Évfordulók. Írók, költők, zeneszerzők, festők …

Canadahun will not allow the display of content protected by copyright law, unless they have the necessary legal rights to display or direct traffic to that content.

A canadahun nem enged, bemutatni, vagy a megtalálásához irányítást adni olyan tartalmú anyagoknak, amelyek a copyright (szerzői jog) által védettek,
csak akkor ha a szükséges legális engedély megvan rá.





Hozzátok kedvenceiteket, akiket ma ünepelünk!

Reményik Sándor (Kolozsvár, 1890. augusztus 30. - Kolozsvár, 1941. október 24.) költő, a két világháború közötti erdélyi magyar líra kiemelkedő alakja.

Édesapja neves, vagyonos építészmérnök volt. Reményik Sándor középiskoláit Kolozsváron végezte, itt kezdte jogi tanulmányait is, de szembetegsége miatt ezt nem fejezte be. Hivatalt nem vállalt, örökségéből és az irodalmi tevékenységből élt. A költőt a lelkek építészének tartotta. Első kötetei (Mindhalálig, 1918; Végvári versek 1918-1921, 1921). E versei már korán népszerűséget biztosítottak számára. Lírája az 1920-as évekre forrott ki. Ekkorra versei a transzilvanizmust tükrözik, erőteljesen érződik a költő humanista felfogása. Alapításától, 1921-től fogva főszerkesztője volt a Pásztortűz c. folyóiratnak. Versei bővelkednek a természeti képekben, költészete nyitott a filozófiai kérdésekre, felbukkan benne a humor is. Verseiben nagyon fontos szerepet játszik a szimbolizmus. A Gondolatok a költészetről (Arad, 1926.) c. tanulmánya a költői hivatás kérdéseit fejtegeti. Költészetét 1940-ben Corvin-lánccal ismerték el. Verseit angol, cseh, francia, lengyel, német, olasz, román, svéd és szlovák nyelvre forditották le. Összes verseit 2005-ben a Luther Kiadó, a Polis Kiadó és a protestáns Kálvin Kiadó adta ki két kötetben.

Adamis Anna

Emlékeztek? Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról!

Arra születtem, hogy megszeressenek,
S megszeressem én is azt, akit lehet.
Arra születtem, hogy boldog is legyek,
S tovább adjam egyszer az életemet."
(Adamis Anna)


Egy dal azokért, akik nincsenek itt


1. Csak sötétség jut a fél világnak,
S orvosság sincs a csalódásra,
S nagyobb az árnyék, mint a fény.
Hallgass, mert valaki kér!

R. Mondj egy dalt azokért, akik nincsenek itt,
Egy dalt azokért, akik várják,
Egy dalt azokért, akik nincsenek itt!

2. Gyertyaláng helyett reszket sok élet,
S a vihar elfújhat téged.
Az árnyék előtted lépked,
Hallgasd, mert egyszer kértek!


szövegíró : Presser Gábor - Adamis Anna

1867 - Charles Baudelaire, francia költő (* 1821) - halálának évfordülója

1867 - Charles Baudelaire, francia költő (* 1821)

Számos íróról, költőről, színpadi szerzőről mondták és írták, hogy a „legnagyobb". És általában indokolt is volt a legmagasabb fokú értékelés, mivel sokféle tulajdonságnak, értéknek lehet egymástól eltérő felsőfoka. A legnagyobb bohózatíró mindenben különbözhet a legnagyobb hazafias költőtől is, a legnagyobb tankölteményírótól is. Victor Hugót még ellenfelei is a legnagyobb francia írónak vallották, Baudelairenek is ez volt a véleménye, miközben őt is indokoltan tartották a legnagyobb francia költőnek.

Az azonban igaz, hogy Baudelaire megjelenésétől fogva más lett a költészet jellege nemcsak Franciaországban, hanem világszerte. Mindenfajta irodalmi modernségnek úgy volt a kezdete, hogy aggodalmas pontossággal ragaszkodott a legklasszikusabb, hagyományos versformákhoz. Általában vele kezdik a költői szimbolizmus indulását, ő azonban magát az amerikai Edgar Poe tiszteletteljes folytatójának vallotta. Egyébként ő volt a nagy amerikai lírikus-novellista francia fordítója és egész Európában népszerűsítője. Élete és művészete annyira ellentmondásos, hogy indokoltan mondták áhítatos katolikusnak, és ugyanilyen indokoltan átkozták istenkáromlásért. Írt kitűnő latinsággal középkori himnusz jellegű költeményt, és írt meghökkentő verset arról, hogy milyen egy utcán heverő és már oszlásnak indult macskahulla. Mint az ókori perzsa Mani és követői, a manicheusok vagy mint a középkori katharok gyötrődve hitt Isten és Ördög örök kettősségében.

A mennyei szépség, jóság ugyanúgy fényeskedik költészetében, mint a pokoli rossz, a bűn, a romlás irtózata. Mindent ellentétes egységben kell látnia annak, aki jellemezni próbálja. Minden állításáért lelkesedni is lehet, s vitatkozni is lehet vele. De azoknak is igazuk van, akik róla szólva azzal az egyértelmű igazsággal kezdik, hogy a modern költészet és benne a szimbolizmus ővele kezdődik. És az is egyértelmű, hogy mellékesen kora egyik legkitűnőbb képzőművészeti kritikusa és Wagner zenéjének leghatásosabb népszerűsítője volt.


Nagy költői felfedezése a színek, illatok, hangok korrespondenciájának (összefüggéseinek, megfelelésének) versbeemelése. A nagyvárosi élet szürke színeit festi, a megalázottak és megnyomorítottak szomorúságát, s annak az embernek spleenjét, aki elvágyódik onnan, „bárhová, csak kívül a világon”, megvetvén korának haszonvágyra és filiszter-gyakorlatra épülő társadalmát.

„Klasszikus volt, a költészet öncélúságának a híve, nem akarta ’összetéveszteni a szép szavakat a jó tettekkel’, a ’tintát az erénnyel’; ’közvetlen hasznosság nélküli’ irodalmat akart, vagyis külsőleg programtalan és minden feladattól, oktató vagy rontó-javító tendenciától független költészetet. Az örök embert, az érzéki és érzékfölötti világ titkait vizsgálta és akarta kifejezni és elvetett minden érdekeltséget, ’morált’.

A verskötetnek igen sokirányú művészi hatása lett. A formai precizitás, a súlyos erő, a szépség imádata a parnasszistákat kapcsolta Baudelaire-hez; misztikus finomságai Verlaine-ék, a szimbolisták, a rimbaud-i látnoki líra, sőt a szürrealizmus ősévé tették; a Speel de Paris-val a későbbi prózaversírókat termékenyítette meg, felszabadítóan hatott a naturalistákra és párizsi képeivel buzdítóan a modern nagyváros lírai felfedezőire; önvizsgálatai és vezeklő lelkisége a neokatolikus lírához fontak belőle szálakat, intellektuális tisztasága pedig Mallarmé, Valéry és a ”tiszta költészet„ felé mutatott előre. Nagyon sokra futotta a gazdagságából. Baudelaire ”tartalma„ rég nem új - s lényegében talán sohasem volt, sohasem lehetett az -, a művészete azonban, a megcsinálás, az egyéni recept, melyet semmiféle analízis nem tud teljesen felbontani, ma is élő, új, ”örök„. Írójának zsenije és művészi elveinek kitűnősége tette azzá. Akad benne egy-két jelentéktelen darab, rossz egy sem. Csodálatosan gazdag, szép és igaz könyv, bátor, eredeti, pontos, izzóan értelmi és érzéki, idealisztikus és öncélú. ’A francia lírát egy Baudelaire előtti, és egy Baudelaire utáni költészetre osztotta.’” (Szabó Lőrinc).

„Baudelaire életműve nem csupán egy költői oeuvre a sok között: forradalom, a század legjelentősebb irodalmi forradalma, mely meghatározza mindazt, amit azóta hozott a költészet. A Romlás virágai megjelenésének esztendeje, 1857, korszaknyitó, a mi korunk nyitánya. Baudelaire véget vetett az anekdotizmus, a didaxis, a felszíni lirizálás, a moralizálás korszakának.” (Gaëtan Picon)

1986.aug.31. Meghal Henry Moore, ír származású angol szobrász és grafikus

1986.aug.31. Meghal Henry Moore, ír származású angol szobrász és grafikus

Művészetére kezdetben a prekolumbián szobrászat hatott, a forma realitását és az anyag minőségét is érvényre akarta juttatni, majd az 1930-as évektől főleg absztrakt ábrázolással foglalkozott. A II. világháború alatt az ún. katakombarajzsorozatán örökítette meg az emberi szenvedéseket. Az 1950-es évektől műveiben a természeti formák monumentalitása egyesült az emberek asszociatív képével. Szobrai - Anya gyermekével, Fekvő alak (sorozat), Család - a tömeggel és a térhatással kapcsolatos kutatásait, kísérletező kedvét tükrözték. A rajz és az akvarell ugyancsak jelentős szerepet töltött be művészi tevékenységében.

A mai nap eseményei

szeptember 1. az év 244. (szökőévekben 245.) napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 121 nap van hátra.

Események

* 1267 – Móse ben Ramban rabbi (Nahmanidész) megérkezik Jeruzsálembe, hogy megalapítsa a zsidó közösséget.
* 1367 – V. Orbán pápa engedélyezi Nagy Lajos magyar királynak tudományegyetem alapítását Pécsett. A levélben többek között ez áll: „Magyarország királyának kérésére rendeljük, hogy Pécs városában legyen studium generale, amelyben az egyházi és polgári törvény s minden más nem tilos tudomány, a hittudományon kívül, taníttassék…”.
* 1859 – Üzembe helyezik az első Pullman típusú vasúti hálókocsit.
* 1872 – Budapesten megalapítják az Iparművészeti Múzeumot.
* 1880 – Életbe lép a magyar büntető törvénykönyvről szóló 1880. évi XXXVII. törvény.
* 1881 – Megnyílik Budapesten az első polgári leánynevelő iskola, a budavári domonkos kolostor helyén (a mai Szilágyi Erzsébet Gimnázium elődje). Első vezetője Póra Ferenc volt.
* 1887 – Emile Berliner írásban benyújtja szabadalmi kérvényét a „gramophone”-ra. Bár ő szabadalmaztatja, híressé Thomas Alva Edisont teszi.
* 1914 – Szentpétervár (Sankt-Petersburg) nevét Petrográdra változtatják .
* 1916 – Bulgária hadat üzen Romániának az I. világháborúban.
* 1920 – Budapest polgármesterévé választják Sipőcz Jenőt.
* 1923 – A Richter-skála szerint 7,9-8,3 erősségű földrengés rázza meg Tokiót és Jokohamát, százezer ember halálát okozva.
* 1928 – Albánia királysággá alakul.
* 1930 – Nagy munkástüntetés Budapesten, közel 150 ezer résztvevővel. A Hősök terén a lovasrendőrök Nagy Károly rendőrfelügyelő parancsára a tömegbe lőnek. Egy ember meghal, többen megsebesülnek.
* 1939 – A II. világháború kezdete: a náci Németország megtámadja Lengyelországot.
* 1941 – Németországban kötelezővé teszik a zsidóknak a sárga Dávid-csillag viselését.
* 1944 – A szovjet hadsereg Iaşi–Kisinyov offenzívája nyomán Bulgária is hadat üzen Németországnak, egy héttel Románia átállása után.
* 1951 – David Ben-Gurion izraeli miniszterelnök aláírja az izraeli titkosszolgálat (Moszad) megalakításáról szóló rendeletet.
* 1961 – Az „el nem kötelezett államok” első találkozója. Belgrádban ül először tárgyalóasztalhoz 26 tömbön kívüli állam. (Afganisztán, Algéria, Burma, Ceylon, Ciprus, az Egyesült Arab Köztársaság, Etiópia, Ghána, Guinea, India, Indonézia, Irak, Irán, Jemen, Jugoszlávia, Kambodzsa, Kongó, Kuba, Libanon, Mali, Marokkó, Nepál, Szaúd-Arábia, Szomália, Szudán és Tunézia.)
* 1961 – A Szovjetunió véget vet atombomba-kísérleteire adott moratóriumának Közép-Ázsiában, és felújítja a robbantásokat. A TASSZ csak szeptember 5-én jelenti be e tényt. Ennek nyomán az USA is újrakezdi kísérleti robbantásait szeptember 15-étől.
* 1962 – Földrengés Nyugat-Iránban. Több mint tízezren meghalnak.
* 1965 – Tibet autonóm státust kap Kínán belül.
* 1971 – Katar deklarálja függetlenségét Nagy-Btitanniától.
* 1983 – A Dél-Koreai Légitársaság 007-es Boeing-747 járata 400 km-re letér útvonaláról. A szovjet Szahalin-szigetek légterében a szovjet légierő lelövi. 269 utas veszti életét. Diplomáciai bonyodalom alakul ki az USA és a Szovjetunió között.
* 1985 – Franciaa és amerikai tudósok Robert Ballard vezetésével megtalálják az 1912-ben elsüllyedt Titanic roncsát Újfundlandnál.
* 1991 – Üzbegisztán elszakad a Szovjetuniótól és kikiáltja függetlenségét.
* 2004 – Megkezdődik a beszláni túszdráma. A tanévnyitó napján iszlamista terroristák megszállják az iskolát, túszul ejtik a jelenlévőket. A későbbi túszszabadító akció több mint 330 halálos áldozatot követel, többségük gyerek.

Születések

* 1210 – X. Gergely, római pápa († 1276)
* 1529 – Taddeo Zuccaro, olasz festő († 1566)
* 1642 – Bethlen Miklós, államférfi, történész († 1716)
* 1653 – Johann Pachelbel, német zeneszerző, orgonista († 1706)
* 1727 – Éder Xavér Ferenc, jezsuita hittérítő, Dél-Amerika-utazó († 1773)
* 1740 – Csernák László, magyar származású holland matematikus († 1816)
* 1808 – Hugó Károly, magyar drámaíró († 1877)
* 1832 – Veres Ferenc, fényképész († 1916)
* 1840 – Balás Árpád, egyetemi tanár, mezőgazdász szakíró († 1905)
* 1848 – Auguste-Henri Forel, svájci pszichiáter, elmegyógyász, amatőr rovartankutató († 1931)
* 1854 – Engelbert Humperdinck német zeneszerző († 1921)
* 1855 – Dobó Sándor, színiigazgató († 1923)
* 1856 – Szergej Vinogradszkij, orosz származású francia bakteriológus († 1953)
* 1862 – Kövesligethy Radó csillagász, geofizikus, az MTA tagja († 1934)
* 1871 – Ripka Ferenc politikus, Budapest főpolgármestere († 1944)
* 1872 – Diósy Ödönné Brüll Adél, „Léda”, Ady Endre múzsája († 1934)
* 1875 – Edgar Rice Burroughs, amerikai novellaíró († 1950)
* 1877 – Francis William Aston, Nobel-díjas angol fizikus, kémikus († 1945)
* 1879 – Balogh Rudolf fotóművész († 1944)
* 1883 – Gsell János vegyész († 1958
* 1896 – Sass Árpád festőművész († 1957)
* 1900 – Andrej Andrejevics Vlaszov, a Vörös Hadsereg tábornoka, aki a németekhez csatlakozott a II. világháborúban († 1946)
* 1902 – Valkó Imre, kutatómérnök, feltaláló († 1975)
* 1902 – Dirk Brouwer, holland származású amerikai csillagász († 1966)
* 1906 – Karl August Folkers, amerikai biokémikus, biológus, a Q10 coenzim kutatója, a B12 vitamin izolálója († 1997)
* 1910 – Olgyay Aladár, műépítész († 1964)
* 1910 – Olgyay Viktor, műépítész († 1966)
* 1910 – F. Rácz Kálmán, író, műfordító († 1980)
* 1914 – Nagy Géza, irodalomtörténész, műfordító († 1981)
* 1920 – Richard Farnsworth, amerikai színész († 2000)
* 1922 – Vittorio Gassman, Oscar-díjas olasz színész († 2000)
* 1923 – Szabadváry Ferenc, tudománytörténész
* 1923 – Rocky Marciano, nehézsúlyú ökölvívó világbajnok († 1969)
* 1927 – Pertorini Rezső, orvos, pszichiáter, neurológus († 1980)
* 1930 – Tóth János, Kossuth-díjas operatőr
* 1933 – Conway Twitty, amerikai country énekes († 1993)
* 1935 – Seiji Ozawa, japán karmester
* 1944 – Leonard Slatkin amerikai karmester
* 1945 – Somogyi Ferenc, politikus, diplomata, Magyarország volt külügyminisztere
* 1946 – Barry Gibb, brit énekes, zeneszerző, a Bee Gees együttes tagja
* 1949 – Karinthy Márton, rendező
* 1951 – Timothy Zahn, amerikai sci-fi író
* 1951 – Nicu Ceauşescu, román politikus, Nicolae Ceauşescu fia
* 1953 – Jakab Csaba színművész
* 1957 – Gloria Estefan (er. Gloria María Milagrosa Fajardo), kubai születésű amerikai énekesnő
* 1962 – Ruud Gullit, holland labdarúgó
* 1963 – Kropkó Péter triatlonista
* 1965 – Simon Tibor, válogatott labdarúgó (meggyilkolták † 2002)
* 1971 – Hakan Sükür, török labdarúgó

Halálozások

* 1127 – Álmos herceg (kb.* 1075)
* 1159 – IV. Adorján pápa (kb.* 1100)
* 1557 – Jacques Cartier francia felfedező (* 1491)
* 1648 – Marin Mersenne francia szerzetes, matematikus, fizikus (* 1588
* 1715 – XIV. Lajos francia király (* 1638
* 1729 – Sir Richard Steele, angol író, lapszerkesztő (* 1672)
* 1777 – Johann Ernst Bach, német zeneszerző (* 1722)
* 1796 – Gróf Teleki József, főispán, koronaőr, műgyűjtő, író (* 1738
* 1879 – Báró Wenckheim László, politikus, mezőgazdász, lótenyésztő (* 1814)
* 1891 – Ballagi Mór, teológus, nyelvész, az MTA tagja (* 1815)
* 1897 – Schneider Antal orvos, honvéd ezredes (* 1817)
* 1903 – Hetyey Sámuel, pécsi megyéspüspök (* 1845)
* 1903 – Charles Renouvier, francia katolikus filozófus (* 1815)
* 1912 – Török Aurél orvos, egyetemi tanár, antropológus, az MTA tagja (* 1842)
* 1915 – Gelléri Mór közgazdasági szakíró, a magyar iparfejlesztés kiemelkedő alakja (* 1854)
* 1922 – Pecz Samu műépítész, műegyetemi tanár (* 1854)
* 1928 – Bokor Elemér zoológus (* 1887)
* 1936 – Frommer Rudolf magyar gépészmérnök, feltaláló (* 1868
* 1939 – Orsós Ottó biológus (* 1911)
* 1940 – Feleky Sándor orvos, költő (* 1865)
* 1951 – Wols (er. neve Alfred Otto Wolfgang Schulze), német származású francia festő (* 1913)
* 1955 – Schimanek Emil, Kossuth-díjas gépészmérnök, egyetemi tanár (* 1872)
* 1962 – Bulla Béla földrajztudós, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja (* 1906)
* 1964 – Joachim Ferenc festőművész (* 1882)
* 1964 – Szüdi György, József Attila-díjas költő (* 1909)
* 1967 – Siegfried Sassoon, angol író, költő (* 1896)
* 1968 – Gábor Jenő festőművész (* 1893)
* 1970 – François Mauriac, Irodalmi Nobel-díjas francia író (* 1885)
* 1973 – Demjén Attila , Munkácsy-díjas festőművész (* 1926)
* 1976 – Mozsonyi Sándor, gyógyszerész, orvos, egyetemi tanár (* 1889)
* 1978 – Báti László, irodalomtörténész, egyetemi tanár (* 1909)
* 1979 – Tarján Róbert, orvos, az orvostudományok doktora (* 1913)
* 1980 – Ivánovics György, Kossuth-díjas orvos, mikrobiológus, az MTA tagja (* 1904)
* 1980 – Gyarmati László, toxikológus, egyetemi tanár (* 1921)
* 1981 – Román György, festőművész, író (* 1903)
* 1981 – Csorba István, színész (* 1922)
* 1981 – Albert Speer német építész, a III. Birodalom főépítésze, fegyverkezési minisztere, a haditermelés irányítója (* 1905)
* 1981 – Bizse János, festőművész (* 1920)
* 1982 – Wladyslaw Gomulka politikus, a lengyel kommunista párt vezetője (* 1905)
* 1982 – Haskell Brooks Curry matematikus, a kombinatorikus logika kutatója (* 1900)
* 1982 – Ludwig Bieberbach német matematikus (* 1896)
* 1984 – Szőts Endre geológus, paleontológus (* 1914)
* 1987 – Haraszty Árpád botanikus, egyetemi tanár, a biológiai tudományok kandidátusa (* 1907)
* 1988 – Luis W. Alvarez, Nobel-díjas amerikai fizikus (* 1911)
* 1988 – Ruttkay Mária, színésznő (* 1906)
* 1996 – Bakos Ferenc, nyelvész (* 1922)
* 1997 – Czibor Zoltán, válogatott labdarúgó, az Aranycsapat tagja (* 1929)

Nemzeti ünnepek, emléknapok, világnapok

* Líbia: A Nagy Al-Fatih Forradalom évfordulója.
* Szlovákia: Az alkotmány ünnepe.
* Üzbegisztán: A Függetlenség napja.
* A II. világháború emléknapja.


Szokások

* Szent Mihály havának első napján léptek szolgálatba a juhászok, a kondások és a szőlőpásztorok. A szőlőhegyen ez a nap zárónap, ettől kezdve tilos szekérrel, abroncsos edénnyel a szőlőben járni. Megkezdődött a szőlőőrzés, a disznót hízóba fogták.
* Az általános és a középiskolákban a szokásos első tanítási nap és évnyitó.

Ramban (Nachmanidész)

Rambam (Maimonidész):

A Kásrut a test védelmét szolgálja


Rambam, kora híres orvosa, megpróbálta racionális, egészségügyi szempontok szerint megindokolni a Kásrut hálácháit. Az volt az alapelve, hogy mindaz, aminek a fogyasztását a Tóra tiltja, az ember szervezetére ártalmas, ami pedig meg van engedve, ártalmatlan, azzal a feltétellel, hogy megfelelõ idõközökben minden ember, mindig az õ testi szükségleteire szabott észszerû mennyiségeket fogyaszt. Azt állítja például, hogy a pikkely nélküli hal "pikkelytelensége" - a pikkely nélküli halat tilos megennünk - a földi halandó számára adott jel, azt jelzi, hogy ez vagy az a hal nem megfelelõ emberi eledel. Csak a Kádos Báruch-Hu "minden testi nyavalyák orvoslója", csak Õ tudja, melyik hal ártalmas az egészségünkre, melyik nem, és ezt ilyen módon adja a tudtunkra.

Ilyenféleképpen bizonygatja Rambam, hogy a tiszta és tisztátalan állatok megkülönböztetõ jelei voltaképpen csak azt jelzik számunkra, hogy mi nem ismerjük az ételek tulajdonságait, ezért a Tóra a Kásrut tõrvények révén ad nekünk útbaigazítást. A modern orvostudomány elismeri, hogy sok igazság van Rambam orvoslati elveiben, egy részüket el is fogadta.



Ramban (Nachmanidész)

a Kásrut a lélek védelmét szolgálja


Voltak eltérõ vélemények is, köztük olyanoké is, akik nagy orvostudományi ismeretekkel rendelkeztek; ilyen például Rabbi Mose ben Nachman, rövidítve: Ramban. Többek között így érveltek Rambam ellen: a világ népei csaknem mindent megesznek, ami nekünk tilos; hát árt-e az egészségüknek? Ramban szerint a tiltott éltelek nem a testre ártalmasak, hanem a lélekre. Így okoskodik: jellemzõ, hogy amelyik madár fogyasztása tilos, az mind ragadozó vagy dögevõ (például: sas, karvaly, keselyû), az engedélyezettek pedig baromfi, galamb, kacsa, stb. nem ragadozó madarak. Szerinte látni való, hogy a ragadozó madarak húsának a fogyasztása az emberi szervezetbe való beépülése nem múlik el nyomtalanul, rajta hagyja bélyegét az ember természetén, jellemén, erkölcsi tulajdonságain. A vér fogyasztásának tilalma is felfogható így: a vér kegyetlenségre szoktat, romboló és gyilkos hajlamokat fejleszt ki. "A vér a lélek (nefes, testet élettel megtöltõ princípium)." A lélek károsodhat, ha vért iszunk.

Voltak olyan zsidó bölcselõk is, akik szerint a Kásrut tõrvények sem a test sem a lélek védelmét nem szolgálják, hanem céljuk a zsidó nép egységének, különállásának, puszta létének megõrzésének, a népekhez való asszimilálódásának megakadályozása.

A Kásrut tõrvényeket minden racionalizálási kísérlet ellenére a micvot sömijut, a fel nem fedett micvák közé soroljuk továbbra is. Épp ezeknek a megtartásával mutatkozik meg a jó zsidó: fenntartás nélkül, teljes egészükben végrehajtja a Szináj hegy lábánál kapott micvákat. Rabbi Elázár ben Ázárjá mondja: "Ne mond, hogy a disznó hús ehetetlen. Ne mond hogy sátnez ruhában járni lehetetlen. Mind kettõ ehetõ és lehetõ, de hiába, a Kádos Báruch Hu megtiltotta." Hogy hogyan éljünk az nem ízlés dolga, és észszerûségi megfontolásoké, nem ezért kell kóser ételt ennünk, és bizonyos ruhaanyagoktól tartózkodnunk. Hanem azt akarja a Kádos Báruch-Hu, hogy lemondjunk akaratunkról és pillanatnyi vágyainkról csak azért, mert Õ akarja. "Micvát Hásem crufá" - azért kaptuk a micvákat, hogy megtisztuljunk általuk.

részlet, Rabbi Israel Meir Lau: A zsidó élet törvényei címû könyvébõl, megjelent: Izraelben, fordította: Ephraim Israel

Ezen a napon született: Diósy Ödönné Brüll Adél

1872 - Diósy Ödönné Brüll Adél, "Léda", Ady Endre múzsája († 1934)

Léda versek:

Ady Endre: A KÖNNYEK ASSZONYA


Bús arcát érzem szívemen
A könnyek asszonyának,
Rózsás, remegő ujjai
Most a szivembe vájnak.
Érzem az illatát is ám
A rózsás, gyilkos ujjnak
S véres szívemre szomorún
A könnyek hullnak, hullnak.

Az ajka itt mar édesen,
A haja ide lebben,
Az egész asszony itt pusztít,
Itt, itt: az én szivemben.
Bosszút itt áll az életért,
Aknát itt ás a multnak.
Véres szívemre szomorún
A könnyek hullnak, hullnak.

Nagy az én bűnöm. Vesszen is,
Kire a végzet mérte,
Hogy a könnyek szfinksz-asszonyát
Megérezze, megértse.
Maradjon szent talánynak Ő,
Maradjon mindig újnak.
Véres szivemre szomorún
A könnyek hullnak, hullnak.

Elment Faludy György

A mai nap történt XI. 03

2006 szeptember 3. az év 246. (szökőévekben 247.) napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 119 nap van hátra.

Események

* Kr. e. 36 - Naulochusi csata: Marcus Vipsanius Agrippa győz
* 301 - San Marino elnyeri függetlenségét.
* 1189 - Megkoronázzák I. (Oroszlánszívű) Richárd angol királyt
* 1272 - Királlyá koronázzák IV. (Kun) Lászlót Árpád-házi uralkodónkat.

* 1783 - Az észak-amerikai függetlenségi háború véget ér. Nagy-Britannia és tizenhárom volt gyarmata Párizsban békét kötnek, melynek eredményeképpen Nagy Britannia elimeri az Amerikai Egyesült Államok függetlenségét.

* 1825 - Jedlik Ányost, a dinamó feltalálóját Győrben pappá szentelik.
* 1853 - Meggnyitják a Cegléd és Kiskunfélegyháza közti vasútvonalat.
* 1857 - Felavatják a Miskolci Nemzeti Színházat.
* 1866 - Megkezdődik az I. Internacionálé (a Nemzetközi Munkásszövetség első kongresszusa).
* 1914 - A Párizs felé nyomuló német csapatok elérik a Marne folyót.
* 1939 - Franciaország és Nagy-Britannia hadat üzennek Németországnak.
* 1939 - A müncheni egyezmény alapján német csapat Csehszlovákiába.
* 1967 - Svédországban bevezetik a jobboldali közlekedési rendszert.

* 1971 - A megszálló hatalmak: az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia és a Szovjetunió megerősítik Berlin különleges státusát, mely szerint Nyugat-Berlin nem szerves része a Német Szövetségi Köztársaságnak, hanem külön polgármester és szenátus irányítja. A Szovjetunió kötelezettséget vállal, hogy fenntartja a személy- és teherforgalmat Berlin elválasztott részei között.

* 1976 - A Viking 2 landol a Marson, és fotókat küld annak felszínéről.
* 1988 - Lakitelken 400 alapítóval párttá alakul a MD
* 2004 - A beszláni túszdráma. 344 tanár és diák meghalt.


Születések

* 1596 - Niccolo Amati, itáliai hangszerkészítő († 1684)
* 1813 - Báró Eötvös József, író, a MTA elnöke († 1871)
* 1875 - Ferdinand Porsche, német autótervező († 1951)
* 1900 - Urho Kekkonen, Finnország elnöke († 1986)
* 1905 - Carl David Anderson, Nobel-díj amerikai fizikus († 1991)
* 1926 - Irene Papas, görög színésznő
* 1942 - Winkler András, Széchenyi-díjas faipari mérnök
* 1942 - Fodor Tamás, Jászai Mari-díjas színész, rendező
* 1956 - Görbe Nóra színésznő

Halálozások

* 1658 - Oliver Cromwell, angol diktátor, Lord prot. (* 1599)
* 1877 - Louis Adolphe Thiers, francia köztársasági elnök (* 1797)
* 1879 - Csapó Vilmos honvéd ezredes (* 1798
* 1948 - Edvard Beneš, Cseh köztársasági elnöke (* 1884)
* 1957 - Heltai Jenő író, költő (* 1871)
* 1991 - Frank Capra, olasz születésű amerikai filmrendező


Nemzeti ünnepek, emléknapok, világnapok

* 1971 óta Katar nemzeti ünnepe: a függetlenség kikiáltása (szeptember 1.) után ezen a napon írták alá a barátsági és együttműködési szerződést Nagy-Britanniával
* San Marino: A Köztársaság alapításának évfordulója

A mai nap történt IX. 04.

2006 szeptember 4. az év 247. (szökőévekben 248.) napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 118 nap van hátra.

Események

* 1837 - Samuel Morse bemutatja távírót New York-ban.
* 1863 - Ganz Ábrahámot Buda díszpolgárává választják.
* 1870 - Francia Nemzetgyűlés kikiáltja a köztársaságot
* 1886 - Befejeződik indián háború, Geronimo elestével
* 1888 - George Eastman bejelenti a Kodak védjegyet.
* 1920 - A Julián naptár utolsó napja (Gergely naptár).
* 1934 - A szöv. kong, meghatározzák 7 Rochdale-i alapelvet.
* 1970 - Salvador Allende győz a chilei választásokon.
* 1972 - Mark Spitz 7.-ik olimpiai aranyérmét is megnyeri.
* 1992 - A Fidesz a Liberális Internacionálé teljes jogú tagja
* 1992 - Bulgáriában hét évre elitélik Todor Zsivkovot.
* 1993 - Kenderesen újratemetik Horthy Miklóst.

Születések

* 1768 - François René de Chateaubriand, író, († 1848
* 1824 - Anton Bruckner, osztrák zeneszerző († 1896)
* 1848 - Beöthy Zsolt, irodalomtörténész, író
* 1882 - Leonhard Frank, német író
* 1883 - Czóbel Béla, Kossuth-díjas festőművész, grafikus
* 1905 - Ráday Imre színész Érdemes Kiváló Művész (†1983) * 1914 - Udvardy Tibor operaénekes
* 1917 - Maléter Pál,1956-os forradalom minisztere († 1958
* 1917 - Henry Ford II, amerikai autógyáros, († 1987)
* 1918 - Urbán Ernő, író
* 1918 - Fekete János, közgazdász, az MNB volt elnöke
* 1922 - Zempléni Kornél, zongoraművész
* 1925 - Vásárhelyi László táncos, koreográfus
* 1927 - Sánta Ferenc író
* 1933 - Richard Castellano amerikai színész
* 1933 - Mécs Imre, villamosmérnök, politikus
* 1937 - Dawn Fraser, ausztrál úszóbajnoknő
* 1950 - Karda Beáta, énekesnő


Halálozások

* 1832 - Zách János Ferenc csillagász
* 1902 - Heller Ágost tudománytörténész, akadémikus
* 1907 - Edvard Grieg norvég zeneszerző, zongoraművész.
* 1942 - Móricz Zsigmond író, újságíró, (* 1879)
* 1963 - Robert Schuman,Európai Parlament első elnöke, (* 1886)
* 1965 - Albert Schweitzer orvos, lelkész, Nobel-díjas (* 1875)
* 1979 - Öveges József Kossuth-díjas fizikus, tanár, (* 1895)
* 1989 - Georges Simenon belga író (* 1903)
* 2001 - Simó Sándor filmrendező
* 2003 - Varga Tibor hegedűművész, karmester




Móricz a magyar próza egyik legkiemelkedőbb egyénisége. Magyarország egyik legkisebb falujában, Szatmár megyében, az alig 300 lelkes Tiszacsécsén született, a falu talán legkisebb házában. A családi emlékezet szerint 1879. június 29-én, Péter-Pál napkor, a parasztság ünnepén született, az anyakönyvi bejegyzések szerint azonban július 2-án.



Művei

* 1908 - Erdő-mező világa (népmese-gyűjtemény)
* 1909 - Hét krajcár (novellák)
* 1910 - Sári bíró (színmű)
* 1910 - Sárarany
* 1911 - Az Isten háta mögött
* 1917 - A fáklya
* 1920 - Légy jó mindhalálig (hangoskönyv)
* 1922 - Tündérkert (Erdély-trilógia I.)
* 1926 - Kivilágos-kivirradtig
* 1928 - Úri muri
* 1929 - Forró mezők
* 1931 - Forr a bor
* 1931 - Barbárok (novella) (hangoskönyv)
* 1932 - Rokonok (hangoskönyv)
* 1935 - A nagy fejedelem (Erdély-trilógia II.)
* 1935 - A nap árnyéka (Erdély-trilógia III.)
* 1935 - A boldog ember (riportkönyv)
* 1936 - Rab oroszlán
* 1937 - Betyár
* 1939 - Életem regénye
* 1941 - Árvácska (hangoskönyv)
* 1941 - Rózsa Sándor a lovát ugratja
* 1942 - Rózsa Sándor összevonja szemöldökét

noir26 írta:

ez jó .

Kattints a kibontásához...

Kösz Noir, már gondoltam feladom és nem folytatom. De azért se, hátha valakiket mégis érdekel?
Akkor csapjunk bele!

A mai nap eseményei IX. 05.

Szeptember 5. az év 248. (szökőévekben 249.) napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 117 nap van hátra.

Események

* 1666 - Befejeződik a nagy londoni tűzvész.
* 1698 - Nagy Péter orosz cár adót vet ki a szakállakra.
* 1848 - Széchenyi Istvánt a döblingi elmegyógyintézetbe szállítják.
* 1905 - A Portsmouth-i Egyezménnyel lezárul az orosz-japán háború.
* 1914 - Francia ellentámadás a Marne folyónál az I. világháborúban.
* 1927 - Tihanyban Horthy felavatta a Biológiai Kutatóintézetet.
* 1939 - Az USA bejelenti semlegességét a II. világháborúban.
* 1940 - megkezdik Észak-Erdély megszállását.
* 1944 - A 2. hadsereg, Veress Lajos Kolozsvár Torda irányában,
* 1945 - A Nemzetgyűlés elfogadja az új választójogi törvényt.
* 1946 - Dél-Tirol Olaszország része marad.
* 1949 - Elnöki Tanács fakultatívvá minősíti vallásoktatást.
* 1956 - Elkezdődik a a Szuezi-válság.
* 1960 - Cassius Claybokszoló félnehézsúlyban aranyérm Rómában
* 1969 - Vietnam, a My Lai vérengzés napja. 108 vietnámi hal meg
* 1972 - Palesztín terroristák túszul ejtenek tizenegy izraeli sportolót
* 1977 - Az Amerikai Egyesült Államok fellőtte a Voyagert.
* 1977 - Hanns-Martin Schleyert,BDI elnökét Kölnben elrabolják
* 1978 - Camp David Menáhem Begin és Anvar Szadat béketárgyalásai.
* 1980 - Megnyílik Svájcban a St. Gotthard Alagút. (16,32 km hosszú).
* 1984 - Visszatér első útjáról (STS-41-D) a Discovery űrrepülőgép
* 1996 - Budapesten felavatják az újjáépített Dohány utcai zsinagógát.
* 2001 - Az Európai Parlament elfogadja a Magyar országjelentést
* 2001 - Elindul a magyar Wikipédia nulladik változata).

Születések

* 1568 - Tomaso Campanella olasz filozófus író
* 1638 - XIV. Lajos francia király, a "Napkirály" († 1715)
* 1735 - Johann Christian Bach, zeneszerző († 1782)
* 1826 - Virághalmy Ferenc, író, százados († 1875)
* 1847 - Jesse James, bank- és vonatrabló, egy lelkész fia
* 1857 - Konsztantyin Ciolkovszkij, orosz rakétatudós, író
* 1892 - Szigeti József, hegedűművész († 1973)
* 1903 - Kemény János, erdélyi magyar író († 1971)
* 1903 - Szepes Béla, síelő, gerelyvető, karikaturista († 1986)
* 1905 - Arthur Koestler, magyar származású író († 1983)
* 1912 - John Cage, amerikai komponista († 1992)
* 1912 - Kiss Tamás, József Attila-díjas költő
* 1912 - Kálnoky László, költő, műfordító
* 1913 - Donáth Ferenc, jogász, agrár-közgazdász, politikus
* 1928 - Magyar József, filmrendező
* 1937 - Vágó Nelly, jelmeztervező, kiváló művész
* 1940 - Raquel Welch, amerikai színésznő
* 1942 - Werner Herzog, német filmrendező
* 1946 - Freddie Mercury, a Queen angol énekese († 1991)
* 1951 - Michael Keaton, amerikai színész
* 1952 - Bencsik Sándor rockzenész, gitáros († 1987)
* 1952 - Balkay Géza, színész
* 1982 - Farkas Loránd, színész

Halálozások

* 1784 - Ányos Pál költő
* 1919 - Schulek Frigyes műépítész (* 1841)
* 1927 - Schafarzik Ferenc,geológus, egyetemi tanár
* 1949 - Ács Ferenc festőművész (* 1876)
* 1961 - Gombaszögi Frida, drámai színésznő
* 1966 - Lauber Dezső sportoló, építészmérnök
* 1968 - Görbe János színész
* 1992 - Rajcsányi László, 3x olimpiai bajnok kardvívó
* 1994 - Baróti Dezső, irodalomtörténész (* 1911)
* 1997 - Teréz anya Nobel-békedíjas misszionárius
* 1997 - Solti György magyar származású karmester

Freddie Mercury

Huszonöt éve már annak, hogy a Bohém rapszódia a slágerlisták élére szárnyalva egy csapásra klasszikussá tette az angol Queen együttest. Ezt az évfordulót kihasználva - Freddie Mercury emléke elõtt tisztelegve - az EMI lemezcég Freddie Mercury, The Solo Collection címmel egy 128 dalból álló, pazar kiállítású gyûjteményt jelentetett meg tíz CD-n és két DVD-lemezen, amelyekhez egy 120 oldalas fotóalbum is társult. A dalok közül sok eddig még nem is volt hallható. Ezzel egyidejûleg a BBC bemutatott egy új, kétórás dokumentumfilmet, amely a sztár életét dolgozza fel. A lemezgyûjtemény interjúkat is tartalmaz, melyeket David Wigg készített, az egyetlen tollforgató, aki elõtt a rockbálvány képes volt igazán megnyílni. Megdöbbentõen izgalmas, emberi és meglehetõsen új Freddie Mercury-portré kerekedik ki az újságíró személyes benyomásaiból. Idézzünk fel ezekbõl néhányat.

A tökély megszállottja

Amikor egyszer az öltözõjében vártam rá, Freddie a kétórás show végeztével vadállatként rontott be, felkapott egy vasalót, és belevágta egy teljes alakos tükörbe, amely ezer szilánkra hullott szét. A dühkitörése egy mikrofon hibás mûködésének volt betudható. A közönség persze mit sem vett észre, tombolt, énekelt. Amikor lehiggadt, megkérdeztem tõle, hogy érdemes-e ennyire berágni olyan dolgokon, amelyeket a közönség szinte észre sem vesz? Hamar rá kellett jönnöm, hogy amikor elõadó-mûvészetrõl volt szó, akkor Freddie-t a tökélymánia jellemezte. "Vannak, akik azzal is beérik, hogy a második legjobbak legyenek. Én ezt már kudarcnak tekinteném. Ha egyszer már az elsõ voltál, akkor a második hely nem lehet elég jó. Olyan vagyok, mint egy elkényeztetett gyerek. Ha valami nem úgy mûködik a színpadon, ahogy a legmagasabb elvárásaink szerint annak lennie kellett volna, akkor ezt mindig vizsgálat és önvizsgálat követi részünkrõl. Legjobb, ha a színpadi problémák okát azonnal tisztázzuk, nem szabad ezzel megvárni a másnapot. Úgyhogy mi azonnal elkezdünk ordítozni egymással, összetörünk néhány széket. Ma este például rendszeresen elment a mikrofonom hangja. Olyan ez, mintha valaki rendszeresen meg-megszurkálna egy gombostûvel - irritáló."

A hangja

Amikor egyszer Münchenben kerestem fel, ahol egy darabig élt, elbûvölõ volt látni, ahogy a zongorája mellett új szólólemeze, a The Great Pretender dalait komponálja. Ami egészen letaglózott ezeken az órákon, az az éneklésbeli képessége volt. Ennek a briliáns énekhangnak köszönhette, hogy a világhírû operaénekesnõ, Montserrat Caballe közös koncerten, és lemezen társult mellé. A Barcelona címû duettjük késõbb az 1992-és olimpia himnuszává lett.

A showman

Bár Freddie arról volt híres, ahogyan uralta a színpadot, magánéletében teljesen másnak ismerhettem meg. A lángoló, karizmatikus showmanség átadta helyét valami szégyenlõsségnek, az emberekkel szembeni bizalmatlanságnak. Nagyon óvta a magánszféráját. Sikerei kezdeti idõszakában kifejezetten félt a közönséggel való találkozásoktól, mert úgy érezte, leleplezõdne, ha nem azzal a gigásszal találkoznának, akit a színpadról megismertek. Sohasem érezte magát jól abban a szerepben, amelyet a színpadon felépített magának. Ez a magát kaméleonnak és szélsõséges fickónak tartó mûvész olyan módszeresen készült a koncertekre, mint egy maratoni futó. Lenyomott néhány vodkát, majd elkezdte beénekelni magát. Személyi titkárának minden színpadi ruháját kivasalva szépen elõ kellett készítenie, s mielõtt beöltözve kirobogott volna az öltözõajtón a gigantikus színpadra, még szippantott egyet a cigijébe. "Rocksztárként nem lehetsz tétova, el kell döntened, hogy hideg vagy meleg."

A háza

Miután vásárolt Kensingtonban egy Edward-kori házat, semmit sem kedvelt jobban, mint ott lenni a barátaival körülvéve. Inkább adott partikat otthon semmint, hogy bárokba, diszkókba járt volna, mint a Queen sikereinek kezdetén. Nagyon igényes volt, jó stílusérzékkel, és a házát a létezõ legnagyobb luxussal szerelte fel. Nagyon szerette a balettet, az operát és a színházat. Ezek a kötõdései gyakran visszaköszöntek a Queen-videókról is. Bolondja volt a japán iparmûvészetnek, valamennyi nappalija és a tágas hall zsúfolásig; volt japán bútorokkal, kerámiákkal és festményekkel. Passziója volt a londoni King's Road ócskapiacán nézelõdni, valami szép kis porcelánt keresve.

Igen jó humorérzéke volt. Szeretett extravagáns, dekadens partikat szervezni, a barátait megtréfálni. Egy alkalommal Münchenben egy bál alkalmával ragaszkodott hozzá, hogy minden vendég valamilyen hírességnek öltözzön be, míg õ önmagaként jelent meg egy Harlekin-kosztümben.

Drámai magánélet

Mindig magas hõfokon égve élt. Ritkán lazított. Vajon hány rocksztár vállalná örömmel, ha a Bohém rapszódiát fejen állva énekelhetné az Angol Királyi Balett társulatával közös fellépésén? "Mindig szerettem a kihívásokat. Fejen állva énekelni nem semmi. Megnézném egyszer Mick Jaggert vagy Rod Stewartot valami hasonló attrakcióval", mondogatta. A magánélete hasonlóan drámai volt, mint a színpadi karaktere. Vagyona ellenére mindig a szerelmet kereste, reménytelenül. "Minél több pénzt keresel, annál nyomorultabbnak érzed magad. A vagyon a rossz arcokat vonzza, és az élet egy túlélési kísérletté silányul. Ha valaki válaszút elé állítana: vagy a pénz vagy a zenei hitelesség, akkor inkább lemondanék az elõbbirõl, és újrakezdeném a pályám: engem a zenémért szeressenek, ne a pénzemért."

Marcona külleme ellenére nagyon szeretetigényes, romantikus alkat volt. A megtévesztõ külsõ azonban visszaütött: a hitvány emberek mindig megtalálták, az érdemesebbek pedig; nagyon nehezen juthattak át ezen a védmûvön. "Akiknek mégis sikerült a közelembe férkõzni, azok mindig megcsaltak, elárultak. Sajnos a színpadi imázsom a magánéletben ellenem dolgozik. Vicces, hogy megalkottam egy szörny képét, és magánemberként éjjel-nappal ez ellen kell hadakoznom. Azt hiszem, az évek során megkeseredtem, de meg is erõsödtem. Ma már nem bízom senkiben. Már nem engedem, hogy valaki újra megsértsen, megsebezzen. El kell ismernem, hogy a siker két fázisban ugyan, de átformálta a jellememet. Badarság lenne tagadni, hogy eleinte sznob és arrogáns voltam. Azt hittem, én vagyok a világ közepe. Aztán rájöttem, hogy a sikert másképp is fel lehet dolgozni. Arra is figyelmet kell fordítani, hogy az emberek rájöhessenek arra, hogy valójában egy normális fickó vagyok. Remélem, elõnyömre változtam." Bevallotta, hogy bár retteg a magánytól, semmilyen kapcsolat kedvéért sem áldozná fel a karrierjét. "Engem a pályám éltet. Házasodjam meg, legyek egy pocakos apu, fülig szerelmes? Na nem! Sikeres akarok maradni, nagyszerû dalokat írni, és aztán szerelmes lenni. Nálam ez a sorrend." Sohasem okozott neki gondot a gazdagság megélése. Volt úgy, nem is egyszer, hogy a londoni Cartier-nek még este is nyitva kellett maradnia, hogy Freddie csak úgy ellátogasson az ékszerészhez. "Imádok költekezni, kéretni, kelletni magam, néha úgy érzem, mintha Gábor Zsazsa lennék. Imádok ajándékozni. Én nem az a típus vagyok, aki a matracába varrja a pénzt, és minden este számolgatja. Ismerek jó néhány olyan mûvészt, aki a buli után rohan haza kalkulálni."

Túl mindenen

A sors tragédiája, hogy 1991-ben, mindössze negyvenöt évesen Freddie meghalt. Annak tudatában kellett négy évet leélnie, hogy HIV-pozitív. 1987-ben David rákérdezett, hogy miképpen hat rá a betegsége. "Extrém módon promiszkuitáltam. De ennek vége, öreg pasi vagyok már. A szex valaha kulcstényezõ volt az életemben. Természetesen következett ez a színpadi sikerekbõl és én ezt teljes mértékben ki is aknáztam. Ma már nem kell azon törnöm a fejem, hogy milyen lenne öregen és magányosan elpatkolni, jóval elõbb fogok elmenni. Mindenesetre elég unalmas lenne hetvenévesnek lenni. Teljes életet élhettem, és ha holnap meg kellene halnom, hát fütyülök rá. Tényleg mindenen túl vagyok. Örülök, hogy minden formában boldoggá tehettem az embereket, még ha bizonyos esetekben ez csak fél órácskányit jelentett is. Ha képes vagyok elhitetni velük, hogy szerencsések, képes vagyok egy kis mosolyt csalni az arcukra, akkor már megérte."

Hogy mit jelentett neki a hírnév?

"Én nem ismerek mást, számomra ez a normális élet. Olyan, mint nyerni a játékban. Csakhogy én mindennap nyerek."

Tajnay Éva

forrás:http://emil.alarmix.org/hegylako/main/onagysaga2001.html

Kislemezek

* 1984 Love Kills #8 UK, #69 US
* 1985 I Was Born To Love You #10 UK, #76 US
* 1985 Living On My Own #46 UK
* 1986 Time #25 UK
* 1987 The Great Pretender #4 UK
* 1988 Barcelona #8 UK
* 1992 In My Defence #8 UK
* 1992 The Great Pretender #29 UK
* 1993 Living On My Own #1 UK

http://www.queen.webghost.hu/

QUEEN Minden idők egyik legsikeresebb és legintelligensebb rock együttesének magyar nyelvű oldala. Albumok, szövegek, képek.

Folytasd légyszives. Nagyon klassz!

Verzarka írta:

Kösz Noir, már gondoltam feladom és nem folytatom. De azért se, hátha valakiket mégis érdekel?
Akkor csapjunk bele!

Kattints a kibontásához...

Ki ne, találd már, nagyon tetszik
Csak kitatrás

Judith írta:

Folytasd légyszives. Nagyon klassz!

Kattints a kibontásához...

Köszönöm drága Jutka a bíztatást, folytatom. Mindig találok magamnak is valamit, amiről eddig nem tudtam, vagy elfelejtettem.

Szeretettel, Éva

marisza írta:

Ki ne, találd már, nagyon tetszik
Csak kitatrás

Kattints a kibontásához...

Rendben Marisza, minden nap jövök a hírekkel. Köszi!

A mai nap eseményei IX. 06.

2006. szeptember 6. az év 249. (szökőévekben 250.) napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 116 nap van hátra.

Események

* 394 - I. Theodosius csapatai megsemmisítik a Nyugatrómai Birodalom seregeit, Eugenius és Arbogasztész meghalnak a Frigidus menti csata során.
* 1522 - A Victoria, Ferdinand Magellán expediciójának egyik hajója, visszatér Spanyolországba (San Lucar de Barrameda). Ez az első hajó, amely körbehajózza a Földet.
* 1848 - Kossuth Lajos elrendeli az ötforintos bankjegyek kibocsátását.
* 1859 - Ünnepélyesen felavatják a Dohány utcai Zsinagóga épületét.
* 1899 - Megjelenik a piacon a sűrített tej.
* 1914 - Paul von Hindenburg csapást mér az orosz 1. hadseregre.
* 1915 - Bulgária szövetségesi szerződést ír alá a központi hatalmakkal.
* 1934 - Bartók befejezi az V. vonósnégyest.
* 1939 - Dél-Afrika hadat üzen Németországnak.
* 1940 - II. Károly román király lemond (utódja I. Mihály).
* 1941 - A németek által megszállt területeken elrendelik, hogy a zsidóknak sárga csillagot kell viselniük "zsidó" felirattal. A rendelet csak a 6 évnél idősebbekre vonatkozik.
* 1948 - Hollandiában megkoronázzák Julianna királynőt.
* 1948 - Az ÁVO BM ÁVH-vá alakul át.
* 1955 - Kádár János lesz az MSZMP Pest megyei titkára.
* 1957 - Elvis Presley három karácsonyi dalt vesz fel
* 1959 - A Mattel Játékgyártó cég kiadja az első Barbie-babát.
* 1968 - A délnyugat-afrikai Szváziföld függetlenné válik.
* 1975 - Martina Navratilova politikai menedékjogot kér
* 1984 - Megnyílik a Budavári Labirintus, életképek panoptikuma.
* 1991 - A Szovjet Államtanács elismeri a balti államok függetlenségét.
* 1991 - Leningrád visszakapja eredeti nevét: Szentpétervár
* 1996 - II. János Pál pápa megkezdi kétnapos magyarországi látogatását.
* 1997 - Diana (Diana Frances Spencer) walesi hercegnő temetése.

Születések

* 1757 - Marquis de Lafayette francia tábornok, politikus († 1834)
* 1766 - John Dalton, a színvakság leírója, atomelmélet kidolgozója
* 1781 - Anton Diabelli osztrák zeneszerző († 1858
* 1869 - Felix Salten magyar származású osztrák író,
* 1876 - John James Richard MacLeod Nobel-díjas inzulin felfedezője
* 1892 - Sir Edward Victor Appleton Nobel-díjas angol fizikus († 1965)
* 1901 - Bilicsi Tivadar színész, kiváló művész († 1981)
* 1903 - Kadosa Pál Kossuth-díjas zeneszerző, zongoraművész,
* 1904 - Keresztúry Dezső író, költő
* 1908 - Pártay Tivadar újságíró, kisgazda politikus
* 1912 - Schöffer Miklós festőművész, szobrászművész, († 1992)
* 1915 - Franz Josef Strauss bajor miniszterelnök († 1988
* 1921 - Tamássy Zdenkó Erkel-díjas zeneszerző
* 1925 - Jimmy Reed amerikai blues énekes
* 1932 - Paláncz Ferenc Jászai Mari-díjas színművész
* 1943 - Benczúr László építész
* 1944 - Roger Waters, a Pink Floyd együttes alapító tagja
* 1955 - Polt Péter jogász, Legfőbb Ügyész
* 1971 - Dolores O'Riordan The Cranberries együttes frontembere

Halálozások

* 972 - XIII. János pápa
* 1566 - I. Szulejmán, az Oszmán Birodalom tizedik szultánja (* 1494)
* 1868 - Szendrey Júlia költő, Petőfi Sándor felesége (* 1828
* 1886 - Petrás Ince János minorita szerzetes, misszinárius (* 1813)
* 1904 - Czetz János honvéd tábornok (* 1822)
* 1922 - Mihalik Kálmán zeneszerző, a Székely Himnusz komponistája
* 1942 - Szilágyi László költő, író, újságíró, (* 1898
* 1948 - Kogutowicz Károly geográfus, egyetemi tanár, (* 1886)
* 1977 - Hajnal Anna József Attila-díjas költő, író (* 1907)
* 1997 - Zsurzs Éva Kossuth-díjas filmrendező (* 1925)
* 1998 - Kuroszava Akira japán filmrendező (* 1910)
* 2003 - Harry Goz amerikai színész (* 1932)
* 2004 - Szerencsi Éva színésző (* 1952)


Nemzeti ünnepek, emléknapok, világnapok

* Szváziföldi Királyság: A Függetlenség napja


Író, Petőfi Sándor felesége

1828. december 29-én született Keszthelyen, Újmajorban. Apja, Szendrey Ignác ez időben a Festetics uradalom tiszttartója volt. Hamarosan elkerültek Keszthelyről Erdélybe. Sz. J. 1840-44 között Pesten tanult, 1846-ban ismerkedett meg Petőfivel, 1847-ben feleségül megy hozzá. Férje halála után Horváth Árpád egyetemi tanár felesége lett, 1868. szeptember 6-án Pesten halt meg. Lapokban, folyóiratokban néhány költeménye, prózai írása és naplójának részletei jelentek meg. Ezeket halála után összegyűjtve adták ki. Keszthelyi szülőházára 1909-ben emléktáblát helyezet el. A városban utca, iskola is viseli nevét. A Goldmark Károly Művelodési Ház előcsarnokában 1983-ban elhelyezték emléktábláját.

1846. szept.8-án ismerkedett meg Petőfi Sándorral a nagykárolyi megyebálon. Ezt az ismeretséget apja nem nézte jó szemmel, hiszen számára az akkori alszolgabíró, Uray Endre megfelelőbb vő volt.

Hogy miért is egyezett bele Petőfivel való házasságába? Ki tudja? Talán Ady Endre írása szerint:

De bizony én úgy érzem, hogy az öreg Szendrey okosan zordoskodott és komédiázott, már azért is, mert abban az időben a komédiázás volt az őszinteség divatos formája. Gondolta az öreg Ignác úr: ez a leány így is, úgy is bolondot fog csinálni, összekerült egy másik bolonddal, ez a legokosabb megoldás. Legyenek egymáséi, hozomány se kell, támogatás sem, lelkiismeretesség sem, az övék lesz, hála istennek, mindenért minden felelősség. (forrás:- Ady Endreetőfi nem alkuszik)

http://onagy.zoltan.terasz.hu/index.php?id=1622


"Feleségek felesége" -

PATKA HELÉNA PÓDIUMSZÍNHÁZA

Október 24-én, vasárnap 19.00 órától színházi rendezvény a

NYITOTT MŰHELY-ben.

(1123 Budapest Ráth György u. 4. )


Petõfi Sándor - Júlia versek

SZÁLL A FELHÕ...

Száll a felhõ magasan, magasan.
Az én rózsám messze van, messze van.
Száll a felhõ nyugatra, nyugatra,
A napnak is arra van az utja.

Szállj, felhõ, szállj a rózsám fölébe,
Mondd, hogy oly bús a szivem, miként te.
Szállj te is, nap, a rózsám fölébe,
Mondd, hogy úgy ég a szivem, miként te.

(Berence, 1846. szeptember végén.)


RESZKET A BOKOR, MERT...

Reszket a bokor, mert
Madárka szállott rá.
Reszket a lelkem, mert
Eszembe jutottál,
Eszembe jutottál,
Kicsiny kis leányka,
Te a nagy világnak
Legnagyobb gyémántja!

Teli van a Duna,
Tán még ki is szalad.
Szivemben is alig
Fér meg az indulat.
Szeretsz, rózsaszálam?
Én ugyan szeretlek,
Apád-anyád nálam
Jobban nem szerethet.

Mikor együtt voltunk,
Tudom, hogy szerettél.
Akkor meleg nyár volt,
Most tél van, hideg tél.
Hogyha már nem szeretsz,
Az isten áldjon meg,
De ha még szeretsz, úgy
Ezerszer áldjon meg!

(Pest, 1846. november 20. után.)




1859.szept.6. Ünnepélyesen felavatják a Dohány utcai zsinagógát

A Dohány utcai zsinagóga Ludwig Förster és Feszl Frigyes tervei alapján épült 1855-1859 között. Ez utóbbi a belső szentély kialakításában vette ki a részét. A templomra az ún. orientalista stílus jellemző, mór, bizánci és török díszítőelemek találhatók benne. Méretei alapján a világ második, és az amszterdamival együtt európa első zsinagógája. Nagyobb ünnepeken közel 6000 ember befogadására is képes. Az épület a neológ igényeknek megfelelően készült, tornyai 44 méter magasak. A hitszónoklatok jiddis helyett németül és magyarul hangzottak el. Falai között gyászszertartásokat tartottak Teleki László, Deák Ferenc és Kossuth Lajos halálakor, és rendre megünnepelték a magyar nemzet sorsfordulóinak emléknapjait.

Ha

Ha találtok olyan hírt, amely közel áll hozzátok, fejtsétek ki bővebben!

Zsurzs Éva is, már 9 éve ment el? Számomra Ő volt a RENDEZŐ!

Éppen ma kaptam ezt a csodálatos képeket tartalmazó összeállítást a Dohány utcai zsinagógáról.