Érdekességek a történelemből

setni

Állandó Tag
Állandó Tag
Tényleg van összefüggés a sörrel koccintás és a Ferenc József-i önkény között?

Kevés olyan történelmi szokásunk, hagyományunk van, melyek nemcsak a nemzeti ünnepeken (például kokárda), hanem a hétköznapokban is visszaköszönnek. Az egyik ilyen a sörrel való koccintás kérdése, mely szintén a császári önkény időszakához kötődik. A közkeletű történet szerint aradi vértanúk kivégzése után az osztrák katonatisztek sörrel koccintottak, amire válaszként a magyarok megfogadták, hogy 150 évig nem koccintanak sörrel.

A HAGYOMÁNY KÉTSÉGTELENÜL KIALAKULT, SZÁMOS MAGYARORSZÁGRÓL SZÓLÓ ÚTIKÖNYVBE BE IS KERÜLT ÉRDEKESSÉGKÉNT, ÍGY AZTÁN EGYES HAZAFIAS SZOKÁSAINKAT ELISMERŐEN VÁRÓ TURISTÁNAK OKOZ CSALÓDÁST A SÖRREL LELKESEN KOCCINTÓ MAGYAROK LÁTVÁNYA.
A valóság az, hogy semmilyen forrás nincs arról, hogy Aradon sörrel koccintottak volna osztrák katonatisztek, sőt valószínűleg sokan közülük is helytelenítették 1848. előtti magyar bajtársaikkal szembeni brutális bosszút. Ugyanakkor 1852-ben állították föl Budán Heinrich Hentzi tábornok hatalmas emlékművét, melynek avatásakor nagy ünnepséget tartottak és sör is nagy mennyiségben fogyott. Hentziről tudni kell, hogy 1849 májusában ő védte a császári csapatok élén Buda várát a magyar honvédekkel szemben. Túl azon, hogy az utolsó pillanatig ellenállt és karddal a kezében esett el – emiatt értékelte oly nagyra személyét Ferenc József –, több feleslegesen kegyetlen tett is fűződik a nevéhez: ágyúkkal lövette a pesti Duna-parti épületeket, annak ellenére, hogy Görgei megüzente, hogy a civil lakosság kímélése érdekében onnan nem támad, sőt Hentzi utasítást adott a szerkezetileg már kész Lánchíd felrobbantására is, ami azonban szerencsére nem sikerült. A tábornok emlékművének felállítása, és az akkor tartott ünnepség érthető módon óriási ellenérzést szült Magyarországon. Ennek fényében tehát valóban van szimbolikus kapcsolat a sör és az önkényuralom között, így söröskorsónkat az asztalhoz koppantva nyugodtan mondjunk „vesszen Haynau”-t koccintás helyett.
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Feleség helyett börtön

Miután Ottót 1305 decemberében a csanádi és a veszprémi püspök megkoronázta, kíséretével Budára ment, s koronával a fején bejárta a város utcáit. Támogatóit adományokkal jutalmazta, s a számukat országjárása során igyekezett növelni. E célból utazott 1307 elején Erdélybe, hogy házasság révén a maga oldalára állítsa az ország egyik legerősebb tartományurát, Kán László vajdát. Szándéka dugába dőlt, a vajda nem volt hajlandó feleségül adni hozzá a lányát, sőt bebörtönözte, a nála lévő koronát pedig elkobozta. A fogoly királyt csak hónapok múlva, magas váltságdíj ígérete ellenében bocsájtotta szabadon. A megalázott, koronájától megfosztott Ottó nagy kerülővel, orosz és lengyel földön át tért haza Bajorországba. Megérkezésekor hősként ünnepelték, mert úgy vélekedtek, hogy a trónját az osztrákok ármánykodása miatt veszítette le. Bár a királyi címet egészen a haláláig, 1312-ig viselte, a magyar politikában többé nem játszott szerepet.
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Károly vagy Károly Róbert?

Első Anjou királyunk Nápolyban a megkeresztelésekor a Caroberto nevet kapta, amelynek nem volt magyar megfelelője. Az oklevelekben és a pénzérméin Carolus, azaz Károly néven szerepel. A halála után keletkezett Képes Krónika szerint otthon „Carobertonak, Károly Róbertnek” szólították, vagyis kettévágták a nevét. A történetírók következetesen Károlynak nevezték, ami az olasz Carlonak felelt meg, de a XVIII. századtól kezdődően ismét a kettéválasztott névvel illették.
Egy időben tévesen a Károlyt keresztnévnek, a Róbertet vezetéknévnek vélték, ezért kaphatta a főváros egyik legforgalmasabb útszakasza a Róbert Károly körút nevet.
Hogy a történészek a Károly vagy a Károly Róbert nevet használják, a nyelvészek szerint az ő illetékességük, a fontos az, hogy mindenki értse és tudja, kiről van szó.
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Melyik év I. Károly uralkodásának a kezdete?



I. Károlyt háromszor koronázták meg, de vajon melyik év tekinthető uralkodása kezdetének?

A XVI. századi történetírók és a XIX-XX. századi történészek között akadtak olyanok, akik 1308-at jelölték meg uralma első esztendejeként, és az 1301-1308 közötti időszakot király nélküli időszaknak (interregnumnak) minősítették.
Károly az első koronázását, 1301-et tekintette uralkodása kezdetének, s ez a dátum található a mai történeti munkákban is.
Miért tekinthették sokan mérföldkőnek 1308-at?
Ottó távozása után I. Károly maradt az egyedüli királyjelölt, a megválasztására 1307-ben összehívott rákosi országgyűlés mégis eredménytelenül oszlott fel, mert a leghatalmasabb tartományurak (Csák Máté, Kán László és a Kőszegiek) nem jelentek meg. Károly ügyének előmozdítására V. Kelemen pápa 1308-ban Gentilis bíborost küldte Magyarországra, akinek előbb Kőszegi Henriket sikerült Károly mellé állítania, aztán Csák Mátét, aki a hűségesküje jutalmául tárnokmesteri rangra emelkedett, s a kezén lévő királyi birtokok egy részét is megtarthatta. Ezután ült össze a pesti domonkos kolostornál a királyválasztó országgyűlés, melyen a király, valamint a főpapok, főurak döntő többsége személyesen megjelent, Csák Máté és Ugrin, valamint Kán László a képviselőjét küldte el, s a résztvevők támogatásukról biztosították az uralkodót. A döntést feszületre tett esküvel és békecsókkal erősítették meg, s utána Károlyt örömujjongás közepette emelték a magasba. A gyűlésen megszületett döntés tette rendkívül fontossá az 1308. esztendőt, s ez tette lehetővé a második, illetve a harmadik koronázást.
Az uralkodás kezdetét tekintve tehát nem az volt a döntő, hogy mikor történt meg a jogilag minden szempontból kifogástalan koronázás. (Így volt ez Mátyás király (1458-90) esetében is, akit 1864-ben koronáztak meg a Szent Koronával, mert III. Frigyes császár csak akkor volt hajlandó kiadni, 70 ezer arany ellenében.)
1673360493523.png
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Kudarccal végződő merényletek

I. Károly élete attól kezdve, hogy 1300-ban magyar földre lépett, nem volt tökéletes biztonságban. A közállapotok megromlottak, a gyilkosságok elszaporodtak. VIII. Bonifác pápa nem ok nélkül szólította fel a magyarokat, hogy kiközösítés terhe kötelesek elismerni Károlyt királyuknak, és engedelmességgel tartoznak neki. Az 1308-ban lezajlott budai zsinaton (egyházi gyűlésen) határozatba foglalták, hogy a király személye sérthetetlen, s ha valaki mégis kezet emelne rá, arra a legsúlyosabb világi és egyházi büntetést kell kiszabni.
Az uralkodó életének biztonsága szempontjából kritikus volt a kiskirályok ellen folytatott háborúskodás időszaka. Petenye fia Péter zempléni főúr kétszer is megkísérelte Károly meggyilkolását. Első ízben személyesen, talán 1316 decemberében (Sáros) Patak mellett, amikor még szabad bejárása volt az udvarba. Második alkalommal merénylőket bérelt fel, István fia Miklóst és Fülöpöt, akik nyíllal akarták megölni az uralkodót Temesvárott, amikor ott tartotta a székhelyét. Ez a merénylet 1317-ben történhetett. Az oklevelek szerint a Gutkeled nembeli Lothárd-fiak 1318-ban, a Borsák és szövetségeseik 1325-ben esküdtek össze a király meggyilkolására. A tervek nem váltak valóra, a merényletek kudarcot vallottak.
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Miért koronázták háromszor I. Károlyt?

III. András halálakor hárman tartottak igényt a trónra: a nápolyi király fia, az Anjou-házbeli Caroberto, azaz Károly Róbert, a cseh Vencel és a bajor Ottó herceg. A vetélytársak közül elsőként 1301 tavaszán Károlyt koronázta királlyá Bicskei Gergely választott esztergomi érsek, a főurak döntő többsége azonban nem ismerte el a szertartás érvényességét, mert hiányoztak az alapfeltételei.
Ebben az időben senki sem kételkedett abban, hogy a magyar uralkodók Szent István koronáját viselik, s a kor felfogása szerint az avatáskor ezt kellett az uralkodójelölt fejére helyezni. E feltétel nem teljesült, mert az érsek alkalmi koronát használt, az igazi ugyanis a cseh király birtokában volt. Hibádzott a szertartást végző személye is, mert sokak szerint Bicskei a méltóságát csupán bitorolta. A szertartáson természetesen csak a Károlyt támogató urak jelentek meg, holott az érvényességhez az előkelők többségének beleegyezésére is szükség lett volna.
Még 1301 augusztusában János kalocsai érsek királlyá koronázta Vencelt, aki 1305 őszén lemondott minden Magyarországgal kapcsolatos jogáról és igényéről, s ezt követően, decemberben a veszprémi, valamint a csanádi püspök megkoronázta a harmadik trónigénylőt, Ottót.
I. Károly második koronázása 1309. június 15-én zajlott le a budavári Nagyboldogasszony-templomban. Az esemény előzményeként 1308 novemberében-decemberében, a pesti domonkos kolostorban tartott, országos ügyeket tárgyaló tanácskozáson királlyá választották Károlyt. Az avatási ünnepségen sok főúr és nagy néptömeg jelent meg, a szertartást Tamás esztergomi érsek végezte, Szent István koronája helyett azonban a pápa követeként itt tartózkodó Gentile bíboros által készíttetett díszes fejékkel kellett megelégednie. Az igazi korona Kán László erdélyi vajdánál volt, aki még 1307-ben vette el Ottótól, amikor Erdélybe csalta. Mivel a vajda nem mutatott hajlandóságot a korona kiadására, Gentile kiközösítéssel sújtotta, amelynek hatására 1310 tavaszán fogadta Károly megbízottjait, és megesküdött nekik, hogy a méltóságjelvényt rövid időn belül visszaadja. Kán állta a szavát, s augusztusban nagy ünnepség közepette harmadszor is megtörtént a koronázás, amely ezúttal minden feltételnek megfelelt.
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Merénylet Visegrádon

A Zách nembeli Felicián Csák Máté halála után I. Károly hűségére tért, ezért a birtokait megtarthatta, sőt semptei várnagy lett. A lánya, Klára Erzsébet királyné udvarhölgyei közé került. Zách szabadon bejárhatott a visegrádi palotába, s e kiváltságával 1330. április 17-én gonosz szándékkal élt vissza: az éppen ebédelni készülő királyi család asztalához lépett, váratlanul előrántotta kardját, s előbb az uralkodó felé sújtott vele, akinek a jobb kezén könnyű sebet ejtett, majd Erzsébet felé suhintott, és levágta jobb kezének négy ujját. Az idősödő merénylő ezután a két herceggel, Lajossal és Andrással akart végezni, de a gyerekek nevelői, Kenezics Miklós és János nádor fia Miklós a dühöngő emberre vetették magukat, s bár mindketten halálosan megsebesültek, a fiúknak sikerült elmenekülniük. A vérfagyasztó eseménynél jelen lévő királynéi alétekfogó, Sándor fia János a csákányával terítette le Záchot, akit azután az ajtókon benyomuló vitézek összekaszaboltak. Elrettentésül a fejét Budára, végtagjait különböző városokba küldték.
A merénylet után szolgáját és fiát lófarokhoz kötve hurcolták halálra, s a holttestüket kutyák martalékául hagyták. Klára lányának orrát, ajkait és nyolc ujját levágták, azután a nagyobb városok utcáin lóháton vonszolták végig, miközben azt kellett kiabálnia, hogy „Így lakoljon, aki hűtlen a királyhoz!” Zách idősebbik lányát lefejezték, férjét tömlöcbe vetették, gyermekeiket száműzték. Az ügyet az uralkodó által létrehozott bíróság tárgyalta, amely Felicián rokonságát harmadíziglen halálra ítélte, s a vagyonukat elkobozta.
Miért támadt a királyra és családjára Zách Felícián? Az ítélet szerint azért kísérelte meg a gyilkosságot, mert I. Károly visszavette tőle Semptét, és több címétől megfosztotta. Tehette, hisz a kiskirályok legyőzése és Csák Máté halála után a hatalma oly mértékben megerősödött, hogy félreállíthatta mindazokat, akikben nem bízott meg fenntartás nélkül, s közéjük tartozott Zách Felicián is. A rossz nyelvek azt suttogták, hogy Klára lánya miatt akart bosszút állni, akit a lengyel Kázmér herceg a húgának, Erzsébet királynénak a segítségével csábított el.
Orlai Petrics Soma: Zách Felicián:
1674209466421.png
 

eddy56

Állandó Tag
Állandó Tag
Kikoptatták, csak az I. Károly megnevezést használják. És a honfoglalás időpontja?
Csatolás megtekintése 1902274
Azért arrol sem feledkezzunk meg, hogy a honfoglalast ma már tobb lépcsoben emlitik!
Lászlo Gyula kettos honfoglalasrol alkotott gondolatai utan ma már elfogadott az a nezet, hogy a magyarság tobb 2-3 -4 lépésben jott a karpat medencebe!
Az Árpád által vezetett magyar népesség ezek szerint az elméletek szerint már magyar nyelvu nepesség által lakott teruletre érkezett.

Bizonyitani látszik ezt nagyon sok dolog.
A Lászlo Gyula féle elmélet alátámasztására szolgálltak azok a régészeti ásatások, amik egyertelmuen bizonyitották egyes diszito motivumok eltuneset a sirok feltárása utan a hasznalati tárgyakon, mig ugyan ezek az itteni mai magyarorszagon levo feltáráskbol elokerult leleteken aztan ujra feltuntek.

De az avarsag nyelve is egy igazi régészeti feladvány, és ma már általánosan elfogadott nézet, hogy a 450-es évek utan beszivargo magyar népesség lett a dominans és az avar nyelv lassan elsorvadt(ismert hogy a magyar nyelv rengeteg a vandorlas során osszeszedett jovevényszot tartalmaz, de ezek kozt nincs igazolhatoan avar eredetu!)
 

eddy56

Állandó Tag
Állandó Tag
Melyik év I. Károly uralkodásának a kezdete?



I. Károlyt háromszor koronázták meg, de vajon melyik év tekinthető uralkodása kezdetének?

A XVI. századi történetírók és a XIX-XX. századi történészek között akadtak olyanok, akik 1308-at jelölték meg uralma első esztendejeként, és az 1301-1308 közötti időszakot király nélküli időszaknak (interregnumnak) minősítették.
Károly az első koronázását, 1301-et tekintette uralkodása kezdetének, s ez a dátum található a mai történeti munkákban is.
Miért tekinthették sokan mérföldkőnek 1308-at?
Ottó távozása után I. Károly maradt az egyedüli királyjelölt, a megválasztására 1307-ben összehívott rákosi országgyűlés mégis eredménytelenül oszlott fel, mert a leghatalmasabb tartományurak (Csák Máté, Kán László és a Kőszegiek) nem jelentek meg. Károly ügyének előmozdítására V. Kelemen pápa 1308-ban Gentilis bíborost küldte Magyarországra, akinek előbb Kőszegi Henriket sikerült Károly mellé állítania, aztán Csák Mátét, aki a hűségesküje jutalmául tárnokmesteri rangra emelkedett, s a kezén lévő királyi birtokok egy részét is megtarthatta. Ezután ült össze a pesti domonkos kolostornál a királyválasztó országgyűlés, melyen a király, valamint a főpapok, főurak döntő többsége személyesen megjelent, Csák Máté és Ugrin, valamint Kán László a képviselőjét küldte el, s a résztvevők támogatásukról biztosították az uralkodót. A döntést feszületre tett esküvel és békecsókkal erősítették meg, s utána Károlyt örömujjongás közepette emelték a magasba. A gyűlésen megszületett döntés tette rendkívül fontossá az 1308. esztendőt, s ez tette lehetővé a második, illetve a harmadik koronázást.
Az uralkodás kezdetét tekintve tehát nem az volt a döntő, hogy mikor történt meg a jogilag minden szempontból kifogástalan koronázás. (Így volt ez Mátyás király (1458-90) esetében is, akit 1864-ben koronáztak meg a Szent Koronával, mert III. Frigyes császár csak akkor volt hajlandó kiadni, 70 ezer arany ellenében.)
Csatolás megtekintése 1903625
Egy erdekes ifjusági tortenelmi regényt ajanlanek a figyelmetekbe.
Ronaszegi Miklosnak van egy trilogiaja (hmm utolag latom hogy negyc reszbol áll, igy nem igazan trilogia . venulok és hulyulok eszerint:) )ami Karoly Robert idejeben jatszodik.
Annak tronra kerulésérol hányattatásairol ugy hogy az bar sok hiteles toretenelmi eseményt, vagy sokszor csdak elterjedt legendát tartalmaz, mégis olvasmanyos.
Csak egyetlen példa az elvesztett szentkorona esete amit egy csobolyóba rejtettek, de az leszakadt a nyeregrol...

1. Rónaszegi Miklós: A rettenetes Kartal 93%

2. Rónaszegi Miklós: Kartal kalandos esküvője 91%

3. Rónaszegi Miklós: Kartal visszatér 87%

4. Rónaszegi Miklós: Kartal utolsó kalandja 87%
 

eddy56

Állandó Tag
Állandó Tag
Kikoptatták, csak az I. Károly megnevezést használják. És a honfoglalás időpontja?
Csatolás megtekintése 1902274
Ami még érdekes lehet a honfoglalásrol, az az a teny, hogy az ide vonulo magyarság nem a sajat akaratabol jott, hanem a kiovo kornyeki szallasteruletek másc pusztai népek általi zaklatasa volt az ok.
A parlamentben lathato festmény ugyan szép, de sokkal hitelesebbnek érzem Illyes Gyula versét :)
Persze kinek a pap kinek a papne (meg persze kinek a paplan)

Halmot is alig látott az a nép még
s most: égbebökő sziklák és csúcsok!
Eső s – október végén! – hó suhog;
jégrög csusszantja a riadt ló léptét.

És nincsen út! Csak összegyűlt lucsok
a szurdikokban. Se ösvény, se lábnyom.
Törik a kerék köves patakágyon;
bukik a sík földhöz szokott tulok.

S rohanni kell! Előre, bármi áron!
Tegnap megint nyomukba lovagolt már
egy had besenyő s bosszúálló bolgár.
Tovább! Föl, arra! Túlra! Bármi várjon!

Alig volt nő. Alig egy csacsogó száj.
A bosszúállás nem kegyelmezett.
Vének se voltak. Minden elveszett,
mi összetartott: bíró, jós, pap, oltár.

Egy csapat özvegy férfi s egy sereg
árva siheder, ez volt a magyarság?
Ez asszonyát siratta, az az anyját.
Így érték el a legfelső hegyet.

S ott érték csak a baj igazi nagyját.
Nem volt kilátás, de ha léptek: mélység.
Köd volt s a jövő benne csupa rémség.
A holtakat a csupasz földre hagyták.

Mert nem lehetett itt se pihenés még.
Nemzet? Jobb volna tán szétoszlani:
fusson rossz sorsával külön ki-ki.
Nem méri Ukkó oly vadul ütését,

ha nem zömre, nem törzsre mérheti!
„Röpüljön szét, mint istenlángja-ért fa,
Attila király vére-maradéka!”
ezzel töltődött szív és ész teli.

Lám a vezér is – mitől olyan néma?
Mert az volt Árpád, ahogy szinte földre-
érő lábával visszafogta törpe
ménjét indultában a szakadékba.

A tiszte volt, hogy gondoljon előre –
Mit gondolhatott, míg lehúnyva ferde
vadmacska-szemét megpróbált egy percre
az eszével belátni a jövőbe?

Ha megállt itt egy bősz lesz-ami-lesz-re,
tán visszajuthat a rokon világba,
ki visszajut majd – örökös igába!
Mert legkutyább, ha a testvér kötöz le.

De hogyha mennek tovább, odaátra –
mivé vál ez az özvegy-árva nép
vadidegenek közt? Egy nemzedék
s néz idegenként vissza önmagára!

Lehet új otthon, lesz új feleség –
ő az uráé, de kit szűl, a gyermek,
idegen arc lesz és idegen termet;
keverék lesz s majd nem is keverék!

A csóktól szinte, melyet rálehelnek
a latin, a szláv, a germán anyák,
elveszti a bőr sárgás aranyát,
kisímul a szép hiúzszem-szögellet.

Lesznek minél jobbak az új arák,
lesz méhük annál mélyebb temető:
ott enyész el a napfényként sütő
mongol mosoly, a hunn pupilla-láng,

és mind a jel, a szív-melengető,
mellyel halott apádat kelti létre
– törzsednek örökéletet igérve –
újra és újra minden csecsemő!

S úgy élni, szívig lehántva, mi végre?
Eldobva testet-lelket – mert a régi
isten is a maga-arcút segéli –
mi marad mégis? Mit kapunk cserébe?

Ez furhatta, bár szóval kibeszélni
nem tudta, ez gyötörte a vezért,
míg meg nem lelte, amiért ha vért,
ha lelket váltva is érdemes élni.

„Akárhogyan is – még most sem beszélt –
szabadok leszünk” – ez suhant talán a
szívébe inkább, mintsem az agyába,
miközben megsarkantyúzta a mént

s a menetből egy sziklára kiállva
jelt adott: gyorsan! S nézte fürge szemmel,
mint juhász, aki minden ürüt ösmer,
hogy tódul népe át Európába.
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag

Ami még érdekes lehet a honfoglalásrol, az az a teny, hogy az ide vonulo magyarság nem a sajat akaratabol jott, hanem a kiovo kornyeki szallasteruletek másc pusztai népek általi zaklatasa volt az ok.
A parlamentben lathato festmény ugyan szép, de sokkal hitelesebbnek érzem Illyes Gyula versét :)
Persze kinek a pap kinek a papne (meg persze kinek a paplan)

Halmot is alig látott az a nép még
s most: égbebökő sziklák és csúcsok!
Eső s – október végén! – hó suhog;
jégrög csusszantja a riadt ló léptét.

És nincsen út! Csak összegyűlt lucsok
a szurdikokban. Se ösvény, se lábnyom.
Törik a kerék köves patakágyon;
bukik a sík földhöz szokott tulok.

S rohanni kell! Előre, bármi áron!
Tegnap megint nyomukba lovagolt már
egy had besenyő s bosszúálló bolgár.
Tovább! Föl, arra! Túlra! Bármi várjon!

Alig volt nő. Alig egy csacsogó száj.
A bosszúállás nem kegyelmezett.
Vének se voltak. Minden elveszett,
mi összetartott: bíró, jós, pap, oltár.
árva siheder, ez volt a magyarság?
Ez asszonyát siratta, az az anyját.
Így érték el a legfelső hegyet.

S ott érték csak a baj igazi nagyját.
Nem volt kilátás, de ha léptek: mélység.
Köd volt s a jövő benne csupa rémség.
A holtakat a csupasz földre hagyták.

Mert nem lehetett itt se pihenés még.
Nemzet? Jobb volna tán szétoszlani:
fusson rossz sorsával külön ki-ki.
Nem méri Ukkó oly vadul ütését,

ha nem zömre, nem törzsre mérheti!
„Röpüljön szét, mint istenlángja-ért fa,
Attila király vére-maradéka!”
ezzel töltődött szív és ész teli.

Lám a vezér is – mitől olyan néma?
Mert az volt Árpád, ahogy szinte földre-
érő lábával visszafogta törpe
ménjét indultában a szakadékba.

A tiszte volt, hogy gondoljon előre –
Mit gondolhatott, míg lehúnyva ferde
vadmacska-szemét megpróbált egy percre
az eszével belátni a jövőbe?

Ha megállt itt egy bősz lesz-ami-lesz-re,
tán visszajuthat a rokon világba,
ki visszajut majd – örökös igába!
Mert legkutyább, ha a testvér kötöz le.

De hogyha mennek tovább, odaátra –
mivé vál ez az özvegy-árva nép
vadidegenek közt? Egy nemzedék
s néz idegenként vissza önmagára!

Lehet új otthon, lesz új feleség –
ő az uráé, de kit szűl, a gyermek,
idegen arc lesz és idegen termet;
keverék lesz s majd nem is keverék!

A csóktól szinte, melyet rálehelnek
a latin, a szláv, a germán anyák,
elveszti a bőr sárgás aranyát,
kisímul a szép hiúzszem-szögellet.

Lesznek minél jobbak az új arák,
lesz méhük annál mélyebb temető:
ott enyész el a napfényként sütő
mongol mosoly, a hunn pupilla-láng,

és mind a jel, a szív-melengető,
mellyel halott apádat kelti létre
– törzsednek örökéletet igérve –
újra és újra minden csecsemő!

S úgy élni, szívig lehántva, mi végre?
Eldobva testet-lelket – mert a régi
isten is a maga-arcút segéli –
mi marad mégis? Mit kapunk cserébe?

Ez furhatta, bár szóval kibeszélni
nem tudta, ez gyötörte a vezért,
míg meg nem lelte, amiért ha vért,
ha lelket váltva is érdemes élni.

„Akárhogyan is – még most sem beszélt –
szabadok leszünk” – ez suhant talán a
szívébe inkább, mintsem az agyába,
miközben megsarkantyúzta a mént

s a menetből egy sziklára kiállva
jelt adott: gyorsan! S nézte fürge szemmel,
mint juhász, aki minden ürüt ösmer,
hogy tódul népe át Európába.

És én még szeretem is Illyést, a 45 utáni magyar költészet meghatározó egyéniségének tartom. Minden író, költő felnézett rá.
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Milyen sors jutott I. Károly törvénytelen fiának?

I. Károly nem volt a házastársi hűség mintaképe. Több krónika is megemlíti, hogy Csepel-szigeti ágyasától 1317-ben fia született, Kálmán, aki 25 évesen győri püspök lett. Hűtlensége aligha lehetett egyszeri eset, mert az 1309. évi koronázásakor azt is esküvel fogadta, hogy „csak törvényes házasságban él, és azzal megelégszik”.
Más források azt sejtetik, hogy Kálmánnak Csák Györke pozsonyi bíró lánya, Csák Erzsébet (Guze) volt az anyja, aki a későbbiekben egy leányt is szült a királynak.
Kálmán 1332-ben váradi éneklőkanonok volt. A királyi atya befolyásának köszönhetően a pápa eltekintett az egyházi szabályoktól, és megengedte, hogy a megszabott életkor elérése előtt jelentős tisztségeket viselhessen. 1335-ben diakónusként előbb váradi, majd székesfehérvári kanonok, s mellette esztergomi prépost lett. Károly hosszas tárgyalásainak eredményeként törvénytelen fiát 1336 végén győri püspökké választották. Csak ezután szentelték pappá, majd püspökké. E méltóságában a Szentszék 1337-ben erősítette meg. Püspökként az első éveket a királyi udvarban töltötte. Féltestvérét, I. Lajost 1347-48-ban elkísérte a nápolyi hadjáratba, de kapcsolatuk a következő években megromlott. Lajos összeesküvéssel vádolta meg, biztatására Vásári Miklós esztergomi érsek 1353 elején elfogatta, bebörtönözte, és csak a következő év derekán bocsájtotta szabadon IV. Ince pápa közbenjárására.
Kálmán püspökként halt meg 1375-ben.
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Miért élhette túl I. Károly 1330-at?

Károly Róbert, azaz I. Károly életében 1330 nem tartozott a megrázkódtatások nélküli esztendők közé. Áprilisban a visegrádi palotában Zách Felicián tört az uralkodó és családja életére, ősszel pedig Nagyszeben térségében került halálos veszedelembe.
1330 őszén mintegy harmincezer fős sereggel vonult a havasalföldi fejedelemség megalapítója, Besszarábia névadója, Basarab ellen, aki elfoglalta a Szörényi bánságot. A hadjárat sikeresen kezdődött, a bánság székhelye magyar kézre került, mire a megrémült fejedelem követeket küldött Károlyhoz, akinek uruk nevében hűséget fogadtak, adóként évi hétezer márka ezüst fizetését ígérték, biztosítékul pedig Basarab egyik fiát, Miklós Sándort ajánlották fel túsznak. A király gőgösen és magabiztosan azt üzente a fejedelemnek, hogy „ő az én juhaim pásztora, búvóhelyéről szakállánál fogva fogom kivonszolni”, s tovább folytatta a hadjáratot. Elfoglalta és felégette Havasalföld központját, Argyasudvarhelyet, s hogy az elmenekült Basarabot is kézre kerítse, a Kárpátok erdőségei felé vette útját. A had élelmezése a zordon hegyvidéken napról napra nehezebbé vált, ezért Károly Róbert követei által ajánlott békét ellenfelének, és cserébe csupán egy hegyi vezetőt kért. Kérése teljesült, csakhogy a vezető a magyarokat Posadánál (Nagyszeben térségében) egy szűk völgybe, csapdába csalta, majd eltűnt, a környező hegyekről pedig a fejedelem lesben álló emberei kő- és nyílzáport zúdítottak az elgyötört, éhező vitézekre. A november 9-12. között lezajlott kilátástalan küzdelemben sok ezer közvitéz, számos egyházi és világi előkelőség vesztette az életét. Holtan maradt a csatatéren a királyi pecsétnyomót őrző András székesfehérvári püspök is. Úgy tűnt, hogy az uralkodónak is ütött az utolsó órája, s hogy a tragikus vég mégsem következett be, egyik hűséges alattvalójának, (Héderváry?, Szécsy?) Dénes fia Dezsőnek köszönhette, aki kicserélte vele a jelvényeit. Míg az ellenség az álkirály megölésére törekedett, addig Károly Róbertnek egy kisebb csapattal sikerült kitörnie a holttestekkel borított katlanból. Menekülés közben is akadt segítője: amikor a lova kimerült, Csór Tamás nevű vitéze engedte át neki a lovát, s ennek köszönhetően épségben ért haza.
Első Anjou királyunk tehát azért élte túl az 1330. esztendőt, mert mind a két esetben, amikor kockán forgott az élete, olyan hűséges és bátor alattvalók voltak a közelében, akik habozás nélkül készek voltak érte az életüket áldozni.
I. Károly még 12 évig viselte a koronát, de Basarab nem lett a vazallusa, ellenben a fia, Sándor 1344-ben hűbérurának ismerte el Károly fiát, Nagy Lajost.
Molnár József: Dezső vitéz önfeláldozása Károly Róbertért:

1674823026573.png
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Aranyforint, ezüstdénár, ezüstgaras

I. Károly uralkodásának első felében körülbelül harmincötféle pénz volt forgalomban. Ennek megváltoztatása céljából Károly első lépésként 1323-ban véget vetett a pénzrontásnak, és új, állandó, az egész országban használandó pénz verését rendelte el. Két évvel később Firenzéből hozatott mesterek kezdték meg az aranyforint verését Körmöcbányán. Az értékálló, Európa-szerte megbecsült és elfogadott új pénz a firenzei fiorino d’oro-nak, magyarul az „arany virágocská”-nak az utánzataként készült. A minta előlapját Firenze jelképe, a háromszirmú liliom díszítette FLORENTIA felirattal, a hátlapjára pedig a város védőszentjének, Keresztelő Szent Jánosnak az álló alakját vésték. A magyar forinton a liliomot a +CAROLU REX felirat vette kerül, a hátoldalára a szent alakja, a neve (S.IOHA.NNES.B.), mellé pedig egy kis korona került. Az aranyforint 23 és ¾ karátos aranyból készült, és 3,55 grammot nyomott, akárcsak a mintája, amelynek a latin neve florentinus, olaszul fiorentino (benne a fiore = virág) azaz firenzei volt, s ebből keletkezett a forint szó.
Nemcsak aranyforintot, hanem ezüstgarast is I. Károly veretett először Magyarországon, amit váltópénzként használtak. Az 1329-37 között készült garasok előlapján a trónon ülő uralkodó, a hátlapjukon pedig a címere volt látható. E pénzfajtából 20 darab ért egy forintot.
Károly 1338-ban beszüntette a régi ezüstérmék verését, s helyettük ezüst és réz ötvözetéből cseh mintára veretett dénárokat, a réginél nagyobb ezüsttartalommal. A mindennapi életben leggyakrabban dénárokkal fizettek, melyekből öt darab felelt meg egy garas értékének.

1675160339023.png
 

eddy56

Állandó Tag
Állandó Tag
Aranyforint, ezüstdénár, ezüstgaras

I. Károly uralkodásának első felében körülbelül harmincötféle pénz volt forgalomban. Ennek megváltoztatása céljából Károly első lépésként 1323-ban véget vetett a pénzrontásnak, és új, állandó, az egész országban használandó pénz verését rendelte el. Két évvel később Firenzéből hozatott mesterek kezdték meg az aranyforint verését Körmöcbányán. Az értékálló, Európa-szerte megbecsült és elfogadott új pénz a firenzei fiorino d’oro-nak, magyarul az „arany virágocská”-nak az utánzataként készült. A minta előlapját Firenze jelképe, a háromszirmú liliom díszítette FLORENTIA felirattal, a hátlapjára pedig a város védőszentjének, Keresztelő Szent Jánosnak az álló alakját vésték. A magyar forinton a liliomot a +CAROLU REX felirat vette kerül, a hátoldalára a szent alakja, a neve (S.IOHA.NNES.B.), mellé pedig egy kis korona került. Az aranyforint 23 és ¾ karátos aranyból készült, és 3,55 grammot nyomott, akárcsak a mintája, amelynek a latin neve florentinus, olaszul fiorentino (benne a fiore = virág) azaz firenzei volt, s ebből keletkezett a forint szó.
Nemcsak aranyforintot, hanem ezüstgarast is I. Károly veretett először Magyarországon, amit váltópénzként használtak. Az 1329-37 között készült garasok előlapján a trónon ülő uralkodó, a hátlapjukon pedig a címere volt látható. E pénzfajtából 20 darab ért egy forintot.
Károly 1338-ban beszüntette a régi ezüstérmék verését, s helyettük ezüst és réz ötvözetéből cseh mintára veretett dénárokat, a réginél nagyobb ezüsttartalommal. A mindennapi életben leggyakrabban dénárokkal fizettek, melyekből öt darab felelt meg egy garas értékének.

Csatolás megtekintése 1907563
A pénz mindig a gazdasag hajtomotorja.
A gazdasagtan ma számtalan funkciot ruház rá, ezek kozul az egyik legfontosabb, hogy álltalános egyenértékes. Ez csupan annyit jelent, hogy beékelődve két árucikk kozé, ezzel határozzák meg a két áru kozti csere mértékét.
De fontos még az értékfekhalmozasi szerepe is, ahol gyujtogetjuk kamrácskánlban :)

A kozvetlen árucsere után alakult ki, azt segitve.
Akit érdekel a kulonféle "egzotikus" pénzek megjelenése, az ha turelme van olvassa el Marx tőkéjének errol szolo fejezetét.

Aztán persze kialakult a nemesfémeken alapulo, immár modernnek mondhato penz.
Arany, ezust, réz.
Nagyjabol ezek voltak amik igazan dominaltak.

Nem véletlen, hogy azokon a terulteken lett elsodleges a pénz, ahol a kereskedelem, és késobb a bankrendszer is fejlett volt.
A bank maga is a lombard bankarok mukodisébol származik, "pad"-ot jelent. Azt a padot ahol ezek a "bankarok" de nevezhetjuk oket pénzváltoknak is dolgoztak.

Erdekesség, hogy sokan a magyarorszagi inflaciot tekintik az egyik legnagyobbnak a vilagon, ami ugye a pengőt érintette.
Valojaban máér vagy 800 évvel korabban kinaban - hol mashol :) - volt egy superinflacio.
Kublaj uralkodasa alatt, miután a tatarok elfoglaltak kina jo reszet, a katonakat egy kinai talalmany, a nyomoduc segitségével egy kotelezvénnyel fizette ji. Valami olyasmit tartalmazott a nyomtatvány, hogy ez a papir a legkozelebbi császári kincstartonal akarmennyi ezustot ér.
Eleinte szivesen fogadták, aztán persze elszállt a ló és a papir már annyit sem ért mint amire nyomtatták, a kereskedok csak nemesfém pénzt voltak hajlandoak elfogadni.
Tudomasom szerint ez volt az elso "hitelpenz", amivel megprobalta Kublaj kivaltani a nemesfem alapu pénzeket.

Vilagszerte valamikor a 30-as években kezdett igazan megszunni a nemesfém alapu penz, és majd mindenhol felváltotta a klasszikus hitelpénz.
1971 augusztusaban tortent a vegso csapas, mert az amerikai elnok akkor jelentette be a dollar fix áron aranyra válthatosaganak megszuntet.
Az 1945-os évektol uralkodo Bretton Woodsi rendszerre ez volt a vegso csapas, azota szerintem kicsit kaosz van a nemzetkozi pénzpiacokon
 

eddy56

Állandó Tag
Állandó Tag
Ami a lényeg: az italiabol idejott Karoly Robert volt az elso, aki igazan foglalkozott a gazdasaggal.
Őt megelozon a kiralyaink(pedig akadt sok) nem igazan torodtek ezzel a terulettel.
Ok is, a fouraink is inkabb egymassal voltak elfoglalva, verekedtek, haboruztak, szeretkeztek lelkesen, de nem torodtek ezzel.

A kiralyi pénzek, az adok behajtasa vagy el volt adva foruraknak, vagy tsido és szaracén pénzvéltok foglalkoztak vele.
A magyarnak tul alantas szakma volt pénzzel torodni!
(bar ez nem egyedi! franciaorszagban pl. még az 1500-as években is ket szakma volt engedelyezve a fouraknak és nemeseknek, amit uzhettek. A tengeri kereskedelem és az uveggyartas)

Talan ennek is koszonheto az, hogy meg a maban is kicsit ciki olyan szakmat uzni ami a pénzzel foglalkozik.
Irigyeljuk oket, de csak némi megvetéssel :)
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
A pénz mindig a gazdasag hajtomotorja.
A gazdasagtan ma számtalan funkciot ruház rá, ezek kozul az egyik legfontosabb, hogy álltalános egyenértékes. Ez csupan annyit jelent, hogy beékelődve két árucikk kozé, ezzel határozzák meg a két áru kozti csere mértékét.
De fontos még az értékfekhalmozasi szerepe is, ahol gyujtogetjuk kamrácskánlban :)

A kozvetlen árucsere után alakult ki, azt segitve.
Akit érdekel a kulonféle "egzotikus" pénzek megjelenése, az ha turelme van olvassa el Marx tőkéjének errol szolo fejezetét.

Aztán persze kialakult a nemesfémeken alapulo, immár modernnek mondhato penz.
Arany, ezust, réz.
Nagyjabol ezek voltak amik igazan dominaltak.

Nem véletlen, hogy azokon a terulteken lett elsodleges a pénz, ahol a kereskedelem, és késobb a bankrendszer is fejlett volt.
A bank maga is a lombard bankarok mukodisébol származik, "pad"-ot jelent. Azt a padot ahol ezek a "bankarok" de nevezhetjuk oket pénzváltoknak is dolgoztak.

Erdekesség, hogy sokan a magyarorszagi inflaciot tekintik az egyik legnagyobbnak a vilagon, ami ugye a pengőt érintette.
Valojaban máér vagy 800 évvel korabban kinaban - hol mashol :) - volt egy superinflacio.
Kublaj uralkodasa alatt, miután a tatarok elfoglaltak kina jo reszet, a katonakat egy kinai talalmany, a nyomoduc segitségével egy kotelezvénnyel fizette ji. Valami olyasmit tartalmazott a nyomtatvány, hogy ez a papir a legkozelebbi császári kincstartonal akarmennyi ezustot ér.
Eleinte szivesen fogadták, aztán persze elszállt a ló és a papir már annyit sem ért mint amire nyomtatták, a kereskedok csak nemesfém pénzt voltak hajlandoak elfogadni.
Tudomasom szerint ez volt az elso "hitelpenz", amivel megprobalta Kublaj kivaltani a nemesfem alapu pénzeket.

Vilagszerte valamikor a 30-as években kezdett igazan megszunni a nemesfém alapu penz, és majd mindenhol felváltotta a klasszikus hitelpénz.
1971 augusztusaban tortent a vegso csapas, mert az amerikai elnok akkor jelentette be a dollar fix áron aranyra válthatosaganak megszuntet.
Az 1945-os évektol uralkodo Bretton Woodsi rendszerre ez volt a vegso csapas, azota szerintem kicsit kaosz van a nemzetkozi pénzpiacokon
A kínai inflációról még nem olvastam. Hol lehet róla olvasni?:)
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Kié lesz a nápolyi trón?

Róbert nápolyi királynak nem volt fiúörököse, ezért 1330-ban úgy rendelkezett, hogy halála után idősebbik lánya, Johanna örökölje a trónját, Johanna elhalálozása esetén pedig ifjabbik lánya, Mária. E körülmény reményt ébresztett I. Károlyban, hogy kisebbik fia, Endre házasság révén elfoglalhatja ősei nápolyi örökségét. Hosszas tárgyalások után Károly és Endre 1333-ban Nápolyba utazott, és megegyezett Róberttel, hogy a hétéves Johanna férjhez megy a hatéves Endréhez, mihelyt elérik a házasságkötéshez szükséges kort. A két gyereket azonmód el is jegyezték egymással, s Endre megkapta a Calabria hercege címet. A rokonházasság elé a pápa sem gördített akadályt, ráadásul az engedélyt úgy adta meg, hogy a koronát öröklő hercegnőt kizárólag Károly fia (Endre halála esetén Lajos) veheti el.
Johanna:
1675429800954.png
 
Oldal tetejére