Érdekességek a történelemből

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
A legvéresebb ütközetük volt

Muhinál a magyarok addigi történelmük legnagyobb vereségét szenvedték el. A templomosok közül hírmondó sem maradt, életét vesztette számos főpap, világi méltóság, s
holtan maradt a mezőn az arisztokraták és nemesek sokasága. Az életben maradottak a mongolok által szándékosan nyitott résen tudtak kiszabadulni a földi pokolból. IV. Béla is csak súlyos veszteségek árán, hű emberei önfeláldozásával menekült meg. Kijutott a gyűrűből Kálmán herceg is, de néhány héttel később Fehérváron belehalt a sebeibe.
Ami Muhinál történt, az nem törpék és óriások küzdelme volt. A magyarok egyenrangú félként küzdöttek a hódítókkal, és jelentős veszteséget okoztak nekik. Két forrás is megemlíti (a pápai követ és Dzsuvajní perzsa történetíró), hogy a muhi ütközetre a tatárok úgy emlékeztek, mint birodalmuk addigi történetének legvéresebb ütközetére, amelynek során a magyaroknak volt esélyük a győzelemre. A visszavonuláson gondolkodó Batut Szubotáj beszélte rá a csata folytatására. Vesztünkre a fővezér hallgatott rá.
 

eddy56

Állandó Tag
Állandó Tag
A legvéresebb ütközetük volt

Muhinál a magyarok addigi történelmük legnagyobb vereségét szenvedték el. A templomosok közül hírmondó sem maradt, életét vesztette számos főpap, világi méltóság, s
holtan maradt a mezőn az arisztokraták és nemesek sokasága. Az életben maradottak a mongolok által szándékosan nyitott résen tudtak kiszabadulni a földi pokolból. IV. Béla is csak súlyos veszteségek árán, hű emberei önfeláldozásával menekült meg. Kijutott a gyűrűből Kálmán herceg is, de néhány héttel később Fehérváron belehalt a sebeibe.
Ami Muhinál történt, az nem törpék és óriások küzdelme volt. A magyarok egyenrangú félként küzdöttek a hódítókkal, és jelentős veszteséget okoztak nekik. Két forrás is megemlíti (a pápai követ és Dzsuvajní perzsa történetíró), hogy a muhi ütközetre a tatárok úgy emlékeztek, mint birodalmuk addigi történetének legvéresebb ütközetére, amelynek során a magyaroknak volt esélyük a győzelemre. A visszavonuláson gondolkodó Batut Szubotáj beszélte rá a csata folytatására. Vesztünkre a fővezér hallgatott rá.
Ezek utan pedig elkovetkezett az, hogy 4. Bélának menekulnie kellett.
Észak felé menekult, előbb Pozsonyba, utana pedig Bécsbe Babenberg Frigyeshez.
Frigyes ahelyett, hogy vendégként kezelte volna, fogsagba ejtette, és csak 3 határ menti vármegye, Pozsony, Sopron és Vass átengedése fejében bocsájtotta szabadon!

Ezek után menekult délnek, ahol végul is Trau várában talált menedékre.

Hadd ne von jak párhuzamot a napjaink torténéseivel, elvégre ez egy a régmulttal foglalkozo topic!
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Hamis levelek

1653399930866.png IV. Béla pecsétje a tatárjárás előtti időből

Az álnok tatárok a muhi csatában szerzett zsákmány elosztásakor bukkantak rá IV. Béla pecsétjére az elesett magyar alkancellárnál. A pecsét hasznosítására aljas ötletük támadt. Néhány életben maradt magyar papot arra kényszerítettek, hogy levelet írjanak a király nevében az erdőkbe, nádasokba, mocsarakba menekült magyaroknak, s rábírják őket a hazatérésre. A királyi pecséttel hitelesített levelek hatására a bujdokolók visszamentek a falujukba. Gabonájuk betakarításáig nem is bántották őket, de azután már nem kegyelmeztek nekik.
Leveleket írtak a főembereknek is. Arra szólították fel őket, hogy ne hagyják el otthonukat, mert az uralkodó új csatára készül a tatárok ellen, és serege Isten segedelmével győzelmet fog aratni. A leveleket széthordatták az egész országban, és sokan hitelt adtak a benne leírtaknak, mert nem tudtak igaz hírekre szert tenni.
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
A tatárok átkelése a Dunán

A Duna vize 1241-42 telén befagyott. A magyarok a jobb parton őrséget állítottak, és folyamatosan törték a jeget, hogy megakadályozzák az ellenség átjutását. A tatárok többször is rámerészkedtek gyalogosan a jégre, és össze is csaptak a magyarokkal, de a lóháton történő átkeléstől óvakodtak. Hogy meggyőződjenek az átjutás biztonságáról, cselhez folyamodtak. Lovakat és más állatokat hajtottak a bal partra, s három napig őrizetlenül hagyták őket. Ezt látva a magyarok úgy vélték, hogy az ellenség visszavonult, átmentek a jégen, s az állatokat minden gond nélkül áthajtották a maguk oldalára. Ez győzte meg a tatárokat arról, hogy a jég vastagsága elbírja a lovasokat, így seregük veszélytelenül lovagolhat át a túlsó partra. Át is keltek, és előbb Budát, utána pedig Esztergomot pusztították el.
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Rogerius Esztergom ostromáról

„… a tatárok egy napon körülvették a várost, és a foglyok, akik velük voltak, annyi rőzsenyalábot hordtak oda, hogy a város egyik oldalán a rőzsenyalábokból a védőárok szélére … egy magas falat szerkesztettek, és a fal mögött azonnal felállították a mondott harminc ostromgépet, úgyhogy a városra és fatornyokra éjjelnappal lődözték a köveket… hirtelen körülzárták a várost fapalánkokkal, hogy aki menekülni próbál, a kard torkába jusson. És ezután hozzákezdtek a paloták ostromához. Ezeknek gyors elfoglalása után – hogy megvalljam az igazat – az egész városban talán ha tizenöten voltak, akiket nem öltek le hitvány módon, vagy bent, vagy kívül. Megrészegítették kardjukat a vérrel, és a védők elleni izzó haragjukban elevenen sütöttek meg embereket, mint a malacokat”.

Batu tényleg fő kán akart lenni?

1654279328081.png Batu kán szobra, készítette és feltöltötte: Vikiçizer
A tatárok kivonulásának egyik fő okaként nevezték meg azt, hogy Batu szeretett volna lenni a fő kán. A legfőbb hatalmasság megválasztásánál az uralkodó család minden tagjának jelen kellett lennie, tehát Batunak is, aki nem is gondolhatott a cím elnyerésére, mert a családnak egy olyan ágából származott, amelyből nem választottak nagykánt. Természetesen az nem volt mindegy a számára, hogy ki tölti be a tisztséget, s azzal milyen viszonyban van. Mindenesetre Batu a választásra jelentős befolyással bírt, mert ő volt a család legidősebb tagja, s a kelet-európai népek feletti hatalmát még Dzsingisz kántól kapta.
 

eddy56

Állandó Tag
Állandó Tag
Batu tényleg fő kán akart lenni?

Batu kán szobra, készítette és feltöltötte: Vikiçizer
A tatárok kivonulásának egyik fő okaként nevezték meg azt, hogy Batu szeretett volna lenni a fő kán. A legfőbb hatalmasság megválasztásánál az uralkodó család minden tagjának jelen kellett lennie, tehát Batunak is, aki nem is gondolhatott a cím elnyerésére, mert a családnak egy olyan ágából származott, amelyből nem választottak nagykánt. Természetesen az nem volt mindegy a számára, hogy ki tölti be a tisztséget, s azzal milyen viszonyban van. Mindenesetre Batu a választásra jelentős befolyással bírt, mert ő volt a család legidősebb tagja, s a kelet-európai népek feletti hatalmát még Dzsingisz kántól kapta.
Akkor ehhez egy érdekesség, hogy Dzsingisz unokaja miert nem lehetett nagykán:

A tortenetirok leirtak hogy Dzsingisz kán uralkodasanak megalapoztasa idején egy rivalis törzs elrabolta Dzsigisz (Temudzsin) feleségét Börtét.
A fogsagbol valo kiszabadulasa utan szuletett a fiuk Dzsocsi . Dzsingiszben egesz eleteben ott volt a gyanu, hogy Dzsocsi nem az ő fia, hanem a felesége elrablásakor azt többen, tobbszor megeroszakoltak, és a gyermek nem az övé.
Dzsocsi gyermeke volt Batu, és bár Temudzsin nem tudhatott biztosat, a Dzsocsi féle vérvonal mégis torvenytelennek számitott. Bár gyermeke ként kezelte, a fiat Batut a hirek szerint szerette éles eszéért, de a birodalom tronjara esélyuk sem volt a nem egyértelmu szarmazásuk miatt.

Egyebkent Börte négy fiút és öt lányt szült Dzingisznek, es annak anyjaval egyutt a Mongol birodalom ket legbefolyasosabb noje volt
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Magyarországot… megsemmisítették”

A tatárok elől menekülő IV. Béla 1241. májusában levelet írt IX. Gergely pápának és a nyugati országok uralkodóinak, IX. Lajos francia királynak, II. Frigyes császárnak, a fiának, IV. Konrád német királynak, hogy segítséget kérjen az országot pusztító mongolok kiűzéséhez. A pápa levelét vivő István váci püspök Róma felé menet találkozott a császárral, akinek segítség fejében Béla még az országot is felajánlotta hűbérül. Frigyes elfogadta az ajánlatot, s a fia segítségét ígérte. Béla a császár fiát, Konrádot azzal a hírrel akarta rábírni a támogatásra, hogy tudomása szerint a tatárok még a tél elején Németország lerohanására készülnek.
A franciáktól nem érkezett segítség, a pápa a császár elleni küzdelmével volt elfoglalva, s a magyarok segítése helyett azt fontolgatta, hogy Frigyes ellen hirdet keresztes hadjáratot.
Németországban megkezdődött a keresztes hadak szervezése, és maga Konrád is felvette a keresztet. A kezdeti lelkesedés azonban hamarosan szétfoszlott, mert hírét vették, hogy a tatárokat megállította a Duna, s nem fenyegeti veszély a birodalmat.
A segélyt kérő levelek és az Ausztriába menekültek elbeszélései alapján a tatárok által okozott pusztítást akkora méretűnek hitték, hogy a délnémet Niederaltaich város évkönyvébe a következő mondatot jegyezték fel: „Magyarországot 350 évi fennállás után a tatárok 1241-ben megsemmisítették”.
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Miért épültek kővárak a tatárjárás után?
1654861036965.png A visegrádi vár a XIV. században, makett

A tatárok távozása után IV. Béla oly módon is igyekezett az ország védelmét megerősíteni, hogy Budán és Visegrádon kővárakat építtetett, és példája követésére sarkallta a főurakat is, mert megfigyelése szerint a tatárok nem, vagy csak nehezen tudták bevenni a kővárakat.
Ezzel szemben az igazság az, hogy a tatárok azokat a várakat, amelyeket el akartak foglalni, azokat el is foglalták. Bizonyítékok erre a nagy munkával megerősített, de bevett kínai városok. A mongolok a kínai és muszlim mérnökök tudását felhasználva kiváló ostromgépeket építettek, csakhogy mindenhová azokat sem lehetett elvontatni. Vitathatatlan, hogy a kővárak nagyobb biztonságot jelentettek a földvárakhoz képest, és ha egy országban sok épült belőlük, az mérsékelte a lakosság pusztulását, lassította az ellenség előrejutását.
A tatárjárást követő nyolc évben Béla öt, a főurak 16, az ötvenes években a király egy, a főurak öt kőerődöt építettek. Az építési kedv a hatvanas években fellendült, s míg az uralkodók a századfordulóig 17, a főnemesek 141 kisebb-nagyobb várat emeltettek.
 

locsogó

Állandó Tag
Állandó Tag
Nem az én fotóm az alábbi, de nemrég jártunk arrafelé... 1241 április... Muhi csata... az emlékmű... Batu kánról jutott eszembe... 1655309939066.png

Makkai Sándor két könyve szól erről az időszakról: Táltoskirály és a Sárga vihar... ajánlom elolvasásra.
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Kincseket lopott a hercegnő

IV. Béla halála után a fia, V. István került a trónra. Ekkor mindazok, akik az előző évek apa és fia közti pártharcokban ellene voltak, az új király bosszújától félve Csehországba menekültek, ahol IV. Béla unokájának, Kunigundának a férje, II. Ottokár uralkodott. A menekülőkkel tartott Kunigunda anyja, Anna hercegnő is, aki haragban volt Istvánnal. Emiatt az uralkodó aligha esett búskomorságba, annál inkább elképedhetett, amikor megtudta, hogy a hercegnő a királyi kincstár egy részét is magával vitte Prágába. A kincsek többé nem kerültek vissza Magyarországra. Bár 1271-ben háború robbant ki István és Ottokár között, amely végén a magyarok kerekedtek felül, a békekötéskor István nem követelte vissza a nővére által ellopott kincseket.
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
A király meghalt, a fia kiszabadult

1655477697407.png V. István halotti koronája

V. István 1272-ben Anjou Károly szicíliai uralkodó meglátogatására indult. Már az Adriai-tenger közelében járt, amikor kíséretének egyik tagja, Gutkeled Joachim bán foglyul ejtette a tízéves László herceget, és a Dráva közelében fekvő Kapronca várába vitte. A király azonnal intézkedett, hogy zárják körül és ostromolják meg az erődítményt, de nem sikerült bevenni. István nem folytatta tovább az útját, visszatért Budára, a Nyulak szigetére ment, amelynek kolostorában a 17 éves lánya, Erzsébet volt a főnökasszony. A történtek nagyon megviselték, s bizonyára szerepet játszottak a hamarosan bekövetkezett halálában. Mindössze 33 éves volt.

A herceg fogságba vetésével az összeesküvő főúri csoport minden bizonnyal olyan engedményeket szeretett volna kicsikarni az uralkodótól, amelyek által birtokaik és hatalmuk tovább növekedett volna. Az összeesküvőkkel kapcsolatban állt Erzsébet anyakirályné is, mert István hívei megtámadták, de Gutkeledék megfutamították a támadókat.

A király halálának hírrére László kiszabadult, Fehérrvárra vitték, és megkoronázták, az anyja pedig kormányzóként vett részt az ország ügyeinek intézésében.
 

eddy56

Állandó Tag
Állandó Tag
Miért épültek kővárak a tatárjárás után?
Csatolás megtekintése 1864983 A visegrádi vár a XIV. században, makett

A tatárok távozása után IV. Béla oly módon is igyekezett az ország védelmét megerősíteni, hogy Budán és Visegrádon kővárakat építtetett, és példája követésére sarkallta a főurakat is, mert megfigyelése szerint a tatárok nem, vagy csak nehezen tudták bevenni a kővárakat.
Ezzel szemben az igazság az, hogy a tatárok azokat a várakat, amelyeket el akartak foglalni, azokat el is foglalták. Bizonyítékok erre a nagy munkával megerősített, de bevett kínai városok. A mongolok a kínai és muszlim mérnökök tudását felhasználva kiváló ostromgépeket építettek, csakhogy mindenhová azokat sem lehetett elvontatni. Vitathatatlan, hogy a kővárak nagyobb biztonságot jelentettek a földvárakhoz képest, és ha egy országban sok épült belőlük, az mérsékelte a lakosság pusztulását, lassította az ellenség előrejutását.
A tatárjárást követő nyolc évben Béla öt, a főurak 16, az ötvenes években a király egy, a főurak öt kőerődöt építettek. Az építési kedv a hatvanas években fellendült, s míg az uralkodók a századfordulóig 17, a főnemesek 141 kisebb-nagyobb várat emeltettek.
Ugyan akkor azt is tegyuk hozza, hogy a kővárak épitése volt az, ami a meghyényi birtokokkal rendelkezo fourakat arra inditotta, hogy királyuk ellen forduljanak.
Mert az igaz, hogy a tatarok ellen hatekony lehetett volna, de ugyan ennyire az volt a kiralyi hadak ellen is!

A Kopasz nemzetség, a Kőszegiek, a felvideki kiskirály Csák Máté es az osszes tobbi biztonsagba érezhette magát addig, mig olyan várakat birtokoltak, mint Visegrád, Pozsony, Kőszeg...
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Ugyan akkor azt is tegyuk hozza, hogy a kővárak épitése volt az, ami a meghyényi birtokokkal rendelkezo fourakat arra inditotta, hogy királyuk ellen forduljanak.
Mert az igaz, hogy a tatarok ellen hatekony lehetett volna, de ugyan ennyire az volt a kiralyi hadak ellen is!

A Kopasz nemzetség, a Kőszegiek, a felvideki kiskirály Csák Máté es az osszes tobbi biztonsagba érezhette magát addig, mig olyan várakat birtokoltak, mint Visegrád, Pozsony, Kőszeg...
Valóban ez lett a következménye, de IV. Bélát a tatárok kivonulása után az ország védelmét erősítse. A történtek azt mutatták, hogy a tatárok a kővárakat nem tudják bevenni, illetve az elfoglalásukra nem vesztegették az időt.
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
A kunokkal vagy ellenük?

1655821683625.png IV. László kun öltözékben, Képes krónika

A tatárjárás után visszahívott kunok továbbra is nomadizáltak, őrizték pogány szokásaikat, keresztényeket öltek meg, birtokokat háborítottak, földeket foglaltak el. Sok kárt okoztak az egyháznak is. Emiatt III. Miklós pápa 1279-ben Fülöp fermói püspököt bízta meg azzal, hogy védje meg az egyház érdekeit. Fülöp fő feladatának a kunok megtérítését tartotta, s IV. Lászlót rávette, hogy hozzon törvényt a megfékezésükre, és ha kell, fegyverrel kényszerítse őket a betartásukra.
Nemcsak a kunok, hanem a király életmódja is változtatásra szorult. A kun hercegnő anyától született IV. László ugyanis amikor tehette, a kunok között tartózkodott, és átvette a szokásaikat. 1278-ban eltaszította magától a feleségét, Erzsébetet, s helyette Éduát, Köpcsecset, Mandulát és más kun szeretőket vett maga mellé. E magatartásáért ragasztotta nevéhez az utókor a kun jelzőt.
László nem törekedett a kun törvények betartására, erkölcstelen életmódján sem változtatott, ezért Fülöp híveivel együtt kiátkozta az egyházból. A király színleg elfogadta a kiközösítést, valójában nem törődött vele, s a kunok közé ment. A pápa dörgedelmes levélben szólította fel a követe iránti engedelmességre, mire ő válaszul elfogatta Fülöpöt, és átadta a kunoknak. Ezt már a bárók is sokallták, 1280-ban Lászlót foglyul ejtették, s ezzel elérték a követ szabadon bocsájtását. Szabad lett az uralkodó is, aki megesküdött fogva tartóinak, hogy korábbi vétségeit nem követi el, és mindenkinek megbocsájt. Ezen viszont a kunok háborodtak fel, a Tiszántúlon falvakra támadtak, megostromolták a királyi kincseket őrző Egres monostorát. László fegyverrel vonult ellenük, és Hódmezővásárhely közelében, a Hód-tónál megfutamította őket. A kunok a Kárpátokon túlra menekültek. Rövid idő múltán László haddal ment utánuk, s visszahozta őket, mert az állandósuló belviszályokban ők jelentették számára az egyetlen megbízható katonai támaszt.
 

eddy56

Állandó Tag
Állandó Tag
A kunokkal vagy ellenük?

Csatolás megtekintése 1866684 IV. László kun öltözékben, Képes krónika

A tatárjárás után visszahívott kunok továbbra is nomadizáltak, őrizték pogány szokásaikat, keresztényeket öltek meg, birtokokat háborítottak, földeket foglaltak el. Sok kárt okoztak az egyháznak is. Emiatt III. Miklós pápa 1279-ben Fülöp fermói püspököt bízta meg azzal, hogy védje meg az egyház érdekeit. Fülöp fő feladatának a kunok megtérítését tartotta, s IV. Lászlót rávette, hogy hozzon törvényt a megfékezésükre, és ha kell, fegyverrel kényszerítse őket a betartásukra.
Nemcsak a kunok, hanem a király életmódja is változtatásra szorult. A kun hercegnő anyától született IV. László ugyanis amikor tehette, a kunok között tartózkodott, és átvette a szokásaikat. 1278-ban eltaszította magától a feleségét, Erzsébetet, s helyette Éduát, Köpcsecset, Mandulát és más kun szeretőket vett maga mellé. E magatartásáért ragasztotta nevéhez az utókor a kun jelzőt.
László nem törekedett a kun törvények betartására, erkölcstelen életmódján sem változtatott, ezért Fülöp híveivel együtt kiátkozta az egyházból. A király színleg elfogadta a kiközösítést, valójában nem törődött vele, s a kunok közé ment. A pápa dörgedelmes levélben szólította fel a követe iránti engedelmességre, mire ő válaszul elfogatta Fülöpöt, és átadta a kunoknak. Ezt már a bárók is sokallták, 1280-ban Lászlót foglyul ejtették, s ezzel elérték a követ szabadon bocsájtását. Szabad lett az uralkodó is, aki megesküdött fogva tartóinak, hogy korábbi vétségeit nem követi el, és mindenkinek megbocsájt. Ezen viszont a kunok háborodtak fel, a Tiszántúlon falvakra támadtak, megostromolták a királyi kincseket őrző Egres monostorát. László fegyverrel vonult ellenük, és Hódmezővásárhely közelében, a Hód-tónál megfutamította őket. A kunok a Kárpátokon túlra menekültek. Rövid idő múltán László haddal ment utánuk, s visszahozta őket, mert az állandósuló belviszályokban ők jelentették számára az egyetlen megbízható katonai támaszt.
Aztán 1290 juliusában a a kőrösszegi vár közelében a kedvenc kunjai közt időző királyt álmában a kunjai olték meg.
Árbóc, Törtel és Kemence éjszaka rátámadtak és addig döfködték mig el nem vérzett.
A 28 éves korában meggyilkolt király halálát Mizse nádor torolta meg: Árbocot kettévágatta, Törtelt lovakkal szétszakíttatta, rokonaikat pedig korra és nemre való tekintet nélkül lefejeztette.

Kemence sorsa mindmaig ismeretlen. Elmenekult, de hogy hova azt csak az öregisten tudja :)
Ami még érdekes lehet, Mizse nádor szaracén volt, aki allah hitoről tért át a kereszténységre.
A haragjanak oka a kiraly halala utan nem utolso sorban az lehetett, hogy tisztaban volt vele, akarki is lesz az uj kiraly, nem valoszinu, hogy egy szaracént megtart a nádori székben
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Kiátkozták, feloldozták, aztán bosszút állt

IV. László 1286-ban a Nyulak szigeti kolostorba záratta a feleségét, és a királynéi földeket szeretőjének, Éduának adományozta. Lodomér esztergomi érsek 1287-ben kiközösítette az őt támogató főurakkal együtt, a királynénak visszaadta a szabadságát és a birtokait. Az uralkodó a tatároktól akart segítséget kérni, de néhány főúr ebben megakadályozta, foglyul ejtette, hű emberei azonban kiszabadították. Ezután Esztergomba ment az érsekhez, és sírva könyörgött feloldozásért. Megesküdött, hogy felszámol minden titkos szövetséget a tatárokkal; az országos hivatalokban nem keresztényeket nem tűr meg; az egyház kiváltságait helyreállítja; a feleségét visszafogadja, Éduát pedig az ország távoli helyére küldi.
IV. László mindenkit félrevezetett. Amikor a pálfordulás hírére a főurak összegyűltek, Édua, aki „mindenki szeme láttára az ágyastársává lett”, megkapta a királynét illető jövedelmeket, a sokadszor megalázott királynét pedig kizárta a palotából. Rárontott a Nyulak szigeti kolostorra is, ahonnan kiragadta a testvérét és egy másik testvérének a lányát (az utóbbit akarata ellenére), azt követően pedig megengedte a zárdára törőknek, hogy bármit szabadon megtehetnek az apácákkal. Emiatt a kiközösítés ismét érvénybe lépett.
Az érsek követeket küldött Lászlóhoz, aki átkozta az egyházat, amely ebbe a helyzetbe juttatta, a papok tatár kardokkal történő kiirtásával fenyegetőzött, s többek között kijelentette, hogy „én vagyok a törvény, s hogy valamiféle papok törvényei korlátozzanak, nem tűröm”. Szavait tettekkel fejelte meg. Templomokat tett erkölcstelen nők lakhelyévé, másutt keresztény nőket erőszakoltak meg… Lodomér érsek pedig egyenesen azt kérte a pápától, hogy indítson keresztes hadjáratot Magyarországra.
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Kik ölték meg Kun Lászlót?

1656079057202.png IV. László és gyilkosai, Képes krónika

Amikor 1290-ben újabb belháború tört ki az országban, IV. László a kunokhoz indult. Júliusban a Bihar megyei Körösszeg vára közelében táborozott le, ahol 10-én a kun Árboc, Törtel és Kemence a sátrában, „az éjszaka csendjében súlyos sebekkel sértvén, a királyt nyomorúságosan megölték”. Lehetséges, hogy a kunokat László politikai ellenfele, a kiskirályok közé tartozó Borsa Kopasz, a körösszegi vár ura vette rá a gyilkosságra.
A mindössze 27 évet élt uralkodó kun hívei ezután szörnyű megtorlást rendeztek. Mizse nádor többek között Édua vér szerinti bátyjával Árboc szállására ment, a tetteseket elfogta, „Árbocot kettévágatta, Törtelt pedig szétszaggattatta…, a hozzájuk tartozókat…, még a bölcsőben fekvő kisdedeket is, akit csak megfoghattak, lenyakaztatta”.
A király holttestét a csanádi püspökhöz vitték, aki botrányai ellenére megszentelt földbe temettette el.
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Árpád-házi volt-e „az utolsó aranyágacska”?


Az Ákos nemzetségből származó István nádor nevezte így III. Andrást egy 1303-ban írt megemlékezésében. A harminchat évesen elhunyt uralkodó származásával kapcsolatban azonban a születése után a főurak egy részében kételyek támadtak. Mi adott okot a kétkedésre?
Amikor II. András 1235-ben meghalt, a több mint harminc évvel fiatalabb harmadik felesége, Beatrix bejelentette, hogy gyermeket vár. Az udvari előkelők körében az a hír járta, hogy a királyné Dénes nádorral folytatott titkos szerelmi viszonyt, s egyáltalán nem biztos, hogy a születendő gyermek az Árpád-ház sarja. Az özvegyet IV. Béla nyomban őrizetbe vette, de a király temetésén megjelent, s a szertartás után a német követség soraiba vegyülve, férfinak öltözve szökött német földre. Gyermekének az István nevet adta, utalva arra, hogy fia az első magyar király leszármazottja.
A gyanakvók hitét nem csupán a szökés erősítette meg. IV. Béla az apja által kedvelt Dénes nádort megvakíttatta, Istvánt pedig sohasem ismerte el testvérének.
Az írásos dokumentumok alapján nem lehet eldönteni, hogy igazuk volt-e a kétkedőknek vagy sem, ezért nem lehet teljes biztonsággal azt állítani, hogy Beatrix gyermekének II. András volt az apja. Ha nem ő volt, akkor István fia, III. András ereiben nem csörge

dezhetett az Árpádok vére.
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Különös álmok

Az ősi hagyomány megőrizte az Árpádok származásáról szóló híres mondát, amely szerint Emesének, Álmos anyjának álmában egy turulmadár jelent meg, s azt sugallta neki, hogy utódai dicső királyok lesznek. De nemcsak Emeséhez, hanem több leszármazottjához is kötődnek olyan álmok, amiket a legendák szerzői vagy a krónikások megörökítettek.
Az első csodás álom István fejedelemhez kapcsolódik, aki diadémot kért követei által II. Szilvesztertől. Nem sokkal korábban hasonló kéréssel fordultak hozzá a lengyelek. El is készült fejedelmük számára a korona, de mégsem kapták meg. A pápának a magyar küldöttek megérkezése előtti éjszaka megjelent álmában egy angyal, és arra intette, hogy a koronát a másnap érkező magyar követeknek adja.
István király Esztergomtól távol fekvő vidéken vadászott, s amikor délben ledőlt pihenni, elszunnyadt. Álmában isteni figyelmeztetést kapott a besenyők támadásáról. (Másutt éjszaka álmodott a veszélyről.) Felriadt, s azonnal futárokat küldött az erdélyi Fehérvárra, hogy tereljék az embereket a városok falai mögé, mert besenyők törnek rájuk. Az álom bekövetkezett, a besenyők gyújtogattak, fosztogattak, de „Isten kinyilatkoztatása révén”, István érdemeire tekintettel az emberek megmenekültek.
Könyves Kálmánnak is feljegyezték az egyik álmát. Amikor a dalmáciai Zárában tartózkodott, azon töprengett, hogy a lakosok engedetlensége miatt felgyújtja a várost. A gondolat álmában is foglalkoztatta, mert megjelent előtte Simeon, a szentként tisztelt zárai püspök, félelmetes arccal közeledett felé, megragadta a haját, földre lökte, és babérfa vesszővel megverte. Amikor elengedte, Kálmán fölébredt, fájdalmat érzett, látta testén a vesszőnyomokat, s ezek hatására felhagyott a város zaklatásával.
 
Oldal tetejére