Évfordulók. Írók, költők, zeneszerzők, festők …

Verzarka témája a 'Jeles napok' fórumban , 2006 Augusztus 30.

  1. Verzarka

    Verzarka Állandó Tag

    a MAI NAP TÖRTÉNT 10. 22.

    2006. október 22. az év 295. (szökőévekben 296.) napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 70 nap van hátra.

    Névnapok:
    Előd, Admira, Inge, Ingeborg, Kordélia, Koren, Korina, Korinna, Mária, Mirabel, Mirabella, Szalóme, Szulamit, Várkony, Vilibald

    Események

    * 1316 – Pápai adószedők érkeznek Magyarországra.
    * 1686 – A törökök kivonulnak Pécsről, 143 évi megszállás után.
    * 1883 – Megnyílik a New York-i Metropolitan Opera.
    * 1931 – E napon teszi közzé a Népszövetség által kiküldött szakértői bizottság a Magyarország pénzügyi helyzetéről szóló jelentését, mely szerint az ország külföldi adóssága kereken 4 milliárd pengő.
    * 1932 – Gömbös Gyula felhívást intéz a munkaadókhoz, mely szerint alkalmazzanak újabb munkásokat, csökkentsék a munkanélküliek számát. A felhívás eredménytelen marad.
    * 1937 – Magyarország és Finnország kulturális egyezményt köt Budapesten
    * 1956 – Wladyslaw Gomulka győz Varsóban. Nyikita Szergejevics Hruscsov szovjet pártfőtitkár Varsóba repül, a szovjet csapatokat mozgósítják. Gomulka és a vezetők határozottan kiállnak a Varsói Szerződés szövetségi rendszere mellett, ezzel sikerül elhárítniuk egy lehetséges szovjet beavatkozást.
    * 1957 – Konrad Adenauert újra Nyugat-Németország kancellárjává választják.
    * 1962 – Kirobban a kubai rakétaválság. John F. Kennedy amerikai elnök követeli a Szovjetuniótól, hogy szerelje le Kubában létesített rakétatámaszpontjait és szállítsa el az odatelepített szovjet közepes hatótávolságú rakétákat, egyben Kubát tengeri blokád alá vonja.
    * 1971 – Fock Jenő beszéde a Parlamentben a gazdaság állapotáról, a külkereskedelmi mérleg kedvezőtlen alakulásáról, valamint a gazdaságirányítási reform nyomán kialakult társadalmi jelenségekről.
    * 1979 – A Disneyworld ezem a napon fogadja százmilliomodik vendégét.
    * 1987 – Irodalmi Nobel-díjat kap Joseph Brodsky
    * 1989 – A Vörös Khmer-ek elfoglalják Kambodzsában Pailin-t. Elkezdődött a vörös khmer-ek diktatúrája.
    * 1989 – A libanoni parlament elfogadja a katolikusok és muszlimok közötti megbékélésrő szóló dokumetumot, ennek következtében egy év múlva véget ér a polgárháború
    * 1991 – Mihail Gorbacsov és a moszkvai államvezetés elítéli az 1956-os szovjet katonai beavatkozást Magyarországon.

    Születések

    * 1811 – Liszt Ferenc zeneszerző, zongoraművész († 1886)
    * 1822 – Orlai Petrich Soma festőművész
    * 1832 – Leopold Damrosch porosz karmester, a New York Symphony Society megalapítója
    * 1844 – Sarah Bernhardt francia némafilm színésznő († 1923)
    * 1883 – Jakobi Viktor magyar zeneszerző
    * 1905 – Kozma József (Joseph Kosma), magyar szárm. zeneszerző
    * 1912 – Szalai Sándor szociológus
    * 1913 – Robert Capa (er. neve Friedmann Endre), magyar származású fotóművész, haditudósító († 1954)
    * 1913 – Botond-Bolics György mérnök, író, népszerű-tudományos művek szerzője, "Mikrobi" szellemi atyja († 1975)
    * 1924 – Faluvégi Lajos közgazdász, pénzügyminiszter († 1999)
    * 1928 – Dér Zoltán író költő, műfordító
    * 1938 – Christopher Lloyd amerikai színész
    * 1938 – Derek Jacobi angol színész
    * 1942 – Annette Funicello amerikai színésznő
    * 1943 – Catherine Deneuve (er. Cathérine Dorléac), francia színésznő
    * 1950 – Mikó István színész, színházigazgató.
    * 1952 – Jeff Goldblum amerikai színész
    * 1956 – Csepregi Éva énekesnő.
    * 1963 – Brian Anthony Boitano amerikai olimpiai bajnok műkorcsolyázó
    * 1966 – Valeria Golino olasz színésznő

    Halálozások

    * 1882 – Arany János, költő (* 1817)
    * 1906 – Paul Cézanne, posztimpresszionista festő
    * 1965 – Paul Tillich, német származású amerikai teológus, lelkész (* 1886)
    * 1971 – Szendrő József, színész, rendező
    * 1973 – Pablo Casals, gordonkaművész, zeneszerző
    * 1979 – Nadia Boulanger, amerikai zenepedagógus (* 1887)
    * 1979 – Jakabos Ödön *1940
    * 1986 – Szent-Györgyi Albert, Nobel-díjas magyar biokémikus (* 1893)

    Nemzeti ünnepek, emléknapok, világnapok

    * Szentszék ünnepe - Vatikán nemzeti ünnepe
    * Laosz teljes függetlenségének napja (1953)
    * A dadogás elfogadásának nemzetközi világnapja 1998 óta.
    * Misszionáriusok világnapja

    Arany János


    [​IMG]

    A legismertebb és legszeretettebb magyar költők egyike. Élete és költészete az igényesség, a lelkiismeret az emberség példája. Legnagyobb epikus költőnk.
    1817. március 2-án született Nagyszalontán. Apja Arany György, anyja Megyeri Sára. Szülei tizedik gyermeke. 14 éves korától segédtanító, a debreceni kollégiumban tanul, de 19 évesen vándorszínésznek csap fel. 1836-39: Szalontán tanár, 1840-től jegyző. Felesége Ercsey Julianna, gyermekei: Juliska és László (költő és népmesegyűjtő). 1847-ben másodszor nyeri el a Kisfaludy Társaság pályázatán az első helyet, műve, a Toldi ezúttal sikert és Petőfi barátságát is megszerzi. A szabadságharc utáni Geszten nevelősködik, majd 1851-től 1960-ig Nagykőrösön tanít.
    1960-ban Pestre költözik, folyóiratokat indít, 1970-től az Akadémia főtitkára. Élete végén sokat betegeskedik, de költészete legszebb lírai alkotásai, az Őszikék ekkor születnek.1892-ben Budapesten hal meg.
    Meleg barátság kötötte Tompa Mihályhoz, akivel élénk levelezést folytatott, 1855 augusztusában és szeptemberében Hanván meg is látogatott. Ekkor kirándultak együtt Aggtelekre, Miskolcra, Sárospatakra, Szerencsre, Sajószentpéterre, Széphalomra és megyénk több látnivalóját is felkeresték, mint erről egy 1855. október 19-én írt levelében is beszámol. Sárospatakon ma emléktábla áll egykori szálláshelyük falán.

    [​IMG]



    FIAMNAK


    Hála Isten! este van megin'.
    Mával is fogyott a földi kín.
    Bent magános, árva gyertya ég:
    Kívül leskelődik a sötét.
    Ily soká, fiacskám, mért vagy ébren?
    Vetve ágyad puha-melegen:
    Kis kacsóid összetéve szépen,
    Imádkozzál, édes gyermekem.

    Látod, én szegény költő vagyok:
    Örökül hát nem sokat hagyok;
    Legföljebb mocsoktalan nevet:
    A tömegnél hitvány érdemet.
    Ártatlan szived tavaszkertében
    A vallást ezért öntözgetem.
    Kis kacsóid összetéve szépen,
    Imádkozzál, édes gyermekem.

    Mert szegénynek drága kincs a hit.
    Tűrni és remélni megtanit:
    S néki, míg a sír rá nem lehell,
    Mindig tűrni és remélni kell!
    Oh, ha bennem is, mint egykor, épen
    Élne a hit, vigaszul nekem!...
    Kis kacsóid összetéve szépen,
    Imádkozzál, édes gyermekem.

    Majd ha játszótársaid közül
    Munka hí el - úgy lehet, korán -
    S idegennek szolgálsz eszközül,
    Ki talán szeret... de mostohán:
    Balzsamúl a hit malasztja légyen
    Az elrejtett néma könnyeken.
    Kis kacsóid összetéve szépen,
    Imádkozzál, édes gyermekem.

    Majd, ha látod, érzed a nyomort,
    Melyet a becsület válla hord;
    Megtiporva az erényt, az észt,
    Míg a vétek irigységre készt
    S a butának sorsa földi éden:
    Álljon a vallás a mérlegen.
    Kis kacsóid összetéve szépen,
    Imádkozzál, édes gyermekem.

    És, ha felnövén, tapasztalod,
    Hogy apáid földje nem honod
    S a bölcsőd s koporsód közti ür
    Századoknak szolgált mesgyeül:
    Lelj vigasztalást a szent igében:
    "Bujdosunk e földi téreken."
    Kis kacsóid összetéve szépen,
    Imádkozzál, édes gyermekem.

    Oh, remélj, remélj egy jobb hazát!
    S benne az erény diadalát:
    Mert különben sorsod és e föld
    Isten ellen zúgolódni költ. -
    Járj örömmel álmaid egében,
    Útravalód e csókom legyen:
    Kis kacsóid összetéve szépen,
    Imádkozzál, édes gyermekem!

    (1850)


    [​IMG]



    http://www.mek.iif.hu/porta/szint/human/szepirod/magyar/arany/oszikek/html/index.html

    [​IMG]
     
  2. Verzarka

    Verzarka Állandó Tag

    A mai nap eseményei 2006. X. 23

    2006 október 23. az év 296. (szökőévekben 297.) napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 69 nap van hátra.

    Események

    * 787 - Befejeződik a II. niceai zsinat (VII. ökumenikus zsinat), amelyet Iréné bizánci császárnő hívott össze, hogy véget vessen a képrombolásnak.
    * 1613 - A kolozsvári országgyűlés erdélyi fejedelemmé választja Bethlen Gábort.
    * 1620 - A besztercebányai országgyűlés magyar királlyá választja Bethlen Gábort.
    * 1641 - A katolikus írek Ulsterben több ezer új angol és skót telepest gyilkolnak meg.
    * 1860 - Pest lakossága tüntet az Októberi Diploma ellen
    * 1873 - megnyitják a Károlyváros-Fiume közötti vasútvonalat, mellyel közevetlen vasúti összeköttetés létesül Budapest és Fiume között.
    * 1686 - Szeged felszabadul a török uralom alól.
    * 1890 - Bemutatják Szentpétervárott az Igor herceg című operát

    * 1894 - Budapesten megnyílik a New York Kávéház
    * 1915 - New York-ban 25000 nő tüntet a női szavatjogért.
    * 1918 - Megalakítják a Nemzeti Tanácsot a Károlyi-párt, a Radikális Párt és a Szociáldemokrata Párt képviselőinek javaslatára.
    * 1921 - IV. Károly magyar király második, szintén eredménytelen visszatérési kísérlete, a budaörsi csata.
    * 1925 - törvény születik az Országos Közegészségügyi Intézet felállításáról

    * 1926 - bemutatkozik a munkásszavalókórus a budapesti Zeneakadémia nagytermében.

    * 1930 - Először adják át Corvin-láncot és Corvin-koszorút.
    * 1933 - törvény születik a gazdatartozások fizetésének szabályozásáról, célja az eladósodott paraszti birtokok tömeges elárverezésének megakadályozása.
    * 1933 - A Gömbös-kormány rendeletet hoz a kisbirtokosok védelmére
    * 1937 - Szálasi Ferenc megalapítja a Magyar Nemzetiszocialista Pártot
    * 1940 - Adolf Hitler és Francisco Franco találkozója a dél-franciaországi Hendaye-ban.
    * 1941 - A Walt Disney stúdió bemutatta a "Dumbo" című rajzfilmjét
    * 1942 - Fordulat következik be a II. világhaború afrikai hadszínterén, El-Alameinnél.
    * 1943 - A Vörös Hadsereg átlépte a Dnyepert
    * 1944 - Üzembe helyezik a Püspökladány és Debrecen közötti vasúti vonalat.

    * 1954 - Hatályba lépnek a párizsi szerződések, amely értelmében a Német Szövetségi Köztársaság és Olaszország csatlakozik a Nyugat-európai Unióhoz, az NSZK belépett a NATO-ba
    * 1954 - Újjászervezik a Népfrontot
    * 1956 - Az 1956-os forradalom kitörése.
    * 1958 - Az orosz Borisz Paszternak megkapta az irodalmi Nobel-díjat
    * 1960 - Nyikita Szergejevics Hruscsov a cipőjével veri az asztalt az ENSZ közgyűlésen.
    * 1983 - Bejrútban egy öngyilkos merénylő teherautóbombát robbant az amerikai tengerészgyalogság (US Marines) laktanyájában. 241 katona életét veszti, 100 sérült. Az amerikai kontingenst kivonják Libanonból.


    * 1989 - A Magyar Köztársaság kikiáltása.

    * 1992 - a japán császár Akihito megkezdte látogatását Kínában, ez volt az első kínai látogatás a Japán monarchia történetében.
    * 1992 - Göncz Árpád köztársasági elnök nem tudja elmondani az ellene tüntetők miatt az 1956-os emlékbeszédét a Parlament előtt.
    * 1995 - Bill Clinton és Borisz Jelcin találkozója a New York-i Hyde parkban, ahol megállapodnak Oroszország részvételéről a bosznia béketeremtésben
    * 1996 - Megkezdődödik O.J. Simpson polgári pere Santa Monicában.
    * 1999 - Felmentetik Palermóban Giulio Andreotti-t az alól a vád alól, hogy ő volt a sziciliai maffia római protektora
    * 2000 - Amerikában Bill Clinton aláírta azt a rendeletet, mely szerint a megengedett alkoholszint 0.08% autóvezetésnél

    * 2002 - Moszkvában 40-50 csecsen szeparatista elfoglal egy színházat, az ott tartozkodó 700 nézőt túszul ejtve.


    Születések


    * 1891 - Palló Imre Kossuth-díjas operaénekes, bariton († 1978
    * 1894 - Abonyi Géza színész
    * 1922 - Bálint Ágnes író, szerkesztő, dramaturg

    * 1927 - Leszek Kolakowski lengyel filozófus, író

    * 1927 - Gyarmati Dezső vizilabdázó, 109-szeres válogatott

    * 1931 - Annie Girardot francia színésznő
    * 1940 - Pelé brazil válogatott labdarúgó
    * 1942 - Michael Crichton amerikai író
    * 1946 - Németh Miklós gerelyvető, olimpiai bajnok
    * 1951 - Fatmir Sejdiu, Koszovó elnöke
    * 1954 - Ang Lee amerikai filmrendező


    Halálozások


    * Kr. e. 42 - Marcus Junius Brutus római hadvezér (* Kr. e. 85)
    * 1456 - Kapisztrán János inkvizítor, a nándorfehérvári diadal hőse
    * 1867 - Franz Bopp német nyelvész, az összehasonlító nyelvtudomány
    * 1872 - Théophile Gautier Francia regényíró, költő, festőművész,

    * 1906 - Vlagyimir Vasziljevics Sztaszov zenekritikus
    * 1921 - John Boyd Dunlop skót állatorvos, feltaláló,
    * 1927 - Alexander Bernát magyar filozófus,MTA tagja (* 1850)
    * 1929 - Heim Pál gyermekorvos, a (* 1875)
    * 1948 - Zerkovitz Béla zeneszerző (* 1881)
    * 1972 - Kamondy (Tóth) László író (* 1928
    * 1974 - Lengyel Menyhért drámaíró (* 1880)



    Nemzeti ünnepek, emléknapok, világnapok

    * Nemzeti ünnep Magyarországon: az 1956. évi forradalom kitörésének és a Magyar Köztársaság kikiáltásának évfordulója (1989); az Elismerés napja

    * Új-Zéland: A munka ünnepe.



    [​IMG]


    Petőfi Sándor: NEMZETI DAL


    Talpra magyar, hí a haza!
    Itt az idő, most vagy soha!
    Rabok legyünk, vagy szabadok?
    Ez a kérdés, válasszatok! -
    A magyarok istenére
    Esküszünk,
    Esküszünk, hogy rabok tovább
    Nem leszünk!

    Rabok voltunk mostanáig,
    Kárhozottak ősapáink,
    Kik szabadon éltek-haltak,
    Szolgaföldben nem nyughatnak.
    A magyarok istenére
    Esküszünk,
    Esküszünk, hogy rabok tovább
    Nem leszünk!

    Sehonnai bitang ember,
    Ki most, ha kell, halni nem mer,
    Kinek drágább rongy élete,
    Mint a haza becsülete.
    A magyarok istenére
    Esküszünk,
    Esküszünk, hogy rabok tovább
    Nem leszünk!

    Fényesebb a láncnál a kard,
    Jobban ékesíti a kart,
    És mi mégis láncot hordunk!
    Ide veled, régi kardunk!
    A magyarok istenére
    Esküszünk,
    Esküszünk, hogy rabok tovább
    Nem leszünk!

    A magyar név megint szép lesz,
    Méltó régi nagy hiréhez;
    Mit rákentek a századok,
    Lemossuk a gyalázatot!
    A magyarok istenére
    Esküszünk,
    Esküszünk, hogy rabok tovább
    Nem leszünk!

    Hol sírjaink domborulnak,
    Unokáink leborulnak,
    És áldó imádság mellett
    Mondják el szent neveinket.
    A magyarok istenére
    Esküszünk,
    Esküszünk, hogy rabok tovább
    Nem leszünk!

    Pest, 1848. március 13.


    [​IMG]



    http://kincsestar.radio.hu/jeles/jelesmarc15.php



    [​IMG]


    Tamási Áron: Gond és Hitvallás
    (részlet)


    Egy ezredév alatt sok zivatar verte nemzetünket, de a zivatarok borújában is két fény mindig hű maradt hozzá. Az egyik a nemzet csillaga, mely vészek idején is áttört fényével a homályon, a másik pedig virrasztó költőink fáklyafénye, mely a magyarság számára ma is tanítás.

    Számunkra több is ennél, mert kötelező örökség hűséggel szeretnők ezt az örökséget hordozni. Nehéz, de megtennünk mégis az egyetlen út, mert nincs feloldás.

    Itt állunk a számadás és vallomás erkölcsi kényszere alatt. Itt állunk az októberi szabadságharc véres halmán, melyet egy nép reménye ostromolt. Ha egy évtizedre visszatekintünk erről a halomról, szenvedőnek és vágyakozónak látjuk a népet. Szenvedett, mert korának eszméit, melyeket tíz év előtt reménnyel üdvözölt, idegen formában és zsarnoki módon akarták életévé tenni. A hosszú kényszer alatt kiújultak természetesen a történelmi sebek, és nemzeti függetlenségét veszendőnek látta. Szenvedő és igaztalan sorsában gyógyulásra áhítva vágyakozott, s nemzetté lenni sóvárgott.

    Ebben a vágyban és sóvárgásban van a forrás, mely október 23-án feltört a mélyből. Mint ennek a forrásnak neves tanúi, keserves szívvel kell megmondanunk, hogy a szovjet kormányzat történelmi tévedést követett el, amikor vérrel festette meg forrásunk vizét.

    Dicső költőink élő szelleme és az emberi igazság segít nekünk abban, hogy jóslatot tegyünk: eljön az idő, amikor a megtévedt hatalom bűnbánatot mond, mint ahogy az általa megdöntött hatalomnak is meg kellett bánnia ama tiprást, melyben Petőfi elveszett.
    [​IMG]


    Faludy György:

    Ezerkilencszázötvenhat, te csillag



    Másnap, szerdán reggel: por, ágyúszó
    és szenvedés; mégis, mikor átvágtam
    a Hõsök terén, mosolyognom kellett,
    mert nem állt többé szobor a csizmában,
    csütörtök: lázrózsák mindenki arcán,
    Földváry már kedd este elesett
    a Rókus elõtt; szemközt az iskola
    padlásán felfegyverzett gyerekek,
    péntek: még több vér, tankok, a Ligetnél
    az ütegek torkolattüzeit
    nézem éjjel és borzongok: a "szörnyû
    szépség" most nálunk is megszületik,
    hat nap: a kénezett arcú halottak
    apró csokorral mellükön, a járdán,
    (Köztársaság tér), röplapok, szorongás,
    szemem elõtt kis tétova szivárvány,
    ölelkezés az Írószövetségben,
    mert csomagolnak s indulnak haza,
    feltépett sínek s torlaszok: fölöttük
    a szabadság liliom-illata,
    ezerhétszázhárom, nyolcszáznegyvennyolc,
    és ötvenhat: egyszer minden száz évben
    talpra állunk kínzóink ellen; bármi
    történjék is, boldogság, hogy megértem,
    és újra péntek: a Dunánál állunk,
    a nap áttör füstön, ködön; talán
    sikerül minden s az alkonyat bíbor
    brokátja Zsuzska lenszõke haján,
    s szombat: a hajnalban csupa reménység,
    estére tudni: nyakunkon a kés,
    a keleti szemhatár mögött mocskos
    felhõk, nyugatról álszent röfögés,
    mentünk a kétszázezerrel; nem bírnék
    több börtönt és ha nem is jön velem:
    Árpád óta bennem lakik az ország,
    minden völgyét meg dombját ösmerem,
    akkor is hazám, ha távol lesz tõlem,
    eddig sem ápolt s ha más föld takar
    mit számít az? s mit számít, ha fiam majd
    dad-nek is szólít és nem lesz magyar?
    Mi elmaradt, azt húsz vagy száz év múlva
    az ifjúságtól majd visszakapom:
    õk látják majd, hogy az elõszobákban
    kabátom még ott lóg a fogason.
    Ezerkilencszázötvenhat, sem emlék,
    sem múltam nem vagy, sem történelem,
    de lényem egy kioperálhatatlan
    darabja, testrész, ki jöttél velem
    az irgalmatlan mindenségbe, hol a
    Semmi vize zubog a híd alatt,
    amelynek nincs korlátja: - életemnek
    te adtál értelmet, vad álmokat
    éjjelre és kedvet a szenvedéshez
    meg örömet; mindig te fogtál kézen
    ha botladoztam, magasra emeltél
    s nem engedted, hogy kifulladjak vénen,
    ezerkilencszázötvenhat, te csillag,
    a nehéz út oly könnyû volt veled!
    Oly régesrégen sütsz fehér hajamra,
    ragyogj sokáig még sírom felett.


     
  3. Verzarka

    Verzarka Állandó Tag

    A mai nap eseményei X. 24.

    2006 október 24. az év 297. (szökőévekben 298.) napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 68 nap van hátra.

    Névnapok : Salamon, Arétász, Gilbert, Gilberta, Gilgames, Harald, Herald, Herold, Ráchel, Rafael, Ráfis, Ráhel, Rákhel, Rákis, Salvador

    Események


    * 1648 - A wesztfáliai békével lezárul a harmincéves háború. Elismerik Svájc és Hollandia függetlenségét.
    * 1795 - Harmadik alkalommal osztják fel Lengyelországot. Területét Poroszország, az Orosz Birodalom és Ausztria kebelezik be.
    * 1849 - Haynau kiadja Magyarország ideiglenes katonai közigazgatási szervezetéről szóló rendeletét: Erdélyt, Horvátországot és a Muraközt leválasztja a Magyar Királyságról, az országot 15 kerületre osztja, a megyék megszűnnek.
    * 1861 - Üzembe helyezik az első transzkontinentális telefonkábelt, ezzel a legrégebbi (18 éves) Pony Experess futárszolgálat is megszűnik.
    * 1906 - I. Ferenc József király szentesíti a II.Rákóczi Ferenc és bujdosó társai hamvainak hazahozataláról szóló törvénycikket. Az ünnepélyes temetésekre novemberben kerül sor.
    * 1917 - I. világháború: A tizenkettedik isonzói csata kezdete. Az osztrák-magyar támadó csapatok Caporettónál áttörik az olasz frontot, átkelnek az Isonzó folyón, a Júliai-Alpokon, a Tagliamento folyón, elfoglalják Udine várost, és előrenyomulnak a Piave folyóig.
    * 1929 - "Fekete csütörtök" a New York-i tőzsdén, mellyel kirobban az 1929-től 1933-ig tartó gazdasági világválság.
    * 1939 - Először adnak el női harisnyát a világon, az amerikai Wilmingtonban.
    * 1940 - Kolozsváron megnyitják a Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemet. [1]
    * 1945 - Formálisan is megkezdi működését az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ).
    * 1956 - Nagy Imrét kinevezik miniszterelnöknek, aki október 28-án koalíciós kormányt alakít.
    * 1956 - A szovjet csapatok bevonulnak Budapestre.
    * 1970 - Salvador Allende Gossens megnyeri a chilei elnökválasztást.
    * 1973 - Véget ér a Yom Kippur-i háború, az Izraeli csapatok ekkor 105 kilométerre állnak Kairótól és 42 kilométerre Damaszkusztól.
    * 1980 - A lengyel állami és pártvezetés engedélyezi a Szolidarítás szakszervezet működését.
    * 1990 - A magyar Alkotmánybíróság alkotmány-ellenesnek nyilvánítja a halálbüntetést.
    * 1991 - A Szovjetunió és Lengyelország egyezményt köt, hogy 1993 végéig a szovjet fegyveres erők utolsó katonáját is kivonják Lengyelországból
    * 2003 - A Concorde utolsó repülése, utasszállító repülőgépként.

    Születések

    * 51 - Domitianus római császár († 96)
    * 1632 - Anton van Leeuwenhoek mikroszkóp készítője, a bakt. felf.
    * 1812 - Tóth Ágoston honvéd ezredes,
    * 1817 - Lázár Vilmos honvéd ezredes, aradi vértanú († 1849)
    * 1821 - Aschermann Ferenc honvéd ezredes († 1893)
    * 1852 - Konti József magyar karmester, zeneszerző († 1905)
    * 1882 - Kálmán Imre magyar zeneszerző, operett-szerző († 1953)
    * 1886 - Grigorij Konsztantyinovics Ordzsonikidze
    * 1913 - Czímer József dramaturg, esztéta, műfordító
    * 1915 - Tito Gobbi olasz énekes
    * 1924 - Ács Irén magyar fotóművész, fotóriporter
    * 1927 - Gilbert Becaud francia sanzonénekes,("M. 100 000 Volt")
    * 1936 - Bill Wyman, a Rolling Stones basszusgitárosa.
    * 1939 - F.Murray Abraham, Oscar-díjas amerikai színész
    * 1942 - Serfőző Simon magyar költő, író
    * 1947 - Kevin Kline amerikai színész
    * 1965 - Ács József magyar költő

    Halálozások

    * 1537 - Jane Seymour, VI. Edward király anyja
    * 1601 - Tycho de Brahe dán születésű csillagász (* 1546)
    * 1849 - Csernus Menyhért,1848-49-es szabadságharc vértanúja
    * 1849 - Perényi Zsigmond,1848-49-es szabadságharc vértanúja

    * 1849 - Szacsvay Imre,1848-49-es szabadságharc vértanúja
    * 1938 - Ernst Barlach, német szobrász, grafikus, költő (* 1870)
    * 1941 - Reményik Sándor, költő (* 1890)
    * 1945 - Vidkun Quisling, norvég, katona politikus (kivégezték)
    * 1948 - Vámbéry Rusztem, jogász,radikális publicista (* 1872)
    * 1948 - Lehár Ferenc zeneszerző(* 1870)
    * 1957 - Christian Dior, francia divattervező (* 1905)
    * 1974 - David Ojsztrah, orosz hegedűművész (* 1908
    * 1985 - Bódy Gábor, filmrendező (* 1946)
    * 1996 - Patkós Irma, színművésznő (* 1900)
    * 2005 - Rosa Parks, amerikai fekete polgárjogi harcos (* 1913)

    Nemzeti ünnepek, emléknapok, világnapok

    * Az ENSZ világnapja 1945 óta
    * A Magyar Operett Napja 2002 óta
    * Mikronézia a függetlenség napja
    * Zambia - a függetlenség napja


    [​IMG]


    Reményik Sándor: Mi mindig búcsuzunk

    Mondom néktek: mi mindíg búcsuzunk.
    Az éjtől reggel, a nappaltól este,
    A színektől, ha szürke por belepte,
    A csöndtől, mikor hang zavarta fel,
    A hangtól, mikor csendbe halkul el,
    Minden szótól, amit kimond a szánk,
    Minden mosolytól, mely sugárzott ránk,
    Minden sebtől, mely fájt és égetett,
    Minden képtől, mely belénk mélyedett,
    Az álmainktól, mik nem teljesültek,
    A lángjainktól, mik lassan kihűltek,
    A tűnő tájtól, mit vonatról láttunk,
    A kemény rögtől, min megállt a lábunk.

    Mert nincs napkelte kettő, ugyanaz,
    Mert minden csönd más, - minden könny, - vigasz,
    Elfut a perc, az örök Idő várja,
    Lelkünk, mint fehér kendő, leng utána,
    Sokszor könnyünk se hull, szívünk se fáj.
    Hidegen hagy az elhagyott táj, -
    Hogy eltemettük: róla nem tudunk.
    És mégis mondom néktek:
    Valamitől mi mindíg búcsuzunk.
     
  4. Verzarka

    Verzarka Állandó Tag

    Elment Mancs

    Vasárnap elpusztult Mancs, a mentőkutya. A németjuhász számos hazai és külföldi katasztrófánál segített embereket menteni, és nemzetközi hírnevet szerzett, amikor egy törökországi földrengésnél megtalált egy kislányt a romok alatt.



    Mancs a Miskolci Speciális Felderítő és Mentőcsapat
    jelképének számít. Számos katasztrófa sújtotta országban dolgozott (1996. Egyiptom, Kairo házomlás; 1997. Kolumbia földrengés; 1997. Olaszország, iszaplavina; 1998 Törökország, Izmit földrengés; 1998. Vevezuela, sárlavina; 2000. Salvador, földrengés).



    Az életmentő németjuhász kutya bronzból készült szobra Szanyi Borbála munkája, 2004. december 18-án avatták föl.

    [​IMG]


    Mancs, élőben és bronzban.



    Szergej Jeszenyin: A kutya

    Mint tûzvirág, elnyílt a hajnal,
    s fakó gyékényen, suta
    szalmakunyhóban hét piros
    kölyköt fiadzott a kutya.

    Nyelvével fésülgette õket,
    ki nem ment volna percre sem;
    ott mókázott, s meleg hasából
    habos tej csurrant édesen.

    S hogy leragadt a nap szeme,
    s elcsitult a baromfihad:
    jött a gazda, zsákba kötötte
    mind a hét kis kutyafiat.

    Nyomába loholt a kutya -
    elmaradoztak a hegyek...
    A páncéltalan víztükör
    fázón, sokáig remegett.

    Amint gyötörten hazaért,
    nyaldosva izzadt oldalát:
    egyik kölykének nézte a
    holdat, mit ringattak a fák.

    A szikrázó ûrbe meredt,
    szimmantott és nyítt és nyögött,
    de a vékony hold is lecsúszott,
    eltûnt egy kék halom mögött.

    S mint akinek kenyér helyett
    kötõdõ kéz követ hajít:
    hullatni kezdte lassan a hóba
    szeme arany csillagait...

    Képes Géza fordítása
     
  5. Verzarka

    Verzarka Állandó Tag

    A mai nap eseményei X. 26.

    2006. október 26. az év 299. (szökőévekben 300.) napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 66 nap van hátra.

    Névnapok: Dömötör, Albin, Amand, Amanda, Ametiszt, Armand, Baldvin, Deme, Demeter, Evariszt, Manda, Mendi, Örsi, Szamanta, Szamira

    Események

    * 1596 – III. Mehmed szultán főserege a mezőkeresztesi csatában legyőzi Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem és Habsburg Miksa főherceg haderejét.
    * 1613 – Abaffy Miklós tokaji kapitány a hajdúk segítségével megöleti a száműzött Báthory Gábor fejedelmet.
    * 1825 – Megnyílik az Erie csatorna a Hudson folyó és az Erie-tó között
    * 1858 – H.E. Smith szabadalmaztatja a forgótárcsás mosógépet.
    * 1861 – Johann Philipp Reis német fizikus feltalálta a hangok elektromos közvetítésére szolgáló eszközt, amelyet telefonnak nevez el.
    * 1905 – Norvégia függetlenné válik Svédországtól.
    * 1924 – A Népszava a "Magyarország dolgozó népéhez" című felhívást közöl a Szakszervezeti Tanács, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt vezetősége és a szociáldemokrata párt parlamenti frakció aláírásával. A felhívás többek között a munkanélküliek nyomorára mutat rá, és követeli az általános, titkos, egyenlő választójogot.
    * 1950 – Teréz anya megalapítja Kalkuttában a Mission of Charity-t (a jótett misszióját).
    * 1951 – Winston Churchill lesz Nagy-Britannia miniszterelnöke.
    * 1954 – A Chevrolet bemutatja a V-8-as motort.
    * 1955 – Az osztrák Nemzeti Tanács elfogadja és kihirdeti az ország „önkéntes, örökös semlegességéről“ szóló alkotmányerejű törvényt, miután az Államszerződés értelmében a négy szövetséges megszálló hatalom utolsó katonai egységei is elhagyták az Osztrák Köztársaság területét.
    * 1956 – Az ENSZ Biztonsági Tanácsában megalakul a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, az "International Atomic Energy Agency"
    * 1957 – Megkezdi adását a Vatikán Rádió.
    * 1965 – A Beatles elfogadja a Buckingham Palota meghívását, a díszvendég Marlene Dietrich.
    * 1967 – Teheránban 48. születésnapján Irán császárává koronáztatja magát Mohammed Reza Pahlavi sah.
    * 1970 – Moszkvában létrejön a szovjet és az amerikai atomtudósok első találkozója.
    * 1972 – Nyílvánosan (vezetővel) látogathatóvá válik az Alcatraz börtön.
    * 1973 – Megkezdi a termelést az Ajkai Timföldgyár.
    * 1974 – Az Arab Liga rabati csúcskonferenciáján a palesztinok legitim képviseleteként a PFSZ-t ismerik el.
    * 1978 – Az Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának rendelete biztosítja a magyar állampolgárok jogát a külföldre utazáshoz.
    * 1994 – Yitzhak Rabin izraeli miniszterelnök és Abdel Salam Majali jordán vezető békeszerződést írnak alá, Bill Clintonnak, az amerikai elnök jelenlétében és közvetítésével.
    * 1999 – Az amerikai CIA megállapodást köt Németországgal, hogy Németország rendelkezésére bocsátja az egykori Stasi-val kapcsolatos több, mint 32.000 akta másolatát.
    * 2002 – Az orosz különleges alakulatok harci gáz bevetésével megbénítják a moszkvai színházat elfoglalva tartó, túszejtő csecsen terroristákat. Az akció során 50 túszejtőt megölnek, 600 túszt kiszabadítanak. A felhasznált gáz összetételére nem derül fény, száznál több ember gázmérgezésben meghal.

    Születések

    * 1631 – Gróf Kollonich Lipót bíboros, esztergomi érsek († 1707)
    * 1685 – Domenico Scarlatti, olasz zeneszerző († 1757)
    * 1800 – Gróf Helmuth Karl Bernhard von Moltke, porosz vezértábornagy, vezérkari főnök a porosz-francia háborúban († 1891)
    * 1826 – Mocsáry Lajos, magyar politikus († 1916)
    * 1883 – Zemplén Géza kémikus, az MTA tagja († 1956)
    * 1854 – Déri Miksa, mérnök, a váltóáramú generátor egyik megszerkesztője († 1938
    * 1879 – Fedák Sári, színésznő († 1955)
    * 1911 – Kopasz Márta festő- és grafikusművész
    * 1911 – Mahalia Jackson, amerikai gospel-énekesnő († 1972)
    * 1916 – François Mitterrand, francia politikus, köztársasági elnök († 1996)
    * 1919 – Mohammed Reza Pahlavi sah, Irán utolsó uralkodója († 1980)
    * 1928 – Mialkovszky Erzsébet, jelmeztervező († 1988
    * 1931 – Szakonyi Károly, író, drámaíró
    * 1942 – Bob Hoskins (er. Robert William Hoskins), angol színész
    * 1947 – Fazakas Szabolcs, üzletember, diplomata, politikus
    * 1952 – Korcsmáros György, színész, rendező

    Halálozások

    * 1613 – Báthory Gábor száműzött erdélyi fejedelmet Nagyváradon megölik a hajdúk (* 1598. Utódja Bethlen Gábor
    * 1890 – Collodi, (Carlo Lorenzini), olasz író (Pinocchio)
    * 1941 – Arkagyij Gajdar szovjet ifjúsági író, a "Timur és csapata" szerzője (csatában esik el) (* 1904)
    * 1943 – Reinitz Béla, zeneszerző, zenekritikus
    * 1954 – Joachim József, festőművész, szobrász (* 1897)
    * 1957 – Nikos Kazantzakis, görög író
    * 1962 – Hattie McDaniel, amerikai színésznő
    * 1976 – Kocsis András, szobrászművész (* 1905)
    * 1980 – Marcello Caetano, portugál miniszterelnök (* 1906)

    Nemzeti ünnepek, emléknapok, világnapok

    * Ausztria nemzeti ünnepe (az 1955-ös államszerződés évfordulója).
    * Trinidad és Tobago: a köztársaság kikiáltásának napja (1976)



    [​IMG]
    Fedák Sári

    (Beregszász, 1887. okt.26. - Bp. 1955. máj.25.): színésznő.
    Amikor elvégezte Rákosi Szidi színésziskoláját, 1900-ban megkezdte pályáját a Magyar Színházban. Játszott többek között a Népszínházban, a Vígszínházban, a Király Színházban, külföldön Bécsben, Berlinben, Párizsban, Londonban, az Egyesült Államokban is fellépett. Önmagának szigorúbb bírája volt, mint a hivatalos színikritikusok. Idegentől ugyanis nem tudta elfogadni a negatív megjegyzést. (A dicséreteket viszont összegyűjtötte és elrakta.) Humorát mindenki élvezte. Nagyon jó előadó volt, szeretett viccelődni, anekdotázni, és jól is állt neki, ahogyan ezt előadta. Tudta magáról, hogy a neve fogalom, és mindenkit meg akart hódítani. Kevésnek tartotta, hogy a prózai színpadon ő a legjobb. Neki a primadonnaság kellett. Olykor-olykor kiharcolta ugyan, hogy ő kapja meg valamelyik zenés darab főszerepét, de aztán elégedetlen volt önmagával. Akkor is, ha a közönség ünnepelte.
    Kínosan ügyelt arra, hogy a középpontban legyen, egy pillanatig se takarja senki a színpadon. 1904-ben Tótszerdahelyen 350 holdas birtokot vásárolt, egy-egy színházi évad után szívesen pihent a földekhez tartozó kastélyban; gazdálkodással is próbálkozott, innen ered "agrárius primadonna" elnevezése.
    [​IMG]
    1944-ben a bécsi Donausender rádió munkatársa volt, ezért a népbíróság egy év börtönre ítélte. Ezután Nyáregyházán élt teljes visszavonultságban. A 20. század első felének legnépszerűbb operett primadonnája volt, játékát újszerű felfogás, kivételes tánctudás, temperamentum jellemezte.
    Az utókorra maradt feljegyzések azt bizonyítják, hogy boldogtalanul élte az életét. Két véglet között ingadozott. Egyszerre volt odaadó, melegszívű és kegyetlenül szigorú, rideg. Csak a színpadon érezte magát biztonságban. Ha egyedül volt, sokat sírt, és tele volt a szíve önsajnálattal. Társaságban azonban igyekezett keménynek mutatkozni. Örök nyüzsgésben, izzásban volt, forrt körülötte a levegő. Valahogy mindig "hazavágyott", de sehol nem érezte magát igazán otthon. Volt lakása, de az nem volt azonos azzal a nyugalmas, békés otthonnal, amire vágyott. A lelke ugyanis nem nyugodott meg soha.

    [​IMG]

    Főbb szerepei:
    Bob herceg (Huszka J.)
    János vitéz (Kacsoh P.); Sybill (Jacobi V.)
    Ilona grófnő (Lehár F.: Cigányszerelem)
    Kamilla (Molnár F.: Farsang)
    Fehér Anna (Gárdonyi G.)
    Koltay Babu (Eisemann M.: Ezüst menyasszony)
    Tarcali Darázs Katalin (Eisemann M.: Tokaji aszú)


    [​IMG]


    Ablakomon besütött az esti fény - műdal

    Fedák Sári előadásában

    http://images.google.ca/imgres?imgu...=Fed%C3%A1k+S%C3%A1ri&svnum=10&hl=hu&lr=&sa=G
     
  6. Verzarka

    Verzarka Állandó Tag

    A mai nap eseményei X. 27.

    2006. október 27. az év 300. (szökőévekben 301.) napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 65 nap van hátra.

    Események

    * 1492 - Kolumbusz Kristóf felfedezi Kubát.
    * 1553 - Kálvin máglyára küldi Szervét Mihály (eredeti nevén: Michel Servet, Miguel Serveto) spanyol orvost, jogászt és vallásfilozófust.
    * 1775 - Megalakul az amerikai haditengerészet, a US Navy.
    * 1806 - Napóleon beveszi Berlint.
    * 1904 - Megkezdi működését az első New York-i metró.
    * 1925 - Feltalálják a vizisít (Fred Waller).
    * 1933 - E napon tiltja be a magyar belügyminiszter a munkás szavaló- és dalkórusokat, azzal az indoklással, hogy azok kommunista irányítás és befolyás alatt állnak.
    * 1934 - Mao Ce-tung megkezdi a hosszú menetelést, egy 12 000 km-es úton Csianghszi tartományból a Kína északnyugati részében fekvő Senhszi tartomány felé.
    * 1938 - DuPont bemutat egy új szintetikus anyagot, amit ma nejlon-nak (nylon) nevezünk.
    * 1946 - Az első szponzorált televízióadás ("Geographically Speaking", a szponzor a Bristol-Myers).
    * 1961 - Mongólia és Mauritánia a ENSZ Biztonsági Tanácsának 102. és 103. tagjává válik.
    * 1962 - A Rolling Stones elkészíti első lemezfelvételét a londoni Curly Clayton stúdióban.
    * 1962 - A Szovjetunió a kubai rakétaválság megoldása ellenében a Törökországban telepített, a Szovjetunióra irányított amerikai rakéták leszerelését követeli.
    * 1968 - Londonban hatalmas tüntetés kezdődik a vietnami háború ellen
    * 1978 - Menahem Begin és Anvar Szadat megkapják a Béke Nobel-díjat.
    * 1987 - Új útlevélrendeletet adnak ki Magyarországon: minden magyar állampolgár joga, hogy külföldre utazhasson.
    * 1995 - Gloria Estefan énekesnő volt az első popsztár, aki II. János Pál pápa előtt énekelt.
    * 1995 - Litvánia felvételi kérelmet nyújt be az Európai Unió tagságára.
    * 1998 - A szerb hadsereg formálisan kivonul Koszovóból, átadva az irányítást a NATO-nak.
    * 2005 - Zavargások törnek ki Párizs külső kerületeiben, miután halálos áramütés ér két, a rendőrség elöl rejtőző fekete-afrikai tolvajt. Az összecsapások és gépjármű-gyújtogatások egész Franciaországra kiterjednek

    Születések

    * 1728 - James Cook angol tengerészkapitány, felfedező († 1779)
    * 1736 - James MacPherson skót költő, író, a hamis "Osszián-versek" szerzője († 1796)
    * 1759 - Kazinczy Ferenc író, a magyar nyelvújítás vezéralakja († 1831)
    * 1782 - Niccolo Paganini itáliai hegedűvirtuóz, zeneszerző († 1840))
    * 1811 - Isaac Merritt Singer amerikai feltaláló, a varrógép elterjesztője († 1875)
    * 1854 - Déri Miksa magyar mérnök, elektrotechnikus, ipari feltaláló († 1938
    * 1858 - Theodore Roosevelt, az Amerikai Egyesült Államok 26. elnöke, hivatalban 1901-1909-ig († 1919)
    * 1902 - Erdey-Grúz Tibor kémikus, egyetemi tanár, az MTA tagja, elnöke, Kossuth-díjas († 1976)
    * 1907 - Acsády Károly magyar író, újságíró († 1962)
    * 1914 - Dylan Thomas walesi költő, író; nevét Bob Dylan zenész vette fel művésznévként († 1953)
    * 1917 - Stollár Béla újságíró, antifasiszta ellenálló († 1944)
    * 1923 - Roy Lichtenstein amerikai festőművész, a pop-art képviselője († 1997)
    * 1947 - Szacsvay László színész
    * 1949 - Heilig Gábor zeneszerző, szövegíró, előadóművész
    * 1952 - Roberto Benigni olasz színész, filmrendező
    * 1963 - Eichinger Tibor dzsesszgitáros
    * 1974 - David Kishegyi (Hromada-Kishegyi Dávid), magyar szárm. francia fotós, újságíró

    Halálozások

    * 1439 - Albert magyar király, uralkodott: 1437-1439, (II. Albert néven német-római császár).
    * 1553 - Szervét Mihály, spanyol születésű teológus, Genfben máglyán megégetik (* 1511)
    * 1716 - Bethlen Miklós, erdélyi államférfi, történész (* 1642)
    * 1845 - Jean-Charles-Athanase Peltier, francia fizikus, a Peltier-effektus felfedezője (* 1785)
    * 1875 - Horváth János, honvéd ezredes (* 1815)
    * 1939 - Csonka János, magyar gépészmérnök, a gépjármű-porlasztó feltalálója (* 1852)
    * 1968 - Lise Meitner, osztrák születésű svéd atomfizikusnő (* 1878
    * 1990 - Xavier Cugat, katalán-kubai zenekar-vezető (* 1990)
    * 1998 - Tolnay Klári, Kossuth-díjas színésznő, Érdemes és Kiváló Művész (* 1914)

    [​IMG]

    NICCOLO PAGANINI (1782—1840)


    A 19. század legnagyobb hatású hangszervirtuóza, aki nem csak saját hangszere (a hegedű) játéktechnikáját forradalmasította, de inspirálta a korszak valamennyi nagy előadó egyéniségét, a zongoraművésztől a gitárvirtuózon át egészen a nagybőgősig. Nemcsak játéka, hanem élete, személyisége, legendákkal teli, kalandos pályafutása, a lényét övező misztika, mind-mind a romantikus művésztípus mintájául szolgált.

    Genovában született 1782. október 27-én. Apja zenekedvelő, de szegény körülmények között élő, sok mindennel próbálkozó vállalkozó volt, aki - részben szerencsejáték szenvedélye miatt - nem tudta családját állandó színvonalon fenntartani. Ám hamar észrevette, hogy vézna és csúnyácska fiát a sors nem mindennapi zenei tehetséggel áldotta meg. A hatéves fiúcskát hegedülni és mandolinozni tanítja. Nevelési módszereiből nem hiányzik a fenyítés és a szobafogság sem. Csoda, hogy Paganininek nem ment el egy életre a kedve a hangszerjátéktól. Visszaemlékezései szerint már 1790-ben próbálkozott a komponálással is.

    1791-től Paganini szakemberhez került, Giocomo Costa, a város legkiválóbb hegedűse irányította tanulmányait, aki rendszeresen fellépteteti templomi koncerteken. Ám a tanulmányok hosszabb-rövidebb időszakokra megszakadtak. Egy ideig tanult Alessandro Rollánál (Párma) Fernando Paërnél és Gasparo Ghirettinék. De lényegében Paganini mindig is "önmaga tanítványa volt".
    Az 1796-1800-as esztendőkről keveset lehet tudni. 1801-ben a luccai zenekarban kapott első hegedűsi állást. A megbízást örömmel fogadta el, hiszen végre megszabadulhatott apja nyomasztó személyétől. Ebben az időszakban komponálta a máig népszerű és gyakran játszott "Capricció"-kat (op. 1). Kicsapongó életet élt (szerencsejáték, zavaros szerelmi ügyek, stb.).

    1805-ben Napóleon Luccát hercegséggé nyilvánította és hercegnővé húgát, Elisát tette meg. Elisa átalakította a város zenei életét, a zenekart feloszlatta és saját, udvari zenekart hozott létre, ahol Paganininek a második hegedűsi poszt jutott. Ám igen közel került a hercegnőhöz, támogatásával egyre feljebb és feljebb jutott. Kapcsolatuk 1807-re már teljesen nyílt. Paganini a szolgálat mellett gyakran elutazott, hegedűjátékát egyre több helyen ismerik és csodálják. 1809 végére Paganini és a hercegnő szerelmi viszonya megromlott. 1810 és 1812 között sokat utazott, koncertezett, de életének ez az időszaka ismét homályos. 1813-1815-ben különböző itáliai városokban adott koncertet.

    Karrierjének sorsdöntő éve 1816. Ekkor zajlott az a nevezetes "hegedűpárbaj" (Paganini és Lafont között), melynek híre szinte egész Európába eljutott, s Paganini fölényes győzelmétől volt hangos a zenei sajtó.

    1822-23-ban súlyosabban megbetegedett, már-már halálhírét keltették. Több kúrát is kipróbált, végül egy Milánóban élő amerikai orvos segítette gyógyulását. "Egy amerikai orvos mentett meg. Bordahiganykúrát, öt érvágást rendelt, hogy megállapítsa a köhögés okát. A gyógykezelés után néhány napon belül újjászülettem és nagyon jól érzem magamat." - írta egy levelében. Az amerikai orvos valójában egy magyar származású bécsi doktor volt, akinek nevét is ismerjük: Spitzer Miksa. Felgyógyulásának hírét megkönnyebbüléssel fogadta egész Itália.

    Paganini 1824-ben megismerkedett egy Antonia Bianchi nevű énekesnővel, akivel néhány boldog évet töltött együtt. 1827-ben romlott meg viszonyuk. Időközben a külföld egyre várja Paganini fellépéseit, ami végül 1828-ban jött el. Hét éve tervezte már, hogy Bécsbe utazik. Nemzetközi koncertsorozata ebből a városban indul el. Koncertjei hisztérikus sikert arattak. A sajtó azonban nemcsak zseniális hegedüléséről cikkezett, hanem arról, hogy állítólag Paganini gyilkosság miatt évekig ült börtönben. Paganini rendre tiltakozik a pletyka miatt, de lassan kénytelen volt hozzászokni, hogy újabb és újabb rémtörténetek kísérik nemzetközi koncertútjait.

    1829-ben, Németországban koncertezett (Lipcse, Drezda, Berlin), Zelter lelkesen számolt be egyik koncertjéről egy Goethéhez írt levelében: "Lénye több, mint muzsika, tökéletes mestere hangszerének...". Később Goethe és Paganini személyesen is találkozott Weimarban. 1830-ban, Frankfurtban meghallgatta játékát Robert Schumann. Paganini hosszabb időt töltött ebben a városban, hangversenyútjairól rendre ide tért vissza. 1831-ben költözött át Párizsba, a város azonnal a "lábai előtt hevert". Ekkor hallotta Liszt Ferenc is, akire döntő hatást gyakorolt. A botrányok persze Párizsban sem kerülték el. Az év végén megkezdte (valószínűleg a legnagyobb anyagi sikerrel járó) angliai koncertjeit. 1832. márciusában tért vissza Párizsba, majd júniusban ismét Angliába utazott. Októberben ismét Párizsban találjuk. 1833-34-ben betegeskedés és koncertezések váltották egymást, vagyona egyre nőtt. 1834 végén visszatért Genovába. Betegsége egyre hosszabb időre döntötte le, s gyakorlatilag elveszítette beszédhangját. Már csak rövidebb időszakokra utazott el (Torino, Párizs).

    1840. május 27-én halt meg. Holtteste hónapokig temetetlenül hánykódott, mivel a nizzai püspök megtagadta az egyházi temetést. Egészen 1876-i kellett várni arra, hogy Paganinit a katolikus szertartás szerint Pármában helyezzék örök nyugalomra.


    [​IMG]



    Kazinczy Ferenc


    [​IMG]


    Irodalomszervező, nyelvújító, író, költő, műfordító, a korabeli magyar irodalom vezéralakja.
    1759. október 27-én született Érsemlyénben. 1767-ben Regmecre került az apai házhoz. (A ház helyén ma emlékoszlop áll.) A sárospataki kollégiumban végezte tanulmányait 1769-től 1779-ig, előbb apja kívánságára teológiát, apja halála után jogot tanult, kapcsolatba került Bessenyein keresztül a magyar felvilágosodással. Kassán, Eperjesen, Pesten folytatott joggyakorlatot. 1784-ben Abaúj megye aljegyzője, 1786-től a kassai tankerület elemi iskoláinak felügyelője lett. Magyat Museum és Orpheus címmel irodalmi lapokat indított. 1792-ben ismét Regmecre költözött, innen irányította az általa Széphalomnak elnevezett Bányácskán a kúriája építését. Itt tartóztatták le 1795-ben a magyar jakobinus mozgalomban betöltött szerepe miatt. Előbb halálra ítélték, de kegyelmet kapott, 1801-ben térhetett haza a várfogságból. ( Fogságom naplója című művében ír a rabság hat esztendejéről.) Feleségével, Török Sophie költőnővel 1804-ben Széphalomra költözött, és innen irányította az irodalmi életet két évtizeden át. Kiterjedt levelezést folytatott szinte valamennyi magyar íróval, részt vett az irodalmi vitákban. Kölcsey így méltatta Emlékbeszédében: "A közelebb múlt ötven s egynéhány év alatt ki volt íróink közül, kivel e férfiú kisebb vagy nagyobb érintkezésben ne állott volna? ki ne kereste volna ismeretségét a Jelesnek...Kazinczy ... minden írásait csínnal, hévvel és ifjúi élettel öntötte be, s ezáltal az írósereg figyelmét magához ragadóan, literaturánkban új korszak alapítója lett."
    1815-től élete végéig a Zemplén vármegyei levéltár rendezését, gondozását végezte nagy lelkesedéssel és szakértelemmel. A sátoralajaújhelyi Zempléni Levéltár műemléki berendezéseinek egy részét ő tervezte, láthatjuk ma is dolgozóasztalát. A levéltár előtt szobra emlékeztet az itt végzett munkájára.
    1831. augusztus 22-én halt meg Széphalmon, kívánsága szerint itt nyugszik ma is az "írófejedelem" a családi temetőben. Egykori kúriája helyén Ybl Miklós tervei alapján klasszicista stílusú mauzóleumot állított "Kazinczy Ferencz emlékének a hálás utókor".



    http://www.irodalmikepek.hu/_kazinczy_er.html KLIKK

    Életrajzi diafilm




    A NEHÉZNYELVŰ


    Kárischt mond, s Pszikhét, ha Pszüchét kell mondani s Cháriszt.
    És Té-misz-tók-lescht, Győri, The-mi-sztocleszért.
    S Kiosch- s Lezbóschnak, Kémiának s Mekhanikának.
    Ami Chiosz, Lezbósz, Chemia, Mechanica.
    Szent Adrastea, mérj bosszút ez otromba beszédért!
    Megvan az; a svábnál Győri Giehri leve.



    A MI NYELVÜNK


    Isteni bája a szép Hellasnak, római. nagyság,
    Francia csín, és német erő, s heve Hesperiának,
    És lengyel lágyság! titeket szép nyelvem irígyel.
    S ti neki semmit nem irígyeltek? Nyelve Homernak
    S Virgilnek, ha találtok-e mást Európa határin,
    Mely szent lantotokat ily híven zengve követné?
    Dörg ő a nem csikorog; fut ha kell, mint férfi fut a cél
    Nem tört pályáján: de szaladva, szökelve, sikamva.
    Lángol keble, ajakán mély bánat leble sohajtoz,
    S mint te, olasz s lengyel, hévvel nyögdelli szerelmét. -
    Hull a lánc, közelít az idő, s mi közöttetek állunk.

    megj. 1836

     
  7. Verzarka

    Verzarka Állandó Tag

    A mai nap esdeményei X. 28.

    2006. október 28. az év 301. (szökőévekben 302.) napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 64 nap van hátra.

    Névnapok: Simon, Acél, Alfréd, Alfréda, Cirilla, Sion, Szalvia, Szalviusz, Szimóna, Szimonett, Szimonetta, Taddeus, Tádé, Tömör, Zsálya



    * 1262 – IV. Béla király széleskörű kiváltságot ad az esztergomi érseknek.
    * 1593 – A magyar királyi csapatok megkezdik Székesfehérvár ostromát.
    * 1595 – Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem győzelmet arat Gyurgyevónál a törökök felett.
    * 1636 – Megalapítják a Harvard Egyetemet.
    * 1746 – Földrengés pusztítja el Limát és Callao-t Peruban.
    * 1831 – Michael Faraday kémikus és fizikus bemutatja az első dinamót
    * 1871 – Henry Morton Stanley megtalálja Dr. David Livingstone-t a Tanganyika-tó melletti Udzsidzsiban (E szavakkal üdvözli: "Dr. Livingstone, ha jól sejtem").
    * 1877 – Megnyitják a budapesti Nyugati pályaudvart.
    * 1886 – Leleplezik a New York-i Szabadság-szobrot, mely a Francia Köztársaság ajándéka az Egyesült Államok népének. A szobor Frédéric Auguste Bartholdi elzászi szobrász műve.
    * 1893 – Bemutatják Csajkovszkij a 6. (Pathétique) szimfóniáját.
    * 1914 – Az antanthatalmak: Nagy-Britannia, Franciaország és Oroszország hadat üzennek az Oszmán Birodalomnak.
    * 1919 – Alkoholtilalmat rendelnek el az USA-ban.
    * 1940 – Olaszország megtámadja Görögországot.
    * 1948 – Az izraeli zászló hivatalossá válik.
    * 1958 – A konklávé pápává választja Angelo Giuseppe Roncalli velencei pátriárkát, aki XXIII. Jánosként vonul be a történelembe.
    * 1962 – Nyikita Hruscsov szovjet pártfőtitkár bejelenti, hogy visszavonják Kubából az atomrakétákat. Lezárul a kubai rakétaválság.

    Születések

    * 1469 – Desiderius Erasmus (Rotterdami Erasmus) németalföldi humanista filozófus, teológus, pedagógus író († 1536)
    * 1759 – Georges Jacques Danton, a francia forradalom egyik kimagasló alakja († 1794)
    * 1843 – Báró Bánffy Dezső politikus, miniszterelnök († 1911)
    * 1861 – Acsay Antal piarista szerzetes, főiskolai tanár, író († 1918
    * 1880 – Hatvany Lajos író, kritikus, irodalomtörténész, az MTA tagja († 1961)
    * 1889 – Petényi Géza gyermekgyógyász, egyetemi tanár, az MTA tagja († 1965)
    * 1902 – Ligeti Lajos nyelvész, orientalista, egyetemi tanár, az MTA tagja († 1987)
    * 1903 – Evelyn Waugh angol író († 1966)
    * 1914 – Dr. Jonas Edward Salk, a paralízis elleni vakcina kidolgozója († 1995)
    * 1923 – Kormos István író, költő, műfordító, szerkesztő († 1977)
    * 1937 – Adolf Sájevics Oroszország főrabbija
    * 1937 – Graham Bond angol szenész, zenekarvezető, „a brit blues királya” († 1974)
    * 1941 – Hank Marvin (er. Brian Robson Rankin), angol zenész, a Shadows együttes gitárosa
    * 1944 – Dombóvári Gábor újságíró
    * 1944 – Coluche francia színész, humorista († 1986)
    * 1947 – Horváth Károly (Charlie) énekes
    * 1948 – Ördögh Szilveszter író, műfordító
    * 1955 – Bill Gates amerikai üzletember, a Microsoft alapító tulajdonosa
    * 1963 – Eros Ramazzotti olasz énekes
    * 1967 – Julia Roberts amerikai színésznő (Eric Roberts filmszínész húga)
    * 1981 – Milan Baroš cseh labdarúgó

    Halálozások

    * 1844 – Kisfaludy Sándor, költő (* 1772)
    * 1903 – Fadrusz János, szobrászművész (* 1858
    * 1929 – Osvát Ernő, lapszerkesztő, író (* 1877)
    * 1943 – Stein Aurél, régész, utazó
    * 1954 – Nagy Lajos, író, publicista (* 1883)
    * 1973 – Gyurkovics Mária, operaénekesnő

    Nemzeti ünnepek, emléknapok, világnapok

    * Csehország nemzeti ünnepe: az 1918-as függetlenség elnyerése, elszakadás az Osztrák-Magyar Monarchiától, a Csehszlovák Köztársaság létrejötte)
    * Görögország nemzeti ünnepe.



    1923 Kormos István író, költő, műfordító, szerkesztő
    [​IMG]


    Kormos István (Mosonszentmiklós, 1923. okt.28. - Bp. 1977. okt. 6.): költő, műfordító. 1950-ben lett az Ifjúsági, később Móra Ferenc Könyvkiadó szerkesztője. 1963-65-ben Párizsban élt, a Seuil és a Gallimard kiadók munkatársa volt. Szerkesztette a népszerű A magyar irodalom és A világirodalom gyöngyszemei c. sorozatokat. Sokat tett a fiatal költőnemzedék útrabocsátásáért. 1955-ben és 1972-ben József Attila-díjat kapott. Korai költészetében a népköltészet hangját követte, Erdélyi József, Sinka István és Illyés Gyula voltak mesterei. A falusi valóságot mintázó életképeibe álomszerű elemeket vegyített (Eltűntek az égen). A népmesék játékosságával szólaltatta meg háborús élményeit (A jóborivó királylány). Számot tudott adni a szegénység fájdalmáról, a szegények örömtelen életéről is (Dülöngélünk). Az ötvenes években ő is elhallgatott, szinte két évtizeden át gyermekverseivel és műfordításaival volt jelen a költészetben. Költészete időközben átalakult: a népi hagyományokat természetes módon egészítették ki a modern francia líra vívmányai. Chaucer, Burns, Puskin, Moliere és André Frénaud műveit, továbbá az orosz népköltészetet (Ékes, fejér hattyú, 1962, Rab Zsuzsával) tolmácsolta. Népszerűek gyermekversei és verses meséi. (Új magyar irodalmi lexikon, Akadémiai Kiadó 2000. Második, bővített, javított kiadás.)

    Kormos István: Rigó kiált fölöttem

    Villám ragyog teli pohár
    vizet csukott szemembe tündököltet
    szélhömpölygés arcon cirókál
    de tudom elföd majd a sár
    ha magamra húzom a földet
    Rigó kiált fölöttem VOLTÁL!

    Ködmosta messzi majorok
    Pest Lutetia kövei felednek
    végsőt bukfencezvén a hinta
    vérem lányokban zsiborog
    megőriznek valamely versek
    míg fénybe nem fullad a tinta

    [​IMG]


    EGY SZÉKELY NEMES,
    AKI FELFEDEZTE A DEMOKRÁCIÁT

    Hatva
    ny Lajos


    Megtaláltuk az őseinket:
    Mennyi bús homlokú magyar,
    Kinek azért kellett pusztulni,
    Mert újat, emberit akar.

    Megnyíltak lángolón előttünk
    A Bólyai- s Csere-sírok
    S hozzánk szegődtek szép sorjában
    Az árnyas, magyar mártírok.

    Ady



    Hatvany Lajos, hatvani báró (Budapest, 1880. október 28. - Budapest, 1961. január 12.) író, kritikus, irodalomtörténész, Kossuth-díjas (1959), az MTA tagja; "az utolsó mecénás".

    Gazdag gyártulajdonos családban nőtt fel, ahol szerették és támogatták a magyar kultúrát. Egyetemi tanulmányait Magyarországon és Németországban folytatta. Magyarországon elsősorban Gyulai Pál volt rá hatással. 1905-ben szerzett bölcsészdoktori diplomát. Három évvel később, 1908-ban Ignotusszal és Fenyő Miksával megalapították a Nyugat című folyóiratot, mely a 20. század első harmadában a legnagyobb hatású irodalmi lap volt. 1911-ben Osvát Ernővel való személyes összetűzése miatt megvált a Nyugattól, és több évre Berlinbe költözött.

    1917-ben tért vissza Magyarországra, ekkortól a Pesti Napló, majd az Esztendő című lapok szerkesztője volt. Az 1918-19-es polgári forradalom alatt a Magyar Nemzeti Tanács tagja és a Vörösmarty Akadémia egyik alapítója volt. A Tanácsköztársaság végén Bécsbe emigrált, majd Ausztriában és Németországban élt. 1927-ben költözött vissza Magyarországra; ekkor a Horthy-rendszert bíráló írásai miatt bíróság elé állították, és másfél év börtönre ítélték, de külföldi nyomásra végül kegyelmet kapott. 1938-ban újra emigrált; előbb Párizsban, majd Oxfordban élt. 1947-ben tért újra haza Magyarországra.

    Egész életét a művészetek, elsősorban a magyar irodalom anyagi és erkölcsi támogatásának szentelte. Felkarolta a tehetséges, újító írókat, költőket. Szoros barátságban állt Ady Endrével. József Attilát, Markovits Rodiont és az irodalom számos más nagyságát pályájuk kezdetétől támogatta.

    Jelentősek irodalomtörténeti munkái, de regényeket és színműveket is írt.


    http://images.google.ca/imgres?imgu...mages?q=Hatvany+Lajos&svnum=10&hl=hu&lr=&sa=G


     
  8. Verzarka

    Verzarka Állandó Tag

    A mai nap eseményei X. 29.

    2006. október 29. az év 302. (szökőévekben 303.) napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 63 nap van hátra.

    Névnapok: Nárcisz, Ermelinda, Euzébia, Melinda, Narcissza, Narcisszusz, Némó, Őzike, Teofil, Zénó

    Események

    * 439 - A vandálok elfoglalták Karthágót
    * 1787 - Prágában bemutatják a "Don Giovanni" operát. A zenekart Mozart vezényelte, valamint a zongorán is ő játszott.
    * 1863 - Megalakult a Nemzetközi Vöröskereszt. Többször kapott Nobel-díjat (1917, 1944, 1963).
    * 1888 - A konstantinápolyi egyezmény nemzetközi vízi úttá nyilvánítja a Szuezi-csatornát.
    * 1906 - A kassai dómban örök nyugalomra helyezik Zrínyi Ilona és II. Rákóczi Ferenc Törökországból hazahozott hamvait.
    * 1914 - Az Oszmán Birodalom a központi hatalmak oldalán belép az I. világháborúba.
    * 1915 - René Viviani utódaként Aristide Briand lesz Franciaország új miniszterelnöke.
    * 1918 - IV. Károly magyar király Hadik János grófot nevezi ki Magyarország miniszterelnökévé, mely tisztséget három napig sikerül betöltenie.
    * 1923 - Felbomlik az Oszmán Birodalom. A Nagy Nemzetgyűlés kikiáltja a Török Köztársaságot.
    * 1929 - Fekete csütörtök a New York-i tőzsdén. Kirobban az 1929-1933-as gazdasági válság. *1932-ben négyből egy amerikai munkásnak nem volt állása.
    * 1942 - A nácik 16 000 zsidót ölnek meg az oroszországi Pinsk-nél.
    * 1945 - Eladják az első golyóstollat New York-ban, 12 dollár 50 centért.
    * 1955 - Megjelenik a piacon Little Richerd kislemeze, melyen máig népszerű száma, a "Tutti Frutti" és az "I'm Just a Lonely Boy" szerepel.
    * 1956 - Maria Callas a "Norma" c. operában debütál a New York-i Metropolitan Opera-ban.
    * 1956 - A szuezi válság idején Izrael e napon inváziót indít az egyiptomi Sinai félsziget ellen, ejtőernyős alakulatok támogatásával.
    * 1957 - Buddy Holly & the Crickets megjelentetik az "Oh Boy!" c. számot
    * 1957 - Kézi vezérlésű bomba robban az izraeli Knesszet-ben (Parlamentben).
    * 1958 - Borisz Paszternak visszautasítja az irodalmi Nobel-díjat.
    * 1960 - Muhammad Ali (eredeti nevén Cassius Clay) megnyeri első profi bokszmeccsét (Tunney Hunsaker ellen, a 6.menetben).
    * 1966 - Megalakul a NOW (National Organization of Women).
    * 1967 - A "Hair" c. musical bemutatkozik az "off Broadway"-n.
    * 1970 - Neil Diamond aranylemezt kap a "Cracklin' Rosie" c. lemezéért.
    * 1972 - Arab terroristák Líbiába térítenek egy Lufthansa gépet. Túszaikért cserébe a fogva tartott olimpiai merénylők szabadon bocsátását követelik.
    * 1989 - Nyílvános gyászmegemlékezés Berlinben. 20 000 kelet-német polgár egyperces csönddel adózik a Falnál megölt emberek emlékének.
    * 1990 - Az ENSZ Biztonsági Tanácsa elítéli Szaddam Husszein rendszerét, mert Irakban folyamatosan megsértik az emberi jogokat, valamint szándékosan kárt okoznak a Kuwaiti háborúban, az olajkutak felgyújtásával.
    * 1998 - John Glenn e napon 77 évesen megkezdi utazását a Discovery fedélzetén, hat kört tesz meg a Föld körül, ezzel ő lesz a legidősebb ember, aki az űrben járt. (1962-ben ő volt az első amerikai űrutazó.
    * 1998 - Egy göteborg-i diszkóban (Svédország) tűz üt ki. 60 ember meghal, 173-an megsebesülnek. 2000-ben ezért 4 személyt 3-8 évig terjedő börtönbüntetésre ítéltek.
    * 2004 - Az Al Jazeera által közzétett videofelvétellel Osama bin Laden bizonyítja az amerikaiak felé, hogy életben van.

    Születések

    * 1656 - Edmond Halley angol csillagász († 1742)
    * 1805 - Bakonyi Sándor honvéd tábornok († 1851)
    * 1839 - Steindl Imre magyar építész († 1902)
    * 1863 - Körösfői-Kriesch Aladár festő, szobrász, iparművész,
    * 1882 - Fuchs Jenő, négyszeres olimpiai bajnok vívó († 1954)
    * 1882 - Jean Giraudoux francia író, drámaíró, diplomata († 1944)
    * 1885 - Tihanyi Lajos magyar festőművész († 1938
    * 1891 - Fanny Brice amerikai színésznő, énekesnő, táncosnő († 1951)
    * 1897 - Paul Joseph Goebbels,náci propagandaminisztere († 1945)
    * 1910 - Sértő Kálmán költő († 1941)
    * 1923 - Donáth Ferencné, sz. Bozóky Éva úságíró, tanár, könyvtáros
    * 1933 - Schrammel Imre keramikus
    * 1940 - John Gotti amerikai maffiavezér († 2002)
    * 1944 - Denny Laine, angol gitáros (Moody Blues, Wings)
    * 1946 - Peter Green angol zenész (Fleetwood Mac)
    * 1946 - Ihász Gábor énekes, gitáros
    * 1947 - Richard Dreyfuss amerikai színész
    * 1958 - Zeffer András, a volt P.mobil
    * 1967 - Rufus Sewell angol színész
    * 1971 - Winona Ryder amerikai színésznő


    Halálozások

    * 1783 - Jean le Rond d'Alembert, francia matematikus,
    * 1911 - Joseph Pulitzer magyar szárm. amerikai újságíró, sajtómágnás, a Pulitzer-díj alapítója (* 1847)
    * 1971 - Macskássy Gyula rajzfilmrendező (* 1912)
    * 1971 - Duane Allman amerikai gitáros (* 1946)
    * 1983 - Komáromy Andor karmester, zeneszerző (* 1900)
    * 2002 - Andre de Toth, magyar szárm. amerikai filmrendező


    Nemzeti ünnepek, emléknapok, világnapok

    * A Török Köztársaság nemzeti ünnepe.


    [​IMG]
    1956 - Maria Callas a "Norma" c. operában debütál a New York-i Metropolitan Opera-ban.


     
  9. jimmy_b

    jimmy_b Állandó Tag

    2006. október 30-án ünnepli 51. születésnapját Honti György színész.

    [​IMG]

    Életútja:

    1985: Arany János Színház Stúdió
    1987: Nemzeti Színház Stúdió
    1989: Szegedi Nemzeti Színház
    1989: Független Színpad
    1991: Miskolci Nemzeti Színház
    1995: szabadfoglalkozású
    1999: Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház

    Fontosabb szerepei:

    Kornis Mihály: Körmagyar - az író
    (bemutató: 1999. október 15. Móricz Zsigmond Színház vígjátéka)
    Shakespeare: Tévedések vígjátéka - Angelo
    (bemutató: 1999. december 18. Móricz Zsigmond Színház)
    Akutagawa-Müller Péter: A vihar kapujában - a koldus
    (bemutató: 2000. szeptember 29. Móricz Zsigmond Színház)
    Csehov: De mi lett a nővel? - Jura
    (Tatabányai Jászai Mari Színház, bemutató: 2001. június 12. -
    Thália Színház bemutató: 1997. május 7. )
    Goldoni: Két úr szolgája - Brighella
    (bemutató: 2001. április 7. Móricz Zsigmond Színház)
    Shakespeare: Szentivánéji álom - Vackor, ács
    (bemutató: 2001. október 21. Móricz Zsigmond Színház)
    H. Barker: Jelenetek egy kivégzésből - kórus
    (Madách Kamara, bemutató: 2002.április 13.)
    Schwajda György: Óz, a nagy varázsló - Vándor, kulcsár, Óz
    (2002. február 23. Móricz Zsigmond Színház)
    Németh Ákos: Autótolvajok - Brünn
    Carlo Goldoni: A komédiaszínház - Gianni, a komédiában Arlecchino
    (Madách Kamara 2003.)
    Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok - Malvolio, Olívia udvarmestere
    Szélkötő kalamona: Medve, Durumoly ördög, Udvaronc
    Kárpáti Péter: A negyedik kapu
    Libikóka, rendező
    bemutató: 2001. január 18. Vörösmarty Színház
    Füst Milán: Margit kisasszony - rendező
    bemutató: 2003. október 5. Jászai Mari Színház

    Rendezőként:

    Oroszlánkirály – Jászai Mari Színház; bemutató: 2002. szeptember 6.
    Egy őrült naplója – Jászai Mari Színház; bemutató: 2002. október 5.
    Margit kisasszony – Jászai Mari Színház; bemutató: 2003. október 3.

    Színész-rendező:

    A szerető – Jászai Mari Színház; bemutató: 2004. december 16.

    Színészként:

    A konyha – Jászai Mari Színház; bemutató: 2004. október 15.
    Vidám kísértet
    bemutató 2005. október 14. Jászai Mari Színház, Népház
    Süsü, a sárkány – Jászai Mari Színház
    bemutató: 2005. november 7.

    Filmszerepek:

    Ámbár tanár úr
    Argo
    A miskolci boniésklájd
    Le a fejjel

    Isten éltesse sokáig!
     
  10. jimmy_b

    jimmy_b Állandó Tag

    Bocsánat! Nem tudok számolni! 50. születésnapját ünnepli Honti György!
     
  11. jimmy_b

    jimmy_b Állandó Tag

    Lehet, hogy nem is 50., hanem csak 40. születésnapját ünnepli Honti György? Az internetes források egyik fele (Interactive Movie Database, Örkény Színház) 1956. október 30-át, a másik fele pedig 1965. október 30-át (Móricz Zsigmond Színház, Port) jelöl meg. Az október 30. az biztos.
     
  12. jimmy_b

    jimmy_b Állandó Tag

    Lehet, hogy nem is 50., hanem csak 40. születésnapját ünnepli Honti György? Az internetes források egyik fele (Interactive Movie Database, Örkény Színház) 1956. október 30-át, a másik fele pedig 1965. október 30-át (Móricz Zsigmond Színház, Port) jelöl meg. Az október 30. az biztos.<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" /><o:p></o:p>
     
  13. Verzarka

    Verzarka Állandó Tag

    Igen, igazad van:

    <table border="0" cellpadding="0" cellspacing="0" width="100%"><tbody><tr><td align="center">Honti György
    (1965. október 30. - )

    </td></tr><tr><td align="center">[​IMG]

    </td></tr><tr><td>1992 - Tanárképző Főiskola 1995 - Színház- és Filmművészeti Főiskola drámapedagógiai szak 1985 - Arany János Színház Stúdió 1987 - Nemzeti Színház Stúdió 1989 - Szegedi Nemzeti Színház 1989 - Független Színpad 1991 - miskolci Nemzeti Színház 1995 - szabadfoglalkozású 1999 - nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház

    </td></tr><tr><td>Jelenlegi munkáiKorábbi munkáiFilmes munkái</td></tr></tbody></table>
     
  14. Verzarka

    Verzarka Állandó Tag

    A mai nap eseményei X. 30.

    2006. október 30. az év 303. (szökőévekben 304.) napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 62 nap van hátra.

    Névnapok: Alfonz, Alfonza, Alfonzin, Alfonzina, Arzén, Aszter, Éneás, Fáni, Fanni, Kolos, Kolozs, Pompónia, Roderik, Rodrigó, Stefánia, Stefi, Zenóbia, Zinaida, Zinajda

    Események

    * 942 – III. Márton pápa megválasztása.
    * 1793 – Huszonegy girondista képviselő kivégeztetésével a jakobinusok kizárják a girondistákat a politikai életből.
    * 1836 – III. Napóleon első puccskísérlete.
    * 1848 – A schwechati csatában a Móga János vezette magyar hadsereg vereséget szenved Windisch-Grätz császári hadseregétől.
    * 1883 – Románia csatlakozik a Hármas Szövetséghez.
    * 1894 – Daniel M. Cooper szabadalmaztatja a blokkolóórát.
    * 1905 – Az orosz cár „Októberi kiáltványa” garantálja a polgári jogokat és a választásokat, elismeri a parlamentet (Duma).
    * 1906 – Végső nyugalomra helyezik Thököly Imrét, a késmárki evangélikus templomban, miután hazahozták hamvait Törökországból.
    * 1918 – Létrejön a Csehszlovák Köztársaság.
    * 1918 – Budapesten kitör az „őszirózsás” forradalom.
    * 1922 – III. Viktor Emánuel olasz király Benito Mussolinit nevezi ki miniszterelnökké.
    * 1939 – A Szovjetunió és Németország megállapodása Lengyelország felosztásáról.
    * 1947 – Genfben 23 állam megköti az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezményt (GATT).
    * 1953 – Dr. Albert Schweitzer és George C. Marshall amerikai tábornok, volt külügyminiszter Nobel-díjat kapnak.
    * 1956 – Elhangzik Kádár János és Nagy Imre beszéde a Magyar Rádióban. A felkelők megostromolják az MDP budapesti székházát a Köztársaság téren (24 embert meglincselnek). Megalakulnak és újjáalakulnak a pártok: a Független Kisgazdapárt (FKGP) Kovács Béla vezetésével, a Szociáldemokrata Párt Kéthly Anna vezetésével.
    * 1957 – A Szovjetunióban felbocsátják a Szputnyik-2 űrhajót, fedélzetén Lajka kutyával.
    * 1961 – A SZKP kongresszusa egyhangúlag úgy dönt, hogy Sztálin testét el kell távolítani Lenin mauzóleumából.
    * 1975 – János Károly elfoglalja Spanyolország trónját.
    * 1990 – A francia és angol alagútépítők találkoznak a La Manche (vagy Angol csatorna) alatt. Összeért az Angliát és Franciaországot összekötő vasúti alagút (a „Csalagút”).

    Születések

    * 1520 – François Clouet francia festőművész († 1572)
    * 1735 – John Adams az Egyesült Államok második elnöke, hivatalban 1797–1801-ig († 1826)
    * 1762 – André Chénier francia költő († 1794)
    * 1821 – Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij orosz író († 1881)
    * 1839 – Alfred Sisley brit festőművész († 1899)
    * 1855 – Aggházy Károly zeneszerző, zongoraművész, pedagógus († 1918
    * 1859 – Karl von Stürgkh gróf, osztrák politikus, miniszter, 1911–16-ig Ausztria miniszterelnöke († 1916)
    * 1871 – Paul Valéry francia költő, filozófus, esszéista († 1945)
    * 1882 – Bölöni György Kossuth-díjas író, újságíró († 1959)
    * 1885 – Ezra Pound amerikai költő, a vorticizmus megteremtője.
    * 1896 – Ruth Gordon amerikai színésznő
    * 1906 – Giuseppe (Nino) Farina, olasz autóversenyző († 1966)
    * 1906 – Hermann Fegelein német katonatiszt, SS-tábornok, Eva Braun sógornője († 1945)
    * 1907 – Ránki György Kossuth-díjas zeneszerző, kiváló művész († 1992)
    * 1907 – Sue Carol amerikai színésznő († 1982)
    * 1912 – Boldizsár Iván író, újságíró († 1988
    * 1917 – Dobozy Imre Kossuth-díjas író, újságíró († 1982)
    * 1923 – Pungor Ernő vegyészmérnök, egyetemi tanár, az MTA tagja
    * 1927 – Fehéri Tamás filmrendező, operatőr
    * 1928 – Csernus Mariann színésznő
    * 1932 – Louis Malle francia rendező
    * 1937 – Claude Lelouch francia filmrendező
    * 1938 – Dömölky János rendező
    * 1945 – Henry Winkler amerikai színész, filmrendező, producer
    * 1958 – Kevin Pollack amerikai színész
    * 1960 – Diego Armando Maradona argentín válogatott labdarúgó
    * 1965 – Charnele Brown amerikai színésznő

    Halálozások

    * 1757 – III. Oszmán, az Oszmán Birodalom 26. szultánja (* 1739)
    * 1823 – Edmund Cartwright brit textilipari feltaláló (* 1743)
    * 1910 – Jean Henri Dunant, az I. Genfi Konvenció kezdeményezője, a Nemzetközi Vöröskereszt alapítója (* 1828
    * 1922 – Gárdonyi Géza (er. Ziegler Géza), író, újságíró (* 1863)
    * 1953 – Kálmán Imre, zeneszerző, operett-író (* 1882)
    * 1968 – Ramon Novarro (er. Ramón Gil Samaniego), mexikói születésű amerikai színész
    * 1974 – Harangozó Gyula táncos, koreográfus (* 1908
    * 1996 – Gyurkó János mérnök, politikus (* 1952)
    * 1997 – Samuel Fuller amerikai filmrendező (* 1912)

    Nemzeti ünnepek, emléknapok, világnapok

    * Takarékossági Világnap.
    * Írország: Októberi Ünnep.





    TÖRTÉNETEM

    Az Úr bement a gyúróműhelyébe.
    - Ma csinálok - mond - egypár állatot:
    Kell egy bagoly, egy tigris és egy bárány,
    meg egy tücsök.

    És hozzá is fogott.

    De mert kevés volt éppen az agyag,
    apró lett némely nagynak szánt alak.
    - Ej, - szólt boszúsan, - máma rosz napom van,
    nem is vagyok a jóhangulatomban.

    És összegyúrva a négy alakot,
    belőlük gyorsan engem alkotott.

    [​IMG]



    Gárdonyi Géza (1863-1922) édesanyja afféle kurtanemes ivadék volt. Korán árvaságra jutott, a rokonok nevelték. Az író fia, Gárdonyi József így őrizte meg emlékezetében: „Fiatal korában arca szabályos szép madonnaarc. Öreg korában ráncaival mint valami ősi faragvány hatott rám: mint valami évszázados pókhálós orosz nőszent, akit az anyai szeretet megtestesítésére faragtak … Otthon mindig sötétkék ruhában járt, az utcán barnában és feketében. De mindig kendősen és sohasem kalaposan.”


    Gárdonyi Géza 1863. augusztus 3-án született a Velencei-tó partján fekvő Agárdpusztán. Édesapja Ziegler Sándor uradalmi gépész, édesanyja Nagy Terézia. A család Gárdonyi gyermekkorában 12 településen fordult meg, pl. a Borsod megyei Sályon, ahol elemi iskolai tanulmányait (1870–73) kezdte, majd az utolsó évet Hejőcsabán (1873–1874) végezte.

    A sárospataki kollégiumban (1874–76), és a pesti Kálvin téri református gimnáziumban (1876–78 végezte középiskolai tanulmányait. 1878-tól az egri érseki tanitóképzőben tanult. Iskolái elvégzése után segédtanító Karádon (1881–82), itt megkapta az oklevelet, majd Devecserben (1882–83), Sárvárott (1883–84) és Dabronyban (1884–85), ahol választott katolikus kántor és tanító volt.

    1885-ben feleségül vette Molnár (Csányi) Máriát – házasságuk boldogtalan volt. Győrött munkatársa volt a Hazánknak, a Győri Közlönynek és a Győri Hírlapnak. 1886-ban megindította a Tanítóbarát című tanügypolitikai havilapot, szerkesztője volt a Garabonciás Diák című győri élclapnak. Novellái, versei sorra jelentek meg a budapesti lapokban. A Szegedi Hírmondónak (1899), a Szegedi Naplónak (1980–91) és az Arad és vidékének (1891) volt munkatársa. 1891 őszén Pestre került és Bródy Sándor segítségével, Feszty Árpád körképvállalatának titkára. 1891-ben Argyrus librettójával elnyerte a Műbarátok Köre pályadíját. 1892–97 között a Magyar Hírlap munkatársa. Ide zenei vonatkozású cikkeket is írt. 1892-ben különvált feleségétől. 1897-ben anyjával Egerben telepedtek le, utolsó éveiben mindenkitől elzárkózva.

    1898-tól a Petőfi és a Természettudományi Társaság tagja. 1899 karácsonyán elkezdte közölni a Pesti Hírlap az Egri csillagokat. 1900-ban, és a következő években gyakran utazott Franciaországba és más nyugati országokba. 1902-ben a Kisfaludy Társaság elvetette jelölését – 1903-ban már Gárdonyi nem fogadta el a felkínált tagságot. 1906-ban kidolgozta titkosírási rendszerét. 1910-től a Magyar Tudományos Akadémia levelezője, 1920-tól tiszteletbeli tagja. 1918-ban Móricz Zsigmond kérésére elfogadta a Vörösmarty Akadémia tagságát. 1919-ben a Magyar Írók Szövetsége másokkal együtt díszelnökévé jelölte, de nem választották meg. 1922. október 30-án hunyt el. Az egri vár Bebek-bástyájában temették el. Egykori egri háza emlékmúzeum.

    Sírja Egerben. Felirata: „Csak a teste”



    Az Egri csillagokról ezt írja visszaemlékezéseiben : "Lehetne-e olyan regényt írni, amely nem színfalnak használná a múltat, hanem inkább lámpás lenne: bevilágítana az elmúlt századok érdekes sötétségébe? Lehetne-e igaz történelmet írni regény alakjában?"

    Egri Csillagok

    Gárdonyi Géza munkái

    http://www.brody.iif.hu/hmek/gardonyi/april.htm#40


    BÖLCSESÉG A HULLÁMOKON.

    Egy vén révésznek ócska csónakán
    ült hat tudós. És azt beszélgeték,
    hogy nincs Isten, s mily bárgyú a nép!

    A csónak roppant. Szólt a vén:
    - No lám!... Ha tudnak úszni, hát most ússzanak!
    - Jaj Istenem! - kiáltott mind a hat.

    (1894)

    AZ UTOLSÓ ÁLOM.

    Az Isten művész-keze évről-évre
    virágot sző a mezők szőnyegébe:
    s minden fűszálnak szép virága nő.
    Az ember: fűszál. A virág: a nő.

    Oh csak én éltem hosszú bőnyaramban
    virágtalanul árva-egymagamban.
    Körülöttem boldog madárkák daloltak;
    virágok, füvek egymáshoz hajoltak.

    S ím ősz jöttével mikor már a nap
    nem küld virág-nyitó sugarakat,
    mikor már a dér fehérlik a fákon,
    megjelenik az én rég várt virágom!
    Egy fehér szegfű: egy fehér leány.
    És égi szemmel. némán néz reám.
    És én is nézem mély szívdobogással,
    álmot gyanító szent csodálkozással.
    - Nekem nyíltál-e?
    Felelj: - Neked
    az Isten megszánt, - melléd ültetett.
    (1912. december.)


     
  15. Verzarka

    Verzarka Állandó Tag

    A mai nap eseményei X. 31.

    2006. október 31. az év 304. (szökőévekben 305.) napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 61 nap van hátra.

    Névnapok: Farkas, Cseke, Csekő, Fajsz, Kristóf, Krisztofer, Kurd, Roderik, Rodrigó, Vulfia

    Események

    * 1471 – Hunyadi Mátyás elzálogosítja Sopron városát 10 400 aranyforintért III. Frigyes német-római császárnak. [*[1]
    * 1517 – Luther Márton Wittenbergben kihirdeti a búcsúval kapcsolatos visszaélésekkel szemben írott 95 pontját; ez a nap a reformáció napja.
    * 1530 – I. Ferdinánd osztrák főherceg hadserege, Wilhelm Roggendorf gróf parancsoksága alatt megkezdi a I. János magyar király által védett Buda várának ostromát, miután sikerült bevenniük Esztergomot, Visegrádot és Vácot. Budavár ostroma sikertelenül végződik.
    * 1599 – Báthory András erdélyi fejedelmet a székelyek meggyilkolják Csíkszentdomokos közelében.
    * 1685 – A császári-királyi katonaság elfoglalja Sárospatak várát.
    * 1784 – Kitör a Horea és Cloşca által vezetett magyarellenes felkelés, a század legnagyobb parasztfelkelése.
    * 1815 – Sir Humphrey Davy felfedezi a róla elnevezett lámpát.
    * 1864 – Nevada lesz az USA 36. állama.
    * 1902 – Befejeződik az első távírókábel lefektetése a Csendes-óceánon keresztül.
    * 1908 – Befejeződik a negyedik újkori Nyári Olimpia Londonban.
    * 1916 – I. világháború: A kilencedik isonzói csata kezdete. Az olasz hadsereg támadása az osztrák-magyar haderő vonalait két kilométerrel hátranyomja.
    * 1918 – I. világháború: Olaszország és az Osztrák-Magyar Monarchia fegyverszüneti szerződést kötnek Padovában.
    * 1918 – I. világháború: I. Károly császár utasítására az Osztrák-Magyar Monarchia adriai hadiflottáját átadják a zágrábi horvát Nemzeti Tanácsnak, a dunai flottát pedig a magyar kormánynak.
    * 1918 – Budapesten kitör az őszirózsás forradalom, Károlyi Mihály kormányt alakít. Tisza István miniszterelnököt lakásában magyar katonák keresik fel és agyonlövik.
    * 1925 – Reza kán perzsa sahhá kiáltatja ki magát.
    * 1941 – Német tengeralattjáró (U-96) Izland partjainál elsüllyeszti a Reuben James amerikai rombolót.
    * 1941 – Befejezik a Rushmore-hegyi (USA) nemzeti emlékművet. A szoboregyüttes George Washington, Thomas Jefferson, Abraham Lincoln és Theodore Roosevelt amerikai elnökök képmását ábrázolja.
    * 1944 – Brit-amerikai légitámadás a bánrévei vasútállomás ellen.
    * 1952 – Az első termonukleáris bomba felrobbantása a Marshall szigeteken.
    * 1954 – Elkezdődik az algériai forradalom Franciaország ellen.
    * 1956 – Angolok és franciák bombázzák Egyiptomot a Szuezi-csatorna visszafoglalásakor.
    * 1956 – Magyarországon megalakult a Forradalmi Karhatalmi Parancsnokság. Nagy Imre október 30-i bejelentése nyomán a gyorsan szaporodó pártok felhívást tesznek közzé. Mindszenty József kiszabadul, Budapestre jön, és bekapcsolódik a közéletbe.
    * 1959 – A Moszkvában tartózkodó Lee Harvey Oswald bejelenti, hogy sohasem kíván visszatérni az Egyesült Államokba. (Később visszatér és a Warren-bizottság hivatalos jelentése szerint magányos merénylőként meggyilkolja John Fitzgerald Kennedy elnököt.
    * 1961 – A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának döntése alapján Sztálin holttestét eltávolítják a Lenin-Mauzóleumból.
    * 1968 – Lyndon B. Johnson amerikai elnök leállítja Észak-Vietnam bombázását.
    * 1971 – Az IRA bombát robbant Londonban a Postahivatal épületének tetején.
    * 1984 – Egy Puerto Rico-i tanker San Francisco előtt elsüllyed. 2 millió gallon olaj ömlik a tengerbe. Ez az első dokumentált legnagyobb olajszennyezés a világon.
    * 1992 – A római katolikus egyház 359 év után rehabilitálja Galileo Galilei-t.
    * 1999 – A római katolikus és a lutheránus egyház vezetői közös nyilatkozatot írnak alá, melynek célja, hogy véget vessen az évszázados hitvitának.

    Születések

    * 1620 – John Evelyn, angol író († 1706)
    * 1632 – Jan Vermeer, holland festőművész († 1675)
    * 1795 – John Keats, angol költő († 1821)
    * 1815 – Karl Theodor Wilhelm Weierstrass, német matematikus, a klasszikus függvényanalízis úttörője, több tétel névadója (Weierstrass tétele, Weierstrass approximációs tétele, Bolzano–Weierstrass-tétel)
    * 1835 – Adolf Ritter von Baeyer, német Nobel-díjas (1905) kémikus
    * 1851 – Ilosvay Lajos, kémikus († 1936)
    * 1865 – Feleky Sándor, orvos, költő († 1940)
    * 1887 – Csang Kai-sek, kínai politikus, katonatiszt, a Kuomintang parancsnoka († 1975)
    * 1892 – Pünkösti Andor színikritikus, rendező, színházigazgató
    * 1903 – Bartókné Pásztory Ditta zongoraművésznő, Bartók Béla zeneszerző felesége
    * 1921 – Bor Ambrus (er. Lukács János) író, műfordító, publicista († 1995)
    * 1922 – Norodom Sihanouk király, később Kambodzsa elnöke.
    * 1922 – Hegedüs András szociológus, politikus, miniszterelnök († 1999)
    * 1922 – Szentágothai János orvos, anatómus, egyetemi tanár, az MTA tagja
    * 1922 – Barbara Bel Geddes amerikai színésznő
    * 1927 – Galsai Pongrác író, szerkesztő
    * 1929 – Bud Spencer (er. Carlo Pedersoli), olasz filmrendező, színész
    * 1930 - Csikai Gyula fizikus, az MTA tagja
    * 1944 – Pásztory Zoltán, az Illés együttes volt dobosa
    * 1964 – Marco van Basten holland labdarúgó.
    * 1965 – Bódy Magdi énekesnő

    Halálozások

    * 1599 – Báthory András erdélyi fejedelem (* 1566)
    * 1806 – Kitagawa Utamaro japán fametszőmester (* 1753 körül)
    * 1870 – Mosonyi Mihály magyar zeneszerző, pedagógus (* 1815)
    * 1885 – Báró Apor Károly királyi táblai elnök (* 1815)
    * 1893 – Akin Károly fizikus, az MTA levelező tagja (* 1830)
    * 1916 – Charles Taze Russell, amerikai lelkész, evangéliumhirdető, a Jehova tanúi egyház alapítója (* 1852)
    * 1918 – Gróf Tisza István, politikus, magyar miniszterelnök (* 1861)
    * 1925 – Mihail Vasziljevics Frunze tábornok (mozgalmi neve Arszenyij Trifonics), bolsevik forradalmár, a szovjet Vörös Hadsereg parancsnoka (* 1885)
    * 1926 – Harry Houdini (er. Weisz Erik), magyar szárm. bűvész és szabaduló müvész (* 1874)
    * 1930 – Szabolcska Mihály költő, az MTA tagja (* 1861)
    * 1943 – Max Reinhardt (er. Max Goldmann) osztrák színész, rendező (* 1873)
    * 1971 – Gerhard von Rad német protestáns teológus (* 1901)
    * 1975 – Joseph Calleia máltai születésű amerikai színész (* 1897)
    * 1983 – Csaba József (er. Walzel József) ornitológus, nyelvész, néprajzkutató (* 1903)
    * 1983 – George Halas, a „Chicago Beers” alapítója, amerikai futball vezető (* 1895)
    * 1984 – Indira Gandhi indiai politikus, miniszterelnök-asszony (* 1917)
    * 1988 – Bakos Géza zeneszerző (* 1911)
    * 1991 – Joseph Papp, magyar származású Broadway-producer (* 1921)
    * 1993 – Federico Fellini olasz filmrendező, forgatókönyvíró (* 1920)
    * 1996 – Michel Gyarmathy (Gyarmathy Mihály), magyar származású francia rendező, színházigazgató (* 1908

    Nemzeti ünnepek, emléknapok, világnapok

    * A Reformáció ünnepe számos országban
    * New York's Village Halloween Felvonulás



    Báthory András Madonnája
    1526
    Mészkő, 68 x 51 cm
    Magyar Nemzeti Galéria, Budapest



    [​IMG]

    Nyírbátorban, az egykori Szent György-templomban a Báthory-család széles körű mecénási tevékenységét bizonyító alkotások maradtak ránk. "Báthory András Madonnájának" felirata nemcsak donátorának nevét és a mű készültének (1526) történelmileg tragikus dátumát - a mohácsi vészét árulja el, hanem azt is, hogy valószínűleg egy templom vagy kápolnabejárat fölé szánták. Mesterének korai alkotása a nyírbátori templom tabernákuluma, s a műhelye készíthette a reneszánsz ülőfülkéket ugyanott.

    A dombormű a magyarországi reneszánsz egyik legjellegzetesebb alkotása, mely egy elterjedt firenzei Madonna-típust egyéni nyelven fogalmaz újra. A márvány domborművet a reneszánsz építészetben kedvelt díszítőmotívum keretezi, mintegy ablakot nyitva a Madonna számára.


    [​IMG]
    http://www.atti.info/fejedelmek9.htm

    KLIKK - ERDÉLYI FEJEDELMEK

    Született: 1566. Somlyó

    Meghalt: 1599.11.03. Csíkszentdomokos

    Apja: Báthori András

    Anyja: Majláth Margit

    Felesége: nincs - katolikus püspök volt

    Gyermekei: nincsenek


    [​IMG]

    Keats, John (1795-1821)

    Angol költő.

    Sokáig úgy élt a köztudatban mint a „Szépség költője”, a preraffaeliták elődjüknek is tekintették, de életműve ennél teljesebb. Híres ódáinak (Óda a csalogányhoz, Óda egy görög vázához, A melankóliáról) fő témája a szépség és a szerelem mulandó volta, az Idő pusztító hatalma, amellyel csak a Természet, a csalogány dala vagy a művészi alkotás, az ókori váza dacol. Sajnos csupán töredékes maradt Hyperion (1818 című eposza. Legméltóbb emléket Shelley állított fiatal költőtársának Adonais című elégiájában.



    Óda egy görög vázához (1829)

    Ode on a Grecian Urn (1829)

    Ha rajtunk múlás üli már torát,
    te megmaradsz s mig új jajokkal ég
    az új kor, nékik is zengsz, hű barát:
    "A Szép: igaz s az Igaz: szép!" - sose
    áhítsatok mást, nincs főbb bölcsesség!"
    (5.vsz. 6-10. sor)

    When old age shall this generation waste,
    Thou shalt remain, in midst of other woe
    Than ours, a friend to a man, to whom thou say'st,
    "Beaty is truth, truth is beaty, - that is all
    Ye know on earth, and all ye need to know."
    (V. 6-10)




    Mikor elcsüggeszt

    Mikor elcsüggeszt, hogy meghalhatok,
    s nem gyűjti majd be termését agyam,
    s nem őrzőm meg - mint csűrök ért magot -
    feltornyozott könyvhalmokban magam;
    s mikor eszembe villan, hogy a sors
    varázskeze már nem soká segít
    lefesteni nekem a csillagos
    mennybolt regényes, nagy jelképeit;
    s mikor felrémlik, hogy többé talán
    nem látlak már, te illanó csoda,
    s bűverejét nem sugározza rám
    egy mondhatatlan érzés - akkor a
    világ partján megállok s figyelem,
    mint süllyed el a hírnév, szerelem.

    Baranyi Ferenc fordítása






     
  16. Brigi

    Brigi Állandó Tag

    <table class="contentpaneopen"><tbody><tr><td class="contentheading" width="100%"> Müller Péter: Szeretetkönyv </td> <td class="buttonheading" align="right" width="100%"> [​IMG] </td> <td class="buttonheading" align="right" width="100%"> [​IMG] </td> </tr> </tbody></table> <table class="contentpaneopen"><tbody><tr> <td colspan="2" class="createdate" valign="top"> 2006. szeptember 25. hétfő 07:23 </td> </tr> <tr> <td colspan="2" valign="top"> [​IMG]Öt év után, hetvenedik születésnapjára új könyvvel jelentkezik a magyar spirituális irodalom legnépszerűbb mestere.

    A Jóskönyv, amely huszonharmadik kiadását éli, és elérte a kétszázezres példányszámot, sokunkat avatott be sorsunk és önmagunk új szemléletébe. A Szeretetkönyv továbbvisz a sorsproblémák, az önmegértés és a másik ember megértésének útján.

    Ahogy a Jóskönyv, a Szeretetkönyv is beszélgetőtárs. Ismeri a kérdéseinket, vívódásainkat. Az író tudja, hogy amikor a nő-férfi kapcsolatról, a szexualitásról, az anya-gyerek viszony nehézségeiről, az Istenszeretetről, a magány feloldásáról, szeretteink elvesztéséről faggatjuk, ezek a kérdések igazából mindig a szeretet egyetlen, legnagyobb kérdésére vezethetők vissza. Tudja, hogy minden gondunk mögött igazából ez az egyetlen szó rejlik, ezért evvel szólít meg. Szeretni segít.

    Megjelenés: 2006. október 20. A könyv már előrendelhető a Sunbooks rendszerében.
    Müller Péter: Szeretetkönyv

    <table border="0"> <tbody> <tr> <td>[​IMG] </td> <td>Ahogy a Jóskönyv, a Szeretetkönyv is beszélgetőtárs. Ismeri a kérdéseinket, vívódásainkat. Az író tudja, hogy amikor a nő-férfi kapcsolatról, a szexualitásról, az anya-gyerek viszony nehézségeiről, az Istenszeretetről, a magány feloldásáról, szeretteink elvesztéséről faggatjuk, ezek a kérdések igazából mindig a szeretet egyetlen, legnagyobb kérdésére vezethetők vissza. Tudja, hogy minden gondunk mögött igazából ez az egyetlen szó rejlik, ezért evvel szólít meg. Szeretni segít. (Kiadó: Jonathan Miller Könyvkiadó, ISBN: 9638690135, 3380 Ft)

    </td></tr></tbody></table></td></tr></tbody></table>
     
  17. Verzarka

    Verzarka Állandó Tag

    A mai nap eseményei november 01.

    2006. november 1. az év 305. (szökőévekben 306.) napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 60 nap van hátra.

    Névnapok: Benigna, Benignusz, Benke, Igor, Marianna

    Események

    * 1335 – I. Károly (Róbert) magyar, Kázmér lengyel és János cseh király a visegrádi királytalálkozón megkötik a cseh-magyar-lengyel szövetséget.
    * 1512 – Először láthatók nyilvánosan a vatikáni Sixtusi kápolna falain és mennyezetén a Michelangelo által készített festmények.
    * 1604 – Shakespeare tragédiájának, az "Othello"-nak bemutatója a londoni Whitehall Palace-ban.
    * 1611 – Shakespeare romantikus komédiájának, a "Vihar"-nak (The Tempest) bemutatója a londoni Whitehall Palace-ban.
    * 1755 – Földrengés sújtja Lisszabont. Több mint 60 000 ember veszti életét.
    * 1800 – John Adams lesz az első amerikai elnök, aki megválasztása után a Fehér Házba költözik, és ott lakik.
    * 1848 – Kossuth Görgey Artúr tábornokot nevezi ki a honvéd haderő főhadparancsnokává, a schwechati csatavesztés nyomán lemondott Móga János helyére.
    * 1884 – Washingtonban, a Nemzetközi Meridián Konferencián, 25 nemzet képviselője döntést hoz a világ időzónákra való felosztásáról. A kezdő délkört Greenwichben, (Anglia) jelölik ki.
    * 1894 – Párizsban bejelentik a diftéria elleni vakcina felfedezését.
    * 1894 – Első alkalommal jelenik meg a Billboard Advertising (a későbbi "Billboard") <--HOL?-->
    * 1896 – Lezajlik Magyarországon az első hivatalosan megrendezett labdarúgó-mérkőzés, a Budapesti Torna Club két csapata között.
    * 1911 – Olaszország repülőgépről bombát dob le a Tanguira oázisra Líbiában, ez az első légi bombázás a világon.
    * 1918 – Gróf Károlyi Mihály liberális reformpolitikus önálló magyar kormányt alakít.
    * 1922 – Törökországban eltörlik a szultánátust.
    * 1927 – Megjelenik a "Magyar Posta" c. szaklap I. évfolyamának 1. száma. Érdekesség, hogy a M. Kir. Posta a Monarchia idején, 1918. decemberéig már megjelentett ugyanilyen című lapot, annak X. évfolyamáig. Az újonnan megjelent lapot mégis I. évfolyammal indították.
    * 1932 – Wernher von Braun-t kinevezik a német rakétaprogram vezetőjének.
    * 1940 – Őskori falfestményekre bukkannak egy barlangban a franciaországi Lascaux mellett.
    * 1944 – Brit-amerikai légitámadás a kapuvári vasútállomás ellen.
    * 1952 – Az Egyesült Államok hadserege a Csendes-óceáni |Eniwetok-szigeten (Marshall-szigetek) felrobbantja az első hidrogénbombát. A program vezetője Teller Ede.
    * 1956 – Nagy Imre magyar miniszterelnök kormánya felmondja a Varsói Szerződést, kinyilvánítja Magyarország semlegességét. A semlegesség támogatására az ENSZ Biztonsági Tanácsának négy állandó tagját kéri föl. Kádár János rádióbeszédet mond.
    * 1956 – A tranzisztor feltalálói: Walter Brattain, John Bardeen és William Shockley megosztott fizikai Nobel-díjat kapnak.
    * 1961 – Az SZKP XXII. kongresszusának határozata szerint Joszif Visszarionovics Sztálin holttestét eltávolítják a Vörös téren álló Lenin-Mauzóleumból.
    * 1962 – Görögország belép a Közös Piacba.
    * 1962 – A Szovjetunió felbocsátja a Mars 1 űrszondát.
    * 1963 – Katonai puccs Dél-Vietnamban. A tábornokokból álló új vezetés a kommunizmus ellen hirdet harcot.
    * 1968 – Lyndon B. Johnson amerikai elnök Észak-Vietnam bombázását. Párizsban megkezdődnek a béketárgyalások.
    * 1969 – A Budapesti Orvostudományi Egyetem felveszi Semmelweis Ignác nevét.
    * 1979 – Bemutatják Andrew Lloyd Webber musicaljét, a "József és a színes szélesvásznú álomkabát"-ot.
    * 1982 – Romániában rendeletben kötelezik az országból véglegesen kitelepülni szándékozókat iskoláztatásuk állami költségeinek megtérítésére.
    * 1993 – Életbe lép a maastrichti szerződés.
    * 1995 – Bosznia-Hercegovina, Szerbia és Horvátország vezetőinek részvételével megkezdődik a Dayton-i békekonferencia, Bosznia békéjéért.
    * 1996 – Óbudán fényes nappal agyonlövik Prisztás Józsefet, aki sokak szerint a hazai maffia egyik vezéralakja volt.
    * 1998 – Fellövik az irídium műholdakat.

    Születések

    * 1636 – Nicolas Boileau francia költő, esztéta, műkritikus († 1711)
    * 1757 – Antonio Canova olasz szobrászművész († 1822)
    * 1808 – Egressy Gábor színész, rendező († 1866)
    * 1818 – Szacsvay Imre ügyvéd, politikus, az 1848–49-es szabadságharc vértanúja († 1849)
    * 1842 – Thék Endre, bútorműves, a magyar nagyüzemi bútorgyártás megteremtője († 1919)
    * 1845 – Gróf Teleki Sámuel világutazó, az egyik legnagyobb magyar Afrika-kutató, MTA tagja († 1916)
    * 1879 – Gróf Teleki Pál földrajztudós, miniszterelnök, az MTA tagja († 1941)
    * 1885 – Haraszti Emil zenetörténész, a Nemzeti Zenede igazgatója († 1958
    * 1900 – Komáromy Andor karmester, zeneszerző, zenei rendező († 1983)
    * 1902 – Eugen Jochum német karmester († 1958
    * 1902 – Nordahl Grieg norvég költő, dráma- és regényíró († 1943)
    * 1903 – Lengyel Gizi színésznő († 1984)
    * 1923 – Victoria de Los Angeles katalán operaénekesnő († 2005)
    * 1923 – Varga Imre szobrászművész
    * 1928 – Széplaki Gyula rendező, operatőr
    * 1929 – Betsy Palmer amerikai színésznő
    * 1930 – Árkus József, Táncsics Mihály-díjas újságíró, szerkesztő, humorista († 1992)
    * 1942 – Larry Flynt amerikai újságkiadó („A provokátor”, „Hustler”)
    * 1943 – Salvatore Adamo francia nyelvű belga énekes
    * 1950 – Ács István grafikus, festőművész
    * 1952 – Kőváry Katalin rendező
    * 1967 – Engi Klára jégtáncosnő
    * 1972 – Toni Collette ausztrál színésznő
    * 1978 – Hámori Gabriella színésznő

    Halálozások

    * 1700 – II. Károly spanyol király (* 1661)
    * 1708 – Bánffy György, Habsburg-párti erdélyi kancellár (* 1660 körül)
    * 1882 – Almásy Pál politikus, az első népképviseleti országgyűlés alelnöke (* 1818
    * 1896 – Degré Alajos ügyvéd, a márciusi ifjak egyike (* 1819)
    * 1938 – Francis Jammes francia költő (* 1868
    * 1939 – Darányi Kálmán politikus, miniszterelnök (* 1886)
    * 1924 – Nagyatádi Szabó István magyar politikus, miniszter (* 1863)
    * 1942 – Rados Gusztáv magyar matematikus, a Budapesti Műszaki Egyetem tanára, a Kőnig-Rados tétel egyik névadója (* 1861)
    * 1956 – Pietro Badoglio olasz katonatiszt, marsall, miniszterelnök (* 1871)
    * 1956 – Asztalos Lajos nemzetközi sakk nagymester (* 1889)
    * 1971 – Mihail Romm szovjet filmrendező („Egy év kilenc napja”, „Hétköznapi fasizmus”) (* 1901)
    * 1982 – King Vidor magyar származású amerikai filmrendező (* 1894)

    Nemzeti ünnepek, emléknapok, világnapok

    * A keresztény országokban Mindenszentek napja: azon szentek emlékére, akiknek nincs külön emléknapjuk. Az ünnep 741-ben, III. Gergely pápa idején jelent meg először a megemlékezés napjaként, egyetemes ünneppé IV. Gergely pápa tette 844-ben. Magyarországon 2000-től munkaszüneti nap.
    * Algéria A Forradalom évfordulója
    * Szlovénia: az emlékezés napja
    * Antigua és Barbuda függetlenségének napja 1981 óta

    A keresztény országokban Mindenszentek napja: azon szentek emlékére, akiknek nincs külön emléknapjuk. Az ünnep 741-ben, III. Gergely pápa idején jelent meg először a megemlékezés napjaként, egyetemes ünneppé IV. Gergely pápa tette 844-ben. Magyarországon 2000-től munkaszüneti nap.

    [​IMG]



    Füst Milán

    Szózat a sírból

    Ne sírj értünk anyánk,
    E föld oly porhanyó,
    E föld most is hazánk
    És benn nyugodni jó.
    Ölelj, ölelj hát hûszívû hant,
    Mind jó fiad, kit itt ölelsz alant.


    Ne sírj értünk apánk,
    Így elpihenni béke,
    A szív mosolyog reánk,
    Mert megküzdöttünk érte.
    Ölelj, ölelj hát hûszívû hant,
    Mind jó fiad, kit itt ölelsz alant.


    Nem kis dolog volt, nem kenyér,
    Nem haltunk meg az életér',
    Több volt ez annál: bús hazánk
    Könyörgõ szemmel néze ránk.
    Ölelj, ölelj hát hûszívû hant,
    Mind jó fiad, kit itt ölelsz alant.


    Napfény deríti hát szemünk,
    E túlvilági fény nekünk
    Egy lázas honnak árva népe
    Borítá koporsónk fölébe.
    Ölelj, ölelj hát hûszívû hant,
    Mind jó fiad, kit itt ölelsz alant.


    S ellenfelünk, gondold meg ezt.
    Mi nem holtak vagyunk, de fény,
    Mi láng vagyunk e földtekén
    S öröktûz lesz e sírkereszt.
    Ölelj, ölelj hát hûszívû hant,
    Mind jó fiad, kit itt ölelsz alant.




    Reményik Sándor

    Halottak napja


    Halottak napja van. Az első,
    Mióta döngve hullott Rá a hant.
    A Sír tövében egy-egy fénybogár
    Csillog. Különben sötét a határ,
    S hosszú az éj alant.

    Szívek, tilos a nagy világítás,
    S virág sincs annyi már,
    Elpazaroltuk régi ünnepen;
    Egy-egy szálat visz némán, könnyesen,
    Ki ma este a temetőbe' jár.
    Hiába, virág sincsen annyi már.

    De egy-egy szálat letenni szabad.
    S hallatni tompán, fojtottan szavunk,
    És aztán: kezet fogni halkan, loppal,
    Egyik halott a másik halottal:
    Ó, hisz' mi itt mind halottak vagyunk.

    Kolozsvár, 1920 november 1
     
  18. Verzarka

    Verzarka Állandó Tag

    A mai nap eseményei november 01.

    2006. november 1. az év 305. (szökőévekben 306.) napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 60 nap van hátra.

    Névnapok: Benigna, Benignusz, Benke, Igor, Marianna

    Események

    * 1335 – I. Károly (Róbert) magyar, Kázmér lengyel és János cseh király a visegrádi királytalálkozón megkötik a cseh-magyar-lengyel szövetséget.
    * 1512 – Először láthatók nyilvánosan a vatikáni Sixtusi kápolna falain és mennyezetén a Michelangelo által készített festmények.
    * 1604 – Shakespeare tragédiájának, az "Othello"-nak bemutatója a londoni Whitehall Palace-ban.
    * 1611 – Shakespeare romantikus komédiájának, a "Vihar"-nak (The Tempest) bemutatója a londoni Whitehall Palace-ban.
    * 1755 – Földrengés sújtja Lisszabont. Több mint 60 000 ember veszti életét.
    * 1800 – John Adams lesz az első amerikai elnök, aki megválasztása után a Fehér Házba költözik, és ott lakik.
    * 1848 – Kossuth Görgey Artúr tábornokot nevezi ki a honvéd haderő főhadparancsnokává, a schwechati csatavesztés nyomán lemondott Móga János helyére.
    * 1884 – Washingtonban, a Nemzetközi Meridián Konferencián, 25 nemzet képviselője döntést hoz a világ időzónákra való felosztásáról. A kezdő délkört Greenwichben, (Anglia) jelölik ki.
    * 1894 – Párizsban bejelentik a diftéria elleni vakcina felfedezését.
    * 1894 – Első alkalommal jelenik meg a Billboard Advertising (a későbbi "Billboard") <--HOL?-->
    * 1896 – Lezajlik Magyarországon az első hivatalosan megrendezett labdarúgó-mérkőzés, a Budapesti Torna Club két csapata között.
    * 1911 – Olaszország repülőgépről bombát dob le a Tanguira oázisra Líbiában, ez az első légi bombázás a világon.
    * 1918 – Gróf Károlyi Mihály liberális reformpolitikus önálló magyar kormányt alakít.
    * 1922 – Törökországban eltörlik a szultánátust.
    * 1927 – Megjelenik a "Magyar Posta" c. szaklap I. évfolyamának 1. száma. Érdekesség, hogy a M. Kir. Posta a Monarchia idején, 1918. decemberéig már megjelentett ugyanilyen című lapot, annak X. évfolyamáig. Az újonnan megjelent lapot mégis I. évfolyammal indították.
    * 1932 – Wernher von Braun-t kinevezik a német rakétaprogram vezetőjének.
    * 1940 – Őskori falfestményekre bukkannak egy barlangban a franciaországi Lascaux mellett.
    * 1944 – Brit-amerikai légitámadás a kapuvári vasútállomás ellen.
    * 1952 – Az Egyesült Államok hadserege a Csendes-óceáni |Eniwetok-szigeten (Marshall-szigetek) felrobbantja az első hidrogénbombát. A program vezetője Teller Ede.
    * 1956 – Nagy Imre magyar miniszterelnök kormánya felmondja a Varsói Szerződést, kinyilvánítja Magyarország semlegességét. A semlegesség támogatására az ENSZ Biztonsági Tanácsának négy állandó tagját kéri föl. Kádár János rádióbeszédet mond.
    * 1956 – A tranzisztor feltalálói: Walter Brattain, John Bardeen és William Shockley megosztott fizikai Nobel-díjat kapnak.
    * 1961 – Az SZKP XXII. kongresszusának határozata szerint Joszif Visszarionovics Sztálin holttestét eltávolítják a Vörös téren álló Lenin-Mauzóleumból.
    * 1962 – Görögország belép a Közös Piacba.
    * 1962 – A Szovjetunió felbocsátja a Mars 1 űrszondát.
    * 1963 – Katonai puccs Dél-Vietnamban. A tábornokokból álló új vezetés a kommunizmus ellen hirdet harcot.
    * 1968 – Lyndon B. Johnson amerikai elnök Észak-Vietnam bombázását. Párizsban megkezdődnek a béketárgyalások.
    * 1969 – A Budapesti Orvostudományi Egyetem felveszi Semmelweis Ignác nevét.
    * 1979 – Bemutatják Andrew Lloyd Webber musicaljét, a "József és a színes szélesvásznú álomkabát"-ot.
    * 1982 – Romániában rendeletben kötelezik az országból véglegesen kitelepülni szándékozókat iskoláztatásuk állami költségeinek megtérítésére.
    * 1993 – Életbe lép a maastrichti szerződés.
    * 1995 – Bosznia-Hercegovina, Szerbia és Horvátország vezetőinek részvételével megkezdődik a Dayton-i békekonferencia, Bosznia békéjéért.
    * 1996 – Óbudán fényes nappal agyonlövik Prisztás Józsefet, aki sokak szerint a hazai maffia egyik vezéralakja volt.
    * 1998 – Fellövik az irídium műholdakat.

    Születések

    * 1636 – Nicolas Boileau francia költő, esztéta, műkritikus († 1711)
    * 1757 – Antonio Canova olasz szobrászművész († 1822)
    * 1808 – Egressy Gábor színész, rendező († 1866)
    * 1818 – Szacsvay Imre ügyvéd, politikus, az 1848–49-es szabadságharc vértanúja († 1849)
    * 1842 – Thék Endre, bútorműves, a magyar nagyüzemi bútorgyártás megteremtője († 1919)
    * 1845 – Gróf Teleki Sámuel világutazó, az egyik legnagyobb magyar Afrika-kutató, MTA tagja († 1916)
    * 1879 – Gróf Teleki Pál földrajztudós, miniszterelnök, az MTA tagja († 1941)
    * 1885 – Haraszti Emil zenetörténész, a Nemzeti Zenede igazgatója († 1958
    * 1900 – Komáromy Andor karmester, zeneszerző, zenei rendező († 1983)
    * 1902 – Eugen Jochum német karmester († 1958
    * 1902 – Nordahl Grieg norvég költő, dráma- és regényíró († 1943)
    * 1903 – Lengyel Gizi színésznő († 1984)
    * 1923 – Victoria de Los Angeles katalán operaénekesnő († 2005)
    * 1923 – Varga Imre szobrászművész
    * 1928 – Széplaki Gyula rendező, operatőr
    * 1929 – Betsy Palmer amerikai színésznő
    * 1930 – Árkus József, Táncsics Mihály-díjas újságíró, szerkesztő, humorista († 1992)
    * 1942 – Larry Flynt amerikai újságkiadó („A provokátor”, „Hustler”)
    * 1943 – Salvatore Adamo francia nyelvű belga énekes
    * 1950 – Ács István grafikus, festőművész
    * 1952 – Kőváry Katalin rendező
    * 1967 – Engi Klára jégtáncosnő
    * 1972 – Toni Collette ausztrál színésznő
    * 1978 – Hámori Gabriella színésznő

    Halálozások

    * 1700 – II. Károly spanyol király (* 1661)
    * 1708 – Bánffy György, Habsburg-párti erdélyi kancellár (* 1660 körül)
    * 1882 – Almásy Pál politikus, az első népképviseleti országgyűlés alelnöke (* 1818
    * 1896 – Degré Alajos ügyvéd, a márciusi ifjak egyike (* 1819)
    * 1938 – Francis Jammes francia költő (* 1868
    * 1939 – Darányi Kálmán politikus, miniszterelnök (* 1886)
    * 1924 – Nagyatádi Szabó István magyar politikus, miniszter (* 1863)
    * 1942 – Rados Gusztáv magyar matematikus, a Budapesti Műszaki Egyetem tanára, a Kőnig-Rados tétel egyik névadója (* 1861)
    * 1956 – Pietro Badoglio olasz katonatiszt, marsall, miniszterelnök (* 1871)
    * 1956 – Asztalos Lajos nemzetközi sakk nagymester (* 1889)
    * 1971 – Mihail Romm szovjet filmrendező („Egy év kilenc napja”, „Hétköznapi fasizmus”) (* 1901)
    * 1982 – King Vidor magyar származású amerikai filmrendező (* 1894)

    Nemzeti ünnepek, emléknapok, világnapok

    * A keresztény országokban Mindenszentek napja: azon szentek emlékére, akiknek nincs külön emléknapjuk. Az ünnep 741-ben, III. Gergely pápa idején jelent meg először a megemlékezés napjaként, egyetemes ünneppé IV. Gergely pápa tette 844-ben. Magyarországon 2000-től munkaszüneti nap.
    * Algéria A Forradalom évfordulója
    * Szlovénia: az emlékezés napja
    * Antigua és Barbuda függetlenségének napja 1981 óta

    A keresztény országokban Mindenszentek napja: azon szentek emlékére, akiknek nincs külön emléknapjuk. Az ünnep 741-ben, III. Gergely pápa idején jelent meg először a megemlékezés napjaként, egyetemes ünneppé IV. Gergely pápa tette 844-ben. Magyarországon 2000-től munkaszüneti nap.

    [​IMG]



    Füst Milán

    Szózat a sírból

    Ne sírj értünk anyánk,
    E föld oly porhanyó,
    E föld most is hazánk
    És benn nyugodni jó.
    Ölelj, ölelj hát hûszívû hant,
    Mind jó fiad, kit itt ölelsz alant.


    Ne sírj értünk apánk,
    Így elpihenni béke,
    A szív mosolyog reánk,
    Mert megküzdöttünk érte.
    Ölelj, ölelj hát hûszívû hant,
    Mind jó fiad, kit itt ölelsz alant.


    Nem kis dolog volt, nem kenyér,
    Nem haltunk meg az életér',
    Több volt ez annál: bús hazánk
    Könyörgõ szemmel néze ránk.
    Ölelj, ölelj hát hûszívû hant,
    Mind jó fiad, kit itt ölelsz alant.


    Napfény deríti hát szemünk,
    E túlvilági fény nekünk
    Egy lázas honnak árva népe
    Borítá koporsónk fölébe.
    Ölelj, ölelj hát hûszívû hant,
    Mind jó fiad, kit itt ölelsz alant.


    S ellenfelünk, gondold meg ezt.
    Mi nem holtak vagyunk, de fény,
    Mi láng vagyunk e földtekén
    S öröktûz lesz e sírkereszt.
    Ölelj, ölelj hát hûszívû hant,
    Mind jó fiad, kit itt ölelsz alant.




    Reményik Sándor

    Halottak napja


    Halottak napja van. Az első,
    Mióta döngve hullott Rá a hant.
    A Sír tövében egy-egy fénybogár
    Csillog. Különben sötét a határ,
    S hosszú az éj alant.

    Szívek, tilos a nagy világítás,
    S virág sincs annyi már,
    Elpazaroltuk régi ünnepen;
    Egy-egy szálat visz némán, könnyesen,
    Ki ma este a temetőbe' jár.
    Hiába, virág sincsen annyi már.

    De egy-egy szálat letenni szabad.
    S hallatni tompán, fojtottan szavunk,
    És aztán: kezet fogni halkan, loppal,
    Egyik halott a másik halottal:
    Ó, hisz' mi itt mind halottak vagyunk.

    Kolozsvár, 1920 november 1
     
  19. Verzarka

    Verzarka Állandó Tag

    A mai nap eseményei XI. 02.

    2006 november 2. az év 306. (szökőévekben 307.) napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 59 nap van hátra.

    Névnapok: Achillesz, Achilles, Ahillész, Aténa, Aténé, Athena, Atina, Bató, Batu, Batus, Rátold, Tóbiás, Viktor, Vitéz



    Események


    * 1297 - III. András magyar király feleségének, Ágnes királynénak ajándékozza a Csák Mátétól visszafoglalt Pozsony vármegyét, annak összes váraival, falvaival és a vámjövedelmekkel együtt.
    * 1503 - Kolumbusz Kristóf felfedezi Panamát, melyet Portobello-nak nevezett el.
    * 1657 - Török fenyegetés hatására az erdélyi rendek lemondatják a fejedelmi trónról II. Rákóczi Györgyöt, helyébe Rhédey Ferencet választják.
    * 1889 - Észak-Dakota lesz az Egyesült Államok 39., Dél-Dakota pedig a 40. tagállama
    * 1903 - Megjelenik a londoni Daily Mirror első száma.
    * 1914 - Az első világháborúban Nagy-Britannia hadműveleti területnek nyilvánítja és elaknásítja az Északi-tengert.
    * 1917 - Elesik az első amerikai katona az I. világháborúban.
    * 1917 - Az Egyesült Államok elismeri Japán privilégiumát Kína felett ("Lansing-Ishii megállapodás").
    * 1928 - Leopold Stokowski vezényletével bemutatják Dmitrij Sosztakovics 1. szimfóniáját Philadephiában.
    * 1930 - Hailé Szelassziét Etiópia császárává koronázzák.
    * 1938 - Az első bécsi döntés, Csehszlovákia magyarlakta területeinek Magyarországhoz csatolásáról. (Lásd müncheni egyezmény).
    * 1939 - A Szovjetunió a Lengyelországtól elfoglalt területeket bekebelezi, "Nyugat-Ukrajna" és "Nyugat-Belorusszia" nevek alatt.
    * 1942 - Bernard Law Montgomery brit tábornagy győzelme El Alameinnél Rommel német tábornagy csapatai felett (II. világháború).
    * 1944 - Auschwitzban elkezdődik a foglyok gázkamrákban való elpusztítása.
    * 1948 - Harry S. Truman lesz az Egyesült Államok 33. elnöke.
    * 1953 - Pakisztánban iszlám forradalom tör ki.
    * 1955 - Clarton-Schwerdt és Schaffer felfedezik a paralízis vírusát.
    * 1956 - Megérkezezik Nagy Imre magyar miniszterelnök segélykérése az ENSZ Biztonsági Tanácsba, napirendre kerül a magyar kérdés.
    * 1956 - Izrael elfoglalja a Gázai övezetet.
    * 1960 - Megjelenik Londonban D. H. Lawrence: "Lady Chatterley szeretője" c. regénye (1928-ban Firenzében adta először titokban, Angliában 1960-ig tiltott könyv volt).
    * 1962 - John F. Kennedy amerikai elnök hivatalosan bejelenteti, hogy a Szovjetunió megkezdte a Kubába telepített rakétái leszerelését.
    * 1962 - Felavatják a Kab-hegyi televízióadót.
    * 1976 - Jimmy Cartert választják az Egyesült Államok 39. elnökévé.
    * 1976 - Az indiai képviselőház, alkotmánymódosítás útján, diktatórikus teljhatalommal ruházza fel Indira Gandhi miniszterelnöknőt.
    * 1978 - Győrben felavatják a Kisfaludy Színház új, 700 fős befogadóképességű épületét
    * 1979 - Londonban bemutatják Peter Shaffer "Amadeus" c. drámáját.
    * 1988 - Megjelenik a "Hitel" c. folyóirat első száma.
    * 1982 - Ronald Reagan amerikai elnök nemzeti ünneppé jelöli január 3-át, Martin Luther King Jr. emlékére.
    * 1984 - Felavatják a Szolnoki Papírgyárat.
    * 1984 - Szvetlana Allilujeva Petersz, Sztálin leánya, 17 évi nyugati tartózkodás után hazatér a Szovjetunióba.
    * 1988 - Izraelben újraválasztják Yitzhak Shamir miniszterelnököt.
    * 1989 - A magyar kormány november 3-ától november 20-áig felfüggeszti a turista valutaellátmány folyósítását, és új, szigorúbb devizaellátási rendszert vezet be (a lakossági valutaellátmány 4 évre maximum 300 dollár lesz).
    * 1991 - Csecsenföld kimondja elszakadását a Szovjetuniótól, és kikiáltja függetlenségét.
    * 1998 - Buenos Airesben 180 ország részvételével ENSZ-konferencia kezdődik az üvegházhatás káros következményeinek csökkentése érdekében.
    * 2001 - A Bush elnök kormányzata szigorú pénzügyi szankciókat vezet be a Hamasz, a Hezbollah és 20 más, terroristának bélyegzett csoport ellen.
    * 2002 - Kuwait betiltja az Al-Jazeera arab hírtelevízió adásait, az objektívitás hiányára hivatkozva.

    Születések

    * 1795 - James Knox Polk, USA 11. elnöke, hivatalban 1845-1849-ig
    * 1865 - Warren G. Harding, USA 29. elnöke, hivatalban 1921-1923-ig
    * 1893 - Battista Pininfarina, olasz sportkocsitervező(† 1966)
    * 1902 - Illyés Gyula író, költő, műfordító († 1983)
    * 1906 - Luchino Visconti olasz film-, színház-, operarendező († 1976)
    * 1944 - Keith Emerson brit zenész, az Emerson, Lake & Palmer alapítója


    Halálozások


    * 1699 - Jean-Baptiste Siméon Chardin francia festőművész
    * 1755 - Marie Antoinette Habsburg-Lotharingiai főhercegnő
    * 1766 - Joseph Wenzel Radetzky gróf, osztrák császári tábornagy
    * 1815 - George Boole angol matematikus († 1864)
    * 1844 - V. Mehmed, az Oszmán Birodalom 36. szultánja († 1918
    * 1869 - Ignotus kritikus, író, a "Nyugat" c. folyóirat alapítója († 1949)
    * 1874 - Prónay Pál magyar katonatiszt, különítményes († 1946 körül)
    * 1890 - Németh Gyula nyelvtudós († 1976)
    * 1890 - Terescsényi György író, költő († 1965)
    * 1892 - Ábrahám Pál operettszerző, karmester († 1960)
    * 1913 - Burt Lancaster amerikai színész († 1994)
    * 1920 - Ann Rutherford kanadai-amerikai színésznő
    * 1922 - Sebők György zongoraművész, pedagógus
    * 1932 - Gábor Pál Kossuth-díjas filmrendező, érdemes művész
    * 1942 - Stefanie Powers amerikai színésznő
    * 1944 - Patrice Chéreau francia színész (Danton), rendező
    * 1950 - George Bernard Shaw angol író (* 1856)
    * 1966 - Mississippi John Hurt amerikai blues-gitáros (* 1892)
    * 1975 - Pier Paolo Pasolini olasz filmrendező (* 1922)
    * 1976 - Szilágyi Domokos erdélyi magyar költő, író, műfordító (* 1938
    * 1989 - Ronyecz Mária Jászai-díjas színésznő (* 1944)

    Nemzeti ünnepek, emléknapok, világnapok

    * halottak napja: 998-ban indult el Franciaországban a holtakért való imádkozás szokása, amely a XIV. században vált általánossá
    * Panamai Köztársaság: A függetlenség kikiáltásának napja


    ILLYÉS GYULA: VOLTUNK, - LESZÜNK...

    Voltunk, - leszünk magyarok?
    Én már csak megmaradok.
    Hol üköm is félve szült,
    ülök, ahol dédem ült.

    Települt vagy menekült,
    vagy jajongva elterült.
    Fájt a szív és fájt a talp.
    Eb megy innen, azt zavard.

    Száll a boglya és kazal,
    hej de kicsi egy vihar.
    Viszi a víz a buzám,
    ezt tudod csak, egy komám?

    Körülnyal az áradat,
    beljebb húzom lábamat.
    Lejebb húzom fejemet,
    ketten volnánk, förgeteg.

    Jön a tatár, a tokos,
    megy az örmény, az okos.
    Ki kocsin megy, ki gyalog,
    ki meg faron vánszorog.

    Jön az örmény, az okos,
    megy a tatár, a tokos.
    Indulnak a házfalak,
    nagyobb lesz hát az ablak.

    Tokos, pohos, potrohos,
    összebékül, mind okos.
    Az lesz csak a jó világ.
    Akkor van, ha nincs hazád.

    Ég a pajta, ég a ház,
    hajdu sógor, mit csinálsz?
    Cigarettát, tüzemen
    gyujts te is rá ügyesen.

    [​IMG]
    Szilágyi Domokos
    SZÜLŐFÖLD

    Itt én kevertem színt a virágoknak,
    s ezek a felhőlépő sziklák az én álmaim;
    mikor nagyot nevettem, eltanulta a hegyipatak;
    ha elfáradtam, pázsiton terítettem szét,
    teremni tanítottam a földet,
    suttogni az esőt,
    békére az embereket.
    Ez a táj ébredő öntudattal
    enyémnek vallja magát.

    [​IMG]
    Szilágyi Domokos (* 1938. július 2. Nagysomkút; † 1976. november 2. Kolozsvár) erdélyi költő, író, irodalomtörténész és műfordító.


    Nyolcgyermekes családban nőtt fel. Szilágyi Domokos első verse 1956-ban az Utunkban jelent meg. Kolozsvárott a Bolyai Egyetemen 1960-ban magyar szakon végzett. Feleségül vette 1961-ban Hervay Gizellát költőt. Az első verseskötetét az "Álom a repülőtéren"-t 1962-ben nyomtatták ki. Az Igaz Szó és az Előre munkatársa volt. Betegnyugdíjat kapott 1970-ben. Az 1970-es évek elején bejárta Németországot és Skandináviát. Utolsó éveiben Kolozsvárott élt. Súlyos betegen saját kezével véget vetett az életének. Fia, Kobak, az 1977-es bukaresti földrengésben pusztult el. Közös sírban nyugszanak a kolozsvári házsongárdi temetőben: Szilágyi Domokos, Hervay Gizella és a gyermekük, Szilágyi Attila.

    Kötetei

    * 1962 - Álom a repülőtéren (versek)
    * 1965 - Szerelmek tánca (versek)
    * 1965 - Utan, Tiberiu: Hószínű ég (versfordítások)
    * 1966 - Mese a vadászó királyfiról
    * 1967 - A láz enciklopédiája (versek)
    * 1967 - Garabonciás (versek)
    * 1967 - Történetek húszéven jelülieknek
    * 1969 - Búcsú a trópusoktól (hat vers)
    * 1969 - Kortársunk, Arany János (kismonográfia)
    * 1970 - Erdei iskola (versek)
    * 1971 - Fagyöngy (Palocsay Zsigmonddal)
    * 1972 - Sajtóértekezlet (válogatott versek)
    * 1974 - Felezőidő (versek)
    * 1976 - Öregek könyve (Plugor Sándorral)
    * 1978 - Tengerparti lakodalom (hátrahagyott versek)


    [​IMG]



    Illyés Gyula (1902-1983)

    [​IMG]

    Felsőrácegrespusztán született, 1902. november 2-án.

    [​IMG]
    Apja Illés János uradalmi gépész, anyja Kállay Ida.

    A gimnázium alsó osztályait több helyen végezte; előbb Dombóváron (1913-14), majd Bonyhádon (1914-16), majd szülei 1916-os válása után, mikor anyjával a fővárosba költözött, a budapesti Munkácsy Mihály utcai gimnázium (1916-17) következett.

    1917-től az Izabella utcai kereskedelmi iskola tanulója, 1921-ben érettségizett.

    1918-19-ben részt vett a baloldali diák- és ifjúmunkás-mozgalomban, ott volt a románok elleni szolnoki csatában.

    1920. december 22-én jelent meg első verse (El ne essél, testvér) név nélkül a Népszavában.

    1921 őszétől a budapesti egyetem magyar-francia szakos hallgatója volt. Illegális tevékenységéért várható letartóztatása elől 1921 végén emigrált, 1922. áprilisában Párizsba érkezett. Alkalmi állások után könyvkötő-műhelyben dolgozott. Részt vett az emigráns magyarok szakszervezetének és különféle munkásmozgalmi művelődési köröknek munkájában. Egy ideig a Sorbonne hallgatója volt. Megismerkedett a francia avantgárd vezető művészeivel, többükkel életre szóló barátságot kötött.

    1923-ban első cikkeit, fordításait az Ék és a Ma közölte. 1926-ban amnesztia nyomán hazatért. Fő fóruma a Kassák által szerkesztett Dokumentum, majd a Munka.

    1927-től a Phőnix Biztosító Társaság hivatalnoka. 1927. november 16-án megjelent első kritikai írása a Nyugatban; 1928-tól már költőként is rendszeresen jelen volt.

    1931-ben feleségül vette Juvancz Irmát; ebben az évben, majd 1933-ban, 1934-ben, 1936-ban Baumgarten-díjat kapott.

    1934-ben az első írókongresszusra való meghívás alapján hosszabb utazást tett a Szovjetunióban. 1934-től a Válasz munkatársa is volt.

    1937-ben a Márciusi Front egyik alapítója.

    1937-től a Nyugat társszerkesztője; a Nemzeti Bank sajtóreferense.

    1938-ban elvált Juvancz Irmától. 1939-ben feleségül vette Kozmutza Flórát.

    Babits halála után 1941-ben a Nyugat örökébe lépő Magyar Csillag szerkesztője.

    1944. március végétől vidéken és Budapesten bujkált. 1945-ben nemzetgyűlési, majd rövid ideig országgyűlési képviselő.

    1946-ig a Nemzeti Parasztpárt egyik vezetője.

    1946-1949 között a Válasz szerkesztője.

    1948-tól visszavonult a közélettől (1956. október 31-én beválasztották a Petőfi Párt Irányító Testületébe).

    Élete utolsó évtizedeiben munkásságáért sorra jutalmazták hazai és külföldi kitüntetésekkel. 1948-ban, 1953-ban és 1970-ben Kossuth-díjat, 1950-ben József Attila-díjat kapott. 1966-ban a Le Grand Prix International de Poésie jutalmazottja. 1970-ben Herder-díjat, 1971-ben az Ordre des Arts et des Lettres „parancsnoki fokozatát”, 1972-ben a Munka Vörös Zászló Érdemrendjét, 1977-ben a Magyar Népköztársaság Babérkoszorúval Ékesített Zászlórendjét, 1978-ban a Prix des Amitiés Françaises díjat, 1981-ben a Mondello-díjat, 1982-ben a Magyar Népköztársaság Rubinokkal Ékesített Zászlórendjét kapta.

    1945-1949 között az MTA tagja volt; 1989-ben visszaállították MTA tagságát.

    1983. április 15-én Budapesten halt meg.

    Illyés Gyula a huszadik századi magyar irodalomtörténetnek, irodalmi életnek - Babits mellett - legfontosabb alakja. Nem lehet véletlen, hogy Babits őt jelölte ki a Nyugat örökség folytatójának. Párizsi évei alatt - francia nyelvű avantgárd verseivel - az avantgárd antológiák szerzője lesz. A francia fővárosban szerzett baloldali és nemzetközi kapcsolatai szerény védettséget biztosítanak számára a kommunista diktatúra időszakában. Hazatérése után felméri, hogy a Trianon utáni Magyarországon az internacionalista avantgárd nem felel a nemzet kérdéseire. Miközben a Puszták népével a népi írók mozgalmának egyik vezetője lesz, a Nyugat vezető munkatársa is, aki a kölcsönös kirekesztés időszakában - a vitát is vállalva - tesz hitet az egységes nemzeti irodalom mellett. Az ő nevéhez fűződik az 1956-os forradalom és szabadságharc emblematikus költeménye, az Egy mondat a zsarnokságról. Élete utolsó évtizedeiben az ötágú síp megszólaltatásán, az anyaországi és a határon túli magyarság szellemi és kulturális egységének megteremtésén fáradozott.

    EGY MONDAT A ZSARNOKSÁGRÓL

    Hol zsarnokság van,
    ott zsarnokság van
    nemcsak a puskacsőben,
    nemcsak a börtönökben,

    nemcsak a vallató szobákban,
    nemcsak az éjszakában
    kiáltó őr szavában,
    ott zsarnokság van

    nemcsak a füst-sötéten
    lobogó vádbeszédben,
    beismerésben,
    rabok fal-morse-jében,

    nemcsak a bíró hűvös
    ítéletében: bűnös!
    ott zsarnokság van
    nemcsak a katonásan

    pattogtatott „vigyázz!”-ban,
    „tűz!”-ben, a dobolásban,
    s abban, ahogy a hullát
    gödörbe húzzák,

    nemcsak a titkon
    félignyílt ajtón
    ijedten
    besuttogott hírekben,

    a száj elé hulltan
    pisszt jelző ujjban,
    ott zsarnokság van
    nemcsak a rács-szilárdan

    fölrakott arcvonásban
    s e rácsban már szótlan
    vergődő jajsikolyban,
    a csöndet

    növelő néma könnyek
    zuhatagában,
    kimeredt szembogárban,

    ott zsarnokság van
    nemcsak a talpraálltan
    harsogott éljenekben,
    hurrákban, énekekben,

    hol zsarnokság van,
    ott zsarnokság van
    nemcsak az ernyedetlen
    tapsoló tenyerekben,

    kürtben, az operában,
    épp oly hazug-harsányan
    zengő szoborkövekben,
    színekben, képteremben,

    külön minden keretben,
    már az ecsetben;
    nemcsak az éjben halkan
    sikló gépkocsizajban

    s abban,
    megállt a kapualjban;

    hol zsarnokság van, ott van
    jelenvalóan
    mindenekben,
    ahogy rég istened sem;

    ott zsarnokság van
    az óvodákban,
    az apai tanácsban,
    az anya mosolyában,

    abban, ahogy a gyermek
    idegennek felelget;

    nemcsak a szögesdrótban,
    nemcsak a könyvsorokban
    szögesdrótnál jobban
    butító szólamokban;

    az ott van
    a búcsúcsókban,
    ahogy így szól a hitves:
    mikor jössz haza, kedves;

    az utcán oly szokottan
    ismételt hogy-vagy-okban,
    a hirtelen puhábban
    szorított kézfogásban,

    ahogy egyszercsak
    szerelmed arca megfagy,
    mert ott van
    a légyottban,

    nemcsak a vallatásban,
    ott van a vallomásban,
    az édes szó-mámorban,
    mint légy a borban,

    mert álmaidban
    sem vagy magadban,
    ott van a nászi ágyban,
    előtte már a vágyban,

    mert szépnek csak azt véled,
    mi egyszer már övé lett;
    vele hevertél,
    ha azt hitted, szerettél,

    tányérban és pohárban,
    az ott van az orrban, szájban,
    hidegben és homályban,
    szabadban és szobádban,

    mintha nyitva az ablak,
    s bedől a dögszag,
    mintha a házban
    valahol gázfolyás van,

    ha magadban beszélgetsz,
    ő, a zsarnokság kérdez,
    képzeletedben
    se vagy független,

    fönt a Tejút is már más:
    határsáv, hol fény pásztáz,
    aknamező; a csillag:
    kémlelő ablak,

    a nyüzsgő égi sátor:
    egyetlen munkatábor;
    mert zsarnokság szól
    lázból, harangozásból,

    a papból, kinek gyónol,
    a prédikációból,
    templom, parlament, kínpad:
    megannyi színpad;

    hunyod-nyitod a pillád,
    mind az tekint rád;
    mint a betegség,
    veled megy, mint az emlék;

    vonat kereke, hallod,
    rab vagy, rab, erre kattog;
    hegyen és tenger mellett
    be ezt lehelled;

    cikáz a villám, az van
    minden váratlan
    zörejben, fényben,
    a szív-hökkenésben;

    a nyugalomban,
    e bilincs-unalomban,
    a zápor-zuhogásban,
    az égigérő rácsban,

    a cellafal-fehéren
    bezáró hóesésben;
    az néz rád
    kutyád szemén át,

    s mert minden célban ott van,
    ott van a holnapodban,
    gondolatodban,
    minden mozdulatodban;

    mint víz a medret,
    követed és teremted;
    kémlelődsz ki e körből?
    ő néz rád a tükörből,

    ő les, hiába futnál,
    fogoly vagy s egyben foglár;
    dohányod zamatába,
    ruháid anyagába,

    beivódik, evődik
    velődig;
    eszmélnél, de eszme
    csak övé jut eszedbe,

    néznél, de csak azt látod,
    mit ő eléd varázsolt,
    s már körbe lángol
    erdőtűz gyufaszálból,

    mert amikor ledobtad,
    el nem tiportad;
    s így rád is ő vigyáz már,
    gyárban, mezőn, a háznál,

    s nem érzed már, mi élni,
    hús és kenyér mi,
    mi szeretni, kívánni,
    karod kitárni,

    bilincseit a szolga
    maga így gyártja s hordja;
    ha eszel, őt növeszted,
    gyermeked neki nemzed,

    hol zsarnokság van,
    mindenki szem a láncban;
    belőled bűzlik, árad,
    magad is zsarnokság vagy;

    vakondként napsütésben,
    így járunk vaksötétben,
    s feszengünk kamarában,
    akár a Szaharában;

    mert ahol zsarnokság van,
    minden hiában,
    a dal is, az ilyen hű,
    akármilyen mű,

    mert ott áll
    eleve sírodnál,
    ő mondja meg, ki voltál,
    porod is neki szolgál.

    (1950)


    A költő 1950-ben, a letartóztatások, bebörtönzések és kivégzések idején írta meg Egy mondat a zsarnokságról című versét. A mű a sajtóban csak az 1956-os forradalom napjaiban jelenhetett meg. A verset ezután ismét tilalom alá helyezték, és csak 1988-ban láthatott napvilágot Illyés gyűjteményes kötetében. 1956-ban azonban ismertté vált, s az emberek titokban másolgatták, terjesztették. Nyugatra szakadt hazánkfiai is kiadták, hanglemezen és magnószalagon hallgatták a költő saját elmondásában. A költemény a tilalom éveiben is szolgálta a magyarság igazságszeretetét, lelki egészségét.

    [​IMG]
     
  20. Verzarka

    Verzarka Állandó Tag

    A mai nap eseményei XI. 03.

    2006. november 3. az év 307. (szökőévekben 308.) napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 58 nap van hátra.

    Névnapok: Győző, Bálint, Bertold, Hubert, Huberta, Hubertusz, Ida, Malakiás, Szilvia, Szilvió, Szilviusz, Valentin

    Események

    * 1443 – Hunyadi János győzelmet arat a törökök felett a szerbiai Morava folyónál.
    * 1507 – Leonardo Da Vincit egy gazdag firenzei polgár, Francesco del Giocondo megbízza felesége, Lisa Gerardini lefestésével. A képet ma Mona Lisaként ismerjük.
    * 1527 – I. Ferdinánd osztrák főherceget magyar királlyá koronázzák Székesfehérváron. Megkezdődik a Habsburg-ház 400 éves uralkodása Magyarországon.
    * 1777 – Megkezdi működését a Nagyszombatból a budai királyi palotába áthelyezett tudományegyetem, az új tanulmányi rendszer, a Ratio Educationis alapján.
    * 1825 – Széchenyi István megalapítja a Magyar Tudományos Akadémiát.
    * 1839 – Kitör az első ópiumháború Nagy-Britannia és Kína között.
    * 1862 – Indianapolisban Dr. Richard Gatling feltalálja a géppuskát.
    * 1892 – Megkezdi működését az első automata kapcsolású telefonközpont, ahol már nincs szükség operátor közreműködésére.
    * 1903 – Gróf Tisza István miniszterelnökalakít kormányt.
    * 1918 – Padovában fegyverszünetet írnak alá a Osztrák-Magyar Monarchia és az Antant képviselői.
    * 1928 – Törökországban az arab írásjeleket felváltják a latin betűs írással.
    * 1944 – A német haderő Dunaharasztinál felrobbantja a budapesti HÉV Dunahídját, így megszűnik a vasúti forgalom Pestszenterzsébet és Ráckeve között. A visszavonuló magyar csapatok felrobbantják a ráckevei Árpád-hidat.
    * 1956 – Átalakul Magyarországon a Nemzeti kormány, bekerülnek a kisgazda B. Szabó István, a parasztpárti Bibó István és Farkas Ferenc, valamint a szociáldemokrata Fischer József és Kelemen Gyula. A honvédelmi miniszter Maléter Pál. A parlamentben megkezdődnek az orosz csapatkivonásról szóló tárgyalások. Király Bélát választják a Nemzetőrség parancsnokának. szovjet csapatok lezárják az osztrák-magyar határt. A fogságból szabadult Mindszenty József hercegprímás rádióbeszédet mond. Tökölön letartóztatják Maléter Pál honvédelmi minisztert. Kádár János és Münnich Ferenc Moszkvában megalakítják a magyar ellenkormányt. Josip Broz Tito és Nyikita Szergejevics Hruscsov a Brioni-szigeten megegyeznek a magyar forradalom elleni katonai fellépésről, és új magyar vezető (Kádár) személyéről. Hruscsov tájékoztatja Kádárt a megegyezésről. Zsukov marsall megkapja a felkelők elleni támadási parancsot.
    * 1957 – A Szovjetunió felbocsátja a Szputnyik-2-t, fedélzetén az első élőlénnyel, Lajka kutyával. (A Szputnyik-2 162 napot keringett az űrben, mielőtt elégett volna).
    * 1959 – David Ben-Gurion lesz Izrael miniszterelnöke.
    * 1964 – Robert Kennedyt New York szenátorává választják.
    * 1970 – Salvador Allende beiktatása Chile elnöki tisztségébe.
    * 1991 – Szíria megkezdi első közvetlen tárgyalásait Izraellel.
    * 1992 – Bill Clinton lesz az Egyesült Államok 42. elnöke.
    * 1993 – Fodor Gábor kilép a Fideszből, és lemond képviselői mandátumáról.
    * 1996 – Parlamenti és helyhatósági választások Jugoszláviában. Az előbbin a szocialisták győznek, az utóbbin több nagy városban ellenzéki győzelem születik, amelyet az államhatalom nem ismer el. Tömegtüntetések kezdődnek.
    * 2002 – Szaúd-Arábia kormánya megtiltja, hogy területét az amerikai hadserege bármilyen formában igénybe vegye egy esetleges iraki háború esetén.

    Születések

    * 1500 – Benvenuto Cellini itáliai szobrász, ötvös, éremművész, a manierizmus ismert képviselője († 1571)
    * 1632 – I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem († 1690)
    * 1777 – Laval Nugent császári és királyi tábornagy († 1862)
    * 1801 – Vincenzo Bellini olasz zeneszerző († 1835)
    * 1831 – Ignatius Donnelly (Donelly) amerikai politikus, író, Atlantisz-kutató († 1901)
    * 1837 – Szilády Áron nyelvész, irodalomtörténész, akadémikus († 1922)
    * 1889 – Seress Rezső zeneszerző, zongorista († 1968
    * 1901 – III. Lipót, Belgium negyedik királya (felesége Asztrid svéd hercegnő) († 1983)
    * 1901 – André Malraux francia író, kalandor, politikus, miniszter († 1976)
    * 1913 – Rökk Marika színész-táncosnő, operett-primadonna († 2004)
    * 1914 – Vértes László régész, a vértesszőlősi előember feltárója († 1968
    * 1921 – Charles Bronson (eredeti nevén: Buchinsky) amerikai filmszínész († 1968
    * 1931 – Monica Vitti olasz színésznő.
    * 1933 – Marsall László költő
    * 1947 – Bencze Ilona Jászai Mari-díjas színésznő
    * 1948 – Lulu, a 60-as évek skót énekesnője.
    * 1949 – Larry Holmes amerikai nehézsúlyú profi ökölvívó világbajnok
    * 1952 – David Ho, virológus, a HIV-vírus (az AIDS kórokozójának) felfedezője
    * 1959 – Timothy Patrick Murphy amerikai színész

    Halálozások

    * 1914 – Georg Trakl osztrák expresszionista költő, író (* 1887)
    * 1936 – Kosztolányi Dezső író, költő, műfordító, újságíró (* 1885)
    * 1949 – Solomon R. Guggenheim amerikai műgyűjtő, a róla elnevezett Múzeum alapítója (* 1861)
    * 1954 – Henri Matisse francia festőművész, a "vadak" ("les fauves") stílusirány képviselője (* 1869)
    * 1992 – Csákányi László Jászai Mari-díjas színész, kiváló művész (* 1921)

    Nemzeti ünnepek, emléknapok, világnapok

    * 1997 óta a Magyar Tudomány Napja, annak emlékére, hogy 1825-ben ezen a napon Gróf Széchenyi István felajánlotta birtokainak egy éves jövedelmét a Magyar Tudós Társaság - a mai Magyar Tudományos Akadémia - megalapítására.
    * Dominikai Köztársaság: Függetlenség és felfedezés napja
    * Moldova nemzeti ünnepe
    * a japán kultúra napja



    Kosztolányi Dezső (Szabadka, 1885. március 29. - Budapest, 1936. november 3.): író, költő, műfordító, újságíró, a Nyugat első nemzedékének tagja.



    [​IMG]


    [​IMG]



    Kosztolányi Dezső: Akarsz-e játszani?

    A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni,
    akarsz-e mindig, mindig játszani,
    akarsz-e együtt a sötétbe menni,
    gyerekszívvel fontosnak látszani,
    nagykomolyan az asztalfőre ülni,
    borból-vízből mértékkel tölteni,
    gyöngyöt dobálni, semminek örülni,
    sóhajtva rossz ruhákat ölteni?
    Akarsz-e játszani mindent, mi élet,
    havas telet és hosszu-hosszu őszt,
    lehet-e némán teát inni véled,
    rubin-teát és sárga páragőzt?
    Akarsz-e teljes, tiszta szívvel élni,
    hallgatni hosszan, néha-néha félni,
    hogy a körúton járkál a november,
    az utcaseprő, szegény, beteg ember,
    ki fütyürész az ablakunk alatt?
    Akarsz játszani kígyót, madarat,
    hosszú utazást, vonatot, hajót,
    karácsonyt, álmot, mindenféle jót?
    Akarsz játszani boldog szeretőt,
    színlelni sírást, cifra temetőt?
    Akarsz-e élni, élni mindörökkön,
    játékban élni, mely valóra vált?
    Virágok közt feküdni lenn a földön,
    s akarsz, akarsz-e játszani halált?


    [​IMG]

    “Ha feláll oly intézet, mely a magyar nyelvet kifejtse, mely avval segítse elő honosainknak magyar neveltetését, jószágaimnak egyévi jövedelmét feláldozom rá.” Ezen felajánlás előtt néhány héttel Széchenyi István a Felsőházban - elsőként - magyarul szólalt fel, ami korszakalkotó tett volt. A magyar nyelv fontossága élete végéig foglalkoztatta.

    1825 – Széchenyi István megalapítja a Magyar Tudományos Akadémiát.

    [​IMG]


    A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a kutatások támogatása, a magyar tudomány képviselete.


    1825. november 3-án, a pozsonyi országgyűlésen, a magyar reformkor egyik vezéralakja, gróf Széchenyi István (1791-1860) birtokainak egyévi jövedelmét, 60 ezer forintot ajánlott fel a Magyar Tudós Társaság – a mai Tudományos Akadémia - létrehozására. Tettét más főnemesek is jelentős összegekkel támogatták.

    1827-ben az alapítást törvénybe iktatták. Az országgyűlés a XI. törvénycikkben (A hazai nyelv művelésére fölállítandó tudós társaságról vagy magyar akadémiáról) mondta ki a társaság megalapítását.


    Székháza

    1860-ban országos gyűjtés indult a székház felépítésére. A tervpályázatot 1861-ben írták ki. A győztes, neoreneszánsz stílusú tervet Friedrich August Stüler nyújtotta be. A kivitelezés 1862 tavaszán kezdődött Ybl Miklós és Szkalnitzky Antal vezetésével. A felavatásra 1865. december 11. napján került sor.

    A homlokzati szobrokat Emil Wolff, az alapítást ábrázoló bronz domborművet Holló Barnabás készítette. A díszterem freskói Lotz Károly alkotásai. Ligeti Antal tájképei ékesítik a kis üléstermet.

    A székház Budapest V. kerületében, a Roosevelt tér 9. alatt található.

    [​IMG]


    "A tudományos emberfők mennyisége
    a nemzet igazi hatalma."
    (Széchenyi: Hitel, 1830)

    1825-ben Pesten létrehozta az Első Lótenyésztő Egyesesületet és meghonosította a lóversenyeket.

    1827-ben megalapította a Nemzeti Kaszinót.

    1828-tól kezdődően jelentek meg könyvei: Lovakról, Hitel, Világ, Stádium, Pesti Por és Sár, Hunnia, Kelet Népe, Adó és két garas, stb.

    1831-től kezdve: előmozdította a dunai és tiszai gőzhajózást, résztvett a pesti Hengermalom, vasöntöde és a Kereskedelmi Bank alapításában, létrehozta az óbudai hajógyárat (Pest első nagyüzemét), a téli kikötőt, a balatoni gőzhajózást, a Lánchidat, selyem-, gáz- és cukorgyárat, a Magyar Gazdasági Egyesületet, (később "Lovar Egylet"), szorgalmazta a bor- és selyemtenyészetet, a Duna-Tisza csatorna építését, mint királyi biztos irányította az Al-Duna és Vaskapu szabályozását, az al-dunai út megépítését (ezt később róla nevezték el), megindítója a Tisza-szabályozási és ármentesítési munkáknak, szorgalmazta a magyar vasutak építését, lehetőleg úgy hogy az ország szívét érintsék a vonalak. Minden erejével azon dolgozott, hogy Pest-Buda ikervárosokból BUDAPEST, a magyar nemzet fővárosa legyen, ami halála után meg is valósult, de a gondolat megteremtője és szorgalmazója Széchenyi István volt.

    A Magyar Nemzeti Színház ügye is foglalkoztatta. Politikai pályafutását is Magyarország újjáépítésének szolgálatába állította. Országújító munkája eredményeként nevezte el Kossuth a "legnagyobb magyar"nak, Kemény pedig a "leghívebb magyar"-nak. Később Kossutthal szembekerült, mert Széchenyi hazáját békés úton akarta gazdaggá és szabaddá tenni. Kossuth pedig a forradalom győzelmében hitt. Bécs és a szabad Magyarország közti ellentétet az 1848-as események idején Széchenyi István gyenge idegzete nem bírta elviselni és 1848 őszén elvonult Döbling-i magányába, ahol később némely irása következtében rendőri zaklatásoknak volt kitéve. A haza sorsa miatti aggodalma következtében 1860-ban állt meg annak a szívnek a verése, amely egész életén át a magyar hazáért oly lelkesen dobogott.

    Gróf Széchenyi István élete, munkássága és mély hazaszeretete ma is időszerű és minden magyar példaképe kell legyen a haza előmozdításának ügyében.
     

Megosztás