Érdekességek más népek történelméből

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
„Őfelsége, az Alsószoknya”
Pompadur márkinő

XV. Lajos leghíresebb szeretője, madame Pompadour Jeanne Antoinette Poisson (1721-64) jómódú polgári családban látta meg a napvilágot. A király egy adóbérlő feleségeként ismerte meg, amikor Sénart-ban vadászgatott. Ott figyelt fel a nyitott hintóban kocsikázó, elragadó szépségre, akit meghívott a fia esküvője alkalmából rendezett álarcosbálba. Az 1745 februárjában rendezett mulatságon mintegy tizenötezer vendég jelent meg, ennek ellenére a tömegben a tiszafa jelmezbe bújt Lajos és a pásztorlánynak öltözött fiatalasszony megtalálták egymást, s találkozásuk boldog együttléttel zárult. Az új szeretőnek lakosztályt alakítottak ki a királyé fölött, ahová titkos lépcsőn is fel lehetett jutni. Előfordult, hogy a király felment hozzá, a miniszterek pedig várták, hogy visszatérjen. Az asszony házasságát felbontották, márkinői rangot kapott, ajándékul pedig Pompadour kastélyát. Szeptemberben hivatalos szeretőként mutatta be Lajos az udvarban.
Pompadour remekül táncolt, énekelt, festett és klavikordonozott. (Klavikordon: billentyűs hangszer, a zongora egyik elődjének tekintik.) Barátságos viszonyt alakított ki a királynéval, elnyerte a magas rangú hivatalnokok bizalmát, s rajtuk és természetesen az uralkodón keresztül a politikai életre is hatással volt. Egy osztrák diplomata kérésére szorgalmazta a francia-osztrák szövetséget, de a háború a franciák szempontjából hátrányos békefeltételekkel zárult, őt tekintették bűnbaknak.
Nemcsak szép volt, hanem okos is. 3500 kötetes könyvtárral büszkélkedhetett, több színdarabot tudott kívülről, színházi előadásokat szervezett, megrendeléseivel tehetséges festőket, szobrászokat, építészeket foglalkoztatott, tudósokat támogatott, elősegítette a Nagy Enciklopédia megjelenését. támogatta Montesquieu-t és Rousseau-t, Voltaire-t. Voltaire például az ő javaslatára nyerte el az udvari történetíró címet. Testvérével közösen tervezték a Concorde teret és a Kis-Trianon palotát. Az utóbbit neki építtette Lajos.Az öt évig tartó meghitt kapcsolat kétszeri vetélés után 1750-ben véget ért, a márkinő a földszintre költözött, s maga helyett alkalmanként fiatal szeretőket is kerített az uralkodónak, akinek hűséges barátja és bizalmasa maradt. Lajos 1756-ban udvarhölggyé nevezte ki, s még azt a kiváltságot is megadta neki, hogy a palotában térhetett örök nyugovóra , ami csak a királyi család tagjait illette meg.
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Sírrablók az ókori Egyiptomban

(Életüket kockáztatták a gazdagságért)


Egyiptomban az első piramist Dzsószer fáraó Kr. e. 2668 – Kr. e. 2649) építette., s utódai közül sokan követték a példáját. A nyughelyül szolgáló hatalmas építményekbe az elhunyt uralkodók bebalzsamozott teste mellé sok értékes holmit, arany- és ezüsttárgyat helyeztek el. Ez nem volt titok, a piramisokat pedig kilométerekről látni lehetett, így a tolvajoknak vonzó célpontul szolgáltak.
A fáraók és előkelők sírjainak kifosztása a 20. dinasztia idején öltött nagy méreteket. Az ország gazdaságilag válságba jutott, nem termett elég élelem, az emberek nem kapták meg a bérüket, és a többségük éhezett. Gyakran megszegték a törvényeket, egyesek pedig bandákat szerveztek az uralkodók és az előkelők sírjainak kirablására. Ha bejutottak a múmia nyughelyére, igyekeztek minél rövidebb idő alatt összeszedni a kincseket. Nem riadtak vissza a tetemek megrongálásától, a fabútorok, ládák felgyújtásától sem, hogy könnyebben hozzáférjenek az értékekhez.
A tolvajokat nem zavarta, hogy a holtak nyugalmának megzavarása a legnagyobb istentelenség, vállalták a lebukással járó halálbüntetés kockázatát, mert a siker által meggazdagodtak.
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Özvegyek a máglyán


Indiában a nők teljesen jogfosztottak voltak, úgy bántak velük, mint egy használati tárggyal. Ha megözvegyültek és nem volt nagykorú fiuk, sanyarú sorsra számíthattak. Elhunyt férjük férfiági örökösének a birtokába kerültek, aki szabadon rendelkezhetett vele: szolgává tehette, eladhatta, vagy egyszerűen kilökhette az utcára koldusnak. A sanyarú jövőtől rettegve, vagy a rokonság erőszakos késztetésére főleg gazdag özvegyasszonyok vállalták a rettenetes halált férjük halotti máglyáján.
A házaspárok szoros összetartozását kifejező eseményre a halottat és az özvegyet is esküvői ruhába öltöztették, újra megtartották az esküvő szertartásának egyes részleteit, majd a halottégető helyre vonultak. Ott az asszony elajándékozta az ékszereit, s a halott mellé ült vagy feküdt a máglyán. Bele is sétálhattak, vagy bele is ugorhattak a tűzbe. Akik nem vállalták az önkéntes kínhalált, az esküvői ceremónia során búcsúztak el halott férjüktől.
Az évszázadok során az ilyen tett dicsőséggé vált, amire a nő családja is büszke volt.
A szokást először Viktória királynő tiltotta be 1861-ben, majd az indiai alkirály, Lord Morley 1910-ben. Az özvegyégetés tilalma bekerült az 1949-ben függetlenné vált ország első alkotmányába is, de a szokás teljes eltűnéséhez évtizedekre volt szükség.
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
10 év alatt 10 gyermek (XV. Lajos)

XV. Lajos első házasságából 10 év alatt 10 gyermek született Mária lengyel hercegnőtől, akivel találkozásuk másnapján kötött házasságot. Ezután a királyné elzárkózott a házasélettől, s eltűrte, hogy Lajos szeretőt tartson.


Du Barry grófnő, XV. Lajos híres szeretője


XV. Lajos szeretői közé tartozott Jeanne Bècu, azaz du Barry grófnő is. Ő egy szerzetes törvénytelen lánya volt, kolostorban nevelkedett, s ifjú hölgyként egyáltalán nem volt unalmas az élete, gyakran váltogatta a szeretőit. Egy idő után a vagyoni helyzetét tekintve kisnemes du Barry gróf kedvese lett aki hamarosan rávette, hogy fogadja előkelő üzletfeleit. Az uralkodónak 1768-ban lett a szeretője, s az ő utasítására szemelte ki neki du Barry gróf az unokaöccsét. A versailles-i palotában külön lakosztályt kapott. Hihetetlen összegeket költött el havonta, eleinte kétszáz, később 350-600 ezer aranyat (az utóbbi összeg kb. 3000 euróval egyenértékű), és több mint száz szolga leste a parancsait. Bár művelt nő volt, és még Voltaire-rel is levelezett, az udvar az alacsony származása miatt lenézte.
Amikor Lajos 1774-ben megbetegedett, éjszakánként ő ápolta. Az uralkodó halála után kegyvesztetté vált, kolostorba kényszerítették, de később visszakapta a vagyonát, s vidéki kastélyába költözött. A forradalom alatt kitalált vádak alapján halálra ítélték, s 1793-ban vérpadon fejezte be az életét.
 

gumelig

Állandó Tag
Állandó Tag
10 év alatt 10 gyermek (XV. Lajos)

XV. Lajos első házasságából 10 év alatt 10 gyermek született Mária lengyel hercegnőtől, akivel találkozásuk másnapján kötött házasságot. Ezután a királyné elzárkózott a házasélettől, s eltűrte, hogy Lajos szeretőt tartson.


Du Barry grófnő, XV. Lajos híres szeretője


XV. Lajos szeretői közé tartozott Jeanne Bècu, azaz du Barry grófnő is. Ő egy szerzetes törvénytelen lánya volt, kolostorban nevelkedett, s ifjú hölgyként egyáltalán nem volt unalmas az élete, gyakran váltogatta a szeretőit. Egy idő után a vagyoni helyzetét tekintve kisnemes du Barry gróf kedvese lett aki hamarosan rávette, hogy fogadja előkelő üzletfeleit. Az uralkodónak 1768-ban lett a szeretője, s az ő utasítására szemelte ki neki du Barry gróf az unokaöccsét. A versailles-i palotában külön lakosztályt kapott. Hihetetlen összegeket költött el havonta, eleinte kétszáz, később 350-600 ezer aranyat (az utóbbi összeg kb. 3000 euróval egyenértékű), és több mint száz szolga leste a parancsait. Bár művelt nő volt, és még Voltaire-rel is levelezett, az udvar az alacsony származása miatt lenézte.
Amikor Lajos 1774-ben megbetegedett, éjszakánként ő ápolta. Az uralkodó halála után kegyvesztetté vált, kolostorba kényszerítették, de később visszakapta a vagyonát, s vidéki kastélyába költözött. A forradalom alatt kitalált vádak alapján halálra ítélték, s 1793-ban vérpadon fejezte be az életét.
Bocs hogy beugrok beszámolódba. Eszembe jutott.
XV. Lajos számos ágyasai közül, Louise O'Murphy-ról maradt fent a "legszebb festmény".
A 14 éves ír származású lányról Francois Boucher festette 1751-ben ezt a gyönyörű képet "Fekvő lány" címmel.
Sokak szerint az első "Pin-up girl" :)

F-Boucher-Ruhendes-Maedchen-F-Boucher-Girl-Resting-Paint-F-Boucher-Mademois.jpg
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Bocs hogy beugrok beszámolódba. Eszembe jutott.
XV. Lajos számos ágyasai közül, Louise O'Murphy-ról maradt fent a "legszebb festmény".
A 14 éves ír származású lányról Francois Boucher festette 1751-ben ezt a gyönyörű képet "Fekvő lány" címmel.
Sokak szerint az első "Pin-up girl" :)

Csatolás megtekintése 1870686
Nagyon köszönöm, hogy beugrottál. Örömmel veszem a kiegészítéseket, észrevételeket. A képeknek meg különösen örülök. Az olvasók szívesebben nézik meg a képpel, sok képpel ellátott írásokat, a kép nélküliek kevéssé csábítanak olvasásra.
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Egymást váltó testvérek a királyi ágyban


XV. Lajos is szerette a nőket, akárcsak elődei, s nem vetette meg az alkalmi kalandokat. A lányokról személyi inasa gondoskodott, s igyekezett érintetlen hajadonokat felkutatni, hogy urát megóvja egy esetleges fertőző betegségtől.
A szeretők közül elhíresültek a Nesle nővérek. A legidősebbre, Maillyre (Louise Julie de Mailly-Nesle) 1732-ben vetett szemet Lajos, s a hölgy férjének beleegyezésével öt esztendőn át titokban, utána pedig hivatalosan is az ágyasa lett. Julie a helyzetét nem használta fel gazdagodásra, s eszébe sem jutott, hogy a politikába beleszóljon.
E kapcsolattal párhuzamosan 1739-ben Pauline is a szeretők sorába lépett. Lajos olyan férjet szerzett neki, aki nem ellenezte a kapcsolatukat, ami csupán két évig tartott, mert Pauline szülés közben meghalt. Felravatalozott holttestére katonák vigyáztak, s amikor őrhelyüket elhagyták, a forrongó Párizsiban ismeretlen tettesek megcsonkították a tetemet. Pauline meghalt, de a fia életben maradt, s gondtalan jövőjéről a király gondoskodott.
Julie helyét egy idő után Adélaïde foglalta el, őt pedig Marie Anne követte. A négy nővér közül ő volt leginkább hatással az uralkodóra, de férfiúi érdeklődését mindössze két évig tudta ébren tartani. E viszonylag rövid idő alatt politikai befolyásra is szert tett az udvarban.
Az öt édestestvér közül. csupán Hortense nem lett XV. Lajos szeretője.
 

gumelig

Állandó Tag
Állandó Tag
Különleges történet egy belső svájci műkincs rablásról.

1996-ban a Sankt Gallen-i önkormányzat ajánlott levélben követelte vissza Zürichtől, az 1712-es Toggenburgi vallásháború idején a református zürichi hadsereg által a kolostorból elrabolt műkincseket.

Rengeteg értékes kézirat mellet ezt a XVI. századból származó Föld és Égbolt Glóbuszt akarták visszaszerezni.

St._Galler_globus_view.JPG



Elképzelhetetlen TÍZ évig tartott a levél csata.
A zürichiek érvei szerint az 1720-as békeszerződés keretében vissza adtak jelentős mennyiségű tárgyat és kéziratot. Ez mellet a glóbusz a zürichi nemzeti múzeumban van kiállítva, mindenki láthatja és különben is az egész háromszáz évvel ez előtt történt. :)

A vita annyira elfajult, hogy a Szövetségi Kormánynak kellett beszálni közvetítőnek, mert St.Gallen a Hága-i bírósággal fenyegetett.

2006-ban írták alá a megegyezést.
A glóbusz, Svájc egyik jelentős műkincse Zürichben maradt, de ennek ellenében csináltatni kellet nekik egy tökéletes kópiát. (Többszázezer Frankba került)

2009-be ünnepélyes keretek között adták át a kolostornak.

1a.jpeg



------
A hirtelen közismerté vált glóbusz igazolt származására 2016- ban egy újonan felfedezett pergament segítségével derült fény.

Tilemann Stella (1525–1589), XVI. század legjelentősebb térképészei közé
tartozó mester készítette 1576-ban. A megbízó János Albert mecklenburgi herceg volt.
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
:))
„Országomat egy lóért!”- Shakespeare III. Richárd című drámájában így kiáltott fel a Bosworth mezei csatában az elkeseredett angol uralkodó, akinek a serege vesztésre állt.
Egy anekdota szerint amikor előadás közben elhangzott az idézett mondat, valaki bekiáltott a nézőtérről:
- Szamár is jó lesz magának!
A királyt alakító színész nem jött zavarba, s nem késlekedett a válasszal sem:
- Igaza van, jöjjön le!
III. Richárd sohasem ajánlotta fel országát egy lóért, de volt egy XX. századi angol utódja, aki mondhatta volna, hogy a trónomat egy nőért. Ő VII. Edward volt, akiről a Regélő történelem oldalon olvashatsz.)

Trónomat egy nőért

V. György angol király legidősebb fia, Edward 1930-ban megismerkedett Wallis Warfield Simpsonnal, aki akkor már a második férjével élt együtt. A házaspár gyakran megjelent a herceg baráti körének találkozóin, s a szép hölgy iránt Edward szerelemre lobbant, s érzelme viszonzásra talált, Simpson elvált a férjétől.
György 1936 januárjában meghalt, s Edwardot e néven 8.-ként királlyá koronázták. Családját megpróbálta rávenni, hogy fogadják el az elvált asszonyt, s egyezzenek bele a házasságukba, a rokonság azonban hallani sem akart róla. Rosszallotta az uralkodó szándékát az anglikán egyház is. A szerelmi ügyből az újságokban szenzáció, Angliában pedig botrány lett, amellyel még a parlament is foglalkozott. Végül Edward 1936 decemberében lemondott a trónról, s fél évvel később feleségül vette az imádott nőt.
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Nőfaló Lajosok

A Napkirály nagyapját, IV. Henriket (1589-1610) nevezték „gáláns kakasnak”, „szoknyavadásznak”, telhetetlen nőfalónak. Körülbelül negyven szeretője volt, s 12 törvénytelen gyermeke született. A toscanai követ szerint az udvara olyan volt, mint egy bordélyház.
Az alma nem esett messze a fájától, az udvarban szinte minden hölgyet elcsábított, aki felkeltette az érdeklődését. E téren türelmetlen volt, mert ha a szeretője túl lassan vetkőzött, nem átallotta a közelben lévő szolgálólányt vagy az öltöztetőnőt megölelgetni. Természetesen a feleségét sem hanyagolta el, aki tudomásul vette férje hűtlenségét, ahogy más királynék, vagy arisztokratafeleségek.
A francia uralkodóktól el is várták, hogy szeretőt tartsanak, mert azt a férfiasságuk bizonyítékának tekintették. E téren XV. Lajos sem kilógott a sorból, a XVI.-nak viszont nem volt szeretője.​
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
XV. Lajos rangrejtve bulizott

XV. Lajos éveken át gyakran megjelent a polgárság alsó rétegének meghívó nélkül látogatható táncmulatságain. Ilyenkor természetesen álarcot viselt, s gyaloghintón vagy tolókocsin érkezett testőrkapitánya kíséretében. Titokban öt-hat álarcos udvari ember is követte, hogy megbízható környezetben legyen. Ilyen alkalmakkor sok népies, durva kifejezést tanult a király a hiányos műveltségű, "széplányoktól".


XV. Lajos halála – Gyertyaoltás, hódolat, menekülés

Amikor XV. Lajos utolsó óráit élte, a szobája ablakába égő gyertyát tettek, amit a halála pillanatában eloltottak. Ezzel adták tudtára az udvarnak, hogy a király meghalt. Az udvaroncok az elhunyt előszobájából az új uralkodó előszobájába vonultak, aki a feleségével együtt fogadta a hódolatukat. Ezután mindenki igyekezett elhagyni a „megfertőzött” kastélyt, senki sem akarta kockáztatni az egészségét. A testőrök, apródok, istállómesterek is készen álltak indulásra, s az udvar elindult Choisy felé.

Az életét féltő, találékony orvos

Az elhunyt XV. Lajos szobájából távozó Villequier herceg utasította a háziorvost, hogy boncolja fel és balzsamozza be a holttestet. Az orvos azonban féltette életét, és így válaszolt:
- Készséggel teljesítem a kívánságát, de azzal a kikötéssel, hogy a kamarási állásával járó kötelessége szerint ön fogja tartani a fejét.
A herceg szó nélkül távozott, az orvos megúszta a boncolást és a balzsamozást.
Franciaország első emberének teteme mellett csupán néhány alacsonyabb rendű szolga virrasztott, akik az orvos rendelkezése szerint borszeszt öntöttek a koporsóba.
 
Utoljára módosítva:

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Drága ruhák, magas fejdíszek

XVI. Lajos uralkodása idején a királyi udvarban tartózkodó nők viseletének alakításában meghatározó személlyé vált egy Bertin nevű divatárusnő, aki szinte minden nap előrukkolt valami újdonsággal. Az addig egyszerű ruhákban pompázó Mária Antoinette fő gondjává és foglalatossággá vált az öltözködés. A hölgyek igyekeztek követni. Olyan ruhát, ékszert, tollat, virágfüzért akartak felvenni, mint a királyné. Az utánzás sokba került, s akadtak családok, amelyek emiatt anyagilag nehéz helyzetbe kerültek.
A viselet szembetűnően megváltozott. A sok-sok virágból, tollból összeállított fejdísz olyan magas lett, hogy viselőik csak lehajtott fejjel tudtak beülni a hintókba, s vagy lehajtott fővel utaztak, vagy kidugták a fejüket a kocsi ajtaján, esetleg letérdelve utaztak.
Karikatúrák egész sora tette nevetségessé e divatot, de csak az újabb módi tudta háttérbe szorítani.
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Mária Antoinette-ről
A királyné öltözik


A királynét öt szolgálattevő hölgy öltöztette. Az egyik ráadta az alsószoknyát, a másik átnyújtotta az aljat, a harmadik az inget húzta rá... Ha valamelyik hercegnő jelen volt, az ő kezébe adták a ruhadarabokat, ő öltöztette fel a királynét, s ő töltött vizet a kézmosáshoz is. Előfordult, hogy egy téli reggel késett az öltöztetői joggal bíró udvarhölgy, s Mária Antoinette ott toporgott a hideg szobában. A ruhadarabjaival készenlétben álló szolgálattevők semmit sem adhattak rá.
Nem csoda, hogy a királyné az uralkodói méltóságot mindenek fölé emelő etikettet igyekezett egyszerűsíteni.


Hogyan fürdött Mária Antoinette?

XVI. Lajos feleségéről, Mária Antoinette-ről szárnyra kapott az a pletyka, hogy fölöttébb szemérmetlen, meztelenül fürdik, és egy alkalommal ruha nélkül fogadott egy köztiszteletben álló papot. A valótlanságot a királyné első komornája is cáfolta, aki pontosan leírta, miként zajlott le a tisztálkodás szertartása. Mária Antoinette állig érő flanelruhában fürdött, s miközben a fürösztőlányok kisegítették a kádból, magasra tartott lepedővel takarták el a szolgálattevő hölgyek szeme elől.
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Mária Antoinette-t is érdekelte, hogy ki volt a Vasálarcos

Amikor XVI. Lajos állandó tartózkodási helyét Versailles-ba helyezte át, nagyapja hátrahagyott iratait kezdte tanulmányozni. Megígérte a királynénak, hogy közölni fog vele mindent, amit a „vasálarcos”-ról megtud. Véleménye szerint a vasálarc ügye azért lett olyan titokzatos rejtéllyé, mert egy híres író érdeklődést akart kelteni a különös fogoly iránt.
A titkos iratokban nem lelt feljegyzést a vasálarcosról. Az egyik idős miniszternétől is érdeklődött ebben az ügyben, akitől azt a választ kapta, hogy a fogoly Mantua hercegének alattvalója volt, és veszedelmes cselszövő. A határra csalták, elfogták, s végül a Bastille-ba zárták. A titokzatos eset írói fantázia szüleménye. Az emberek Voltaire-re hivatkozva szinte kötelességüknek érezték igaznak tartani az érdekes történetet, amely szerint XIV. Lajos ikertestvére volt a fogoly.
Lehetséges, hogy az olasz fogoly olykor álarcosan sétálgatott a börtön valamelyik teraszán, s a nap ellen védekezett így, ami megszokott dolog volt honfitársai körében.
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Miért volt sokszor fekete a keze XVI. Lajosnak?

Nagyon szeretett mechanikai munkákkal is foglalkozni. Dolgozószobájában egy lakatoslegénnyel zárakat és kulcsokat készített. A királyné gyakran a szemére is hányta, hogy fekete a keze.
 
Oldal tetejére