Érdekességek a történelemből

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Miért nem lett király Mátyás fia?

Az utódlás kérdésében Mátyás és felesége között éles ellentét volt. Beatrix férje halála után megkoronázott királynéként akart uralkodni a főurakból álló tanácsra támaszkodva, s úgy képzelte, hogyha ismét házasságot köt, az új férj lesz a király. A viszály megosztotta a főurakat, s egy részük Beatrix pártolója lett.
Mátyás 1490-ben meghalt, s a fia érdekében tett erőfeszítései kevésnek bizonyultak. Hiába volt Corvin János a leggazdagabb főúr, hiábavaló volt az urak esküje, ráadásul a német császárral 1462-ben kötött, trónutódlást is rögzítő szerződésen sem sikerült változtatnia. Így a halála után a fia mellett Jagelló Ulászló cseh király, a testvére János Albert lengyel herceg és Miksa német király is lehetséges utódként jött szóba. A legkevésbé esélyes Corvint a főurak rávették arra, hogy mondjon le a trónigényéről, cserébe felajánlották neki a Bosznia királya és Szlavónia hercege címet, amit el is fogadott. Híveivel távozva Budáról magával vitte a Szent Koronát, és mintegy 400 ezer forint értékű kincset, amiért Báthory István erdélyi vajda és Kinizsi Pál hada üldözőbe vette, s a Tolna megyei Csonthegynél legyőzték. A kincsek zömét is megkaparintották, de azok egy része sosem került vissza a királyi kincstárba.
1709276376640.png
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Százával lobogó gyertyák, fél kilós pecsétek

Már első királyunk korában is működtek méhészetek a kolostorokban, apátságokban. Számuk a méhviasz iránti igény növekedésével folyamatosan gyarapodott. Viaszra volt szükség az előkelők palotáinak kivilágítására használt gyertyák öntéséhez, az egyházi szertartásokhoz, és a hivatalos levelek lepecsételéséhez is. Az utóbbihoz a 12. század közepén sok esetben fél kilós pecséteket is használtak.
Amikor Mátyás király 1487-ben meglátogatta Hyppolit esztergomi érseket, tiszteletére 300 viaszgyertyát gyújtottak a várban. Biztosra vehetjük, hogy a király palotájában még több gyertya égett, hiszen annak kivilágítása nem csupán a gazdagságáról, hanem a méltóságáról is tanúskodott, és Mátyás ügyelt arra, hogy e téren se maradjon el az európai uralkodócsaládok mögött.
zalánkeméni Mikola Jakab szerémi püspök pecsétje 1440-ből:
1709711589577.png 1709711742102.png
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Hazánkban 1948 óta ünnepeljük a nők napját.
Valójában minden nő: királynő. Önmagának ad rangot, és sohasem bocsátkozik méltatlan kapcsolatokba. /Müller Péter/
Egész életemben csak nőktől kaphattam meg azt a fényt és melegséget, ami nélkül nem tudtam volna élni. /Popper Péter/
1709890519128.jpeg
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Mátyás szerette a „kis nők”-et

Mátyás király első felesége, Pdjebrád Katalin miután fiút szült, három héttel a székesfehérvári koronázás kijelölt időpontja előtt gyermekágyi lázban meghalt. Férje 12 évig volt özvegy, de nem élt szerzetesként. Bonfini jegyezte fel róla, hogy „a tisztes asszonyoktól távol tartotta magát”, de a „kis nők” irányában annál nagyobb érdeklődést mutatott.
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Méhekkel védekező várkatonák

A várakat védelmező katonák jó néhány módszert alkalmaztak az ostromlók harci kedvének megtörésére. Előfordult, hogy élő „fegyvereket”, méheket hajítottak a támadók közé.
I. Albert osztrák herceg 1298-ban Németújvárt akarta bevenni, de a méhek segítségével távozásra kényszerítették.
Nándorfehérvár 1440. évi ostroma során is védekeztek a fullánkos állatokkal. Mátyás történetírója, Bonfini így írt róla: „...bárddal csépelték őket, olvasztott ként és szurkot zúdítottak a nyakukba, méhrajt eresztettek rájuk, mely fullánkjainak döféseivel kínozta őket; buzogánnyal, karddal letaszigálták őket a falakról, és akik lezuhantak, azokat szikladarabokkal agyonzúzták, azok végül is súlyos veszteséget szenvedtek."
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Néha Mátyás erszénye is kiürült

Amíg Zsigmond király idejében 200 ezer, Mátyás király uralkodása alatt fél millió forint folyt be évente a kincstárba. Amikor a hadiadót kétszer is beszedte, 250 ezerrel nőtt a bevétele. Hasonló nagyságú jövedelemmel rendelkezett a lényegesen nagyobb terülten uralkodó, jóval több adófizetővel rendelkező francia uralkodó is.
A hatalmas jövedelem ellenére előfordult, hogy az erszénye kiürült. Egy ilyen esetet jegyzett fel Bonfini. A cseh trónért vívott háború folyamán történt, hogy elfogyott Mátyás pénze. Jobb ötlete nem lévén, este leült a tisztjeivel kockázni. A szerencse pártfogásába vette, és néhány óra leforgása alatt tízezer aranyat nyert, amiből ki tudta fizetni a másnapi zsoldot.

1710488148251.png 1710488379266.png
 

Csatolások

  • 1710488182928.png
    1710488182928.png
    616.9 KB · Olvasás: 0

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Miért kedvelték a fiatalok a Pilvaxot?

A Pilvaxban a forradalom előtti években is történtek jeles események. Itt találkoztak a haladó gondolkodású ifjak és értelmiségiek, itt alakult meg a Fiatal Magyarország és a Tízek Társasága. Írók, költők, egyetemi hallgatók kedvelt találkozóhelye volt. Petőfi 1844 óta járt rendszeresen a kávézóba. A vendégek a kávé mellé ingyen reggelit kaptak, minden nyomtatott újsághoz hozzájutottak, megbeszélték az időszerű kérdéseket, sakkozhattak, és négy biliárdasztalon játszhattak.
Fotó: Gracza György: Az 1848-49-iki Magyar Szabadságharcz Története 1. (Budapest, 1894)

1710489099200.png
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
A Pilvax

Privorsky Ferenc 1838-ban nyitotta meg Pesten az Úri utcában a Café Renaissance nevet viselő kávézóját, amit 1842-ben vásárolt meg az osztrák származású Karl Pillvax. A kávés mesterséget Bécsben tanulta, magyar lányt vett feleségül, Pestre költözött, és megvette a Café Renaissance-t, amit a vezetékneve után könnyebben kiejthető Pilvaxra keresztelt át. A vendéglátóhely új arculatot kapott, a falakat „a legkitűnőbb hősök, és nagyszivü hazafiak képei”-vel díszítették. 1846-ban Fillinger János lett az új tulajdonos, aki meghagyta elődje cégtábláját, így a kávézót továbbra is Pilvax néven emlegették. Övé volt a forradalom idején is. Petőfi 1848. március 15-én a Szabadság Csarnokának nevezte.
(A kávézó 1911-ben zárt be, két évvel később pedig lebontották az épületet.)
Kép: Vasárnapi Újság, 1910:
1710489428620.png
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
A 12 pontról

A 12 pont megfogalmazását Kossuth felirati javaslatai támogatásának részeként március 9-én vállalta el Irinyi József, s március 11-ére el is készült vele. Hogy minél szélesebb körben megismerjék a kiáltványt, megfelelő alkalomként kínálkozott a március 19-ei József-napi vásár.

A röpiratszerű nyomtatvány címe „Mit kíván a magyar nemzet.”, mégsem így emlegetjük, mint ahogy a Nemzeti dal helyett is szoktak Talpra magyart mondani.


Miért hosszú a 10. pont?

A politikai foglyok szabadon bocsájtását utólag vették fel a követelések sorába, s hogy a pontok száma ne változzon, a 10.-ben összevonták a katonaságra vonatkozó elvárásokat. Később pedig az Unio.-t Unio Erdéllyel-re változtatták.

A Tizenkét pontot német nyelven is kinyomtatták a pesti német ajkú polgárság számára. A Nemzeti dal először 1848. március 18-án jelent meg német nyelven, Zerffi Gusztáv fordításában, a Pesten kiadott Spiegelben.

A 12 pontot kiragasztották az utcasarkokra is.
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
A Nemzeti dalról


Heckenast Gusztávnak tudomására jutott, hogy a fiatalok március 15-ére megmozdulást szerveznek, ezért nem ment dolgozni. A tulajdonostársát, Landerer Lajost viszont a nyomdában tartózkodott, amikor Petőfiék megérkeztek. Ő javasolta a cenzori engedéllyel nem rendelkező ifjaknak, hogy foglaljanak le egy nyomdagépet a Tizenkét pont és a Nemzeti dal kinyomtatásához.
A Nemzeti dal kéziratát Petőfi otthon felejtette, így fejből vetette papírra a nyomdában, s amikor egy versszakkal elkészült, átadta a betűszedőknek. Fennmaradt ez a kézirat is, akárcsak a másik, ami két nappal korábban született Az eredeti, és a nyomdában emlékezetből leírt változat között van egy-két apróbb eltérés.
A Nemzeti dal első példányát Aranynak küldte el.
Voltak, akik kézzel másolták, és aláírták Petőfi nevét, de nem hamisítási szándékkal, ezeket eredeti másolatnak nevezik a szakemberek. A sok fennmaradt kéziratból természetesen meg tudják állapítani, melyiket írta Petőfi.
A Nemzeti dal egyik nyomtatott példányát maga Petőfi adta át ünnepélyesen Kubinyi Ágoston múzeumigazgatónak, melyre saját kezűleg a következőket írta: "Az 1848diki marczius 15kén kivívott sajtószabadság után legeslegelőször nyomtatott példány, s így a magyar szabadság első lélekzete." (Ezt a példányt az Országos Széchényi Könyvtár őrzi.)
1710489805721.png 1710489955063.png
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Miért épp a Nemzeti Múzeumnál tartottak népgyűlést?

Miért éppen a poros, deszkákkal körülvett múzeumi kertet választották a márciusi ifjak a népgyűlés helyszínéül?
Pesten ez volt az egyetlen olyan terület, ahol több ezer ember elfért, az épület mellvédjét, lépcsőit pedig szónoki emelvényként lehetett használni.
A múzeum szomszédságában gyakran tartottak vásárokat, a közelében pedig a Két pisztoly névre keresztelt fogadó állt a megszomjazott vendégek rendelkezésére. Igen veszélyes hely volt. A szesztől még erősebbé és bátrabbá vált vendégek gyakran kaptak hajba, és verekedés közben előkerültek a kések, olykor pedig a pisztolyok is. Innen kapta a kocsma a nevét, mert úgy tartották, hogy töltött pisztoly nélkül nem ajánlatos betérni, két pisztoly pedig nagyobb biztonságot jelent.

A tévedés alapjául egy rajz szolgált

Petőfi ebéd után a Nemzeti Múzeumhoz sietett, de a kertben már akkora tömeg tolongott, hogy nem tudott a lépcsőkhöz menni. A portás segített rajta, aki beengedte az oldalsó bejáraton, hogy az épületen keresztül kijuthasson a mellvédre.
A népgyűlésen Irinyi József és Vasvári Pál is szónokolt. Petőfi rövid beszéddel lelkesítette a tömeget, amit a távol állók nem hallottak, így azt hihették, hogy a költő a Talpra magyart szavalja.
Ekkor adta át a Nemzeti dal egy dedikált példányát a múzeum igazgatójának, Kubinyi Ágostonnak, mert fontosnak tartotta, hogy a nap emlékéül megóvják. Ma ez a példányt az Országos Szécsényi Könyvtár őrzi.
A Pesti Divatlap 1848. április 22-i számában mellékletként jelent meg a Kálózdi János által megzenésített Nemzeti dal kottája. A szerzemény címlapjának rajzán ott áll Petőfi az oldalpárkányon, karját a magasba emeli, mintha éppen a Nemzeti dal refrénjét harsogná. Az illusztrációnak minden bizonnyal nagy szerepe volt annak a tévedésnek az elterjedésében, hogy a költő itt is elszavalta a lelkesítő költeményt. A rajzot, illetve annak változatát ugyanis sok későbbi kiadvány átvette.
A múzeum bal oldalpárkányának falán egy aranybetűs márványtábla látható, rajta e szöveggel: „A magyar ifjúság állította e táblát az ifjú magyarság lánglelkű énekesének és örök dicsőségének, PETŐFI SÁNDORNAK, aki 1848. március 15-dikén délután a magyar szabadságnak első szabad dalát e helyről szavalta el.”
Az emléktábla létesítését Beöthy Zsolt irodalomtörténész, egyetemi tanár vetette fel még 1898-ban, a forradalom 50. évfordulója kapcsán. Ötletét a bölcsészhallgatók felkarolták, és gyűjtést szerveztek. Mivel a gyűjtés lassan haladt, a tábla felavatására csak 1900. március 15-én kerülhetett sor.

1710490234876.png
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Jó üzlet volt a kokárdaárusítás

A heraldika szabályai szerint a magyar kokárdán kívül van a zöld szín, és belül a piros, de ennek a fordítottja terjedt el. Ilyet viseltek Petőfiék is, ami egyáltalán nem kifogásolható. Miért is kellett volna tisztában lenni az embereknek a heraldika törvényszerűségeivel?
A korabeli beszámolók szerint másnap kokárdát viselő, magyar zászlókat vivő sokaság lepte el Pest és Buda utcáit. Egy jó üzleti érzékkel rendelkező, váci utcai olasz cukrász az alkalmat kihasználva nemzeti fagylaltként kínálta az eper-vanília-pisztácia kombinációt. Ennél sokkal jobban jövedelmezett a kokárdaárusítás, amelyből 12 ezer kelt el, darabonként tíz krajcárért.
Petőfi kokárdája, amit Szendrey Júlia készített (a Petőfi Irodalmi Múzeum őrzi):
1710490329849.png
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Tragédia a színpadon, örömmámor a színházban

A nevezetes nap eseménysora a Nemzeti Színházban zárult Katona József Bánk bán című drámájának díszelőadásával, amit a szórakoztató, igénytelen Két anya gyermeke című darab helyett mutattak be. Az estet a Rákóczi-indulóval nyitották meg, majd a színészek elénekelték a Szózatot. Utána Jókai szólt a közönséghez, Egressy Gábor pedig elszavalta a Nemzeti dalt.
A Bánk bán előadása azonban megszakadt. A történtekről a Pesti Hírlap a következőket írta: a „Stancsics kiszabadításából megérkezett nép betódul, minden padok megtelnek... Kiáltások hangzanak: "Halljuk a Rákóczi indulót!" Egressy Gábor Petur bán maszkjában kiáll a közönség elé és megkérdi: "Folytassuk a Bánk bánt, vagy énekeljünk a Hunyadi Lászlóból?" Újabb kiáltások: "Halljuk a Hunyadit, a Marseillaiset, a Rákóczit, a Himnuszt...!" Majd a kiáltások elhallgatnak, a várakozás csendje üli meg a termet. Erkel beinti a "Meghalt a cselszövő"-t, a tömeg Metternichet átkozza. Aztán a Himnusz következik, majd a Rákóczi és a Marseillaise...”
Az est egy apró epizódja meghatározta Jókai további sorsát. A szép és híres színésznő Laborfalvi Róza a saját kokárdáját tűzte az ifjú író mellére, aki ekkor lobbant szerelemre a művésznő iránt, s az érzése viszonzásra talált.
1710490424804.png
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Táncsics helyett az Ál-Táncsicsot ünnepelték

A sajtóvétség miatt bebörtönzött Táncsics börtönének ablakát rács helyett deszkák fedték, amiket csak le kellett feszíteni. A zajra az alvó író nem riadt fel, úgy kellett felébreszteni. S miután szekérre segítették, átvitték Pestre, ahol a mai Vörösmarty téren állt. Nádor fogadó bérlője felajánlotta egyik szobáját a bágyadt, álmos Táncsicsnak.
Táncsics kiszabadítása után az alkalmi börtönt bezárták. Teljesen megfeledkeztek a másik rabról, Eftimie Murgu román származású ügyvédről, akit már nem őriztek tovább. Nem szökött meg. A várfalon lemászhatott volna, de ahhoz nem volt mersze, a kiáltásait pedig senki sem hallotta meg. Egy hónappal később akadtak rá, addig leveleken és füvön tengődött. Szabadon engedték, és levélben kértek tőle bocsánatot.
Miután Táncsics kiszabadítói megérkeztek a Nemzeti Színházba, őt akarták látni a színpadon, csakhogy a volt fogoly a Nádor fogadóban volt. Valakinek az az ötlete támadt, hogy helyettesítsék egy színésszel. Jókai ellenezte a csalást, de az író távolmaradását nem tudta bejelenteni, mert a színfalak mögött épp Laborfalvi Róza kedvessége kötötte le, aki a saját kokárdáját tűzte a mellére. Eközben a függöny szétnyílt, s a közönség elé lépett a tojással bekent, s így ráncos arcúvá vált, álszakállt viselő hasonmás, akit tapsviharral és éljenzéssel fogadtak.

1710490518680.png 1710490643756.png
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Királyok párbaja helyett bolondok viadala


III. Frigyes német császár és Mátyás apósa, Podjebrád György cseh király között 1468-ban háború tört ki. Mindketten megpróbálták a magyar uralkodót szövetségesként megnyerni. aki végül a császár oldalára állt, s a cseh korona megszerzésének reményében haddal indult Podjebrád ellen.
A küzdelmek során az após és a vő több ízben találkozott egymással, olykor még együtt is ebédeltek, de a tárgyalásaik egyre feszültebbé váltak. Egy heves vitájuk közben Podjebrád annyira feldühödött, hogy párbajra hívta ki Mátyást. Az összecsapás meghiúsult, mert a cseh király gyalogosan, Mátyás viszont uralkodóhoz méltóan, lóháton akart küzdeni.
A tárgyalások nem szakadtak meg. Egy ilyen alkalommal egy Mátyást támogató cseh nemes azzal az ötlettel állt elő, hogy a háborút a fegyverek helyett döntse el a két udvari bolond viadala. A magyar alacsonyabb, de gyorsabb és ügyesebb volt a csehnél, és már-már leteperte ellenfelét, amikor több forrófejű cseh főúr beavatkozott a küzdelembe. Erre közbeléptek a felháborodott magyar urak is, még a kardjaik is megvillantak, de vérontásra nem került sor, mert a józanabbul gondolkodóknak sikerült lecsillapítani a kedélyeket.

1710832725146.png
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
A kenyérmezői diadal


1479 októberében Isza bég vezetésével török had nyomult be Erdélybe, amellyel a vajda, Báthory István Kenyérmezőnél vette fel a harcot. Ütközet közben érkezett meg a csatatérre Kinizsi Pál a seregével, s ezzel a portyázók sorsa megpecsételődött.
Kinizsi hősies küzdelemét Bonfini így örökítette meg: „két kardot vesz kezébe s üvöltő oroszlánként mindenütt vérben gázol. Amerre ront, feltarthatatlanul mindent, amit talál, letipor, széles sorban hatalmas öldöklést és mészárlást visz végbe".
A hagyomány szerint a győzelem után örömtáncot járt. A siker a határokon túl is hírnevet szerzett neki.
(Kinizsi balról a második.)
1711093283323.png 1711093241864.png
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Mi történt a fekete sereggel Mátyás halála után?


Mátyás halála után II. Ulászló került a trónra. Az új király kincstára nem tudta fedezni a folyamatosan növekedő hadi kiadásokat, ezért a fizetetlenül maradt katonák egy része elhagyta a sereget, másik részük Habsburg Miksa szolgálatába állt, a maradékot pedig az ország déli részére küldték a török veszély elhárítására. Zsoldot nem kaptak, ezért rablásból tartották fenn magukat. Fosztogattak, gyújtogattak, nőket erőszakoltak meg. Ulászló Kinizsit bízta meg a zűrzavar megszüntetésével.
A kiváló hadvezér levelet küldött a katonáknak és a vidék falvainak. A parasztokat felszólította, hogy szabott áron adjanak el élelmet a katonáknak. A rend azonban nem állt helyre, tovább folytatódott az erőszakoskodás, kegyetlenkedés.
Amikor megtudta, hogy a katonák széttépték, megtaposták a levelét, őt pedig gyalázták, sereget gyűjtött, és a Száva partján, Szegednic városánál szétverte a garázdálkodó sereget. Az elfogottakat csonkítással, börtönnel büntette, másokat éhes disznók elé vettetett.
Szükség volt e kíméletlen leszámolásra?
A kincstár nem tudott zsoldot fizetni, a rablásoknak, kegyetlenkedéseknek viszont véget kellett vetni, s ebben a helyzetben nem volt más megoldás.
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Jézus pere

Jézust a keddről szerdára virradó éjjel elfogták, majd a főpaphoz, Kaifáshoz vitték, és kifaggatták. Szerdán a zsidó főtanács elé állították, de a hamis tanúk vallomásai alapján csak a következő nap döntöttek a sorsáról. Mivel Isten fiának vallotta magát, istenkáromlással vádolták, és a mózesi törvények alapján halálra ítélték, megkövezni azonban nem merték, mert az a római jog szerint bűncselekménynek számított. Talán féltek is tőle. Hároméves tevékenysége alapján érezhették, hogy Jézus nem köznapi ember. Beszédei, tettei olyan nagy hatással voltak a népre, amilyenre az írástudók képtelenek voltak.
Hogy az ítéletük valóra váljon, hamis váddal, felségárulás címén vitték Júdea helytartójához, Pilátushoz, mert a római törvények nem büntettek azért, mert valaki az Isten fiának mondta magát, és kivégzésről csak a helytartó határozhatott.
Pilátus a vádlottat Heródes Antipászhoz küldte, aki még aznap, csütörtökön visszaküldte Jézust a helytartóhoz.
Az ügy péntek reggel folytatódott. Pilátus egy húsvéthoz kötődő hagyománynak megfelelően kegyelmet gyakorolt, s az összegyűlt sokaságtól megkérdezte, hogy a rabló Barabást, vagy az általa ártatlannak tartott Jézust bocsássa szabadon. A tömeg az írástudók rábeszélésére Barabás elengedését követelte. Ezután a helytartó megkorbácsoltatta Jézust, annak reményében, hogy nem kell majd halálos ítéletet hoznia. Tévedett. A nép még őt is megfenyegette: „Ha elbocsátod, nem vagy a császár barátja. Mindaz, aki királlyá teszi magát, ellenszegül a császárnak.” Ezek után Pilátus átadta Jézust a vádlóinak hogy feszítsék keresztre. A nem római polgárokat ily módon végezték ki.
Munkácsy: Krisztus Pilátus előtt
1711437077994.png
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Az ostorozásba sokan belehaltak


Jézus a keresztre feszítésekor egészséges, ereje teljében lévő férfi volt, ennek ellenére viszonylag rövid idő alatt meghalt. Ennek az lehetett az oka, hogy kegyetlenül megostorozták.

Egy zsidó paraszt megostorozásáról szóló leírás arról számolt be, hogy a csapások teste minden részét érték, és a húsába olyan mélyen belevágtak, hogy kilátszottak a csontjai.

Az elítéltet sokszor annyira megkorbácsolták, hogy felismerhetetlenné vált.

A római jogban a kivégzési módok között nem szerepelt a halálra verés, de a valóságban sokszor annyira megostorozták az elítélteket, hogy a megszégyenítő büntetésbe belehaltak.

1711437198704.png
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Jogsértések Jézus perében

(Dr. Sáry Pálnak, a római jog tudósa nyomán)
A zsidó főtanács azért ítélte halálra, mert az Isten fiának vallotta magát. De: nem vizsgálták meg, hogy lehet-e Jézus a Messiás. Ennek lehetősége a zsidó vezetőkben fel sem merült, vagyis nem bizonyították, hogy a törvényeik szerint bűnös. Nem is ez volt a fontos, hanem az hogy elveszejtsék. Ezt már akkor elhatározták, amikor Jézus kizavarta a a templom udvaráról az árusokat és a pénzváltókat,
A római jog szerint is ártatlan volt. Pilátus egyértelműen kijelentette, hogy nem találta bűnösnek.
Hamis tanúk vallották rá a főtanács előtt.
Hamis váddal állították Pilátus elé.
A tömeget rávették, hogy a rabló Barabás szabadulását követeljék.
Megfenyegették a helytartót.
Az evangéliumokban akadnak kisebb pontatlanságok (Heródes Antipász nem király, csak negyedes fejedelem volt), de nem található bennük olyan részlet, amely a Jézusról szóló leírások hitelességét megkérdőjeleznék, vagy ellentmondanának az ókori történeti ismereteknek, vagy a római jognak.
Munkácsy: Ecce homo
1711437348193.png
 
Oldal tetejére