Értékes tanulságokat meríthet a gyáripar a Szilícium-völgyből

Az évtizedek óta innovációs epicentrumnak számító Szilícium-völgy számos ipari vezetőt vonz szerte a világból, akik megismernék a térség techcégeinek módszereit a sikerhez és növekedéshez. A Szilícium-völgy ezt az igényt kielégítendő oktatásokat szervez és innovációs irodákba, valamint startupokba fektet.

A Szilícium-völgyben megszerzett tudás sokszor ott is marad – sok cég úgy hiszi, az ismeretek nem ültethetők át a saját, fizikai tárgyakat gyártó működésükbe, így elmulasztják a fejlődési lehetőségeket. Noha nem minden módszert tud átvenni a gyáripar és egyéb ágazatok a techcégektől, mégis vannak olyan gyakorlati tapasztalatok, amiket érdemes lehet átemelni.

Adatközpontú döntéshozatal
Ha dönteni kell, a Szilícium-völgyben inkább az adatokra támaszkodnak, mint a tapasztalatra. A gyakorlatban ez az A/B tesztelési módszert jelent, aminek lényege, hogy például egy megváltoztatni kívánt alkalmazás számos változatát egyszerre adja ki a fejlesztő, melyek közül valós felhasználók visszajelzései alapján kerül ki a végső variáns. Ha ez nem megvalósítható, kifinomult szimulációkkal helyettesítik.

Egy vállalat stabil működése érdekében meghatározó, hogy minden szinten valós idejű teljesítménymutatók álljanak rendelkezésre, amik alapján egy-egy lépés kiértékelhető, akár előre is. Sok ipari szereplő folyamatai nem elég átláthatóak ahhoz, hogy a megfelelő adatokra támaszkodva hozzanak egyes döntéseket. A fejlődés kulcsa ilyenkor megtalálni, mely adatokat érdemes begyűjteni, tárolni és feldolgozni.

Felkészülés a piac markáns változásaira
Az innováció mértéke folyamatos, gyakran exponenciális növekedést mutat. Egy technológia, ami az egyik évben még radikálisan újnak tűnt, a következőben már széles körben elterjedhet, a vezetőknek pedig érteniük kell egy-egy ilyen folyamat okát és körülményeit, hogy naprakészek és versenyképesek legyenek. A Szilícium-völgy cégei élen járnak a digitális technológiák kreatív használatában és az újító gondolkodásmódban – az ipar szereplői ezek által fejlődhetnének leginkább.

Nem érdemes leragadni egy projektnél
A Szilícium-völgyben az innovációval együtt jár az ismétlődés. A felhasználói igényeket többfunkciós csapatok igyekeznek elérhető, vagy hamarosan azzá váló technológiák segítségével, folyamatos tesztelés útján kielégíteni. Ha a visszajelzések alapján az ügyfelek nem elégedettek, a fejlesztők gyakran leállítják a projektet. Ez bukásnak tűnhet, ám a Völgy dolgozói csak akkor könyvelik el annak, ha nem vonható le fontos tanulság. Szerintük ha nem így működnének, az azt jelentené, hogy nem elég vehemens az újítás, és áldozatul esnének az elsüllyedt költségek csapdájának, azaz pénzt és időt fecsérelnének egy meg nem térülő projektbe. Ez hamarabb megtérülő, kevésbé kockázatos működésre sarkallná őket, ami végül megöli a dinamikus innovációt. Az ipari szereplők ennek mintájára hajlamosak legkorábban a szinte tökéletesnek tartott terméket tesztelésre küldeni ahelyett, hogy a viszonylag fejletlen prototípusokkal mérnék fel a helyes irányt, hogy rugalmasan igazodhassanak a piaci igényekhez.

Heves befektetések a tehetségbe
A gyorsan változó körülmények közepette a gyorsan tanuló és alkalmazkodó munkaerő kulcsfontosságú. A Szilícium-völgy ezzel tisztában van – vonzó béreket, lehetőségeket, bónuszokat és nagy rugalmasságot kínál dolgozóinak. A kiválasztási folyamatok nehezek, a jelentkezők ott nyújtott teljesítménye sokkal többet nyom a latba, mint végzettségeik és tapasztalataik. A fizetések nagyban függenek az adott cég részvényeinek aktuális állásától, így a munkavállalók még motiváltabbak. A bérezésen túl vonzóak a komplex, kihívást nyújtó feladatok, melyeket hatékony eszközökkel oldhatnak meg a motivált kollégák. A Szilícium-völggyel ellentétben az iparban az adatelemzőknek és technológiai vezetőknek nincs elég befolyásuk a döntéshozatalra. Olyan környezetet kell kialakítani, amelyben kiteljesedhet tehetségük, elősegítve a változást.

IndustryWeek

 
Az évtizedek óta innovációs epicentrumnak számító Szilícium-völgy számos ipari vezetőt vonz szerte a világból, akik megismernék a térség techcégeinek módszereit a sikerhez és növekedéshez. A Szilícium-völgy ezt az igényt kielégítendő oktatásokat szervez és innovációs irodákba, valamint startupokba fektet.

A Szilícium-völgyben megszerzett tudás sokszor ott is marad – sok cég úgy hiszi, az ismeretek nem ültethetők át a saját, fizikai tárgyakat gyártó működésükbe, így elmulasztják a fejlődési lehetőségeket. Noha nem minden módszert tud átvenni a gyáripar és egyéb ágazatok a techcégektől, mégis vannak olyan gyakorlati tapasztalatok, amiket érdemes lehet átemelni.

Adatközpontú döntéshozatal
Ha dönteni kell, a Szilícium-völgyben inkább az adatokra támaszkodnak, mint a tapasztalatra. A gyakorlatban ez az A/B tesztelési módszert jelent, aminek lényege, hogy például egy megváltoztatni kívánt alkalmazás számos változatát egyszerre adja ki a fejlesztő, melyek közül valós felhasználók visszajelzései alapján kerül ki a végső variáns. Ha ez nem megvalósítható, kifinomult szimulációkkal helyettesítik.

Egy vállalat stabil működése érdekében meghatározó, hogy minden szinten valós idejű teljesítménymutatók álljanak rendelkezésre, amik alapján egy-egy lépés kiértékelhető, akár előre is. Sok ipari szereplő folyamatai nem elég átláthatóak ahhoz, hogy a megfelelő adatokra támaszkodva hozzanak egyes döntéseket. A fejlődés kulcsa ilyenkor megtalálni, mely adatokat érdemes begyűjteni, tárolni és feldolgozni.

Felkészülés a piac markáns változásaira
Az innováció mértéke folyamatos, gyakran exponenciális növekedést mutat. Egy technológia, ami az egyik évben még radikálisan újnak tűnt, a következőben már széles körben elterjedhet, a vezetőknek pedig érteniük kell egy-egy ilyen folyamat okát és körülményeit, hogy naprakészek és versenyképesek legyenek. A Szilícium-völgy cégei élen járnak a digitális technológiák kreatív használatában és az újító gondolkodásmódban – az ipar szereplői ezek által fejlődhetnének leginkább.

Nem érdemes leragadni egy projektnél
A Szilícium-völgyben az innovációval együtt jár az ismétlődés. A felhasználói igényeket többfunkciós csapatok igyekeznek elérhető, vagy hamarosan azzá váló technológiák segítségével, folyamatos tesztelés útján kielégíteni. Ha a visszajelzések alapján az ügyfelek nem elégedettek, a fejlesztők gyakran leállítják a projektet. Ez bukásnak tűnhet, ám a Völgy dolgozói csak akkor könyvelik el annak, ha nem vonható le fontos tanulság. Szerintük ha nem így működnének, az azt jelentené, hogy nem elég vehemens az újítás, és áldozatul esnének az elsüllyedt költségek csapdájának, azaz pénzt és időt fecsérelnének egy meg nem térülő projektbe. Ez hamarabb megtérülő, kevésbé kockázatos működésre sarkallná őket, ami végül megöli a dinamikus innovációt. Az ipari szereplők ennek mintájára hajlamosak legkorábban a szinte tökéletesnek tartott terméket tesztelésre küldeni ahelyett, hogy a viszonylag fejletlen prototípusokkal mérnék fel a helyes irányt, hogy rugalmasan igazodhassanak a piaci igényekhez.

Heves befektetések a tehetségbe
A gyorsan változó körülmények közepette a gyorsan tanuló és alkalmazkodó munkaerő kulcsfontosságú. A Szilícium-völgy ezzel tisztában van – vonzó béreket, lehetőségeket, bónuszokat és nagy rugalmasságot kínál dolgozóinak. A kiválasztási folyamatok nehezek, a jelentkezők ott nyújtott teljesítménye sokkal többet nyom a latba, mint végzettségeik és tapasztalataik. A fizetések nagyban függenek az adott cég részvényeinek aktuális állásától, így a munkavállalók még motiváltabbak. A bérezésen túl vonzóak a komplex, kihívást nyújtó feladatok, melyeket hatékony eszközökkel oldhatnak meg a motivált kollégák. A Szilícium-völggyel ellentétben az iparban az adatelemzőknek és technológiai vezetőknek nincs elég befolyásuk a döntéshozatalra. Olyan környezetet kell kialakítani, amelyben kiteljesedhet tehetségük, elősegítve a változást.

IndustryWeek

*
Hű, ez nagyon érdekes cikk volt.
 
Oldal tetejére