váró Emesének álmában isteni látomása volt: azt álmodta, hogy egy turulmadár szállt reá, s teherbe ejtette. Megálmodta, hogy fiúnak ad életet, akinek utódai királyokká lesznek. Ennek hatására kapta a gyermek az Álmos nevet, amikor 819-ben megszületett.
A vadászsólyom álombeli megjelenése azt fejezte ki, hogy védőszárnyai alá vette a magzatot, s oltalmazni fogja minden ártástól, hogy megérje a felnőttkort. A turul tehát egyrészt az utódok dicső sorsáról hozott hírt, másrészt védelmező szerepben lépett fel.
Álmos derék katonává, bölcs felnőtté vált, s a törzsfők fejedelmükké választották. Hűségesküjüket edénybe csorgatott vérrel pecsételték meg. Anonymus szerint részt vett a Kárpát-medence elfoglalásában is, s Hung várában (a későbbi Ungvár megyében) tette meg fiát, Árpádot vezérré.
Haláláról a Képes krónikában olvasható egy mondat: „Álmost, Erdőelve országában megölték, nem volt szabad bejönnie Pannóniába.” Mi volt ennek az előzménye? Elődeink 894-ben Bizánc szövetségében haddal törtek a bolgárokra, akik bosszúból a besenyőket bírták rá az Etelközben tartózkodó magyar törzsek megtámadására. Ekkor Árpád és fia, Levente éppen Pannóniába vonultak hadjáratra, így a besenyők a védtelenül maradt hét törzset menekülésre, új haza keresésére kényszerítették, s amikor elérték Erdély határát, Álmost megölték.
A halálát sokan rituális gyilkosságnak tartják, s összefüggésbe hozzák a kazároknál dívott fejedelemölés szokásával. A kazároknak két királyuk volt, egy főkirály és egy ténylegesen uralkodó alkirály. A főkirály életét akkor oltották ki, amikor a 40 esztendős uralma letelt, mondván: „már megfogyatkozott értelme és meggyengült ítélete”. Az alkirályt abban az esetben ölték meg, ha uralkodása idején katasztrofális csapás, éhínség, járvány sújtotta a népét, vagy fontos csatát veszített. Az idős Álmos korábban lehetett a szakrális, szentnek tartott főfejedelem, s megölésére a besenyőktől elszenvedett vereség adhatott okot.
Ha már leírtad akkor megkérdezném szerinted miért Árpád-ház a királyaink neve miért nem Álmos-ház?
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Ha már leírtad akkor megkérdezném szerinted miért Árpád-ház a királyaink neve miért nem Álmos-ház?
A honfoglalás új korszakot nyitó esemény volt népünk történetében, s e hadművelet irányítója Árpád volt. Álmosnak egyetlen jelentős tettéről sem tudunk.
 

setni

Állandó Tag
Állandó Tag
A honfoglalás új korszakot nyitó esemény volt népünk történetében, s e hadművelet irányítója Árpád volt. Álmosnak egyetlen jelentős tettéről sem tudunk.
Igen lehet....
Amit olvastam erről annyi hogy az Árpád-ház szót 1770 óta használják előtte szent királyok nemzetsége kifejezéssel éltek.
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Árpád volt a honfoglaló vezér?

Akadtak olyan történészek, akik szerint nem Árpád, hanem fejedelemtársa, Kurszán volt a honfoglaló vezér. Mire alapozták a vélekedésüket?
Miután elődeink Etelközbe költöztek, a kazár kagán felajánlotta a magyarok első vajdájának, Levédinek, hogy hűségeskü ellenében fejedelemmé teszi. Levédi Álmosnak engedte át az ajánlatot. Végül a kazár követek beleegyezésével a megállapodás megpecsételéseként Álmos helyett a fiát, Árpádot emelték pajzsra.
Másik érvük: a nyugati krónikákban több ízben szerepel Kurszán neve, Árpádé egyszer sem.
Anonymus 300 évvel később eltúlozta Árpád szerepét, s annyira bevésődött a magyarság emlékezetébe, hogy utódait Árpád-háziaknak, és nem Álmos-háziaknak nevezik.
Az általánosan elfogadott álláspont: a honfoglalás vezetője Árpád fejedelem volt.
Árpád fejedelem (Budapest, Hősök tere)

1638634536348.png
Ha egy kicsit többet szeretnél tudni:
Igen lehet....
Amit olvastam erről annyi hogy az Árpád-ház szót 1770 óta használják előtte szent királyok nemzetsége kifejezéssel éltek.
Igen lehet....
Amit olvastam erről annyi hogy az Árpád-ház szót 1770 óta használják előtte szent királyok nemzetsége kifejezéssel éltek.
Ha a töritanárod lehettem volna, a jó kérdésedést ötöst adtam volna. Többet ér a gondolkodás, mint tíz bemagolt sor a tankönyvből. A szent királyok nemzetsége sem egészen pontos, hisz mindössze két szent királyunk volt, s már rögtön az elsőnek nem volt trónörököse, hisz Imre herceg még István életében meghalt. Szent Lászlót sem a fia követte a trónon, lévén csak egy lánya, Piroska. A történészek egy-egy szakkifejezést tiszteletből megtartanak, de ha születik egy pontosabb, kifejezőbb, azt kezdik használni.

Akadtak olyan történészek, akik felvetették, hogy nem Árpád, hanem fejedelemtársa, Kurszán volt a Kárpát-medence birtokba vételének katonai irányítója. Mire alapozták a vélekedésüket?
Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár 950 táján született művében azt írta, hogy miután elődeink Etelközbe költöztek, a kazár kagán magához hívatta a magyarok első vajdáját, Levédit, és felajánlotta neki, hogy a magyarok fejedelmévé teszi, ha hűséget és engedelmességet fogad neki. Levédi visszautasította az ajánlatot, a megtiszteltetést a másik vajdának, Álmosnak engedte át. Ezután a Levédivel érkezett kazár követek abban egyeztek meg a magyarok vezetőivel, hogy nem Álmos, hanem a fia, a tekintélyes, bölcs és vitéz Árpád lesz a fejedelem. Az egyezség megpecsételéséül Árpádot kazár szokás szerint pajzsra emelték. Ekkor Álmos még innen volt a negyvenen, Árpád pedig tizenöt körül járhatott, s apjánál aligha rendelkezett különb erényekkel.
Az Árpád fővezéri szerepét megkérdőjelezők szerint Álmos feláldozása is annak a jele, hogy ő töltötte be a kende méltóságot, hiszen csak istenként tisztelt fejedelemként érhette erőszakos halál. Érvként hozzák fel azt is, hogy Árpád neve nem szerepel a korabeli nyugati forrásokban, fejedelemtársáé, Kurszáné viszont igen. Őt emlegetik a kalandozások kapcsán is.
Azt nem vonják kétségbe, hogy Árpád kendeként fontos szerepet játszott a honfoglalásban, de bizonyosnak veszik, hogy ez a szerep nem volt akkora, mint amekkorának Anonymus háromszáz évvel később beállította. Felruházta olyan tulajdonságokkal, tettekkel és vitézséggel, amelyre méltán lehettek büszkék a leszármazottai. Neve elválaszthatatlanul összeforrt a magyarság sorsát
alapvetően meghatározó honfoglalás személyes vezetésével, s ez mélyen bevésődött népe emlékezetébe. Ezért nevezték utódait Árpád-házinak, és nem Álmos-házinak.
Mindezek történészi vélekedések. Az általánosan elfogadott álláspont az, hogy Árpád fejedelem 895-ben a fősereg élén, a Vereckei-hágón keresztül nyomult be a Kárpát-medencébe.
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Kegyetlen kalandozók

A 9. század első felében a magyarok zömmel a nyugati országokba vezettek hadjáratokat, amelyekről a különféle krónikák gyűlölködve, a valóságot feketébbre festve számoltak be. A kegyetlen kalandozók városokat romboltak le, templomokat gyújtottak fel, raboltak, fosztogattak, és rengeteg ember életét kioltották.
Falfestményrészlet az aquileiai székesegyház altemplomában:
1638714113809.png

Ha egy kicsit többet akarsz tudni:

A kalandozó magyarok legtöbbször Bajorországba, Lombardiába, a frankok és a szászok országába vezettek hadjáratot, de jártak Brémában, Flandriában, az Atlanti-óceán franciaországi partvidékén, Spanyolország középső részén, a Balkánon Konstantinápolyban, s rátörtek a mai Lengyelország területén a fehér horvátokra is. Tetteikről a korabeli évkönyvek, krónikák sokszor gyűlölködve, túlzásokba esve számoltak be. Az egyik krónikás így jellemezte őket: „a várakat lerombolják, az egyházakat tűzzel emésztik el, a népeket legyilkolják, és hogy még jobban féljenek tőlük, megisszák a megöltek vérét.” Ahol megjelentek a magyarok, ott pánikszerűen menekültek az emberek, s mindenük a kalandozók zsákmányává vált. A fallal övezett városok, várkastélyok biztonságot jelentettek lakóik számára, mivel a magyarok ostromhoz szükséges felszerelést nem vittek magukkal. Amikor ütközetre került sor, a keresztények ajkáról „a szent és csodálatos Kyrie eleison, „Isten irgalmazz” kiáltás hallatszott, a kalandozókéról „az ocsmány és ördögi hui, hui.”
Feljegyezték róluk, hogy 900-ban végigdúlták Észak-Itáliát, s egyetlen ütközetben, egy nap alatt húszezer ember életét oltották ki. Betörtek Bajorországba is, ahol egy nap alatt ötven mérföldnyi területen mindent elpusztítottak.

Fondorlatos ígéretek

A honfoglalást követő évtizedekben Itáliába is több ízben indítottak hadjáratot. Egy alkalommal Berengár király (888-924) erős hadával találták szembe magukat. Az összecsapást el akarták kerülni, ezért felajánlották az uralkodónak, hogy átengedik neki a zsákmányukat, ha szabadon hazatérhetnek. Berengár beleegyezett. Kissé később a magyar had rajtaütött a király seregén, és győztesen távoztak a csatamezőről.

Ha egy kicsit többet akarsz tudni:

901-ben egy magyar sereg betört a longobárdok földjére, s gyilkoltak, gyújtogattak, raboltak. „Amikor a föld lakosai egybegyűlve megkíséreltek ellenállni ..., megszámlálhatatlan népsokaság pusztult el nyíllövéseiktől”, köztük sok püspök és gróf is.
Egy alkalommal, amikor I. Berengár itáliai király (888-924) országára támadtak, az nagy sereggel szállt szembe velük. A meglepett betolakodók követeket küldtek a királyhoz, s azt kérték, hogy a zsákmányukért cserébe engedje bántatlanul haza őket. Berengárék kigúnyolták a követeket. Ezután még csábítóbb ígéretet tettek: odaadják a fegyvereiket és a lovaikat is, és soha többé nem fognak Itáliába betörni, s erre a fiaikat is kezesül adják. Az újabb elutasítás után a kalandozók váratlanul rájuk törtek, „egyeseknek az ételt a torkukon szúrták át, másokat megakadályoztak a futásban, mivel elvették a lovaikat”, s fényes győzelmet arattak. Ezután hatalmas területeket pusztítottak végig.
 

setni

Állandó Tag
Állandó Tag
Ha a töritanárod lehettem volna, a jó kérdésedést ötöst adtam volna.
Igen hasonlóan cselekedett :D
Amiről írsz az a Brenta menet csat lefolyása. Az is elég szokatlan volt hogy a kalandozó (zsoldos) sereg ott töltötte a telet.
Van aki szerinte ez akár lehetett a honfoglalás kiterjesztésére tett próbálkozás. de, mivel észak itália sűrűn lakott
volt így nem egy lovas népnek való haza.
Ezek teóriák.
 

eddy56

Állandó Tag
Állandó Tag
Árpád volt a honfoglaló vezér?

Akadtak olyan történészek, akik szerint nem Árpád, hanem fejedelemtársa, Kurszán volt a honfoglaló vezér. Mire alapozták a vélekedésüket?
Miután elődeink Etelközbe költöztek, a kazár kagán felajánlotta a magyarok első vajdájának, Levédinek, hogy hűségeskü ellenében fejedelemmé teszi. Levédi Álmosnak engedte át az ajánlatot. Végül a kazár követek beleegyezésével a megállapodás megpecsételéseként Álmos helyett a fiát, Árpádot emelték pajzsra.
Másik érvük: a nyugati krónikákban több ízben szerepel Kurszán neve, Árpádé egyszer sem.
Anonymus 300 évvel később eltúlozta Árpád szerepét, s annyira bevésődött a magyarság emlékezetébe, hogy utódait Árpád-háziaknak, és nem Álmos-háziaknak nevezik.
Az általánosan elfogadott álláspont: a honfoglalás vezetője Árpád fejedelem volt.
Árpád fejedelem (Budapest, Hősök tere)

Csatolás megtekintése 1831032
Ha egy kicsit többet szeretnél tudni:


Ha a töritanárod lehettem volna, a jó kérdésedést ötöst adtam volna. Többet ér a gondolkodás, mint tíz bemagolt sor a tankönyvből. A szent királyok nemzetsége sem egészen pontos, hisz mindössze két szent királyunk volt, s már rögtön az elsőnek nem volt trónörököse, hisz Imre herceg még István életében meghalt. Szent Lászlót sem a fia követte a trónon, lévén csak egy lánya, Piroska. A történészek egy-egy szakkifejezést tiszteletből megtartanak, de ha születik egy pontosabb, kifejezőbb, azt kezdik használni.

Akadtak olyan történészek, akik felvetették, hogy nem Árpád, hanem fejedelemtársa, Kurszán volt a Kárpát-medence birtokba vételének katonai irányítója. Mire alapozták a vélekedésüket?
Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár 950 táján született művében azt írta, hogy miután elődeink Etelközbe költöztek, a kazár kagán magához hívatta a magyarok első vajdáját, Levédit, és felajánlotta neki, hogy a magyarok fejedelmévé teszi, ha hűséget és engedelmességet fogad neki. Levédi visszautasította az ajánlatot, a megtiszteltetést a másik vajdának, Álmosnak engedte át. Ezután a Levédivel érkezett kazár követek abban egyeztek meg a magyarok vezetőivel, hogy nem Álmos, hanem a fia, a tekintélyes, bölcs és vitéz Árpád lesz a fejedelem. Az egyezség megpecsételéséül Árpádot kazár szokás szerint pajzsra emelték. Ekkor Álmos még innen volt a negyvenen, Árpád pedig tizenöt körül járhatott, s apjánál aligha rendelkezett különb erényekkel.
Az Árpád fővezéri szerepét megkérdőjelezők szerint Álmos feláldozása is annak a jele, hogy ő töltötte be a kende méltóságot, hiszen csak istenként tisztelt fejedelemként érhette erőszakos halál. Érvként hozzák fel azt is, hogy Árpád neve nem szerepel a korabeli nyugati forrásokban, fejedelemtársáé, Kurszáné viszont igen. Őt emlegetik a kalandozások kapcsán is.
Azt nem vonják kétségbe, hogy Árpád kendeként fontos szerepet játszott a honfoglalásban, de bizonyosnak veszik, hogy ez a szerep nem volt akkora, mint amekkorának Anonymus háromszáz évvel később beállította. Felruházta olyan tulajdonságokkal, tettekkel és vitézséggel, amelyre méltán lehettek büszkék a leszármazottai. Neve elválaszthatatlanul összeforrt a magyarság sorsát
alapvetően meghatározó honfoglalás személyes vezetésével, s ez mélyen bevésődött népe emlékezetébe. Ezért nevezték utódait Árpád-házinak, és nem Álmos-házinak.
Mindezek történészi vélekedések. Az általánosan elfogadott álláspont az, hogy Árpád fejedelem 895-ben a fősereg élén, a Vereckei-hágón keresztül nyomult be a Kárpát-medencébe.
Valószinü nem véletlen, hogy a bajorok Kuirszánnal próbáltak "szövetséget" kötni, aminek az eredménye ismert :)
Kurszánt Luitpold és kisérete tárgyalás közben legyilkolta 904-ben:(
Valoszinü a magyarok megtorése volt a cél. Az, hogy a katonai vezetot elveszitve meghodolásra késztessék a magyarságot.

De a torteneszek szerint ebben az idoben a Nagyfejedelem név volt a fővezéré, mivel a torzsek vezérei egyenlonek számitottak!
Csak hadjaratok esetén lett kozos vezér.

Máig találgatások tárgya Árpád halála.
A 907-ben a bajarok ellen vivott pozsonyi csata kozben halt meg? Elotte mérgezték meg ?
Nem tudni!
Ebbol az idobol sokminden zavaros meg :)
 

eddy56

Állandó Tag
Állandó Tag
Fondorlatos ígéretek

A honfoglalást követő évtizedekben Itáliába is több ízben indítottak hadjáratot. Egy alkalommal Berengár király (888-924) erős hadával találták szembe magukat. Az összecsapást el akarták kerülni, ezért felajánlották az uralkodónak, hogy átengedik neki a zsákmányukat, ha szabadon hazatérhetnek. Berengár beleegyezett. Kissé később a magyar had rajtaütött a király seregén, és győztesen távoztak a csatamezőről.

Ha egy kicsit többet akarsz tudni:

901-ben egy magyar sereg betört a longobárdok földjére, s gyilkoltak, gyújtogattak, raboltak. „Amikor a föld lakosai egybegyűlve megkíséreltek ellenállni ..., megszámlálhatatlan népsokaság pusztult el nyíllövéseiktől”, köztük sok püspök és gróf is.
Egy alkalommal, amikor I. Berengár itáliai király (888-924) országára támadtak, az nagy sereggel szállt szembe velük. A meglepett betolakodók követeket küldtek a királyhoz, s azt kérték, hogy a zsákmányukért cserébe engedje bántatlanul haza őket. Berengárék kigúnyolták a követeket. Ezután még csábítóbb ígéretet tettek: odaadják a fegyvereiket és a lovaikat is, és soha többé nem fognak Itáliába betörni, s erre a fiaikat is kezesül adják. Az újabb elutasítás után a kalandozók váratlanul rájuk törtek, „egyeseknek az ételt a torkukon szúrták át, másokat megakadályoztak a futásban, mivel elvették a lovaikat”, s fényes győzelmet arattak. Ezután hatalmas területeket pusztítottak végig.
Ezt az eseményt tartják a " kalandozasok" első igazi csatajanak 809-ben.
A "brenta menti csata" a leirások szerint Arnulfal szövetségben esett meg. A marakodó nyugati uralkodok folyamatosan használtál a magyar csapatokat egymás ellen.
Hol ezzel, hol azzal :)
A magyarság elve ekkoriban az volt, hogy nem néppel, hanem személyel kötöttek szövetséget. Arnulf halála utan Berengár szövetségesei lettek.

A longobárdok foldje is elgondolkodtato:
Eredetileg egy északi germán nép volt a longobárd.
Hosszu ideig vándoroltak, és eközben erdély teruleten eltek sokaig.
Attila halála után a kárpát medence urai a Gepidak lettek, miutan megvertek Attila fiainak a hadait.
Ő ellenuk jött létre egy szövetség 557-ben. Albion longobard fejedelem szovetséget kötött a kárpátok keleti vonulatainal akkor feltuno nomád néppel, a Baján általtal vezetett avarokkal.
Csatában megverték a gepidákat.
Az avarok bekoltöztek a kárpát medencébe, de a longobárdokat ez nem igazan tette boldoggá. 568-ban a longobárdok szövetséges germán törzsekkel hadjáratra indultak észak itáliaba, és ugy dontottek a gyözelmuk utan hogy maradnak is :)
A mai lombardianak ismert terulet az ő nevuket örzi.

A karpat medence urai egészen a Karolingok hadjaratáig az avarok lettek(nagyon mozgalmas volt ez a terulet, nem véletlenul nevezik a " népek országutjának"
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Senki sem akadt …., aki ellenállott volna”

Egy másik alkalommal I. Berengár utóda, Lajos ütközött meg a kalandozókkal. Előbb föléjük kerekedett, de a magyarok „minthogy nem ravaszság nélkül valók, szemtől szembe cselt vetnek, és futást színlelnek. Amikor a király népe a cselvetést nem sejtve, a legerősebb lendülettel üldözőbe veszik őket, a lesben állók minden oldalról előjönnek, és megsemmisítik a győzteseket… Bizony az ember láthatta volna a cserjéseket és mezőket szerteszéjjel hullákkal borítva, s a patakokat és folyókat vértől vörösleni” Ezután a kalandozó had keresztülszáguldott a bajorok, svábok, frankok és szászok országán. Mindent felperzseltek, és „senki sem akadt, aki a keleti és a déli égtáj felé a magyaroknak ellenállott volna.”
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Modenát nem bántották a magyarok



Az olaszországi Modena székesegyházának levéltárában található egy IX. századi kódex, amelybe vallásos témájú verseket is lejegyeztek latinul. E versek egyikében olvasható, hogy

„Most kérünk téged, leghitványabb szolgáid, Védj meg minket a magyarok nyilaitól!”, amit sok könyvben úgy idéztek, hogy „A magyarok nyilaitól, ments meg, Uram, minket!”

A magyarok 900 elején jártak a városban, amelynek lakói a közeledtük hírére elmenekültek. Modena épségben maradt, a portyázók nem raboltak, és nem pusztítottak el semmit.
Ha kicsit többet akarsz tudni:

Modena székesegyházának levéltárában őriznek egy IX. századi kódexet, amelynek utolsó négy oldalán latin nyelvű vallásos versek olvashatók. Az utolsó oldalra lejegyeztek egy hangsúlyos verselésű könyörgést, amelynek magyar vonatkozása van. Kétszer jegyezték le, de a második változat részben különbözik az elsőtől, és a befejezése hiányos. A szövege a lap közepétől az aljáig tart.
A modenaiak városuk védőszentjéhez, Geminianushoz fordultak segítségért, hogy a magyaroktól oltalmazza meg őket. A legenda szerint ő mentette meg a várost az Itáliában pusztító hunoktól az V. században, kérésére ugyanis hatalmas köd szállt a vidékre, s a hunok nem találtak rá Modenára.
A vers ötödik-nyolcadik sora így szól:

Miként megtetted Attila idejében,
Hogy kapuinkat megszabadítád tőlük,
Most kérünk téged, leghitványabb szolgáid,
Védj meg minket a magyarok nyilaitól!

A latin szövegben nem nyíl szerepel, hanem a dárda, dárdavető, parittya jelentésű iaculis, vagyis a szerző nem találkozott nyilazó magyarokkal, nem tudott a félelmetes visszacsapó íjukról, különben a nyilaik ellen kért volna védelmet. Valószínű, hogy a könyörgés nyolcadik sorának pontatlan fordítása következtében terjedt el az a szállóigévé vált mondat, hogy „A magyarok nyilaitól ments meg, Uram, minket!” Az ellenséges támadástól való félelemérzést további két versben is megfogalmazta az ismeretlen szerző.
Amikor a magyar sereg 900 januárjában megjelent Modenában, a város már üres volt, a polgárok elmenekültek. A portyázók egyetlen napot töltöttek ott, de semmit sem pusztítottak el, és semmit sem vittek magukkal. Még a templom kincseit sem.
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Az idegenek betörésétől ments meg, Uram, minket”

A X. századból maradt fenn Ábrahám freisingi püspök köréhez köthetően egy imádságos könyv, amelynek egyik litániaszövege zárórészében ez áll: „Ellenségeinktől ments meg, Uram, minket”. Pár sorral lejjebb pedig, későbbi betoldásként: „Az idegenek betörésétől ments meg, Uram, minket”. Maximilian Georg Kellner német történész szerint e fohászokat is a kalandozó magyaroktól való félelem szülte. Szülhette, hisz ekkoriban német földön rettegtek a magyarok betöréseitől.
 

eddy56

Állandó Tag
Állandó Tag
Senki sem akadt …., aki ellenállott volna”

Egy másik alkalommal I. Berengár utóda, Lajos ütközött meg a kalandozókkal. Előbb föléjük kerekedett, de a magyarok „minthogy nem ravaszság nélkül valók, szemtől szembe cselt vetnek, és futást színlelnek. Amikor a király népe a cselvetést nem sejtve, a legerősebb lendülettel üldözőbe veszik őket, a lesben állók minden oldalról előjönnek, és megsemmisítik a győzteseket… Bizony az ember láthatta volna a cserjéseket és mezőket szerteszéjjel hullákkal borítva, s a patakokat és folyókat vértől vörösleni” Ezután a kalandozó had keresztülszáguldott a bajorok, svábok, frankok és szászok országán. Mindent felperzseltek, és „senki sem akadt, aki a keleti és a déli égtáj felé a magyaroknak ellenállott volna.”
A Berengár utóda kicsit sántit :)
4. vagy gyermek Lajos Arnulf fia , aki Berengár ellenfele volt.
A a keleti frankok uralkodoja lett gyermekként.

Ket fopap, Hatto és Salamon voltak a gyámjai.

Az ő uralkodása alatt indult meg a bajor Luitpold herceg a magyarok ellem.
Máig vitatott éps sokféleképpen forditott "ugros eleminandos esse..." - a magyarokat el kell pusztitani - egy Lajos által kibocsájtott dekrétum.(más forditasok szerint a magyarokat el kell uldözni...)

A dátum 907, a helyszin Pozsony (bár a magyar lovasijaszok már a bajorok elorenyomulasa alatt is folyamatosan tamadtak oket)

Luitpold a Duna bal partján mig Theotmar érsek a Duna jobb partjan vezetteb a haderejét, mig a dunan flotta uszott, ami élelmet, és várostro,ló szereket hordott.
A szemben álló felek létszámárol maig vitáznak, 40.000-100.000 bajor támadó közt ingadozik, mig a magyar torzsek nagyjabol 30.000 lovasijászal vonultak fel. Egyes vélekedése szerint maga Árpád, mig masok szerint - mivel Árpád akkoriban már nem élt - Árpád fiai vezették a magyarokat. Zolta magyar fejedelem, Jutocsa, Liüntika, Tarkacsu, Jelek

A csata végeredménye ismert, előbb a Thetotmar vezette erőket, majd az erősebb Luitpold által vezetett sereget gyözték le a magyarok.
A győzelem megerősitette a kárpátmedencei magyarság pozicióit, és mntegy 150 évre biztositott hogy egyetlen támado haderő sem lépett az ország teruletére.

A hatarokat - a gyeput - a magyarok kiterjesztettek az Enns folyoig. Lajos is csak nehezen tudott elmenekulni az elorenyomulo magyarok elol.
Magyar részrol is óriásiak voltak a veszteségek. Egyes vélekedések szerint maga Árpád is halálos sebet kapott, de fiai kozul is hősi halalt haltak az uj haza védelmében.
 
Utoljára módosítva:

eddy56

Állandó Tag
Állandó Tag
Ami még érdekes lehet, és nem szoktak róla beszélni:
910-ben már volt egy Augsuburgi vagy Lech mezei csata.
Tehát a gyűszos emlékü, a kalandozásokat lezáró vereség elott 45 évvel itt óriási vereséget mértek a magyarok a keleti frank hadakra.
Egy het kulonbséggel ket támadásra összegyulekezett hadat vertek meg eleink.
 
Utoljára módosítva:

setni

Állandó Tag
Állandó Tag
Egy is érdekesség vagy monda....
860-as évek második felében Rómába utaztak a testvérek, ekkor vitték magukkal Szent Kelemen maradványait is. Cirill hamarosan meghalt, de Metód folytatta a közösen megkezdett munkát, s egy ilyen alkalommal, amikor a magyarok csapatai a Kárpát-medencében portyáztak, a magyar vezér hívatta az idős papot. Sokan hitték úgy, hogy ezzel az agg szerzetes el is búcsúzhat életétől, a legenda szerint azonban a magyar főember örömmel és tisztelettel fogadta Metódot, sőt kérte őt, hogy emlékezzék meg róla imáiban. A legenda alapját képező találkozás valamikor a 880-as évek közepén történhetett – 885-ben Metód is meghalt.
Szent Cirill (Thesszaloniké, 827Róma, 869. február 14.) bizánci filozófus, hittérítő, nyelvtudós, a szláv írás megalkotója, Európa társ-védőszentje, Szent Metód testvére.
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Egy is érdekesség vagy monda....
860-as évek második felében Rómába utaztak a testvérek, ekkor vitték magukkal Szent Kelemen maradványait is. Cirill hamarosan meghalt, de Metód folytatta a közösen megkezdett munkát, s egy ilyen alkalommal, amikor a magyarok csapatai a Kárpát-medencében portyáztak, a magyar vezér hívatta az idős papot. Sokan hitték úgy, hogy ezzel az agg szerzetes el is búcsúzhat életétől, a legenda szerint azonban a magyar főember örömmel és tisztelettel fogadta Metódot, sőt kérte őt, hogy emlékezzék meg róla imáiban. A legenda alapját képező találkozás valamikor a 880-as évek közepén történhetett – 885-ben Metód is meghalt.
Szent Cirill (Thesszaloniké, 827Róma, 869. február 14.) bizánci filozófus, hittérítő, nyelvtudós, a szláv írás megalkotója, Európa társ-védőszentje, Szent Metód testvére.
Azért örülök a hozzászólásoknak, megjegyzéseknek, kiegészítéseknek, mert újdonsággal lepnek, a tévedéseim ki javítják. Ezért köszönöm.
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Egy is érdekesség vagy monda....
860-as évek második felében Rómába utaztak a testvérek, ekkor vitték magukkal Szent Kelemen maradványait is. Cirill hamarosan meghalt, de Metód folytatta a közösen megkezdett munkát, s egy ilyen alkalommal, amikor a magyarok csapatai a Kárpát-medencében portyáztak, a magyar vezér hívatta az idős papot. Sokan hitték úgy, hogy ezzel az agg szerzetes el is búcsúzhat életétől, a legenda szerint azonban a magyar főember örömmel és tisztelettel fogadta Metódot, sőt kérte őt, hogy emlékezzék meg róla imáiban. A legenda alapját képező találkozás valamikor a 880-as évek közepén történhetett – 885-ben Metód is meghalt.
Szent Cirill (Thesszaloniké, 827Róma, 869. február 14.) bizánci filozófus, hittérítő, nyelvtudós, a szláv írás megalkotója, Európa társ-védőszentje, Szent Metód testvére.
Erről sem olvastam még. Köszönöm.
Ami még érdekes lehet, és nem szoktak róla beszélni:
910-ben már volt egy Augsuburgi vagy Lech mezei csata.
Tehát a gyűszos emlékü, a kalandozásokat lezáró vereség elott 45 évvel itt óriási vereséget mértek a magyarok a keleti frank hadakra.
Egy het kulonbséggel ket támadásra összegyulekezett hadat vertek meg eleink.
Köszönöm, erről én is írtam néhány sort.
A Berengár utóda kicsit sántit :)
4. vagy gyermek Lajos Arnulf fia , aki Berengár ellenfele volt.
A a keleti frankok uralkodoja lett gyermekként.

Ket fopap, Hatto és Salamon voltak a gyámjai.

Az ő uralkodása alatt indult meg a bajor Luitpold herceg a magyarok ellem.
Máig vitatott éps sokféleképpen forditott "ugros eleminandos esse..." - a magyarokat el kell pusztitani - egy Lajos által kibocsájtott dekrétum.(más forditasok szerint a magyarokat el kell uldözni...)

A dátum 907, a helyszin Pozsony (bár a magyar lovasijaszok már a bajorok elorenyomulasa alatt is folyamatosan tamadtak oket)

Luitpold a Duna bal partján mig Theotmar érsek a Duna jobb partjan vezetteb a haderejét, mig a dunan flotta uszott, ami élelmet, és várostro,ló szereket hordott.
A szemben álló felek létszámárol maig vitáznak, 40.000-100.000 bajor támadó közt ingadozik, mig a magyar torzsek nagyjabol 30.000 lovasijászal vonultak fel. Egyes vélekedése szerint maga Árpád, mig masok szerint - mivel Árpád akkoriban már nem élt - Árpád fiai vezették a magyarokat. Zolta magyar fejedelem, Jutocsa, Liüntika, Tarkacsu, Jelek

A csata végeredménye ismert, előbb a Thetotmar vezette erőket, majd az erősebb Luitpold által vezetett sereget gyözték le a magyarok.
A győzelem megerősitette a kárpátmedencei magyarság pozicióit, és mntegy 150 évre biztositott hogy egyetlen támado haderő sem lépett az ország teruletére.

A hatarokat - a gyeput - a magyarok kiterjesztettek az Enns folyoig. Lajos is csak nehezen tudott elmenekulni az elorenyomulo magyarok elol.
Magyar részrol is óriásiak voltak a veszteségek. Egyes vélekedések szerint maga Árpád is halálos sebet kapott, de fiai kozul is hősi halalt haltak az uj haza védelmében.
Köszi, utánanézek, hogy követhettem el a baklövést.
 
Oldal tetejére