Érdekességek a történelemből

A bori notesz (8.)

Radnóti a füzetet egy kéréssel nyitotta meg: „Ez a jegyzőkönyvecske Radnóti Miklós magyar költ verseit tartalmazza. Kéri a megtalálót, hogy juttassa el Magyarországra, Ortutay Gyula dr. egyetemi magántanár címére. Budapest VII. Horánszky u. 1. I.”
Alá ugyanezt leírta szerbül, németül, franciául és angolul.
A füzetet 21 hónappal a költő halála után lelték meg a kabátzsebében. A nedvességtől elmosódott verseket nagyon nehezen, némely sorokat pedig egyáltalán nem lehetett olvasni.
A költő gyerekkori ismerősével, Szalai Sándorral a bori Berlin-lágerben találkozott, ahol átadta neki A Hetedik ecloga, a Levél a hitveshez, az À la recherche, a Nyolcadik ecloga és az Erőltetett menet című költeményének másolatát.
Szalait a második transzportba osztották be, és szerencsésen hazajutott, s vele együtt a versek is.
A Gyökér és a Razglednicák csak a noteszben maradtak fenn, s ezek a versek nagyon jól olvashatók. Az utolsó Razglednicát egy gyógyszeres fiola címkéjére írta fel, amit aztán beragasztott a noteszbe.

Jó néhány könyvet átböngésztem, de nem leltem rá, hogy hol olvastam: az exhumálást irányító orvos a noteszt hazavitte, megszárította, aztán belelapozgatott, és eljuttatta Ortutaynak. (akár el is dobhatta volna.) Hol olvashattam?

1330. A posadai csata véget ér: Basarab I. havasalföldi fejedelem csapdába csalva legyőzi a magyar sereget
A képen: Molnár József: Dezső vitéz önfeláldozása Károly Róbertért (1855), Magyar Nemzeti Galéria.

Létrahuszár írta:

Jó néhány könyvet átböngésztem, de nem leltem rá, hogy hol olvastam: az exhumálást irányító orvos a noteszt hazavitte, megszárította, aztán belelapozgatott, és eljuttatta Ortutaynak. (akár el is dobhatta volna.) Hol olvashattam?

Kattints a kibontásához...

Ezt nem tudom de, olvastam a Radnóti gyilkosságról érdekes dolgokat.
1962-ben Dienes András irodalomtörténész elindult vonattal az MTA üdülőjébe, hogy befejezze, letisztázza az elmúlt években elvégzett kutatásait. A Radnóti-gyilkosság körülményeit vizsgálta. Mire a vonata befutott az állomásra, a kéziratának nyoma veszett. Ellopták? Elveszett? Nem lehet tudni. A kutató pár nap múlva tragikus hirtelenséggel elhunyt, a Radnóti-titkot magával vitte a sírba. Mi lehetett a rejtély, amire rájött Dienes?
Az út során a táska, benne a hatalmas kutatási anyaggal, az összes feljegyzéssel együtt eltűnt. Valószínűleg ellopták. A már szívbeteg kutatót úgy feldúlta az eset, hogy pár napra rá, augusztus 30-án Almádiban megállt a szíve.
A dossziék, a jegyzetek sosem kerültek elő, Dienes András a Radnóti-titkot magával vitte a sírba. Ez az írás emléket állít az elveszett táska tulajdonosának, a kalandos életű tudósnak. Képzeletben belenézünk az eltűnt táskába, felvázoljuk a legvalószínűbb verziót arról, hogy mi lehetett a titok, amire rájött Dienes. Végül annak járunk utána, hogy mi volt az a darázsfészek, amibe belenyúlt a kutató, kik voltak a Radnóti-titok őrzői és a Radnóti-kultusz szertartásmesterei.
A meggyilkolt költő és a gyilkosok után nyomozó irodalmár egymásba fonódó tragédiájának története ez a könyv."

Kegyetlen keretlegények Borban (1.)
Gyilkosok neve a húsi halottaké között

Rákoskeresztúr, köztemető, 298-as díszparcella. „A hazáért haltak vértanúhalált” emléktáblára öt olyan keretlegény neve is felkerült, akiket a háborús bűneikért halálra ítéltek, és felakasztottak.
A Radnótit és társait kivégző csoport egyik tagjának, Tálas András hadapród őrmesternek a neve is köztük volt. Erre Csapody Tamás szociológus kutató hívta fel a figyelmet, amely nyomán a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 2009-ben vizsgálatot indított. A kutató állítása bebizonyosodott, s néhány héttel később új tábla került a régi helyére, immár hiteles névsorral. Ezzel egy időben az érintettek sírjáról eltávolították a nemzeti címert.

Kegyetlen keretlegények Borban (2.)

„Az ember úgy elaljasult...”

Horváth József a legkegyetlenebb keretlegények közé tartozott Borban. Híven teljesítette a tábor parancsnokának, Murányi Edének a parancsait. Részt vett a foglyok kikötésében, verésében, majd a hazafelé indított első csoport egyik kísérőjeként a lemaradók, az élelemért kilépők meggyilkolásában.
A népbíróság halálbüntetést rótt ki rá, amit később börtönbüntetésre enyhítettek. A börtönből az 1956-os forradalom idején szabadult ki, hazament szülőfalujába, és megnősült.
A katolikus temetőben lévő, feleségével közös síremlékén a következő felirat áll: „A szeretet örök”

Kíméletlenül bánt a munkaszolgálatosokkal Szokolits Ferenc honvéd is, aki a Vonalberg-táborban szolgált, s a foglyok egymás között vonalbergi hóhérként emlegették. A büntetetteket kikötötte, és közben ütlegelte őket. A hazafelé tartó menetelés során ő is brutálisan bántalmazta a megállásra kényszerülőket, lemaradókat, a kilépőket, a helyi lakosoktól ételt elfogadókat. Nem maradt ki a gyilkolásból sem. A legvisszataszítóbb tettét talán a szombathelyi kórházban követte el: bottal verte a haldoklókat.

A bori parancsnok jogilag nem bűnös



Murányi Ede alezredes 1943 végén lett a bori táborkomplexum parancsnoka, súlyosabbá vált a munkaszolgálatosok helyzete. Gyakorivá váltak a verések, a kikötések és a kivégzések.

A parancsnok 1945-ben Nyugatra menekült, és Nyugat-Németországban telepedett le, ahol Fehér Antalra változtatta a nevét, és 89 éves korában hunyt el.

Távollétében a népbíróság vádat emelt ellene, de ítélet nem született, így a háborús bűncselekményei ellenére jogi szempontból nem háborús bűnös.

1918. Kun Béla vezetésével megalakul a Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP).

1456. V. László a Hunyadi-család tagjaival együtt a Temesváron közös misén vesz részt, és itt esküvel megfogadja, hogy nagybátyja, Cillei Ulrik megöletését nem fogja megbosszulni. Magyar + politikus + ígér. Képen V. László.

1899. Torma Zsófia halála. Erdélyi régésznő, a világ első női régésze volt. (* 1832)

Bűnösök büntetlenül

A háború után néhány keretlegény beállt a kommunista pártba, hogy megmeneküljön a felelősségre vonástól.
A „levéltárból előkerült dokumentumok alapján a vizsgálat négy bűnöst is megnevezett, valamennyien a munkaszolgálatosokat kísérték. Az érintettek szerepét azonban eltussolták, részben mert a gyilkossággal összefüggésbe hozott Bodor Sándort és Reszegi Istvánt MSZMP-tagként nem vehették nyilvántartásba, de Kunos Sándor és Malakuczi János is megúszta a vádemelést””.
(Itt rejtőzhet az oka annak, ami Dienessel és a kéziratával történt. Konkrét tények már biztos nem derülnek ki.)

A váci díszkapu

Gróf Migazzi Kristóf Antal váci püspök Mária Terézia látogatására készülve 1764-ben a város akkori határán diadalívet emeltetett. A 15 méter magas, 12 méter széles, kőből és téglából épített díszkapu egyik oldalán a királynő és Ferenc császár, a város központja felőli oldalon pedig négy főhercegnek, Józsefnek, Lipótnak, Ferdinándnak és Miksának az arcképe látható. Középen márványtáblán nagybetűs felirat: AETERNAE DOMVI (AZ ÖRÖK HÁZNAK).
A legenda szerint olyan rövid idő alatt készült el az építmény, hogy Mária Terézia mellette kocsizott be a városba, mert fél, hogy ráomlik. A valóságban az alapkőletételtől az átadásáig fél év telt el.

Létrahuszár írta:

A váci díszkapu

Gróf Migazzi Kristóf Antal váci püspök Mária Terézia látogatására készülve 1764-ben a város akkori határán diadalívet emeltetett. A 15 méter magas, 12 méter széles, kőből és téglából épített díszkapu egyik oldalán a királynő és Ferenc császár, a város központja felőli oldalon pedig négy főhercegnek, Józsefnek, Lipótnak, Ferdinándnak és Miksának az arcképe látható. Középen márványtáblán nagybetűs felirat: AETERNAE DOMVI (AZ ÖRÖK HÁZNAK).
A legenda szerint olyan rövid idő alatt készült el az építmény, hogy Mária Terézia mellette kocsizott be a városba, mert fél, hogy ráomlik. A valóságban az alapkőletételtől az átadásáig fél év telt el.
Csatolás megtekintése 2087083 Csatolás megtekintése 2087084

Kattints a kibontásához...

De, az hogy mellette kocsikázott be az igaz?

setni írta:

De, az hogy mellette kocsikázott be az igaz?

Kattints a kibontásához...

Vác, illetve a díszkapu történetével foglalkozó Tragor Ignác szerint igen.

Mária Terézia Gödöllőn
Legendák

Mária Terézia és férje 1751 augusztusában látogatott Gödöllőre. A vendégeket Kerepesnél nemesi lovas csapat várta, és útjuk hátralévő részét a kétoldalt lévő jegenyefákról nyolcszáz lampion világította meg. A kastély parkjában mintegy 70 méteres emelvényt állítottak fel, középen a királynő és a császár arcképét helyezték el, a körülöttük lévő lampionok pedig a nevüket formálták. A parkban 70 ezer gyertya égett, fényüket tükrökkel sokszorozták meg.
A gödöllői kastély ura, Grassalkovich Antal mindent megtett, hogy elkápráztassa a királynőt és a császárt, akik vörös műmárvány borítású hálószobában tértek nyugovóra.
A gróf a királyi párnak állatmutatványokkal is kedveskedett. Szobalányok és inasok (más szerint vitézi) ruhába bújtatott medvéknek és farkasoknak kellett volna szórakoztatni őket, de az állatok nem estek egymásnak. A jelenlévőknek meg kellett elégedniük a két lábra álló mackók hajlongásával.
A királynő egyébként sem kedvelte az állatok heccelését.
A másik legenda szerint a gróf az erdélyi sóbányák egész éves termését megvásárolta, s azzal szóratta fel az utat Gödöllőről Máriabesnyőig, hogy megszánkóztathassa a királyi párt.
A túlzó legendákkal szemben viszont tény, hogy a kíséret magas rangú előkelőségei azt nyilatkozták, hogy ilyen fényes fogadtatást még sosem láttak.
(A márvánnyal borított szoba, a pazar fogadás igaz. - Vajdai Ágnes és Varga Kálmán írt erről legutóbb könyvet, valamint Fallenbüchl Zoltán egy tanulmánya jelent meg a Gödöllöi Városi Múzeum egyik kiadványában.)
)
Szánkó a vajai múzeumban, amiről azt tartották, hogy Mária Terézia azon szánkózott Gödöllőn:

Az Istennek ajánlott királylány

A muhi csata után a tatárok elől menekülő IV. Béla egy időre a dalmáciai Klissza [Klis, Horvátország] várában lelt menedéket a családjával. Az ország tragédiája személyes sorscsapással párosult: kitört a pestis, amelynek két lányuk is áldozatul esett. E nehéz helyzetben a király és várandós felesége megfogadta, hogy ha lányuk születik, az ország megmentéséért Istennek ajánlják.
1242. január 27-én megszületett kilencedik gyermekük, Margit.
A mongolok kivonulása után előbb az uralkodó, majd a családja is visszatért az országba. Ígéretüket megtartották, s 1246-ban a veszprémi Szent Katalin-monostorba adták be. Innen 17 társával együtt költözött át Nyulak szigeti Boldogasszony-kolostorba, amit Margit számára alapítottak. Két évvel később letette a fogadalmi esküt.
A korai középkorban a felajánlásokat nem lehetett visszavonni, a későbbiekben azonban ez megváltozott, s a szülők ígéretét nem kellett mindenképpen betartania Margitnak. Hogy dominikánus apáca maradt élete végégig, az az ő döntése is volt. Az apja kétszer is megpróbálta házasságkötésre bírni. Előbb V. Boleszláv lengyel, majd II. Ottokár cseh királyt szemelte ki számára. Amikor megtudta, hogy Ottokár apácaruhában is csinosnak találta, még az orrát is hajlandó lett volna levágatni, csakhogy ilyen megjegyzést ne tegyenek rá, és azt mondta a társainak, hogy „a cseh királyság minden kincsével és dicsőségével együtt siralmas látvány a mennyországhoz képest”. Nem tisztálkodott, gyakran vezekelt, ostorozta magát, vezeklőövet hordott, a legalantasabb munkákat is készségesen végezte.
(Halála után hat évvel, 1276-ban avatták boldoggá, szentté pedig csak 1943-ban.)

Molnár József: Árpád-házi Szent Margit halála (1857):