Évfordulók kapcsán

Pálóczi Horváth Ádám e napon halt meg

Pálóczi Horváth Ádám Kömlőd, 1760. május 11. - Nagybajom, 1820. január 28.) költő, író, hagyománygyűjtő.



1773-tól a debreceni kollégiumban tanult. Mérnökként tevékenykedett, majd Füreden illetve Szántódón gazdálkodott, s közben verseket írt. A Hol-mi köteteinek (1-3, 1788-1793) számos versében énekelte meg a Balatont, melyet ő nevezett először "magyar tenger"-nek. Mint országosan ismert költő az 1780-as évektől levelezett Kazinczy Ferenccel. Csokonai Vitéz Mihályt is barátságába fogadta, elsőként ismerte fel költői nagyságát. A nyelvújítási küzdelemben semleges álláspontot képviselt. Később az ortológusok dunántúli csoportjához vonzódván elhidegült a széphalmi mestertől. 1789-től a pesti, később a zalaegerszegiszabadkőműves páholy tagja volt. Névtelenül jelent meg 1792-ben Felfedezett titkok című szentimentális énregénye. Ez a korabeli szabadkőművesség tanításainak összefoglalása. Annak a köznemességnek a jellegzetes képviselője volt, amely a felvilágosodás eszméit összhangba tudta hozni a nemzeti múlt hagyományaival. Kurucos hazafiság és erős németellenesség jellemezte. Röpiratban szállt síkra a nők egyenjogúságáért és a nemesség kiváltságainak visszaszorításáért. Petrikeresztúritartózkodása idején (1812-1818) a Keszthelyi Helikon mintájára megalakította és összefogta a főként nőírókból álló „Göcseji Helikon”-t. Amikor németgúnyoló versei miatt 1814-ben eljárást indítottak ellene, a versek megtévesztő átköltésével terelte el magáról a gyanút.


Csikóbőrös kulacs

Drága kincsen, galambocskám,
Csikóbőrös kulacsocskám.
Érted halod, érted élek,
Száz leányért sem cseréllek.


Magyar tánc

Azt mondják hogy nem illik a tánc a magyarnak;
Nem ha neki bugyogót s fél nadrágot varrnak,
De pengő sarkantyúnak, Kócsagtollas főnek,
Illik; gyöngyös pártának, Magyar fejkötőnek.
A franc tánc mind negédes, mind szeles a német,
Nincsen mutációja, mid egyrül varr hímet,
Melancholis az anglus szövevényes lánca,
Csak az ugrós magyar tánc a Szent Dávid tánca.

Csokonai Vitéz Mihály

Csokonai Vitéz Mihály

1805. január 28-án halt meg.


<TABLE border=0 width="100%"><TBODY><TR><TD width="100%">Magyar! hajnal hasad!


</TD><TD>http://mek.niif.hu/00600/00636/html/vers1795.htm</TD><TD></TD><TD>http://mek.niif.hu/00600/00636/html/index.htm</TD></TR></TBODY></TABLE>
Vígadj, magyar haza! s meg ne tagadd tömött
Javaidtól azt a valódi örömöt,
Amelyért víg hanggal ekhózik a Mátra,
Az egész országban harsogó vivátra.
Vége van már, vége a hajdani gyásznak,
Lehasadoztak már a fekete vásznak,
Melyeket a fényes világosság előtt
A hajdani idők mostohás keze szőtt.
Az eltépett gyásznak rongyainál fogva
Tündöklik egy nyájas hajnal mosolyogva.
Setét vőlgyeinkre súgárit ereszti,
Mellyel a megrögzött vak homályt széljeszti.
Bíztatja hazánkat vídámító képe,
Hogy már a magyarok napja is kilépe,
S rövid időn felhág egünk délpontjára,
Hogy világosságot hintsen valahára.
Kelj fel azért, magyar! álmodból serkenj fel,
Már orcáidra süt e nyájas égi jel.
Kelj fel! s ázsiai Múzsáddal köszötsed,
Elibe háláló indúlatid öntsed.
Örvendj, hogy elmúlván a setét éjtszaka,
Megnyílt a napkelet bársonyos ablaka.
Ezáltal egy kövér reménység táplálhat,
Hogy még napod fényes delére felszállhat.
Lesz még a magyarnak olyan dicső neve,
Amilyen volt a Márs mezején eleve.
S még azok is laurust fűznek magyarinkra,
Kik most finnyás órral néznek hérosinkra.
Idvez légy, szép hajnal! ragyogtasd fáklyádat,
Víg egünkön mutasd mosolygó orcádat.
Jer! imé, nimfái már a víg Dunának
Elődbe koszorús fővel indúlának. -
Ezt minap egy jámbor magyar énekelte,
S benne a huszadik századot képzelte.
Ne is félj, óh magyar, talám akkorára
Boldogabb nap jön fel reád valahára:
S aki mérget forral hazádnak ellene,
Megveri a magyar seregek istene.

Tűzoltóság megalakulása Pesten

Gróf Széchenyi Ödön kezdeményezésére Pesten kezdte meg 1870-ben (február 1.) a szolgálatot az első tizenkét fős hivatásos tűzoltó osztag. A két világháború közötti időszakban, de különösen az 1936. évi X. törvény hatályba lépése után a hivatásos tűzoltóságok alkották az önkéntes és üzemi tűzoltósággal együttműködve a tűzvédelem gerincét.

55 éve

1957 február 4-én adták el az első táskaírógépet

Jahn Ferenc orvos




Száztíz éve, 1902. február 7-én született Budapesten Jahn Ferenc orvos-szociológus, a magyarországi városszociográfia egyik megteremtője.

Jahn Ferenc egy vendéglőscsalád ötödik gyermeke volt. Édesapja korai halála után mélyen vallásos idősebb nővére házában nevelkedett, baloldali idealista mozgalmakkal, eszperantistákkal, antialkoholistákkal szimpatizált. A gimnáziumot súlyos tüdőbetegsége miatt később fejezte be, betegágyában tizenhét évesen lefordította August Bebel Kereszténység és szocializmus című vitairatát.

A szegedi egyetemen 1928-ban szerzett orvosi diplomát, s bár módjában lett volna magánpraxist nyitni, javíthatatlan idealistaként Kispestre ment szegényeket gyógyítani. Olyan emberek között dolgozott, akik jó részének nem volt sem betegbiztosítása, sem pénze orvosra, gyógyszerre, kórházi kezelésre, viszont az orvosnak minden feladatot el kellett látnia a foghúzástól a szülésig, s megpróbálni ingyen gyógyszert szerezni pácienseinek.

Helyzeténél, közegénél fogva hamar kapcsolatba került a szociáldemokrata és az illegális kommunista mozgalommal. Megszervezte az MSZDP Szocialista Orvosszervezetét, amelyben társaival egységes egészségügyi-szociális programon dolgozott, s amelynek képviseletében 1931-ben Karlovy Varyban részt vett a Szocialista Orvosinternacionálé alakuló kongresszusán.

Kispesti működése során Jahn elismertségre, tekintélyre tett szert, s a szociáldemokrata párt színeiben először 1935-ben, majd még kétszer beválasztották Kispest képviselőtestületébe. Ebben a tisztségében is a munkások életkörülményeinek javításáért tett.

1937. április 18-án az ő kezdeményezésére és szervezésében rendezték meg a kispesti városházán a település egészségügyi-szociális viszonyait bemutató szociográfiai kiállítást, amely szemléletesen ábrázolta a kispesti lakás-, foglalkoztatási viszonyokat, járványügyi-halálozási állapotokat. Elismerően nyilatkozott a látottakról Konkoly Thege Gyula, a Statisztikai Hivatal igazgatója és dr. Magyari Géza, a Közegészség-tudományi Intézet igazgatója is, Darvas József, a falukutatás egyik úttörője pedig a népi mozgalommal egyidejűleg jelentkező városszociológiáról beszélt a tárlat kapcsán. A csendőrség viszont a bemutatott anyagot alkalmasnak látta a társadalmi rend elleni izgatásra, ezért a belügyminiszter bezáratta a kiállítást.

A gyógyítás és a képviselőség mellett Jahn sokat publikált. Egészség- és szociálpolitikai, szociológiai tárgyú cikkei a munkásmozgalom lapjaiban és folyóirataiban jelentek meg (Népszava, Szocializmus, Társadalmi Szemle, Korunk, Gondolat). A városkutatás feladatai című Gondolat-tanulmányát a hazai városszociológiai kutatások alapvetésének tekintik.

Politikai tevékenysége miatt Jahnt 1940-ben letartóztatták, majd 1942-ben, a második lefogását követően kilenchavi börtönre ítélték. Szabadulása után kizárta soraiból az Orvosi Kamara, 1943-ban képviselői mandátumától is megfosztották. 1944. áprilisban azzal a váddal vették ismét őrizetbe, hogy segítette a jugoszláviai partizánokat. A csillaghegyi gyűjtőfogházban kegyetlenül megkínozták, majd a Margit körúti fogházból 1944 novemberében Németországba hurcolták, ahol a dachaui koncentrációs táborban halt meg 1945. március 8-án (más források szerint május 5-én). Emlékét őrzi szobra a Kispesti Egészségügyi Intézet aulájában és a dél-pesti kórházban, amely több mint három évtizede az ő nevét viseli.

(egészségkalauz)

Telefon -Hírmondó Puskás Tivadar

[SIZE=+2][SIZE=+0]Megkezdte adását a Telefonhírmondó, Puskás Tivadar találmánya. A vezetékes hír- és műsorközlő berendezés 1925-ig működött.[/SIZE][/SIZE]
[SIZE=+2][/SIZE]
[SIZE=+2][/SIZE]
[SIZE=+2]A Telefon-Hírmondó[/SIZE]


"Egy hete annak, hogy valami izgalmas inger, lázzá fokozódó kíváncsiság lepte meg Budapest közönségét. Egy rejtélyes szó jár szájról-szájra, mese - mely megvalósult, régen megírt regény, mely most kezd&otilde;dik. A beszél&otilde; újság, a Telefonhírmondó ez, melyet képekben mutatunk be. A közönséget els&otilde;sorban bizonyára az érdekli, hogy micsoda eszköz segélyével hallgathatja meg azt az újságot, melyet nem írnak, hanem mondanak. A Telefonhírmondó Vállalat egy arasznyi nagyságú falapot állít el&otilde;fizet&otilde;inek lakására, mely szobadísznek is beillik. Két drót vezet az utczáról e laphoz, melyen két hallgatókagyló lóg, melyek örökösen öntik a hírt reggel 9 órától este 9 óráig. A közönség tudja azt, hogy minden órában kap egy új kiadást, melyet órákint annyiszor ismételnek, ahányszor az egy órában lehetséges. Így az el&otilde;fizet&otilde; óránkint csak egyszer kénytelen a hallgató készüléket a füléhez tenni, mert bármikor jön az óra leforgása alatt, mindig meghallhatja az egész kiadást, csak akkor teszi le a hallgatókat, amikor ismétlést hall az érdekl&otilde;d&otilde;. A híreket egy külön e célra rendezett nagy szerkeszt&otilde;ség állítja össze, melynek élén Virág Béla és Déri Gyula hírlapírók állanak. A szerkeszt&otilde;ség, mely Magyar u.6. sz. alatt van, örökös nyüzsgést mutat. Mint a méhkasba, rajzanak be és ki a tudósítók és dolgozzák fel a munkatársak a beérkez&otilde; táviratokat, híreket és külföldi újságokat. Egy külön terem arra szolgál, hogy telefon útján érintkezzék a szerkeszt&otilde;ség a külvilággal. Kilenc telefon áll a tudósítók és gyorsírók rendelkezésére. Külön összeköttetésben van a szerkeszt&otilde;ség a képvisel&otilde;házzal és külön telefonvonal közvetíti a börzetudósításokat. Az így beérkezett híreket feldolgozva és szépen leírva megkapják a felolvasók, a kik felváltva olvassák fel az e célra szánt készülékek el&otilde;tt egy e célra berendezett szobában a kiadásokat. Ez a szoba van összekötve a várossal és egy felolvasó hangját egyszerre 100-150 ezer ember meghallgathatja, s&otilde;t a mi több, nemcsak Budapesten hallhatjuk, hanem külföldön is. Puskás Tivadar, aki e zseniális találmányt tette, vasárnap délután a kereskedelmi miniszter szivességb&otilde;l a Hírmondóhoz csatolta az állami telefon gy&otilde;ri, bécsi, gráczi, trieszti és brünni állomásait, ahol a Hírmondó felolvasását a legkit&ucirc;n&otilde;bben hallották. Falkenhayn osztrák miniszter is érdekl&otilde;dött e kiváló magyar találmány iránt és a bécsi képvisel&otilde;ház hallgatta a felolvasást több osztrák képvisel&otilde; társaságában, akik mindnyájan el voltak ragadtatva. A bécsieknek csak az fáj, hogy ez a találmány magyar és hogy Budapesten lépett el&otilde;ször életbe. Budapest ezzel megel&otilde;zte az egész világot..."

49 éve e napon

Az első helikopter megalkotója Kennedy elnöktől átvette a National Medal of Science kitüntetést.


Kármán Tódor, teljes nevén Szőllőskislaki Kármán Tódor, német nevén Theodore von Kármán (Budapest,1881május 11– Aachen, 1963. május 7) gépészmérnök ,fizikus, alkalmazott matematikus, akit az amerikai légierő (USAF) védőszentjének becéznek, és a szuperszonikus légi iözlekedésatyjaként, valamint a rakétatechnológia és hiperszonikus űrhajózásegyik úttörőjeként is ismernek. Számos kutatóintézet, valamint nemzeti és nemzetközi irányító bizottság megteremtésével, megszervezésével vagy irányításával bízták meg. Segítségét számos ország nagyra becsüli.

Lánchíd

Lánchíd felépítésének támogatására megalakult a Budapesti Hídegylet, gróf Széchenyi István kezdeményezésére.


A hídépítés előkészítése, a felmerülő műszaki és gazdasági problémák megoldása gróf Széchenyi István munkájának eredménye. Miután Széchenyi a Buda és Pest közötti állandó híd létesítésének jelentőségéről megbizonyosodott, megvalósítását elhatározta, első teendője volt a Hídegylet megalapítása,1832 február 28 (10)-én. A Hídegylet feladata lett mind gazdasági, mind politikai téren a vállalkozás problémamentes véghezvitelének biztosítása, valamint a közvélekedés megnyerése céljából a megfelelő propaganda előkészítése. Széchenyi elsőként a tehetősebb pest-budai polgárok segítségére számíthatott, így a Hídegylet tagjainak túlnyomó része a legtöbb adót fizető polgárok közül került ki. A Lánchíd létrejöttében jelentős szerepe volt Pest egyik leggazdagabb emberének, a török hodítások után Magyarországra települt görög kereskedőcsalád leszármazottjának,Derra Anasztáznak , és Sina György bécsi bankárnak, a később létrejött Lánchíd Részvénytársaság megalapítójának. Az egylet elnöki tisztségét báró Steinlein Eduárd töltötte be, aki a bajor király követe volt, az alelnöki posztot Széchenyi töltötte be. Steinlein az 1827. évi XXXIX. törvénycikk értelmében bajor származása miatt törvényileg kapott nemességet.

Ma lenne 100 éves

[Markos József művésznevén Alfons(későbbi írásváltozatban [Alfonzó) (született Markstein József, Budapest 1912. február 28magyar artista, színész, humorista. A paródia mestere, aki szívesen alkalmazta a pantomim elemeit is. Számait a legapróbb részletekig önmaga dolgozta ki. Sok emlékezetes alakítása közt az egyik Csehov -paródiája, „Ványadt bácsi” alakjának megelevenítése.


<object width="420" height="315"><param name="movie" value="https://www.youtube.com/v/QHYEKQBJ83E?version=3&amp;hl=hu_HU"></param><param name="allowFullScreen" value="true"></param><param name="allowscriptaccess" value="always"></param><embed src="https://www.youtube.com/v/QHYEKQBJ83E?version=3&amp;hl=hu_HU" type="application/x-shockwave-flash" width="420" height="315" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true"></embed></object>

A kontinens első bélyege ma jelent meg Svájcban

1843:


Ezen a napon adták ki az első európai bélyeget a kontinensen. A svájciak követték elsőként Anglia példáját, ahol 1840-ben nyomták a világ első levélbélyegeit. A 4 és 6 rappenes bélyegek csak a zürichi kantonban voltak érvényesek és a bérmentesítési díjat ekkor még nem a feladó, hanem a címzett fizette.

1848-ban, a szabadságharc alatt Than Mórfestőművész megbízást kapott a Debrecenben működő Kossuth-kormánytól az első magyar bélyeg tervének elkészítésére. A bélyegterv el is készült, azonban a megvalósítás csak a nyomdai előkészítésig juthatott.
1850 és 1867 között Magyarország, mint azHabsburg Birodalom egyik tartománya, az Osztrák Postaigazgatás alá tartozott. 1850. június 1-jén jelent meg az első bélyeg hazánkban. Ez tehát osztrák bélyeg volt, a rajta látható Habsburg kétfejű sas hamarosan az elnyomás jelképévé vált.
Az első magyar postabélyeg-sorozatot a Kiegyezés után, 1867. június 1-jén bocsátották ki (2 kr, 3 kr, 5 kr, 10 kr és 15 kr címletekben, később 25 kr és 50 kr címletben is). A bélyegeket, itthoni technikai feltételek híján, Bécsben nyomtatták, és az – immár önálló – osztrák posta is használatba vette azokat. Ez sok vitához vezetett, de a mai szakmai konszenzus szerint ez tekintendő az első magyar bélyegsorozatnak.
Az első, Magyarországon nyomtatott magyar postabélyeget 1871. május 1-jén bocsátották ki. A bélyeg a budai Állami Nyomdában készült kőnyomatos eljárással.



Than Mór bélyegterve

Arany János születésnapja

Arany János született Nagyszalonta 1817 március2.


<TABLE border=0 width="100%"><TBODY><TR><TD width="100%">IDUNA EMLÉKE
(Iduna SzászKárolyné Szász Polixenia 1831-1853 koltőnő)




</TD><TD></TD><TD></TD><TD></TD></TR></TBODY></TABLE>
I. SÍRJÁRA

Egész teste fájdalom volt,
Egész lelke szeretet:
Az súlyától földbe hajolt,
Ez a mennybe sietett.
Fényes lelkének a mennyben
Jobb is, mint e földi szennyben;
Ott van igazi hazája,
Kedveseit oda várja.

II. VERS-KÖTETE ELÉ

Mint álló csillagot
Nem láttuk az égen,
Fényesen ragyogott,
Oh! de már estében.
(1853)



http://www.bihariturak.hu/sites/default/files/Arany_Janos_szulohaza2.jpg








Arany János szülőháza

159 éve történt

<TABLE width="100%"><TBODY><TR><TD width="5%"></TD><TD vAlign=top width="75%" align=left>Jubál (Juhbál) Károly

Székesfehérvár, 1817. aug. 3. - Pest, 1853. márc. 3.
Mérnök, az építészet és a leíró mértan tanára
1847 előtt a bécsi politechnikum asszisztense, majd Pesten a József Ipartanodán az építészet és leíró mértan tanára. Kidolgozta a József Ipartanoda rajzoktatásának módszertanát, a fokozatosság elvét hangsúlyozva. 1849-ben és a szabadságharc után Kossuth Lajos gyermekeit nevelte. 1851. dec. 1. az emigrációval való összeköttetései miatt elfogták és az Ujépületben, később Bécsben a Criminal-Gebäudeban elzárták, és kivégezték.

</TD></TR></TBODY></TABLE>



Csernyus Emmánuel, Szacsvay Imre, Karol Gustaw D'Abancourt de Franqueville, Peter Giron, Streith Miklós, Kolosy György, Noszlopy Gáspár, Jubál Károly, Sárközy Sándor az 1848–49-es forradalom és szabadságharc és a Makk-féle összeesküvés kilenc vértanújának közös sírja a Kerepesi temetőben.

Cyrano de Bergerac

Cyrano de Bergerac (Savinien de, 1619 március 6.)

szárd származású francia író születése Halhatatlanságát két regényének köszönheti, két képzeletbeli utazásnak: a Holdbéli utazás és A Nap államai és birodalma.


Legendás alakját Edmond Rostand (1868—1918): francia költő és drámaíró.népszerű (és nálunk is mindig megújuló sikerrel bemutatott) tragikomédiájából ismeri: a kötekedő, nagyszájú s sziporkázón szellemes párbajhőst, akinek harcias végletessége gyengéd és érzelmes szívet, ellágyuló és önfeláldozó jóságot leplez. S valóban ilyen volt a történelmi Cyrano is, de nemcsak ilyen, hanem ugyanakkor sokkal árnyaltabb és gazdagabb egyéniség is: nemcsak félelmes kardforgató, hanem ismeretekre szomjazó szellem, Descartes hűséges olvasója, Gassendi tanulékony tanítványa, és a megmerevedett hagyományok ellen lázadó materialista gondolkodó; nemcsak álmodozó érzelmes lélek, hanem hol maró, hol játékos, de mindig gazdagon áradó versek költője; nemcsak jókedvű ivócimbora, hanem sokoldalú, tevékeny, szabadságához mindenekfelett ragaszkodó alkotó, korának, a I7. század első felének egyik legvonzóbb, legsajátosabb, s tegyük hozzá, egyik legtehetségesebb embere és írója.

Hüpatia



A mai napon fanatikus keresztények meglicselik Hüpatiát.



Alexandriai Hüpatia (latinos írásmóddal: Hypatia, görögül: Υπατία) (kb.370-4l5. március) matematikus, csillagász és filozófus. Ő az első ismert matematikusnő. Apja alexandriai Theón, aki szintén matematikával, csillagászattal, filozófiával és zenével foglalkozott az alexandriai Muszeionban.

Hüpatia meggyilkolása Kürillosz püspöksége 4. évének böjti időszakában, azaz 415 . márciusban történt.
Szókratész Szkholasztikosz szerint Hüpatia politikai irigységnek lett az áldozata. Alexandriában a 4 –5. század fordulóján a politikai légkör nem kedvezett a pogányoknak. 391-ben Theophilosz alexandriai pátriárka leromboltatta az összes pogány templomot, és valószínűleg az alexandriai könyvtárban is megvizsgáltatta a könyveket, hogy melyek azok, amelyek a keresztény tanokkal nem egyeznek. Hüpatiához írt levelében arról panaszkodott tanítványa és csodálója, Szünesziosz (későbbi püspök), hogy a keresztények túlbuzgóságukban beperelték, mert tiltott könyveket tartott otthoni könyvtárában. Ilyen előzmények után érthető, hogy 415-ben a felizgatott tömeg követelte a pogány Hüpatia megbüntetését, aki varázslataival még a prefektusokat és a népet is maga mellé állította. A Kürillosz püspök és a római prefektus – Oresztész – közötti viszályt is a tudósnő praktikáinak tulajdonították. Így nem csoda, hogy meggyilkolása után a csőcselék éltette Kürilloszt, mint aki Alexandriát megszabadította a pogány asszonytól. Kürilloszt egyenesen új Theophilosznak nevezték, mint aki megtisztította a várost az utolsó bálványimádótól is.
Világtörténetében János kopt püspök Hüpatia megölésének leírásában Szókratész elbeszélésére hagyatkozott, de teljesen ellentétesen ítélte meg az eseményeket.
Hogy valójában ki szította az ellentéteket, azt nem lehet tudni, de lehet, hogy Hüpatián példát akartak statuálni. Hüpatia mai kutatói szerint ezzel a történettel a kései antik korban kereshetjük az előképét a későbbi boszorkányüldözéseknek. Az 5. század eleje nem volt mentes a hasonló üldözésektől. Már II. Konstantin császár dekrétuma alapján vetették a vadak elé Róma összes varázslóját. Egyiptomban keleti szokás szerint nem a vadak elé vetették őket, hanem vaskampókkal szaggaták meg, majd elégették a maradványaikat.

[HIDE]http://hu.wikipedia.org/wiki/Alexandriai_H%C3%BCpatia[/HIDE]

1957 március 7 én az első LOTTO sorsolás




1956. december 29-én kormányhatározat született a lottó magyarországi bevezetéséről. A pénzügyminiszter 4/1957. számú rendeletében 1957. január 17-i rendeletében megbízta az Országos Takarékpénztárt a magyar lottó szervezésével. Az 5/90-es lottó, a lutri 130 éves magyarországi gyakorlatát követve, hatvan év szünet után ugyanolyan alapparaméterekkel jelent meg. 1957. február 13-án a Sportfogadás már részleteket közölt a részvételi szabályzatból. "A lottószelvényeken 90 szám közül 5 számot kell a fogadóknak megjelölniük. Ha ezek közül 2 vagy annál több megegyezik a kisorsolt számokkal, akkor nyernek." A lottósorsjegyeket 1957. február 13-tól kezdték árusítani. 1957. február 20.-án már több mint százezer szelvény érkezett be. Eldöntötték, hogy a nyertes számokat szerencsegömbben fogják sorsolni minden hét csütörtökén. 1957. február 27-én már, szervezett módon, a budapesti központba érkeztek a kitöltött szelvények és rendezési munkálatait megkezdték. Az első sorsolás 1957. március 7-én rendben lezajlott. Az első sorsolásra 1 505 546 darab szelvény érkezett játékba. Telitalálat nem volt, heten értek el négy találatot.

Nőnap



Clara Zetkin


Március 8-án tartják a Nemzetközi Nőnapot annak emlékére, hogy 1857-ben ezen a napon New Yorkban mintegy negyvenezer munkásnő sztrájkolt egyenlő bérért, munkaidő-csökkentésért. A nők jogai és a nemzetközi béke napját 1977-ben tette hivatalos ünneppé az ENSZ-közgyűlés.

Magyarországon 1914-ben ünnepelték először.

Március 15.

Tavasz első napja március 21



Tavaszi napéjegyenlőség, az asztrológiai év kezdete, a csillagászati tavasz kezdete.

Napéjegyenlőségnek (latinul aequinoctium) nevezzük azt, amikor egy égitest mindkét féltekéjén a nappal és az éjszaka hossza megegyezik: ekkor a Nap 90° magasan delel az Egyenlítő felett, így a nappal és az éjszaka ezeken a napokon mindenhol ugyanannyi ideig tart. A Földön a márciusi napéjegyenlőség napja március 21. (illetve március 20. ritkán március 19., a naptárrendszer és a Föld mozgásának eltérései miatt). Az északi félgömbön tavaszi napéjegyenlőségnek, a délin őszi napéjegyenlőségnek nevezik. A két féltekén ez a csillagászati tavasz, illetve a csillagászati ősz kezdete is egyben. Az asztrológiai év kezdete. A nap a Kos jegyébe lép, ekkor indul újra az évkör.


Nem lesz többé március 21-én a napéjegyenlőség! Innentől nem március 21-étől kezdődik a csillagászati tavasz! Legalábbis a mi életünkben nem. Legközelebb 2102-ben lesz újra március 21-én a napéjegyenlőség. Azt valószínűleg mi már nem éljük meg. Persze ki tudja, hogy mit hoz a jövő?! De jó hír, hogy március 21 helyett március 20-ára fog esni a következő közel 100 évben ez a jeles esemény, így egy nappal korábban kezdődik a csillagászati tavasz...

20 éve történt

Kőrösi Csoma Sándor




A magyarság ázsiai gyökereinek kutatója, az első tibeti nyelvtan és szótár szerzője, KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR (Kőrös, 1784. ápr. 4. – Darjeeling, 1842. ápr. 11.) a nagyenyedi református kollégiumban folytatta tanulmányait. A nyelvek, a földrajz és a történelem érdekelték és már diákkorában elhatározta, hogy megkeresi a magyar őshazát. 1816–18 között a göttingeni egyetemen tanult, itt hívta fel a figyelmét egy antropológus tanára a török nyelvű ázsiai ujgurok és a magyarok esetleges rokonságára. Kőrösi Csoma Sándor 1819 végén indult el – gyalogszerrel – kutatóútjára. Bukarest és Konstantinápoly érintésével jutott el Iránba, ahol perzsául tanult, majd egy karavánhoz csatlakozva 1821-ben érkezett Bokharába. Indián keresztül folytatta útját Belső-Ázsia felé, amikor sorsdöntő találkozására került sor Moorcroft angliai kormánymegbízottal, aki felismerve kiváló nyelvtudását, szorgalmát kormánytámogatást ígért és a tibeti nyelv tanulmányozására bíztatta. 1823-tól 1830-ig dolgozott a ladákhi kolostorokban, elolvasta és kijegyzetelte az északi buddhista irodalom többszáz kötetes anyagát. 1834-ben Calcuttában jelent meg két főműve: angol-tibeti szótára és nyelvtana. Munkáit nagy nemzetközi elismerés fogadta. Halála után egyik tisztelője rendezte sajtó alá harmadik nagy jelentőségű művét, a buddhizmus szakkifejezéseinek szanszkrit-tibeti-angol szótárát.
1842-ben – túl ötvenedik évén – elindult, hogy Tibet fővárosában, Lhasszában az európaiak előtt addig ismeretlen könyveket tanulmányozzon – ezen az útján érte a váltóláz, de halálához valószínűleg hozzájárult teljes szellemi-fizikai kimerültsége is.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Magyar Tudománytörténeti Intézet


Más források szerint 1784. március 27-én született és április 4-én keresztelték meg.