Érdekességek a történelemből

Létrahuszár írta:

Kegyetlen keretlegények Borban (2.)

„Az ember úgy elaljasult...”

Horváth József a legkegyetlenebb keretlegények közé tartozott Borban. Híven teljesítette a tábor parancsnokának, Murányi Edének a parancsait. Részt vett a foglyok kikötésében, verésében, majd a hazafelé indított első csoport egyik kísérőjeként a lemaradók, az élelemért kilépők meggyilkolásában.
A népbíróság halálbüntetést rótt ki rá, amit később börtönbüntetésre enyhítettek. A börtönből az 1956-os forradalom idején szabadult ki, hazament szülőfalujába, és megnősült.
A katolikus temetőben lévő, feleségével közös síremlékén a következő felirat áll: „A szeretet örök”

Kíméletlenül bánt a munkaszolgálatosokkal Szokolits Ferenc honvéd is, aki a Vonalberg-táborban szolgált, s a foglyok egymás között vonalbergi hóhérként emlegették. A büntetetteket kikötötte, és közben ütlegelte őket. A hazafelé tartó menetelés során ő is brutálisan bántalmazta a megállásra kényszerülőket, lemaradókat, a kilépőket, a helyi lakosoktól ételt elfogadókat. Nem maradt ki a gyilkolásból sem. A legvisszataszítóbb tettét talán a szombathelyi kórházban követte el: bottal verte a haldoklókat.

Kattints a kibontásához...

Érdemes elolvasni Hegedüs Géza Europa közepén cimu regényciklusát!
Igaz nem Radnoti, de elgondolkodtato dolgokrol ir.
Ahogy áthajtjak az embereket europan( A sötétség utolsó órái cimuben).

Az egyik regenyben kelet ausztriabol indulva németorszagig mennek a foglyok eroltetett menetben.
Megérkeznek.
A fohos dobbenten latja, hogy egy nemet tiszt felugrik egy hordora, és onnan beszel:
- Uraim! Elképeszto sportteljesitmenyt hajtottak végre, ezért ma este dupla fejadag jár maguknak vacsorara!
A pasi eltunodik: - Én tudom, hogy a fasizmusnak tortenelmi, gazdasagi okai vannak, de ami itt zajlik az csak az elmekortan ismeretében értheto meg!

Egy masik jelenetben dolgoztatjak a foglyokat.
Egy idosebb ur már képtelen tovabb csinalni, muszaj leulnie.
Odalep egy keretlegény.
- Maga kicsoda civilben?
- Germanisztikat tanitottam a budapesti egyetemen. Én forditottam magyarra a Nibelung éneket!
- Hát erre itt nincs szukseg! - majd erlovette a pisztolyat és fejbelotte az illetot

Egyebkent a 20. sz. elejétol megy vegig Hegedus nagyjabol 1956-ig negy koteten keresztul - bennuk tobb sok regeny - a magyar tortenelmen.
Kozponti alakja egy Boltos Béla nevu srac, aki egy gazdag zsido csaladban szuletett, és foleg rajta keresztul mutatja be annak a század elso felének mukodest

Mielott a korabbiakban emlitett regenyciklus miatt lekommunistazna valaki, érdemes elolvasni ezt a pár sort, mert ugyan ez a veleményem a konyvsorozatrol:

"
Aki minden előzetes információ nélkül belefut ebbe a könyvbe, az talán egy jól megírt, ám még inkább komcsi-bolsi regényfolyamnak tartaná. Számomra viszont Hegedüs Géza életrajzi írásainak kiegészítése volt, és abszolút nem tudtam fikcióként olvasni. Kulcsregénynek sem mondanám, mert nem valami regényszerű, csak hömpölyögnek az események, amelyek nagy része szinte biztosan a szerzővel esett meg, a többi pedig az ismerőseivel. Két szereplőt is megformázott magáról HG, ami azzal az előnnyel jár, hogy feltűnés nélkül lehet öndicsérni, de a többi alak is tökéletesen életszerű, összetett karakter.
És valóban, gyakran kivillan az agit-prop lóláb. De ha szeretnénk megérteni, hogy mi is zajlott akkoriban, hogysmint volt ez az osztályharcos dolog, szeretnénk bepillantást kapni a különböző társadalmi rétegek hétköznapjaiba és a mögöttük álló politikai folyamatokba (vagy, mondhatnánk úgy is, hogy a politika által generált társadalmi folyamatokba) a századelőtől 1946-ig, akkor jó helyen olvasunk. Géza bá sok helyen ott volt, sok mindent látott és megértett, és szerencsére igen jól fel is tálalja nekünk."

Létrahuszár írta:

Bűnösök büntetlenül

A háború után néhány keretlegény beállt a kommunista pártba, hogy megmeneküljön a felelősségre vonástól.
A „levéltárból előkerült dokumentumok alapján a vizsgálat négy bűnöst is megnevezett, valamennyien a munkaszolgálatosokat kísérték. Az érintettek szerepét azonban eltussolták, részben mert a gyilkossággal összefüggésbe hozott Bodor Sándort és Reszegi Istvánt MSZMP-tagként nem vehették nyilvántartásba, de Kunos Sándor és Malakuczi János is megúszta a vádemelést””.
(Itt rejtőzhet az oka annak, ami Dienessel és a kéziratával történt. Konkrét tények már biztos nem derülnek ki.)

Kattints a kibontásához...

A kor irói gyakran hivatkoznak arra, hogy a legbuzgobb kommunistak a volt kisnyilasok lettek

Gaguly írta:

Forrás?

Kattints a kibontásához...

Mezey Barna: Emberevő cigányok - Rubicon, 2008/7-8. 34,35.

Portyázó magyarok Berlinben


Az osztrákok és a poroszok között kirobbant hétéves háború (1756-63) második évében példátlan haditettet vitt véghez Hadik András, Mária Terézia hadosztályparancsnoka. Kihasználva, hogy Nagy Frigyes a fronton tartózkodott, s Berlin védelem nélkül maradt, 4320 katonával megtámadta a hadszíntértől mintegy 450 km-re fekvő fővárost.
1757. október 11-én indult el huszárjaival, gyalogosokkal, ágyúkkal, szekerekkel, és kimerítő éjszakai menetelések árán öt nappal később megérkezett Berlin főkapujához. Követelte a város átadását, továbbá 600 ezer tallér hadisarcot, amit a városi vezetői visszautasítottak. Erre Hadik négy ágyúval szétlövette a főkaput, s a városba bevágtató huszárok 425 foglyot ejtettek a hanyatt-homlok menekülő, 5500 főt számláló helyőrségből. Nyolc zászlót is szereztek. Ennek hatására az elöljárók némi egyezkedés után 215 ezer tallért fizettek Hadiknak, aki a sarc egy részét szétosztotta a katonái között.
Mire Nagy Frigyes értesült a történtekről, a magyarok már messze jártak. Négy nap alatt értek osztrák kézen lévő területekre, s eközben 160 km-t tettek meg. Útközben a sikeres portyát megtoldották Odera-Frankfurt megsarcolásával. Az elhíresült huszárcsíny során a hadosztály 88 katonát és 57 lovat veszített.,
Hadik 1760-ban a császári sereg ideiglenes fővezére, 1762-ben pedig a sziléziai császári fősereg parancsnoka lett. Érdemeiért haditettét a királynő háromezer dukáttal jutalmazta, a Mária Terézia-rend nagykeresztjével tüntette ki, a háború után pedig hatalmas birtokokat és grófi címet adományozott neki..

A legenda szerint Hadik két tucat kesztyűt hozott Berlinből Mária Teréziának. Amikor a királynő kibontotta az ébenfa dobozba csomagolt ajándékot, kiderült, hogy a Berlin címerével díszített kesztyűk mind balkezesek. Készítőjük így állt bosszút a város nyugalmának feldúlásáért.

Hogyan kerültek a koronázási ékszerek Prágába?

III. András halálát követően az Anjou-házból származó Károlyt még 1301-ben királlyá koronázták, de ezt a főurak nem érvénytelennek tartották, mert a szertartáson alkalmi koronát használtak, s a Budán tartott királyválasztó országgyűlésen II. Vencel cseh király fiára, Vencelre esett a választásuk, aki magyar uralkodóként a László nevet vette fel.
A két király hívei között fegyveres harc tört ki, de 1304-re Vencel támogatóinak száma megfogyatkozott. Ekkor a cseh király erős haddal érkezett az ország szívébe, s azt kívánta a főuraktól, hogy szervezzenek meg egy olyan misét, amelyen a fia koronázási öltözetben vesz részt. Kérése teljesült. Rajta volt a királyi palást, derekára csatolták Szent István kardját, a lábára sarkantyút csatoltak. Az egyik kezében jogart, a másikban pedig a Szent Jobbot tartotta, miközben a fejére helyezték a koronát.
Az istentiszteletet lakoma követte, s amíg az előkelőségek ettek, ittak, addig II. Vencel a fiával együtt észrevétlen eltávozott a lakmározó társaságból. Nem mentek üres kézzel, magukkal vitték Prágába a koronázási ékszereket, túszként pedig Werner fia László budai rektort.
Vélhetően ekkor került Szent István kardja a cseh fővárosba.

Vencel egy 17. századi metszeten:

Furcsaságok a patika polcain

Székesfehérváron a patikamúzeumként működő Fekete Sas Patika jogelődjét a 18. század folyamán a jezsuiták is birtokolták. Árukészletükről 1773-ban készült leltár, amely szerint egészen különleges anyagokat, szereket is lehetett náluk vásárolni. A szekrények polcain többek között szárított békát, levedlett kígyóbőrt, rókatüdőt, borz-, medve-, vipera-, emberhájat, cibetmacska
illatos mirigyváladékát, bezoárkecske gyomrából származó követ és múmiaport is tároltak.

A Fekete Sas belső tere:

Karácsonyi ének, Gárdonyi tollából
(Kicsit megkésve. Úgy vélem, hogy az Egri csillagok írója megérdemli, hogy ide kerüljön ez a történet.

A Devecserben kántortanítóskodó Gárdonyi Gézát 1882-ben felkérték, hogy írjon egy szép éneket karácsonyra. A kérésnek eleget tett, és megszületett a Fel nagy örömre című verse, amelyhez dallamot is szerzett. Műve a helyi katolikus templomban még ebben az évben felcsendült Jézus születése emléknapján. A következő évben az egyik szomszédos falu kántora lejegyezte az imakönyvébe, s bizonyára el is énekelte karácsonykor. A gyönyörű éneknek híre ment a környéken, majd egyre távolabbi vidékeken, és végül ismertté vált az egész országban. Népéneknek tartották, három, öt és hat versszakos változatban is fennmaradt.
A templom falán ma emléktábla hirdeti, hogy itt hangzott fel először 1882-ben a Fel nagy örömre!
Négy évvel később írt egy újabb karácsonyi költeményt, a Mily ragyogó fény kezdetűt, amely a görögkatolikusok népéneke lett.

Devecserben egy kis emlékszobát is berendeztek úgy, ahogy ott lakott, tanított Gárdonyi.

Fel nagy örömre! (1. versszak)
Fel nagy örömre! ma született,
Aki után a föld epedett.
Mária karján égi a fény,
Isteni Kisded Szűznek ölén.
Egyszerű pásztor, jöjj közelebb,
Nézd csak örömmel Istenedet.

Karácsonyi ének (1. versszak)
Mily ragyogó fény árad az éjben!
Betlehem úszik fény özönében.
Égi csodának nyílt meg az ég!
Szent örömöt zeng angyali nép:
Megszületett a Jézus!

Óévbúcsúztató a fronton 1916 végén



És itthon:

Létrahuszár írta:

Óévbúcsúztató a fronton 1916 végén

Csatolás megtekintése 2090732 Csatolás megtekintése 2090733

És itthon:
Csatolás megtekintése 2090734

Kattints a kibontásához...

Hát igen!
De minden relativ.

Egyes visszaemlékezések szerint Rejtő Jenő az utolso pillanatban sem tagadta meg magát.
A legenda szerint ezek voltak az utolso szavai 1943 január 1-én : "Na ez az év is jól kezdődik..."
(tuti legenda, de ezek a mondatok azok amik furcsa szituáciükat teremtve áthatják az egesz életmuvet)

1568. Tordán megkezdődik az az erdélyi országgyűlés János Zsigmond fejedelemsége idején, amelyben a vallási türelmet a világon elsőként meghirdették és törvényben szabályozták (13-áig tartott). Volt elég bajuk, nem kellett a vallásháború is. Képen az országgyűlés. Dávid Ferenc szónokol, balra vörös ruhában János Zsigmond fejedelem.

1978. A Szent Korona ezen a napon tért vissza Magyarországra az USÁ-ból.

Miket rejtett Margit ládikája?

A Nyulak szigeti kolostor lakója, Margit a halála előtt az apácák főnöknőjének átadott egy kulcsot, amely a számára fontos tárgyakat rejtő ládikát nyitotta. Amikor kinyitották, a jelenlévők megdöbbentek, mert egészen másra számítottak.
A ládika nem rejtett kincseket, aranyat, csupán az elhunyt mindennapi, vezekléshez használt eszközeit: egy elhasználódott és egy jó állapotban lévő vezeklőövet, egy vesszőt, amelynek a végéhez sündisznótüskés bőrdarab volt kötözve, és egy pár pici vasszögekkel kivert kapcát.

Szent Margit vezeklőöve az esztergomi székesegyházi kincstárban:

1764. Madéfalvi veszedelem: Erdélyben a császári katonaság megrohanja a Madéfalván egybegyűlt, szabadságjogaikért küzdő, az erőszakos császári besorozások ellen tiltakozó csíki székelyeket. Kb 200 székelyt megölnek, további 200 gyermeket, asszonyt és öreget szétzavarnak, hogy halálra fagyjanak. Ezután a székelyek egy része Moldvába menekült, őket hívják csángónak, mert „elcsángáltak”. Képen az emlékmű.

1849. A nagyenyedi vérengzés kezdete. Nagyenyedet az éjszaka során román felkelők támadják meg. A magyar áldozatok száma 600–1000 körülire tehető. Továbbá körülbelül ugyanennyien fagytak halálra menekülés közben. Képen az emlékmű szomorú állapotban.

A bor lett a vesztünk?

Cserei Mihály író (1603-1660) véleménye szerint a török uralom a mértéktelen borfogyasztás következménye: „Addig ivék a szegény magyar, míg a józon életű pogány török elborítá szegény hazánkat...”
Pázmány Péter(1570-1637) esztergomi érsek erősen eltúlozva szólt e témáról az egyik prédikációjában:. „Amennyi bort megivott eddig a magyar a török veszedelmiért, ha mind egy mély völgyben töltötték volna s a török császár táborát odavinnék, ki nem tudnának jönni, ott fulladnának meg a borban.”
Neves borvidékeink a török időkben: Tokaj, Eger, Sopron, Pécs környéke, Balaton-felvidék, Szerémség.

Palástkapocs a 14. századból

Az Anjou-korban készült a képen látható míves palástkapocs, igazi mestermunka. Közepén Anjou-címer, fölötte a kis fülkében Szent István, tőle jobbra Szent László, balra pedig Szent Imre herceg.

Minek nevezzelek?...
Erzsébet királynét sokan helytelenül Sissiként ismerik. A valóságban azonban ő sosem használta így a nevét. Családja vagy Sisinek vagy Lisi-nek becézte.
A magyarok királynéja, leveleit legtöbbször Lisiként írta alá, Ferenc József pedig Sisi-ként nevezte őt.
A dupla "s" a Sissi-filmek miatt terjedt el. A filmek címében azért kellett Sisi nevét két s-sel írni, mert a Habsburg család nem adott engedélyt a névhasználatra.
Itt Ausztriában/Bécsben is Sisi.

1301. III. András halálával (a kép a Thuróczy-krónikából van...) véget ér az Árpád-ház uralma Magyarországon.

1688. Az osztrák császári haderő elfoglalja a Munkácsi várat, melyet Zrínyi Ilona védett hősiesen. (A paktum 15-én született meg, a császáriak 17-én vonultak be a várba.) Képen Zrínyi Ilona és a kis II. Rákóczi Ferenc szobra a munkácsi vár Lorántffy bástyáján.