Évfordulók a művészetben....

Melitta témája a 'Képzőművészet' fórumban , 2013 Október 25.

  1. Melitta

    Melitta Adminisztrátor Fórumvezető

    132 éve született Pablo Picasso

    A spanyol festőművész, a párizsi iskola kiemelkedő képviselője, a 20. századi avantgárd egyik legjelentősebb festője 1881. október 25-én született, és 1973-ban hunyt el.

    Picasso nem csak festett, alkotott szobrot, kerámiát, mozaikot, belekóstolt a színpadi tervezésbe, sőt grafikák is kerültek ki a kezei alól.

    [​IMG]
    Willy Maywald: Pablo Picasso

    Pablo Ruiz Picasso az andalúziai Málaga városában látta meg a napvilágot. Apja maga is festő volt, ám amikor felfedezte fia tehetségét, minden erejét az ő támogatására fordította. Picassót tizenöt évesen felvették a királyi képzőművészeti akadémiára, de ő inkább Párizsba utazott magát képezni. A fény városában számos ismeretséget kötött, baráti körébe tartozott egyebek között Henri Matisse, Guillaume Apollinaire és André Breton.

    Stílusa egymásba átívelő korszakokra bomlik: az 1901 és 1904 közötti kék korszakot a szegények világának ábrázolása uralta, 1906 után a rózsaszín periódusból származó vásznaira a könnyedebb, lírai hangvétel jellemző, témáit ekkor gyakran merítette a cirkusz világából. Az 1907-ben festett Avignoni kisasszonyok című művében radikálisan szakított a korábbi századok művészeti elképzeléseivel, ma ezt tekintjük a kubizmus és az absztrakt művészet felé tett legjelentősebb lépésnek, amely egyben beharangozta a kubizmus első korszakát, az analitikus kubizmust.

    1912 után szintetikus kubizmus jellemzi, formái nagyobbak, simábbak és fényesebbek, e korszak legismertebb alkotása A három muzsikus. A művész keze alól néhány lágyabb neoklasszikus alkotás is kikerült, miután megismerkedett Szergej Gyagilevvel és társulatával. Az Orosz Balett egyik balerináját, Olga Koklovát feleségül is vette, s bekerült a felső tízezer világába. Gyorsan kiderült azonban, hogy a nagyvilági táncosnő és a bohém Picasso nem illenek össze, de a házasság - papíron - egészen Koklova 1955-ben bekövetkezett haláláig fennmaradt. Ennek prózai okai voltak, válás esetén ugyanis az asszony igényt tarthatott volna férje vagyonának felére. Picasso több szerelmi kapcsolatba bonyolódott és több gyermeke is született, de csak 1961-ben nősült meg másodszor.

    [​IMG]
    Irving Penn: Pablo Picasso

    Az első világháború után visszatért a rendhez, a neoklasszikus stílushoz, központi motívuma az addigi bohóc helyett a minotaurosz lett. Ez bukkan fel talán leghíresebb képén, az 1937-ben készült Guernicán is. A spanyol polgárháborúban a németek által porrá bombázott város ihlette kép a háború embertelensége ellen tiltakozik, s alkotóját azonnal a politikai hírességek sorába is emelte. 1940-ben francia állampolgárságért folyamodott, de megtagadták tőle, hírneve azonban megvédelmezte még a németek által megszállt Párizsban is. 1946-ban a Földközi-tenger partjára költözött, ekkoriban rajzolta a híres Békegalambot. Élete utolsó korszakát a stílusok folyamatos változása, keveredése jellemezte, lényegében már ekkor felfedezte a neo-impresszionizmust.

    Picasso különcségét, provokatív magatartását műveinek eladásában és népszerűsítésében is felhasználta. Élete tele volt botrányokkal, kegyetlenül bánt gyerekeivel és a nőkkel sem volt kíméletes, a közönség azonban mindezt megbocsátotta neki. Élete végén is ugyanaz a bohém maradt, mint fiatal korában. Stílusosan halt meg, barátait szórakoztatva egy vacsorán 1973. április 8-án.

    Rendkívül termékeny művész volt, több mint 13 ezer festményt, 100 ezer nyomatot és metszetet, 34 ezer könyvillusztrációt, 300 szobrot hagyott maga után. Festményei ma is rekordárakon kelnek el, 2004-ben a Fiú pipával című képért 104 millió dollárt fizettek.
    Forrás: MTI
     
    miragem és gledag kedveli ezt.
  2. miragem

    miragem Állandó Tag

    Bory Jenő születésének 134. évfordulója

    [​IMG]
    ,

    Bory Jenő építész és szobrász (Székesfehérvár, 1879. november 9. – Székesfehérvár, 1959. december 20.)

    Édesapja géplakatos mester volt, aki hét gyermeket nevelt fel.
    Bory Jenő szülővárosa ösztöndíjasaként végezte egyetemi tanulmányait Budapesten.
    1903-ban kapott építészmérnöki oklevelet, majd beiratkozott a Képzőművészeti Főiskolára. Szobrásznövendék lett Stróbl Alajos mellett, festészetet pedig Székely Bertalannál tanult.
    Két évig volt tanulmányúton Németországban és Olaszországban, ahol többek között kitanulta a márványszobor-készítést is.
    Feleségével, Komocsin Ilonával (1885–1974) Székely Bertalan tanítványaként ismerkedett meg.
    A lány ekkor Szeged város ösztöndíjasaként végezte a főiskolát.
    Művészi pályája alatt portrékat és virágcsendéleteket festett.

    1911-től 1946-ig a Képzőművészeti Főiskola tanára volt, emellett 1921-1944 között a Műszaki egyetemen is tanított.
    1943-1945 között a Képzőművészeti Főiskola rektori feladatait látta el.
    Az első világháború során katonaként Szarajevóban művészeti alkotásokra kapott megbízást, amelyekért a király a Ferenc József rend lovagkeresztjével tüntette ki.
    1906-1944 között 185 szoborművét állította ki, főleg Székesfehérváron és Budapest gyűjteményes kiállításain.
    Több hazai és külföldi elismerést kapott.

    A Bory vár

    [​IMG]

    A híres székesfehérvári Bory-vár Bory Jenő és felesége közös művészi alkotása, melyet saját elgondolásaik és terveik alapján két kezük munkájaként hoztak létre.



    Ezzel emeltek emléket művészi álmaiknak, a munka- és a hitvesi szeretetnek.
    1923-tól körülbelül 41 éven át építették a várat, melyet Jenő szobrai és Ilona festményei díszítenek.
    A vár építőanyaga beton és vasbeton, hiszen Bory Jenőt – kutatóként és szakemberként – főleg a beton széles körű alkalmazása foglalkoztatta.
    A vár kertjében saját szobrait helyezte el, míg a műteremben felesége festményei mellett más neves művészek képei is megtalálhatók.
    Műalkotásaik az ország minden pontján fellelhetők, egyes eredeti gipszmodellek pedig a vár oszlopos udvarának árkádjai alatt találhatók meg.
    A vár ma is látogatható, a törvényes örökösök tulajdonába tartozik.



    .
     
  3. miragem

    miragem Állandó Tag

    [​IMG]

    Bernáth Aurél (Marcali, 1895. november 13. – Budapest, 1982. március 13.) magyar festőművész, grafikus, művészpedagógus, művészeti író.


    1915-ben Nagybányán Thorma János és Réti István növendéke volt, a háború azonban hamarosan véget vetett tanulmányainak.
    Leszerelése után előbb Budapesten, majd 1921-től Bécsben, 1923-26 között Berlinben élt.

    [​IMG]

    [​IMG]

    Korai munkái az expresszionizmus és némiképp a nonfiguráció jegyében fogantak.
    Lendületes pályakezdéséről s a berlini sikerekről rézkarcai tanúskodnak.

    [​IMG]

    1924-ben fordulat állott be művészetében: a látványélményből táplálkozó festészet útjára lépett.
    1926-ban hazatelepedett, csatlakozott a budapesti Gresham kávéházban találkozó művészek csoportjához, akik továbbfejleszthető hagyományként fogadták el a nagybányai eszméket; a természet és a benne élő ember érzelmi és formai kapcsolatának festői megragadására törekedtek.
    A csoport tagjait jellemző számos közös vonás közül a legfontosabb a látott valóságból való kiindulás, amelynek festői eszközökkel történő újraalkotása személyes érzelmi világuk hű tükre.

    [​IMG]

    Bernáth Aurél festményeinek elsődleges célja a gondolat, érzelem, hangulat kifejezése.
    Határozott szerkezetű, a formák mesterien megalkotott téri rendjére épülő festményein ünnepélyes hangot üt meg, de egyúttal tartózkodó líra is árad belőlük.

    Korai művei bársonyos felületű pasztellek.
    A 30-as évektől készülnek tüzes színű olajfestményei. A 40-es évek derekától ismét műveli a pasztelltechnikát, képeit az otthon melege, meghitt légköre inspirálja.

    Olajképei ez időben főleg balatoni és budapesti tájképek, illetve állami megbízásra készült életképek.

    [​IMG]

    Táblaképeinek sorát 1950-től monumentális kompozíciók bontják meg.
    A tervezés szintjén abbahagyott művekre és az elkészült falképekre egyaránt jellemző a nagy felületek kompozíciós összefogására való igény, s a téma gondolati tartalommal való feltöltésének szándéka.

    A kiváló írói adottságokkal is rendelkező festőművész egyúttal számottevő írói tevékenységet is folytatott. Számos esszéjét több kötetet visszaemlékezései követték.

    [​IMG]

    Bernáth Aurél festőművészi és írói munkáját 1945-től művészetpedagógusi tevékenység egészítette ki.
    A Képzőművészeti Főiskola tanáraként tudatosan is végezte azt a hagyomány-átörökítő feladatot, amelyet művészi alkotómunkájával már a 30-as évek elején megkezdett.
    Több más kitüntetés mellett 1948-ban és 1970-ben Kossuth-díjat, 1950-ben Munkácsy-díjat kapott.
    1958-ban pedig elnyerte a brüsszeli világkiállítás aranyérmét.

    [​IMG]

    Bernáth Aurél egyike azoknak a mestereknek, akiknek munkássága által fennáll a kontinuitás a 20. századi magyar festészet alapjait megvető nagybányai művészettől napjainkig.


    [​IMG]

    .
     
  4. miragem

    miragem Állandó Tag

    [​IMG]

    Chiovini Ferenc (Besenyszög, 1899. november 16. – Szolnok, 1981. december 9.) magyar festőművész.

    Az olaszországi származású Chiovini család sarja volt, családtagjai között sok művészt találhatunk.
    Festő ükapja Egerben katonáskodott az 1700-as években, majd végül letelepedett a városban.
    Chiovini Ferenc nagyapja később innét az Alföldre költözött.
    Chiovini Ferenc gyermekkori falusi élményei a művészetére is kihatottak, már kamaszkorában szívesen rajzolgatott.
    Családja 1914-ben átköltözött Tiszapüspökibe.
    Szolnokon, a Verseghy Ferenc Gimnáziumban érettségizett.
    1917 májusában az olasz frontra került, vázlatfüzetében megörökített a katonaélet mindennapjait.
    1924-től a Magyar Képzőművészeti Főiskolán olyan neves mesterektől tanulta a mesterség fortélyait, mint Balló Endre, Rudnay Gyula, Vágó Pál.
    1925-ben szülőfalujában tűz pusztított, melyet festményen ábrázolt, ezen munkájával vendégtagságot nyert a Szolnoki művésztelepre.

    [​IMG]

    Az 1930-as években olajfesték helyett temperát használt alkotásaihoz.
    1935-1936 között a római akadémia freskófestő szakán végzett tanulmányokat, mint ösztöndíjas; műtermében III. Viktor Emánuel olasz király is megfordult.
    Rajztanulmányokat végzett Firenzében is.
    A második világháború alatt, hogy elkerülje a katonai szolgálatot, hamis papírokkal bujkált.
    1947-től 1949-ig Szolnok megye építésügyi igazgatójaként a második világháborúban jelentős károkat szenvedett művésztelep helyreállításán dolgozott.
    1950-től mellőzték, mivel nem követte az akkori művészi irányzatokat.
    Egészen élete végig járt Besenyszög és Szolnok határába, s farostlemezre készítette el impresszóit.
    Ebben az időszakban stílusa letisztult, művei alapozást nem igényeltek.
    Elhunyt 1981-ben, sírja a szolnoki temetőben áll.

    [​IMG]

    Festészete egyértelműen az Alföldhöz kapcsolódik.
    Virtuóz rajztudásával, sajátos szerkesztőkészséggel, a plein air eszközeivel az "ősi Alföld monumentalitását" festette.

    [​IMG]

    [​IMG]

    [​IMG]

    [​IMG]

    [​IMG]

    Temperafestményeit realizmus, mély, tüzes, élénk színek, erős színellentétek, egyre expresszívebbé váló kifejezésmód jellemzik.
    Festményeinek tárgya az alföldi ember élete, a munka, az utazás, lakodalmak, vásárok, ünnepek.
    Tájképein ménesek, gulyák, vörös naplementék, országutak, lovaskompozíciók, szolnoki részletek, jelennek meg.
    Aba-Novák Vilmossal együtt készítette a jászszentandrási templom freskóit.

    [​IMG]

    Művei megtalálhatók a Magyar Nemzeti Galéria, a szolnoki Damjanich Múzeum, a szegedi Móra Ferenc Múzeum gyűjteményében.

    [​IMG]
    Magyar Nemzeti Galéria

    [​IMG]
    Szolnoki Damjanich Múzeum

    [​IMG]
    Szegedi Móra Ferenc Múzeum

    .
     
  5. miragem

    miragem Állandó Tag

    [​IMG]

    Kerényi Jenő szobrászművész
    Kerényi Jenő a 20. századi magyar és egyben egyetemes szobrászművészet egyik legmarkánsabb képviselõje.
    Budapest, 1908. november 20. – Budapest, 1975. július 10

    Munkácsy-díjas (1951, 1953), Kossuth-díjas (1955), érdemes művész (1964), kiváló művész (1966), Munka Érdemrend arany fokozata (1968), Budapest Főváros Pro Arte aranyérme (1969).
    Az Iparrajziskolában tanult, azután 1931-1937 között a Képzőművészeti Főiskolán Bory Jenő növendéke, később tanársegédje volt.
    A főiskolán fővárosi ösztöndíjat, 1937-ben római ösztöndíjat kapott.
    Egy esztendeig tartózkodott Itáliában. Rodin, Bourdelle, Maillol plasztikája mellett az etruszk szobrászat volt rá döntő hatással.
    1938-tól állított ki.
    Első gyűjteményes kiállítását 1941-ben rendezte a Tamás Galériában. Kezdetben magánmegbízásra kisebb szobrokat, illetve síremlékeket mintázott.
    Ekkor készült aktjai nyugtalanságot tükröznek, kisplasztikái biztos szerkezetűek (Álmodozó, 1938; Munkából, 1938; Mosó asszony, 1939; Vetkőző nő, 1940; Fésülködő, 1942).

    [​IMG]

    Első jelentős állami megbízását 1942-ben kapta: Lévára mintázott emlékművet, amelyet 1943-ban avattak fel.
    1946-ban mintázta meg a sátoraljaújhelyi partizánemlékművet. Osztyapenko-emlékműve (1951), a Felvonulók csoportja (1954) az ötvenes évek termése.

    [​IMG]

    Az 1958-as brüsszeli világkiállításon Somogyi Józseffel együtt készített Táncolók című szobra nagydíjat nyert.
    A hatvanas években készített műveivel hozzájárult a magyar képzőművészetnek a hatvanas évek derekán megfigyelhető megújulásához: Tihanyi legenda (1963); Furulyázó (1965, Margitsziget); Csontváry-síremlék figurája (Kerepesi temető); győri díszkút; a miskolci munkásmozgalmi emlékmű Géniusz-alakja; Solymász (1970); Lopják Európát (1971); Golgota (1972); Mózes (1973); Próféta (1973).
    Kerényi Jenő műveinek domináns anyaga a kő és a bronz volt.
    Művészete klasszikus ihletettségű, figuraközpontú: női és férfi alakjait biztos szerkezeti felépítéssel, erőteljes mozgással áthatottan, nagyvonalú mintázással, illetve formaadással, érzékletes felületkezeléssel alkotta meg.

    [​IMG]

    [​IMG]*[​IMG]

    Életműve az európai plasztika Bourdelle és Mestrovič szobrászatával rokonítható expresszív vonulatához kapcsolható.
    Művekben gazdag, sokrétű munkássága nem bontható egymástól elváló szakaszokra, csaknem négy évtizedet átfogó műegyüttese viszonylagos egységet alkot.
    Kisplasztikáit számos bel- és külföldi kiállításon mutatták be.
    1950-ben a Suzarrában rendezett nemzetközi kisplasztikai kiállításon első díjat nyert.
    Nagyobb kollekcióval szerepelt az 1960-as Velencei Biennálén. Több művét őrzi a Magyar Nemzeti Galéria, amely 1976-ban rendezte meg emlékkiállítását.
    Szentendrén múzeuma van.

    [​IMG]
    .
     
  6. miragem

    miragem Állandó Tag

    [​IMG]

    Walter Elias „Walt” Disney (Chicago, 1901. december 5. – Los Angeles, 1966. december 15.)
    Oscar-díjas amerikai grafikus, rajzfilmrendező, producer és forgatókönyvíró, szinkronszínész és rajzfilmgyáros.

    Walter Elias Disneyként látta meg a napvilágot az Illinos állambeli Chicago városában, Elias Disney (1859-1941), Kanadából áttelepült farmer, és Flora Call (1868-1938) negyedik gyermekeként.
    Vannak akik úgy feltételezik, hogy ők nem a vér szerinti szülei, hanem csupán Spanyolországbólfogadták örökbe.
    Elias egyébként ír, míg felesége Flora német származású volt.

    Szüleivel együtt 1906-ban egy Marceline melletti farmra, Missouriba, majd 1910-ben Kansas Citybe költözött.
    Tanulmányait a Kansas City Public School District-ben (1907-1910) kezdte, és a Benton Grammar School-ban (1910-1911) folytatta.

    [​IMG]

    Élete során ő kapta a legtöbb Oscar-díjat: 59 alkalommal jelölték, melyből 26 alkalommal nyerte el a díjat (23-t a filmjeiért és 3 emlékdíjat).
    Az egyik díjátadó rendhagyó volt: 1939-ben a Hófehérke és a hét törpe című rajzfilmjéért egy nagy és hét kisebb méretű Oscar-díjat vehetett át.

    [​IMG]

    [​IMG] [​IMG]


    Megjelenése hatalmas sikert aratott, majd követte a Pinokkió, a Fantázia és a Dumbo.
    Szintén új találmányok és forradalmi ötletek hadának köszönhető a Bambi, majd később a Hamupipőke, az Alice Csodaországban, a Pán Péter, a Susi és Tekergő, a Csipkerózsika, a 101 kiskutya vagy az A kőbe szúrt kard.

    Disneyt amúgy „magányos farkasként” tartották számon, kevesek felé kötődött érzelmileg, egyik bátyja és később a felesége, gyerekei álltak csak igazán közel hozzá.

    [​IMG] *[​IMG]

    Pályája csúcsán, tíz nappal 65. születésnapja után halt meg a dohányzás miatt kialakult tüdőrákban.
    Így tehát a további legismertebb meséi gyakorlatilag halála után jöttek létre. például tervei közt szerepelt az utolsó mese, melyben még közreműködött, az A dzsungel könyve volt.
    És még a Macskarisztokraták elkészítése, illetve a Fantázia folytatása, de még életében megvásárlásra kerültek a Micimackó jogai is.

    [​IMG] -
    -
     
    Utoljára módosítva: 2013 December 5
  7. miragem

    miragem Állandó Tag

    .
    [​IMG] -
    Diego Rivera (teljes neve: Diego María de la Concepción Juan Nepomuceno Estanislao de la Rivera y Barrientos Acosta y Rodríguez;
    Guanajuato, Mexikó, 1886. december 8. – Mexikóváros, 1957. november 24.) mexikói festő.

    A mexikói képzőművészeti akadémián J. Guadalupe Peseda illusztrátor tanítványa volt, akitől megtanulta a rajzművészetet.
    Peseda szocialisztikus politikai nézeteit követte Rivera.

    [​IMG]

    1906-1910 közt Európában tanult és utazott, Spanyolországban festett, majd Párizsban megismerkedett Paul Cézanne, Pablo Picasso,
    Georges Braque művészetével.

    [​IMG]

    A Montmartre-on élt, mint a többi párizsi festő.
    Azon külföldi festők közé tartozott, akik nagyon sokat köszönhettek a Párizsi Iskolának (École de Paris). Barátja lett Amedeo Modigliani
    olasz festő, aki többször is lefestette.
    Több kiállítása volt Párizsban, majd Madridban 1913-ban, és New Yorkban 1916-ban.

    [​IMG]

    Európában tartózkodóan viselkedett, kívülállóként figyelte az itteni eseményeket.
    Visszatért Mexikóba, hogy felfedezze hazáját, stílusát kereste.
    Tanulmányozta ehhez a régi maja és azték kultúrát, művészetet.

    [​IMG]

    1911-től 1920-ig ismét európai tanulmányutat tett. 1920. évi olaszországi utazásakor nagy hatással volt rá
    a trecento falfestészete, amely a monumentális formázás felé irányította figyelmét.

    [​IMG]

    1922-ben elveszi feleségül Guadalupe Marínt.

    [​IMG]

    1929-ben nősül másodszor, felesége Frida Kahlo forradalmár és festőművész, aki 20 évvel fiatalabb nála.

    [​IMG]

    Sokat festenek együtt, szenvedélyesen és viharosan szeretik egymást.
    1939-ben elválnak, majd újból összeházasodnak.
    Rivera nem volt hűséges természetű, így 1940-ben végleg elváltak.

    [​IMG]
    Kahlo 1954-ben meghalt, Rivera ez után újból megnősült, Emma Hurtado-t vette el, aki 1946-tól a művészeti ügynöke volt.

    1944-től Mexikóvárosban a Colegio Nacional tanára volt.

    Rivera 1957. november 24-én hunyt el, szívinfarktusban.


    [​IMG]

    .
     
  8. miragem

    miragem Állandó Tag

    [​IMG]
    Amerigo Tot, eredetileg Tóth Imre (1909. szeptember 27. – 1984. december 13.) magyar szobrászművész.

    Fehérvárcsurgón született.
    A Lónyay gimnáziumban érettségizett, majd 1926 és 1928 között Budapesten tanult Helbing Ferenc és Leszkovszky György tanítványaként.
    Később csatlakozottMoholy-Nagy László Bauhaus mozgalmához Németországban (1931-32).
    Nyaranta Párizsban, a Maillol-műhelyben dolgozott. 1933-ban költötözött Rómába, ahol élete hátralévő részét töltötte.
    Műteremlakása a Via Marguttán volt, amely később a magyarok zarándokhelyévé vált.

    Első fontosabb munkája egy fríz volt, melyet a római Roma Terminire készített.

    [​IMG]

    Absztrakt munkákat először 1950-ben alkotott.
    1969-ben visszatér Magyarországra, és a Műcsarnokban egy kiállítása is volt ebben az évben.
    Közülök a leghíresebb a Csurgói Madonna, melyet szülővárosa számára készített.

    [​IMG] -[​IMG]

    Ugyancsak ismert alkotása „A Mag apoteózisa” című szobra,

    [​IMG]

    [​IMG]

    valamint a vatikáni Szent Péter-bazilika Magyar Kápolnája számára készített történelmi domborműve is.

    [​IMG]

    A pécsi Amerigo Tot Múzeum őrzi alkotásainak egy részét.

    [​IMG]

    [​IMG]

    1960 és 1970 között több filmben is alkalmi szerepet vállalt.
    1978-ban 13 művet ajándékozott a városnak.

    *****

    [​IMG]

    Amerigo Tot sírja Budapesten.Farkasréti temető: 1-1-585/586.
    Melocco Miklós alkotása.
    -
     
  9. miragem

    miragem Állandó Tag

    [​IMG]
    Róth Miksa üvegfestő és mozaik művész
    1865. december 26., Pest – 1944. június 14., Budapest

    Apja műhelyében, majd külföldi tanulmányutakon sajátította el az üvegfestés mesterségét.
    Önálló „üvegfestészeti műintézet”-ét 1885-ben alapította.
    Első műterme a VII. ker. Dohány utca 10-ben volt, innen a VIII. kerület Német utca 3-ba, majd az ugyancsak VIII. kerületi Kender utca két, egymás melletti házában (11. és 13. - ma Auróra utca) dolgozott, végül 1911-től a VII. kerület Nefelejcs utca 26-ban működött „Róth Miksa Császári és Királyi Udvari Üvegfestő és Mozaik Művész Műintézete” 1939-ig.

    [​IMG]

    1897-től üvegmozaik készítésével is foglakozott.
    Munkáját művészi szintre emelte, stílusát kezdetben a historizmus, majd a szecesszió és az artdéco illetve ezek ötvözete jellemezte.
    Számos hazai és külföldi elismerésben részesült:
    1898-ban elsőként neki ítélték az Iparművészeti Állami Aranyérmet,
    az 1900-as párizsi világkiállításon ezüst,
    az 1902-es torinói és az
    1904-ben St. Louis-i (USA) világkiállításon pedig aranyéremmel tüntették ki.
    Idehaza megkapta a Ferenc József Rend lovagi fokozatát.
    A mozaikkészítés technikájának megújításáért az olasz király aranyérmét nyerte el.

    Évtizedeken keresztül a Magyar Iparművészeti Társulat alelnöke (rövid ideig elnöke) volt, számos művész és művészetpártoló egyesületben (többek között a Steindl Céhben) tevékenykedett.

    [​IMG]
    Róth Miksa Emlékház műemlék épülete
    (Budapest 7, Nefelejcs utca 26.)


    Tovább itt: http://hu.wikipedia.org/wiki/Róth_Miksa

    Néhány a munkáiból:

    [​IMG] *[​IMG]

    [​IMG]

    [​IMG]

    [​IMG]

    .
     
  10. miragem

    miragem Állandó Tag

    [​IMG] *[​IMG]

    Honoré Daumier francia grafikus, szobrász, festőművész és karikaturista.
    Született: 1808. február 26., Marseille, Franciaország
    Meghalt: 1879. február 10., Valmondois, Franciaország

    [​IMG] *[​IMG]

    Apja barátja, Lenoire tanítja rajzolni, de nem sokáig tanul nála, inkább egyedül próbálkozik.
    A Louvre-ba jár és tanulmányozza Rembrandtot, Rubenst, Tizianót.

    [​IMG]

    [​IMG] *[​IMG]

    1822-ben elkészíti első litográfiáját.
    Kezdetben a korabeli divat szerint névtelenül készíti képeit.
    1829-30-ban az első illusztrált francia szatirikus lapnak dolgozik, a La Silhouette-nek.
    Itt találkozik Balzac-kal aki ezt mondja róla: "Ebben a fickóban van valami Michelangelóból!"

    [​IMG] *[​IMG]


    Az 1830-as forradalom után derül ki, hogy valójában milyen tehetséges.
    A La Caricature" szatirikus lap alkalmazza.
    1835-ben a sajtószabadságot korlátozó rendeletet fogadnak el, a La Caricature nem jelenhet meg többé.
    A Charivari című lap alkalmazza.
    Már nem készíthet politikai jellegű karikatúrákat.

    [​IMG] *[​IMG]

    Tíz évvel később a festészet felé fordul.
    1848-ban részt vesz a Köztársaság győzelmének az emlékére meghirdetett pályázaton. A vázlatát a zsűri beválasztja. de a művet nem fejezi be, mégis bizonyítja tehetségét. Nem sokkal ezután két állami megrendelést kap: Magdolna és szent Sebestyén.

    Gyorsan elszegényedik és ezért kénytelen visszatérni a grafikához.

    [​IMG] *[​IMG]

    Az ötvenes években olyan szenvedélyesen lát a festészethez és mintázáshoz, hogy elhanyagolja a litográfiát. 1867-től kezdve látása rohamosan gyengül, 1872-ben már gyakorlatilag vakon készíti el utolsó litográfiáit.

    [​IMG]

    Közel 4000 litográfiáit, 300 festményt, több tucat szobrot készített, valamint akvarellek és rajzok százait.

    Festmények


    [​IMG] *[​IMG]
     

Megosztás