Érdekességek a történelemből
- Téma inditó Létrahuszár
- Kezdés dátuma
A templomaiknak nem lehetett tornyuk, és a bejáratuk nem nyílhatott utcára. Úgy rémlik, mintha az adott településen az ilyen vallásúak létszámához is kötötte a templomépítést.
„Életünket és vérünket!”, de nem a királynő szépségéért
A Pragmatica Sanctiot elfogadták az európai uralkodók, ennek ellenére III. Károly halála után II. Frigyes porosz király trónkövetelőként lépett fel Mária Terézia ellenében, és megtámadta a Habsburg Birodalmat. Ezzel kezdetét vette az örökösödési háború (1740-48).
A királynő 1741 szeptemberére hívott össze Pozsonyba országgyűlést, amelyen mint ifjú és szép édesanya megérezte hogyan lehet az érzelmekre hatni. Szívhez szóló beszédében a magyarok vitézségére és hűségére hivatkozva kért katonai segítséget a rendektől. A főrendiek és a köznemesség képviselői „életünket és vérünket!” felkiáltással fejezték ki áldozatkészségüket.
A veszélybe került trón védelmére az országgyűlés általános nemesi felkelést hirdetett meg. Vállalta 30 ezer katona hadrendbe állítását, a királynő védelmére pedig ezer fős testőrség létrehozását.
„Életünket és vérünket!” - milyen önzetlen, lelkes, feltétel nélküli, önfeláldozásra kész felkiáltásnak tűnik!
Gesztusuk egyáltalán nem volt önzetlen. Támogatásuk fejében elérték a nemesi kiváltságok megerősítését, az érdekeiket sértő, még III. Károly által hozott rendelkezések visszavonását, és a magyar alakulatok magyar nyelvű vezénylését. Tisztában voltak azzal is, hogy egy lehetséges török támadás esetén a hazának szüksége lesz Bécs fegyveres támogatására.
A birodalom egyik leggazdagabb tartománya, Szilézia II. Frigyes kezére jutott, de elismerte a nőági örökösödést. Bár 30 ezer helyett csak 21 ezer magyar katona küzdött a harctereken, a kilenc gyalogezrednek és a 11 huszárezrednek oroszlánrésze volt a királynő koronáját fenyegető veszély elhárításában.
Gránátosok a monarchia hadseregében az örökösödési háború idején: Szemben álló felek: Nemesi felkelők zászlói: A "törvényért, a királyért és a hazáért"
![1761640977199.png]( "1761640977199.png")
![1761641063623.png]( "1761641063623.png")
![1761641136063.png]( "1761641136063.png")
![1761641209212.png]( "1761641209212.png")
A Pragmatica Sanctiot elfogadták az európai uralkodók, ennek ellenére III. Károly halála után II. Frigyes porosz király trónkövetelőként lépett fel Mária Terézia ellenében, és megtámadta a Habsburg Birodalmat. Ezzel kezdetét vette az örökösödési háború (1740-48).
A királynő 1741 szeptemberére hívott össze Pozsonyba országgyűlést, amelyen mint ifjú és szép édesanya megérezte hogyan lehet az érzelmekre hatni. Szívhez szóló beszédében a magyarok vitézségére és hűségére hivatkozva kért katonai segítséget a rendektől. A főrendiek és a köznemesség képviselői „életünket és vérünket!” felkiáltással fejezték ki áldozatkészségüket.
A veszélybe került trón védelmére az országgyűlés általános nemesi felkelést hirdetett meg. Vállalta 30 ezer katona hadrendbe állítását, a királynő védelmére pedig ezer fős testőrség létrehozását.
„Életünket és vérünket!” - milyen önzetlen, lelkes, feltétel nélküli, önfeláldozásra kész felkiáltásnak tűnik!
Gesztusuk egyáltalán nem volt önzetlen. Támogatásuk fejében elérték a nemesi kiváltságok megerősítését, az érdekeiket sértő, még III. Károly által hozott rendelkezések visszavonását, és a magyar alakulatok magyar nyelvű vezénylését. Tisztában voltak azzal is, hogy egy lehetséges török támadás esetén a hazának szüksége lesz Bécs fegyveres támogatására.
A birodalom egyik leggazdagabb tartománya, Szilézia II. Frigyes kezére jutott, de elismerte a nőági örökösödést. Bár 30 ezer helyett csak 21 ezer magyar katona küzdött a harctereken, a kilenc gyalogezrednek és a 11 huszárezrednek oroszlánrésze volt a királynő koronáját fenyegető veszély elhárításában.
Gránátosok a monarchia hadseregében az örökösödési háború idején: Szemben álló felek: Nemesi felkelők zászlói: A "törvényért, a királyért és a hazáért"
Jókai irta le, hogy a tekintetes karok és rendek hangos vivátozás után egységesen kiáltották: - Vitam et sanguinem( életunket és verunket) aztan mikor elcsitult a lelkesedés sokan méág hozzátették: ...de zabot nem adunk!
Életet és vért igen, de zabot nem
Az elhíresült „életünket és vérünket” felkiáltást a későbbiekben valaki némi iróniával megtoldotta azzal, hogy „de zabot nem”.
A zab a lovak egyik fő takarmánya volt, s a megfelelő etetésükre azért volt szükség, hogy a lehető legjobb legyen a teljesítőképességük. Sok esetben a ló állapotától függött a huszár élete.A 11 ezrednek pedig sok zabra volt szüksége.
Ebben az időben a nemesi felkelők ellátásáról (kenyérről, szénáról és zabról) a megyéknek kellett gondoskodniuk.
Más értelmezés szerint a harci készség megvolt a nemességben, de anyagi áldozatvállalás kevésbé.
Nemesi felkelő Magyar huszárok:
![1761939155416.png]( "1761939155416.png")
![1761939183655.png]( "1761939183655.png")
Az elhíresült „életünket és vérünket” felkiáltást a későbbiekben valaki némi iróniával megtoldotta azzal, hogy „de zabot nem”.
A zab a lovak egyik fő takarmánya volt, s a megfelelő etetésükre azért volt szükség, hogy a lehető legjobb legyen a teljesítőképességük. Sok esetben a ló állapotától függött a huszár élete.A 11 ezrednek pedig sok zabra volt szüksége.
Ebben az időben a nemesi felkelők ellátásáról (kenyérről, szénáról és zabról) a megyéknek kellett gondoskodniuk.
Más értelmezés szerint a harci készség megvolt a nemességben, de anyagi áldozatvállalás kevésbé.
Nemesi felkelő Magyar huszárok:
Életet és vért igen, de zabot nem
Az elhíresült „életünket és vérünket” felkiáltást a későbbiekben valaki némi iróniával megtoldotta azzal, hogy „de zabot nem”.
A zab a lovak egyik fő takarmánya volt, s a megfelelő etetésükre azért volt szükség, hogy a lehető legjobb legyen a teljesítőképességük. Sok esetben a ló állapotától függött a huszár élete.A 11 ezrednek pedig sok zabra volt szüksége.
Ebben az időben a nemesi felkelők ellátásáról (kenyérről, szénáról és zabról) a megyéknek kellett gondoskodniuk.
Más értelmezés szerint a harci készség megvolt a nemességben, de anyagi áldozatvállalás kevésbé.
Nemesi felkelő Magyar huszárok:
Csatolás megtekintése 2083823 Csatolás megtekintése 2083824
Az elhíresült „életünket és vérünket” felkiáltást a későbbiekben valaki némi iróniával megtoldotta azzal, hogy „de zabot nem”.
A zab a lovak egyik fő takarmánya volt, s a megfelelő etetésükre azért volt szükség, hogy a lehető legjobb legyen a teljesítőképességük. Sok esetben a ló állapotától függött a huszár élete.A 11 ezrednek pedig sok zabra volt szüksége.
Ebben az időben a nemesi felkelők ellátásáról (kenyérről, szénáról és zabról) a megyéknek kellett gondoskodniuk.
Más értelmezés szerint a harci készség megvolt a nemességben, de anyagi áldozatvállalás kevésbé.
Nemesi felkelő Magyar huszárok:
Csatolás megtekintése 2083823 Csatolás megtekintése 2083824
1921-ben ezen a napon a Rongyos Gárda Horthy Miklós követelésére feladta Burgenlandot és véget ér a nyugat-magyarországi felkelés első szakasza, de facto a Lajtabánság megszűnik. A Lajtabánság (németül Leitha-Banat – osztrák történészi elnevezés, a korabeli lajtabánsági dokumentumokban Burgenland) vagy Nyugatmagyarország 1921. október 4. és november 5. között egy mások által el nem ismert önálló magyar állam volt Nyugat-Magyarországon. A Lajtabánság határos volt nagyobbrészt Ausztriával és Magyarországgal nyugaton és keleten. Északon aránylag rövid szakaszon Csehszlovákiával, délen pedig a legrövidebb határa a Szerb–Horvát–Szlovén Királysággal volt. A Lajtabánság kiterjedése nem kizárólag csak a mai Burgenland területét érintette, hanem azokat a településeket is, amiket eredetileg Ausztriához szántak csatolni, de végül Magyarországon maradtak (ilyenek pl. Szentpéterfa vagy Sopron).
A legismertebb bori fogoly (1.)
Radnóti Miklóst 1940-ben, majd két évvel később, végül 1944 májusában hívták be munkaszolgálatra, s 3000 társával együtt Borba szállították. A vasútállomáson sorakoztatták őket, s a miheztartás végett elcsattantak az első pofonok, a puskatus ütések. Ehetetlen vacsora, alvás karámban. Másnap teherautókon szállítják négyszáz társával a Heidenau nevű táborba. Öt barakkba osztják be őket, a hatodikba olyan keresztények kerültek, akik a törvény szerint zsidónak számítottak. Az előbbieknek sárga, az utóbbiaknak fehér karszalagot kellett viselniük. Benn fapriccsek, a ruháknak szögek, madzagok, kinn légyrajok, poloskák.
A tábor előző lakói, szerbek, olaszok és görögök sok koszt hagytak maguk után. A csapból nem folyt a víz, az áramfejlesztő nem működött.
Murányi Edét, a bori munkaszolgálatos zászlóalj főparancsnokát nem véletlenül emlegették „zsidófaló”-nak, de hogy az egyes táborokban mit és hogyan hajtottak végre az utasításaiból, az az egyes lágerek parancsnokain múlt. Az ordítozás, fenyegetés Heidenauban is a mindennapok része volt, de a verés és a kikötés nem.
Néhány hétre Murányi egyik odaadó tisztje került a táborba, aki gátlástalanul megszabadította a foglyokat a pénzüktől, ha volt nekik. Addig végeztetett velük különmunkát, amíg nem fizettek neki.
A front közeledtével a kabátjuk elejére és hátuljára is tízcentis sárga csillagot kellett festeniük.
Emléktábla egykori lakhelyén, a Pozsonyi út 1. szám alatt:
![1762501951864.png]( "1762501951864.png")
Radnóti Miklóst 1940-ben, majd két évvel később, végül 1944 májusában hívták be munkaszolgálatra, s 3000 társával együtt Borba szállították. A vasútállomáson sorakoztatták őket, s a miheztartás végett elcsattantak az első pofonok, a puskatus ütések. Ehetetlen vacsora, alvás karámban. Másnap teherautókon szállítják négyszáz társával a Heidenau nevű táborba. Öt barakkba osztják be őket, a hatodikba olyan keresztények kerültek, akik a törvény szerint zsidónak számítottak. Az előbbieknek sárga, az utóbbiaknak fehér karszalagot kellett viselniük. Benn fapriccsek, a ruháknak szögek, madzagok, kinn légyrajok, poloskák.
A tábor előző lakói, szerbek, olaszok és görögök sok koszt hagytak maguk után. A csapból nem folyt a víz, az áramfejlesztő nem működött.
Murányi Edét, a bori munkaszolgálatos zászlóalj főparancsnokát nem véletlenül emlegették „zsidófaló”-nak, de hogy az egyes táborokban mit és hogyan hajtottak végre az utasításaiból, az az egyes lágerek parancsnokain múlt. Az ordítozás, fenyegetés Heidenauban is a mindennapok része volt, de a verés és a kikötés nem.
Néhány hétre Murányi egyik odaadó tisztje került a táborba, aki gátlástalanul megszabadította a foglyokat a pénzüktől, ha volt nekik. Addig végeztetett velük különmunkát, amíg nem fizettek neki.
A front közeledtével a kabátjuk elejére és hátuljára is tízcentis sárga csillagot kellett festeniük.
Emléktábla egykori lakhelyén, a Pozsonyi út 1. szám alatt:
Utoljára módosítva:
A tábori ételt kiegészítette (2.)
A bakancsot elvették a foglyoktól. Radnóti eleinte papucsot viselt ami néhány nap alatt tönkrement. Fatalpat szerzett, szíjakat szögelt rá, s azokkal erősítette a bokájához.
Erdőirtásra osztották be. Ott és vasárnaponként a tábor kerítése mellett szerb kertészek és asszonyok árusítottak élelmet. A költőnek pénze nem volt, ezért egy-egy ruhadarabját cserélte el zsírra, málékenyérre, gyümölcsre. Az egyik ilyen csere alkalmával jutott hozzá ráadásként egy kis noteszhez, amelybe utolsó verseit írta.
Diákkorában gyakran lapozgatott egy növényhatározót, amelynek most hasznát vette. Bogyókat gyűjtött az erdőben. Egyszer valamilyen bogyótól megbetegedett, s néhány napra kezelésre szorult.
A kis notesz:
![1762502196574.png]( "1762502196574.png")
A bakancsot elvették a foglyoktól. Radnóti eleinte papucsot viselt ami néhány nap alatt tönkrement. Fatalpat szerzett, szíjakat szögelt rá, s azokkal erősítette a bokájához.
Erdőirtásra osztották be. Ott és vasárnaponként a tábor kerítése mellett szerb kertészek és asszonyok árusítottak élelmet. A költőnek pénze nem volt, ezért egy-egy ruhadarabját cserélte el zsírra, málékenyérre, gyümölcsre. Az egyik ilyen csere alkalmával jutott hozzá ráadásként egy kis noteszhez, amelybe utolsó verseit írta.
Diákkorában gyakran lapozgatott egy növényhatározót, amelynek most hasznát vette. Bogyókat gyűjtött az erdőben. Egyszer valamilyen bogyótól megbetegedett, s néhány napra kezelésre szorult.
A kis notesz:
Levél Fanninak (3.)
"Drága Egyetlenem, immár a harmadik lapomat írom, az elsőt haza, mihozzánk, a másodikat és ezt Anyuska címére küldöm, hisz azt sem tudom, hol vagy, mert egyetlen válaszlap sem jött eddig egyikünknek sem valami tévedés folytán. De nagyon nyugtalan és ideges vagyok, és azt semtudom, hogy megkapod-e, amit írok…”
Néha kapott egy-egy lapot a barátaitól, de a feleségétől nem, pedig nagyon várta. Ennek egyszerű oka volt: az asszonyt Sík Sándor költő közreműködésével bújtatták, levelet nem kaphatott és nem is írhatott. Radnóti viszont ezt nem tudta.
![1762594735209.png]( "1762594735209.png")
![1762594756124.png]( "1762594756124.png")
"Drága Egyetlenem, immár a harmadik lapomat írom, az elsőt haza, mihozzánk, a másodikat és ezt Anyuska címére küldöm, hisz azt sem tudom, hol vagy, mert egyetlen válaszlap sem jött eddig egyikünknek sem valami tévedés folytán. De nagyon nyugtalan és ideges vagyok, és azt semtudom, hogy megkapod-e, amit írok…”
Néha kapott egy-egy lapot a barátaitól, de a feleségétől nem, pedig nagyon várta. Ennek egyszerű oka volt: az asszonyt Sík Sándor költő közreműködésével bújtatták, levelet nem kaphatott és nem is írhatott. Radnóti viszont ezt nem tudta.
Csak a legjobb barátai hallhatták a verseit (4.)
Az ismerősei tudták, hogy tanár, hogy költő is, azt csak néhány barátja, akiknek fel is olvasta a táborban született költeményeit. A barátai megpróbálták rávenni, hogy csatlakozzon a vasárnap délutánonként rendezett kulturális műsorok fellépőihez, és szavalja el valamelyik versét, de a kérésüket visszautasította. A Hetedik ecloga vagy a Levél a hitveshez sehogyan illett a vidámabb produkciók közé, még akkor sem, ha a nézők soraiban nem ültek volna ott tisztek és keretlegények.
![1762594826429.png]( "1762594826429.png")
Az ismerősei tudták, hogy tanár, hogy költő is, azt csak néhány barátja, akiknek fel is olvasta a táborban született költeményeit. A barátai megpróbálták rávenni, hogy csatlakozzon a vasárnap délutánonként rendezett kulturális műsorok fellépőihez, és szavalja el valamelyik versét, de a kérésüket visszautasította. A Hetedik ecloga vagy a Levél a hitveshez sehogyan illett a vidámabb produkciók közé, még akkor sem, ha a nézők soraiban nem ültek volna ott tisztek és keretlegények.
A szerb-magyar határon (5.)
A magyar határ felé közeledtek. Radnótinak fájt a lába, de ha sorra került, tolta a talicskát. Fájt a foga is, éjszaka nem bírt aludni. Végre Titelnél, a Tisza-hídon áthaladva magyar földre léptek. Néhányan elkezdték énekelni a Himnuszt, de a keretlegények üvöltve hallgattatták el őket.
Sokan sírtak. Volt aki lehajolt, és megcsókolta a földet.
![1762594900453.png]( "1762594900453.png")
A magyar határ felé közeledtek. Radnótinak fájt a lába, de ha sorra került, tolta a talicskát. Fájt a foga is, éjszaka nem bírt aludni. Végre Titelnél, a Tisza-hídon áthaladva magyar földre léptek. Néhányan elkezdték énekelni a Himnuszt, de a keretlegények üvöltve hallgattatták el őket.
Sokan sírtak. Volt aki lehajolt, és megcsókolta a földet.
A kórházak nem, csak a föld fogadta be őket (6.)
„Tarkólövés. — így végzed hát te is”
Győr közelébe érve, Écsen a kísérő tisztek két lovaskocsi előállítását parancsolták meg a beteg, vánszorogni alig tudó foglyok szállítására. A legjobban rászorulókat egy orvos választotta ki, köztük Radnótit is.
Másnap a menet továbbhaladt, a két kocsi viszont öt fős kísérettel előbb a győri kórházába, majd egy iskolában berendezett szükségkórházba vitte Radnótiékat, de a zsúfoltság miatt egyik helyen sem fogadták őket. Ezután Hegyeshalom felé vezető útra tértek.
Abda szélén, a Rábca-part közelében megálltak, ahol némi tanakodás után egy keretlegény a kocsmába ment, és szerszámokkal tért vissza. A kocsikról leparancsoltak néhány foglyot, ásót, kapát adtak a kezükbe, hogy ássanak. A széles, de nem mély gödör négy óra tájban készült el. Ekkor leszállították a többieket is a kocsikról, s a gödörhöz parancsolták őket.
„Az első lövésekre a foglyok nem fordulnak el. Nézik, amint két társuk arccal bukik a gödörbe. A következők parancs nélkül állnak a sír szélére. Az altiszt és egy katona egész közelről lövi tarkón az embereket… 21 ember. Az utolsónak kell rájuk húzni a földet. Úgy érzi, megmenekült. Amikor fegyvert fognak rá, könyörögni kezd, majd futni próbál. Őt a két katona földeli el”.
A katonák ezután megtisztítják a szerszámokat, s a két kocsissal a kocsmába mennek. Megköszönik az ásót, lapátot, és isznak.
![1762595034916.png]( "1762595034916.png")
„Tarkólövés. — így végzed hát te is”
Győr közelébe érve, Écsen a kísérő tisztek két lovaskocsi előállítását parancsolták meg a beteg, vánszorogni alig tudó foglyok szállítására. A legjobban rászorulókat egy orvos választotta ki, köztük Radnótit is.
Másnap a menet továbbhaladt, a két kocsi viszont öt fős kísérettel előbb a győri kórházába, majd egy iskolában berendezett szükségkórházba vitte Radnótiékat, de a zsúfoltság miatt egyik helyen sem fogadták őket. Ezután Hegyeshalom felé vezető útra tértek.
Abda szélén, a Rábca-part közelében megálltak, ahol némi tanakodás után egy keretlegény a kocsmába ment, és szerszámokkal tért vissza. A kocsikról leparancsoltak néhány foglyot, ásót, kapát adtak a kezükbe, hogy ássanak. A széles, de nem mély gödör négy óra tájban készült el. Ekkor leszállították a többieket is a kocsikról, s a gödörhöz parancsolták őket.
„Az első lövésekre a foglyok nem fordulnak el. Nézik, amint két társuk arccal bukik a gödörbe. A következők parancs nélkül állnak a sír szélére. Az altiszt és egy katona egész közelről lövi tarkón az embereket… 21 ember. Az utolsónak kell rájuk húzni a földet. Úgy érzi, megmenekült. Amikor fegyvert fognak rá, könyörögni kezd, majd futni próbál. Őt a két katona földeli el”.
A katonák ezután megtisztítják a szerszámokat, s a két kocsissal a kocsmába mennek. Megköszönik az ásót, lapátot, és isznak.
Ezt már közzétetted !!!
A szerb-magyar határon (5.)
A magyar határ felé közeledtek. Radnótinak fájt a lába, de ha sorra került, tolta a talicskát. Fájt a foga is, éjszaka nem bírt aludni. Végre Titelnél, a Tisza-hídon áthaladva magyar földre léptek. Néhányan elkezdték énekelni a Himnuszt, de a keretlegények üvöltve hallgattatták el őket.
Sokan sírtak. Volt aki lehajolt, és megcsókolta a földet.
![1762685949239.png]( "1762685949239.png")
A magyar határ felé közeledtek. Radnótinak fájt a lába, de ha sorra került, tolta a talicskát. Fájt a foga is, éjszaka nem bírt aludni. Végre Titelnél, a Tisza-hídon áthaladva magyar földre léptek. Néhányan elkezdték énekelni a Himnuszt, de a keretlegények üvöltve hallgattatták el őket.
Sokan sírtak. Volt aki lehajolt, és megcsókolta a földet.
Köszönöm.
Radnóti három temetése (7.)
Először 1944. november 9-én temették el az Abda melletti tömegsírba, amelynek kihantolására és a tetemek azonosításukra1946 júniusában került sor dr. Ruppenthal Miklós megyei bírósági orvos irányításával. A költő földi maradványait a 12. szám alatt vették nyilvántartásba. Halálakor kb. 170 cm hosszú steppelt kabátot, kötött nadrágot és turistabakancsot viselt, Az azonnali halálát okozó golyó a tarkóján hatolt be, s a fejtetőn át távozott.
Az utolsó költeményeit tartalmazó noteszt a kabátja zsebében találták meg.
Néhány nappal az exhumálás után Radnótit és társait a győri zsidó temetőben ünnepélyes külsőségek között temették újra. Ezután a hitközség felhívásban kérte a hozzátartozók jelentkezését, amiről Gyarmati Fanni is értesült, és férje földi maradványait augusztus 12-én a fővárosba szállíttatta, ahol két nappal később a Kerepesi temetőben megtörtént a harmadik temetés.Emléktábla a győri zsidó temetőben: Sírja a Kerepesi temetőben:
![1762686187845.png]( "1762686187845.png")
![1762686216537.png]( "1762686216537.png")
Először 1944. november 9-én temették el az Abda melletti tömegsírba, amelynek kihantolására és a tetemek azonosításukra1946 júniusában került sor dr. Ruppenthal Miklós megyei bírósági orvos irányításával. A költő földi maradványait a 12. szám alatt vették nyilvántartásba. Halálakor kb. 170 cm hosszú steppelt kabátot, kötött nadrágot és turistabakancsot viselt, Az azonnali halálát okozó golyó a tarkóján hatolt be, s a fejtetőn át távozott.
Az utolsó költeményeit tartalmazó noteszt a kabátja zsebében találták meg.
Néhány nappal az exhumálás után Radnótit és társait a győri zsidó temetőben ünnepélyes külsőségek között temették újra. Ezután a hitközség felhívásban kérte a hozzátartozók jelentkezését, amiről Gyarmati Fanni is értesült, és férje földi maradványait augusztus 12-én a fővárosba szállíttatta, ahol két nappal később a Kerepesi temetőben megtörtént a harmadik temetés.Emléktábla a győri zsidó temetőben: Sírja a Kerepesi temetőben: