Évfordulók kapcsán

Piroska49

Állandó Tag
Állandó Tag
2d83.jpg





Várnai (Weis) Zseni

(Nagyvázsony 1890 május 25 –Budapest 1981 október 16)

Színi diplomát szerzett, de nem játszott színpadon, tisztviselőként dolgozott. 1912-ben a Népszava közölte Katonafiamnak című híres versét, amelynek refrénje a háborúellenes mozgalom jelszava lett: "Ne lőj, fiam, mert én is ott leszek". Emiatt egyébként a Népszavát elkobozták, őt pedig vád alá helyezték. Első verseskötete 1914-ben jelent meg. Írt meséket és gyermekverseket is. Ismert önéletrajzi regénye a Nem volt hiába. Várnai Zseni

ÉDESANYÁM

Anyám, ma újra fölsajogtál
szívemben, s újra látlak téged,
amint munkád fölé hajolva
berregteted a varrógépet.
Nyolc gyermek gondja húzta vállad,
nyolc éhes száj kért enni, enni!
tejedet szívtuk, húsod ettük,
s szíved adtad kenyérre kenni.

Ó, most ha élnél, most ha látnád,
mint fordult a szegények sorsa,
kihúznád magad, mint a nyárfa,
s állnál ég felé magasodva,
könnytől mosott szemed a napfényt
szürcsölné, mint a dicsőséget,
minden anyák közt ünnepelnék
a Te anyai elsőséged!

Szegény anyám, sírodra hull már
az új tavasz piros virága,
de bennem lüktet még a véred,
szívemben szíved dobbanása,
szememmel látod fölragyogni,
ami álomként élt csak benned,
érzem, amint fogod a tollam,
s kezemmel írod ezt a verset.

Édesanyám, életem földje,
aki testem, lelkem fogantad:
vagyok, mint voltál anya, én is,
sorsod értelmét nékem hagytad!
Így élsz a mában és jövőben,
minden gyümölcsben, ami érik...
visszük, visszük az élet lángját,
anyám, anyák a végtelenségig!

(1952.)
 

Piroska49

Állandó Tag
Állandó Tag
image004.jpg



Szentkatolnai Bálint Gábor (Szentkatolna 1844 március 13 –Temesvár 1913 május 26)magyar nyelvész.

Bálint Gábor 1844. március 13-án született egy kis székely faluban, Szentkatolnán. Már gyerekkorától kezdtek „ráragadni” a nyelvek: édesapjától megtanult németül, majd sorra elsajátította az ókori klasszikus nyelveket: a hébert, a görögöt és a latint, majd nyugati nyelveket is megtanult. Mire leérettségizett, már tizenkét nyelven beszélt. Ezt követően Bécsben, majd Pesten tanult. Érdeklődése akkor kezdett a keleti nyelvek tanulmányozása felé irányulni. Szerencséjére találkozott a világhírű magyar turkológussal, Vámbért Árminnal aki támogatta a tehetséges ifjút. Bálint nemsokára írt egy török nyelvtankönyvet, amelyet máig jól lehet használni. Másik meghatározó élmény volt számára, amikor joghallgatóként a Pesti Egyetemen megismerkedett Fogarasi János akadémikussal, aki éppen a magyar nyelv szótárát szerkesztette. Sőt, éppen akkor a Magyar Akadémia keresett egy fiatal nyelvtudóst, aki elutazna az Orosz Birodalomba, hogy a mongol és a mandzsu nyelvet tanulmányozza. Fogarasi ajánlására Bálint Gábort küldték ki, aki az1870-es években előbb a Kaszpi tenger partján élő mongolokhoz utazott, majd eljutott a mai Mongóliába is.
 

Piroska49

Állandó Tag
Állandó Tag


Tamási Áron
1966. május 26-án halt meg Budapesten

1897. szeptember 20-án született Farkaslakán kisbirtokos parasztcsaládban. Tíz testvére közül négy élte meg a felnőttkort. 1910-ben került a székelyudvarhelyi gimnáziumba. 1916-tól katona. 1917-ben tett hadiérettségit Gyulafehérváron. 1918-ban karpaszományos őrvezetőként az olasz frontra került. Felső iskoláit Kolozsvárott végezte: 1918–1921 jogot hallgatott, majd a Kereskedelmi Akadémián tanult, ahol 1922-ben szerzett diplomát. 1922–23-ban banktisztviselőként dolgozott Kolozsváron és Brassóban. 1922-től jelentek meg novellái. 1923–25-ben az Amerikai Egyesült Államokban élt: alkalmi munkákat vállalt, majd banktisztviselő lett. 1926-tól újságíró Erdélyben, a kolozsvári Újság munkatársa. Kapcsolatban állt az Erdélyi Helikon, a Korunk íróival, valamint a népi írókkal. Leghíresebb műve, az „Ábel a rengetegben” című regénye 1932-ben jelent meg. 1934-ben tagja lett a Válasz szerkesztőségének. 1935 áprilisában részt vett a népiek és Gömbös Gyula miniszterelnök találkozóján: támogatta az Új Szellemi Front ötletét. Ő szervezte 1937-ben a Vásárhelyi Találkozót, a romániai magyarság problémáit taglaló tanácskozást. A harmincas évek végén mozgalmi-politikai aktivitása csökkent. 1942 novemberében több népi íróval együtt a lillafüredi írótalálkozó résztvevője volt, ahol Kállay Miklós miniszterelnök és a magyar hadvezetés látta vendégül a több mint félszáz meghívottat. Írásaiban gyakran ábrázolta a székelyek életét, stílusa a „tündéri realizmus”. Regények, elbeszélések mellett színpadi műveket is írt. Négyszer kapott Baumgarten-díjat (1929-ben, 1930-ban, 1933-ban és 1943-ban). 1944-ben települt át Budapestre. 1945–47-ben a Nemzetgyűlés tagja, a Nemzeti Parasztpárt budapesti törvényhatósági bizottsági tagja. 1943–1949 között az MTA levelező tagja. Az ötvenes években a mellőzött írók közé tartozott, de 1953-tól újra megjelenhettek írásai. 1954-ben Kossuth-díjat kapott, s ugyanebben az évben tagja lett a Nagy Imre által újjászervezett Hazafias Népfront Országos Tanácsának. 1956 szeptemberétől tagja s egyben egyik alelnöke lett az Írószövetség elnökségének. 1956. október 23-a után a népi írók közül elsőként tett hitet a forradalom mellett: 26-án felolvasta a rádióban „Magyar fohász” című írását, amely nyomtatásban is megjelent az Irodalmi Újság november 2-i számában. Óvott „az osztályjellegű harcok” visszatérésétől, s a Parasztszövetség újjászervezését szorgalmazta; „a nemzeti hagyományok szellemének” megfelelő intézményrendszer létrehozását sürgette. Október 31-én beválasztották a Petőfi Párt néven újjáalakult Nemzeti Parasztpárt szellemi irányító testületébe. Ő írta és olvasta fel az Írószövetség december 28-i taggyűlésén a „Gond és hitvallás” című nyilatkozatot, amelyben az írók kiálltak a levert forradalom célkitűzései, eszményei mellett. 1957. decemberben, engedve a nyomásnak, elhatárolta magát a forradalomtól, ugyanakkor a hatalmat az erkölcsi és esztétikai értékek méltánylására kérte. Az Írószövetség 1959-es újjáalakításakor az alapító tagok között volt, az 1962. évi közgyűlésen a népi írók közül egyedül ő szólalt fel. 1963-ban a Béketanács elnökségi tagja lett. 1966. május 26-án halt meg Budapesten.
Img0069Farkaslaka_Tamasi_aron_sir_kert_bejarata2.jpg

Farkaslaka - Tamási Áron sírkert bejárata
 

Piroska49

Állandó Tag
Állandó Tag



Pilinszky János (Budapest 1921 november 25 – Budapest,1981 május 27) a huszadik század egyik legjelentősebb, katolikus érzésű magyar költője.

Újra József Attila


Te: bakája a mindenségnek.
Én: kadettja valami másnak.
Odaadnám tiszti kesztyűmet
cserébe a bakaruhának.
 

Piroska49

Állandó Tag
Állandó Tag

1952 junius 13. meghalt Kiss Ferenc a szegedi erdők atyja

Kiss Ferenc erdészt Móra Ferenc nevezte el a szegedi erdők atyjának. Javaslatára az erdő egy részén természetvédelmi területet hoztak létre.
Az emlékerdőben a dombokat árvalányhaj borítja. Valamikor a tanyai legények kalapjukhoz tűzték a termésröpítő hajszálat. Védett növényünk. Májustól őszig valósággal hullámzik a domboldal tőle. Baja felé, az 55-ös úton - mindjárt az ásotthalmi elágazás után - jutunk a Kiss Ferenc emlékerdőbe.

Kiss Ferenc erdőmérnök, a szegedi erdők atyja 1860. április 24-én született a Sopron megyei Szilsárkányban. Édesapja, Kiss Zsigmond, földművesként dolgozott, nyolc gyermeket nevelt fel, s a nagycsalád eltartása keménnyé edzette. A szülőfalujában végezte elemi iskolai tanulmányait, majd a soproni evangélikus líceumban (később Berzsenyi Dániel Gimnázium) 1879. június 27-én szerzett jó eredménnyel érettségi bizonyítványt. Legkedvesebb tantárgyai a természettudomány és a természettan voltak.

http://forestpress.hu/jie_hu/index.php?option=com_content&task=view&id=11384&Itemid=1
 

Piroska49

Állandó Tag
Állandó Tag


Passuth László

(Budapest július 15– Balatonfüred,1979 június 19) író, műfordító,

1901 -ben családja Kolozsvárra költözött, középiskoláit is itt végezte.1920 -ban került Budapestre.
Jogi diplomát szerzett as zegedi egyetem jogtudományi karán.1919 és 1950 között banktisztviselőként dolgozott, majd 1950-től 1960-ig, nyugdíjba vonulásáig az Országos Fordító Iroda szakfordítója volt. Írói művei az1920-as évek közepétől több folyóiratban (Nyugat, Szép Szó, Magyar Szemle, Jelenkor, Válasz stb.) jelentek meg. Első, Eurázia című regényét 1937-ben adták ki. Ezután számos regényt írt, alapos filológiai felkészültséggel, kivételesen kifinomult és művészi stílusban. Manapság az irodalombarátok ellentmondásosan ítélik meg, időnként fellángol a vita könyveinek olvasmányosságáról. Első nagy sikere az Esőisten siratja Mexikót című regénye volt 1939-ben.1945-ben a Magyar Pen Club főtitkárává választották. Ezt a tisztségét egészen 1960-ig töltötte be, ám 1948 és 1957 között csak formálisan, háttérbe szorítva, mivel 1948-ban kizárták a Magyar Írók Szövetségéből. Számos nyelvből fordított – 1956-ig csak fordításai jelenthettek meg. 1956-tól visszatért a magyar irodalmi életbe, de csak a"tűrt"kategóriában – viszont számos műve jelent meg külföldön.Életrajzi , művészettörténeti írásai itthon is a legolvasottabb művek közé tartoztak.


Esőisten siratja Mexikót
Aranyködben fáznak az Istenek
Megszólal a sírvilág
Sasnak körme között
 

Piroska49

Állandó Tag
Állandó Tag



EGRY József
(1883, Zalaújlak március 15 - 1951, Badacsony június 19)


<table border="0" cellpadding="0" width="97%"> <tbody> <tr> <td> Festő, Kossuth-díjas (1948 a magyar modern festészet egyik legeredetibb képviselője. Napszámosszülők gyermeke. Festészeti tanulmányait Korcsek Jánosnál kezdte meg, majd Münchenben folytatta. 1905-ben Lyka Károly segítségével Párizsba utazott, ahol főként a modern festői törekvéseket tanulmányozta. Visszatérve 1906-1908 között a Képzőművészeti Főiskolán Ferenczy Károly és Szinyei Merse Pál tanítványa. 1907-ben Menhely előtt c. képével állami ösztöndíjat nyert. 1909-ben kollektív kiállítása volt a Művészházban. 1912-ben Belgiumban járt. Katonáskodása után 1918-tól kezdve a Balaton mellet élt és számtalan változatban festette a Balatont Keszthelyen, Badacsonyban, majd Badacsonytomajban. 1924-ben Ernst-díjat, 1926-ban Szinyei-tájképdíjat, 1945-ben állami nagydíjat nyert.
1930-ban Szicíliában járt tanulmányúton (Isola Bella, Taorminai hegyek között); 1938-ban a Képzőművészek Új Társasága (KUT) elnökévé választották.
A plein air törekvéseket és konstruáló irányokat ötvöző drámai erejű piktúrájának fiatalkori szakaszát kubisztikus útkeresés jellemezte. Belgiumi tanulmányútja után már Meunier hatását tükröző munkásképeket festett. Az 1920-as évektől kezdve viszont csaknem kizárólagos témája a Balaton. Először az expresszionizmus formanyelvén fejezte ki magát, majd egyéni stílust teremtett. E sajátos technikájú (olajpasztell festésű) képei szuggesztív látomásban egyesítik az embert és a természetet (Szegény halászok, Visszhang, Vitorlaigazító). Számos képe van a Magyar Nemzeti Galériában, a pécsi, keszthelyi múzeumban, valamint magángyűjteményekben. E művek között több önarckép is található.

</td></tr></tbody></table>







Táj fákkal
 

Piroska49

Állandó Tag
Állandó Tag
<table border="0" cellpadding="0" cellspacing="0" width="150"> <tbody> <tr> <td class="font-11" style="padding-left: 10px; color: rgb(72, 72, 72); padding-top: 50px;" background="/pic/bgr_belso_linkek.gif"> </td></tr></tbody></table>
<!-- Adserver zone (js): 43562, zene_cikk_billboard --> <script type="text/javascript"> // <![CDATA[ var ord=Math.round(Math.random()*100000000); document.write('<sc'+'ript type="text/javascript" src="http://ad.adverticum.net/js.prm?zona=43562&ord='+ord+'"><\/scr'+'ipt>'); // ]]> </script> <script src="http://ad.adverticum.net/js.prm?zona=43562&ord=43101690" type="text/javascript"></script> <script src="http://imgs.adverticum.net/scripts/doDocWrite.js" type="text/javascript"></script> <script src="http://imgs.adverticum.net/scripts/gwloader.js?ord=337283707" type="text/javascript"></script> <script src="http://imgs.adverticum.net/scripts/goAdverticum1.24.js" type="text/javascript"></script> <script language="javascript1.2" type="text/javascript"> //<![CDATA[ document.write('<scr'+'ipt src="http://hugde.adocean.pl/_'+(new Date()).getTime()+'/ad.js?id=4T0GmW_okpUlQLZQl5TGqEiWzyDIJI_q6ATB3bGNH7r.B7" language="javascript"></scr'+'ipt>'); //]]> </script> <script language="javascript" src="http://hugde.adocean.pl/_1245520240488/ad.js?id=4T0GmW_okpUlQLZQl5TGqEiWzyDIJI_q6ATB3bGNH7r.B7"></script> <script src="http://imgs.adverticum.net/scripts/doDocWrite.js" type="text/javascript"></script> <noscript></noscript>​
<!-- eTarget ContextAd Start --> Eisemann Mihály

1898. június 19-én született a Bács-Bodrog megyei Paripáson (ma Parabuc, Szerbia).

Kántortanító apjától tanult kottát olvasni és zongorázni. A jogi egyetemre járt, ezzel párhuzamosan a Zeneakadémiát is elvégezte. Az államvizsga előtt a nagy tekintélyű Koessler professzor megpróbálta lebeszélni arról, hogy zeneszerző legyen, mondván: ahhoz nem elég szorgalmasnak lenni. Az elkeseredett Eisemann tisztviselőnek állt, de nemsokára egy apróhirdetés révén bárzongoristának állt.

Így találkozott a szövegíró Harmath Imrével, kettejük nevéhez fűződött az 1927-es év két nagy slágere, a Szeret-e még és a Lesz maga juszt is az enyém. Szilágyi Lászlóval közösen írott operettjét, a Miss Amerikát 1929 januárjában mutatta be a Fővárosi Operettszínház. A látványos revüoperettnek, a fülbemászó daloknak hatalmas sikerük lett.

A komponista híre még Amerikába is eljutott, s amikor New Yorkból kértek tőle zenei anyagot, Eisemann a Miss Amerika dalait küldte ki. Nemsokára az ő muzsikájára táncoltak a híres Ziegfeld-lányok, alig harminc évesen szárnyára kapra a világhír.

1931-ben ő írta a Hyppolit, a lakáj című filmvígjáték betétdalait, a következő évben mutatta be a Magyar Színház Honthy Hannával, Törzs Jenővel, Kabos Gyulával, Gózon Gyulával az Egy csók és más semmit, amelynek címadó dala az évtized slágere lett. A következő szenzáció A cirkusz csillagai volt, amelyet a Vígszínház társulata a ligeti Nagycirkuszban mutatott be, s az izgalmakat fokozandó a műlovarnőt alakító Rökk Marika és a légtornászt játszó Jávor Pál az akrobatikus jelenetekben dublőr nélkül dolgozott. Az Én és a kisöcsém 1934 karácsonyán került színre, s rövidesen az egész ország dúdolta: "Én és a kisöcsém fütyülünk a nőkre az idén".

Operettjei jutalomjátékot jelentettek Honthy Hannának, Latabárnak, Bársony Rózsinak. A Macskazene, az Angóramacska, a Tokaji aszú, a Fiatalság, bolondság ma már ritkán kerül műsorra, de utóbbi Jaj, de jó a habos sütemény című betétdalát mindenki ismeri. Annál nagyobb sikerrel fut Az egy csók és más semmi, a Fekete Péter - a címadó dal ma is népszerű, a Holdvilágos éjszakán, miről álmodik a lányról nem is szólva, ezt már az 1943-as bemutatón ismétléskor a közönség együtt énekelte a főszereplővel.

A háború után a szocialista kultúrpolitika az operettet a giccsel azonosította, így egy-egy felújítást engedélyeztek, de új szerzőkre, bemutatókra nem volt szükség. Eisemann szórakozóhelyeken zongorázott, a nyilvánosság csak 1958-ban találkozhatott ismét nevével, amikor az Operettszínházban Rátonyi Róbert és Zentay Anna főszereplésével bemutatták utolsó, Bástyasétány 77 című operettjét. A fülbemászó dallamok közül A vén budai hársfák békésen suttognak lett a sláger, kívánságműsorokban ma is gyakran hallható.

Eisemann nyugdíjazásáig a Fővárosi Nagycirkusz karmestere volt.

1966. február 15-én bekövetkezett haláláról nem tudósított a sajtó, csak a temetéséről szóló értesítés jelent meg kishírben. (forrás: MTI)
 

roast

Állandó Tag
Állandó Tag
300px-Solidus-Tiberius_II-Sear_421x422.jpg
300px-Solidus-Maurice_Tiberius-sb0481.jpg
és hadvezére, majd utóda, Maurikiosz 578-ban Constantinopolisból új magister militumot neveztek ki keletre, mégpedig a kappadókiai Mauríkioszt. A következő évtizedek eseményeinek legfőbb formálója lett a tehetséges katona (és későbbi császár).

Maurikiosz a perzsa betöréseket megállította, majd seregével átvette a kezdeményezést, és a Tigrisig nyomult, kirabolta közben Singara-t, és elfoglalta Aphumon-t. Igaz, a kulcserődök megmaradtak perzsa kézen. Huszrau ismét békét szeretett volna kötni, de most meg az akadályozta meg, hogy meghalt.

(Közben a római császári trónon is változás történt, 574-től II. Tiberius Constantinus váltotta Jusztinuszt.) Huszrau utóda IV. Hormizd lett, az egyik fia, aki, hogy hatalmát biztosítsa, igyekezett keménynek mutatkozni, és visszautasította a rómaiak azon követeléseit, hogy a perzsák által megszállt területeket visszaszolgáltassa (konkrétan Dara-t).

Egyébként legyilkoltatta testvéreit is, hogy hatalmát ők se próbálják veszélyeztetni - ezt csak mellékesen jegyzem meg.

ormizd keménykedése azonban csak oda vezetett, hogy Maurikiosz tovább folytatta áldásos tevékenységét perzsa területen, és ez utóbbiak nem nagyon tudtak vele mit kezdeni.

A harcok ekkor már egyértelműen perzsa területen folytak, 580-ban konkrétan a mai iraki Kurdisztán területén. 581-ben Maurikiosz már még keletebbre tervezett hadjáratot indítani, Médiába és azon keresztül dél Mezopotámiára akart törni, kikerülve a perzsa fővárost, egyszersmind elvágva azt az ország keleti felétől.

Az ambíciózus tervet azonban a ghasszánida uralkodó elárulta a perzsáknak (nem volt azért teljesen harmonikus a viszony a "szövetségesek között", vagy mondhatnánk, ha ilyen barátaid vannak, ellenségekre már nincs is szükséged, Maurikiosz),

így a támadásból menekülés lett, bár a Jusztiniánusz utáni időszak egyik legtehetségesebb leendő császára végül sikeresen visszavonult római területre.

A lazikai háború lezárultával nem sok minden változott a korábbiakhoz képest. A status quo állt helyre ismét.

De annak ellenére, hogy a két nagyhatalom közötti háborúk nagy része rendre ide vezetett, számtalan folyamat okozta azt, hogy ezt a status quo-t mindkét nagyhatalom rendszeresen megpróbálta a saját javára módosítani. Ez a fő oka annak, hogy rendre újabb háborúk törtek ki Róma és Ktésziphón között.

Ezek a folyamatok eléggé sokfélék voltak, nagy részüket már érintettem a korábbi postokban, de foglaljuk most össze őket.
738px-Roman-Persian_Frontier,_565_AD.png
 

Piroska49

Állandó Tag
Állandó Tag
STRÓBL Alajos
(Lipótújvár 1856 június 21 –Budapest 1926 december 13)

eletrajz.jpg
Szobrász, a századforduló magyar szobrászatának vezető egyénisége. Szobrászatát érzékeny realisztikus mintázás jellemezte. Bécsben K. Zumbuschnál tanult 1876-80 között. Már egész fiatalon feltűnt Perseus (1882) című szobrával. Az újonnan épült Operaház épületére két homlokzati szobrot és bejáratnál két ülőszobrot (Erkel, Liszt) mintázott. Ettől kezdve a kor legkedveltebb emlékműszobrásza volt. 1893-ban mintázta Arany János emlékszobrát (a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében). 1904-ben mintázta a Várban felállított Mátyás-kutat. 1906-ban a budapesti Halászbástyán lévő Szent István lovas szobrot. 1906-ban állították fel az Erzsébet téren a Rókus Kórház Semmelweis-emlékművét (Magyar Államvasút pályaudvar építésekor a Rókus Kórház elé helyezték). Az említettek mellett művei közül Budapest közterein áll még Jókai szobra (1921), Olvasó lányok (1921) című kompozíciója, Károlyi Sándor emlékműve, Eötvös József, Arany János mellszobra stb. Gerster Kálmánnal közösen készítette a Kossuth-mauzóleum szobordíszét (1907) és az Erzsébet-emlékművet. Nagykőrösön van Arany Jánost ábrázoló szobra (1910), Szegeden Széchenyi-emlékműve (1914). Az angliai Stanstedben áll hadiemléke, amelyet eredetileg Lotz Károly apoteózisaként mintázott.
A 19. századi jellegzetes emlékműstílusban fogant művei mellett számos impresszionisztikus, friss formázású portrét készített (Fiatalkori önportré 1878, Fiatal nő 1916-18, Szinyei Merse 1918-19 stb.). Számos külföldi és magyar kitüntetést kapott. Egyik fő művét, az 1900-as keletű Anyánk című szobrát a párizsi világkiállításon nagydíjjal jutalmazták. Évtizedeken át a Képzőművészeti Főiskola tanára, pedagógiai tevékenységének a hatása úgyszólván felmérhetetlen.






Arany jános emlékmű Múzeumkert

Mátyás király -kút a Budai Várban
 

Piroska49

Állandó Tag
Állandó Tag
Baktay Ervin



Erdőbaktai Baktay Ervin (sz. Gottesmann Ervin)

Dunaharaszti1890 június 24 –Budapest 1963 május 13)

festőművész, művészettörténész, orientalista, asztrológus író, műfordító.



Karinthy Frigyes Ernő
(Budapest 1887 június 25 –Siófok 1938 .augusztus 29) magyar író, költő, műfordító.



Örkény István


(Budapest 1912 április 5 – Budapest,1979 június 24) író, drámaíró
 

Piroska49

Állandó Tag
Állandó Tag
V-Moto'Rock : Gyertyák
Mindazokért, kiket nem láttunk már régen,
Akik velünk együtt ünnepelnek az égben,
Kiknek őrizgetjük szellemét,
Mindazokért egy-egy gyertya égjen.

Mindazokért, akik elzárkóznak a jótól,
Akik nincsenek itt, s nem is értenének a szóból,
Aki barát, de lehet még ellened is,
Mindazokért egy-egy gyertya égjen.

Égig érjen a fény, és mi úgy szeretnénk,
hogy sohase múljon el.
Égig érjen a fény egész életünkön át,
hogy nyithassa két szemét, ki mindig erre várt.

Mindazokért, kik ma egyedül ülnek a járdán,
Kikre család, gyermek, otthon rég nem vár már,
És mindenkiért, aki nem lehet itt,
Mindazokért egy-egy gyertya égjen.

Mindazokért, kiket nem láttunk már régen,
Akik velünk együtt ünnepelnek az égben,
És mindazokért, akik nincsenek itt,
Egy-egy gyertya égjen.

Mindazokért, akik nem vették még észre
Örök bilincs kell minden fegyvert fogó kézre
Mindazokért, akik nem hiszik el
Mindazokért egy-egy gyertya égjen.


halottak_napja_2.jpg
 

bácsi63

Állandó Tag
Állandó Tag
1496 Január 3. (514 éve történt)

Leonardo da Vinci először próbálta ki a maga által készített repülőszerkezetét.

A kísérlet nem járt sikerrel, de nem adta fel, jó pár év múlva újra próbálkozott. Az utókorra maradtak a jegyzetei és rajzai ezekről a próbálkozásokról.
 

nadasibea

Állandó Tag
Állandó Tag
Kétszáztíz éve, 1800. február 11-én született William Henry Fox Talbot, a ma használatos „pozitív-negatív" fényképészeti technika feltalálója.

Cambridge-ben tanult matematikát, fizikát, 1833-ban parlamenti képviselőnek is megválasztották. Műkedvelőként a „camera obscura" segítségével rajzolgatott, s egy itáliai nyaralása során ötlött eszébe, hogy a képet kémiai eljárással megörökítse. Az 1830-as évek végére sikerrel is járt, azt azonban nem tudta, hogy vele egy időben más tudósok is próbálkoztak hasonlóval.

A XIX. század elejére az emberi kíváncsiság mellett már a technikai feltételek is megvoltak a fényképezés feltalálásához. A világ első fényképeit az 1820-as években a francia Joseph Niséphore Niépce készítette a héliográfiának nevezett eljárással, aszfalttal bevont ónlapon. A csendéletfestőnek indult, szintén francia Louis-Jacques-Mandé Daguerre 1839-ben dolgozta ki a róla elnevezett fotográfiai eljárást. Ennek során a jóddal fényérzékennyé tett ezüstlemezt hosszú ideig megvilágította, higanygőzben előhívta, majd sóval rögzítette, s közvetlenül pozitív, de nem reprodukálható képet kapott. (A portrékészítés nem volt kellemes, a modelleknek sokáig kellett leszíjazva, mozdulatlanul ülniük a tűző napon.)

Évfordulók

360 éve, 1650. február 11-én hunyt el René Descartes francia , természetkutató és matematikus, az analitikus geometria egyik megalapítója; műveiben az egzakt természettudományok eredményeit és a matematika módszereit alkalmazta.

Sajnos a hónap egyik legszomorúbb napja a Betegek Világnapja, amelyet február 11-én ünnepelnek. Ez a nap 1993-ban került II. János Pál kezdeményezésére a jeles napok közé. A világnap célja, hogy "Isten egész népe kellő figyelmet szenteljen a betegeknek, segítse elő a szenvedés megértését:"

Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium
(részlet)
Február​

A hónap latin neve, Februarius a klasszikus szerzők szerint a szabin februm, „tisztulás” szóból ered. Való igaz, a február már az antik Rómában is a decemberi, januári vígságra következő testi-lelki purgálás idejének számított. Februa, azaz „Engesztelő” volt Mars isten anyjának, Junónak egyik mellékneve. Ahogy Februa adott életet Marsnak, úgy ad helyt február Mars havának, márciusnak.
[…]
Keresztény időkben a február a böjt első hava lett, mivel a nagyböjt kezdete rendszerint ebbe a hónapba esik. Erre utal a hónap régi magyar neve: Böjtelő hava. Nevezték Halak havának is, mivel február 21-e és március 20-a között a Nap a Halak jegyében jár.
Februárt esőszínű ruhába öltözött, repülő alakként ábrázolták, jobbjában a Halak jelével. A mezei tennivalók alapján gyümölcsfáit, szőlőtőkéit metsző meglett férfiú jelképezte. De megjeleníthette ráncos képű aggastyán is, amint bőrruhába burkolózva tűz mellett fagyoskodik. Az istenek közül Venus és Cupido személyesítették meg, amint orkánszerű szélben, lobogó lepleiken „vitorláznak”. Ennek asztrológiai oka van: a Vénusz bolygó a Halak jegyében/havában van „erőben”.

Hamarosan megkezdődik a mohácsi busójárás

2010.02.04. | Írta: MTI | Rovat: Jeles napok
Február közepén tartják az idei busójárást a gazdag kultúrájú, több nemzetiségű Mohácson. A karnevált az UNESCO, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete 2009 őszén felvette az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára. Ezúttal a Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa (EKF) program égisze alatt kolompolnak majd a busók.

Az alapvetően sokác népszokás a hagyományos csütörtöki kisfarsanggal kezdődik február 11-én, és ”farsangfarkáig”, azaz húshagyókeddig tart.

A mohácsi busójárás tüzes, sokácos hangulatával, az elmaradhatatlan maszkos-bundás alakokkal évről évre nagyobb tömegeket vonz. Az utóbbi évtizedek kemény munkájával a szervezők nívós programsort teremtettek, és sokat tettek azért is, hogy a busók újra autentikus ruhát, rémisztő álarcot öltsenek, mégis barátságos, vendégszerető figurák legyenek. Nem véletlen, hogy az UNESCO elsőként vette fel Magyarországról a rendezvényt a szellemi kulturális örökségek sorába.

A busók öltözete ma is olyan, mint régen: szőrével kifordított rövid bunda, szalmával kitömött gatya, színes bütykös harisnya, bocskor, az övön marhakolomp. Kezükben az elmaradhatatlan kereplőt vagy a fa buzogányt tartják, legfontosabb kellékük azonban a fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett, ijesztő birkabőrcsuklyás álarc. Azok, akik farsang idején, főleg vasárnap ellátogatnak a baranyai Mohácsra, rajtuk kívül tömött utcákra és szórakozóhelyekre, népi iparművészek portékáinak végeláthatatlan sorára, nívós kiállításokra, mindenek felett pedig folklórra számíthatnak.

Téltemetés vagy törökűzés?

A karnevál eredetére két magyarázat van: egy valószínűbb és egy misztikusabb.

Az előbbi szerint a farsangolásnak a téltemetés, a télűzés volt a célja, beleértve az évszak ruhás-kolompos-kereplős elrémisztését és az őt jelképező bábu elégetését. A jelmezbe öltözött sokácok kolompolással, hamuszórással a gonosz, ártó szellemeket is elűzték a portákról, és soha nem vetették meg a cserébe kapott étel- és italadományokat. Az ünnepség fénypontja eredetileg az volt, hogy a férfiak viaskodni kezdenek egymással a főtéren, amit régen egyben a férfivá avatás jelképének is tekintettek.

A másik magyarázat a második mohácsi csatához, a török kiűzéséhez kapcsolódik. A legenda szerint a mai Mohácsi-sziget akkor lápos területén a török időkben mind több menekült húzta meg magát. Amikor a sokácok ezt megelégelték, csónakokon átkeltek a Dunán, a törökök pedig jobbnak látták, ha menekülésre fogják a dolgot a förtelmes maszkba-bundába öltözött kereplő-kolompoló emberek elől.

Az idei busójárás a baranyai város utcáin és terein a gyermek kisbusók farsangolásával kezdődik február 11-én, a szabadtéri színpadon néptáncegyüttesek és busó csoportok szórakoztatják majd az érdeklődőket. Pénteken területi német népdaléneklési versenyt, este retro farsangot rendeznek az Asterix Live Music Band és a Maraton Band közreműködősével.

Szombat délelőtt betekintést nyerhetnek az érdeklődök a Vidák busó csoport készülődésébe, és a kiszebáb készítésébe; 14 órától kezdetét veszi a IV. Országos Népzenei Tehetségkutató verseny, majd nemzetközi farsangi dudástalálkozót tartanak horvátországi, macedóniai, montenegrói muzsikosok és kiváló hazai dudások közreműködésével; este orientális táncest, Vujicsics-koncert, élő Queen koncertshow, magyar bál fogadja a Mohácsra látogatókat.

Farsangvasárnap délelőtt megkezdődik a busó készülődés a Bödönhajós csoporttal és a Šokadija zenekarral, emellett busómaszk-faragás, délszláv zenei parádé és sokác táncház szórakoztatja a nagyérdeműt. A busójárás fő napján kora délután a szigeti busók csónakon átkelnek a Dunán, majd busó avatás és felvonulás veszi kezdetét. Ezt követően a Duna-partról vízre bocsátják a farsangi koporsókat, a Széchenyi téren pedig busó körtánc és máglyagyújtás lesz. Az estét sokácbál zárja.

Hétfőn a busók hagyományos házról-házra járását tekinthetik meg a Mohácsra érkezők. Húshagyókedden az idei utolsó farsangolás kezdődik a város utcáin, 17 órakor pedig ismét máglyagyújtás és koporsóégetés lesz a Széchenyi téren.



Forrás: MTI
 

Algieba

Állandó Tag
Állandó Tag
November 1, mindenszentek ünnepéhez szeretnék valamit hozzá tenni. Amint azt az alábbi régi magyar fejfa feliratokból, sírfeliratokból láthatjátok, a halál talán nem a legszörnyűbb dolog, ami történhet...

"Itt nyugszik Imre Gábor a falun kívül
A falu is nyugszik nála nélkül
Meghala végre valahára
Az egész falu kívánságára"
S.-Martonos

"Édes apám, Bóné Imre,
Mikor Te még itthon voltál,
akkor én még élő voltam
De már látod, hogy meghóttam."
Cseke
 

Piroska49

Állandó Tag
Állandó Tag
Február 14
Bálint napja


A Felvidéken voltak olyan helyek, ahol Bálint napon az emberek kimentek az egykori Szent Bálint templom helyére, és megmosdottak a hóban, hogy egész évben egészségesek maradjanak.
A horvát néphit szerint a madarak ilyenkor tartják a menyegzőjüket, ezért a Rába mellett Bálintot tréfásan a verebek védőszentjének is nevezik.
Máshol azt figyelték meg, hogy Bálint napkor, vagy a körül a vadgalambok visszaérkeznek, jelezve a tavasz kezdetét. Sok szőlősgazda ilyenkor kezd a szőlőmetszéshez, hogy a következő évi Bálint napra bőven legyen bora.
 

Piroska49

Állandó Tag
Állandó Tag

Arany János (1817-1882)


Arany János 1817 március 2-án született, Nagyszalontán. Apja kevés földdel és kis házzal bíró földműves volt. A család súlyos tüdőbajjal volt megáldva, a nyolc gyerek közül csupán kettő maradt életben (János és Sára). Érzékeny, félénk, visszahúzódó gyermek volt. Iskoláit 1823 és 1833 között végezte Nagyszalontán (segédtanítói állás), majd ezt követően Debrecenben. Ezután Kisújszálláson egy évig segédtanító volt. Tanulmányait 1835 tavaszán fejezte be Debrecenben, de érettségivel nem rendelkezett, viszont rengeteget olvasott (leginkább római alkotóktól). 1836 februárjában színésznek állt. Ezalatt anyja meghalt, apja pedig megvakult. Ezek hatására a bűntudattól vezérelve felhagyott a színészettel. 1836 ősze és 1839 januárja közt korrektor (rektorhelyettes) Szalontán (magyar és latin grammatika), 1839 elején lemondott róla. 1840 tavaszán másodjegyző lett. Ez biztosította a családalapítás lehetőségét, 1840-ben meg is házasodott. Feleségét az irodalomtörténeti könyvek Ercsey Julianna néven jegyzik (törvénytelen gyermek és egy évvel idősebb Aranynál). Két gyermekük született: 1841-ben Juliska, 1844-ben László. 1844-től (Szilágyi István rektor unszolására) fordítgatott görög és angol (Shakespeare) drámákat. 1845 júliusa végén hozzá fogott Az elveszett alkotmány című vígeposz megírásához. Ezzel megnyerte a Kisfaludy Társaság 25 aranyos pályadíját. Igazi sikert, elismerést és Petőfi barátságát az 1846 nyarán írt Toldi hozta meg számára. 1847-ben ismét megnyerte a Kisfaludy Társaság pályadíját. Ebben az időben sok epikus művet írt: Rózsa és Ibolya, Szent László füve, Murány ostroma, valamint ekkor írta a Toldi estéje nagy részét is. Az 1848-as forradalom külső szemlélője volt egy ideig. Rövid ideig nemzetőr volt, majd BM-i fogalmazó lett Debrecenben és Pesten. Az orosz beözönlés után bujdosnia kellett. Elveszítette állását, Világos pedig még az anyagi összeomlást is jelentette. Fél évig Geszten, a Tisza családnál nevelősködött. 1851 őszén tanár lett a nagykőrösi főgimnáziumban. Egyre többet szenvedett a testi ill. lelki problémái miatt. 1860-ban Pestre költözött, ahol a Kisfaludy Társaság igazgatója lett. Bekapcsolódott a pesti irodalmi és politikai életbe (Csaba-trilógia első része: Buda halála). 1865-ben az MTA titkára lesz, 1870-ben főtitkára. 1863-ban meghalt Juliska, emiatt sokáig elhallgatott benne a költő. 1876-ban lemondott a főtitkárságról, az 1877-es boldog nyarat a Margit-szigeten töltötte. Ekkor írta titokban, nem a nyilvánosság elé szánta az Őszikék (kapcsos könyv) verseit. 1879-ben befejezte a Toldi szerelmét. 1882 október 22-én halt meg.
 

Kiscsillag:-)

Állandó Tag
Állandó Tag
Nekem az egyik legszebb nap az volt, amikor megszületett a Gyermekem március 4-én. Igaz, 3-ától azt sem tudtam, hogy kint nappal van-e vagy éjjel, mert mással voltam elfoglalva, de mégis ez a(z egyik) legszebb nap...
 

Hildikó

Állandó Tag
Állandó Tag
Jeles nap március 10., mert akkor van a névnapom. :) És nem vagyok "egoista", csak a március 9. után következik. :)

Isten éltessen!

 
Oldal tetejére