Kétszáztíz éve, 1800. február 11-én született William Henry Fox Talbot, a ma használatos „pozitív-negatív" fényképészeti technika feltalálója.
Cambridge-ben tanult matematikát, fizikát, 1833-ban parlamenti képviselőnek is megválasztották. Műkedvelőként a „camera obscura" segítségével rajzolgatott, s egy itáliai nyaralása során ötlött eszébe, hogy a képet kémiai eljárással megörökítse. Az 1830-as évek végére sikerrel is járt, azt azonban nem tudta, hogy vele egy időben más tudósok is próbálkoztak hasonlóval.
A XIX. század elejére az emberi kíváncsiság mellett már a technikai feltételek is megvoltak a fényképezés feltalálásához. A világ első fényképeit az 1820-as években a francia Joseph Niséphore Niépce készítette a héliográfiának nevezett eljárással, aszfalttal bevont ónlapon. A csendéletfestőnek indult, szintén francia Louis-Jacques-Mandé Daguerre 1839-ben dolgozta ki a róla elnevezett fotográfiai eljárást. Ennek során a jóddal fényérzékennyé tett ezüstlemezt hosszú ideig megvilágította, higanygőzben előhívta, majd sóval rögzítette, s közvetlenül pozitív, de nem reprodukálható képet kapott. (A portrékészítés nem volt kellemes, a modelleknek sokáig kellett leszíjazva, mozdulatlanul ülniük a tűző napon.)
Évfordulók
360 éve, 1650. február 11-én hunyt el René Descartes francia , természetkutató és matematikus, az analitikus geometria egyik megalapítója; műveiben az egzakt természettudományok eredményeit és a matematika módszereit alkalmazta.
Sajnos a hónap egyik legszomorúbb napja a Betegek Világnapja, amelyet február 11-én ünnepelnek. Ez a nap 1993-ban került II. János Pál kezdeményezésére a jeles napok közé. A világnap célja, hogy "Isten egész népe kellő figyelmet szenteljen a betegeknek, segítse elő a szenvedés megértését:"
Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium
(részlet)
Február
A hónap latin neve, Februarius a klasszikus szerzők szerint a szabin
februm, „tisztulás” szóból ered. Való igaz, a február már az antik Rómában is a decemberi, januári vígságra következő testi-lelki purgálás idejének számított. Februa, azaz „Engesztelő” volt Mars isten anyjának, Junónak egyik mellékneve. Ahogy Februa adott életet Marsnak, úgy ad helyt február Mars havának,
márciusnak.
[…]
Keresztény időkben a február a böjt első hava lett, mivel a
nagyböjt kezdete rendszerint ebbe a hónapba esik. Erre utal a hónap régi magyar neve:
Böjtelő hava. Nevezték
Halak havának is, mivel február 21-e és március 20-a között a Nap a Halak jegyében jár.
Februárt esőszínű ruhába öltözött, repülő alakként ábrázolták, jobbjában a Halak jelével. A mezei tennivalók alapján gyümölcsfáit, szőlőtőkéit metsző meglett férfiú jelképezte. De megjeleníthette ráncos képű aggastyán is, amint bőrruhába burkolózva tűz mellett fagyoskodik. Az istenek közül Venus és Cupido személyesítették meg, amint orkánszerű szélben, lobogó lepleiken „vitorláznak”. Ennek asztrológiai oka van: a Vénusz bolygó a Halak jegyében/havában van „erőben”.
Hamarosan megkezdődik a mohácsi busójárás
2010.02.04. | Írta: MTI | Rovat: Jeles napok
Február közepén tartják az idei busójárást a gazdag kultúrájú, több nemzetiségű Mohácson. A karnevált az UNESCO, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete 2009 őszén felvette az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára. Ezúttal a Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa (EKF) program égisze alatt kolompolnak majd a busók.
Az alapvetően sokác népszokás a hagyományos csütörtöki kisfarsanggal kezdődik február 11-én, és ”farsangfarkáig”, azaz húshagyókeddig tart.
A mohácsi busójárás tüzes, sokácos hangulatával, az elmaradhatatlan maszkos-bundás alakokkal évről évre nagyobb tömegeket vonz. Az utóbbi évtizedek kemény munkájával a szervezők nívós programsort teremtettek, és sokat tettek azért is, hogy a busók újra autentikus ruhát, rémisztő álarcot öltsenek, mégis barátságos, vendégszerető figurák legyenek. Nem véletlen, hogy az UNESCO elsőként vette fel Magyarországról a rendezvényt a szellemi kulturális örökségek sorába.
A busók öltözete ma is olyan, mint régen: szőrével kifordított rövid bunda, szalmával kitömött gatya, színes bütykös harisnya, bocskor, az övön marhakolomp. Kezükben az elmaradhatatlan kereplőt vagy a fa buzogányt tartják, legfontosabb kellékük azonban a fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett, ijesztő birkabőrcsuklyás álarc. Azok, akik farsang idején, főleg vasárnap ellátogatnak a baranyai Mohácsra, rajtuk kívül tömött utcákra és szórakozóhelyekre, népi iparművészek portékáinak végeláthatatlan sorára, nívós kiállításokra, mindenek felett pedig folklórra számíthatnak.
Téltemetés vagy törökűzés?
A karnevál eredetére két magyarázat van: egy valószínűbb és egy misztikusabb.
Az előbbi szerint a farsangolásnak a téltemetés, a télűzés volt a célja, beleértve az évszak ruhás-kolompos-kereplős elrémisztését és az őt jelképező bábu elégetését. A jelmezbe öltözött sokácok kolompolással, hamuszórással a gonosz, ártó szellemeket is elűzték a portákról, és soha nem vetették meg a cserébe kapott étel- és italadományokat. Az ünnepség fénypontja eredetileg az volt, hogy a férfiak viaskodni kezdenek egymással a főtéren, amit régen egyben a férfivá avatás jelképének is tekintettek.
A másik magyarázat a második mohácsi csatához, a török kiűzéséhez kapcsolódik. A legenda szerint a mai Mohácsi-sziget akkor lápos területén a török időkben mind több menekült húzta meg magát. Amikor a sokácok ezt megelégelték, csónakokon átkeltek a Dunán, a törökök pedig jobbnak látták, ha menekülésre fogják a dolgot a förtelmes maszkba-bundába öltözött kereplő-kolompoló emberek elől.
Az idei busójárás a baranyai város utcáin és terein a gyermek kisbusók farsangolásával kezdődik február 11-én, a szabadtéri színpadon néptáncegyüttesek és busó csoportok szórakoztatják majd az érdeklődőket. Pénteken területi német népdaléneklési versenyt, este retro farsangot rendeznek az Asterix Live Music Band és a Maraton Band közreműködősével.
Szombat délelőtt betekintést nyerhetnek az érdeklődök a Vidák busó csoport készülődésébe, és a kiszebáb készítésébe; 14 órától kezdetét veszi a IV. Országos Népzenei Tehetségkutató verseny, majd nemzetközi farsangi dudástalálkozót tartanak horvátországi, macedóniai, montenegrói muzsikosok és kiváló hazai dudások közreműködésével; este orientális táncest, Vujicsics-koncert, élő Queen koncertshow, magyar bál fogadja a Mohácsra látogatókat.
Farsangvasárnap délelőtt megkezdődik a busó készülődés a Bödönhajós csoporttal és a Šokadija zenekarral, emellett busómaszk-faragás, délszláv zenei parádé és sokác táncház szórakoztatja a nagyérdeműt. A busójárás fő napján kora délután a szigeti busók csónakon átkelnek a Dunán, majd busó avatás és felvonulás veszi kezdetét. Ezt követően a Duna-partról vízre bocsátják a farsangi koporsókat, a Széchenyi téren pedig busó körtánc és máglyagyújtás lesz. Az estét sokácbál zárja.
Hétfőn a busók hagyományos házról-házra járását tekinthetik meg a Mohácsra érkezők. Húshagyókedden az idei utolsó farsangolás kezdődik a város utcáin, 17 órakor pedig ismét máglyagyújtás és koporsóégetés lesz a Széchenyi téren.
Forrás: MTI