Évfordulók. Írók, költők, zeneszerzők, festők …

Verzarka témája a 'Jeles napok' fórumban , 2006 Augusztus 30.

  1. Verzarka

    Verzarka Állandó Tag

    A mai nap eseményei okt. 03.

    2006. október 3. az év 276. (szökőévekben 277.) napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 89 nap van hátra.

    Névnapok: Helga, Gertrúd, Heliodor, Hiador, Ignác, Ilián, Jozefa, Jozefin, Jozefina, Mária, Teréz, Tereza, Teréza, Terézia, Teri, Terka, Tessza

    Események

    * 1564 – János Zsigmond erdélyi fejedelem csapatai elfoglalják Szatmárt.
    * 1831 – A Magyar Királyság területén feloldják a kolerazárlatot.
    * 1848 – V. Ferdinánd király Jellasicsot nevezi ki a magyarországi hadak fővezérévé.
    * 1860 – Megindul az Ábrányi Kornél szerkesztette "Zenészeti Lapok".
    * 1866 – Aláírják a bécsi békét, mely lezárja az olasz-osztrák háborút.
    * 1872 – Befejeződik a Székesfehévár-Veszprém-Szombathely-Graz vasútvonal építése.
    * 1885 – Nemzetközi gazdakongresszus kezdődik Budapesten.
    * 1893 – J.S. Thurman szabadalmaztatja az első motoros porszívót.
    * 1918 – Németországban Max von Baden alakít kormányt, és fegyverszüneti ajánlatot állít össze.
    * 1921 – Aláírják a Nyugat-Magyarország átadásáról szóló jegyzőkönyvet (helyszíne Sopron, résztvevői Hegedüs Pál, R. G. Gorton angol, Hamelin francia és Ferrario olasz tábornokok.)
    * 1922 – Az első fakszmile fénykép elküldése telefonvonalon keresztül (Washingtonban).
    * 1926 – Megkezdődik a Páneurópai Unió első kongresszusa Bécsben.
    * 1929 – I. Sándor király a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság nevét Jugoszláv Királyságra változtatja.
    * 1934 – Megalakul a Magyar-Olasz Társaság Budapesten.
    * 1937 – A Márciusi Front nagygyűlést tart Makón (Makói Kiáltvány).
    * 1940 – Románia felmondja az összes, a kisantantból és a Balkán-szövetségből fakadó kötelezettségeit.
    * 1952 – Megjelenik az első mágneses szalaggal működő videomagnó (Los Angelesben).
    * 1960 – Elhangzik Kádár János beszéde az ENSZ közgyűlésén a "magyar kérdés"-ről.
    * 1968 – A csehszlovák párt- és államvezetés szerződést ír alá a szovjet csapatok további állomásoztatásáról az országban.
    * 1972 – Hatályba lép a Szovjetunió és az Egyesült Államok által kötött, a rakétaelhárító védelmi rendszerek korlátozásáról szóló SALT-1 szerződés.
    * 1974 – Elkezdődik a Watergate-ügy bírósági eljárása.
    * 1975 – Elhelyezik a paksi atomerőmű alapkövét
    * 1990 – Egyesül az NDK és az NSZK. Németország ismét egységes állam.
    * 1991 – Budapesten megnyílik a Magyar Filmintézet filmszínháza, az Örökmozgó Filmmúzeum.
    * 1997 – Magyarország vonatkozásában hatályba lép a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Egyezményhez kapcsolódó 1989. évi Jegyzőkönyv.
    * 2004 – IV. Károly magyar királyt II. János Pál pápa boldoggá avatja.

    Születések

    * 1807 – Baldacci Manó honvéd tábornok
    * 1845 – Petrik Géza, bibliográfus
    * 1897 – Louis Aragon, francia költő, író, esszéista
    * 1901 – Frantisek Halas, cseh költő és műfordító.
    * 1920 – Báró Anna, színésznő
    * 1937 – Solt Pál, jogász
    * 1938 – Bisztray György, irodalomtörténész
    * 1938 – Eddie Cochran, zenész
    * 1941 – Chubby Checker, (eredeti nevén:Ernest Evans) amerikai rockénekes.
    * 1953 – Cseke Péter, Jászai Mari-díjas színész.

    Halálozások

    * 1226 – Assisi Szent Ferenc, olasz szerzetes, költő, a Ferences rend alapítója
    * 1811 – Heinrich Gentz, német építész, a berlini klasszicizmus egyik jeles mestere.
    * 1826 – Jens Immanuel Baggesen, dán író
    * 1908 – Szentirmay Elemér, író, zeneszerző
    * 1929 – Gustav Stresemann, Béke-Nobel-díjas német politikus, külügyminiszter
    * 1939 – Györffy István, etnográfus, az MTA tagja (* 1884)
    * 1957 – Szabó Lőrinc, költő, műfordító (* 1900)
    * 1960 – Tímár József, Kossuth-díjas színművész, érdemes és kiváló művész (* 1902. március 7.)
    * 1977 – Kun Imre, hangversenyrendező, rádiós
    * 1977 – Szemes Mihály, filmrendező
    * 1988 – Franz Josef Strauss, német politikus
    * 1992 – Gyárfás Miklós, író, újságíró, dramaturg

    Nemzeti ünnepek, emléknapok, világnapok

    * 1990 óta a Német Egység Napja. E napon egyesült az NDK és az NSZK.
    * Korea: az államalapítás napja.



    [​IMG]
    Szabó Lőrinc (Miskolc, 1900. márc.31 - Bp. 1957. okt.3.): költő, műfordító. Babits Mihály tanítványa volt, és nemsokára barátja lett. 1920-21-ben Babits lakásában talált otthonra. 1921-ben Mikes Lajos lányát, Mikes Klárát vette feleségül; így lett Az Est munkatársa. A harmincas években került a népi írók mozgalmához. Jobboldalinak bélyegzett politikai múltja miatt 1945-ben vizsgálati fogságba vetették; "feddéssel" igazolták, publikációs tilalmak sújtották. 1947-ben, többek tiltakozása ellenére, felvették az Írószövetségbe. Az üldöztetés és a megkülönböztetés ellen (többek között Illyés Gyula támogatásával) szívósan küzdött, a főleg a munkába menekült. 1957. márc. 15-én Kossuth-díjat kapott. Első kötete (Föld, erdő, Isten, 1922) szabad- versekből áll. A Kalibánban (1923) anarchikus indulatok, tiltakozó kitörések, reménytelen fogadkozások fogalmazódnak meg. Föltűnik ~ műfaji vonzódása a drámai monológ, a költői epika és a mítosz iránt (Kalibán, Anyám mesélte, Isztár). A Szegénynek lenni s fiatalnak kollektív életérzését panaszolja a proletár testvéreket megszólító programvers; az "örök szegénység" szégyenével küszködik. A Bazilikában zúg a harang költője; a "munka millió keze" előtt tiszteleg A költő és a földiek c. ars poeticában: "Legyen a költő hasznos akarat". Kitűnő esszéista és kritikus; tanulmányainak tárgyköre a világirodalom klasszikusaitól magyar mestereken, kortársakon át líraelméleti kérdésekig terjed (A költészet dicsérete, 1967). Műfordítói életműve jó néhány szépirodalmi műfajt felölel, legismertebbé az Örök barátaink c. gyűjteménye vált. Különleges értékűek saját verseihez fűzött magyarázatai (Vers és valóság). (Új magyar irodalmi lexikon, Akadémiai Kiadó 2000. Második, javított, bővített kiadás.)


    Szabó Lőrinc: Titkos párbeszéd
    [​IMG]
    S ha ígérném, hogy ma odamegyek?
    - Számolni kezdeném a perceket.
    Örülnél? Hogy örülnél? Mennyire?
    - Ha szeretsz, szíved megszakad bele.
    S ha mégse lehet, ha nem leszek ott?
    - Füst s láng bennem is együtt kavarog.
    Képzeld: máris zörgetem bokrodat!
    - Nem mozdulok, el ne riasszalak!
    Szép az a lugas, az a friss gyep-ágy?
    - Nap! Zöld árny! Tücskök! Ezüst éjszakák!
    Mit mond majd az első tekinteted?
    - Hogy eddig, csak hazudni mert neked.
    Szegény fiú, féltél tőlem, ugye?
    - Félelmes az isten igézete!
    Utad leszek tőle a föld fele.
    - Az vagy, ígéret, minden gyönyöré!
    Várj! Ma! Talán! Én sem tudom, mi lesz ...
    - Még a boldogság is rettenetes!

    Szabó Lõrinc: Versek
    I.


    [​IMG]

    Õsz van, a régi, a tavalyi õsz
    s e furcsa õsz mindenben megzavart.
    Tetszik nekem. Szétnézek. Látom, érzem:
    sokaktól és sokban különbözöm
    s most nem tudom, hol végzem útamat.
    Nem értem a világot, - azt hiszem,
    nincs célja,... mért is volna? - És ami
    értelmet magam képzelek belé:
    nem értelem, csak szokott tévedés lesz.
    Legjobb, ha - nem törõdve semmivel -
    gyermeki biztonsággal követem
    dajkám s tanítóm: ösztönöm szavát.
    Õsz van megint... A jókedvû rigók
    torkából még az augusztus rikoltoz
    s itt-ott nagy lepkék villognak, - de engem
    hív már a születés s az elmúlás
    tavasszal víg és õsszel szomorú
    anyja, a föld, kinek titkaihoz
    nem ér el ember kutató keze.
    Õsz van... A szél könnyelmû suttogása
    õs legendákra tanítja az erdõ
    figyelmes bokrait s évszázadok
    óta köztünk kisértõ szellemek
    fájdalmát-örömét mesélgeti...
    Õsz van... Az évek szele hordja az
    egymás-fölötti rétegekben alvó
    sirokra a feledést s a közönyt...
    Fáradhatatlan felhõk görgetik
    az égen lomha lavináikat...
    Párás a fény... Szárazabb zajjal csúsznak
    egymás fölött a tó hullámai...
    Õsz van... Sötét barlangja hüvösébõl
    elõjött már a szakállas szatir
    s a napsütötte pannón dombokon
    - barátként mellém heveredve - némán
    hallgatja az öregedõ napok
    lombzörgetõ, fáradt lépéseit.


    [​IMG]

    Szabó Lőrinc : Ima a gyermekekért

    Fák, csillagok, állatok és kövek,
    szeressétek a gyermekeimet.
    Ha messze voltak tőlem, azalatt
    eddig is rátok bíztam sorsukat.

    Énhozzám mindig csak jók voltatok,
    szeressétek őket, ha meghalok.
    Tél, tavasz, nyár, ősz, folyók, ligetek,
    szeressétek a gyermekeimet.
    Te, homokos, köves, aszfaltos út,
    vezesd okosan a lányt, a fiút.
    Csókold helyettem, szél, az arcukat,
    fű, kő, légy párna a fejük alatt.
    Kináld őket gyümölccsel, almafa,
    tanítsd őket, csillagos éjszaka.
    Tanítsd, melengesd te is, drága nap,
    csempészd zsebükbe titkos aranyad.
    S ti mind, élő és halott anyagok,
    tanítsátok őket, felhők, sasok,
    vad villámok, jó hangyák, kis csigák,
    vigyázz reájuk, hatalmas világ.
    Az ember gonosz, benne nem bizom.
    De tűz, víz, ég s föld igaz rokonom.

    Igaz rokon, hozzátok fordulok,
    tűz, víz, ég s föld leszek, ha meghalok;

    tűz, víz, ég és föld s minden istenek:
    szeressétek, akiket szeretek!


    [​IMG]


    Szabó Lõrinc: Lóci óriás lesz

    Veszekedtem a kisfiammal,
    mint törpével egy óriás:
    - Lóci ne kalapáld a bútort!
    Lóci, hova mégy, mit csinálsz?
    Jössz le rögtön a gázrezsóról?
    Ide az ollót! Nem szabad!
    Rettenetes, megint ledobtad
    az erkélyrõl a mozsarat!

    Hiába szidtam, fenyegettem,
    nem is hederített reám;
    lépcsõnek használta a könyves
    polcokat egész délután,
    a kaktusz bimbait lenyírta
    és felboncolta a babát.
    Most nagyobb vagyok, mint te! - mondta
    s az asztal tetejére állt.

    Nem bírtam vele, tönkrenyúzott,
    de azért tetszett a kicsi,
    s végül, hogy megrakni ne kelljen,
    leültem hozzá játszani.
    Leguggoltam s az óriásból
    negyedórára törpe lett.
    (mi lenne, gondoltam, ha mindig
    lent volnál, ahol a gyerek?)

    És ahogy én lekuporodtam,
    úgy kelt fel rögtön a világ:
    tornyok jártak-keltek köröttem
    és minden láb volt, csupa láb,
    és megnõtt a magas, a messze,
    és csak a padló volt enyém,
    mint nyomorult kis rab mozogtam
    a szoba börtönfenekén.

    És ijesztõ volt odalentrõl,
    hogy olyan nagyok a nagyok,
    hogy mindent tudnak és erõsek
    s én gyönge és kicsi vagyok.
    Minden lenézett, megalázott,
    és hórihorgas vágy emelt
    - föl! föl! - mint az elsõ hajóst, ki
    az egek felé szárnyra kelt.

    És lassan elfutott a méreg,
    hogy mégse szállok, nem növök;
    feszengtem, mint kis észre sem vett
    bomba a nagy falak között;
    tenni akartam, bosszút állni,
    megmutatni, hogy mit tudok.
    Negyedóra - és már gyûlöltem
    mindenkit, aki elnyomott.

    Gyûlöltem, óh hogy meggyûlöltem!...
    És ekkor zsupsz, egy pillanat:
    Lóci lerántotta az abroszt
    s már iszkolt, tudva, hogy kikap.
    Felugrottam: Te kölyök! - Aztán:
    No, ne félj - mondtam csendesen.
    S magasra emeltem szegénykét,
    hogy nagy, hogy óriás legyen.



     
  2. Verzarka

    Verzarka Állandó Tag

    A mai nap történt okt. 04.

    2006 október 4. az év 277. (szökőévekben 278.) napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 88 nap van hátra.


    Események

    * 1423 - Luxemburgi Zsigmond német-római császár, magyar és cseh király hűbérként vejének, V. Albert osztrák hercegnek adományozza a morva őrgrófságot, és a cseh királyi trón örökösévé jelöli ki Albertet.
    * 1468 - I. Mátyás király Brassó városa számára a magyar pénzek mellett a havasalföldi pénzek használatát is engedélyezi.
    * 1490 - II. Ulászló magyar király és Beatrix özvegy királyné titkos házasságot kötnek.
    * 1535 - Kinyomtatják az első teljesen angol nyelvű Bibliát (fordította: William Tyndale és Miles Coverdale.)
    * 1582 - A legtöbb katolikus országban életbe lép a XIII. Gergely pápáról elnevezett naptár (1582. október 4. után október 15. következett).
    * 1664 - Új-Amszterdam (Nieuw Amsterdam) neve New York-ra változik.
    * 1824 - Mexikó alkotmányának megszületése.
    * 1848 - Az aradi vár császári őrsége megtagadja az engedelmességet a forradalmi magyar kormánynak.
    * 1850 - Az osztrák pénzügyminiszter előírja a császári és királyi pénzügyőrségek felállítását Magyarországon.

    * 1852 - Leteszik a budapesti Szent István-templom, a későbbi Szent István Bazilika alapkövét.

    * 1857 - Megindul a Szépirodalmi Közlöny, szerkesztője névleg Szelestey László, valójában Székely József.
    * 1878 - I. Ferenc József király elfogadja Tisza Kálmán miniszterelnök lemondását.
    * 1881 - Edward Leveaux szabadalmaztatja a gépzongorát.
    * 1883 - Először indul el az Orient Expressz.

    * 1896 - Átadják a budapesti Ferenc József hidat (ma Szabadság híd).

    * 1915 - I. világháború: Orosz csapatok elfoglalják Máramarosszigetet.
    * 1921 - Nyugat-Magyarországot Prónay Pál Lajta bánság néven "önálló államként" kiáltja ki Felsőörsön, az általa szervezett alkotmányozó gyűlésen.
    * 1930- A London-ból India felé felé indított R-101 brit kormányozható léghajó, 53 utassal, a La Manche fölött viharba kerül, a franciaországi Beauvais város fölött kigyullad és lezuhan. Mindössze 9-en élik túl a tragédiát. Az angol kormány leállítja léghajóprogramját.
    * 1944 - A szovjet és román előrenyomulás miatt a magyar honvédség kiüríti és feladja Torda városát.
    * 1952 - Ezen és az ezt követő napon közli a Szabad Nép teljes terjedelmében Sztálin írását "A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban" címmel.
    * 1957 - A szovjetek fellövik az első Szputnyikot a világűrbe.
    * 1959 - A szovjet Lunyik-3. bolygóközi űrállomás elsőként készít felvételeket a Hold túlsó oldaláról.
    * 1986 - Hollandiában Beatrix királynő felavatja a világ legnagyobb (Delta tervként ismert) gátrendszerét.
    * 1991 - Antall József az USA-ban tárgyal George H. W. Bush amerikai elnökkel.
    * 1993 - Moszkvában a kormányhű csapatok leverik a Borisz Jelcin orosz elnök ellen szervezett katonai államcsínyt.
    * 2000 - Az Európai Parlament megszavazza jelentését a tagjelölt országok felkészültségéről. A Magyarországról szóló jelentés méltatja a közösségi joganyag átvételében elért eredményeket és a stabil gazdasági fejlődést, de kifogásolja a roma népesség helyzetét és a szervezett bűnözés problémáját.


    Születések

    * 1289 - X. (Önfejű) Lajos, francia király (uralk. 1314-16)
    * 1515 - ifj. Lucas Cranach, német reneszánsz festőművész († 1586)
    * 1570 - Pázmány Péter, esztergomi érsek, író († 1637)
    * 1626 - Richard Cromwell, Anglia lord protectora († 1712)
    * 1814 - Jean-François Millet, francia festő († 1875)
    * 1870 - Móricz Pál író, újságíró († 1936)
    * 1872 - Schöpflin Aladár, író, műfordító, kritikus († 1950)
    * 1881 - André Salmon, francia író, költő, kritikus († 1969)
    * 1895 - Buster Keaton amerikai némafilm-színész, filmrendező
    * 1889 - Dálnoki Veress Lajos honvéd vezérezredes, II. világháború
    * 1895 - Dr. Richard Sorge, német újságíró, kém († 1944)
    * 1909 - Szalay Sándor a magyar magfizikai kutatás megalapítója
    * 1912 - Hajnal Gábor költő, műfordító, József Attila-díjas († 1987)
    * 1924 - Charlton Heston, amerikai színész
    * 1925 - Kállai Ferenc színművész, a Nemzet Színésze
    * 1930 - Soproni József zeneszerző
    * 1933 - Sükösd Mihály íróíró, szerkesztő
    * 1933 - Franz Vranitzky osztrák az SPÖ elnöke, szövetségi kancellár
    * 1941 - Jackie Collins, angol színésznő
    * 1941 - Anne Rice, amerikai író
    * 1943 - Lengyel Pál rendező
    * 1946 - Susan Sarandon, Oscar díjas amerikai színésznő
    * 1952 - Bán János színész
    * 1953 - Tchéky Karyo, török születésű francia színész

    Halálozások

    * 1582 - Avilai Teréz 1617-től Spanyolország védőszentje
    * 1669 - Rembrandt Harmensz van Rijn, németalföldi festőművész
    * 1859 - Karl Baedeker német könyvkiadó (* 1801)
    * 1864 - Madách Imre író, drámaíró (* 1823)
    * 1880 - Jacques Offenbach, német születésű francia zeneszerző
    * 1904 - Frédéric Auguste Bartholdi a New York-i Szabadságszobor
    * 1932 - Lengyel Pál nyomdász,eszperantó nyelvű lapok kiadója
    * 1935 - Jean Béraud francia impresszionista festő (* 1849)
    * 1947 - Max Planck, Nobel-díjas a kvantummechanika megalapítója
    * 1970 - Janis Joplin amerikai énekesnő (* 1943)
    * 1973 - Soltész Anni színésznő (* 1902)
    * 1978 - Erdélyi József költő (* 1896)
    * 1982 - Glenn Herbert Gould, kanadai zongoraművész (* 1932)
    * 1989 - Graham Chapman brit komikus (* 1941)
    * 1992 - Bay Zoltán magyar származású atomfizikus (* 1900)
    * 2004 - Gordon Cooper űrhajós (* 1927)
    * 2005 - André Waterkeyn belga brüsszeli Atomium tervezője


    Nemzeti ünnepek, emléknapok, világnapok

    * Lesothoi Királyság: A Függetlenség napja (1966)
    * Az Állatok Világnapja


    * Az Állatok Világnapja
    [​IMG]

    - Isten veled - mondta a róka. - Tessék, itt a titkom. Nagyon egyszerű: jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan. - Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan - ismételte a kis herceg, hogy jól az emlékezetébe vésse. - Az idő, amit a rózsádra vesztegettél: az teszi olyan fontossá a rózsádat. - Az idő, amit a rózsámra vesztegettem... - ismételte a kis herceg, hogy jól az emlékezetébe vésse. - Az emberek elfelejtették ezt az igazságot - mondta a róka. - Neked azonban nem szabad elfelejtened. Te egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél.





     
  3. Verzarka

    Verzarka Állandó Tag

    A mai nap történt X. 05


    2006.október 5. az év 278. (szökőévekben 279.) napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 87 nap van hátra.

    Névnapok: Aurél, Apollinár, Atilla, Attila, Etele, Flamina, Flanna, Flávia, Fulvia, Galina, Pálma, Palmira, Peregrina, Placid, Szendile, Tulipán, Tullia

    Események

    * 1598 – A magyar királyi sereg Mátyás főherceg és Pálffy Miklós országbíró vezetésével megkezdi a törökök által tartott Buda ostromát. A vállalkozás novemberben sikertelenül zárul.
    * 1762 – Bécsben bemutatják Christoph Willibald Glück "Orfeusz és Euridiké" c. operáját.
    * 1789 – XVI. Lajos Versailles-ból Párizsba költözik, a Nemzetgyűléssel együtt.
    * 1793 – A francia Nemzeti Konvent (Convent National) elhatározza az új forradalmi naptár bevezetését, amely 1805. december 31-ig volt érvényes. Az év kezdete 1792. szeptember 22, a Köztársaság kikiáltásának napja. Az év 12 hónapból áll, melyek egységesen 30 naposak, így az év vége a Gerely-naptár szerint szeptember 16-ára esik. A különbség 5 (szökőévben 6 nap), ezek ünnepnapok, melyeket kezdetben "sans-culotte-napok"-nak neveztek.
    * 1883 – Az Orient Express első járata Párizs és Isztambul között.
    * 1908 – Bulgária deklarálja függetlenségét Törökországtól.
    * 1918 – Zágrábban megalakul a Szlovének, Horvátok és Szerbek Nemzeti Tanácsa.
    * 1919 – Norvégiában népszavazás dönt az alkohol-árusítás tilalma mellett.
    * 1919 – Harry Hill Bandholtz, amerikai tábornok megakadályozza a budapesti Nemzeti Múzeum szervezett kirablását a megszálló román hadsereg által.
    * 1921 – Megalakul a nemzetközi PEN Club.
    * 1925 – Megkezdődik a locarnói konferencia.
    * 1932 – Bemutatják Rejtő Jenő első darabját, a Nádasi Lászlóval közösen írt "Gengszteridill"-t.
    * 1938 – Zsolnán megalakul az autonóm szlovák kormány.
    * 1938 – Lemond Edvard Beneš cseh köztársasági elnök.
    * 1962 – Megjelenik a Beatles első kislemeze.
    * 1968 – Az észak-írországi Derryben utcai harcok törnek ki a katolikus unionisták és protestáns lojalisták között.
    * 1974 – Felavatják az Orosházi Síküveggyárat.
    * 1983 – Lech Walesa megkapja a Béke Nobel-díjat.
    * 1989 – Tendzin Gjaco, a 14. Dalai Láma megkapja a Béke Nobel-díjat.
    * 1989 – George Bush amerikai elnök jóváhagyja a határozatot, amely e napot Raoul Wallenberg emléknapjává nyilvánítja.
    * 1993 – Megjelenik a Beatles "Vörös Albuma" az 1962-1966, és "Kék Albuma" az 1967-1970 közötti időszak dalaival.
    * 2000 – Magyarország EU-csatlakozási tárgyalásain ideiglenesen lezárják az energiapolitika és a külgazdasági kapcsolatok témakörét.
    * 2000 – Belgrádban tömegdemonstráción követelik Slobodan Milošević lemondását.

    Születések

    * 1640 – Madame de Montespan márkiné (sz. Françoise Athénaïs de Rochechouart), XIV. Lajos francia király szeretője († 1707)
    * 1713 – Denis Diderot francia filozófus, a Felvilágosodás képviselője († 1784)
    * 1781 – Bernard Bolzano cseh matematikus, filozófus († 1848
    * 1825 – Xantus János, író, természetkutató, néprajztudós († 1894)
    * 1851 – Ditrói Mór, színész, rendező, a Vígszínház első igazgatója († 1945)
    * 1902 – Ray Kroc, amerikai vállalkozó, a McDonalds Corporation alapítója († 1984)
    * 1917 – Szabó Magda Kossuth-díjas írónő
    * 1930 – Pavel Popovics szovjet űrhajós
    * 1933 – Gergely Ágnes, író, költő, műfordító
    * 1936 – Václav Havel, cseh író, Csehszlovákia, majd a Cseh Köztársaság elnöke
    * 1938 – Kenyeres Gábor rendező, operatőr
    * 1943 – Steve Miller, amerikai zenész, zenekarvezető
    * 1951 – Bob Geldof ír popzenész, színész
    * 1952 – Vanderlei Luxemburgo brazil labdarúgó edző
    * 1953 – Gallai Péter rockzenész
    * 1962 – Michael Andretti amerikai autóversenyző
    * 1965 – Mario Lemieux, amerikai jégkorongozó

    Halálozások

    * 919 – Szent Attila, spanyol püspök (* 850 körül)
    * 1791 – Grigorij Alexandrovics Patyomkin (Potemkin) herceg, orosz diplomata, II. (Nagy) Katalin cárnő kegyence (* 1739)
    * 1864 – Madách Imre, költő, drámaíró, ügyvéd, politikus (* 1823)
    * 1926 – Jászai Mari, színművésznő (* 1850)
    * 1946 – Gróf Bethlen István, magyar miniszterelnök (* 1874)
    * 1955 – Tevan Andor, könyvkiadó, nyomdatulajdonos (* 1889)
    * 1976 – Lars Onsager, norvég származású, Nobel-díjas amerikai kémikus (* 1903)
    * 2001 – Székely Zoltán hegedűművész, zeneszerző (* 1903)

    Nemzeti ünnepek, emléknapok, világnapok

    * Szent Attila spanyol püspök emléknapja
    * Raoul Wallenberg világnap (1989 óta)
    * Pedagógus jogok világnapja (1966 óta)
    * Portugália a köztársaság napja

    [​IMG]

    "Vásárhely családi fészeknek számított, számtalan Szabó, nagybátyáim, nagynénéim ott jártak iskolába, apám ott is érettségizett, ott nevezték nagyapámat aranykeretű szemüvegéről aranyszemű Jánosnak, az ótemplom volt az ő temploma, egykori káplánja, Losonczy nagytiszteletű úr is élt még, akit az újtemplom kék boltozata, csillagai alatt hallottam prédikálni... A leánygimnázium új intézmény volt, fiatal, igen képzett nevelőkkel, jókedvű, derűt sugárzó, okosan, csillogóan izgalmas iskola... boldog, bonyodalmaktól mentes társadalmat éltünk... szavalva, vitatkozva, táncolva, fecsegve."


    SZABÓ MAGDA


    [​IMG]

    1917. október 5-én született Debrecenben. Érettségi vizsgáját 1935-ben tette le szülővárosában, 1940-ben a debreceni egyetemen szerzett latin–magyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát. Ugyanebben az évben kezdett el tanítani is: két évig szülővárosában, majd 1942-től 1945-ig Hódmezővásárhelyen a Református Leánygimnáziumban dolgozott. 1945-től a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa 1949-ben történt elbocsátásáig. Ebben az évben visszavonták tőle a már odaítélt Baumgarten- díjat.

    1947-ben házasságot kötött Szobotka Tibor (1913–1982) íróval. (Emlékeit Megmaradt Szobotkának című könyvében írta meg.)
    Ebben az időszakban írta meg első versesköteteit Bárány, illetve Vissza az emberig címmel. A háború után az élet újrakezdésének erkölcsi konfliktusait fogalmazta meg. 1949-től a kényszerű hallgatás időszaka következett. 1958-ig nem publikálhatott, ebben az időszakban alkotott műveit csak később adták ki. Ekkortól kezdett áttérni a regényírásra.

    Az 1958-as Freskó és az 1959-ben megjelent Az őz című regényei hozták meg számára a szélesebb körű ismertséget. 1959-től szabadfoglalkozású író. Lélekábrázoló regényeiben: a Pilátus (1963), A Danaida, a nőalakok emberi kapcsolatait, belső világát elemzi. Önéletrajzi ihletésű munkái az Ókút (1970), valamint a Régimódi történet (1971), melyekből hiteles képet kapunk a korabeli Debrecen múltjáról és mindennapjairól is. Történelmi színdarabjai közül a Kiálts, város! (1971) szintén Debrecen múltját jeleníti meg.
    Míg az előzőkben Debrecen iránti "hűségnyilatkozatát" fogalmazza meg, A szemlélők (1973) vallomás a hazaszeretetről, az együvé tartozás erejéről.
    Történelmi regényei közül keresztény államunk születéséről szól: Az a szép fényes nap (1976). Meseregényeinek Sziget- kék, Tündér Lala (1965) álomvilága mindig földi tanulsággal szolgál. Gyermek- és ifjúsági irodalmunk kiemelkedő műveiben: Mondják meg Zsófikának (1958, Abigél (1970) pedagógusi elhivatottsága is megnyilatkozik. Az Abigél diáktörténetéből filmet is készítettek.

    Szülővárosának, a kálvinista Debrecennek hagyományai meghatározóak voltak személyisége alakulásában. A szülők alakja - az apáé, aki műveltsége miatt köztiszteletben állt, és az anyáé, aki maga is írótehetség volt – gyakran tűnik fel műveiben. Sokoldalú művész. Költő, műfordító, regény- és drámaíró, jelentős tanulmányok, esszékötetek szerzője. Elbeszélőművészetével a lélektani regény nagy hagyományait folytatja és újítja meg. Művei középpontjában legtöbbször értelmiségi nők állnak. A lélek mélyén lejátszódó folyamatokat jeleníti meg, amelyek mögött a magyar társadalom korszakváltásait is megismerhetjük a maga reményeivel, belső válságaival, tragédiáival, az emberi kapcsolatok átrendeződésével.

    1985-től öt éven át a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka és zsinati világi alelnöke. 1993-ban a Debreceni Református Teológiai Akadémia díszdoktorává avatták. Az Európai Tudományos Akadémia és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja, Debrecen városának díszpolgára.

    1959-ben József Attila-díjat, 1978-ban Kossuth-díjat, 1983-ban Pro Urbe Budapest díjat, 1987-ben Csokonai-díjat kapott. 1992-ben a Getz- díjjal tüntették ki. 1996-ban Déry- díjat, 2000-ben Nemes Nagy Ágnes-díjat és 2001-ben Corvin-kitüntetést kapott.

    Férjének halála után az ő hagyatékát is gondozza.

    Regényei a világ számos országában arattak sikert. Szabó Magda a legtöbbet fordított magyar író.




    [​IMG]

    Kedves Igazgató Úr !

    Vásárhely nemcsak nekem adott otthont egy időre: családi fészek volt nagyapám, Szabó János békés-bánáti esperes, az Ótemplom lelkésze révén. Magam mindig szeretettel gondolok vissza a Református Leánygimnáziumra, amelynek tanára voltam: barátok és emberhez, tájhoz egyaránt kapcsolódó emlékek biztosítják, hogy a várost nem fogom elfelejteni.

    Sok szíves köszöntéssel:

    Szabó Magda

    81. május 11.


    [​IMG]

    Szabó Magdának!

    Keresem a szavakat, nem tudom, mit lehetne kívánni? Talán nagyon jó egészséget, hogy sokáig köztünk maradhasson. Kell nekünk. Kell az a tartás, a nőé, az íróé, kell a szellemiség, ami belőle árad.

    Személy szerint nekem kútforrása az igazi Nőnek. Meríteni lehet belőle bátran tudást, illemet, kedvességet, gyökerei iránt érzett szeretetet. Sorolhatnám, rá nagyon sok jelző illik.

    Ezért hát becsüljük meg, amíg még köztünk van, bár elmenni nem fog soha.
    Szeretjük!

    Boldog születésnapot Szabó Magda!
     
    Hannoka kedveli ezt.
  4. Verzarka

    Verzarka Állandó Tag

    A mai nap történt október 6

    2006. október 6. az év 279. (szökőévekben 280.) napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 86 nap van hátra.

    Események

    * Kr. e. 105 – A Római Köztársaság csapatai katasztrofális vereséget szenvednek a kimberektől az arausiói csatában.
    * 891 – Formosus pápa megválasztása.
    * 1205 – III. Ince pápa János kalocsi érseket áthelyezi az esztergomi érseki székbe.
    * 1395 – Zsigmond király kérésére IX. Bonifác pápa kiadja az óbudai egyetem alapítólevelét. [1]
    * 1437 – Az apáti csatában újabb vereséget szenvedett nemesek és Budai Nagy Antal győzelmes felkelői megkötik a második kolozsmonostori egyezséget.
    * 1593 – Szinán török nagyvezír elfoglalja Veszprémet.
    * 1602 – Rudolf német-római császár, magyar király hadereje Hermann Russwurm tábornagy parancsnoksága alatt elfoglalja Pestet és ostrom alá veszi Buda várát. Az ostrom sikertelen, a császári sereg november 14-én elvonul. [2].
    * 1666 – A Wesselényi-féle összeesküvés kezdete.
    * 1844 – A Perczel fivérek kezdeményezésére Tolnában megalakul a Védegylet.
    * 1848 – Bécsben forradalom tör ki. Latour császári hadügyminisztert meggyilkolják, a császári udvar Olmützbe menekül.
    * 1849 – Pesten kivégzik gróf Batthyány Lajost, Magyarország első alkotmányos miniszterelnökét.
    * 1849 – Aradon kivégzik a szabadságharc 13 honvéd tábornokát, az aradi vértanúkat.
    * 1867 – A kormány betiltja a honvédegyletek e napra tervezett országos gyűlését.
    * 1872 – A rendőrség betiltja az Általános Munkásegylet közgyűlését.
    * 1883 – Istóczy Győző kezdeményezésére megalakul az Országos Antiszemita Párt.
    * 1889 – Thomas Alva Edison bemutja első mozgóképét.
    * 1889 – Párizsban megnyílik a Moulin Rouge táncos revűszinház ("cabaret").
    * 1908 – Az Osztrák-Magyar Monarchia kormánya bejelenti Bosznia-Hercegovina annexióját (bekebelezését).
    * 1912 – Országszerte szocialista tömeggyűléseket tartanak a Balkán-háború ellen.
    * 1926 – Felavatják Budapesten a Pogány Móric tervezte Batthyány-örökmécsest.
    * 1928 – Csang Kaj-Sek lesz a Kínai Köztársaság elnöke.
    * 1937 – Megalakul Budapesten a Gömbös Gyula Társaság.
    * 1941 – Ifjúmunkások németellenes és antifasiszta tüntetése a Batthyány-örökmécsesnél.
    * 1944 – A 2. Ukrán Front csapatai hadműveletet indítanak Észak-Erdély és a Tiszántúl elfoglalására. Arad térségében megsemmisítik a 3. magyar hadsereget.
    * 1944 – Budapesten kommunista vezetésű partizánok (a Marót-csoport) felrobbantják Gömbös Gyula korábbi magyar minisztelenök szobrát (az Erzsébet-híd budai hídfőjénél).
    * 1951 – A Szabad Európa Rádió megkezdi rendszeres magyar nyelvű adását.
    * 1951 – Sztálin elismeri, hogy a Szovjetunió atombomba-kísérletet hajtott végre.
    * 1956 – Eltemetik az 1949-ben kivégzett, 1955-ben rehabilitált Rajk Lászlót és mártír társait.
    * 1966 – Az Amerikai Egyesült Államokban betiltják az LSD-t.
    * 1979 – II. János Pál pápa – első pápaként – látogatást tesz a washingtoni Fehér Házban.
    * 1989 – Budapesten összeül az MSZMP XIV. - egyben utolsó - kongresszusa.
    * 2000 – Lemond Slobodan Milošević, Szerb Köztársaság elnöke.

    Születések

    * 1289 – Vencel magyar király, III. Vencel néven cseh és lengyel király († 1306)
    * 1459 – Martin Behaim, bajor térképész, csillagász, az első földgömb alkotója († 1507)
    * 1552 – Matteo Ricci, olasz jezsuita szerzetes, matematikus, Kína-utazó († 1610)
    * 1795 – Lahner György honvéd tábornok, aradi vértanú (kivégezték † 1849. október 6-án, 54. születésnapján.)
    * 1813 – Wagner János építész († 1904)
    * 1824 – Dobsa Lajos színész, drámaíró († 1902)
    * 1825 – Bartay Ede, zeneszerző és zongorapedagógus († 1901)
    * 1831 – Richard Dedekind német matematikus († 1916)
    * 1863 – Ivánfi Jenő színész, rendező, műfordító
    * 1873 – Rózsahegyi Kálmán színész, színésztanár († 1961)
    * 1887 – Le Corbusier (er. Charles-Edouard Jeanneret), svájci származású francia építész († 1965)
    * 1889 – Bálint Jenő (Berger Jenő), művészeti író, kritikus († 1945)
    * 1891 – Kalocsay Kálmán orvos, egyetemi tanár, eszperantó író, nyelvész.
    * 1892 – Rónai Sándor politikus, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, az Országgyűlés elnöke († 1965)
    * 1899 – Engel Iván zongoraművész († 1985)
    * 1914 – Thor Heyerdahl norvég tengerbiológus, antropológus, felfedező († 2002)
    * 1929 – Bruno Crémer francia színész (1991-2005-ig "Maigret felügyelő")
    * 1930 – Hafez al Asszad, szíriai elnök
    * 1931 – Riccardo Giacconi olasz származású Nobel-díj-as asztrofizikus
    * 1951 – Adonyi Nagy Mária, romániai magyar költő, újságíró, műfordító
    * 1956 – Salamon András, Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, operatőr

    Halálozások

    * 404 – Aelia Eudoxia bizánci császárné
    * 1101 – Karthauzi Szt. Brúnó, kölni születésű katolikus áldozópap, a karthauzi rend alapítója (* 1030 körül)
    * 1651 – Heinrich Albert, német barokk zeneszerző, dalköltő, orgonaművész (* 1604)
    * 1781 – Zimmermann Antal zeneszerző (* 1741)
    * 1848 – Theodor Baillet von Latour, osztrák császári hadügyminiszter (* 1780)
    * 1849 – Batthyány Lajos, Magyarország első alkotmányos miniszterelnöke (* 1807)
    * 1849 – Aulich Lajos, honvéd tábornok, magyar hadügyminiszter, aradi vértanú (* 1793)
    * 1849 – Damjanich János, honvéd tábornok, hadtestparancsnok, aradi vértanú (* 1804)
    * 1849 – Dessewffy Arisztid, honvéd tábornok, hadtestparancsnok, aradi vértanú (* 1802)
    * 1849 – Kiss Ernő, honvéd altábornagy, aradi vértanú (* 1799)
    * 1849 – Knezich (Knezić) Károly, honvéd altábornagy, hadtestparancsnok, aradi vértanú (* 1808
    * 1849 – Lahner György, honvéd tábornok, hadfelszerelési főfelügyelő aradi vértanú (* 1795)
    * 1849 – Lázár Vilmos, honvéd ezredes, hadtestparancsnok, aradi vértanú (* 1817)
    * 1849 – Leiningen-Westerburg Károly gróf, honvéd tábornok, aradi vértanú (* 1819)
    * 1849 – Nagysándor József, honvéd tábornok, hadtestparancsnok, aradi vértanú (* 1804)
    * 1849 – Poeltenberg Ernő, honvéd tábornok, hadtestparancsnok, aradi vértanú (* 1813)
    * 1849 – Schweidel József, honvéd tábornok, Pest várospancsnoka, aradi vértanú (* 1796)
    * 1849 – Török Ignác, honvéd tábornok, erődparancsnok, aradi vértanú (* 1795)
    * 1849 – Vécsey Károly gróf, honvéd tábornok, hadtestparancsnok, aradi vértanú (* 1807)
    * 1936 – Gömbös Gyula, katonatiszt, politikus, 1932-1936 magyar miniszterelnök (* 1886)
    * 1874 – Aszalay József, térképész, író (* 1798
    * 1925 – Zsilinszky Mihály, tanár, történész, az MTA tagja (* 1838
    * 1937 – Borostyánkői Mátyás (Baldauf Mátyás), vendéglős, a bp.-i Mátyás Pince alapítója (* 1873)
    * 1941 – Kabos Gyula, színész, komikus (* 1887)
    * 1947 – Finta Zoltán, romániai költő (* 1893)
    * 1948 – Wagner János, zoológus (* 1906)
    * 1951 – Otto Fritz Meyerhof, Nobel-díjas német származású amerikai niokémkus (* 1884)
    * 1956 – Barta Ernő festő, grafikus (* 1878
    * 1962 – Zajky Zoltán fotóművész (* 1891)
    * 1962 – Tod Browning, amerikai filmrendező (* 1880)
    * 1963 – Zimmermann Ágoston, Kossuth-díjas anatómus, egyetemi tanár, az MTA tagja (* 1875)
    * 1973 – Fábián Dezső olimpiai bajnok vízilabdázó (* 1918
    * 1977 – Kormos István költő, műfordító, szerkesztő (* 1923)
    * 1977 – Bárány Nándor, Kossuth-díjas gépészmérnök, egyetemi tanár, az MTA tagja (* 1899)
    * 1980 – Barnabás Kálmán geológus (* 1910)
    * 1981 – Anvar Szadat, egyiptomi elnök, merényletben (* 1918
    * 1989 – Bette Davis, amerikai színésznő (* 1908
    * 1995 – Mándy Iván, író (* 1918
    * 1997 – Hanák Péter, Széchenyi-díjas történész, az MTA tagja (* 1921)
    * 2000 – Richard Farnsworth, amerikai színész (* 1920)

    Nemzeti ünnepek, emléknapok, világnapok

    * Az Aradi Vértanúk Emléknapja, Nemzeti Gyásznap Magyarországon, és a magyarok által lakott területeken.
    * Egyiptom: A fegyveres erők napja.


    Lahner György


    [​IMG]

    Lahner György (Láchner György) (Necpál, 1795. október 6. - Arad, 1849. október 6.): honvéd tábornok, az aradi vértanúk egyike

    Katonai pályáját Lahner György is a császári hadseregben kezdte: 1816-ban lépett a 33. gyalogezredbe. Katonai szolgálatait 1848 tavaszán ajánlotta fel a magyar kormánynak. A harmadik honvédzászlóalj parancsnokaként 1848 szeptemberéig a déli területeken tevékenykedett. A Honvédelmi Minisztérium hadfelszerelési és fegyverkezési főfelügyelővé nevezte ki, ezredesi rangban. 1849. február 6-ától tábornokként végezte a munkáját.

    A szűkös lehetőségekhez képest feladatát kiválóan oldotta meg, nevéhez fűződik a nagyváradi fegyvergyár felállítása és a katonai események miatti költözködés megszervezése is. Felesége az olasz származású Lucia Conchetti volt.

    Kötél általi halálra ítélték, harmadiknak végezték ki – a születésnapján.


    [​IMG]


    A vértanúk levétele a bitófáról

    A kivégzést követően az elítélteket elrettentésül közszemlére tették ki, majd este az agyonlőtteket a sáncárokban, a felakasztottakat a vesztőhelyen temették el. Mivel a kivégzettek ruhái a hóhért illették, ezért a felakasztottakat levetkőztetve helyezték hol a bitófa elé, hol mögé, majd melléjük döntötték az akasztófa- oszlopokat is.





    [​IMG]
    Igazolás:

    1849. október 6.
    Johann Schükl cs. kir. hadbíró százados igazolása Franz Bott hóhérnak Damjanich János kivégzéséről.
    Bizonyítvány
    mellyel igazoljuk, hogy Franz Bott hóhér 1849. október 6-án a felségsértés büntette miatt halálra ítélt Damjanich Jánost Aradon kötél által kivégezte, és e foglalatosságnál a kellő ügyességet és jártasságot tanúsította.
    Ezt sajátkezű aláírásunkkal hitelesítjük.

    A cs. kir. katonai különleges vizsgálóbizottság részéről:

    Schückl hadbíró százados, Josef Tichy őrnagy, a cs. kir. 25. sorgyalogezredben
    Arad, 1849. október 6.


    [​IMG]



    Petõfi Sándor - AZ APOSTOL
    I.
    Sötét a város, ráfeküdt az éj,
    Más tájakon kalandoz a hold,
    S a csillagok behunyták
    Arany szemeiket.
    Olyan fekete a világ,
    Mint a kibérlett lelkiismeret.

    Egyetlenegy kicsiny fény
    Csillámlik ott fönn a magasban
    Bágyadtan s haldokolva,
    Mint a beteg merengõnek szeme,
    Mint a végsõ remény.

    Padlásszobának halvány mécse az.
    Ki virraszt ott e mécs világa mellett?
    Ki virraszt ott fönn a magasban?
    Két testvér: a nyomor és az erény!

    Nagy itt, nagy itten a nyomor,
    Alig hogy elfér e kicsiny szobában.
    Kicsiny szobácska, mint a fecskefészek,
    S a fecskefészeknél nem díszesebb.
    Kietlen, puszta mind a négy fal,
    Azaz hogy puszta volna, ha
    Ki nem cifrázta volna a penész,
    S csikosra nem festette volna az
    Esõ, mely a padláson át befoly...
    Aláhuzódik az
    Esõ vastag nyoma,
    Mint gazdagok lakában
    A csengetyûzsinor.
    A lég olyan nyomasztó
    A sóhajoktól s a penész szagától!
    A nagy urak kutyái tán,
    Amelyek jobb tanyához szoktanak,
    Eldöglenének e helyen.
    Fenyõfaágy, fenyõfaasztal,
    Mely a zsibvásáron sem kelne el,
    Az ágy lábánál egy vén szalmazsák
    S az asztal mellett egy pár szalmaszék
    S az ágy fejénél egy szuette láda,
    Ez a szobának minden bútora.

    Kik laknak itten?
    A lámpa fáradt pislogása mellett
    Küzd a homály és fény... az alakok
    Mint álomképek el vannak mosódva
    S a félsötétben félig rémlenek.
    A mécs világa csalja a szemet?
    Vagy e födél alatt lakók mind
    Oly halványak valóban,
    Oly kísértetszerûek?
    Szegény család, szegény család!

    Az ágy fejénél ûl a ládán
    Csecsemõjével az anya.
    Boldogtalan kis csecsemõ!
    Rekedt nyögéssel szíja, szívogatja
    Anyjának száraz emlejét,
    S hiába szíja.
    Az asszony elgondolkodik,
    S fájók lehetnek gondolatjai,
    Mert mint megolvadt hó a házereszrül
    Sürûn omolnak könnyei,
    Omolnak végig arcán
    A kisded orcájára le...
    Vagy tán nem is gondolkodik,
    Csak megszokásból, öntudatlanúl
    Szakadnak a könnyek szemébõl,
    Mint a sziklából a patak?

    Idõsebb gyermeke,
    Istennek hála, alszik
    (Vagy csak alunni látszik?)
    A fal mellett a nyoszolyán,
    Mely födve durva lepedõvel,
    Amely alól kikandikál a szalma.
    Aludj, kicsiny fiú, aludj,
    S álmodj, aszott kezedbe kenyeret,
    S álmad királyi lesz!

    Egy ifju férfi, a családapa,
    Az asztalnál sötét homlokkal ûl...
    Tán e homlokrul árad a ború,
    Mely a szobát betölti?
    E homlok egy egész könyv, amibe
    A földnek minden gondja van beírva;
    E homlok egy kép, melyre miljom élet
    Insége és fájdalma van lefestve.
    De ott alatta a sötét homloknak
    Két fényes szem lobog,
    Mint két bolyongó üstökös,
    Mely nem fél senkitõl,
    S melytõl mindenki fél.
    Tekintete
    Mindig messzebb, mindig magasbra száll,
    Mig elvesz ott a végtelenben,
    Mint a felhõk között a sas!


     
  5. Verzarka

    Verzarka Állandó Tag

    A mai nap eseményei X. 07.

    2006.október 7. az év 280. (szökőévekben 281.) napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 85 nap van hátra.

    Események

    * Kr. e. 3761 – A zsidó vallás szerint Isten e napon teremtette a világot (ünnepét nem a Gergely-naptárhoz igazítják, hanem a zsidó naptárhoz, "Tishri 1.").
    * 1411 – Luxemburgi Zsigmond német-római császár, magyar és cseh király Pozsonyban eljegyzi kétéves leányát, Erzsébetet a 14 éves V. Habsburg Albert osztrák herceggel.
    * 1555 – I. Szulejmán újból elrendeli az erdélyi rendeknek, hogy ismét János Zsigmondot tekintsék erdélyi fejedelemnek.
    * 1571 – A török hajóhad vereséget szenved Lepantónál az egyesült spanyol-velencei hajóhadtól.
    * 1705 – II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem utasításban szabályozza a szécsényi országgyűlés végzése értelmében felállított Gazdasági Tanács működését.
    * 1848 – A magyar képviselőház törvénytelennek nyilvánítja Jellasics főhadparancsnoki kinevezését, az országgyűlés feloszlatását és a haditörvénykezés bevezetését.
    * 1848 – Az újonnan alakult magyar honvédsereg Ozoránál megadásra kényszeríti Roth és Philippovich császári tábornokok hadtestét, mindkét parancsnokló tábornokot fogságba ejtik. (A honvéd csapatok egyik parancsnoka Görgey Artúr).
    * 1879 – Andrássy Gyula gróf külügyminiszter és Heinrich Reuss herceg bécsi német követ aláírják a kettős szövetség létrehozását kimondó okiratot. A szerződő felek kötelezettséget vállalnak, hogy ellenséges támadás esetén fegyverrel segítik egymást.
    * 1885 – Véget ér a nemzetközi gazdakongresszus Budapesten.
    * 1915 – Bulgária a központi hatalmak oldalán belép az első világháborúba.
    * 1919 – Meglakul a holland királyi légitársaság, a KLM.
    * 1931 – Az első infravörös fénnyel készült fénykép elkészül Rochester-ben.
    * 1935 – A Népszövetség Tanácsa Olaszországot agresszornak nyilvánítja, Etiópia megszállása miatt.
    * 1938 – A Magyarországi Szociáldemokrata Párt választmánya határozatában támogatja a Felvidék visszacsatolását.
    * 1938 – Németországban törvényt hoznak, mely előírja, hogy minden zsidó állampolgár útlevelébe "J" megkülönböztető jelzést kell pecsételni.
    * 1940 – Sztrájkba lépnek a salgótarjáni bányászok.
    * 1944 – A Dumbarton Oaks-i konferencián az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Nagy-Britannia és Kína képviselői elhatározzák, hogy a Népszövetséget felváltják az Egyesült Nemzetek Szervezetével.
    * 1944 – Brit-amerikai légitámadások a érsekújvári (ma: Nové Zámký, Szlovákia), a szombathelyi, a csapi (ma: Csop, Ukrajna), a komáromi, és a zalaegerszegi vasúti pályaudvarok ellen.
    * 1949 – Megalakul a Német Demokratikus Köztársaság (NDK).
    * 1955 – Konrad Adenauer szövetségi kancellár tárgyalásainak erdeményeképpen az utolsó német hadifoglyok is hazaérkeznek a Szovjetunióból az NSZK-ba.
    * 1959 – Először láthatunk képeket a Hold túlsó oldaláról a szovjet Luna 3 segítségével.
    * 1982 – A New York-i Broadway-n bemutatják a "Macskák" c. musicalt.
    * 1985 – A palesztín Abu Abbasz csoportja elfoglalja az "Achille Lauro" nevű olasz luxushajót és 450 utasát túszúl ejti. Egy amerikai zsidó utast megölnek.
    * 1988 – A magyar országggyűlésben a képviselők "felállásos szavazással" döntenek a bős-nagymarosi vízlépcső építésének folytatásáról.
    * 1989 – Grósz Károly lemond az MSZMP főtitkári posztjáról.
    * 1989 – Budapesten megalakul a Magyar Szocialista Párt (MSZP). A párt magát a nyugati szocialista pártokkal rokon politikai intézményként határozza meg. "Az MSZMP-n belüli reformtörekvések örökösének tekinti magát" - mondja a kongresszusi állásfoglalás. Az új párt elnökének Nyers Rezsőt választják meg.
    * 2001 – Megindul az amerikai hadsereg támadása Afganisztán ellen.
    * 2002 – Budapesten tanácskozik az Európai Unióval 1998 vége óta csatlakozási tárgyalásokat folytató hat ország, az ún. luxemburgi hatok (Magyarország, Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Szlovénia).
    * 2003 – Arnold Schwarzeneggert Kalifornia állam kormányzójává választják.
    * 2004 – Lemond Norodom Sihanouk, Kambodzsa királya.

    Születések

    * 1697 – Canaletto (Giovanni Antonio Canale), olasz festőművész († 1768
    * 1801 – Adolf Müller, magyar származású osztrák zeneszerző, karmester.(† 1886)
    * 1810 – Nagy Ignác, író,szerkesztő, akadémikus († 1854)
    * 1828 – Falk Miksa, újságíró, szerkesztő, publicista († 1920)
    * 1885 – Niels Bohr, Nobel-díjas dán fizikus, atomfizikus († 1962)
    * 1900 – Heinrich Himmler, náci vezető († 1945)
    * 1909 – Bóbis Gyula olimpiai bajnok birkózó († 1972)
    * 1910 – Tabi László, újságíró, humorista († 1989)
    * 1912 – Tátrai Vilmos, Kossuth-díjas hegedűművész († 1999)
    * 1912 – Dr. Gillemot László, gépészmérnök, egyetemi tanár, Kossuth-díjas, az MTA tagja († 1977)
    * 1922 – Wagner Nándor, szobrász, festőművész († 1997)
    * 1927 – Al Martino, énekes, színész
    * 1930 – Berek Kati, színművész, versmondó, a Nemzet Színésze
    * 1931 – Desmond Tutu, Béke Nobel-díjas dél-afrikai püspök
    * 1938 – Robert Drivas, színész
    * 1942 – Halász Judit, színész, énekes, előadóművész
    * 1947 – France Gall, énekesnő
    * 1952 – Vladimir Putin,orosz elnök.
    * 1955 – Yo-Yo Ma, kínai származású francia csellista
    * 1960 – Viktor Lazlo, francia énekes.

    Halálozások

    * 1849 – Edgar Allan Poe amerikai novellista, költő, újságíró (* 1809)
    * 1892 – Karacs Teréz, pedagógus, író, a nőnevelés egyik úttörője (* 1808
    * 1943 – Rékai Nándor, zeneszerző, karmester (* 1870)
    * 1956 – Pécsi József fotóművész, fényképészeti szakíró, szaktanár (* 1889)
    * 1959 – Mario Lanza, énekes (* 1921)
    * 1973 – Fodor József, költő, író, műfordító (* 1898
    * 1978 – Ország Lili, (Majlát Györgyné) festőnő.(* 1926)



    [​IMG]

    Tabi László (Budapest, 1910. október 7. — Budapest, 1989. április 28.): József Attila díjas (1954, 1962) író, publicista.

    Érettségi után 1932-től a Nemzeti Sport rejtvényrovatát vezette 1939-ig. Miután elbocsátották, a Magyar Rejtvény Újságnál dolgozott. Különböző álneveken szórakoztató regényeket adott közre. 1944-ben munkaszolgálatra rendelték. 1945-től a Ludas Matyi szerkesztője, 1957-től nyugdíjba vonulásáig (1976) főszerkesztője volt. Kisjeleneteket, kabaréjeleneteket írt, rádió- és tévéműsorokat szerkesztett. Színdarabjait a Madách Színház, a Vígszínház, a József Attila Színház, a veszprémi Petőfi Színház mutatta be. Önéletrajza részletekben jelent meg a Népszabadságban (1977 - 1978. A Magyar Nemzet cikkírója volt (Pardon, egy percre!). Közéleti időszerűségekhez kötött szatirikus-humoros írásainak történelmi dokumentumértéke van.

    Főbb művei

    * Humorban pácolva (humoreszkek, Bp., 1955)
    * Mesterségem címere (humoreszkek, elbeszélések, színmű, Bp., 1958
    * Szigorúan bizalmas (humoreszkek, színművek, Bp., 1962
    * Színem-java (humoreszkek, színművek, Bp., 1970)
    * Címzett ismeretlen (humoreszkek, kisregények, Bp., 1979)
    * Mondom a magamét (humoros írások, Bp., 1980)
    * Életem és egyéb ügyeim (válogatott írások, Bp., 1982)
    * Vígjátékok - Színház és vidéke (válogatott írások, Bp., 1988




    TABI LÁSZLÓ

    Tájékoztató a zsír áráról

    Kedden a déli órákban elterjedt a híre annak, hogy a zsír kilója már 90 000 pengõbe kerül. Az a körülmény, hogy egy kiló zsír ára 100 000 pengõ, élénken mutatja, hogy a fogyasztóközönség mennyire ki van szolgáltatva a feketepiacnak. Ki tud manapság 120 000 pengõt adni egy kiló zsírért? Mert nemcsak a zsír kerül 135 000 pengõbe, de a drágaság minden vonalon ijesztõ. S ha meg is veszi valaki azt a 165 000 pengõs zsírt, pusztán zsírból táplálkozni nem tud. Lehetetlen állapot, hogy amikor egy kiló zsír 180 000 pengõ, a fizetések nem emelkednek arányosan. 215 000 pengõt csak az tud ma zsírért adni, aki feketézik. Mert a kisember számára ez a 238 000 pengõ bizony nagy pénz. 296 000 pengõért sokat kell dolgozni, s míg valaki megkeresi azt a 367 000 pengõt, amibe egy kiló zsír kerül, ugyancsak elfárad. Valamikor 470 000 pengõért, vagyis egy kiló zsír áráért sarokházat lehetett vásárolni. Ma egy kiló zsír áráért, 540 000 pengõért, már csak háromnegyed kiló zsírt lehet kapni.
    Itt tenni kell valamit! A 768 000 pengõs zsírt csak az tudja megfizetni, akinek van annyi pénze, hogy egy kiló zsírért 920 000 pengõt adjon. Mert bizony ma ennyibe kerül egy fél kiló zsír.


    Ki kér? Egy kis zsíroskenyeret?

    [​IMG]
     
    Hannoka kedveli ezt.
  6. Verzarka

    Verzarka Állandó Tag

    A mai nap eseményei X. 08.

    2006 október 8. az év 281. (szökőévekben 282.) napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 84 nap van hátra.

    Névnapok: Koppány, Áldáska, Benedetta, Benedikta, Beneditta, Benita, Bettina, Birgit, Brigitta, Deme, Demeter, Dömötör, Etelka, Gitta, János, Laurencia, Loréna, Lorin, Lorina, Magor, Pelágia, Pelágiusz, Semjén, Simeon, Szergiusz


    Események

    * 1588 – Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem győzelme Szikszónál a törökök fölött.
    * 1848 – Kossuth Lajos lesz az Országos Honvédelmi Bizottmány elnöke.
    * 1848 – A Bécs felé visszavonuló Jellasics császári tábornok csapataival átlépi az osztrák-magyar határt.
    * 1856 – Anglia háborút indít Kína ellen az ópium kereskelmének monopóliumáért, melyhez hamarosan Franciaország is csatlakozik. Ez a második ópiumháború kezdete.
    * 1896 – Elindul a Dow Jones jegyzése.
    * 1902 – Átadják a Steindl Imre által tervezett Országházat.
    * 1908 – Az általános választójogért és a rendőri terror ellen tüntető munkások revolverekkel és vasbotokal támadnak az ellenük kivezényelt rendőrökre. (Ún. vasbotos tüntetés).
    * 1912 – Az első balkáni háború kezdete: Montenegró hadba lép az Oszmán Birodalom ellen.
    * 1918 – A Magyarországi Szociáldemokrata Párt kiáltványt bocsát ki, melyben követeli a magyarországi nemzetek önrendelkezési jogát és a demokratikus átalakulást.
    * 1938 – A magyar kormány rendkívüli ülésén hozott határozatában a csehszlovákiai területeket "nem történelmi, hanem etnikai alapon" követeli vissza; Pozsony legyen szabadkikötő, Kárpátalján tartsanak népszavazást.
    * 1939 – II. világháború: Németország bekebelezi Kelet-Lengyelországot.
    * 1940 – Német csapatok vonulnak be Romániába.
    * 1940 – Bartók Béla és felesége, Pásztory Ditta búcsúhangversenyt ad Budapesten. Nem sokkal később az Egyesült Államokba távoznak.
    * 1944 – Vjacseszlav Mihajlovics Molotov szovjet külügyminiszter – a nyugati nagyhatalmak egyetértésével – Moszkvában átnyújtja az előzetes fegyverszüneti feltételeket a magyar küldöttségnek.
    * 1944 – A 2. Ukrán Front egységei Szegedtől délre, továbbá Szentesnél és Szolnok alatt elérik a Tiszát
    * 1944 – Német utászok felrobbantják az algyői Tisza-hidat.
    * 1945 – Harry S. Truman amerikai elnök bejelenti, hogy csak az Egyesült Királyság és Kanada kapja meg az atombomba titkát.
    * 1946 – Megtartja első koncertjét a Tátrai Vilmos hegedűművész alapította vonósnégyes.
    * 1962 – Algéria, 109. tagállamként, az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagja lesz.
    * 1966 – Az amerikai kormány bejelenti, hogy az LSD-t veszélyes kábítószernek minősíti, melynek használata büntetést von maga után.
    * 1970 – Bemutatják Szabó István "Szerelmesfilm" c. alkotását.
    * 1970 – Irodalmi Nobel-díjban részesül Alekszandr Szolzsenyicin szovjet író.
    * 1971 – John Lennon stúdiójában rögzíti az "Imagine" c. dalt.
    * 1980 – A Magyarok Nagyasszonya kápolna felszentelése Vatikán-ban.
    * 1982 – Lengyelországban betiltanak minden érdekvédelmi szervezetet, köztük a Szolidaritást Szakszervezetet is.
    * 1991 – Horvátország és Szlovénia elszakadnak Jugoszláviától, és kikiáltják függetlenségüket.
    * 1993 – Az ENSZ Közgyűlése feloldja a Dél-afrikai Köztársaság elleni szankciókat, amelyeket a faji megkülönböztetés miatt vezettek be.
    * 1993 – Grúzia elnöke, Eduard Sevarnadze bejelenti, hogy országa belép a Független Államok Közösségébe.
    * 2005 – A Richter-skála szerinti 7,6-os erősségű földrengés Pakisztánban, mely 18 000-nél több halálos áldozatot követel.

    Születések

    * 1676 – Feijoo Y Montenegro , spanyol író, a spanyol felvilágosodás jelentős képviselője.(† 1764)
    * 1870 – Louis Vierne francia orgonaművész, zeneszerző († 1937)
    * 1874 – Gróf Bethlen István, Magyarország miniszterelnöke († 1946)
    * 1875 – Tormay Cécile írónő († 1937)
    * 1890 – Buday Dénes , operett- és sanzonkomponista († 1963)
    * 1892 – Nadányi Zoltán , költő († 1955)
    * 1895 – Juan Domingo Perón argentin katonatiszt, politikus, elnök-diktátor († 1974)
    * 1895 – I. Zog albán király († 1961)
    * 1901 – Sályi István , Kossuth-díjas gépészmérnök, egyetemi tanár.(† 1974)
    * 1902 – Ferenczi György , zongoraművész († 1983)
    * 1903 – Nagy Ferenc, politikus, magyar miniszterelnök († 1979)
    * 1912 – Ilku Pál ,tanító, politikus († 73)
    * 1913 – Rónay György József Attila-díjas író, költő, műfordító († 1978
    * 1922 – Varga Domokos, Kossuth-díjas író, újságíró, erdőmérnök († 2002)
    * 1927 – César Milstein , Nobel-díjas immunológus († 2002)
    * 1932 – Gazsó Ferenc , szociológus
    * 1939 – Paul Hogan ausztráliai színész (Crocodile Dundee)
    * 1939 – Bergendy István zenész, zeneszerző
    * 1939 – Pege Aladár , Liszt-díjas dzsesszmuzsikus, zeneszerző, érdemes művész
    * 1941 – Jesse Jacksone , amerikai politikus, baptista pap.
    * 1943 – Chevy Chase , amerikai színész
    * 1949 – Sigourney Weaver, amerikai színésznő
    * 1952 – Edward Zwick, producer, filmrendező
    * 1954 – Michael Dudikoff , színész
    * 1970 – Matt Damon , Oscar-díjas színész
    * 1975 – Csörnyei Marianna, magyar matematikus


    Halálozások

    * 1754 – Henry Fielding, angol író (* 1707)
    * 1803 – Vittorio Alfieri, olasz költő (* 1749)
    * 1872 – Kagerbauer Antal építész (* 1814)
    * 1918 – Aggházy Károly, zeneszerző, zongoraművész, pedagógus (* 1855)
    * 1945 – Felix Salten (er. Siegmund Salzmann), magyar származású osztrák író, a "Bambi" szerzője (* 1869)
    * 1972 – Gózon Gyula, Kossuth-díjas színész (* 1885)
    * 1978 – Serly Tibor, zeneszerző (* 1901)
    * 1992 – Rátonyi Róbert, színész, énekes, kabarettista (* 1923)
    * 1992 – Willy Brandt, német szociáldemokrata politikus, szövetségi kancellár, béke Nobel-díjas (* 1913)


    Nemzeti ünnepek, emléknapok, világnapok

    * Horvátország függetlenségi napja
    * Peru Battle of Angamos
    * 1896 óta a Magyarok Nagyasszonyának ünnepe
     
  7. Verzarka

    Verzarka Állandó Tag

    A mai nap esemémyei okt. 09.

    2006. október 9. az év 282. (szökőévekben 283.) napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 83 nap van hátra.

    Névnapok: Dénes, Ábrahám, Ábrám, Ábrán, Ábris, Andor, Dienes, Dionízia, Elemér, Gerjén, Günter, Ibrahim, Ibrány, Rusztem, Sára, Sári, Szelli, Szibill, Szibilla, Velmira

    Események

    * 1305 – Vencel Brünnben lemond magyar királyi címéről, a Szent Koronát átadja III. Ottó bajor hercegnek. Ottó rövidesen Magyarországra érkezik.
    * 1651 – Oliver Cromwell, az angol köztársaság (Commonwealth and Free State) államtanácsának vezetője kihirdeti a hajózási törvényt (Navigation Act).
    * 1789 – Az orosz-török háborúban az Orosz Birodalommal szövetséges osztrák csapatok elfoglalják Belgrádot a törököktől.
    * 1807 – Poroszországban rendeletet adnak ki az örökös jobbágyság eltörléséről.
    * 1855 – Isaac Singer, szabadalmaztatja a motoros varrógépet.
    * 1874 – Megalapítják az Általános Postaegyesületet.
    * 1888 – a The Washington Monument megnyitása.
    * 1914 – I. világháború: Német csapatok elfoglalják Antwerpent.
    * 1916 – I. világháború: A nyolcadik isonzói csata kezdete. Az olasz hadsereg támadásait az osztrák-magyar haderő sikeresen visszaveri.
    * 1918 – Wilson amerikai elnök bejelenti, hogy a Németországgal kötendő fegyverszünet feltétele Belgium és Franciaország elfoglalt területeinek azonnali kiürítése.
    * 1934 – I.Sándor (Aleksandar I Karađorđević) jugoszláv királyt és Louis Barthou francia külügyminisztert egy macedón merénylő meggyilkolja Marseille-ben.
    * 1940 – Bombatámadás éri Londont.
    * 1944 – Magyarországon új kormányrendelet tiltja meg a vendéglőknek a húsétel felszolgálását (kivéve a a III. és IV. oszt. vendéglők, itt is csak gulyás vagy főtt marhahús árusítható).
    * 1944 – Winston Churchill és Sztálin "cédulaegyezményben" megállapodnak a befolyási övezetek felosztásáról. E területek további sorsa teljesen független lesz saját belső folyamataiktól, kizárólag a nagyhatalmak álláspontja lesz a döntő.
    * 1944 – Debrecen térségében hatalmas méretű páncélos csata kezdődik a szovjet, és velük szemben álló német és magyar csapatok között.
    * 1948 – Izraeli milicisták, Menahem Begin parancsnoksága alatt a Jeruzsálemhez közeli Deir Jasszin falu 254 palesztin civil lakosát leggyilkolják, a túlélőket elüldözik. (Hivatalosan tagadott esemény). ([1], [2], [3]), [4])
    * 1949 – A Görögországi választáson a királypártiak legyőzik a kommunistákat.
    * 1963 – Éjszakai hegyomlás és földcsuszamlás az Észak-Olaszországi Vajont-duzzasztógát fölött. Az emiatt bekövetkező katasztrofális árhullám elpusztítja a Piave völgyében fekvő Longarone városát és a környező falvakat. Több, mint 2000 ember veszíti életét.
    * 1965 – Az Egyesült Államokban először hoznak nyilvánosságra hivatalos adatokat a vietnami háborúban elszenvedett amerikai veszteségekről.
    * 1973 – Elvis és Priscilla Presley hat évi házasság után elválnak.
    * 1974 – Faji zavargások törnek ki Bostonban.
    * 1975 – Andrej Dmitrijevics Szaharov, szovjet ellenzéki tudós kapja a Béke Nobel-díjat.
    * 1986 – Londonban bemutatják az "Operaház fantomja" c. musicalt.
    * 2004 – Demokratikus választások a NATO-csapatok által megszállt Afganisztánban.


    Születések

    * 1201 – Robert de Sorbon francia teológus, a párizsi Sorbonne egyetem alapítója († 1274)
    * 1585 – Heinrich Schütz, német zeneszerző(† 1672)
    * 1757 – X. Károly, francia király († 1836)
    * 1823 – Weber Antal, építész († 1889)
    * 1835 – Camille Saint-Saëns, francia zeneszerző († 1921)
    * 1852 – Hermann Emil Fischer, német Nobel-díjas kémikus († 1919)
    * 1859 – Alfred Dreyfus, francia katonatiszt († 1935)
    * 1859 – Bodola Lajos mérnök, a méterrendszer bevezetésének egyik hazai úttörője († 1936)
    * 1888 – Nyikolaj Ivanovics Buharin, orosz politikus († 1938
    * 1892 – Marina Ivanovna Cvetajeva, orosz költő, író
    * 1908 – Jacques Tati, francia filmrendező, színész († 1982)
    * 1912 – Sárkány Oszkár irodalomtörténész († 1943)
    * 1917 – Vásárhelyi Miklós újságíró, sajtótörténész, politikus († 2001)
    * 1919 – Sugár Rezső zeneszerző († 1988
    * 1940 – John Lennon, angol zenész, énekes († 1980)
    * 1942 – Bikácsy Gergely, kritikus, a magyar esszéirodalom jelentős képviselője
    * 1944 – John Entwistle, angol zenész, a The Who basszusgitárosa († 2002)
    * 1950 – Szikora János rendező
    * 1951 – Robert Wuhl színész
    * 1952 – Kiss Mari, színésznő
    * 1952 – Sharon Osbourne, angol zenei manager, Ozzy Osbourne felesége
    * 1970 – Annika Sörenstam, svéd golfozónő
    * 1975 – Sean Lennon, angol zenész, John Lennon második fia


    Halálozások

    * 1892 – Salamon Ferenc kritikus, történész, szerkesztő, egyetemi tanár, akadémikus.
    * 1894 – Justh Zsigmond író, politikus
    * 1944 – Balogh Rudolf fotóművész (* 1879)
    * 1950 – Willis Carrier, amerikai gépészmérnök, a modern légkondicionálás feltalálója (* 1876)
    * 1967 – Abonyi Tivadar színész, színházi rendező, festőművész (* 1887)
    * 1967 – Ernesto Che Guevara, argentin származású, de kubainak ismert forradalmár (* 1928
    * 1974 – Oskar Schindler német gyáros, a II. világháború idején végzett zsidómentő akcióit a "Schindler listája" c. film mutatja be (* 1908
    * 1990 – Ottlik Géza író (* 1912)
    * 2001 – Simonyi Károly magyar mérnök, fizikus, kiemelkedő tudós-tanár (* 1916)


    Nemzeti ünnepek, emléknapok, világnapok

    * Postai világnap
    * Uganda – a függetlenség napja (1962 óta)
    * Puerto Rico, Amerika – Amerika felfedezésének napja
    * Japán: Egészség és sport napja
    * Ecuador:Guayaquil függetlenségének napja
    * Kanada: Hálaadás napja


    Kanada az észak-amerikai kontinens északi felén helyezkedik el, államformája alkotmányos monarchia. Az ország területe az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig terjed, északon pedig az Arktiszra benyúlva egész az Északi-sarkig.

    Fővárosa Ottawa, itt található a parlament, illetve a kormányzó és a miniszterelnök rezidenciája. Legnépesebb városa Toronto.


    Kanada az észak-amerikai szárazföld északi részén fekszik. Szárazföldi határa kizárólag az Amerikai Egyesült Államokkal van (Alaszkát is beleszámítva ennek hossza 8 890 km), két óceán, az Atlanti és a Csendes, valamint a Jeges-tenger veszi körül. Főleg az északon található számtalan sziget miatt partvonala a leghosszabb a világon: 243 792 km.

    A canada (kanada, angolul /ˈkænədə/, franciául /kanada/) a huron-irokéz kanata szóból ered, melynek jelentése „falu”, „település”. Az európai felfedezők térképein a mai Ottawa-folyó és a Szent Lőrinc-folyó Montreal alatti szakasza szerepel ezen a néven, melyet valószínűleg a mai Québec város helyén lévő Stadacona elnevezésének gondoltak. A név aztán a folyókról terjedt ki a környező vidékre, majd az egész felfedezésre váró területre a 18. század elején. Hivatalos megnevezésként először 1791-ben került elő, a két részre osztott Québec tartományból létrejövő területek neveként (Alsó- és Felső-Canada), melyeket 1841-ben Canada néven egyesítenek újra.


    Kanada két hivatalos nyelve az angol és a francia. A francia 1969. július 7-én vált az angol egyenjogú társává; Kanadát a szövetségi kormányzat szintjén is kétnyelvű, többkultúrájú államnak ismerték el.

    A Canadian Charter of Rights and Freedoms kimondja, hogy

    * a francia és az angol hivatalos nyelvekként teljesen egyenlők;
    * a parlamenti hozzászólások bármely hivatalos nyelven elhangozhatnak;
    * a törvényeket mindkét nyelven nyilvánosságra kell hozni;
    * a parlament által felállított bíróságokon mind angolul, mind franciául lefolytathatók a tárgyalások;
    * mindenki az általa választott nyelven léphet kapcsolatba a szövetségi kormánnyal, intézheti az ügyeit.
    * a két hivatalos nyelv valamelyikének beszélői, ha az adott területen kisebbségben vannak, taníttatthatják a gyermekeiket anyanyelvükön, ha ők maguk is tanulták (legalább az általános iskolában) és jelenleg is értik a nyelvet.


    Ünnepnapok Kanadában 2006-ban:

    *
    Január 1. - Újév
    *
    Április 14. - Nagypéntek
    *
    Április 17. - Húsvét hétfő
    *
    Május 22. - A királynő napja
    *
    Július 1. - Kanada nap
    *
    Szeptember 4. - A munka ünnepe
    *
    Október 9. - Hálaadás
    *
    November 11. - A megemlékezés napja (az I. világháborút lezáró fegyverletételre)
    *
    December 25. - Karácsony
    *
    December 26. - Karácsony



    Boldog hálaadási ünnepeket!
     
  8. Verzarka

    Verzarka Állandó Tag

    A mai nap eseményei okt. 10.

    2006. október 10. az év 283. (szökőévekben 284.) napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 82 nap van hátra.

    Névnapok: Gedeon, Bendegúz, Dániel, Daniló, Dános, Ferenc, Gede, Gedő, Gida, Glenn, Hajna, Lajos, Leó, Leon, Lionel, Samu, Sámuel

    Események

    * 732 – A Poitiers-i csatában Martell Károly frank majordomus serege megállítja az arabok betörését.
    * 1307 – A rákosi gyűlés Károly Róbertet ismeri el magyar királynak.
    * 1631 – A szászok elfoglalják Prágát.
    * 1704 – Vak Bottyán János ezredes hűséget esküszik II. Rákóczi Ferencnek.
    * 1717 – A száműzött II. Rákóczi Ferenc partra száll Gallipoliban (Gelibolu, Törökország).
    * 1810 – A berlini Humboldt Egyetem alapító szenátusi ülése.
    * 1846 – William Lassell felfedezi a Neptun holdját, a Tritont.
    * 1851 – Ferenc József császár és király kinevezi Albrecht főherceget Magyarország katonai és polgári kormányzójává.
    * 1865 – John Wesley Hyatt szabadalmaztatja a billiárdgolyót.
    * 1903 – Megnyitják a (régi) Erzsébet hidat Budapesten.
    * 1907 – Az MSZDP az általános titkos választójog követelésével általános sztrájkot hirdet. 200 ezer ember sztrájkol, ebből 100 ezer Budapesten és környékén. A megmozdulás "vörös csütörtök"-ként vált emlékezetéssé.
    * 1911 – Kínában a polgári forradalom megdönti az utolsó mandzsu császár, Pu-ji uralmát.
    * 1913 – Panamában üzembe helyezik a Gamboa duzzasztógátat.
    * 1932 – Magyarországon feloldják a statáriumot.
    * 1933 – Megjelenik az amerikai piacon a Dreft, a világ első szintetikus tisztítószere.
    * 1935 – Bemutatják George Gershwin "Porgy és Bess" c .operáját a Broadway-n.
    * 1936 – A budapesti Operaház újra bemutatja Bartók Béla: "A kékszakállú herceg vára" c. operáját.
    * 1939 – Szovjetunió és Litvánia kölcsönös segítségnyújtási egyezményt kötnek. A Szovjetunió átengedi Vilnát Litvániának.
    * 1944 – A Kommunisták Magyarországi Pártja és a Szociáldemokrata Párt vezetői Budapesten – illegalitásban – egységfront-megállapodást írnak alá.
    * 1961 – A Szovjetunióban befejeződik az 5500 km hosszú transzszibériai vasút villamosítása.
    * 1963 – Aláírják a atmoszférában történő nukleáris robbantás kísérletét tiltó egyezményt.
    * 1964 – Tokióban megnyitják a nyári olimpiai játékokat.
    * 1966 – Megjelenik Simon and Garfunkel "Parsley, Sage, Rosemary and Thyme" című lemeze.
    * 1970 – A Fidzsi-szigetek függetlenné válik.
    * 1976 – A 98 éves görög Dimitrion Yordanidis lefutja a marathoni távot 7 óra 33 perc alatt, így ő lesz a legidősebb ember, aki valaha végigfutotta ezt a versenyt.
    * 1979 – Panama megszerzi szuverenitását a Csatorna felett.
    * 1981 – Kairóban eltemetik a meggyilkolt Anvar Szadat elnököt.
    * 1983 – Az Izraeli Knesszet 60-53 arányban Yitzhak Shamir-t választja államfőnek.
    * 1986 – Lemond Simon Peres izraeli miniszterelnök.
    * 1987 – A Fidzsi-szigetek új államformája: köztársaság.
    * 2002 – Irodalmi Nobel-díjat kap Kertész Imre.

    Születések

    * 1424 – I. Ulászló magyar király, III. Ulászló néven lengyel király († 1444, a várnai csatában)
    * 1684 – Antoine Watteau, francia festőművész († 1721)
    * 1731 – Henry Cavendish, angol fizikus, kémikus († 1810)
    * 1809 – Flór Ferenc, az 1848-as szabadságharcban a honvédorvosi kar vezetője, a „legmagyarabb magyar orvos” († 1871)
    * 1812 – Garay János költő, szerkesztő († 1853)
    * 1813 – Giuseppe Verdi, olasz zeneszerző († 1901)
    * 1858 – Prohászka Ottokár püspök, író, akadémikus († 1927)
    * 1861 – Fridtjof Nansen, norvég sarkkutató, a "Fram" hajó parancsnoka (* 1930)
    * 1881 – Kittenberger Kálmán vadász, Afrika-kutató, útirajzíró († 1958
    * 1892 – Zsirai Miklós, Kossuth-díjas nyelvész († 1955)
    * 1892 – Ivo Andric, Nobel-díjas jugoszláv regényíró, a "Híd a Drinán" szerzője († 1975)
    * 1895 – Lin Yutang, kínai író, művei és klasszikus kínai szövegfordításai tették népszerűvé Nyugaton († 1976)
    * 1903 – Károly belga herceg, I. Albert király fia, 1944-1950 között Belgium régense († 1983)
    * 1913 – Claude Simon, Nobel-díjas francia író († 2005)
    * 1917 – Thelonious Monk, amerikai jazz-zongorista és -zeneszerző († 1982)
    * 1923 – Sándor Judit, mezzoszoprán operaénekesnő
    * 1924 – James Clavell, ausztrál származású író, a "Tajpan", "Sógun" szerzője († 1994)
    * 1934 – Hervay Gizella költő († 1982)
    * 1930 – Harold Pinter, Nobel-díjas angol író
    * 1938 – Szilágyi István, romániai magyar író
    * 1945 – Monori Lili színésznő
    * 1963 – Kiss Ottó költő, író
    * 1966 – Tony Adams, angol landarúgó

    Halálozások

    * 1837 – Charles Fourier, francia társadalomfilozófus, az utópista szocializmus képviselője (* 1772)
    * 1849 – Csány László, politikus, az Országos Honvédelmi Bizottmány minisztere, Erdély kormánybiztosa, az 1848–49-es szabadságharc vértanúja (* 1790)
    * 1872 – William H. Seward, politikus, az USA külügyminisztere (* 1801)
    * 1913 – Adolphus Busch, Amerika legnagyobb sörbárója, a Budweiser gyártója. (* 1839)
    * 1927 – Stromfeld Aurél katonatiszt, vezérkari főnök (* 1878
    * 1963 – Edith Piaf, francia sanzonénekesnő (Grasse-ban halt meg, Párizsba szállították) (* 1915)
    * 1985 – Yul Brynner (eredeti neve Taidje Khan), Szahalini születésű Oscar-díjas amerikai színész (* 1920)
    * 1985 – Orson Welles amerikai filmrendező, színművész (* 1915)
    * 2000 – Farkas Ferenc zeneszerző (* 1905)
    * 2004 – Christopher Reeve amerikai színész, "Superman" alakítója (* 1952)

    Nemzeti ünnepek, emléknapok, világnapok

    * A lelki egészség világnapja (1994 óta)
    * A látás világnapja
    * Tajvan – a felkelés évfordulója
    * A Fidzsi-szigetek függetlenségi napja

    Népszokás

    A háziasszonyok ma nyírfaágat tesznek a kotlós fészkébe, hogy ha kikelnek a csibék, el ne pusztuljanak.


    Hervay Gizella

    1934. október 14–1982. július 2.

    [​IMG]

    Még köztünk lehetne, köszönthetnénk őt, örülhetnénk újabb verseskönyvének, s már több mint két évtizede halott. Nem volt életrevaló, mondanák sokan, de pontosabb lenne az, hogy az élet nem volt számára való, nem volt emberléptékű az a sors, amelyet élnie kellett. S ha az adott életet egy idő után el is vetette magától, az bizonyos, hogy költészetre való ember volt. Poeta natus akkor is, ha ezt mindmáig kevesen tudják róla.
    Hervay Gizella ugyan Makón született, de élete nagyobb részét Romániában töltötte, ott végezte iskoláit, egyetemeit, ott lett tanár, újságíró, s a nemzedékében már akkor kiemelkedőnek bizonyuló Szilágyi Domokos első felesége. Életének egyre súlyosbodó gondjain próbált azzal segíteni, hogy 1976-ban Budapestre költözött. Tudjuk, hogy sem az elhatározás, sem annak megvalósítása nem volt könnyű dolog. Magánéletében azonban itt sem tudott magára találni. Ebben döntő szerepe volt annak, hogy hamarosan öngyilkos lett Szilágyi Domokos, majd néhány hónap múlva a bukaresti földrengés áldozatává vált közös fiúgyermekük. Ennyi személyes tragédiát ideig-óráig is csak úgy lehetett elviselni, hogy verssé formálta azokat az élni akarás, ám ez is csak átmeneti megoldásnak mutatkozhatott. Az öngyilkosság végzetesen teljessé tette ennek a közép-európai családnak a XX. századi tragédiáját a „békés egymás mellett élés” korszakában.
    Pedig az indulás mást ígért. A hatvanas évek elején új nemzedék lépett színre a romániai magyar irodalomban, az első Forrás-nemzedék. Új színt, új hangot hoztak, s az az évtized viszonylag szabadabb légkörével megengedte még a reményt: lehetséges az adott társadalmi forma egészségesebb, emberszabásúbb építése. Ebben a hitben kellett meglehetősen hamar és drasztikusan csalatkoznia e nemzedék tagjainak, s a művészek, az értelmiségiek ezt különös érzékenységgel élték meg. A művészet kegyetlen mesterség, s a pokoljárás kínjai nem egy esetben – mint egykor József Attilánál, ez esetben Szilágyi Domokosnál és Hervay Gizellánál – tönkretették az embert, s ennek árán jöhetett létre jelentős költészet.

    Hervay Gizella lírájának tragikuma három forrásból származik. Időben is legelőbb a női sors számtalan megoldatlan s alighanem megoldhatatlannak is mutatkozó gondja komorította el költői világát. Mindezt táplálta az is, hogy nem jóléti társadalomban élt, s tovább mélyítette az, hogy e társadalom antidemokratikus is volt, „Kelet-Európa szegén” lógott, a szegénység, a kifosztottság és a nemzetiségi megalázottság jelképes lódenkabátjaként. Erdélyből áttelepülve virtuálisan Közép-Európában érezhette volna magát a költő, nyilván voltak is ilyen reményei, ám ezek nem válhattak valóra. Jött a harmadik nagy baj, a már széthullott család pusztulása: egy nagy költő végelszámolása, s az új nemzedék, az utód, a reménység elhullása. Megpróbálta még ezt a terhet is elviselni, ezt maradandóan tanúsítják ekkori költeményei, de az ember végül is feladta a harcot. A hetvenes évek költői világa Pilinszky szög-magányát, kifosztottságélményét idézi emlékezetünkbe, annak újabb és történelmileg lokalizáltabb változatát teremtette meg Hervay Gizella. Minden magyarázatnál pontosabban fejezi ki léthelyzetét az a verse, amely már posztumusz megjelenő utolsó könyvének a zárásaként volt olvasható, végrendeletszerűen, sírfeliratként:

    MÉG EGY HIÁNY A SZÁMADÁSHOZ
    AZ VOLTAM AKI NEM LEHETTEM
    NINCS FELMENTÉS NINCS HALADÉK
    ELÁRVULTAM ÚGY SZERETTEM

    ELŐBB A SZAMOS AZTÁN A MAROS MÚLIK EL
    TORKOMBA FULLAD A DUNA IS
    KITERÍTHETŐ TÁJ
    TÖBBESSZÁMBAN PUSZTOLOK EL

    SE EMBER SE ASSZONY CSAK VÁDIRAT
    ALULTÁPLÁLT VENDÉGMUNKÁS
    ÉRVÉNYTELEN ÉRVELÉSSEL
    SZÜKSÉGHAZÁBAN SZÜKSÉGHALOTT

    ITT FEKSZEM
    SÓ A SZÁMON
    MÁR CSAK A HALLGATÁS JÖHET
    HARMADIK HONFOGLALÁSOM


    Aki így, ilyen pontosan, ilyen félelmetes érvényességgel tudott fogalmazni, az örökre beírta magát a magyar költészet sok évszázados történetébe.

    Vasy Géza

    Hervay Gizella: Nosztalgia

    Egy nap hazamegyünk fapados vonaton,
    nem viszünk mást, csak a régi szavakat,
    majd rajzolunk az ablakra és énekelünk
    és visszaköszön mindenki, aki leszáll;
    egy nap hazamegyünk, senki sem néz ránk,
    csak tudják: ott vagyunk,
    nem kell szégyellnem a kezem,
    hogy kifordítva ölembe hull;
    egy nap hazamegyünk,
    hazavisz mindenkit a fájdalom,
    szemek alatt a karikák szembeköszönnek,
    torkunkban az ismerős víz íze;
    egy nap hazamegyünk, két maroknyi szóval,
    és egy krumpliföldön előrebukunk.


    [​IMG]
     
  9. Verzarka

    Verzarka Állandó Tag

    A mai nap eseményei okt. 11

    2006. október 11. az év 284. (szökőévekben 285.) napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 81 nap van hátra.

    Névnapok: Brigitta, Birgit, Brúnó, Celina, Cettina, Csák, Galina, Germán, Hont, Lajos, Mária, Pintyőke, Placida, Platina, Sándor, Szelina, Szendike, Tasziló, Tódor, Zelina, Zina, Zinaida, Zinajda


    Események

    * 1492 – Kolumbusz Kristóf az Atlanti-óceánon hajózva szárazföldet vesz észre, amelyről úgy hiszi, az Japán. Valójában a Bahamák partjait látja.
    * 1619 – Bethlen Gábor 10 ezer lovast indít a cseh-morva szövetséges csapatok megsegítésére.
    * 1648 – II. Rákóczi György elfoglalja trónját, mint Erdély fejedelme.
    * 1658 – A török nagyvezír utasítására az erdélyi rendek Barcsai Ákost választják II. Rákóczi György fejedelem helyére.
    * 1663 – Zrínyi Péter gróf Károlyváros közelében megveri az Új-Zrínyivár elfoglalására küldött török csapatokat.
    * 1737 – A császári sereg feladja Nist.
    * 1811 – Vízre bocsátják az első gőzhajtású kompot, a Julianná-t. Útja New Yorkból Hobokenbe és vissza vezet.
    * 1867 – Megalakul a Temesvári Általános Munkásegylet.
    * 1878 – I. Ferenc József király ismét Tisza Kálmánt nevezi ki magyar miniszterelnökké.
    * 1881 – David Henderson Houston feltalálja a tekercses filmes fényképezőgépet.
    * 1886 – Thomas A. Edison 19 évesen szabadalmaztatja első találmányát, a szavazatok számlálására tervezett elektromos készüléket, de a Kongresszus nem vásárolja meg az ötletet.
    * 1887 – A. Miles feltalálja a liftet.
    * 1907 – Megnyílik Budapesten az Andrássy úton a Modern Színpad
    * 1931 – Létrejön Németországban a szélsőjobboldal koalíciója, a harzburgi front, a náci párt (NSDAP), a Német Nemzeti Néppárt és a Stahlhelm (Acélsisak) nevű nacionalista frontharcos szervezet társulásából.
    * 1932 – Gömbös Gyula miniszterelnök beterjeszti kormánya programját. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt képviselői tiltakoznak a program munkásmozgalom-ellenes éle ellen, s követelik az általános titkos választójogot.
    * 1934 – A pécsi bányászok sztrákja: A tárnákban csaknem 1000 bányász kezd éhségsztrájkba.
    * 1944 – A 2. Ukrán Front egységei bevonulnak Szegedre, a 3. Ukrán Front Kolozsvárra.
    * 1944 – Horthy kormányzó megbízottai Moszkvában aláírják az előzetes fegyverszüneti megállapodást, melynek értelmében Magyarország köteles kiüríteni minden 1937. december 31-e után szerzett területet és azonnal hadat üzenni Németországnak.
    * 1945 – A kínai polgárháború kezdete (Csang Kaj-Shek és Mao Ce-Tung erői között).
    * 1958 – Megalapítják a Balázs Béla-díjat.
    * 1960 – Aretha Franklin életében először lép szinpadra, a New York-i Village Vanguardban. Blues és pop-standardokat énekel.
    * 1962 – XXIII. János pápa megnyitja a II. vatikáni zsinatot, a katolikus egyház 21. egyetemes zsinatát.
    * 1965 – Megjelenik Beatles "Roll Over Beethoven" c. lemezes.
    * 1971 – Panama az Amerikai Egyesült Államoktól hivatalosan kéri a csatornaövezet visszaadását.
    * 1972 – Nagy börtönlázadás Washingtonban.
    * 1986 – Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov találkozója Reykjavíkban.
    * 1990 – Irodalmi Nobel-díjat kap Octavio Paz.
    * 1992 – Eduard Sevardnadze lesz Grúzia új elnöke.
    * 1998 – Az Őrség és a Vendvidék együttes területét az osztrákok, szlovénok és magyarok egy közös Őrség–Raab–Gorickó Naturparkká [1] nyilvánítják. A terület központjává Őriszentpétert teszik.

    Születések

    * 1864 – Kerpely Kálmán botanikus, növénynemesítő († 1940)
    * 1884 – Friedrich Bergius, Nobel-díjas német kémikus (barnaszénből állított elő benzint) († 1949)
    * 1885 – Haar Alfréd, magyar matematikus, egyetemi tanár († 1933)
    * 1885 – François Mauriac, Irodalmi Nobel-díjas francia író († 1970)
    * 1923 – Borsa Gedeon irodalomtörténész, bibliográfus († 1970)
    * 1935 – Roy Scheider, amerikai színész
    * 1948 – Kepes András, újságíró
    * 1961 – Amr Diab, egyiptomi arab popénekes
    * 1962 – Szőke András, filmrendező
    * 1972 – Óváry Eszter többszörös magyar bajnok tornásznő, az atlantai olimpián 9. helyezést szerzett válogatott tagja.

    Halálozások

    * 1424 – Zsizska János (Jan Žižka), cseh huszita hadvezér (* 1360)
    * 1648 – I. Rákóczi György, erdélyi fejedelem (* 1593)
    * 1856 – Guyon Richárd, honvéd tábornok (* 1813)
    * 1889 – James Prescott Joule, angol fizikus (* 1818
    * 1896 – Anton Bruckner, osztrák zeneszerző (* 1824)
    * 1934 – Kövesligethy Radó, geofizikus, csillagász, az MTA tagja (* 1862)
    * 1963 – Jean Cocteau, francia költő, drámaíró, filmrendező (* 1889)
    * 1963 – Országh Tivadar hegedűművész, zeneszerző, pedagógus (* 1901)
    * 1979 – Andrej Andrejevics Markov (ifj.), szovjet-orosz matematikus, id. A.A.Markov fia (* 1903)
    * 1986 – Fényes Szabolcs, zeneszerző, színiigazgató (* 1912)
    * 1987 – Szalay Sándor, fizikus, a magyar magfizikai kutatás megalapítója (* 1909)
    * 1993 – Lőrincze Lajos professzor, nyelvész (* 1915)
     
  10. Verzarka

    Verzarka Állandó Tag

    A mai nap eseményei X. 12

    2006. október 12. az év 285. (szökőévekben 286.) napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 80 nap van hátra.

    Névnapok: Miksa, Edvin, Edvina, Maximilián, Misa, Pilár, Rezső, Szeráf, Szerafin, Szerafina, Tirzusz


    Események

    * 1492 – Kolumbusz Kristóf kiköt a Bahama-szigeteken, a mai San Salvadoron: "felfedezi Amerikát".
    * 1928 – Először használnak vastüdőt egy bostoni gyermekkórházban.
    * 1936 – Darányi Kálmán miniszterelnök alakít kormányt.
    * 1968 – Megkezdődnek a 19. nyári olimpiai játékok Mexikóvárosban.
    * 1684 – Lotharingiai Károly és Sobieski János lengyel király Párkánynál győzelmet aratnak a török haderő felett.
    * 1726 – Poroszország elismeri a Pragmatica Sanctiót.
    * 1810 – Az első "Oktoberfest" Bajorországban, a bajor királyság invitálja a münchen polgárait Ludwig koronaherceg és Therese von Sachsen-Hildburghausen esküvői ceremóniájára.
    * 1872 – I. Ferenc József király szentesíti a kolozsvári egyetem felállításáról szóló törvényt.
    * 1877 – Budapesten átadják a déli vasúti összekötő hidat.
    * 1902 – Leleplezik Fadrusz János Mátyás király-szobrát a kolozsvári főtéren.
    * 1902 – A magyar labdarúgó válogatott lejátssza első hivatalos mérkőzését Bécsben, mely a "sógorok" 5:0-ás győzelmével végződik. A magyar csapat balösszekötője Hajós Alfréd, a kétszeres olimpiai bajnok úszó.
    * 1918 – Ausztriát független köztársasággá kiáltják ki.
    * 1927 – Sztálin lesz az első számú vezetője Szovjetuniónak, miután Leon Trockijt eltávolítják a Kommunista Pártból.
    * 1930 – Megalakul a Független Kisgazdapárt, vezetője: Szijj Bálint.
    * 1933 – Megnyílik az Alcatraz, mint szövetségi börtön.
    * 1938 – Elkezdik vetíteni az "Óz, a Csodák Csodája" c. filmet.
    * 1965 – George Harrison először használ szitárt beat-zenében, a dal címe "Norwegian Wood".
    * 1968 – Megalakul a The Jimi Hendrix Experience együttes.
    * 1970 – Bemutatják a Broadway-on az Andrew Lloyd Webber és Tim Rice művét, a "Jézus Krisztus Szupersztár" c. musicalt.
    * 1974 – Jasszer Arafat látogatása Magyarországon.
    * 1975 – A Magyar Nemzeti Galéria megnyitása.
    * 1982 – Jurij Andropovot választják meg az elhunyt Leonyid Brezsnyev utódjának az SZKP főtitkári tisztségébe.
    * 1986 – Reykjavíkban Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov leszerelési megbeszélései konkrét eredmény nélkül záródnak.
    * 1988 – Izrael és Kína kereskedelmi egyezményt köt, valamint aláírja a diplomáciai kapcsolatot helyreállító tervet
    * 2003 – Michael Schumacher hatodik Forma-1-es győzelme, mely csúcsot jelent a rendezvény történetében.

    Születések

    * 1803 – Alexander Turney Stewart, az első amerikai nagyáruház létrehozója.(† 1876)
    * 1842 – Robert Gillespie Reid, skót vasúti vállalkozó († 1908
    * 1872 – Ralph Vaughan Williams, angol zeneszerző († 1958
    * 1882 – Gulácsy Lajos, festőművész († 1932)
    * 1902 – Relle Gabriella operaénekesnő († 1975)
    * 1913 – Hajduska István író
    * 1928 – Jerzy Semkow karmester
    * 1929 – Grace Kelly színésznő és Monacoi hercegnő († 1982)
    * 1933 – Déry Gabriella operaénekesnő
    * 1935 – Luciano Pavarotti, olasz operaénekes, tenor
    * 1937 – Berkes Balázs nagybőgős, zenetanár
    * 1942 – Dózsa László színész
    * 1949 – Ilich Ramírez Sánchez (ismert nevén "Carlos, a Sakál"), venezuelai születésű nemzetközi terrorista
    * 1953 – Parti Nagy Lajos író, költő
    * 1961 – Nadia Comaneci román tornásznő
    * 1974 – Zádory Édua Amarilla, hegedűművész

    Halálozások

    * 1504 – Corvin János, horvát-szlavón bán, I. Mátyás király természetes fia (* 1473)
    * 1859 – Robert Stephenson angol építőmérnök, (George Stephenson fia), mozdony- és vasútgép-gyártó vállalkozó, hídépítő (* 1803)
    * 1870 – Robert E. Lee, amerikai tábornok, az amerikai polgárháborúban a Konföderációs haderő parancsnoka (* 1807).
    * 1902 – Adler Mór festő (* 1860)
    * 1924 – Anatole France, Nobel-díjas francia író (* 1844)
    * 1931 – Klebelsberg Kunó, kultúr- és tudománypolitikus, a Magyar Királyság kultuszminisztere (* 1875)
    * 1971 – Gene Vincent, a rock and roll egyik meghatározó alakja (Be-Bop-a-Lula)(* 1935)
    * 1979 – Marton Endre, rendező, színigazgató (* 1917)
    * 1997 – John Denver énekes (* 1943)
    * 2002 – Ray Conniff, zenekarvezető (* 1916)
    * 2005 – Eörsi István, Kossuth- és József Attila-díjas író, költő, műfordító, újságíró (* 1931)


    Nemzeti ünnepek, emléknapok, világnapok


    * Spanyolország nemzeti ünnepe.
    * Amerikai Egyesült Államok: Kolumbusz-nap (1492), Amerika felfedezésének napja.
    * Uruguay, Venezuela, Chile, Paraguay, Mexikó, Argentína, Costa Rica: Amerika felfedezésének napja.
    * Az Egyenlítői Guinea függetlenségének napja (National Day – 1968.




    Parti Nagy Lajos (Szekszárd, 1953. október 12.) költő, drámaíró, író, szerkesztő, kritikus.

    . Gyermekkorát Tolnán, Kaposvárott és Székesfehérvárott töltötte, ahol 1972-ben tett érettségi vizsgát, majd a pécsi Tanárképző Főiskola halgatójaként szerzett magyar-történelem szakos diplomát 1977-ben. Ezt követően két évig (1977–1979) a Baranya megyei könyvtár munkatársaként dolgozott, 1979 és 1986 között a pécsi Jelenkor című folyóirat egyik szerkesztője volt. A 80-as években mint a JAK-füzetek (hivatalos nevén: József Attila Kör Irodalmi Egyesület) szerkesztőbizottsági tagja tevékenykedett. 1986-tól Budapesten él, azóta szabadfoglalkozású. 1987-ben Móricz-ösztöndíjban részesült. 1987–1988-ban a Magyar Írószövetség egyik titkára, 1991–1993-ban a Magyar Napló versrovatnak szerkesztője volt.

    Versei először 1971-ben jelentek meg a Jelenkorban.

    [​IMG]


    Parti Nagy Lajos
    Nyár, némafilm

    Ma bolyhos csönd a nyár, keringő vattazápor,
    válik a nyár, fehér bohóc a cirkuszától,
    a cintányér, a dob, a síp, a kasztanyét
    cihát lobogtat érte, pár dunyha tollpihét,
    meleg szél szórja szét prüszkölve és kacagva,
    vedlik a nyár, az ágynak, asztalnak is vacak fa,
    bár kormos és vörös szemed az éjszakától,
    s nem látod tán e boldog, fehér erdőt a fától,
    szeretnek, mind szeretnek, hajlong a kába rost,
    majd fognak és kifőznek, irkába papirost.
    Vedlik a nyár, szívem, lenyergelt vattapóni,
    na bumm sztarára bumm, hát nem fogsz folytatódni,
    pofozgatsz, mint a szél, cihát és tollbabát,
    na bumm sztarára bumm, nyitsz ugróiskolát,
    kis ródlizó anyák, kis kölykök szája kapkod,
    mi hát a fulladásod e sürgő vattahadhoz?
    Az ugrabugra hóhoz egynyári némafilmen,
    mind elmegyünk, na bumm, ma épp te mégy el innen,
    hol forrón és puhán kering a vattazápor,
    s válik a nyár, fehér bohóc a cirkuszától.



     
  11. platon

    platon Állandó Tag

    Kitüntetés

    Sólyom László köztársasági elnök Kossuth-díjat adományozott a 85 éves Jancsó Miklós filmrendezőnek a Sándor-palota Tükörtermében csütörtökön.
     
  12. Verzarka

    Verzarka Állandó Tag

    A mai nap történt X. 13

    2006. október 13. az év 286. (szökőévekben 287.) napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 79 nap van hátra.

    Névnapok:
    Ede, Kálmán, Ében, Edgár, Eduárd, Edvárd, Edvarda, Fatima (keresztnév)Fatima, Fatime, Jagelló, Jakab, Jákó, Jákob, Jakus, Káleb, Romulusz, Teofil

    Események

    * 1307 – IV. (Szép) Fülöp francia király a templomos lovagrend elleni per során a rend 2000 tagját letartóztatja, perbe fogja, javaikat elkoboztatja.
    * 1399 – IV.Henrik angol király megkoronázása.
    * 1479 – A kenyérmezei csatában Báthory István országbíró, erdélyi vajda és Kinizsi Pál temesi ispán seregei szétverik a Dél-Erdélyben pusztító török haderőt.
    * 1505 – Rákosmezőn országgyűlés kezdődik.
    * 1670 – A király Forgách Ádám grófot nevezi ki országbíróvá.
    * 1848 – Törökbecsénél (Torontál vármegye) Damjanich János őrnagy csapatai győzelmet arat a szerb fölkelőkkel szemben.
    * 1860 – Bostonban egy ballonról elkészítik az első légi felvételt.
    * 1925 – Magyarország és Franciaország kereskedelmi egyezményt kötnek a legnagyobb kedvezmény elve alapján.
    * 1937 – Megtartják az első riasztási és elsötétítési légvédelmi gyakorlatot Budapesten és környékén.
    * 1940 – A Nemzeti Parasztpárt lapjának, a Szabad Szó-nak vezetését Bajcsy-Zsilinszky Endre veszi át.
    * 1943 – III. Viktor Emánuel király leváltja Mussolinit. Az új olasz miniszterelnök, Badoglio feloszlatja a fasiszta pártot, fegyverszüneti tárgyalásokat kezd a szövetségesekkel, és e napon hadat üzen Németországnak.
    * 1944 – A magyar kormány felhatalmazza városi tanácsokat, hogy fűtés nélküli napokat rendeljenek el.
    * 1944 - A KDNP megalakulása.
    * 1944 – Brit-amerikai légitámadások a székesfehérvári, a pápai és a bánhidai vasúti pályaudvarok ellen.
    * 1946 – Franciaországban elfogadják az átdolgozott alkotmányt, létrejön a IV. Köztársaság.
    * 1953 – Samuel Bagno szabadalmaztatja az betörés elleni ultrahangos riasztót.
    * 1964 – Az SZKP Központi Bizottsága leváltja tisztségeiről Nyikita Szergejevics Hruscsovot.
    * 1965 – A londoni Pye stúdióban felveszik a The Who együttes "My Generation" c. lemezét.
    * 1967 – A Mikroszkóp Színpad megnyitása.
    * 1969 – Az egymást követve útnak indított szovjet űrhajók, a Szojuz-6, -7 és -8 találkoznak, és kötelékrepülést hajtanak végre a világűrben.
    * 1970 – Angela Davist letartóztatják New Yorkban.
    * 1970 – Janis Joplin hamvait, az énekesnő végrendeletének megfelelően szétszórják a Csendes-óceán hullámaiba.
    * 1972 – Az Andokban lezuhan egy repülőgép, fedélzetén egy rögbi csapattal, útban egy nemzetközi mérkőzésre Santiago de Chilébe. Felkutatásuk csak december 20-án sikerül. Az életben maradottak, túlélésük érdekében halott társaik húsát ették. (Az esetről játékfilm is készült: "Életben maradtak" címmel).
    * 1976 – Első alkalommal látják meg elektronmikroszkópon át az "Ebola" vírust.
    * 1977 – Mogadishu-i repülőtéren a német GSG 9 terrorellenes kommandó sikeres rajtaütéssel kiszabadítja Lufthansa "Landshut" nevű, eltérített repülőgépének utasait. A gépeltérítők (palesztin terroristák) többsége életét vesti a harcban. A terrorakció célja a német RAF (Vörös Hadsereg Frakció) emberrablási és zsarolási akciójának támogatása volt (Hanns-Martin Schleyer-ügy).
    * 1981 – Hoszni Mubarak megnyeri az elnökválasztást Egyiptomban.
    * 1987 – Az USA először vet be delfineket háborús célokra, a Perzsa-öbölben.
    * 1987 – Costa Rica elnöke, Oscar Arias kapja meg a Béke Nobel-díjat.
    * 1989 – A Parlamentben az SZDSZ átadja azt a 67 ezer aláírást, amely népszavazás kiírását szorgalmazza egyebek között az elnökválasztás kérdésében.
    * 1991 – Konrád György írót Frankfurtban kitüntetik a Német Könyvkereskedők Béke-díjával, mely az egyik legnagyobb elismerés a kulturális életben.

    Születések

    * 1474 – Mariotto Albertinelli, itáliai festő († 1515)
    * 1676 – II. Apafi Mihály erdélyi fejedelem († 1713)
    * 1872 – Glatz Oszkár festő († 1958
    * 1881 – Csathó Kálmán író, rendező († 1964)
    * 1887 – Jozef Tiso, szlovák pap, politikus († 1947)
    * 1905 – Kemény Egon zeneszerző († 1969)
    * 1907 – Dayka Margit színésznő († 1986)
    * 1921 – Yves Montand (er. Ivo Livi), olasz származású francia színész, énekes, előadóművész († 1991)
    * 1922 – Schweitzer József főrabbi
    * 1925 – Margaret Thatcher, Nagy-Britannia miniszterelnöke
    * 1927 – Gulyás János író († 1990)
    * 1934 – Nana Mouskouri görög énekes.
    * 1936 – Christine Nöstlinger osztrák író
    * 1941 – Paul Simon amerikai énekes, zenész („Simon and Garfunkel”)
    * 1942 – Pamela Tiffin amerikai színésznő
    * 1944 – Robert Lamm amerikai billentyűs, énekes, a „Chicago” zenekarból
    * 1946 – Kisházy Beatrix asztaliteniszező, edző, több mint 200-szoros válogatott, 21-szeres bajnok
    * 1947 – Mary Zsuzsi előadóművész, énekesnő
    * 1954 – Mordechai Vanunu, marokkói zsidó származású nukláris mérnök, az izraeli atomfegyverkezés leleplezője
    * 1959 – Marie Osmond amerikai énekesnő, színésznő
    * 1969 – Nancy Kerrigan amerikai műkorcsolyázó
    * 1971 – Sacha Baron Cohen brit komikus

    Halálozások

    * 54 – Claudius római császár, miután negyedik felesége, Agrippina gombával megmérgezte. (* Kr. e. 10)
    * 1815 – Joachim Murat, Nápoly királya, Bonaparte Napóleon sógora. A Nápoly melletti Pizzóban golyó általi halálra ítélték és kivégezték)(* 1808
    * 1822 – Antonio Canova, olasz szobrászművész (* 1757)
    * 1882 – Joseph Arthur de Gobineau francia író, a fajelmélet híve (* 1816)
    * 1904 – Lotz Károly, magyar festőművész (* 1833)
    * 1971 – Kemény János, erdélyi magyar író (* 1903)
    * 1990 – Le Duc Tho, Nobel-békedíjas vietnami politikus.(* 1911)
    * 1996 – Pavel Alekszandrovics Szolovjov szovjet repülőmérnök (* 1917)
    * 1997 – Balázs József író, filmdramaturg (* 1944)
    * 2005 – Eörsi István, Kossuth- és József Attila-díjas író, műfordító, újságíró (* 1931)

    Nemzeti ünnepek, emléknapok, világnapok

    * Mikszáth-nap Horpácson (Nógrád megye).




    "Egy írót kitüntetni nem lehet sem diadalkapuval,
    sem koszorúkkal, úgy mint azzal, ha ôt mûveiben megismerik:

    ez a legnagyobb jutalma."

    Mikszáth Kálmán




    [​IMG]







    Horpács, Mikszáth Kálmán Emlékmúzeum - ki itt belép egy Mikszáth portré fogadja. A festmény Záhonyi Nagy Mihály fényképészhűséggel készült munkája, művészileg nem kiemelkedő, de az egyik legkifejezőbb Mikszáth ábrázolás, hiszen azt az emberi arcot jeleníti meg, amely a Mikszáth név hallatán elsőre felidéződik mindannyiunkban.



    Egy tekintélyes méretű karosszékben idős, testes ember ül, merengve, kezében az elmaradhatatlan gondolatserkentő, az égő szivar. Egyszerű szabású mellényes sötét öltönyt visel, fekete nyakkendője alatt kicsit hanyagul álló inggallérja egész testtartását, életszemléletét is jellemzi. Legjobban az arckifejezése ragad meg, bajsza alatt a majdnem kesernyés mosolyba húzódó szája, és a tekintete, félig lehunyt szemmel, kicsit hunyorgóan néz a világra, de lehet hogy ennél is fontosabbra, a belső történésekre figyel.

    Mikszáth Kálmán több mint 150 évvel ezelőtt, 1847. január 16-án született egy Nógrád megyei kis faluban, Szklabonyán, és 1910. május 28-án halt meg az ország fővárosában, Budapesten. Életpályája a magyar történelem két tragikus pólusa közé feszül.

    Az 1848-as forradalom majd szabadságharc eseményei a gyermek és ifjú történelmi legendakincsének részeivé nemesedtek; utolsó éveiben az idős író pedig már egy megroppanó, háborúval terhes világ előjeleit érzékelhette. Felnőttként, alkotó emberként az 1880-as, 90-es évtizedekben teljesedett ki életpályája, az ő időszaka ez. Mikszáth maga a magyar századvég.

    Életműve nemcsak elválaszthatatlanul összekapcsolódik azzal a korszakkal, amelyben létrejött, de mi több, meghatározóan alakította is, úgyszólván Mikszáth a magyar századvéget saját arculatára formálta, és hagyományozta ránk műveiben. Erre a gondolatra épül fel a Mikszáth Kálmán Emlékmúzeum állandó irodalomtörténeti kiállítása, amelynek címe mindössze annyi: MIKSZÁTH.

    Mielőtt bejárnánk a múzeum termeit, jogosan feltehetjük a kérdést: Miért pont Horpács, miért itt?

    A mikszáthi életút első állomása, a szülőhely, Szklabonya, nem messzire innen, de Trianon óta a határ másik oldalán, Szlovákiában található. Balassagyarmat - az ifjúkori pályakezdés helyszíne, sikertelen közéleti próbálkozásokkal, személyes kudarcokkal, keserű tapasztalatokkal, és persze lényeges írói élményekkel - rövid idő után (1871-73) útra bocsátotta kezdő íróját, hogy aztán az ünnepelt művészt (1909-10) nagy tisztelettel fogadja. Szegeden, a számára oly kedves és sok lehetőséget kínáló városban (1878-80) is nagyon rövid ideig tartózkodott. Budapesten, írói munkájához kötődő lakhelyén, közéleti épületek, házak, utcák őrizhetik emlékét, de melyikben is állhatna önálló múzeuma?

    [​IMG]



    Horpácsot mutassák be Mikszáth Kálmán szavai:
    - Szóval pompás kis falu ez, a drégelyi várrom alatt. Szondy két apródja az én rétemen kergette a lepkéket s az én cserebogaraim őseiből csinálta a malmocskákat. Egy völgykatlanban van elbújva az egész falucska, eltakarva a világtól hatalmas hegyek rámája által. Vasút nem vezet ide, még országos vagy más megyei út sem, postája nincs, telegráfja még kevésbé, a dűlő-utakat is a gyep és laboda veri fel.
    [​IMG]



    Horpács az író választott nógrádi otthona volt. 1904-ben vásárolta meg a 420 holdas birtokot. A földszintes öreg kúria mellé 1906-ban helyi építőmesterekkel új kastélyt építtetett. Az épület homlokzati falán - a klasszicizáló korinthoszi oszlopokon nyugvó timpanon alatt - a Jókai Mór dombormű nem pusztán arra a tanítványi megbecsülésre utal, amit Mikszáth szeretett elődje iránt érzett, de arra a tényre is, hogy az építkezést az író a Jókai Mór élete és kora című monografikus jellegű életrajzi munkájának tiszteletdíjából fedezte.

    A horpácsi Mikszáth-fundus és a kastély sem kerülhette el a történelem fordulóit, 1950-ben államosították, a leszármazottakat kitelepítették, de - minden bizonnyal Mikszáth hírnevének köszönhetően - megőrizhette irodalmi kegyhely jellegét. 1954 óta tölt be múzeumi funkciót, ma Magyarország egyetlen Mikszáth emlékmúzeuma.

    Horpács Mikszáthnak valóságos menedék volt. Az idős, egyre súlyosodó betegséggel küszködő ember nyugalomra vágyott, visszatalált atyafiai közé, hajdanvolt gyermekkora meghitten ismerős hangulataihoz, sőt elmenekülhetett a világvárossá dagadó Budapest számára mindjobban idegenné váló környezetéből.
     
  13. Verzarka

    Verzarka Állandó Tag

    A mai nap történt okt. 14.

    2006 október 14. az év 287. (szökőévekben 288.) napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 78 nap van hátra.

    Névnapok: Ilona, Alán, Alen, Beatrix, Bocsárd, Buzád, Buzát, Celesztina, Dominik, Domokos, Domonkos, Domos, Hella, Ilma, Krizanta, Lívia, Liviána, Livianna, Trixi

    Események

    * 1066 - Hódító Vilmos herceg győz a hastings-i csatában, Anglia normann meghódítása során.
    * 1235 - Róbert esztergomi érsek Székesfehérváron magyar királlyá koronázza Béla királyfit, IV. Béla néven.
    * 1469 - Kasztília és León trónörökösnője, Izabella házasságot köt Ferdinánddal, Aragónia trónörökösével. Ők lesznek a későbbi "Katolikus Királyok", a Reconquista kiteljesítői.
    * 1604 - Bocskai István erdélyi fejedelem győzelmet arat Álmosd és Diószeg között a császári seregek fölött.

    * 1806 - Az I. Napóleon császár vezette francia csapatok Jéna és Auerstadt mellett megsemmisítő vereséget mértek a porosz-szász seregre.
    * 1809 - I. Ferenc magyar király, osztrák császár Tatán aláírja a napóleoni háborúkat lezáró schönbrunni békeszerződést.
    * 1830 - Az Egyesült Holland (Németalföldi) Királyság uralkodójának, I. Vilmosnak uralma ellen a déli tartományok polgárságának vezetésével 1830. augusztus 25-én Brüsszelben kitört felkelés eredményeképpen e napon a felkelők Belgium néven új független államot kiáltanak ki.
    * 1883 - Megnyílik Szeged első állandó színháza.
    * 1889 - Szily Kálmán személyében először választ természettudóst főtitkárává a Magyar Tudományos Akadémia.
    * 1906 - Megnyílik Budapesten a Társadalomtudományok Szabadiskolája.
    * 1911 - Budapesten bejegyzik az első magyar filmvállalatot, a Hunnia Filmgyárat.

    * 1912 - Theodore Roosevelt amerikai elnök ellen merényletet követnek el Milwaukee-ban (Wisconsin), kampánya közben. Beszédét lőtt sebével is megtartja.
    * 1914 - Átadják a csepeli szikratávíró állomást.
    * 1915 - Bulgária hadat üzen Szerbiának, ezáltal csatlakozik a központi hatalmakhoz.
    * 1917 - Megnyílik a Ma című folyóirat első kiállítása, Mattis Teutsch János képeinek gyűjteményével.
    * 1918 - Genfben T. G. Masaryk elnöklete alatt megalakul a cseh emigráns kormány.
    * 1918 - Lemond Wekerle Sándor miniszterelnök kormánya.
    * 1919 - Gyülekezési tilalmat rendelnek el Budapesten.
    * 1923 - Az 1912-ben Pozsonyban alapított és ott működő Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem Magyarországra, Pécsre költözik. 1923. október 14-én nyitja meg Klebelsberg Kunó kultuszminiszter, egykori pozsonyi prorektor.

    * 1926 - Lemond Bethlen István miniszterelnök kormánya.
    * 1926 - Először jelenik meg A.A. Milne ifjúsági klasszikussá vált műve, a Micimackó.
    * 1933 - Adolf Hitler bejelenti, hogy Németország kilép a Népszövetségből.
    * 1938 - Darányi Kálmán miniszterelnök Berlinben Horthy kormányzó megbízásából tárgyal Adolf Hitler birodalmi kancellárral, Wilhelm Keitel tábornok, a fegyveres erők főparancsnoka és Erdmannsdorff budapesti német követ jelenlétében. Darányi Hitler hozzájárulását kéri Magyarország Csehszlovákia elleni katonai támadásának megindításához; felajánlja az antikomintern paktumhoz való csatlakozást, Magyarország kilépését a Népszövetségből, és tíz évre szóló gazdasági szerződést Németországgal. Hitler nem járul hozzá e katonai akcióhoz.
    * 1939 - A Royal Oak nevű brit csatahajót a Scapa Flow-öbölben elsüllyeszti az U-47 jelzésű német tengeralattjáró. Ez az első nagy siker a német tengeri háborúban Nagy-Britannia ellen.

    * 1944 - Horthy kormányzó utasítására szabadon bocsátják a politikai foglyokat, köztük Bajcsy-Zsilinszky Endre képviselőt.
    * 1944 - Brit-amerikai légitámadások az érsekújvári (ma: Nové Zámký, Szlovákia) és a komáromi vasúti pályaudvarok ellen.
    * 1962 - Egy amerikai kémrepülőgép felfedezi a szovjet atomrakéták telepítését Kubában. Megkezdődik a kubai rakétaválság.
    * 1964 - Japánban üzembe helyezik a világ első szupersebességű vasútját, a Tokaido-t.
    * 1964 - Martin Luther King Nobel-békedíjat kap.
    * 1964 - Leonyid Iljics Brezsnyev lesz az SZKP főtitkára, Nyikita Szergejevics Hruscsov megbuktatása után.
    * 1966 - Felavatják a montreali metrót.
    * 1972 - Az NSZK és Kína felveszik a diplomáciai kapcsolatokat.
    * 1981 - Hoszni Mubarak egyiptomi alelnököt elnökké választják, egy héttel az Anvar Szadat életét kioltó merénylet után.
    * 1986 - Elie Wiesel Nobel-békedíjat kap.
    * 1999 - Hivatalba lép George Robertson (Egyesült Királyság), a NATO főtitkára (2004. január 1-ig).

    Születések

    * 1783 - Palóczy László liberális reformpolitikus
    * 1827 - Gróf Zichy Mihály, festőművész, grafikus († 1906)
    * 1877 - Mihailich Győző mérnök MTA tagja, Kossuth-díjas († 1966)
    * 1890 - Dwight David Eisenhower tábornok, az USA 34. elnöke
    * 1894 - E. E. Cummings, amerikai költő († 1962)
    * 1896 - Lilian Gish, a némafilm egyik híres színésznője († 1993)
    * 1911 - Le Duc Tho, Nobel-békedíjas vietnami politikus († 1990)
    * 1914 - Ács József festőművész, műkritikus († 1990)

    * 1927 - Roger Moore angol színész
    * 1928 - Angyal István munkás 1956-os forradalom mártírja † 1958
    * 1929 - Galambos Lajos, író , dramaturg († 1986)
    * 1933 - Végh Antal író, szociográfus († 2000)
    * 1940 - Cliff Richard (eredeti nevén Harry Webb) brit énekes
    * 1942 - Nádas Péter, író , drámaíró, esszéista
    * 1945 - Ablonczy László újságíró, irodalomkritikus, színházi kritikus
    * 1946 - Justin Hayward, a Moody Blues zenekar énekese
    * 1954 - Baász Szigeti Pálma képzőművész
    * 1959 - Henn László András festőművész, grafikus

    Halálozások

    * 1944 - Erwin Rommel tábornagy öngyilkossága 1891
    * 1959 - Errol Flynn ausztrál színész(* 1909)
    * 1967 - Marcel Aymé francia író, drámaíró, novellista (* 1902)
    * 1977 - Bing Crosby amerikai énekes, színész (* 1903)
    * 1990 - Leonard Bernstein amerikai zeneszerző, karmester (* 1918
    * 1994 - Emil Gilelsz ukrán zongorista.(* 1916)

    Nemzeti ünnepek, emléknapok, világnapok

    * Szabványosítási világnap (1946 óta)
    * Jemen: októberi forradalom




    1990.okt.14. Meghal Leonard Bernstein


    [​IMG]

    New York-ban meghal Leonard Bernstein amerikai zeneszerző és karmester. Nem volt tősgyökeres amerikai: szülei Ukrajnából, Rovno környékéről vándoroltak ki az Újvilágba, ahol három gyermekük született. Az elsőszülött Leonard első zongoráját tizenegy éves korában nagynénjétől örökölte, s ettől kezdve élete összeforrt a zenével. A szerencse 1943-ban szegődött mellé, amikor 25 évesen egy véletlen folytán vezényelhette a New York-i Filharmonikus zenekart, miután a megbetegedett Bruno Walter helyett vállalta a beugrást. 1957-ben lett - első amerikaiként - a New York-i zenekar művészeti vezetője, és 12 éven át dolgozott velük. Lelkesedése, átéléssel telt karmesteri stílusa, a zene belőle áradó élvezete a nem zeneértő közönséget is ellenállhatatlanul magával ragadta.

    Mint zeneszerző is kiváló volt. A West Side Story 1957-es, hatalmas sikerű bemutatója után beírta nevét a XX. század század zenetörténetébe, ugyanakkor modern, kicsit dzsesszes hangzású komolyzenei művei szintén nagy közönségsikert arattak. Dallamaiban felhasználta a country-dalok, mexikói táncok és a néger zene elemeit. Jelentősebb művei: On the Town (1944), Brass Music (19 49), Trouble in Tahiti (opera, 1952), Candide (musical, 1956), Kaddish (kórusmű, 1963), Pennsylvania Avenue (musical, 1976). Televíziós zenei ismeretterjesztő-népszerűsítő sorozatát az egész világon sugározták. A muzsika öröme című kötete 1976-ban magyar nyelven is megjelent.

    [​IMG]

    forrás: http://forum.origo.hu/topik.jsp?id=77483&page=2

    összeálította: World
     
  14. Verzarka

    Verzarka Állandó Tag

    A mai nap történt okt. 16

    2006. október 16. az év 289. (szökőévekben 290.) napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 76 nap van hátra.

    Névnapok: Gál, Ambos, Ambró, Ambrus, Aranka, Aurélia, Auróra, Bedecs, Bedő, Gallusz, Gálos, Gellért, Gerhárd, Hédi, Hedvig, Lehel, Lél, Lelle, Margit


    Események

    * 1448 – Hunyadi János vereséget szenved Rigómezőnél.
    * 1604 – Bocskai István hajdúi élén bevonul Debrecenbe.
    * 1690 – I. Lipót német-római császár, magyar király aláírja a Diploma Leopoldinumot.
    * 1701 – Megalapítják a Yale Egyetemet.
    * 1813 – A Népek Csatájának kezdete Lipcsénél: Bonaparte Napóleon veresége a porosz-osztrák-orosz koaliciós hadseregtől.
    * 1848 – Ferdinánd császár és király Windisch-Grätz tábornagyot nevezi ki az Itálián kívüli haderők főparancsnokának, teljhatalommal ruházza fel, és utasítja a bécsi és a magyar forradalom leverésére.
    * 1862 – Preysz Móric kémikus a Hegyaljai Borművelők Egyesületében három évvel Louis Pasteur előtt bemutatja pasztőrözési eljárását.
    * 1895 – A király szentesíti az izraelita vallást, törvényesen bevett vallásá nyilvánítja.
    * 1897 – Megnyílik a budapesti Magyar Színház.
    * 1899 – Sarah Bernhardt és társulata a budapesti Magyar Színházban vendégszerepel.
    * 1906 – Törvényesítik a prostitúciót Magyarországon.
    * 1918 – I. Károly osztrák császár bejelenti Ausztria föderatív alapon való átalakítását, és felszólítja a tartományokat, alakítsák meg nemzeti tanácsaikat, ez azonban nem vonatkozik a magyar korona országaira.
    * 1918 – Lékai János tisztviselő, a Galilei Kör tagja pisztollyal sikertelen merényletet kísérel meg Gróf Tisza István miniszterelnök ellen.
    * 1923 – Megalapítják a Disney Co.-t.
    * 1925 – Kormányhatározatot hoznak a pengő bevezetéséről: 1 pengő értéke 12 500 korona lesz.
    * 1926 – A budapesti Operaház bemutatja Kodály Zoltán: "Háry János" c. daljátékát.
    * 1934 – Kínai kommunisták Mao Ce-tung vezetésével elindulnak a "Nagy Menetelésre".
    * 1940 – A varsói gettó megnyitása.
    * 1944 – Szálasi Ferenc nyilas nemzetvezető átveszi a kormányhatalmat.
    * 1944 – Dálnoki Miklós Béla átáll a Vörös Hadsereghez.
    * 1946 – Kilenc háborús bűnösön, akiket Nürnbergben elítéltek (Wilhelm Frick, Alfred Jodl, Ernst Kaltenbrunner, Wilhelm Keitel, Joachim von Ribbentrop, Alfred Rosenberg, Fritz Sauckel, Arthur Seyss-Inquart, Julius Streicher) ezen a napon végrehajtják a halálos ítéletet.
    * 1964 – Kína felrobbantja első atombombáját, ezzel a világ ötödik nukleáris hatalmává válik.
    * 1972 – Chilében bevezetik a szükségállapotot.
    * 1973 – Henry A. Kissinger és Le Duc Tho megosztott Nobel-békedíjat kapnak.
    * 1978 – Átadják a forgalomnak az M3-as autópálya első, 23,5 km hosszú szakaszát, Budapest és Gödöllő között.
    * 1978 – Karol Józef Wojtyłát pápává választják, II. János Pál néven.
    * 1979 – Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO Rómában ülésező konferenciája magyar határozati javaslat alapján Világélelmezési Napnak nyilvánította október 16-át.
    * 1984 – Desmond Tutu kapja a Nobel-békedíjat.
    * 1985 – Az Intel bemutatja első 32-bit-es mikroszámítógép chip-jét.
    * 1994 – Helmut Kohl német szövetségi kancellárt negyedik alkalommal választják újra.

    Születések

    * 1710 – Gróf Hadik András, császári és királyi tábornok, Erdély katonai kormányzója, a bécsi Haditanács elnöke († 1790)
    * 1725 – Gvadányi József, író († 1801)
    * 1758 – Noah Webster, amerikai lexikonkészítő († 1843)
    * 1801 – Joseph Jelačić von Bužim, horvát születésű császári tábornagy, horvát bán († 1859)
    * 1803 – Robert Stephenson angol építőmérnök, (George Stephenson fia), mozdony- és vasútgép-gyártó vállalkozó, hídépítő († 1859)
    * 1827 – Arnold Böcklin, svájci festőművész, grafikus († 1901)
    * 1854 – Oscar Wilde, angol költő, író († 1854)
    * 1863 – Sir Austen Chamberlain, angol miniszterelnök (Nobel-békedíjas politikus, 1925)(† 1937)
    * 1865 – Cserzy Mihály, író († 1925)
    * 1886 – David Ben-Gurion, politikus, Izrael Állam első miniszterelnöke († 1973)
    * 1888 – Eugene O'Neill , Irodalmi Nobel-díjas drámaíró († 1953)
    * 1890 – Michael Collins, ír forradalmár, politikus, az Ír Nemzeti Hadsereg parancsnoka († 1922)
    * 1900 – Primo Conti, festő († 1988
    * 1908 – Enver Hoxha, Albánia háború utáni vezetője (1944-85)(† 1985)
    * 1909 – Mezey Mária , színésznő († 1983)
    * 1911 – Zórád Ernő rajzoló, képregény-rajzoló, grafikus († 2004)
    * 1925 – Angela Lansbury, amerikai színésznő
    * 1927 – Révész György, filmrendező († 2003)
    * 1927 – Günter Grass, német Irodalmi Nobel-díjas író
    * 1937 – Kemenes Géfin László, magyar költő
    * 1952 – Szigeti István, magyar zeneszerző
    * 1958 – Tim Robbins, amerikai színész

    Halálozások

    * 1553 – id. Lucas Cranach, festő és rézkarcoló (* 1472)
    * 1680 – Raimondo Montecuccoli, olasz gróf, osztrák császári fővezér (* 1609)
    * 1791 – Grigorij Alekszejevics Potemkin, az orosz cárnő kegyence (* 1739)
    * 1793 – Marie Antoinette, Habsburg-Lotaringiai főhercegnő, francia királyné, XVI. Lajos felesége, kivégezték (* 1755)
    * 1946 – Alfred Jodl (er. Alfred Baumgartner) német tábornok, a Wehrmacht főparancsnoka, második világháborús bűnös (* 1890)
    * 1946 – Wilhelm Frick német jogász, belügyminiszter, második világháborús bűnös (* 1877)
    * 1946 – Ernst Kaltenbrunner németSS-Obergruppenführer, második világháborús bűnös (* 1903)
    * 1946 – Wilhelm Keitel német tábornagy, második világháborús bűnös (* 1892)
    * 1946 – Joachim von Ribbentrop német külügyminiszter, második világháborús bűnös (* 1893)
    * 1946 – Alfred Rosenberg német ideológus, második világháborús bűnös (* 1893)
    * 1946 – Fritz Sauckel német "munkaügyi főmegbízott", második világháborús bűnös (* 1894)
    * 1946 – Arthur Seyss-Inquart németpolitkus, Hollandiát irányító birodalmi megbízott, második világháborús bűnös (* 1892)
    * 1946 – Julius Streicher németpolitikus, a zsidóellenes propaganda egyik zászlóvivője, második világháborús bűnös (* 1885)
    * 1953 – Nyírő József író (* 1889)
    * 1981 – Várnai Zseni , József Attila-díjas költő, író (* 1890)
    * 1981 – Moshe Dayan, izraeli tábornok, hadügyminiszter (* 1915)
    * 1990 – Art Blakey, amerikai jazz zenész (* 1919)
    * 2003 – Papp László ökölvívó, háromszoros olimpiai bajnok (* 1926)

    Nemzeti ünnepek, emléknapok, világnapok

    * Élelmezési világnap (1979 óta)
    * A Kenyér világnapja
    * Szentszék: II. János Pál pápa megválasztásának évfordulója
    * Kolumbia: Kolombusz nap

    [​IMG]


    Ha költő lennék, elénekelném a dalt, amit a könyörületes szív sugall.
    Gubójából kifejteném a fényt,
    és megajándékoználak benneteket a hajnal illatos derűjével.
    Ismeritek-e a tücskök átható, kemény muzsikáját az éjszakában
    és az erdő boltozata alól feltörő vízesés kristályzengését?
    Mindez Isten magasztos ajándéka, és gyönyörködnek bennük
    a boldogok.

    Kassák Lajos



    KEMENES GÉFIN LÁSZLÓ


    ..begyűjtött, ami hozzátapadt a bőréhez, elraktározódott a szeme által felismerhető színek, a füle által tudatosítható hangok közé, amit az íny és a nyelv, az ágyék és a tapintó kéz magáévá tett. Ami egyszerre érzékiség és bölcselet, vallomás és tényközlés, izgatottság és melankólia. De milyen különös hazatérés is ez...


    (Szombathely, 1937. okt. 16.): költő, műfordító, esszéíró. [1956-tól Kanada, 1998-tól Hollandia]

    Csokonai-díj (Csokonai Társaság) 1994; Az Év Könyve Jutalom 1999.

    M.: Jégvirág, v., Párizs, 1966; Zenith, v., München, 1969; Pogány diaszpóra, v., Torontó, 1974; Halálos szójáték. Bevezetés Tűz Tamás költészetébe, Torontó, 1976 <1986*MEIL>; Fehérlófia, v., Torontó, 1978 [Bp., 1991]; Nyugati Magyar Költők Antológiája, vál., szerk., Bern, 1980; Fehérlófia második könyve, v., Montreal-Washington-New York, 1981 [Bp., 1991]; Ideogram. Modern American Poetry, Milton Keynes, 1982; Fehérlófia, I-VI., 1991; Fehérlófia nyolcasa. Hardcore szerelem cirkusz, Washington-New York-Montreal, 1995.

    Műford.: E. Pound: Cantók, Párizs, 1975.


    Miska János tollából


    Irodalmi ágazatok

    A nyugati magyar irodalomnak, megítélésem szerint, két fõ ágazata van: a magyar és a más nyelvû. Sokoldalúságában, színvonalában, és tömegében mindkettõ egyenrangú. Az elõbbi a két világháborút követõ nagy kivándorlások-menekülések következtében, az utóbbi fõleg az 56-os forradalom után fejlõdött ki a nagy tömegeket befogadó európai és tengerentúli országokban. A Hitel augusztusi számában Veress Zoltán Írás és identitás címû remek tanulmányában több irányból közelíti meg az irodalmi soknyelvûség gondolatát. Az alábbiakban ugyanezzel a témával, kanadai példák alkalmazásával szeretnék behatóbban foglalkozni.

    A hetvenes évek elején, a kanadai magyar irodalom reneszánsza hajnalán, angolra fordított antológia kiadására adtuk magunkat. Köszönet a Kanadai Magyar Írók Köre 1967-ben történt megalakulásának, s irodalmi életünk rendezettségének, melyet Borbándi Gyula példaképül állít a szétszórtsági irodalom számára, volt mibõl válogatni bõven. A megelõzõ két évtized alatt több mint száz verseskötet, 35 elbeszélés-gyûjtemény és 50 regény látott napvilágot Kanadában magyar nyelven. Volt ezek között jó pár közepes, vagy egyenesen gyenge alkotás. De voltak szép számmal olyan színvonalas kiadványok is, mint a derékhadat képezõ és a túl fiatalon elhunyt Fáy Ferenc, Tûz Tamás, Zend Róbert, Béky Halász Iván, s a ma is alkotó teljében lévõ Vitéz György, Kemenes Géfin László, Seres József, Csinger József és mások verseskötetei, amelyek otthoni kiadásaik folytán is helyet nyertek az egyetemes magyar irodalomban. Készülõ antológiánk célja az volt, hogy bemutassuk az angol nyelvû olvasónak, irodalmi alkotásainkon keresztül, az itt élõ magyarság számos témáját: hogyan él, mi foglalkoztatja, mi okoz e nemzetiségnek örömet vagy fájdalmat, hogyan látja, mondjuk az integrálódás versus beolvadás gondolatát, s a befogadó ország gazdasági, társadalmi, intellektuális életében betöltendõ szerepét? Másrészt pedig ízelítõt kívántunk adni a befogadó társadalomnak a magyarság szellemi életérõl: mit olvas, hogyan képezi-neveli magát, hogyan szórakozik a kanadai magyar és az otthoni irodalom igénybevételével? Személyes kapcsolatok alapján összeállítottam az antológia elsõ vázlatát, harminc-valahány író mûveibõl. Közölve velük az elgondolást, egy részük lelkesen reagált. Voltak azonban tamáskodók, s voltak idegenkedõk is, akik magyar költõnek vallva magukat, megtagadták az alkalmat, hogy az alkotásaikba belekontárkodjon holmi kanadai mûfordító.

    Az elsõ vázlat összeállítása után, részletes szinopszis csatolásával kérvényt nyújtottam be a Multikulturális Minisztériumhoz, anyagi támogatás ügyében. Ennek pozitív kimeneteléhez semmi kétség nem fûzõdött. Kanada akkoriban élte nemzeti megújhodása virágkorát. Némely európai ország mentalitásával ellentétben, ebben a fiatal országban, a századeleji rasszizmus maradványaitól szabadulva, a más ajkúak nagy megbecsülésben részesültek. Az etnicitás, az angol és francia kétnyelvûség (Bilingualism and Biculturalism), valamint a hivatalosan elfogadott többkultúra (Multiculturalism) szellemében szinte divatos méreteket öltött. Bevándorlónak lenni büszkeséggel járt, s a magunkkal hozott hagyományoknak a kanadai értékekbe való integrálása nemzeti érdeknek számított. Az egyetemeken és fõiskolákon idegennyelvû tanszékek alakultak. Kultúrotthonokban másod-, harmad-nemzedékek sarjai, öregek és fiatalok eredetük kutatására, szüleik anyanyelve megismerésére adták magukat. Engem is meghívott a lethbridgei mezõvárosi fõiskola magyar nyelv és kultúra tanítására felnõtteknek, esti tagozaton. Némi habozás után el is fogadtam a meghívást. Aggályaim voltak a vállalkozás realitását illetõen. Kit érdekel ezen a kietlen prérin a magyar nyelv és kultúra? A tanfolyam elsõ estéjén könyvekkel és tanszerekkel megrakodva benyitottam a kijelölt helyiségbe. Bocsánatkéréssel vissza is hõköltem a dugig megtelt nagy terembõl. Biztos rossz tantermet írtak elõ a prospektuson, gondoltam. Kiderült azonban, a mi tantermünk volt. Közel félszázan jöttek el, öregek, fiatalok, ötven kilométeres körzetbõl. Ki is tartott az egész osztály három éven keresztül, heti három órán át.

    Kanadában, a hetvenes években virágzott a soknemzetiségi irodalmi élet. Az 1990-ben megjelent Ethnic and Native Canadian Literature címû bibliográfiám, például 65 nemzetiségi csoport, hetven nyelven írott irodalmának anyagát állította össze, közel ötezer tétellel. Százakra ment a másnyelvû folyóiratok, antológiák, újságok, kalendáriumok, kõnyomatos kiadványok száma. Felméréseink szerint a múlt század elejétõl napjainkig, több mint kétszáz magyar nyelvû sajtóorgánum látott, és lát ma is, napvilágot. A hetvenes évektõl kezdve, a Trudeau-kormány ideje alatt, angol és francia nyelvû antológiák, folyóiratok, rádió és televízió adások megteltek más nyelvekbõl fordított irodalmi mûvekkel. Alkotásaink adatai helyet kaptak nemzeti és irodalmi szakbibliográfiákban, lekszikonokban és tankönyvekben. Noha ez az egyedülálló lelkesedés napjainkra valamelyest megcsappant, az irántunk táplált érdeklõdés továbbra is érezhetõ. A múlt évben megjelent Encyclopedia of Literature in Canada címû, 1300 oldalas kötet például külön szócikkben foglalkozik a kanadai magyar irodalom modern törekvéseivel, Tûz Tamás, Fáy Ferenc, Vitéz György és mások munkássága ismertetésével. Közel tucatnyi egyéni szócikk áldozik magyar származású költõknek, prózaíróknak, irodalom-történészeknek, bibliográfusoknak. Magyar nyelvû antológia-sorozatunk is kedvezõ visszhangot keltett országszerte. A városi és egyetemi könyvtárak és könyvesek egyre sürgették az évenként megjelenõ kötetek mielõbbi leszállítását. Lélekemelõ érzést jelentett magyar írónak lenni Kanadában!

    Beadványunkra pozitív és azonnali visszajelzés érkezett az említett ottawai minisztériumból. Folyamodványunkat jóváhagyták, a kért stipendiumot a kiadási költségek fedezésére haladéktalanul ki is utalták. Én voltam talán az egyedüli irodalmi intézmény a szétszórtságban, aki tekintélyes összegû honoráriumot tudott fizetni magyar nyelvû alkotásokért. (Kemenes Géfin László egy idõre be is keretezte az elküldött pénzesutalványt!) A minisztérium igazgatónõje, a magyar származását büszkén hirdetõ fiatal Judit Young, bizalmas levelében sajnálattal konstatálta, hogy antológiánkban nem adtunk helyet az angol nyelvû magyar íróknak. - Magyarok õk is - írta meggyõzõdéssel. - Szegényebb lenne a gyûjteményetek nélkülük! - jósolta.

    Munkásságuk ismerõs volt számunkra. A gyerek korában, a szüleivel bevándorolt John Marlyn, Under the Ribs of Death (A halál szorításában) címû regénye klasszikus számba ment megjelenése, 1957 óta. Közismert volt a költõ és regényíró Jónás György is, kinek versesköteteit – nagy szó Kanadában! – rendre elkapkodták, s felolvasásain megteltek az auditóriumok szerte az országban. Elismeréssel olvastuk Vizinczey István In Praise of Older Women (Az idõsebb nõk dicsérete) címû, nagy vihart kavart, magánkiadásban megjelent bestseller regényét, valamint Robert Marika, A Stranger and Afraid (A félõs idegen), Szohner Gábor The Immigrant (A bevándorló), és Jónás György Final Decree (Bontóperi válás) elismerést kiváltó regényét. Mellettük ott volt jópár többkötetes, tehetséges költõ, némelyik, mint az új stílusirányzatot – Poetry in Motion - keltõ Könyves Tamás és Farkas Endre Montreálban, Tihanyi Éva Ontárióban, Nancy Tóth a préri vidéken, George Páyerle Vancouverben. A hagyományos irodalmi felfogás szellemében azonban nem is gondoltunk a készülõ The Sound of Time címû antológiánkban való szerepeltetésükre. Õk angol nyelvûek, és kész. Miért fordítottak hátat anyanyelvüknek? Vajon mit kezdene mûveikkel, érveltünk magunkban, a vámospércsi olvasó? Ellenezte besorolásukat több magyar nyelvû író is. Mintha nem akart volna egy gyékényen árulni velük.

    Az idõ múlásával, mûveik közelebbi tanulmányozása, személyük és életfelfogásuk alaposabb ismerete azonban honfitársi érzelmeket keltett irántuk.

    Lássuk a tényeket: (1) Az angol nyelvûek nagy része hazánkban született, ott töltötte formatív éveit. Kivándorlásra a mieinkhez hasonló gazdasági, társadalmi, politikai tényezõk kényszerítették õket. A Kanadában születettek, köztük Nancy Tóth és George Páyerle, magyarnak vallják magukat. A költõ, regényíró és mûfordító Páyerle vallomásai így kezdõdnek: Vancouveri magyar családban születtem, iskolás koromig magyar volt az anyanyelvem... Nancy Tóth pedig, bevallása szerint magyar nyelvet tanul Edmontonban, mert Magyarországon szeretne élni pár évig korai nyugalomba vonulása után. (2) A befogadó országban hozzánk hasonló körülmények között kezdték az életüket, átestek õk is az új fészekrakás, a hontalanság, a bizonytalanság traumáján. (3) Mûveik – s ez különösen észlelhetõ a prózaíróknál – magyar tárgyúak. John Marlyn a harmincas évek bevándorlóit ábrázolja. Írásai megtelnek magyar jellemekkel, a Donáthok, Ungárok, Horváthok, Miklós bácsik úgy nyüzsögnek a winnipegi miliõben, mintha Marlyn szülõvárosában, Nagybecskereken játszódna le a cselekmény. S azt hirdeti ez a hazájától másféléves korában elszakadt író, hogy a magunkkal hozott hagyományok megõrzése mindennél fontosabb! Robert Marika, Vizinczey István, Szohner Gábor és Jónás György hõsei is magyar származásúak, egy kulturált, a befogadó, s bármely más ország polgáraival egyenrangú nemzedéket ábrázolnak. (4) Önérzetükben, lélekben ma is közel állnak szülõhazájukhoz. Ezt bizonyítja az a tény, hogy alkotásaikat annak hasznára kívánják fordítani. Évekkel ezelõtt az avantgárd költõ, Könyves Tamás, kis csoportjával otthon kívánta bemutatni új költészeti iskoláját, az említett Poetry in Motion nevû mozgalmat. Szohner Gábor most dolgozik regényei magyar fordításán. (5) Az a benyomásom, hogy a külföldi magyar írók egy része azért váltott át más nyelvre, mert a hazai irodalmi fórum bezárta kapuit elõtte. (6) Végül, az egyetemes irodalom számos példája azt mutatja, hogy más nemzetek, a németek, a lengyelek, az amerikaiak magukénak vallják a diaszpórába elszármazott íróikat, mégha más nyelven írnak is.

    Az antológiánk megjelent 1974-ben, a két irányzatot képviselõk megszólaltatásával. Kedvezõ fogadtatásban részesült a gyûjtemény, középiskolákban a javasolt olvasmányok közé tartozott. Olyannyira felvillanyozott bennünket sikere, hogy pár év után újabb kötet összeállításába kezdtünk, mely a múlt évben jelent meg, ez is állami anyagi támogatással, a patinás Guernica Editions gondozásában, Blessed Harbours: An Anthology of Hungarian Canadian Authors címmel. Megvallom, kellemes élményt jelentett számomra az angol nyelvûekkel való kapcsolat. Közremûködésük, lelkes fogadtatásuk azt a benyomást keltette az emberben, hogy számukra nagy élményt jelent a magyar nyelvû kollégáikkal való szereplés. Ez utóbbi kiadvány erõsségét az angol nyelvûek adják. Hangvételük, õszinteségük, kiegyensúlyozottságuk mintha nagyobb hitelt adna mûveiknek, mint az érzelmi szempontból elkötelezettebb magyar nyelvûeké. Úgy tûnik, a másod-nyelv használata az érzelmi szûrõ szerepét játsza az irodalmi alkotás folyamatában. Formai szempontból kerülik a túlzott méretû technikai kísérletezést. Marlyn és Jónás a realista ábrázolási módszert, Robert, Vizinczey, és Szohner a vallomásos megjelenítést alkalmazza. Regényeikben kerülik a pátoszt, a ködösítõ idealizálást. Viszolyognak az üres retorikától. Nosztalgiamentesen ábrázolják az óhazát, de reálisak Kanada megjelenítésében is. Robert Ilonája kissé lenézi Kanadát kultúrálatlansága miatt, Szohner vagabund szabadságharcosai lázadoznak az ország parlagias volta ellen, Vizinczey és Jónás hõsei idegenkednek ez ország laza törvényhozói rendszerétõl, s képmutatónak találják az újvilág társadalmi móréját.

    Stílusukra frissítõleg hat az a tény, hogy nem erõszakolják az angol nyelvi kifejezéseket a sajátosan magyar alkotói képzeletekre. Jónás Katikája keze alatt angolul is ég a munka. A Torontóba szakadt székely góbé Kázmér meg odamondana annak a nemjó ügyvédnek, hogy nem tenné a kirakatba. S véleménye szerint tele van ez az ország akasztófára való alakokkal.

    Mint korábbi tanulmányaimban is, ma is meggyõzõdéssel vallom, hogy a kanadai magyar irodalomnak két dimenziója van, a magyar és az angol nyelvû. Az utóbbi alkotói azt vallják, a nemzeti hovatartozás gondolata nem egyedül a nyelvben, hanem a szívben, a lélekben mutatkozik meg leginkább. Könnyet csalt szemembe Nancy Tóth levele, melyben leírja mélységes érzelmeit a magyar nyelvtenger hallatán, a Ferihegyi repülõtérre való megérkezésekor. Legutóbbi levelében többek között ezt írja: Örömmel olvasom, hogy kitágítod a magyar író meghatározását. Mint írtam már többször, én magyarnak, és inkább európainak érzem magam mint kanadainak. A nemzeti azonosulás a lélekben van, s nem abban, hogy melyik ország talaját tapossa az ember. Én szeretem és becsülöm Kanadát természeti és más adottságaiért, bensõmben azonban külföldi magyarnak érzem magam... A misztikumba hajló magyar õsiséget talán senki nem fejezte ki oly meghatóan, mint Páyerle György, Ancestry címû gyönyörû versében. Aki a budapesti hidak, épületek, tornyok kedves megjelenítésére vágyik, olvassa el Jónás György verseit. Vagy a családi hovatartozás szimbólumát, a nagymama kesztyûjén keresztül oly vágyakozással kifejezõ Tihanyi Éva, My Grandmother’s Gloves címû feledhetetlen versét. Mind-mind a magyar lélek legmélyébõl fakad. Hogy ezeket az írókat és költõket megvonni magyarságuktól? Kirekeszteni õket a magyar irodalomból?!

    Az itteni angol nyelvûeknek nagy szerepük volt és van abban, hogy Kanadában úgy megbecsülik a magyarokat. Hogy bennünket az elit népek közé számítanak. Szerepük van abban is, hogy itt öt angol nyelvû magyar antológia látott napvilágot, jeles kiadók gondozásában, közülük három hazai írók és költők munkáiból. S hogy itteni angolszász irodalmárok, mint Kenneth McRobbie, John Robert Colombo, s a magyarok nagy barátja, a néhai Watson Kirkconnell, illusztris folyóiratokban írnak Csoóri Sándorról, Juhász Ferencrõl, Nagy Lászlóról, Konrád Györgyrõl, Petri Györgyrõl, Faludy Györgyrõl és másokról.

    Irodalmunk hatalmas, párját ritkító intézmény, tele sokrétû irányzatokkal, stílusbeli s immár nyelvi vonulatokkal, Veress Zoltán megítélése szerint kontinenseket átszelõ átlókkal, beépülve más nemzetek irodalmába is. E tüneményes sokoldalúsága alapján nevezi az angol irodalmár, éppen irodalmunk alapján, Magyarországot nagy nemzetnek. Nincs ennek párja sehol a földkerekségen. Az irodalmi többnyelvûség nemhogy hátráltatná, de megtermékenyíti nemzeti irodalmunkat. A mononyelvûség kora idejét múlt. Az írók, a modern technológia rohamos fejlõdésével, akár a tudományos kutatók, át-átnéznek a kerítésen tematikai, technikai, de még nyelvi gyarapításuk céljából is. Nem kétséges, hogy a ma más nyelven írott magyar eredetû alkotásokat keblére öleli majd az egyetemes magyar irodalom. Mert csonka maradna nélküle.

    Miska János



    Halász-ének

    Kit fogtam, mit fogtam
    Csónakomba mit loptam
    Varsámmal mit hoztam
    Varsói lányt fogtam!

    Sikló sellőre leltem
    Csillog-villog a lelkem
    Ficánkol csak mellettem
    Most hogy bárkámba vettem!

    Rőt korall a szája
    Csókot adok rája
    Gyöngyház keblét kitárja
    Oda is ajkam várja!

    Szép sellőm azonban
    Izeg-mozog karomban
    Ki-be csúszkál onnan
    Nincs otthon csolnakomban!

    Mondja számoljak húszig
    Ölemből lecsúszik
    Varsámból kikúszik
    Varsónak elúszik!


    (A szerző Versek Jolantához című kötetéből, Magyar Műhely Kiadó, Budapest, 2002)




    [​IMG]

    GÁSPÁR ANDOR FESTMÉNYE
     
  15. Verzarka

    Verzarka Állandó Tag

    A mai nap történt 10. 17.

    2006. október 17. az év 290. (szökőévekben 291.) napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 75 nap van hátra.

    Névnapok: Hedvig, Alajos, Ambos, Ambró, Hédi, Ignác, Kont, Leó, Leon, Lionel, Mályva, Margit, Margita, Margitta, Rezső, Rolf, Rudolf, Rudolfina, Salamon, Salvador, Zelinda, Zolna

    Események

    * 1244 – A gázai csata.
    * 1540 – I. Szulejmán szultán elismeri a gyermek János Zsigmondot, Szapolyai János fiát magyar királynak.
    * 1704 – I. Lipót német-római császár, magyar király rendeletben tiltja meg a szabadságharc váltópénzének, a rézpénznek a forgalmazását és elfogadását.
    * 1781 – A Yorktowni csatát a britek elvesztik (az amerikai függetlenségi háború során).
    * 1797 – A Campo Formió-i béke aláírásával lezárul a háború Ausztria és a forradalmi Franciaország között.
    * 1799 – Bonaparte Napóleon visszatér Párizsba az egyiptomi hadjáratból.
    * 1888 – Először jelenik meg a National Geographic Magazin az újságosoknál.
    * 1918 – Tisza István miniszterelnök a Parlamentben bejelenti: a háborút elvesztettük. Ugyanaznap Csehszlovákia bejelenti elszakadását az Osztrák-Magyar Monarchiától.
    * 1923 – Baumgarten Ferenc Ferdinánd végrendeletében megalapítja a Baumgarten-díjat.
    * 1931 – Adócsalás miatt elítélik Al Capone-t (aki 11 évet kap, de 1939-ban szabadon engedik).
    * 1933 – Dr. Albert Einstein elhagyja Németországot és Princetonba, Amerikába költözik.
    * 1944 – Pusztavámon, a nyilasuralom első napján egy SS-alakulat kivégzi az ún. jolsvai orvosszázadot, 216 embert.
    * 1944 – Brit-amerikai légitámadások a székesfehérvári, a szombathelyi és a nagykanizsai vasúti pályaudvarok ellen.
    * 1945 – Juan Peron argentínai diktátora lesz.
    * 1956 – Angliában üzembe helyezik az első atomerőművet.
    * 1957 – Albert Camus francia író Irodalmi Nobel-díjat kap.
    * 1965 – Londonban és Washingtonban az első nagyszabású tüntetések zajlanak a vietnami háború (1964-1975) ellen.
    * 1967 – Bemutatják Galt MacDermot "Hair" c. musical-jét a New York-i Public Theater-ben.
    * 1970 – Anwar Sadat hivatalba lép, mint egyiptomi miniszterelnök.
    * 1973 – Megkezdődik az olajválság. Ezen a napon az olajexportáló arab államok szervezete felemeli 17%-kal az olaj árát, kimondja az olajszállítást korlátozását a nyugat-európai államokba, ill. teljesen leállítják azt az USA, Japán, Hollandia és Portugália számára, az arab-izraeli háborúban tanúsított magatartásuk miatt.
    * 1979 – Teréz anya Nobel-békedíjat kap.

    Születések

    * 1740 – Dugonics András, költő, író, történész († 1818
    * 1760 – Claude Henry de Rouvroy, Saint-Simon grófja, francia társadalomfilozófus, a róla elnevezett szocialista saint-simonizmus mozgalom megalapítója.(† 1825)
    * 1792 – Sir John Bowring angol nyelvész, közgazdász, politikus, író, utazó, az első angol nyelvű magyar versantológia szerzője († 1872)
    * 1803 – Deák Ferenc, politikus, államférfi († 1876)
    * 1804 – Nagysándor József honvéd tábornok, aradi vértanú († 1849)
    * 1813 – Georg Büchner német drámaíró
    * 1813 – Ihász Dániel honvéd ezredes († 1881)
    * 1871 – Berinkey Dénes ügyvéd, jogtudós, polgári radikális politikus († 1948
    * 1888 – Toronyi Imre színész
    * 1912 – Albino Luciani, a későbbi I. János Pál pápa († 1978
    * 1914 – Márkos Albert, romániai magyar zeneszerző, karnagy, tanár († 1981)
    * 1914 – Jerry Siegel képregényszerző, „Superman” megalkotója († 1996)
    * 1915 – Arthur Miller amerikai író, drámaíró († 2005)
    * 1918 – Rita Hayworth,(eredeti néven:Margarita Carmen Cansino) amerikai színésznő, díva († 1987)
    * 1920 – Montgomery Clift, amerikai színész († 1966)
    * 1924 – Bánk László segédrendező
    * 1928 – Váncsa Jenő politikus, volt miniszter
    * 1928 – Ádám Ottó színházi rendező
    * 1948 – Margot Kidder (sz. Margaret Ruth Kidder), kanadai–amerikai színésznő (Lois a „Superman”-ből)
    * 1957 – Csillag Endre gitáros
    * 1970 – Shauna O'Brien amerikai pornó színésznő
    * 1972 – Eminem, amerikai rapper
    * 1972 – Tarkan Tevetoğlu török popénekes
    * 1979 – Kimi Räikkönen finn autóversenyző, Forma-1-es pilóta

    Halálozások

    * 1744 – Bartolomeo Giuseppe Antonio Guarnieri, olasz hangszerkészítő (* 1698
    * 1849 – Frédéric Chopin lengyel zeneszerző, zongoraművész (* 1810)
    * 1936 – Baros Gyula irodalomtörténész, az MTA tagja (* 1876)
    * 1973 – Ingeborg Bachmann (írói neve Ruth Keller), osztrák írónő (* 1926)
    * 1995 – Zolnay Pál filmrendező (* 1928

    Nemzeti ünnepek, emléknapok, világnapok

    * 1992 óta a szegénység elleni küzdelem világnapja


    József Attila édesanyja:
    Pőcze Borbála

    [​IMG]

    József Attila: Mama

    Már egy hete csak a mamára
    gondolok mindíg, meg-megállva.
    Nyikorgó kosárral ölében,
    ment a padlásra, ment serényen.

    Én még őszinte ember voltam,
    ordítottam, toporzékoltam.
    Hagyja a dagadt ruhát másra.
    Engem vigyen föl a padlásra.

    Csak ment és teregetett némán,
    nem szidott, nem is nézett énrám
    s a ruhák fényesen, suhogva,
    keringtek, szálltak a magosba.

    Nem nyafognék, de most már késő,
    most látom, milyen óriás ő -
    szürke haja lebben az égen,
    kékítőt old az ég vizében.




    [​IMG]

    József Attila az öcsödi református elemi iskolában kezdte meg tanulmányait, az 1911-1912-es tanévben. 1912 júniusában a két testvér hazatért. Anyjukat munka közben súlyos baleset érte, s félretett kis pénze hamar elfogyott. A család a külváros nyomorgó szegényeinek életét élte. A kisiskolás Attila próbálkozott a kenyérkereset szabályos és szabálytalan eszközeivel.



    [​IMG]


    Az árván maradt testvérek a Makai házaspár Lovag utcai lakásába költöztek. Makai a rokonok megtévesztésére Etust szobalányként, Attilát annak testvéreként mutatta be. A cselédszobában laktak, és idegenek elõtt sógorukat „doktorurazniuk” kellett, Jolánt pedig Lucie-nek szólítaniuk. 1920 júniusától nagykorúságáig Makai Ödön lett József Attila gyámja. 1920 nyarán hajósinas az Atlantica Tengerhajózási Rt. Vihar, Török és Tatár nevû vontatógõzösein. 1920 júliusában magánvizsgát tett a polgári iskola IV. osztályából. Gyámja beiratta a makói magyar királyi állami fõgimnáziumba, itt indult költõi pályája.

    [​IMG]


    Kedves Jocó!

    1.sõ strófa

    De szeretnék gazdag lenni,
    Egyszer libasültet enni,
    Jó ruhába járni kelni,
    S öt forintér kuglert venni.

    2. strófa

    Mig a cukrot szopogatnám,
    Uj ruhámat mutogatnám,
    Dicsekednék fûnek fának,
    Mi jó dolga van Attilának.


     
  16. Verzarka

    Verzarka Állandó Tag

    A mai nap eseményei X. 19

    2006. október 19. az év 292. (szökőévekben 293.) napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 73 nap van hátra.

    Névnapok: Nándor, Alárd, Berény, Federika, Ferdinánd, Fernandó, Frida, Friderika, Izsák, Joel, Laura, Lauretta, Lora, Lorella, Lorett, Lúciusz, Pál, Pável, Péter, Pető, Pósa

    Események

    * Kr. e. 202 – A zámai csatában a Római Köztársaság döntő győzelmet arat a Hannibal vezette karthágóiak ellen, ezzel véget ér a Második Pun Háború.
    * 1448 – A második rigómezei csatában Hunyadi János hadereje, Brankovics György szerb fejedelem árulása révén súlyos vereséget szenved a II. Murád szultán vezette török haderőtől. Hunyadi maga is Brankovics fogságába kerül.
    * 1813 – A népek csatájának vége Lipcsénél: Bonaparte Napóleon vereséget szenved a porosz-osztrák-orosz koalició hadseregeitől.
    * 1845 – Drezdában bemutatják Richard Wagner operáját, a Tannhäusert.
    * 1941 – A német hadsereg közeledése miatt Moszkvában kihirdetik az ostromállapotot.
    * 1944 – Befejeződik az október 6-a óta tartó debreceni tankcsata a szovjet haderő győzelmével.
    * 1950 – Tibetet megszállják a Kínai Népköztársaság csapatai.
    * 1954 – A Cho Oyu (tszf. 8201 m) első megmászása.
    * 1954 – A Szuezi-csatorna sorsáról angol-egyiptomi egyezmény jön létre, amelyben Anglia kötelezi magát, hogy 20 hónapon belül kiüríti a csatornaövezetet, Egyiptom pedig elismeri a Szuezi-csatorna nemzetközi státusát.
    * 1960 – Az Amerikai Egyesült Államok Kubával szemben teljes kereskedelmi embargót léptet életbe.
    * 1972 – Heinrich Böll megkapja az Irodalmi Nobel-díjat.
    * 1977 – A Concorde szuperszonikus utasszállító repülőgép először száll le New Yorkban.
    * 1977 – Megtalálják a RAF (Vörös Hadsereg Frakció) által elrabolt és meggyilkolt Hanns-Martin Schleyer holttestét. A német BDI (a Gyáriparosok Szövetségének) elnökét szeptember 5-én rabolták el, bebörtönzött RAF-vezetők szabadon bocsátásának kikényszerítére (sikertelenül).
    * 1988 – Kirobban a Jugoszláv válság, miután a Jugoszlávia Kommunista Pártja Központi Bizottságának rendkívüli ülésén leváltják Dusan Ckrebić-ot, és helyette Slobodan Milošević szerb pártvezetőt választják meg.
    * 1989 – Legális lesz a "Bányászinduló", az 1981-ben indult, illegálisan kiadott folyóirat.
    * 2003 – II. János Pál pápa boldoggá avatja Teréz anyát.

    Születések

    * 1859 – Henri Bergson francia filozófus († 1941)
    * 1862 – Auguste Lumiére francia kémikus, a filmművészet és a filmgyártás úttörője († 1954)
    * 1869 – Góth Sándor színész, rendező, színészpedagógus († 1946)
    * 1910 – Subrahmanyan Chandrasekhar, indiai származású amerikai Nobel-díjas fizikus († 1995)
    * 1913 – Forrai Miklós karmester, karnagy, zenetanár († 1998
    * 1916 – Vészi Endre Kossuth-díjas író, költő († 1987)
    * 1927 – Jean-Marie Bastien-Thiry francia alezredes, a De Gaulle elnök elleni merényet szervezője († 1963)
    * 1929 – Burger Kálmán kémikus, egyetemi tanár, az MTA tagja († 2000)
    * 1932 – Krassó György politikus, újságíró († 1991)
    * 1937 – Rózsa János filmrendező
    * 1939 – Sándor Pál filmrendező
    * 1942 – Dr. Medgyessy Péter politikus, magyar miniszterelnök
    * 1945 – John Lithgow amerikai színész
    * 1947 – Bánsági Ildikó színésznő
    * 1953 – Janicsák István zenész
    * 1962 – Evander Holyfield amerikai ökölvívó
    * 1969 – Trey Parker amerikai animációsfilm-rendező

    Halálozások

    * 1745 – Jonathan Swift, ír-angol származású író, a Gulliver szerzője (* 1667)
    * 1907 – Podmaniczky Frigyes író, politikus (* 1824)
    * 1937 – Ernest Rutherford, új-zélandi származású amerikai Nobel-díjas atomfizikus (* 1871)
    * 1953 – Lehotay Árpád színész, rendező (* 1896)
    * 1962 – Lányi Viktor Géza műfordító, zeneszerző, zenekritikus (* 1889)
    * 1963 – Buday Dénes operettszerző, zeneszerző (* 1890)
    * 1987 – Jacqueline du Pré angol gordonkaművész (* 1945)
    * 1988 – Son House (er.neve Eddie James House, Jr.), amerikai blues-zenész (* 1902)
    * 1994 – Balázs Dénes földrajztudós, geológus, felfedező (* 1924)
    * 1995 – Don Cherry, amerikai jazz szaxofonista (* 1936)
    * 1997 – Lázár István szerkesztő, publicista, szociográfus, író (* 1933)
    * 2003 – Alija Izetbegovic, Bosznia-Hercegovina elnöke (* 1925)

    Nemzeti ünnepek, emléknapok, világnapok

    * Albániában: Teréz anya napja

    Jonathan Swift (* 1667. november 30. Dublin; † 1745. október 19. Dublin) ír szatirikus író. Írói álnevei: Isaac Bickerstaff, A Dissenter, A Person of Quality, A Person of Honour, M.B. Drapier, T.R.D.J.S.D.O.P.I.I. (The Reverend Doctor Jonathan Swift, Dean of Patrick's in Ireland), Dr. Shit


    [​IMG]


    Angol regényíró, költő


    Dublinban született 1667. november 30-án.

    Apja kisebb hivatali tisztségeket viselt, fia születését nem érte meg. Swiftet anyja és apja tehetősebb fivérei nevelték. Egyetemi tanulmányait a híres dublini Trinity College-ban végezte. Az angliai dicsőséges forradalom hírére Dublinban végigsöprő, angolellenes terrorakciók elől, a dublini Trinity College-ből kilépve, 1689-ben ő is áthajózott Angliába.

    Az év vége már a nagy műveltségű Sir William Temple, a visszavonult neves politikus házában találta, ahol megismerkedett a kor közéletének, irodalmának vezető embereivel, és gyarapíthatta irodalmi műveltségét. A Moor Parkban titkárként és barátként, Temple esszéinek, emlékiratainak szerkesztőjeként eltöltött tíz év döntőjelentőségű volt. Swift intellektuális fejlődése szempontjából. Ekkor keletkeztek első, nagyszabású szatírái, ekkor lépett a papi pályára (egyházi ügyekben többször megfordult Írországban), és kötött életre szóló barátságot Stellával (Esther Johnson), aki később követte Írországba.

    Temple halála után, 1699-1710 között sikertelenül próbált érvényesülni az egyházi és politikai porondon, de nevét a londoni-dublini irodalmi elit egyaránt ismerte. Whig elvei ellenére tollát 1710-től érthetően az új tory kormány szolgálatába állította (a toryk voltak a spanyol örökösödési háború befejezése mellett). 1710-14-ig a londoni irodalmi-politikai élvonalban élt. Ontotta a háborúpárti whig hadvezetés tekintélyét megsemmisítő, s az utrechti békét közhangulatilag előkészítő röpiratait, újságcikkeit, utóbbiakat az új tory folyóiratban, a The Examinerben (1710-11). Ekkoriban szentelt néhány együtt érző sort a Rákóczi-szabadságharc ügyének is.

    A torykhoz való átállása után elvesztette a whig irodalmárok barátságát, de új barátokra tett szert a tory írókat tömörítő fiktív Scriblerus Club tagjai személyében. Közösen tervezték el, hogy megírják a Scriblerus Club visszaemlékezéseit, és ekkor fogamzott meg számos híres mű, köztük a Gulliver terve is. 1714-ben a tory kormány megbukott, és ettől kezdve Swift élete végéig Írországban élt, a dublini St. Patrick székesegyház főespereseként. Bár száműzöttnek érezte magát, azonosulni tudott az ír néppel, s 1720 utáni ír témájú írásaiban teljesedett ki igazán alkotó művészete. Írásai mellett gyakorlatilag is sokat tett az ír nép fizikai, erkölcsi nyomorának enyhítéséért. Az Írországban sokszorosan érzett angol elnyomás, a Walpole-kormány korruptsága miatt megkeseredett Swift dublini éveire egy szerencsétlen szerelmi kapcsolat, Stella halála, s gyermekkorában kezdődött és most elhatalmasodó, szédüléssel, időszakos süketséggel járó betegsége vetett árnyékot.

    Swift az angol klasszicizmus legnagyobb prózaírója, a világirodalom egyik, legsajátosabb szatirikusa. Már A könyvek csatája 1704 a klasszikus műveltség és a felvilágosodásra oly jellemző szatirizáló kedv legtisztább találkozása. A St. James könyvtár polcairól egymás ellen hadba vonuló ókori és modern könyvek csatája Swift parabolisztikus hozzászólása az ún. klasszikus-modern vitához. Az elődök nagy szellemi hagyatékát lepocskondiázó üresfejűséget kigúnyoló és elítélő véleménye legtisztábban a parabolán belüli parabolában, a méh (= klasszikusok) és a pók (= modernek) híres vitájában fogalmazódik meg.

    Sírfelirata, amelyet latin nyelven maga szövegezett, így hangzik: Itt nyugszik Jonathan Swift, ahol a vad felháborodás nem marcangolhatja többé a szívét.

    [​IMG]



    [​IMG]

    Egy híres politikus egyszer vacsorára hívta Jonathan Swiftet, a Gulliver történetek kiagyalóját.

    Hogy különlegesen kívánatossá tegye a vacsorameghívást, megkérte Swiftet, tekintse meg az ételek és italok listáját! De a szatíra koronázatlan királya minderre így felelt:

    - Mylord, inkább a meghívottak listáját mutassa meg nekem!


    IDÉZETEK

    * ...az az ember, aki két búzakalászt vagy akár csak két szál füvet is tud növeszteni ott, ahol eddig csak egy nőtt ki a földből: nagyobb dícséretet érdemel az emberiségtől, és mérhetetlenül értékesebb szolgálatot tett a hazának, mint a politikusok minden fajzata együttvéve.
    * ... a női nem különleges szeszélyeit egyáltalán nem korlátozza éghajlat, sem országhatár; a női kedélyvilág sokkal inkább uniformis jellegű, mint ahogy kezdetben gondolták.
    * ... bárkinek jogában áll ugyan mérgeket tárolni rejtett szekrénykéiben - de főbenjáró bűn volna fioláit likőrcímkékkel ellátva forgalomba hozni.
    * Minden igazhitű a megfelelő végén törje fel az ő tojásait. Hogy mármost melyik a „megfelelő” vége a tojásnak, ez szerény véleményem szerint egyéni lelkiismeret kérdése, illetőleg a legfelsőbb hatóságok döntésétől függ.
    * ... a törvényt csak azoknak van joga megmagyarázni, értelmezni és alkalmazni, akiknek minden érdekük és egyetlen tehetségük abban áll, hogy a törvényeket kicsavarják, összezavarják és megkerüljék.
    * ... a nagy darab emberek álltak mindig a legrosszabbul értelem dolgában.
    * A szellem tudás nélkül... olyan tejszín, amely egyetlen éjszaka összegyűlik a felszínen, s amelyből az ügyes kéz hamarosan habot ver.
    * ... a föld királyai főleg saját országuk jogszokásaitól vannak általában elragadtatva.
    * A szatíra olyan tükör, amelyben a szemlélők általában mindenkinek az arcát felfedezik, kivéve a saját magukét.
    * A képzelet annál élénkebb, minél gyengébb az okoskodás.
    * A harag és a düh erőt ad ugyan a testnek, de elernyeszti a szellem izmait, s az elmének minden próbálkozását legyengíti és hatástalanná teszi.
    * ... azokat, akiknek véleménye ellentétben van a többségével, miért kell arra kényszeríteni, hogy ezt megváltoztassák?
    * Csődőrben erő a legfőbb érték, kancában a csinosság...
     
  17. Verzarka

    Verzarka Állandó Tag

    A mai nap történt 10. 20.

    2006. október 20. az év 293. (szökőévekben 294.) napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 72 nap van hátra.

    Névnapok:
    Vendel, Artemon, Artúr, Aurélián, Cintia, Citta, Délia, Gyoma, Hont, Irén, Iringó, Kleopátra, Saul, Szindi, Szintia, Vendelina, Vitális

    Események

    * 1295 – Lodomér esztergomi érsek kiközösítéssel fenyegeti meg a budai káptalan vámszedését akadályozó budai polgárokat.
    * 1740 – Megkezdődik az osztrák örökösödési háború, VI. Károly német-római császár (III. Károly néven magyar király) halálát követően.
    * 1860 – Ferenc József császár kiadja az Októberi Diplomának nevezett osztrák államtörvényt, amely megnöveli az Osztrák Császárság egyes területeinek autonómiáját.
    * 1875 – Tisza Kálmán alakít kormányt.
    * 1887 – Budapest székesfőváros vezetősége döntést hoz a Fővárosi Múzeum megalapításáról (helye 1899-tól a városligeti Műcsarnok épülete, első kiállítása 1907-ben). [1]
    * 1900 – Átadják a pesti Duna-parti villamosvonalat az akkor épülő Erzsébet híd hídfője és az Akadémia tér között.
    * 1921 – IV. Károly magyar király (a trónfosztott I. Károly osztrák császár) másodszor is visszatér Magyarországra, és megkísérli visszaszerezni trónját, sikertelenül.
    * 1944 – Amerikai csapatok, MacArthur tábornok parancsnoksága alatt partraszállnak a Fülöp-szigeteken (Leyte szigetén).
    * 1950 – A koreai háborúban Douglas McArthur tábornok csapatai elfoglalják Phenjant.
    * 1974 – Izgatás vádjával őrizetbe veszik Konrád Györgyöt és Szelényi Ivánt „Az értelmiség útja az osztályhatalomhoz” c. könyvük megírásáért.
    * 1995 – Nagy-Britannia, Franciaország és az USA aláírják azt az egyezményt, amelyben betiltják a Csendes-óceán térségében végzett nukleáris kísérleteket.
    * 2002 – Hat települést (összlakosság kb. 6 000 fő) csatolnak át Veszprém megyéből Győr-Moson-Sopron megyébe.

    Születések

    * 1554 – Balassi Bálint költő, katonatiszt († 1594)
    * 1632 – Sir Christopher Wren angol építész, matematikus, csillagász, London újjáépítője az 1666-os tűzvész után. Fő műve: a londoni Szent Pál-katedrális († 1723)
    * 1684 – Maria Barbara Bach, Johann Michael Bach lánya, Johann Sebastian Bach első felesége († 1720)
    * 1809 – Horváth Mihály történetíró († 1878
    * 1820 – Kazinczy Lajos honvéd ezredes, aradi vértanú († 1849)
    * 1839 – Steindl Imre műépítész, a Parlament tervezője, építője († 1902)
    * 1854 – Arthur Rimbaud francia szimbolista költő († 1891)
    * 1878 – Barta Lajos Kossuth-díjas író, újságíró
    * 1882 – Lugosi Béla (eredeti neve:Blaskó Béla Ferenc Dezső), magyar származású amerikai filmszínész, "Drakula" alakítója († 1956)
    * 1891 – James Chadwick Nobel-díjas angol fizikus, a neutron felfedezője († 1974)
    * 1917 – Gajdos Tibor író
    * 1934 – Timothy West brit színész
    * 1935 – Jerry Orbach amerikai színész
    * 1935 – Szuhay Balázs színész, parodista († 2001)
    * 1937 – Wanda Jackson amerikai rock and roll énekesnő
    * 1953 – Katona Klári énekesnő

    Halálozások

    * 1740 – VI. Károly német-római császár, III. Károly néven magyar király, II. Károly néven cseh király (* 1685)
    * 1796 – Dayka Gábor költő, pap, tanár (* 1769)
    * 1849 – Peter Giron honvéd ezredes, a magyarországi német légió parancsnoka, az 1848–49-es szabadságharc vértanúja (* 1809)
    * 1935 – Rákosi Szidi színésznő, színészpedagógus (* 1852)
    * 1964 – Herbert Hoover, az Amerikai Egyesült Államok 23. elnöke, hivatalban 1929–1933-ig (* 1874)
    * 1965 – Adler Miklós (Cvi Adler), festő, grafikus (* 1909)
    * 1982 – Gáll István, Kossuth-díjas író (* 1931)
    * 1984 – Paul Dirac, Nobel-díjas brit fizikus (* 1902)
    * 1987 – Sulyok Mária (er. Szautner Mária), Kossuth-díjas színésznő (* 1908

    Nemzeti ünnepek, emléknapok, világnapok

    * A Csontritkulás világnapja
    * Szent Vendel napja – Szent Vendel a jószágtartó gazdák, pásztorok, juhászok védőszentje

    Balassi Bálint

    [​IMG]

    „A haza és a szerelem élménye őbenne fakasztotta fel először a magyar líra forrását” – írja róla Klaniczay Tibor.

    A magyar nyelvű irodalom első nagy költője, vitéz katona, kalandos életű reneszánsz ember. 1554-ben született Zólyomban, apja híres törkverő és művelt főúr, aki fia nevelését udvari prédikátorára, Bornemisza Péterre (költő, drámaíró) bízza. Balassi Nünbergben tanul, majd Báthory István fejedelem udvarába kerül, végvári vitéz lesz. 1579 és1582 között Egerben volt hadnagy.
    Viszonzatlan szerelem köti Losonczy Annához, akit verseiben Júliának nevez, mégis házasságot köt 1584. december 25-én Sárospatakon unokatestvérével, Dobó Krisztinával. Szeretné a pataki várat magának elfoglalni, de terve nem sikerül, így feleségével együtt elmenekül, és a lakodalmat már Szikszón ülik meg.1585-ben Abaújszántóról, 1587-ben Mezőzomborról írt levelet.1591-92-ben Tokajban élt. Boldogkő várában néhány bordala keletkezett.
    Minden terve, mellyel a családja vagyonát szerette volna visszaszerezni, kudarcba fulladt. Regénybe illő életét Esztergom ostrománál fejezte be 1594-ben. Versei, melyek nagy műveltségről és zseniális tehetségről árulkodnak, kéziratban maradtak fönn, 1874-ben jelennek meg először nyomtatásban.

    [​IMG]

    Balassi Bálint-Rimay János: [Istenes énekek]
    (Kolozsvár, 1669-1677)

    könyvek b-iniciale alassi Bálint Istenes énekei - amelyek jórészt 1584-1587 között, a költő házasságát közvetlenül megelőző, illetve az azt követő válságos években születtek, csak 1631-1632 körül - a Rimay János által előkészített összkiadás kézirata nyomán - Rimay verseivel összekeverve jelentek meg nyomtatásban. 1650 táján Szenczi Kertész Ábrahám váradi tipográfus megbízható kéziratok alapján, a két költő műveit különválasztva rendezte sajtó alá Balassi és Rimay istenes énekeinek új kiadását. A versek a 19. századig csaknem félszáz kiadásban láttak napvilágot; a szegedi Egyetemi Könyvtárban őrzött unikum példány (kötése 20. századi mester munkája) 1669-1677 között hagyta el Veresegyházi Szentyel Mihály kolozsvári nyomdáját. Szentyel Mihály, aki 1668 körül állt az akkor már évek óta szünetelő Heltai-féle kolozsvári tipográfia élére, számos magyar és latin nyomtatványt adott sajtó alá, némelyiket - mint a Nadányi János-féle kertészeti könyvet - csak igen csekély példányszámban: talán ezzel magyarázható, hogy az 1976-ban felfedezett Balassi-kiadásból csak egyetlen példány maradt ránk. Alakja a szokásos csatos imakönyvforma, 12-rét formátumban, s a kötés, illetve a kopottabb lapok gondos restaurálása értő, szakember tulajdonost feltételeztek. A könyvtár gyarapodási naplója szerint "Dr. Dézsi Lajos örökeseitől vétel", ám meglepő, hogy Dézsi, a szegedi egyetem régi magyar irodalom tanszékének egykori kiváló vezetője, aki Balassi és Rimay istenes énekeinek alapvető bibliográfiáját elkészítette, ezeket a kiadásokat sehol nem ismerteti. A gondos filoloógiai elemzés kétségtelenné teszi, hogy a kolozsvári töredékes könyvecske a lőcsei 1670. évi kiadással együtt Balassi istenes énekei egy részének legjobb szövegforrása.
    (Vö. Kőszeghy Péter: Balassi verseinek egy ismeretlen kiadásáról, Irodalomtörténeti Közlemények, 80. 1976. 714-719. p.)



    AZ ERDÉLI ASSZONY KEZÉRŐL

    Ha szinte érdemem nincs is arra nékem,
    hogy ő éngem szeressen,
    Csak áldott kezével, mint szép ereklyével,
    éngem, mint kórt, illessen,
    Légyek ferge rabja, bátor ne szolgája,
    csak szinte el ne vessen!


    Harminckilencedik - Hogy Juliára talála, így köszöne néki:

    Ez világ sem kell már nékem
    Nálad nélkül, szép szerelmem,
    Ki állasz most énmellettem,
    Egészséggel, édes lelkem!

    Én bús szívem vidámsága,
    Lelkem édes kívánsága,
    Te vagy minden boldogsága,
    Véled Isten áldomása.

    Én drágalátos palotám,
    Jó illatú, piros rózsám,
    Gyönyörű szép kis violám,
    Élj sokáig, szép Juliám!

    Feltámada napom fénye,
    Szemüldek fekete széne,
    Két szemem világos fénye,
    Élj, élj, életem reménye!

    Szerelmedben meggyúlt szívem
    Csak tégedet óhajt lelkem,
    Én szívem, lelkem, szerelmem,
    Idvöz légy, én fejedelmem!

    Juliámra hogy találék,
    Örömemben így köszenék,
    Térdet-fejet néki hajték,
    Kin ő csak elmosolyodék.
     
  18. memi59

    memi59 Állandó Tag

    Verzarka!Isten aldjon meg csodalatos mubkadba.Ismeretlenul is kuldom udvozletemet Nagyvardarol.Csodalatos amit csinalsz.Szep napot.Hello
     
  19. Verzarka

    Verzarka Állandó Tag

    Köszönöm Földim az elismerést. :p:D

    Szeretettel, Éva
     
  20. Verzarka

    Verzarka Állandó Tag

    A mai nap történt 10. 21.

    2006 október 21. az év 294. (szökőévekben 295.) napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 71 nap van hátra.


    Események

    * Kr. e. 2137 - Az első feljegyzett napfogyatkozás Kínában.
    * 1520 - Magellán megérkezik a Tűzföldre (Tierra Del Fuego, Argentina-Chile partvidékén).
    * 1790 - A trikolór lesz Franciaország hivatalos zászlaja.

    * 1805 - Trafalgarnál a brit hadiflotta, Horatio Nelson parancsnoksága alatt legyőzi a franciákat.
    * 1858 - Párizsban bemutatják Jacques Offenbach "Orfeusz az alvilágban" c. operáját. Ebben szerepel a kánkán zenéje is.
    * 1878 - A német Birodalmi Gyűlés betiltja a szocialistákat, betiltja az összes "szociáldemokrata, szocialista és kommunista" gyűlést, szervezetet és kiadványt. A törvény alapján a szociáldemokratákkal rokonszenvezőket üldözhetik és letartóztathatják.
    * 1879 - Thomas Alva Edison bemutatja az első izzólámpát.
    * 1921 - IV. Károly volt magyar király másodszor is megpróbálja visszaszerezni a magyar trónt.
    * 1937 - Dmitrij Dmitrijevics Sosztakovics 5. szimfóniájának bemutatója.
    * 1940 - Imrédy Béla volt miniszterelnök megalakítja a szélsőjobboldali eszméket képviselő Magyar Megújulás Pártját.
    * 1940 - Megjelenik Ernest Hemingway regénye, az "Akikért a harang szól".
    * 1944 - A II. világháborúban a szövetségesek elfoglalják Aachent, az első német nagyvárost.
    * 1944 - Brit-amerikai légitámadások a győri, az ipolysági (ma: Sáhy, Szlovákia), a feketehalmi (ma: Codlea, Románia) és az ózdi vasútállomások ellen.
    * 1950 - A kínai hadsereg elfoglalja Tibetet.
    * 1958 - Boddy Holly és a Crickets utolsó lemezfelvétele.
    * 1959 - New York-ban megnyílik Guggenheim Múzeum.
    * 1959 - Dr. Wernher von Braun elkezd a NASA-nál dolgozni.
    * 1960 - Vízre bocsátják az első brit atommeghajtású tengeralattjárót, a "Dreadnought"-t.
    * 1964 - New York-ban bemutatják a "My Fair Lady" c. musicalt.
    * 1966 - Delhiben megkezdődik Indira Gandhi indiai, Gamal Abdel Nasszer egyiptomi, és Joszip Broz Tito jugoszláv elnökök találkozója, melyen sürgetik a vietnám elleni bombázások beszüntetését.

    * 1967 - Washingtonban több tízezer ember vonul fel a vietnami háború elleni tüntetésen.
    * 1971 - Irodalmi Nobel-díjat kap Pablo Neruda chilei író.
    * 1985 - Egy hamburgi árverésen 1,7 millió nyugatnémet márkáért elkel a világ egyik legértékesebb bélyegpárja, a Kék Mauritius és a narancsvörös egypennys bélyeg.
    * 1988 - A New York-i legfőbb ügyészség megvádolta a Ferdinand E. Marcost, a Fülöp-szigetekvolt elnökét és feleségét, Imeldát, csalás és zsarolás bűntettével. Marcos meghal még a bírósági tárgyalás előtt.
    * 1989 - Antall József későbbi magyar miniszterelnök lett MDF elnöke (1990. május 23-án alakítja meg a rendszerváltás utáni első, demokratikusan választott magyar kormányt)
    * 2001 - Thomas L. Morris washingtoni postáson diagnosztizálják először, hogy lépfene (anthrax) kórokozót lélegzett be. (Ez később halálát okozza).


    Születések

    * 1764 - Bihari János, cigány szárm. hegedűművész († 1827)
    * 1790 - Alphonse de Lamartine francia romantikus költő
    * 1833 - Alfred Nobel svéd kémikus,a Nobel-díj megalapítója († 1896)
    * 1839 - Georg von Siemens, a Deutsche Bank megalapítója († 1901)
    * 1878 - Krúdy Gyula író († 1933)
    * 1883 - Jány Gusztáv vezérezredes
    * 1901 - Gerhard von Rad német protestáns teológus († 1971)
    * 1912 - Juan Gyenes (Gyenes János) fotóművész († 1995)
    * 1912 - Solti György karmester, zongoraművész († 1997)
    * 1917 - Dizzy Gillespie amerikai jazz-zenész († 1993)
    * 1921 - Malcolm Arnold angol zeneszerző († 2006)
    * 1927 - Körmendi János Jászai Mari-díj Érdemes Kiváló művész
    [img=leftx200] [/img]
    * 1928 - Hámori Ottó író, újságíró, színikritikus
    * 1940 - Manfred Mann brit billentyűs, zenekarvezető
    * 1941 - Jankovics Marcell rajzfilmrendező, könyvillusztrátor,
    * 1945 - Nyikita Mihalkov-Koncsalovszkij orosz színész, filmrendező
    * 1949 - Benjamin Netanyahu izraeli katona, politikus, külügyminiszter
    * 1952 - Pusztai Erzsébet orvos, politikus
    * 1956 -Carrie Fisher amerikai színésznő

    Halálozások

    * 1849 - Kacusika Hokuszai japán festő és fametsző művész (* 1760)
    * 1805 - Horatio Nelson, brit admirális, (* 1758
    1855 Vörösmarty Mihály költő és drámaíró
    * 1984 - François Truffaut, francia filmrendező (* 1932)
    * 1984 - Őze Lajos Jászai-díjas színész, kiváló művész (* 1984)
    * 1997 - Márkus István író, kritikus, szociológus (* 1920)

    Nemzeti ünnepek, emléknapok, világnapok

    * Földünkért világnap
    * Szomália - a forradalom évfordulója
    * Anglia - Trafalgar Day (1805)
    * Szudán - Forradalom napja (1964)
    * Ne vásárolj semmit nap


    Népszokások

    * A hajdúböszörményi pásztorok úgy tartották, ha ilyenkor szép (napos) az idő, akkor az karácsonyig meg is marad. Úgy vélték, amilyen Orsolya-napkor az idő, olyan lesz a tél.

    Gondolatok egy Krúdy mese kapcsán

    az olvasás megszerettetéséről



    „Én mindig először megszagolom

    a könyvet,

    beszívom a képeket és a betűket,

    aztán úgy érzem: én vagyok a mese

    és a könyv az olvasó.”

    (Ágai Ágnes)


    Krúdy Gyula
    [​IMG]

    KRÚDY GYULA
    (Nyíregyháza, 1878. október 21. – Bp., 1933. május 12.): író, hírlapíró.

    Iskoláit Nyíregyházán, Szatmárnémetiben és Podolinban végezte. 1895-ben a Debreceni Ellenőr munkatársa lett, majd átszerződött Nagyváradra. A millenniumi kiállítás megnyitására Budapestre utazott, itt kialakította egyéni életformáját; fő támaszpontjai a bohémvilág találkozó- és mulatóhelyei voltak. Ebben a világban teremtődött meg az a sajátosan „krúdys” légkör, amely írásművészetének lényeges alkotó elemét, eredeti hangulatát adta. Kétszer nősült, de sohasem tudott megállapodott családi életet élni. Találóan nevezték magányos lovagnak: különös, büszke, tartózkodó volt. Nélkülözésekkel indult pályáján; termékeny munkásság és páratlan sikerek után eladósodva fejezte be életútját. Hivatalos elismerésben ritkán volt része; távol tartotta magát minden irodalmi csoportosulástól. 1914-ben beválasztották a Petőfi Társaságba, 1930-ban Baumgarten-díjat kapott. Első novellája 15 éves korában jelent meg, 17 évesen egy vidéki hetilap főmunkatársa; írásait rendszeresen közölték országos napilapok, folyóiratok.

    A századfordulóig tartó pályaszakaszának legértékesebb írásaiban főként Jókai, Mikszáth és Reviczky hatására a romantika útját követte. A század utolsó éveiben a polgári-városi irodalom felé közelített. A nyírségi dzsentrikúriák zárt világában olyan sajátos tárgyat fedezett föl, amely korlátlan lehetőségeket kínált részint a dzsentri lezüllésének kritikus-ironikus ábrázolására, részint a „régi szép idők” szinte mesterségesen fönntartott maradványainak lírai-nosztalgikus elbúcsúztatására.

    1908–10 táján lassú erjedés indult művészetében; ez témaválasztásában, stílusának átformálódásában egyaránt megfigyelhető. A témakör először a középkori szepességi történetekkel, majd a századvégi Pest hangulatának megidézésével (pl. Régi szélkakasok között, 1909) bővült, és a Martinovics-regénnyel (A magyar jakobinusok, 1910) a történelmi tárgyválasztás irányában is kiterjeszkedett. A „krúdys” stílusjegyek különösen az impresszionista hangulatfestésben és jellemformálásban mutatkoztak meg. Hőseit mindinkább a saját képmására formálta. Így jutott el legjellegzetesebb alteregójának, Szindbádnak megteremtéséig: a képzelet szárnyán olyan tájakra vetődik és vezérli az olvasót, amelyekre irodalmunkban előtte és utána senki sem jutott el (Szindbád ifjúsága, 1911; Szindbád utazásai, 1912).

    Az igazi közönségsikert (egyúttal korábbi műveinek utólagos fölfedezését) azonban csak A vörös postakocsi (1914) hozta meg; ez mindmáig legnépszerűbb műve. Ebben a vallomást és a századforduló Pestjének világát egyesítette. A forradalmak idején közírói szerepet is vállalt, és Móricz Zsigmonddal és Gárdonyi Gézával elvállalta a Néplap szerkesztését. Az 1920-as években írásművészete sajátos, egyéni realizmus irányába fejlődött. A húszas évek derekától művészetében erős, új hajtás fejlődött: az álom és valóság határán mozgó ábrázolást közvetlenebb, világosabban realista színezetű hang váltotta föl, amely a mindennapi események rendkívül részletező föltárásában nyilvánult meg (Boldogult úrfikoromban, 1930; Az élet álom, 1931).

    Neumann Ház – Irodalmi Szerkesztőség
    (Barta András szócikke alapján: Új Magyar Irodalmi Lexikon, CD-ROM, 2000)

    IDÉZETEK

    "Manapság, mikor mindnyájan egyenlők és demokraták vagyunk, mindenki mulathatna, kacaghatna kedvére, de hát nincs már min kacagni. A jókedv, miután demokrata lett, veszített értékéből."


    "Az lesz az igazi nagy magyar író, aki biztosan megírja annak a magyar nemesembernek a történetét, akinek az apja még kúriában lakott, a fiából pedig demokrata lett, mert más nem lehetett többé Magyarországon."

    "Kitapasztalta ez a szorgalmas gyűjtő, hogy a … jó szerelem sem más, mint egy hajnali álom, amely dolgot már előtte is többen felfedeztek. Amint az álomban történnek a lehetetlenségek, ugyanúgy megesnek azok a szerelemben is."

    "… visszatérhetnének azok a kamaszesztendők, amelyektől hajdanában az ember úgy szeretett volna megszabadulni!"

    "Mert a szem néha káprázik… Káprázik, és ez az emberi boldogság."

    "Minden titokkal úgy vagyunk, hogy az csak addig titok, amíg senki nem tudja. Mihelyt két ember tudja, mintha már az egész világnak tudomása volna róla."

    "A nők életében vannak olyan jelentéktelen események, amelyeknek azért nem tulajdonítanak különösebb fontosságot, mert nincsenek érdekelve a szívükkel."

    "... az emberek nagy része manapság nem éli valódi életét. Egy ál-élet az, amelyet az emberek folytatnak, telve hazugságokkal, gonoszságokkal, nyomorúságokkal."

    "... Igazi életüket álmukban élik az emberek, amikor olyan jóságosak lesznek valamennyien, mint azok a szegények, akik a hajnali miséket látogatják."

    "Magyarországon még mindig a legérdekesebbek a vallási problémák, ama mellékes problémák mellett, hogy nem mindenkinek van ennivalója."

    "A mindennapi magyar ember minden órában szörnyű kísértésbe jön, hogy olyan cifra káromkodásokra vetemedjék, amilyent még öregapáink korában a pandúrkomisszáriusok is restelltek volna."

    NYÍRI PAJKOS, NYÍRI FURKÓ, NYALKA PECEK


    Az ősi virtus idején nem volt tanácsos idegen embernek ezt a tréfás példaszót kimondani abban a határban, amelyen kényelmesen végignézni lehet a tokaji hegyről. A hűs nyíriek nem szívesen emlékeztek vissza azokra a szegénylegényekre, akik útonállásból, lókötésből élve, a nádak-erek mentén bujdostak és magukat nyíri pajkosoknak nevezték. Nyíri pajkos volt a bujdosó kuruchajdú, a menekült honvéd, a szökött katona. Persze hogy ezek között a nincstelen, hazátlan emberek között megtermett az erkölcstelen akasztófavirág is. A Nyírség elvadult mocsaraival, berkeivel jó búvóhelye volt a pajkosoknak. Hát a nyíri furkó? Az volt csak a híres! Régi alispán- és követválasztásoknál jutott szerephez.

    Olyant is tudott, ami a törvénykönyvben nincs benne. Ha még megvannak a koponyák a száz esztendő előtti temetőkben, bőségesen beszélhetnek a nyíri furkó meggyőző érveiről. Nos, a nyíri pajkost a nyíri furkóval viszonyítva nevezte a magyar nép igazmondása nyalka peceknek. Bizony, csak pecek volt őkelme, akármilyen nyalkán toppant az utasok elébe; pecek volt akkor is, amikor meggyőződését furkóval erősítgette. Az ember elgondolkozva áll meg az ilyen régi mondások felett. Milyen igazuk volt a játékosszavú ősöknek, amikor a maguk bölcs józanságával oly igen nagyon lekicsinyelték a pajkosokat és a furkósokat!

    (1924)

    [​IMG]




    Vörösmarty Mihály


    [​IMG]



    Vörösmarty Mihály 1800-1855

    1800. december 1-jén született Puszta-Nyéken, elszegényedett katolikus nemesi családban, nyolc testvére volt.1807-ben a nyéki evangélikus iskolában kezdte tanulmányait, a gimnázium öt osztályát viszont 1811-től 1816-iga ciszterciták székesfehérvári iskolájában végezte el. 1816 novemberében Pestre került a piarista gimnázium hatodik osztályába. 1817-ben Vörösmarty apjának halálakor foglalkozás után nézett, így került a Perczel családhoz nevelőnek. A tanítóskodás mellett elvégezte az egyetemen a kétéves filozófiai tanfolyamot.

    1820-ban a családdal együtt Börzsönybe költözött. A börzsönyi időszakban magánúton elvégezte az egyetemi jogi tanulmányokat is. E falusi magányban töltött két év minden tekintetben nagy hatással volt műveltségének tágítására, s egyúttal érzelmi élete új szenvedéllyel, a szerelemmel gazdagodott. 1821�22-ben kezdődött Perczel Adél iránti reménytelen szerelme. Áthidalhatatlan volt köztük a társadalmi különbség. 1822-ben Görbőre ment joggyakorlatra. 1824-ben Pesten újra átvette a Perczel-fiúk nevelését, közben ügyvédi vizsgát tett (1826-ban vált meg végleg a Perczel háztól). 1827-ben a Tudományos Gyűjtemény és melléklapja, Koszorú című folyóirat szerkesztője (1828�1832). 1830-tól tagja az Akadémiának. 1841-ben kezdődött Csajághy Laura iránti szerelem, 1843-ban Pesten összeházasodtak. A 1848-ban képviselői mandátumot kapott a kormánynál. Állami állást is vállalt a szabadságharc idején: 1849-ben kinevezték a kegyelmi szék közbírájává. Az 50-es évek elején Baracskán vásárolt birtokán gazdálkodott, 1853-ban szülőföldjére, Nyékre költözött mint bérlő.

    Betegsége 1853 őszén fordult komolyabbra, 1855 novemberében Pestre költözött családjával, 1855. november 19-én váratlanul meghalt.

    2. Vörösmarty művei:

    - Zalán futása (1825):
    - Cserhalom (1825)
    - Tündérvölgy (1826)
    - A délsziget (1826)
    - Eger (1827)
    - A két szomszéd vár (1831)
    -Szózat (1836)
    - Csongor és Tünde (1830)
    -A Guttenberg-albumba (1839)
    - Liszt Ferenchez (1840)
    - Gondolatok a könyvtárban (1844)
    - Az emberek (1846)
    - Országháza (1846)
    - Előszó (1850)
    - A vén cigány (1854)



    [​IMG]



    SZÓZAT


    Hazádnak rendületlenűl
    Légy híve, oh magyar;
    Bölcsőd az s majdan sírod is,
    Mely ápol s eltakar.

    A nagy világon e kivűl
    Nincsen számodra hely;
    Áldjon vagy verjen sors keze;
    Itt élned, halnod kell.

    Ez a föld, melyen annyiszor
    Apáid vére folyt;
    Ez, melyhez minden szent nevet
    Egy ezredév csatolt.

    Itt küzdtenek honért a hős
    Árpádnak hadai;
    Itt törtek össze rabigát
    Hunyadnak karjai.

    Szabadság! itten hordozák
    Véres zászlóidat,
    S elhulltanak legjobbjaink
    A hosszu harc alatt.

    És annyi balszerencse közt,
    Oly sok viszály után,
    Megfogyva bár, de törve nem,
    Él nemzet e hazán.

    S népek hazája, nagy világ!
    Hozzád bátran kiált:
    "Egy ezredévi szenvedés
    Kér éltet vagy halált!"

    Az nem lehet hogy annyi szív
    Hiában onta vért,
    S keservben annyi hű kebel
    Szakadt meg a honért.

    Az nem lehet, hogy ész, erő,
    És oly szent akarat
    Hiába sorvadozzanak
    Egy átoksúly alatt.

    Még jőni kell, még jőni fog
    Egy jobb kor, mely után
    Buzgó imádság epedez
    Százezrek ajakán.

    Vagy jőni fog, ha jőni kell,
    A nagyszerű halál,
    Hol a temetkezés fölött
    Egy ország vérben áll.

    S a sírt, hol nemzet sűlyed el,
    Népek veszik körűl,
    S az ember millióinak
    Szemében gyászköny űl.

    Légy híve rendületlenűl
    Hazádnak, oh magyar:
    Ez éltetőd, s ha elbukál,
    Hantjával ez takar.

    A nagy világon e kivűl
    Nincsen számodra hely;
    Áldjon vagy verjen sors keze:
    Itt élned, halnod kell.

    1836

    Egressy Béni szerezte ekkor az "elsõ" dallamát, valamire való fáklyászene, hazafias szerenád nem lehetett meg nélküle. 1841-ben az Akadémia gyûlésén Pulszky Ferenc "nemzeti dallá vált Szózat"- ról beszél, a következõ évben Deák Ferenc méltatja, majd Kossuth jelenti ki a Pesti Hírlapban: "Szózata máris nemzeti himnusszá vált." (Adalék a nemzeti önismerethez) 1843 januárjában Bartay Endre, a Nemzeti Színház igazgatója pályázatot ír ki. A "húsz arany pályadíjt a legjobb népmelódiáért" huszonkét pályamû közül Egressy Béni újabb feldolgozása nyeri el.


    A betanítás rövid ideig tart, és 1843. 05. 10-én fölcsendülnek a Szózat mai hangjai. Rövidesen az egész országban ismertté válik az új melódia:

    "A' szívrázó költemény és melodia hallatára egészen el volt ragadtatva a' közönség, el annyira, hogy a' végsõ verseket a ' hallgatók közül többen együtt kezdték énekelni a színészekkel [ti. a pozsonyi magyar színkör 1843. 06. 01-i elõadásáról tudósítanak - Á.K.], fényes bizonyítványául annak, miszerint a' közkedveltségû dal- és énekszerzõ, Egressy Benjámin jelen szerzeménye minden magyar szivet megkapá, minden magyar kebelben viszhangra talál, 's csak olly könnyen énekelhetõ, mint minden népies nemzeti dal, melly ezerek, millók ajkain meghonosult." (Pesti Hírlap 1843. 06. 11.)


    [​IMG]


    GONDOLATOK A KÖNYVTÁRBAN


    Hová lépsz most, gondold meg, oh tudós,
    Az emberiségnek elhányt rongyain
    Komor betűkkel, mint a téli éj,
    Leírva áll a rettentő tanulság:
    "Hogy míg nyomorra milliók születnek,
    Néhány ezernek jutna üdv a földön,
    Ha istenésszel, angyal érzelemmel
    Használni tudnák éltök napjait."
    Miért e lom? hogy mint juh a gyepen
    Legeljünk rajta? s léha tudománytól
    Zabáltan elhenyéljük a napot?
    Az isten napját! nemzet életét!
    Miért e lom? szagáról ismerem meg
    Az állatember minden bűneit.
    Erény van írva e lapon; de egykor
    Zsivány ruhája volt. S amott?
    Az ártatlanság boldog napjai
    Egy eltépett szűz gyönge öltönyén,
    Vagy egy dühös bujának pongyoláján.
    És itt a törvény - véres lázadók
    Hamis birák és zsarnokok mezéből
    Fehérre mosdott könyvnek lapjain.
    Emitt a gépek s számok titkai!
    De akik a ruhát elszaggaták
    Hogy majd belőle csínos könyv legyen,
    Számon kivül maradtak: Ixion
    Bőszült vihartól űzött kerekén
    Örvény nyomorban, vég nélkül kerengők.
    Az őrült ágyán bölcs fej álmodik;
    A csillagászat egy vak koldus asszony
    Condráin méri a világokat:
    Világ és vakság egy hitvány lapon!
    Könyv lett a rabnép s gyávák köntöséből
    S most a szabadság és a hősi kor
    Beszéli benne nagy történetét.
    Hűség, barátság aljas hitszegők
    Gunyáiból készült lapon regél.
    Irtózatos hazudság mindenütt!
    Az írt betűket a sápadt levél
    Halotti képe kárhoztatja el.
    Országok rongya! könyvtár a neved,
    De hát hol a könyv mely célhoz vezet?
    Hol a nagyobb rész boldogsága? - Ment-e
    A könyvek által a világ elébb?
    Ment, hogy minél dicsőbbek népei,
    Salakjok annál borzasztóbb legyen,
    S a rongyos ember bőszült kebele
    Dögvészt sohajtson a hír nemzetére.
    De hát ledöntsük, amit ezredek
    Ész napvilága mellett dolgozának?
    A bölcsek és a költők műveit,
    S mit a tapasztalás arany
    Bányáiból kifejtett az idő?
    Hány fényes lélek tépte el magát,
    Virrasztott a sziv égő romja mellett,
    Hogy tévedt, sujtott embertársinak
    Irányt adjon s erőt, vigasztalást.
    Az el nem ismert érdem hősei,
    Kiket - midőn már elhunytak s midőn
    Ingyen tehette - csúfos háladattal
    Kezdett imádni a galád világ,
    Népboldogító eszmék vértanúi
    Ők mind e többi rongykereskedővel,
    Ez únt fejek - s e megkorhadt szivekkel,
    Rosz szenvedélyek oktatóival
    Ők mind együtt - a jók a rosz miatt -
    Egy máglya üszkén elhamvadjanak?
    Oh nem, nem! amit mondtam, fájdalom volt,
    Hogy annyi elszánt lelkek fáradalma,
    Oly fényes elmék a sár fiait
    A sűlyedéstől meg nem mentheték!
    Hogy még alig bír a föld egy zugot,
    Egy kis virányt a puszta homokon
    Hol legkelendőbb név az emberé,
    Hol a teremtés ősi jogai
    E névhez "ember!" advák örökűl -
    Kivéve aki feketén született,
    Mert azt baromnak tartják e dicsők
    S az isten képét szíjjal ostorozzák.
    És mégis - mégis fáradozni kell.
    Egy újabb szellem kezd felküzdeni,
    Egy új irány tör át a lelkeken:
    A nyers fajokba tisztább érzeményt
    S gyümölcsözőbb eszméket oltani,
    Hogy végre egymást szívben átkarolják,
    S uralkodjék igazság, szeretet.
    Hogy a legalsó pór is kunyhajában
    Mondhassa bizton: nem vagyok magam!
    Testvérim vannak, számos milliók;
    Én védem őket, ők megvédnek engem.
    Nem félek tőled, sors, bármit akarsz.
    Ez az, miért csüggedni nem szabad.
    Rakjuk le, hangyaszorgalommal, amit
    Agyunk az ihlett órákban teremt.
    S ha összehordtunk minden kis követ,
    Építsük egy újabb kor Bábelét,
    Míg oly magas lesz, mint a csillagok.
    S ha majd benéztünk a menny ajtaján,
    Kihallhatók az angyalok zenéjét,
    És földi vérünk minden csepjei
    Magas gyönyörnek lángjától hevültek,
    Menjünk szét mint a régi nemzetek,
    És kezdjünk újra tűrni és tanulni.
    Ez hát a sors és nincs vég semmiben?
    Nincs és nem is lesz, míg a föld ki nem hal
    S meg nem kövűlnek élő fiai.
    Mi dolgunk a világon? küzdeni,
    És tápot adni lelki vágyainknak.
    Ember vagyunk, a föld s az ég fia.
    Lelkünk a szárny, mely ég felé viszen,
    S mi ahelyett, hogy törnénk fölfelé,
    Unatkozzunk s hitvány madár gyanánt
    Posvány iszapját szopva éldegéljünk?
    Mi dolgunk a világon? küzdeni
    Erőnk szerint a legnemesbekért.
    Előttünk egy nemzetnek sorsa áll.
    Ha azt kivíttuk a mély sülyedésből
    S a szellemharcok tiszta sugaránál
    Olyan magasra tettük, mint lehet,
    Mondhatjuk, térvén őseink porához:
    Köszönjük élet! áldomásidat,
    Ez jó mulatság, férfi munka volt!

    1844 vége



    [​IMG]
     

Megosztás