Köszönöm, figyelmetlen voltam.ezt már megosztottad egyszer, sokan örültünk neki, de gondoltam szólok
Érdekességek más népek történelméből
Még egy töltényes kép Az Országos Széchenyi Könyvtár fotótárában található az alábbi kép: (OSZK Történeti Fénykép- és Interjútár Raktári jelzet: FVA 0437)
Érdekességek más népek történelméből
- Téma inditó Létrahuszár
- Kezdés dátuma
Telefon a villamosszék mellett
Julius Rosenberg 1942-ben kezdett ügynökösködni, s a háború végéig több mint 9000 oldal dokumentumot juttatott el a szovjet hatóságokhoz. A Los Alamos-i laboratóriumban folyó kutatásokról, s listát az ott dolgozókról. Egy brit atomfizikus tudós beismerő vallomása következtében kiderült, hogy 10 éve kémkedik a szovjeteknek. Ezután Rosenberget letartóztatták, sem sokkal később a feleségét is, hogy általa szóra bírják a férjét.
Tagadtak, pedig beismeréssel lekerülhették volna a halálbüntetést. Bár Rosenberg Igazi atomtitkokat nem tudott átadni, bűnös volt, a felesége pedig bűnpártoló. Halálra ítélték őket.
Kivégzésük előtt a villamosszék mellé telefont helyeztek, hogy még az utolsó percben is meggondolhassák magukat, és vallomást tehessenek, ugyanis nem kivégezni, hanem csak vallomásra akarták bírni őket.
Igazat mondva életben maradtak volna. Mivel ragaszkodtak a hazugságukhoz, kivégezték őket.
Julius Rosenberg 1942-ben kezdett ügynökösködni, s a háború végéig több mint 9000 oldal dokumentumot juttatott el a szovjet hatóságokhoz. A Los Alamos-i laboratóriumban folyó kutatásokról, s listát az ott dolgozókról. Egy brit atomfizikus tudós beismerő vallomása következtében kiderült, hogy 10 éve kémkedik a szovjeteknek. Ezután Rosenberget letartóztatták, sem sokkal később a feleségét is, hogy általa szóra bírják a férjét.
Tagadtak, pedig beismeréssel lekerülhették volna a halálbüntetést. Bár Rosenberg Igazi atomtitkokat nem tudott átadni, bűnös volt, a felesége pedig bűnpártoló. Halálra ítélték őket.
Kivégzésük előtt a villamosszék mellé telefont helyeztek, hogy még az utolsó percben is meggondolhassák magukat, és vallomást tehessenek, ugyanis nem kivégezni, hanem csak vallomásra akarták bírni őket.
Igazat mondva életben maradtak volna. Mivel ragaszkodtak a hazugságukhoz, kivégezték őket.
Egy érdekesség: Az 1970-es évek közepén Ben Weider amerikai üzletembert is izgatta a téma, s FBI laborjában vizsgáltatta meg a hajszálakat. Az elemzők 31 tünetcsoportot soroltak fel, s valamennyit a mérgezés bizonyítékának tekintettek. A szakértők az eredményt nem fogadták el, mert az arzénmérgezés négy legfontosabb kórismérve közül egy sem szerepelt a listán.
érdekes, hogy az átlagamerikaiak jó része -és nem csak ők- szinte kritika nélkül elhisz orbitális ökörségeket (ufók, gyíkemberek, laposföld, isten/sátán, ausztrália, balaton etc...etc..), de az kábé meg se fordul a fejükben, hogy ezek a szerencsétlenek végig az igazat mondták és mindenki más hazudott...
nem állítom hogy így történt, csak megjegyeztem egy lehetőséget ¯\_(ツ)_/¯
Utoljára módosítva:
Köszönöm, hogy változatosabbá teszed az oldalt.
Az ördög szövetségesei
A 17. század első évtizedeiben a németországi Bamberg püspöke hatszáz, a würzburgi székeskáptalan püspöke pedig több mint kilencszáz boszorkányt küldött máglyára, mert praktikáikkal százakat öltek meg, a termést pedig faggyal és mérges ködökkel pusztították el.
A vallomások szerint több mint ezerkétszáz bűbájos fogott össze, s készült arra, hogy a gabona és a szőlő tönkretételével az egész tartományban éhínséget okoznak.
Egy bába beismerte, hogy kétszáznál is több gyermek halála szárad a lelkén.
Néhány asszony sárkánnyá tudott változni, és képes volt röpködni.
Katolikus papokat azzal vádoltak meg, hogy az ördög nevében kereszteltek, s akadtak nők, akik zabért, szőlőért a sátán nevében fizettek.
Boszorkányégetés a németországi Derenburgban (1555):
A 17. század első évtizedeiben a németországi Bamberg püspöke hatszáz, a würzburgi székeskáptalan püspöke pedig több mint kilencszáz boszorkányt küldött máglyára, mert praktikáikkal százakat öltek meg, a termést pedig faggyal és mérges ködökkel pusztították el.
A vallomások szerint több mint ezerkétszáz bűbájos fogott össze, s készült arra, hogy a gabona és a szőlő tönkretételével az egész tartományban éhínséget okoznak.
Egy bába beismerte, hogy kétszáznál is több gyermek halála szárad a lelkén.
Néhány asszony sárkánnyá tudott változni, és képes volt röpködni.
Katolikus papokat azzal vádoltak meg, hogy az ördög nevében kereszteltek, s akadtak nők, akik zabért, szőlőért a sátán nevében fizettek.
Boszorkányégetés a németországi Derenburgban (1555):
Victor Hugo a polgárkirályról
Lajos Fülöp, a francia polgárkirály (1830-48) sok mindenben különbözött elődeitől, különösen azoktól az uralkodóktól, akik mit sem törődtek a házastársuknak fogadott hűségesküjükkel, és kényük-kedvük szerint élték ki a vágyaikat. Kerülte a kihívó magatartást, igyekezett polgári normák szerint élni.
Victor Hugo a Nyomorultak című regényében azt írta róla, hogy „tiszta házaséletet élt, és palotájában külön lakájokat bízott meg azzal, hogy megmutassák a polgároknak a hitvesi ágyat”, hűsége jelképét.
„Esernyővel a hóna alatt ment sétálni...Egy kicsit kőműves volt, egy kicsit kertész és egy kicsit orvos; eret vágott egy postakocsison, aki leesett a lováról”, mindig hordott magával sebészkést.
Lajos Fülöp, a francia polgárkirály (1830-48) sok mindenben különbözött elődeitől, különösen azoktól az uralkodóktól, akik mit sem törődtek a házastársuknak fogadott hűségesküjükkel, és kényük-kedvük szerint élték ki a vágyaikat. Kerülte a kihívó magatartást, igyekezett polgári normák szerint élni.
Victor Hugo a Nyomorultak című regényében azt írta róla, hogy „tiszta házaséletet élt, és palotájában külön lakájokat bízott meg azzal, hogy megmutassák a polgároknak a hitvesi ágyat”, hűsége jelképét.
„Esernyővel a hóna alatt ment sétálni...Egy kicsit kőműves volt, egy kicsit kertész és egy kicsit orvos; eret vágott egy postakocsison, aki leesett a lováról”, mindig hordott magával sebészkést.
Kókuszdióra karcolt üzenet
John F. Kennedy 1943 augusztusában a csendes-óceáni hadszíntéren egy PT-109-es járőrhajó parancsnokaként részt vett egy japán konvoj elleni éjszakai támadásban. Egy japán torpedó Kennedyék közvetlen közelébe férkőzött, s miközben támadó állásba fordultak, a két hajó összeütközött. A PT-109-es kettétört, két tengerész meghalt, az életben maradt 11 főnyi legénység pedig 5,6 km-t úszva ért Plum Puding-szigetre (ma Kennedy-sziget). Bár a parancsnok háta megsérült, nem okozott neki nagy nehézséget a négyórás úszás, mert tagja volt a Harvard Egyetem úszócsapatának.
A szigeten hat napig kókuszdión éltek Szerencséjükre rájuk bukkantak a bennszülöttek, akik között akadt egy angolul tudó. A szigetlakók vállalták, hogy kenuval elvisznek egy üzenetet az 56 km-re lévő Rendova bázisra. Kennedy kókuszdióra véste rá a tartózkodási helyüket, amelynek célba juttatása nagy kockázattal járt, de végül sikerült.
A legénységet megmentették, s a regénybe illő kaland után a parancsnokot Bíbor Szív katonai érdemrenddel tüntették ki.
(A történtekből később film is született Pt 109 címmel.)
Kennedy (jobb oldalon áll) a PT-109-es fedélzetén
John F. Kennedy 1943 augusztusában a csendes-óceáni hadszíntéren egy PT-109-es járőrhajó parancsnokaként részt vett egy japán konvoj elleni éjszakai támadásban. Egy japán torpedó Kennedyék közvetlen közelébe férkőzött, s miközben támadó állásba fordultak, a két hajó összeütközött. A PT-109-es kettétört, két tengerész meghalt, az életben maradt 11 főnyi legénység pedig 5,6 km-t úszva ért Plum Puding-szigetre (ma Kennedy-sziget). Bár a parancsnok háta megsérült, nem okozott neki nagy nehézséget a négyórás úszás, mert tagja volt a Harvard Egyetem úszócsapatának.
A szigeten hat napig kókuszdión éltek Szerencséjükre rájuk bukkantak a bennszülöttek, akik között akadt egy angolul tudó. A szigetlakók vállalták, hogy kenuval elvisznek egy üzenetet az 56 km-re lévő Rendova bázisra. Kennedy kókuszdióra véste rá a tartózkodási helyüket, amelynek célba juttatása nagy kockázattal járt, de végül sikerült.
A legénységet megmentették, s a regénybe illő kaland után a parancsnokot Bíbor Szív katonai érdemrenddel tüntették ki.
(A történtekből később film is született Pt 109 címmel.)
Kennedy (jobb oldalon áll) a PT-109-es fedélzetén
1954. Kezdetét veszi a kengiri felkelés a gulágban. A kengiri felkelés egy fogolylázadás volt, amely 1954 májusában és júniusában történt Kengirben (Steplag), egy szovjet MVD politikai foglyok számára létrehozott különleges táborban. Időtartama és intenzitása megkülönböztette az ugyanebben az időszakban történt más gulág-felkelésektől, mint például a vorkutai felkelés és a norilszki felkelés. Miután őrök meggyilkoltak néhány rabtársukat, a kengiri foglyok lázadást robbantottak ki, elfoglalták az egész tábor területét, és hetekig tartották azt, a gulág történetében egyedülálló módon. A bűnözők és a politikai foglyok között kialakult ritka szövetségnek köszönhetően a foglyoknak sikerült rákényszeríteniük az őröket és a tábor vezetését elűzniük táborból, és gyakorlatilag karanténba zárták azt a külvilágtól. A foglyok ezután bonyolult védelmi rendszer kiépítésével akadályozták meg a hatóságok behatolását az újonnan „meghódított” területre. Ez a helyzet példátlanul hosszú ideig tartott, és újszerű tevékenységekhez vezetett, többek között a foglyok ideiglenes kormányának megalakításához, foglyok közötti házasságok kötéséhez, vallási szertartások megtartásához és a korábbi hatóságok elleni propagandakampányhoz. A tábor falain belül töltött 40 napos szabadság, szakaszos tárgyalások és a fegyveres konfliktusra való kölcsönös felkészülés után a lázadást június 26-án reggel a szovjet fegyveres erők tankokkal és fegyverekkel leverték. A volt foglyok szerint 500–700 ember halt meg vagy sebesült meg, bár a hivatalos adatok szerint csak néhány tucatnyian vesztették életüket. A lázadás történetét először a Gulag szigetcsoport című művében örökítette meg a történelem, amelynek szerzője a volt gulág-fogoly és Nobel-díjas orosz író, Aleksandr Szolzsenyicin, aki a kengiri foglyokat használta forrásként.
Csak egy kis pontosítás: nem torpedóval, hanem (torpedó)romboló hajóval ütköztek.
Hogyan jutott az eretnekek kezére Nagyszombat?
Nagyszombat polgárai 1432 nyarán a szokásos éves vásárra készültek. Kereskedők érkeztek a városba különféle árukkal megpakolt szekerekkel és felmálházott lovakkal, akik közé álruhát öltött, magukat cseh kalmároknak valló, gyanús alakok, husziták is vegyültek.
Az éjszaka folyamán a város két kapuját vigyázó őröket legyűrték, és beengedték a bevonulásra kész, zömmel eretnekekből álló huszita csapatokat.
Nagyszombat polgárai 1432 nyarán a szokásos éves vásárra készültek. Kereskedők érkeztek a városba különféle árukkal megpakolt szekerekkel és felmálházott lovakkal, akik közé álruhát öltött, magukat cseh kalmároknak valló, gyanús alakok, husziták is vegyültek.
Az éjszaka folyamán a város két kapuját vigyázó őröket legyűrték, és beengedték a bevonulásra kész, zömmel eretnekekből álló huszita csapatokat.
Hasonló témák
