Évfordulók kapcsán

Beethoven

10 milliószoros napok

A jeles napokhoz sorolhatók a 10 milliószoros napok.
Évente 4 ilyen nap van a tibetiek szerint. A tibeti ("nagy") buddha napokat hívják 10 milliószoros napoknak.
10 milliószoros napok 2011-ben:
Február 4.
Május 17.
Július 5.
November 17.
Ezeken a napokon minden teremtés 10 milliószoros erővel hat. Fontos, hogy arra gondolj, amit teremteni szeretnél az életedben. Ha negatív érzelmeid, gondolataid merülnek fel, nyilvánítsd ki, hogy elengeded őket.
Ha valami kellemetlen érzés, gondolat, helyzet adódik, nem kell pánikba esni, csak szeretettel magadhoz ölelni, és örülni, hogy most tízmilliószoros erővel tudod elengedni. A nagy terheid feloldását érdemes erre a napra időzíteni.
Küldj fényt, szeretetet a Földnek és az emberiségnek! Képzeld el a Földet egészségesnek, a rajta élő embereket pedig békésnek, szeretettelinek.

Tegyél meg mindent, amit szeretnél, 10 milliószoros erővel hatni!

:11:

1440.02.21 - 571 éve történt

Kottaner Jánosné ellopta a Szent Koronát a visegrádi várból Erzsébet királyné megbízásából.

Kottanerné éjjel, gyertyafénynél nyitotta fel a lelakatolt koronás helyiséget és vitte el a koronát, majd másnap reggel az elrejtett koronával Komáromba utazott, ahol a királyné már várta.

Febr. 21.

Ezen a napon kezdődött Jeanne d’Arc pere. / 1431 /
II. Rákóczi Ferenc 300 évvel később szintén ezen a napon hagyja el örökre Magyarországot. / 1711 /
Marx és Engels kiadja a kommunista kiáltványt. / 1848 /
Megkezdődik Verdunnél az I. világháború legvéresebb csatája.
Európai szintű politikai pártot alakítanak a zöldek. / 2004 /

Johann Martin Honigberger <!-- /firstHeading --><!-- bodyContent -->

<!-- /firstHeading --><!-- bodyContent -->
<!-- /jumpto --><!-- bodytext -->(Brassó,1795. március 10, – Brassó,1869. december 18.) erdélyi szász orvos, gyógyszerész, orientalista.

Tanulmányait szülővárosában és Besztercén végezte. Azután Romániába ment gyakorlatra s egy év mulva Várnába utazott, ahol hajóra szállt és 1816 decemberében Konstantinápolyba érkezett. Utazási vágyának kielégítése végett a tokati kormányzónál házi orvosi hivatalt vállalt és ezzel együtt Tokatba utazott; egy évi ott tartózkodás után tovább utazott Alexandrettába s Aleppóba, ahol orvosi gyakorlatot folytatott. Betegeskedése miatt Egyiptomba utazott a Níluson föl Kairóba, ahol mialatt gyakorló orvos volt (1820–21), a pestis kiütött, mire ő visszatért Szíriába. Itt kezdte a tehén-himlőbeoltást és hét évig lakott Tripoliban, Beiruthban és a Libanon hegyén.

Utazási szenvedélyétől ösztönöztetve, a sivatagokon keresztül ment Bagdadba s onnét Iszfahánba ; ahonnan az orosz-perzsa háború miatt ismét Bagdadba kényszerült visszatérni. Négy hónapi utazás után elérte vágyainak célját Lahorét, ahol mint udvari orvos, gyógyszerész és mechanikus nyert alkalmazást. Négy évi itteni tartózkodása alatt érmeket, régiségeket, növényeket és más tudományos kincset gyűjtött, amelyek segítségével hazájában nyugalmas jövőt reménylett magának biztosítani.
1833-ban elhagyta Lahorét és Multánon, Kabulon, Orenburgon, Moszkván és Szentpéterváron át Brassóba visszatért. 1835-ben keleti öltözetében Bécsbe utazott, onnét Velencébe, Genuába s Párizsba. Itten érem- és régiséggyűjteményének egy részét az ázsiai társaságnak adta át. Azonkívül a szentpétervári, bécsi, párizsi és londoni gyűjtemények is őriznek tőle gyűjtött érmeket és ásványokat. Párizsból Londonba utazott, ahol gyűjteményének egy részét értékesítette; azután Berlinen és Bécsen keresztül visszautazott hazájába.
1836-ban Bécsben tartózkodott. Megismerkedett a homeopátiai gyógymóddal és mint gyakorló orvos Konstantinápolyban telepedett le, ahol a pestisjárvány alatt gyógymódjával nagy hírnévre tett szert és a legelőkelőbb magánházakhoz meghívták; 1837–38-ban maradt a török fővárosban. Ekkor Ventura tábornok által Máltából meghivást kapott a maharadzsától, hogy ezer rúpia havi fizetés mellett foglalja el lahorei állását. A meghívást elfogadta s Lahoreba utazott. A királyt halálos betegségben találta, amelyből már nem menthette meg; de ő azért annak halála után is 1849-ig maradt az ottani királyi kormány szolgálatában. Ekkor az ottani politikai viszonyok változtával Lahorét elhagyni kényszerült és július-augusztus hónapokan Kasmír hegyi vidékén töltötte, hogy botanikai ismereteit gyarapítsa. A Lahoreban hagyott új háza s az abban levő kórház tulajdona maradt; a királyi kormánynak tett szolgálataiért pedig az angol kormánytól ezer forintnak megfelelő éves nyugdíjat kapott. 1850-ben Londonba utazott, miután Bécsben munkája kiadása miatt hosszabb ideig tartózkodott. Az útkiönyve tiszta jövedelmét hazájának szász iskoláira fordította.
1851. augusztus 3-án Brassóba érkezett. Rövid itt tartózkodás után Bécsbe s onnét Londonba utazott munkájának angol kiadása végett; 1852. augusztusban ismét Bécsben adta sajtó alá munkájának (Früchte aus dem Morgenlande) 2. kiadását. Azután visszatért Brassóba, hogy szeptember 27-én harmadik keleti utazását megkezdje; Konstantinápolyon át 1853-ban Kasmírba érkezett, hol elfogadta a maharadzsa háziorvosi állását, nyugdíjának megtartása s répacukorgyár fölállításának engedélyezése mellett. Ezzel a vállalkozásával 30 000 rúpiát veszítvén, 1855-ben elhagyta Kasmírt és Kalkuttába költözött, ahol folytatta orvosi gyakorlatát. 1857. novemberben tudósította rokonait, hogy a kolera ellen biztos szert talált fel, melyet ott sikerrel használ. Ezen titkát (Quassia-beoltás) Kalkuttában és Londonban röpiratban ismertette. Abban a reményben, hogy a Párizsban kilátásba helyezett 100 000 frank jutalmat megnyeri, 1858. augusztus végén Egyiptomon keresztül Londonba utazott és onnét Párizsba. Reményében csalódva s betegsége miatt enyhébb éghajlatot keresve, Algírba utazott, melyet 1859. április 3-án elhagyott, hogy rövid időre meglátogasa szülőföldét. A telet Bécsben töltötte; időközben Szentpétervárba utazott, hogy kolera-gyógyszerével kísérleteket tegyen. 1860. szeptemberben Londonba, Párizsba s Marseille-be utazott és novemberben Bombay felé vitorlázott; itt azonban a kolera múlófélben volt. Öt hét múlva 1861. januárban unokaöccséhez, Wilhelm Honigbergerhez utazott Kalkuttába, ahol ez sikerrel gyógyította a kolerabetegeket. Miután unokaöccse Allahabadba költözött, Honigberger ismét orvosi gyakorlatot folytatott Kalkuttában.
Honigberger saját megrongált testi erejének visszanyerése végett a zajzoni fürdőbe érkezett, de egészségét nem nyerhette vissza; mert 1869. december 18-án Brassóban meghalt. (Életrajzírói hibásan tartják Marseille-t halálozása helyének.)
A következő nyelveket értette s beszélte: német, magyar, angol, olasz, francia, román, újgörög, török, arab, perzsa, indus és a tatár nyelvet; 20 évi távollét alatt sem felejtette el a brassói szász nyelvjárást és azt tisztán beszélte. Számos külföldi tudós társaságnak tiszteletbeli tagja volt.
Utazásáról több cikket írt, így a Journal of the Asiatic Society of Bengal-ba (1832. Relation d'une voyage de Dereh Ghazikhan a Caboul



Johann Martin Honigberger (1795-1869)
brachte die Homöopathie nach Indien

Bem apó



Ezen a napon született Józef Zachariasz Bem (Bem József), a székelyek Bem apója Tarnow 1794.március 14-én lengyel és magyar honvéd altábornagy

Ezen a napon született Kármán József Losonc 1769. március 14.-én

Kármán József református lelkész (1794-től püspök) és Szalay Klára fiaként a felvidéki Losoncon született. Elemi- és középiskolai tanulmányait Losoncon végezte,1785-től a pesti,1788-tól pedig a bécsi egyetemen jogot hallgatott. (A legújabb kutatások szerint azonban nem iratkozott be a bécsi egyetemre.) Bécsben tudósítóként vagy magánágensként tarthatta fenn magát. Itt ismerkedett meg a nála 5-6 évvel idősebb gróf Markovics Miklósnéval, egy kalandor katonatiszt nejével. (A szerelmi viszony alatt egymásnak küldött német nyelvű leveleket Székely József fordított le magyarra, 1860-ban). Szerelmi viszonyuk 1789 nyarán végződött, amikor az assszony leköltözött férje bánsági birtokára.
1789-ben és 1790-ben ügyvédi vizsgát tett Pozsonyban.1791 végétől ügyvédként dolgozott Pesten.1792-től – Ráday Pál mellett – az első magyar budai színjátszótársaság igazgatója. Felvették a pesti Hét csillag nevezetű szabadkőműves páholyba. 1794-ben – Pajor Gáspár későbbi orvossal együtt – megindította az Uránia című negyedéves folyóiratot, amely csak 3 számot élt meg. Az Uránia anyagának nagyobb részét Kármán maga írta, fordította. Nem vett részt a Martinovics-féle összeesküvésben. 1795. május5.-én– apja halálakor – visszatért szülővárosába.Toldy Ferenc Kármán kortársaira hivatkozva az író halálának időpontját mindkét szülője halála előttre datálja; és ugyanő állítja azt is, hogy nemibetegségben halt meg; bár mindkét állítása megkérdőjelezhető. Halálának időpontja és oka tehát tisztázatlan; ami biztos: Losoncon halt meg még 1796 előtt. Híres Műve: Kazinczy és a debreczeniek. A kincsásó című elbeszélése a magyar novellairodalom első fecskéi közé sorolható.

én se

xd

József Attila versei

<TABLE border=0 width="100%"><TBODY><TR><TD width="100%">



Ma van a költészet napja, József Attila e napon született tiszteletére néhány verse.

<TABLE border=0 width="100%"><TBODY><TR><TD width="100%">SZERELMES VERS

</TD><TD>http://mek.niif.hu/00700/00707/html/vrsk1923.htm</TD><TD> </TD><TD>http://mek.niif.hu/00700/00707/html/index.htm</TD></TR></TBODY></TABLE>
Hegyes fogakkal mard az ajkam,
Nagy, nyíló rózsát csókolj rajtam,
Szörnyű gyönyört a nagy vágyaknak.
Harapj, harapj, vagy én haraplak.
Ha nem gyötörsz, én meggyötörlek,
Csak szép játék vagy, összetörlek,
Fényét veszem nagy, szép szemednek.
- Ó nem tudom. Nagyon szeretlek.
Úgy kéne sírni s zúg a vérem,
Hiába minden álszemérem,
Hiába minden. Ölbe kaplak:
Harapj, harapj, vagy én haraplak!
1923. jan. 1.



<TABLE border=0 width="100%"><TBODY><TR><TD width="100%">MAGYAROK


</TD><TD>http://mek.niif.hu/00700/00707/html/vrsk1923.htm</TD><TD></TD><TD>http://mek.niif.hu/00700/00707/html/index.htm</TD></TR></TBODY></TABLE>1
Minek magunkat lassan ölni?
Nem jobb egyszerre megdögölni?
Mint rokkant lábbal tántorogva,
Vizes, vak szemmel csillagokba,
Rossz, messzi csillagokba nézni
S régi dicsőséget idézni,
Idézni mind, mi ősi, ódon.
Hogy hátha mégiscsak megszánna
Az Úristen valami módon.
Minek magunkat lassan ölni?
Gonoszság helyett búza nől ki
Az égről földbe hullt szivünkön;
De igaz, nótás, füttyös másnak.
Magyar, köszönj az elmulásnak,
Nincs mit kereskedj már e tájon,
Akad legény, ki ideálljon
S ásóját vígan földbeszúrja!
Mit nyöszörögsz? nem akarsz halni?
Hisz életünk úgyiscsak talmi
S nem is nagyon kell már akarni,
Akaródik ez nélküled,
Agyadban bár égő hodályba zárt
Riadt baromként bőg a rémület.
1923. febr. 15.



PÜNKÖSD ELŐTT


</TD><TD></TD><TD></TD><TD></TD></TR></TBODY></TABLE>Szent, éhes lelkem, pünkösd ünnepére,
Mint jóllakott tuzok, magadba hullva
Feledd, hogy büszke, forró szárnyadat
Cibálja, tépi vének irigy ujja.
Hiszen tudod már mi a Végtelenség:
A Végtelenség az a magyar bánat
S hiába vergődsz haló hattyuként,
Szomorubb lélek búsul majd utánad.
Ha idejöttél, tündökölj s dalolj csak,
E végtelen vizen büszkébben usszál
S csudáljanak, hogy méltóbban repül
Zilált szárnyad az égi Sziriusznál.
Szent vagy s ha mégis lenyilaz az Éhség,
Mint vadludat rozsdás vessző találja,
Ne sírj, dalold el híres éneked,
Hogy nyögve várjanak ujabb csodára!
1923. máj. 18.

Április 22.-e a Föld napja

Az első Föld Napját Denis Hayes amerikai egyetemista kezdeményezésére tartották még 1970. április 22-én. A Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata e jeles nap kapcsán arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy soha nem késő fogyasztásunkon, ökológiai lábnyomunkon zsugorítani. A gazdasági válság döntéseink során amúgy is alapos meggondolásra ösztönöz bennünket, fokozottabban figyeljünk arra, hogy ne válhassunk a Föld érdekeivel szemben befolyásolhatókká.

Március 30 a méhek napja

Zrínyi Miklós költő született e napon

1620.május.01 Ozalyon megszületett Zrínyi Miklós gróf, horvát bán, költő, politikus


Horvát eredetű főnemesi családban született, dédapja volt Zrínyi Miklós , a „szigetvári hős”.

Zrínyi elsősorban katonának tartotta magát, és csak mellékesen költőnek. Ennek ellenére a 17. századi magyar barokk irodalom legkiemelkedőbb alakja: írói-költői munkássága a legnemesebb értelemben vett nemzetszolgálat.

Kora ifjúkorától fogva írt verseket. Költeményei nagy részét 20-25 éves kora között vetette papírra, később lekötötte a politika és a hadvezetés. A katona-költő Zrínyi ifjan őszinte lírai hangú szerelmes verseket írt a Violának nevezett Draskovich Eusebiához, későbbi hitveséhez.1650-ben elhunyt felesége emlékét – kisebb idilljeivel és szerelmes verseivel együtt – az Adriai tengernek Syrenája gróf Zrínyi Miklós című kötetében örökítette meg (1651). A cím is allegorikus: a barokk költészetben a szirén a költőt testesíti meg, az Adria pedig a Zrínyi család fennhatósága alatti tengermelléki területeket.
Főművén, a 15 énekből álló Szigeti veszedelem (Obsidionis Szigetianae) című hősi eposzon 1645 -től dolgozott, nagy részét 1647-48 telén vetette papírra. Ebben dédapjának,Szigetvár vértanú védőjének állított emléket. Alapeszméje e költeménynek is az, ami egész életének: a magyarok erkölcsi erejének, összetartásának felgerjesztése, az ország felszabadítása és a török anyagi hatalmának megtörése. Ősével éppen azt példázza, hogy aránylag csekély anyagi erőt is milyen naggyá emelhet a rendkívüli erkölcsi erő. A nemzeti célzat és a keresztényi felfogás egyesítésével a magyar nemzet történeti hivatását hirdeti. Amilyen nagyszerű az alapeszme, éppen olyan erős az eposz szerkezete, változatos és hű a jellemzés. Csak az előadás és a verselés rögös még a korhoz képest is, mert Zrínyi gyorsan írta művét és ideje sem volt átdolgozni. Mintái főleg vergilius, Tasso és Marino eposzai voltak, de a négyes rímelésű tizenkettes sorokat magyar históriás énekekből és horvát szóbeli hősi epikából merítette. Művét mesteri szerkesztés, a barokk stílus elemei jellemzik, nyelve igen erőteljes, bár ma már avultnak hat. A mű 1651-ben jelent meg Bécsben, a kötetben olasz jellegű szerelmi lírája és költői hitvallása is helyet kapott. A Szigeti veszedelmet öccse forította le horváth nyelvre.

Szigeti veszedelem hangoskönyv
http://mek.niif.hu/03100/03167/mp3/index.html

A nagymamáknak napja is ma van

Koroknay Dániel

1849 május 2-án halt meg Ácson Koroknay Dániel a 48-as szabadságharc kisdobosa. Először kisdobos, majd ágyús volt. Részt vett Tápióbicske, Isaszeg, Vác, Nagysalló, Komárom csatáiban.
Az Mádon született kis hős emlékét mindkét település őrzi.
Emléktábláját az iskola falán helyezték el. Az iskola 2000-ben felvette a Koroknay Dániel nevet.
1849. április 26-án az ácsi erdőben többórás véres ütközetben Görgei csapatai déli oldalról felmentették a komáromi erődrendszert az osztrák ostromzár alól. Az országút mentén az erdőben emlékoszlop őrzi az elesett honvédek emlékét. A falu melletti régi temetőben van vörössipkás főágyús sírja, amely köré 1987-ben kopjafákat állítottak a IV. vörössipkás kerékpáros expedíció résztvevői.

Ácsi temető








Mádi emléktábla

1896.05.04 - 115 éve történt

Felavatták az első európai földalatti vasutat Budapesten.

A "kisföldalatti" az államalapítás 1000. évfordulója tiszteletére készült el, és épp a Millennium évében adták át Budapest polgárainak. A földalatti és az Andrássy út egy része megkapta "a Világörökség része" kitüntető címet

Madarak és fák napja

1902-ben, Párizsban az európai országok egyezséget kötöttek a hasznos szárnyasok védelmének érdekében. Az 1906. évi I. törvénycikk szerint minden év májusában egy napot az iskolákban arra kell szentelni, hogy megismertessék a diákokat a hasznos madarakkal.
A hasznos madarak védelme a madarak etetésével kezdődik, megfigyelésükkel folytatódik.

• Vándor!
  Ki elhaladsz mellettem,
  Ne emelj rám kezet!
  
  Én vagyok
  Tűzhelyed melege hideg téli éjszakákon.
  
  Én vagyok
  Tornácod barátságos fedele, melynek
  Árnyékába menekülsz a tűző nap elől,
  És gyümölcsöm oltja szomjadat.
  
  Én vagyok
  A gerenda, mely házadat tartja.
  
  Én vagyok
  Asztalod lapja.
  
  Én vagyok
  Az ágy, amelybe fekszel,
  A deszka, amelyből csónakod építed.
  
  Én vagyok
  Házad ajtaja, bölcsőd fája, koporsód fedele.
  
  Vándor!
  Ki elmégy mellettem, hallgasd meg kérésem:
  
  Ne bánts!​

100 éve születtek – 74 éve történt

Születésük 100. évfordulója alkalmából emlékezünk az első magyar ejtőernyős nőkre: Tatár Margitra és Medveczky Gabriellára, akik 74 évvel ezelőtt ejtőernyős ugrásra vállalkoztak egy mátyásföldi légi bemutatón. Több jelentkező közül esett kettőjükre a választás. Szigorú orvosi alkalmassági vizsga, elméleti és fizikai felkészítés, szoktató repülés, ejtőernyős kiképzés: az eredményes felkészülést követően kiképzettnek nyilvánították őket, noha felelősséget értük senki sem vállalt. Tisztában voltak vele, hogy nyomorékok lehetnek, mi több, még meg is halhatnak. „Ha mégis baj történne velem, úgysem sirat meg engem senki!” – vélekedett akkor Medveczky Gabriella, ugyanakkor mind a kettőjüknek az volt az érzése, nem lesz semmi bajuk.


Medveczky Gabriella

Tatár Margit

Szinyei Merse Pál

Szinyei Merse Pál Szinyeújfalu, 1845. július 4.

Régi nemesi család sarja, apja Sáros vármegye alispánja, majd f&otilde;ispánja, aki támogatta Szinyei Merse Pál fest&otilde;szándékát.

A magyar plein air festészet megteremtője, a modern magyar festészet első nagy képviselője a nyugat-európai kortársakkal egy időben fedezte fel a szabad levegő, a napfény festői ábrázolásának problémáját s teremtette meg gazdag színvilágú, realista táj- és portréművészetét.



Lilaruhásnő