Így csalt Orbán vejének cége – megszereztük az OLAF jelentését

A szervezett bűnözés feltételeinek is megfelelhet az a szisztéma, amit az unió csalás elleni hivatala feltárt az Elios-ügyben.

Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, ha bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el, 5 évtől akár 10 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető. Még ez a lehetőség is benne van az Európai Unió csalás elleni hivatalának (OLAF) jelentésében, amely az Elios Innovatív Zrt. tarolásának hátterét vizsgálta a 2009 és 2014 között kiírt uniós finanszírozású közvilágítási pályázatokon.

Az ügyet különösen kényessé teszi, hogy a cég Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak az érdekeltségében állt. Az OLAF-vizsgálat kezdetén is ez volt a helyzet, csak néhány hónappal később, 2015 áprilisában szállt ki belőle.

(Előzőleg a Simicska Lajos-féle Közgép befolyása is érvényesült a cégben.)

Nemrég derült ki, hogy az OLAF kifejezetten komoly szabálytalanságokat talált az Elios Innovatív Zrt. által különböző önkormányzatoktól elnyert 35 közvilágítási projektje kapcsán. Olyannyira, hogy mint lapunk elsőként megírta: 43,7 millió euró, azaz több mint 13 milliárd forint uniós támogatás megvonását javasolta a szervezet.

A csalás elleni hivatal nem magányos résztvevőket fedezett fel a történetben, hanem egész hálózatot, az Elios Innovatívval tulajdonosi vagy személyi szálakon összekapcsolható cégeket és tanácsadókat. Némelykor összeférhetetlen szerepkörben.

bi_20180206_0035-1.jpg

Utcakép Gyálról, ahol az Elios végezte a közvilágítás fejlesztését, és ahol a lakók azóta a sötétségre panaszkodnak. Fotó: Bielik István / 24.hu
Az OLAF komplett jelentést készített a visszaélésekről, amit a magyar kormánynak is megküldött, azt javasolva, hogy indítsanak vizsgálatot az ügyben, amit az ügyészség el is rendelt. A cég ügyei miatt egyébként nem először nyomoznak, az LMP feljelentésére már 2014-ben elkezdődött az első vizsgálat. A kormány nem akarta a mostani OLAF-vizsgálatot nyilvánosságra hozni – szemben azzal, amit a négyes metró beruházásáról készített a hivatal.


A 24.hu viszont megszerezte a jelentést.

Cikksorozatunk első részében azt dolgozzuk fel, milyen pályázati visszaélések fordultak elő, milyen módszereket alkalmaztak, illetve milyen csalási mintákat térképezett fel az OLAF.

Módszer
Az Elios Innovatívhoz kötődő közbeszerzések közül a vizsgált 35 projekt mindegyikében felmerült a visszaélés gyanúja, de az esetek felében, 17 pályázatnál egyenesen úgy találta az OLAF, hogy

szervezett csalási mechanizmust építettek ki.

A szóban forgó, 2012-es csomagba tartozó pályázatokat egyrészt úgy írták ki, hogy a feltételeknek az Elios Innovatív vagy konzorciuma feleljen meg. A hasonló közvilágítási projekteknél többnyire csak annyira szokták megszabni a feltételeket, hogy bizonyos számú és típusú lámpára van szükség. Ezeknél a projekteknél viszont elvárták, hogy a pályázó cégnek legyen LED lámpákkal kapcsolatos komolyabb előélete. Márpedig az Elios volt az egyetlen cég, amelynek 2012-ben volt már nagyobb LED-es tapasztalata, még a legelső, hódmezővásárhelyi tenderből.

A pályázatoknál visszatérő „rendszertelenségek” jelentkeztek, amelyek ismétlődése miatt szervezett csalást gyanít az OLAF.

Ott van például az, ahogy 17 pályázatban nagyon hasonló módon játszották ki a feltételeket. A pályázatot kiíró cég megkérte a jelentkezőket, hogy számolják ki a belső megtérülési rátájukat, vagyis azt, hogy milyen feltételek mellett térül meg a befektetés.

Az Elios minden esetben olyan pályázatot adott be, amelyik nem felelt volna meg az elvárt megtérülésnek, ha nem alkalmaznak egy apró trükköt az utolsó pillanatban.


A megtérülési rátát 50 ezer világított órával, 15 évre kellett volna kiszámolni, mert ennyi lett volna a lámpák élettartama. A pályázat beadása előtti utolsó pillanatban viszont lehetőségük volt egy végső módosításra. Ezért a képletben használt 50 ezer világított órát minden pályázatban átírták százezerre. Mivel a valóságban ezeknek a lámpáknak az élettartama csak körülbelül 60 ezer óra, a pályázat beadásánál jelzett kapacitás 40 százaléka elvileg megmarad, hiába nem létezett sohasem. Így viszont a lámpáknak van 40 százaléknyi maradványértéke, és mivel a beadott pályázat belső megtérülési mutatója épphogy megfelel az elvártnak, a duplázott kapacitással a pályázat költségei is a duplájára ugrottak. Így sikerült elérni azt, hogy elvileg megfeleljen a szerződés az elvárt alacsony energiaáraknak, de a lehető legtöbb munkaköltséget számolták fel érte.

Maximális haszon
Több helyen is szakértőkkel auditáltatták azt, hogy a lámpák valóban képesek-e százezer órán át világítani. Már csak azért is, mert a százezres felső határt nem technikai dokumentumokra hivatkozva adták meg, hanem ez a felső határ, amit a magyar hatóságok engedélyeztek. A lámpákat adó Tungsram-Schréder 2012-es katalógusa, amit az OLAF-hoz eljuttattak, szintén jóval alacsonyabb, 60 ezer és 80 ezer közötti számokról ír. Mivel az auditáló szakértők egy része elfogadta az Elios százezres adatát, másik része nem, a magyar hatóságok úgy döntöttek, hogy nincs konszenzus az élettartamban.

Az OLAF szerint ezzel az egész módszerrel eleve baj van, mert a pályázatokat így nem a piaci körülményekre vagy ajánlatokra hivatkozva írták meg, hanem pont fordítva.

Minden pályázatnál az volt a lényeg, hogy még éppen megfeleljenek az elvárt feltételeknek, de a lehető legnagyobb költséget fizesse értük az önkormányzat.

Aztán a saját ajánlatukhoz képest szerezték be a független indikatív ajánlatokat. Sőt, a pályázat beadásáig nem is fáradtak azzal, hogy ilyen ajánlatokkal támasszák alá a saját árazásukat. Ezeket kizárólag a közbeszerzési eljárás hiánypótlási időszakában adták be.

bi_20180206_0039.jpg

Fotó: Bielik István / 24.hu
De ezek sem igazi ajánlatok voltak, az OLAF jelentése szerint ugyanaz a személy, ugyanazon a számítógépen írta őket, ugyanazt a matematikai egyenletet használva.

A második és harmadik legjobb ajánlat minden egyes esetben pontosan 5 és 7 százalékkal volt magasabbra árazva, függetlenül a költségektől és a lámpák árától. Balatonfüred volt az egyetlen kivétel, ahol 12 és 21 százalékkal árazták túl a vesztes ajánlatokat.


A feltételezett szervezett csalás értelmi szerzői nem feltétlenül a kedvezményezettek, azaz a közvilágítási beruházásokat megrendelő önkormányzatok voltak, hanem inkább a tanácsadók. Erre jutott a csalás elleni hivatal a tanácsadók, a pályázatot kiírók és a nyertes cégek között fellelhető kapcsolatok alapján.

  • Például, hogy a két jó barát, Hamar Endre és Tiborcz István üzlettársak voltak, de mindketten üzleteltek az Eliosban is.
  • Valamint hogy Hamar tanácsadó cége, a Sistrade Kft. közösen írta meg a beadott Excel-táblákat az Elios Innovatív munkatársával, Mancz Ivettel. Ezekben szerepeltek a korábban említett belső megtérülési ráták.
  • Hamar Endrének arra is lehetősége volt, hogy a kiírások feltételeit befolyásolja.
  • Sőt, az Elios és a Tungsram-Schréder között is szoros kapcsolat volt, mert utóbbi gyakran féláron adta a lámpákat az Eliosnak a többi céghez képest. Ez azért fontos, mert a Tungsram-Schréder a legfontosabb szereplő a magyar köztéri világítási piacon.
A 17 pályázatnál feltárt machinációk az OLAF olvasatában a költségvetési csalás bűntettével írhatók le a magyar törvények szerint. De a csalás elleni hivatal azt javasolja, a magyar hatóságok vizsgálják meg azt is, a történtek nem felelnek-e meg a szervezett bűnözés feltételeinek is.

Kerner Zsolt
 
Ezért a tőzsdén (“ez sacc/kb kimeríti a bennfentes kereskedés fogalmat)
karóba húznak a pénzvilágban .
Ez a fajta pályáztatás simán megfelel annak
Remelem lesz egyszer egy felsőbb szerv ami elszámoltatja őket
 
Mondom én rég, az egész bagázst - azaz a teljes Orbán-kormányt - börtönbe kéne zárni, úgy kb 300 évre. Utána ha még élnek, kijöhetnek. De még akkor is kezdjék nulláról, mert mellékbüntetésként teljes vagyonelkobzás, és örökre eltiltani minden politikai szereptől: nem választhat, és nem választható...

Mindegyiket, cakpakk, kivétel nincs! Nem hiszek benne, hogy akad köztük ártatlan.
 
Nem kell csodálkoznod, hisz agymosott jobber trolljaink ezt még nem tudják relativizálni, várják a kidolgozott panelt, amit hónapok óta nem tudnak erre összehozni... Másnak pedig ez is régóta tudott.
 
Nem kell csodálkoznod, hisz agymosott jobber trolljaink ezt még nem tudják relativizálni, várják a kidolgozott panelt, amit hónapok óta nem tudnak erre összehozni... Másnak pedig ez is régóta tudott.
Az "agymosot trollok" még mindig emlékeznek arra, milyen rablás folyt 2010 előtt, ezért lesz@rják, hogy most (is) van-e (ugyanolyan) rablás. Ebben nincs különbség a kurzusok között.
Sőt, ez a bizonyos 5-12% még mindig sokkal-sokkal kedvezőbb, mint a 300%-os kakaóbiztos számítógép. Ha még tetszenek emlékezni, kedves "baloldali szimpatizáns fórumlakók" :)
https://index.hu/belfold/brunszvikgep/
Viszont amiben van:
Baloldali kormányok: csőd, megszorítás, adóemelés, elszabaduló infláció
Jobboldali kormányok: prosperáló gazdaság, emelkedő életszínvonal, növekvő fogyasztás, csökkenő adók.
Az "istenadta nép" ez alapján fogja eldönteni, hogy akkor ki raboljon inkább... Ilyen egyszerű.
 
Az "agymosot trollok" még mindig emlékeznek arra, milyen rablás folyt 2010 előtt, ezért lesz@rják, hogy most (is) van-e (ugyanolyan) rablás. Ebben nincs különbség a kurzusok között.
Sőt, ez a bizonyos 5-12% még mindig sokkal-sokkal kedvezőbb, mint a 300%-os kakaóbiztos számítógép. Ha még tetszenek emlékezni, kedves "baloldali szimpatizáns fórumlakók" :)
https://index.hu/belfold/brunszvikgep/
Viszont amiben van:
Baloldali kormányok: csőd, megszorítás, adóemelés, elszabaduló infláció
Jobboldali kormányok: prosperáló gazdaság, emelkedő életszínvonal, növekvő fogyasztás, csökkenő adók.
Az "istenadta nép" ez alapján fogja eldönteni, hogy akkor ki raboljon inkább... Ilyen egyszerű.

Hogy is van ez az adozással?
Ha jol emlékszem a szocialista párt idelye alatt minden Ratko-gyerek elment nyugdijba, éltek a lehetöséggel.
Most ezek a nyugdijasok választanak Fideszt mert a tej adoja lelett téve 5%-ra. Meséj mál hogy van ez az adoval?
-
http://www.europarl.europa.eu/news/...unternehmensbesteuerung-mehrwertsteuer-reform

20151023PHT98990-cl.jpg
 
Utoljára módosítva:
Az "agymosot trollok" még mindig emlékeznek arra, milyen rablás folyt 2010 előtt, ezért lesz@rják, hogy most (is) van-e (ugyanolyan) rablás. Ebben nincs különbség a kurzusok között.
Sőt, ez a bizonyos 5-12% még mindig sokkal-sokkal kedvezőbb, mint a 300%-os kakaóbiztos számítógép. Ha még tetszenek emlékezni, kedves "baloldali szimpatizáns fórumlakók" :)
https://index.hu/belfold/brunszvikgep/
Viszont amiben van:
Baloldali kormányok: csőd, megszorítás, adóemelés, elszabaduló infláció
Jobboldali kormányok: prosperáló gazdaság, emelkedő életszínvonal, növekvő fogyasztás, csökkenő adók.
Az "istenadta nép" ez alapján fogja eldönteni, hogy akkor ki raboljon inkább... Ilyen egyszerű.

Az arány lopásban 1:1000 és 1:10000 között szór. De lehet alulbecsülöm, mivel a fidesz fiúk minden adatot titkolnak/hamisítanak.
Mondhatni hazudnak reggel/délben/este/éjjel.
A kakaóbiztos számítógép is műbalhé volt, mivel köztudott, hogy a magyar médiamunkások közt dicsőség műszaki analfabétának lenni. Kérj ajánlatot az IBM-től 24 órás rendelkezésre állással, 24 órán belüli teljes körű javításra és rájössz, ki a hülye.
Csőd most van, csak még nem tudjuk, mert eu-s pénzekkel tömik a lyukakat és jön majd az orosz hitel után a kínai és mindkettő elfolyik, hozni nem fog semmit.
Az életszínvonal csökken, a gazdaság lejtőn, a fogyasztás alig haladja meg a valós inflációt.
Persze az ostoba nép mindent elhisz, amit a propaganda sulykol és elhiszi.
De ha ennyire optimista vagy, mondj bármit, amit a fidesz határidővel, felelőssel pici programként meghirdetett és betartott.
Én csak a folytatjuk-ra emlékszem, és valóban folytatják, tovább lopnak, hazudnak, semmihez sem értenek.
És építenek az olyan egybites ostoba logikára, mint Rákosi, aki nincs velünk, az ellenünk.
Értelmes ember a regnáló rezsimet tudja kritizálni, mert ott a pénz,paripa hatalom.
A többi résztvevőt csak akkor lehet megítélni, ha a nézetek ütköztetve vannak. Na de megszületett már az a fideszes, akinek ehhez van mersze muníciója?
Jelenleg csak az MR1-en van péntekenként igehirdetés.
 
A szervezett bűnözés feltételeinek is megfelelhet az a szisztéma, amit az unió csalás elleni hivatala feltárt az Elios-ügyben.

Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, ha bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el, 5 évtől akár 10 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető. Még ez a lehetőség is benne van az Európai Unió csalás elleni hivatalának (OLAF) jelentésében, amely az Elios Innovatív Zrt. tarolásának hátterét vizsgálta a 2009 és 2014 között kiírt uniós finanszírozású közvilágítási pályázatokon.

Az ügyet különösen kényessé teszi, hogy a cég Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak az érdekeltségében állt. Az OLAF-vizsgálat kezdetén is ez volt a helyzet, csak néhány hónappal később, 2015 áprilisában szállt ki belőle.

(Előzőleg a Simicska Lajos-féle Közgép befolyása is érvényesült a cégben.)

Nemrég derült ki, hogy az OLAF kifejezetten komoly szabálytalanságokat talált az Elios Innovatív Zrt. által különböző önkormányzatoktól elnyert 35 közvilágítási projektje kapcsán. Olyannyira, hogy mint lapunk elsőként megírta: 43,7 millió euró, azaz több mint 13 milliárd forint uniós támogatás megvonását javasolta a szervezet.

A csalás elleni hivatal nem magányos résztvevőket fedezett fel a történetben, hanem egész hálózatot, az Elios Innovatívval tulajdonosi vagy személyi szálakon összekapcsolható cégeket és tanácsadókat. Némelykor összeférhetetlen szerepkörben.

bi_20180206_0035-1.jpg

Utcakép Gyálról, ahol az Elios végezte a közvilágítás fejlesztését, és ahol a lakók azóta a sötétségre panaszkodnak. Fotó: Bielik István / 24.hu
Az OLAF komplett jelentést készített a visszaélésekről, amit a magyar kormánynak is megküldött, azt javasolva, hogy indítsanak vizsgálatot az ügyben, amit az ügyészség el is rendelt. A cég ügyei miatt egyébként nem először nyomoznak, az LMP feljelentésére már 2014-ben elkezdődött az első vizsgálat. A kormány nem akarta a mostani OLAF-vizsgálatot nyilvánosságra hozni – szemben azzal, amit a négyes metró beruházásáról készített a hivatal.


A 24.hu viszont megszerezte a jelentést.

Cikksorozatunk első részében azt dolgozzuk fel, milyen pályázati visszaélések fordultak elő, milyen módszereket alkalmaztak, illetve milyen csalási mintákat térképezett fel az OLAF.

Módszer
Az Elios Innovatívhoz kötődő közbeszerzések közül a vizsgált 35 projekt mindegyikében felmerült a visszaélés gyanúja, de az esetek felében, 17 pályázatnál egyenesen úgy találta az OLAF, hogy

szervezett csalási mechanizmust építettek ki.

A szóban forgó, 2012-es csomagba tartozó pályázatokat egyrészt úgy írták ki, hogy a feltételeknek az Elios Innovatív vagy konzorciuma feleljen meg. A hasonló közvilágítási projekteknél többnyire csak annyira szokták megszabni a feltételeket, hogy bizonyos számú és típusú lámpára van szükség. Ezeknél a projekteknél viszont elvárták, hogy a pályázó cégnek legyen LED lámpákkal kapcsolatos komolyabb előélete. Márpedig az Elios volt az egyetlen cég, amelynek 2012-ben volt már nagyobb LED-es tapasztalata, még a legelső, hódmezővásárhelyi tenderből.

A pályázatoknál visszatérő „rendszertelenségek” jelentkeztek, amelyek ismétlődése miatt szervezett csalást gyanít az OLAF.

Ott van például az, ahogy 17 pályázatban nagyon hasonló módon játszották ki a feltételeket. A pályázatot kiíró cég megkérte a jelentkezőket, hogy számolják ki a belső megtérülési rátájukat, vagyis azt, hogy milyen feltételek mellett térül meg a befektetés.

Az Elios minden esetben olyan pályázatot adott be, amelyik nem felelt volna meg az elvárt megtérülésnek, ha nem alkalmaznak egy apró trükköt az utolsó pillanatban.


A megtérülési rátát 50 ezer világított órával, 15 évre kellett volna kiszámolni, mert ennyi lett volna a lámpák élettartama. A pályázat beadása előtti utolsó pillanatban viszont lehetőségük volt egy végső módosításra. Ezért a képletben használt 50 ezer világított órát minden pályázatban átírták százezerre. Mivel a valóságban ezeknek a lámpáknak az élettartama csak körülbelül 60 ezer óra, a pályázat beadásánál jelzett kapacitás 40 százaléka elvileg megmarad, hiába nem létezett sohasem. Így viszont a lámpáknak van 40 százaléknyi maradványértéke, és mivel a beadott pályázat belső megtérülési mutatója épphogy megfelel az elvártnak, a duplázott kapacitással a pályázat költségei is a duplájára ugrottak. Így sikerült elérni azt, hogy elvileg megfeleljen a szerződés az elvárt alacsony energiaáraknak, de a lehető legtöbb munkaköltséget számolták fel érte.

Maximális haszon
Több helyen is szakértőkkel auditáltatták azt, hogy a lámpák valóban képesek-e százezer órán át világítani. Már csak azért is, mert a százezres felső határt nem technikai dokumentumokra hivatkozva adták meg, hanem ez a felső határ, amit a magyar hatóságok engedélyeztek. A lámpákat adó Tungsram-Schréder 2012-es katalógusa, amit az OLAF-hoz eljuttattak, szintén jóval alacsonyabb, 60 ezer és 80 ezer közötti számokról ír. Mivel az auditáló szakértők egy része elfogadta az Elios százezres adatát, másik része nem, a magyar hatóságok úgy döntöttek, hogy nincs konszenzus az élettartamban.

Az OLAF szerint ezzel az egész módszerrel eleve baj van, mert a pályázatokat így nem a piaci körülményekre vagy ajánlatokra hivatkozva írták meg, hanem pont fordítva.

Minden pályázatnál az volt a lényeg, hogy még éppen megfeleljenek az elvárt feltételeknek, de a lehető legnagyobb költséget fizesse értük az önkormányzat.

Aztán a saját ajánlatukhoz képest szerezték be a független indikatív ajánlatokat. Sőt, a pályázat beadásáig nem is fáradtak azzal, hogy ilyen ajánlatokkal támasszák alá a saját árazásukat. Ezeket kizárólag a közbeszerzési eljárás hiánypótlási időszakában adták be.

bi_20180206_0039.jpg

Fotó: Bielik István / 24.hu
De ezek sem igazi ajánlatok voltak, az OLAF jelentése szerint ugyanaz a személy, ugyanazon a számítógépen írta őket, ugyanazt a matematikai egyenletet használva.

A második és harmadik legjobb ajánlat minden egyes esetben pontosan 5 és 7 százalékkal volt magasabbra árazva, függetlenül a költségektől és a lámpák árától. Balatonfüred volt az egyetlen kivétel, ahol 12 és 21 százalékkal árazták túl a vesztes ajánlatokat.


A feltételezett szervezett csalás értelmi szerzői nem feltétlenül a kedvezményezettek, azaz a közvilágítási beruházásokat megrendelő önkormányzatok voltak, hanem inkább a tanácsadók. Erre jutott a csalás elleni hivatal a tanácsadók, a pályázatot kiírók és a nyertes cégek között fellelhető kapcsolatok alapján.


  • Például, hogy a két jó barát, Hamar Endre és Tiborcz István üzlettársak voltak, de mindketten üzleteltek az Eliosban is.
    Valamint hogy Hamar tanácsadó cége, a Sistrade Kft. közösen írta meg a beadott Excel-táblákat az Elios Innovatív munkatársával, Mancz Ivettel. Ezekben szerepeltek a korábban említett belső megtérülési ráták.
    Hamar Endrének arra is lehetősége volt, hogy a kiírások feltételeit befolyásolja.
    Sőt, az Elios és a Tungsram-Schréder között is szoros kapcsolat volt, mert utóbbi gyakran féláron adta a lámpákat az Eliosnak a többi céghez képest. Ez azért fontos, mert a Tungsram-Schréder a legfontosabb szereplő a magyar köztéri világítási piacon.
A 17 pályázatnál feltárt machinációk az OLAF olvasatában a költségvetési csalás bűntettével írhatók le a magyar törvények szerint. De a csalás elleni hivatal azt javasolja, a magyar hatóságok vizsgálják meg azt is, a történtek nem felelnek-e meg a szervezett bűnözés feltételeinek is.

Kerner Zsolt
*
Álmaimban valahol láttam, ahogyan vezető száron vezetik döbrögit és az ő csatlósait, no meg vejét és egyéb üzleti hasznot húzókat. Remélem, hogy nemcsak az álmaimban, de a valóságban is meglátom. Pezsgőt mindenképpen beszerzem, behűtöm, csak nyitni kelljen! Remélem elérkezik a mi időnk, amikor koccinthatunk.:hurra:
 
Az arány lopásban 1:1000 és 1:10000 között szór. De lehet alulbecsülöm, mivel a fidesz fiúk minden adatot titkolnak/hamisítanak.
Mondhatni hazudnak reggel/délben/este/éjjel.
A kakaóbiztos számítógép is műbalhé volt, mivel köztudott, hogy a magyar médiamunkások közt dicsőség műszaki analfabétának lenni. Kérj ajánlatot az IBM-től 24 órás rendelkezésre állással, 24 órán belüli teljes körű javításra és rájössz, ki a hülye.
Csőd most van, csak még nem tudjuk, mert eu-s pénzekkel tömik a lyukakat és jön majd az orosz hitel után a kínai és mindkettő elfolyik, hozni nem fog semmit.
Az életszínvonal csökken, a gazdaság lejtőn, a fogyasztás alig haladja meg a valós inflációt.
Persze az ostoba nép mindent elhisz, amit a propaganda sulykol és elhiszi.
De ha ennyire optimista vagy, mondj bármit, amit a fidesz határidővel, felelőssel pici programként meghirdetett és betartott.
Én csak a folytatjuk-ra emlékszem, és valóban folytatják, tovább lopnak, hazudnak, semmihez sem értenek.
És építenek az olyan egybites ostoba logikára, mint Rákosi, aki nincs velünk, az ellenünk.
Értelmes ember a regnáló rezsimet tudja kritizálni, mert ott a pénz,paripa hatalom.
A többi résztvevőt csak akkor lehet megítélni, ha a nézetek ütköztetve vannak. Na de megszületett már az a fideszes, akinek ehhez van mersze muníciója?
Jelenleg csak az MR1-en van péntekenként igehirdetés.
*
A tévében, rádióban folyamatosan szakadásig üvöltik a füleinkben, hogy az ország dicsfényben úszik, minden rendben és még azt is hallottam, mai napon, hogy saját erőből vagyunk ott, ahun. No igen, ezt a mondatot vissza is lehetne fordítani - akár negatívba is. Csak az baj, hogy erre kevesen gondolnak... Mármint a fordításra, a negatívumokra amit mindnyájan ismerünk. Nem sorolom, unásig kívűlről fújjuk... Bár a dicsőség lenne olyan igaz, mint ez a sok elképesztő rossz dolog.
 
Nekem sokkal inkább a műszaki részletekkel van gondom. És azt is gondolom, hogy a gyakorlatban teljesen mindegy, hogy 50 ezer vagy 100 ezer órával számolunk, mert az egész megtérülősdi egy humbug.

Ugyanis:

Nem sok ember tudja, pedig tudhatná, hogy egy év 8760 órából áll. Ennek nagyjából a felében van sötét. Ez évente 4380 óra. Az 50 ezer óra 11,4, a 100 ezer óra pedig 22,8 évet jelent.

A problémáim a következők:
- senki nem tudja, hogy ilyen időtávon mennyit fog változni az áram ára
- ha valami 11,4 év alatt nem térül meg (merthogy fel kell emelni az időtávot 22,8 évre), akkor az nem egy jó beruházás megtérülési szempontból
- ezt alapvetően nem lehet megtérülés alapon eldönteni. Hogy miért nem, az gondoljon arra, hogy a fürdőszobai csempét sem az alapján választjuk ki, hogy mikor térül meg.

Az meg, hogy "sötét van", elég szubjektív dolog. A fotókról vagy tv felvételekről nem lehet eldönteni. Például azért, mert az emberi szem érzékenysége változik a megvilágítás függvényében, és ez automatikus. Fénykép vagy film esetén pedig lehet játszani a beállításokkal, lehet csinálni nagyon világos és nagyon sötét képeket ugyanott, ugyanakkor, ugyanazzal az eszközzel.

A privát véleményem szerint kicsit el volt sietve a dolog, de ezt nem tudhatta akkoriban még senki. A LED világítás ugyanis az utolsó 1-2 évben fejlődött óriásit, a kompakt fénycső pedig az az előtti 2-3 évben. A mai LED-ek nagyon nem ugyanazok, amiket 4-5 évvel ezelőtt lehetett kapni, azóta jelentősen megnőtt a fényerő.

A pályázatoknak meg az a lényege, hogy tényleg ki kell számolni a BMR-t. Nem úgy működik, hogy "megkérik rá" a pályázókat, hanem KI KELL SZÁMOLNI. Ráadásul úgy, hogy figyelembe kell venni a támogatás összegét.

Ezzel nekem generális bajaim vannak. Ugyanis az energetikai pályázatok többsége valójában nem éri meg, mert nagyon soká, vagy soha nem térül meg a támogatás nélkül. Azaz valójában feneketlen kútba öntjük a pénzt. Mondok egy példát, ami persze sántít, mert torzak a számok, de remélem, érthető lesz:

Van egy autóm, 5 millióért, aminek a fenntartása cakli-pakli évente 300 ezerbe kerül nekem, és 20 évig tudom használni. És van egy drága autó, ami szintén 20 évig működik, de csak évi 100 ezerbe kerül a fenntartása, viszont 100 millióba kerül. Az első kocsi 20 éve alatt összesen 5 millió + 20*300 ezer, azaz 11 millióba kerül. A második pedig 100 millió+20*100 ezerebe, azaz 102 millióba 20 év alatt. A vak is látja, hogy nem éri meg.

Aztán jön a "megtérülés számítás", vagyis a BMR. Ha a drága kocsihoz kapok 98 millió támogatást, akkor az nekem már csak 2 millióba kerül (mert a többi adófizető állja a 98%-át a költségeknek), és lám, milyen gazdaságos a dolog, mert a 11 millióval már csak 4 millió áll szemben.

Na, itt a bibi. A másik bibi meg az élettartam és a futamidő viszonya, amit nem a pályázók, hanem a pályázatot kiírók állapítanak meg, anélkül, hogy halvány fogalmuk lenne a valóságról.

Most mindenki nézzen magába:

Ha van egy kiírás, ahol 50 ezer órával KELL számolni, és nem jön ki a megtérülés, és ezt minen pályázó jelzi is, majd a kiíró ezt felemeli 100 ezer órára, hogy legyen legalább értékelhető eredmény, akkor ki lenne közületek az, aki azt mondaná, hogy én nem a kiírás szerint számolok, hanem úgy, hogy rosszabb számaim legyenek, és egyébként meg a kiíró előírásai szerint KELL számolni?

A gyakorlat ugyanis az - kormánytól függetlenül -, hogy elkülönítenek egy pénzösszeget valamire, amit az adott időn belül el kell arra költeni, és ha nem költik el, akkor visszakerül a nagy kalapba. Innentől kezdve mindenkinek az az érdeke, hogy a pénzt elköltsék, mert mindenki eszerint lesz megfizetve. A kiíró is, a lebonyolító is, és a végén a város is kap valamit, ami ugyan nem teljesen jó, de legalább új, és 10 évig nincs vele gond.

Szóval, nem az OLAF-nak kellene itt vizsgálódni, hanem eleve értelmes pályázatokat kellene kiírni. Azt viszont nem lehet, ugyanis nem olyan a rendszer, és ez nem a kormány hibája. Ugyanis a pályázatoknál is az a helyzet, hogy aki fizet, az rendeli a zenét.

Arról van szó, hogy a pénz, amit szétosztanak, az valahonnan jön. És aki adja, az mondja meg, hogy mire lehet elkölteni. De csak arra, és semmi másra! Innentől kezdve az a szabály, hogy vagy arra költjük, vagy nincs pénz. Olyan, hogy adok a gyereknek cipőre pénzt, és abból nem vehet csokit, csak cipőt. Ha nem vesz cipőt, visszaadja a pénzt, és nincs se cipője, se csokija.

Ha a pénz például az EU-tól jön, és világítás korszerűsítésre lehet elkölteni, akkor arra kell elkölteni, akár megéri összességében, akár nem.
Ha a pénz a német kormánytól jön, és német vasúti vagonokra lehet elkölteni, akkor arra kell elkölteni, hiába azok a legdrágábbak a világon, és a feléért ugyanolyan jót lehetne venni itthon.
Ha a pénz CO2 kvóta eladásából származik, akkor CO2 kibocsátás csökkentésre kell elkölteni.
Mindez független attól, hogy egyébként lenne jobban megtérülő dolog.

És egyébként nem szokatlan, hogy egy közbeszerzésnél előírják a megfelelő referenciákat. Ez mindenhol így van, hogy kiszűrjék a komolytalan ajánlatadókat. Ugyanis a közbeszerzés egy olyan műfaj, hogy a feltételrendszer szerinti legjobb ajánlatot KELL választani, akkor is ha mindenki számára világos, hogy abból a pénzből nem lehet megcsinálni rendesen vagy sehogy sem a dolgot. Tehát kellenek egyéb, objektív feltételek is. De ezt mindenki más is így csinálja. Ha kőművest fogad az ember, akkor általában megkérdezi, hogy "és épített már házat, barátom?". Ha azt mondja, hogy még soha, de a feléért elvállalja, mint más, akkor épeszű ember nem bízza rá a pénzét.

A konkrét kiírásokat nem ismerem. Az első esetben nem lehet feltétellé tenni a LED-es közvilágítás korábbi építését, mert előtte nem volt ilyen. A másodiknál úgy lenne korrekt, ha indulhatna mindenki, aki épített már ekkora közvilágítást, de aki LED-eset épített, az kapna pár plusz pontot, mert ő már találkozott a műszaki buktatókkal, és meg is oldotta, a többiek meg még nem. Azaz lenne egy kis előnye a gyakorlat miatt.
 
Utoljára módosítva:
Hogy is van ez az adozással?
Ha jol emlékszem a szocialista párt idelye alatt minden Ratko-gyerek elment nyugdijba, éltek a lehetöséggel.
Most ezek a nyugdijasok választanak Fideszt mert a tej adoja lelett téve 5%-ra. Meséj mál hogy van ez az adoval?
-
http://www.europarl.europa.eu/news/...unternehmensbesteuerung-mehrwertsteuer-reform

20151023PHT98990-cl.jpg
A lényegre nem mondtál semmit!

szoclib alatt - csőd, megszorítás, válság

Csak a demagógiát nyomod.
Az adózás egyetlen összetevője a "jó közérzetnek".
Ja, és Luxemburg miért mindig példa? Európa legnagyobb off-shore paradicsoma inkább szégyellni való. Pártízezer ember él a párszáz milliós Európa adócsalásából.
 
A lényegre nem mondtál semmit!

szoclib alatt - csőd, megszorítás, válság

Csak a demagógiát nyomod.
Az adózás egyetlen összetevője a "jó közérzetnek".
Ja, és Luxemburg miért mindig példa? Európa legnagyobb off-shore paradicsoma inkább szégyellni való. Pártízezer ember él a párszáz milliós Európa adócsalásából.

Luxemburg egy mini állam, kevesebb lakossal mind külföldön dolgozo magyar állampolgár.
A lakoság (590.000) fele (47,7%) külföldi állampolgár. Csak, hogy tudjad milyen tizezerröl beszélsz.
-
Abban a pici orszagban, három hivatalos nyelvet használnak. A munkavállalok nagy része a környezö országbol pendlizik a munkahely és lakohely között, tehát a forgalmiadoval nehéz kalkulálni, az ország egy különleges eset.
-
Egy adoparadicsomrol akkor lehetne beszélni
- ha hiányozna a áttekinthetöség, ha az ország nem venne részt az államok közötti informatiocserében.
- ha nem létezne, vagy csak egy nominális adoteher létezne
- ha hiányozna az országban egy lényeges aktivitás (´produktio)

Ezek közül a kriteriumok közül semmi nem áll Luxemburgra!!!

- Luxemburg már évek ota megfelel az OECD áttekinthetöségi kriteriumoknak,
- Luxemburg „early adopters“, tehát résztvesz az automatikus adoinformatio-cserében.

Luxemburg nem egy adoparadicsom, a vádadat energikusan visszautasitom:
 
Nekem sokkal inkább a műszaki részletekkel van gondom. És azt is gondolom, hogy a gyakorlatban teljesen mindegy, hogy 50 ezer vagy 100 ezer órával számolunk, mert az egész megtérülősdi egy humbug.

Ugyanis:

Nem sok ember tudja, pedig tudhatná, hogy egy év 8760 órából áll. Ennek nagyjából a felében van sötét. Ez évente 4380 óra. Az 50 ezer óra 11,4, a 100 ezer óra pedig 22,8 évet jelent.

A problémáim a következők:
- senki nem tudja, hogy ilyen időtávon mennyit fog változni az áram ára
- ha valami 11,4 év alatt nem térül meg (merthogy fel kell emelni az időtávot 22,8 évre), akkor az nem egy jó beruházás megtérülési szempontból
- ezt alapvetően nem lehet megtérülés alapon eldönteni. Hogy miért nem, az gondoljon arra, hogy a fürdőszobai csempét sem az alapján választjuk ki, hogy mikor térül meg.

Az meg, hogy "sötét van", elég szubjektív dolog. A fotókról vagy tv felvételekről nem lehet eldönteni. Például azért, mert az emberi szem érzékenysége változik a megvilágítás függvényében, és ez automatikus. Fénykép vagy film esetén pedig lehet játszani a beállításokkal, lehet csinálni nagyon világos és nagyon sötét képeket ugyanott, ugyanakkor, ugyanazzal az eszközzel.

A privát véleményem szerint kicsit el volt sietve a dolog, de ezt nem tudhatta akkoriban még senki. A LED világítás ugyanis az utolsó 1-2 évben fejlődött óriásit, a kompakt fénycső pedig az az előtti 2-3 évben. A mai LED-ek nagyon nem ugyanazok, amiket 4-5 évvel ezelőtt lehetett kapni, azóta jelentősen megnőtt a fényerő.

A pályázatoknak meg az a lényege, hogy tényleg ki kell számolni a BMR-t. Nem úgy működik, hogy "megkérik rá" a pályázókat, hanem KI KELL SZÁMOLNI. Ráadásul úgy, hogy figyelembe kell venni a támogatás összegét.

Ezzel nekem generális bajaim vannak. Ugyanis az energetikai pályázatok többsége valójában nem éri meg, mert nagyon soká, vagy soha nem térül meg a támogatás nélkül. Azaz valójában feneketlen kútba öntjük a pénzt. Mondok egy példát, ami persze sántít, mert torzak a számok, de remélem, érthető lesz:

Van egy autóm, 5 millióért, aminek a fenntartása cakli-pakli évente 300 ezerbe kerül nekem, és 20 évig tudom használni. És van egy drága autó, ami szintén 20 évig működik, de csak évi 100 ezerbe kerül a fenntartása, viszont 100 millióba kerül. Az első kocsi 20 éve alatt összesen 5 millió + 20*300 ezer, azaz 11 millióba kerül. A második pedig 100 millió+20*100 ezerebe, azaz 102 millióba 20 év alatt. A vak is látja, hogy nem éri meg.

Aztán jön a "megtérülés számítás", vagyis a BMR. Ha a drága kocsihoz kapok 98 millió támogatást, akkor az nekem már csak 2 millióba kerül (mert a többi adófizető állja a 98%-át a költségeknek), és lám, milyen gazdaságos a dolog, mert a 11 millióval már csak 4 millió áll szemben.

Na, itt a bibi. A másik bibi meg az élettartam és a futamidő viszonya, amit nem a pályázók, hanem a pályázatot kiírók állapítanak meg, anélkül, hogy halvány fogalmuk lenne a valóságról.

Most mindenki nézzen magába:

Ha van egy kiírás, ahol 50 ezer órával KELL számolni, és nem jön ki a megtérülés, és ezt minen pályázó jelzi is, majd a kiíró ezt felemeli 100 ezer órára, hogy legyen legalább értékelhető eredmény, akkor ki lenne közületek az, aki azt mondaná, hogy én nem a kiírás szerint számolok, hanem úgy, hogy rosszabb számaim legyenek, és egyébként meg a kiíró előírásai szerint KELL számolni?

A gyakorlat ugyanis az - kormánytól függetlenül -, hogy elkülönítenek egy pénzösszeget valamire, amit az adott időn belül el kell arra költeni, és ha nem költik el, akkor visszakerül a nagy kalapba. Innentől kezdve mindenkinek az az érdeke, hogy a pénzt elköltsék, mert mindenki eszerint lesz megfizetve. A kiíró is, a lebonyolító is, és a végén a város is kap valamit, ami ugyan nem teljesen jó, de legalább új, és 10 évig nincs vele gond.

Szóval, nem az OLAF-nak kellene itt vizsgálódni, hanem eleve értelmes pályázatokat kellene kiírni. Azt viszont nem lehet, ugyanis nem olyan a rendszer, és ez nem a kormány hibája. Ugyanis a pályázatoknál is az a helyzet, hogy aki fizet, az rendeli a zenét.

Arról van szó, hogy a pénz, amit szétosztanak, az valahonnan jön. És aki adja, az mondja meg, hogy mire lehet elkölteni. De csak arra, és semmi másra! Innentől kezdve az a szabály, hogy vagy arra költjük, vagy nincs pénz. Olyan, hogy adok a gyereknek cipőre pénzt, és abból nem vehet csokit, csak cipőt. Ha nem vesz cipőt, visszaadja a pénzt, és nincs se cipője, se csokija.

Ha a pénz például az EU-tól jön, és világítás korszerűsítésre lehet elkölteni, akkor arra kell elkölteni, akár megéri összességében, akár nem.
Ha a pénz a német kormánytól jön, és német vasúti vagonokra lehet elkölteni, akkor arra kell elkölteni, hiába azok a legdrágábbak a világon, és a feléért ugyanolyan jót lehetne venni itthon.
Ha a pénz CO2 kvóta eladásából származik, akkor CO2 kibocsátás csökkentésre kell elkölteni.
Mindez független attól, hogy egyébként lenne jobban megtérülő dolog.

És egyébként nem szokatlan, hogy egy közbeszerzésnél előírják a megfelelő referenciákat. Ez mindenhol így van, hogy kiszűrjék a komolytalan ajánlatadókat. Ugyanis a közbeszerzés egy olyan műfaj, hogy a feltételrendszer szerinti legjobb ajánlatot KELL választani, akkor is ha mindenki számára világos, hogy abból a pénzből nem lehet megcsinálni rendesen vagy sehogy sem a dolgot. Tehát kellenek egyéb, objektív feltételek is. De ezt mindenki más is így csinálja. Ha kőművest fogad az ember, akkor általában megkérdezi, hogy "és épített már házat, barátom?". Ha azt mondja, hogy még soha, de a feléért elvállalja, mint más, akkor épeszű ember nem bízza rá a pénzét.

A konkrét kiírásokat nem ismerem. Az első esetben nem lehet feltétellé tenni a LED-es közvilágítás korábbi építését, mert előtte nem volt ilyen. A másodiknál úgy lenne korrekt, ha indulhatna mindenki, aki épített már ekkora közvilágítást, de aki LED-eset épített, az kapna pár plusz pontot, mert ő már találkozott a műszaki buktatókkal, és meg is oldotta, a többiek meg még nem. Azaz lenne egy kis előnye a gyakorlat miatt.

Kedves Birkanép

Megsporolhattad volna a pseudo-tudományos magyarázatodat,
ha jol olvasom a cég elleni legnegyobb vád:
- hogy a kiirás nem volt fair, hanem egyszerüen átjátszották a barátok egymásnak.
- továbbá az, hogy a megvilágités elégtelen, amit a balesetek száma tükröz
 
Kedves Birkanép

Megsporolhattad volna a pseudo-tudományos magyarázatodat,
ha jol olvasom a cég elleni legnegyobb vád:
- hogy a kiirás nem volt fair, hanem egyszerüen átjátszották a barátok egymásnak.
- továbbá az, hogy a megvilágités elégtelen, amit a balesetek száma tükröz
Nem csodálkozom, hogy neked csak ennyi jött le.
 
Luxemburg egy mini állam, kevesebb lakossal mind külföldön dolgozo magyar állampolgár.
A lakoság (590.000) fele (47,7%) külföldi állampolgár. Csak, hogy tudjad milyen tizezerröl beszélsz.
-
Abban a pici orszagban, három hivatalos nyelvet használnak. A munkavállalok nagy része a környezö országbol pendlizik a munkahely és lakohely között, tehát a forgalmiadoval nehéz kalkulálni, az ország egy különleges eset.
-
Egy adoparadicsomrol akkor lehetne beszélni
- ha hiányozna a áttekinthetöség, ha az ország nem venne részt az államok közötti informatiocserében.
- ha nem létezne, vagy csak egy nominális adoteher létezne
- ha hiányozna az országban egy lényeges aktivitás (´produktio)

Ezek közül a kriteriumok közül semmi nem áll Luxemburgra!!!

- Luxemburg már évek ota megfelel az OECD áttekinthetöségi kriteriumoknak,
- Luxemburg „early adopters“, tehát résztvesz az automatikus adoinformatio-cserében.

Luxemburg nem egy adoparadicsom, a vádadat energikusan visszautasitom:
Felőlem haiszomgyakorlatokat is végezhetsz közben. Akkor is valótlanságokat állítasz rendre.
Az meg külön érthetetlen, hogy a nyelvet miért is keverted be ebbe az egészbe.

http://www.origo.hu/gazdasag/gazdas...k-kritikusai-korabbi-adopolitikaja-miatt.html
http://crwwgroup.net/lista-vilag-legnagyobb-adoparadicsomairol/
https://sg.hu/cikkek/it-tech/109471/adoparadicsom-az-it-cegeknek-luxemburg
http://www.jogiforum.hu/hirek/21024

Ugye, erre mondják azt, hogy "csúnyán beégetted magad". :)
 
Felőlem haiszomgyakorlatokat is végezhetsz közben. Akkor is valótlanságokat állítasz rendre.
Az meg külön érthetetlen, hogy a nyelvet miért is keverted be ebbe az egészbe.

http://www.origo.hu/gazdasag/gazdas...k-kritikusai-korabbi-adopolitikaja-miatt.html
http://crwwgroup.net/lista-vilag-legnagyobb-adoparadicsomairol/
https://sg.hu/cikkek/it-tech/109471/adoparadicsom-az-it-cegeknek-luxemburg
http://www.jogiforum.hu/hirek/21024

Ugye, erre mondják azt, hogy "csúnyán beégetted magad". :)

Nem fogom mégegyszer megtenni, de most utoljára megtettem, végigolvastam az általad vadul belinkelt cikket.
-
Az egyik cikk arrol szolnak, hogy Junckernek az EU-ba választásakor a szemére vetették, hogy az ö minisztersége idelyén lett Luxemburg adoparadicsom de az is ott áll, hogy "...a korábbi legnagyobb kritikusa azonban meglepetésre megvédte." - Junkert.
-
A Luxembourg Leaks dokumentumok a 2002-es idöszakra hivatkoznak. (csak, hogy tudjuk mikor volt az, akkor még Mo nem volt EU, tag) Tehát egyáltalán nem arrol szol most mi van.
-
A másik Link egy internetoldalrol származik, szerzö és dátum nélkül. A magyarországon müködö szervezet pedig befektetési lehetöségeket kinál magyaroknak, dicséri a Luxemburgi lehetöségeket.
-
A harmadik cikk arrol szol, hogy Anglia és Orbán volt aki Luxemburgot kritizálta, de nem az "adoparadicsom" vádjával, hanem amiatt, hogy ne Luxemburgi jöjjön Mo.-ra ellenörizni. (Cameron esete Panamával a cikk ota vált ismerté)
-
Szoval ha valamit megakarsz cáfolni, ha valait kiolvasol egy cikkböl akkor vedd kérlek a fáradságot és utalj rá.
-
Irjál inkább többet mind kevesebbet. Felveted minek adtam meg Luxemburg adatait. Hát azért mert nem mindegy, hogy az USA-t nevezzük adoparadicsomban vagy egy EU országot.
 

Hírdetőink

kmtv.ca

kmtv.ca

Friss profil üzenetek

petrucy wrote on sizsu's profile.
Megtisztelve érzem magam a követés bejelölése miatt.-))
vorosmart wrote on bsilvi's profile.
Köszönömszépen a legújjab fordítást !
A "friss üzenetek + napok óta nem jelennek meg,hibát jelez
vorosmart wrote on DeeYoo's profile.
Köszönöm szépen a fordítást.

Statisztikák

Témák
38,094
Üzenet
4,794,584
Tagok
615,326
Legújabb tagunk
redbaron77
Oldal tetejére