Ókori történelemmel kapcsolatos könyvek

keresztúr

Állandó Tag
Állandó Tag
Steven Runciman
A bizánci teokrácia
covers_25607.jpg

Jelen kötet Steven Runciman, a jeles angol bizantinológus két hosszabb esszéjét tartalmazza. „A bizánci teokrácia” több mint ezer év történetét, a Nagy Konstantin fellépésétől a Bizánci Birodalom végnapjaiig terjedő időszakot tekinti át egyetlen alapvető szempontból: a vallási hierarchia és a vallási-teológiai irányzatok, illetve a császári hatalom viszonyának elemzésén keresztül. E viszony nem volt mindig harmonikus, de mindvégig tükröződött benne az a lényegileg teológiai indíttatású előfeltevés, hogy a Bizánci Birodalom Isten mennyei királyságának földi képmása.
A kötetben olvasható másik esszében, a „Bizánci stílus és civilizáció”-ban a szerző az említett teológiai államkoncepció egy másik vetületét, annak a bizánci művészetben megnyilvánuló formáját vizsgálja. Így nemcsak a bizánci művészet főbb jellemzőit mutatja be, hanem ismerteti és értelmezi azokat az elméleteket is, amelyek e művészetet meghatározták. A művészet legfőbb feladatát Bizáncban az jelentette, hogy a fény, a színek és a formák segítségével valamiképpen megmutassa, közvetett módon érzékeltesse az istenit.
 

Csatolások

  • runciman_steven__a_bizanci_teokracia.rar
    3 MB · Olvasás: 149

keresztúr

Állandó Tag
Állandó Tag
Thuküdidész
A peloponnészoszi háború
covers_25891.jpg

Az i. e. 5. századi görög történelem két legnagyobb sorsfordulója: a görög-perzsa háborúkban (500-449) Szalamisz mellett a perzsákon aratott döntő győzelem, valamint az Athén és Spárta között ezután kitört peloponnészoszi háborúban (431-404) az Aigiszpotamoi mellett lezajlott s az athéniak teljes vereségét jelentő ütközet nemcsak a görögség jövőjét határozta meg, hanem hatással volt az egész európai történelem és kultúra további alakulására is.

Mindkét háborúnak megvolt a maga történetírója. Hérodotosz, „a történetírás atyja” azt mesélte el művében, hogyan „győzte le a perzsa tél hadát a görög tavasz”. Arra a kérdésre pedig, hogy mi történt Szalamisz és Aigiszpotamoi között, miként fordultak a görögség erői egymás ellen, hogyan szenvedhetett a perzsa háborúk terhét szinte egymaga viselő roppant athéni nagyhatalom végzetes vereséget, amelyet már soha többé nem tudott kiheverni, Thuküdidész keresett magyarázatot művében.

Thuküdidész a történelmet elsősorban emberi történetnek látta, amelyet lehetőségei alapján, a lét törvényszerűségei jegyében maga az ember alakít. Egyetlen háború történetében az egyetemes törvényszerűségeket kereste és mutatta meg, s próbálta megrajzolni a hatalom, a jog, a szabadság és a sorsformáló tevékenység lehetőségeit és korlátait. S bár a görög aranykort romba döntő testvérharc történetét írta meg, azt, hogy hogyan vált múlttá az emberi történelem és kultúra addigi legnagyszerűbb s főként Athén nevével jelzett pillanata, hitt benne, hogy az ember által alkotott igazi értékek, habár mulandó személyekhez, korokhoz, közösségekhez vannak is kötve, maradandó értékként épülnek be az emberi létbe.
 

Csatolások

  • thukudidesz__a_peloponneszoszi_haboru.rar
    766.2 KB · Olvasás: 140

keresztúr

Állandó Tag
Állandó Tag
Paul Sussman
Kambüszész elveszett hadserege
covers_287691.jpg

Élvezetes és logikus krimi, hogy a benne szereplő titokzatos tények elrendezése valószínűleg még magát „Sherlock Holmes”-t is elkápráztatná. Emellett azonban kiváló történelmi regény is, amely színes tablót rajzol egy pompás és különös világról, egyiptomi kultúrájáról amelyet (bevallom őszintén) alig ismerek. Így elevenedik meg előttünk Alexandria, a maga lenyűgöző, magával ragadó mivoltával, kezdve a királyi negyeden keresztül a zegzugos sikátorokig. Igaz ebben a történetben is halnak meg emberek és történnek gaztettek, összességében mégis azt mondanám, hogy egy igencsak üdítő, szórakoztató olvasmánnyal lettem gazdagabb.
 

Csatolások

  • sussman_paul__kambuszesz_elveszett_hadserege.rar
    528.2 KB · Olvasás: 182

keresztúr

Állandó Tag
Állandó Tag
Mary Beard
SPQR
Az ókori Róma története
covers_502856.jpg

"Az ókori Róma fontos számunkra, hiszen még ma is a birodalom, annak hódításai és túlzásai történetével mérjük össze magunkat, és a polgárjogról, a terrorizmusról meg az egyéni jogokról Rómában folytatott viták a mai napig befolyásolják a polgári szabadságról alkotott felfogásunkat.

A római történelem ezer esztendejét átfogó SPQR megkapó részletességgel mutatja be, hogyan vált Róma egy közép-itáliai jelentéktelen kis porfészekből a világ első szuperhatalmává. Miközben új megvilágításban mutatja be a római kultúrát a folyóvíztől a demokrácia intézményéig és a rabszolgaságtól a migrációig, Mary Beard azt is elénk tárja, hogyan gondolkoztak a rómaiak magukról és az elért vívmányaikról.

A rómaiak által használt SPQR rövidítés az államukat jelöli: Senatus PopulusQue Romanus, „a római senatus és nép” – és e nagyszerű könyv az ő történetükről nyújt lebilincselő és minden részletre kiterjedő beszámolót.
„Igazi mestermű!… A népszerűsítő történetírás ragyogó példája, amely az olvasót magával ragadja, de tárgyát soha nem egyszerűsíti le, és a nagy erővonalak felvázolása mellett azokat az apró részleteket is szemünk elé tárja, amelyek a távoli múltba életet lehelnek.”

Economist
„Beard a város sikerének titkát olyan éles, mindent megvilágító fényben tárja föl, amelyet mindeddig sehol másutt nem tapasztaltam.”

The New York Times
„Ha Mary Beard annak idején támaszuk lehetett volna, a Római Birodalom mind a mai napig állna.”
 

Csatolások

  • beard_mary__spqr.rar
    8.2 MB · Olvasás: 282

keresztúr

Állandó Tag
Állandó Tag
Paul Johnson
Szókratész
Egy időszerű ember
covers_293624.jpg

„Mosolyogva fejezte be életét.”
Szókratészt minden idők egyik legnagyobb gondolkodójaként tartjuk számon. Pedig nem volt tudós, nem írt semmit, egész életében tanulni akart. Úgy tartotta, „a vizsgálódás nélküli élet nem emberhez méltó élet”. Meg volt győződve, hogy az elképzelések tisztázása tudáshoz vezet, ami erényessé tesz, s így élhetünk jó életet, lehetünk boldogok.

Vizsgálódásait Athén közterein, a város polgáraival beszélgetve végezte. Amint Cicero megállapította, „Szókratész volt az első, aki lehozta a filozófiát az égből: a városokban talált neki helyet, bevitte a házakba, és rákényszerítette, hogy az életet és az erkölcsöt, a jót és a rosszat vizsgálja”.
Szókratész életében vált Athén a hellén világ vezető hatalmává, s még élt akkor is, amikor imádott városa elvesztette józan ítélőképességét: a belső polgárháború és a külső ellenségek szétzilálták, demoralizálódott. Hogyan maradhat erkölcsös az ember ilyen kihívásokkal szembesülve? Mi a helyes és a helytelen? Van-e igazság, és hogyan lehetünk igazságosak? Szókratész úgy tartotta, jó embernek lenni, erényes életre törekedni nem afféle elvont eszme, hanem a mindennapi élet gyakorlati teendője.

Hogy mit mondott, mit gondolt, azt nem az ő írásaiból tudjuk, hanem főként Platóntól, aki igyekezett minden gondolatát leírni – de később, amikor elkezdte kidolgozni a saját rendszerét, már nem lehet tudni, hogy Szókratészt idézi-e, vagy a saját gondolatait adja az ő szájába.

Ez a Szókratész már inkább Platokratész, írja Paul Johnson, a nagyszerű kultúrtörténész, aki a megértés igazi szenvedélyével közelít Szókratészhoz: mi benne olyan elemi erejű, amitől gondolatai máig is hatnak? Johnson a görög gondolkodó szemléletét egyenesen Jézus Krisztuséhoz hasonlítja – s aztán kicsit visszakozik: Szókratész azért mégsem „a kereszténység előfutára”.

De halálának története mégis hasonló: Szókratészt ugyan nem kínozták meg, nem feszítették keresztre, ő maga itta meg a mérget, majd bizakodóan búcsúzott el barátaitól – örök példát mutatva, hogy az ember az elveiért, a becsülete megőrzéséért a halált is méltósággal vállalhatja.
 

Csatolások

  • johnson_paul__szokratesz.rar
    648.2 KB · Olvasás: 153

keresztúr

Állandó Tag
Állandó Tag
Sz. Jónás Ilona
Barbár királyok
covers_143294.jpg

Az antik birodalmak bukása, s ezzel együtt a kultúra hanyatlása, az anyagi és szellemi értékek pusztulása jellemzi azokat az évszázadokat, melyeket a népvándorlás koraként jegyez a történelem. A kora középkorban Európában megjelenő különböző germán törzsek, illetve az ázsiai eredetű hunok lovas-nomád törzsének vezérei, a honfoglaló királyok életrajzaiból a két civilizáció konfliktusokkal teli találkozása is kirajzolódik. A kötetben a legendás „barbár” hódítók: a gót Alarich és Athaulf, valamint a hun Attila mellett Theodorich keleti gót, Geiserich vandál, Gundobad és fia, Zsigmond burgund, Chlodvig és Clothar frank, Siegebert austrasiai és Alboin longobárd király alakja elevenedik meg. Az általuk vezetett új, harcos népek és a római civilizáció – sokszor véres – harcaiból épült fel a középkori Európa kultúrája
 

Csatolások

  • sz._jonas_ilona__barbar_kiralyok.rar
    184.3 KB · Olvasás: 164

keresztúr

Állandó Tag
Állandó Tag
Kalla Gábor
Mezopotámiai uralkodók
covers_177801.jpg

A két folyó, a Tigris és az Eufrátesz völgye a legősibb kultúrák bölcsője. Ezen a helyen, Mezopotámiában éltek a sumérok és az akkádok, de hódítóként megjelentek itt a hettiták, az asszírok és a perzsák is. A kötetben szereplő uralkodók a Folyóköz történetének legfontosabb időszakaiban ültek a királyi székben, s a portrék alapján Mezopotámia történelmének körképét ismerhetjük meg. Egyes életrajzokban – a folyóközi hagyományoknak megfelelően – két-két uralkodó portréja párhuzamosan szerepel: a két személy, a szerencsés és szerencsétlen király jelzi egy-egy dinasztia vagy birodalom fénykorát, illetve bukását. A kötetben a híressé vált Gilgames, Hammurápi és Szemirámisz portréi mellett a kevésbé ismert személyek, például Sarrukín, Ibbi-Szín, Assur-uballit és I. Tukulti-Ninutra és a többiek életrajzai is sok érdekességet tartogatnak az olvasók számára.
 

Csatolások

  • kalla_gabor__mezopotamiai_uralkodok.rar
    422.6 KB · Olvasás: 158

Bibliotekarius

Állandó Tag
Állandó Tag
Iulius Caesar
Iulius Caesar feljegyzései
A gall háborúról / A polgárháborúról
upload_2020-6-27_18-8-44.png
A gall háborúról és a polgárháborúról készült Feljegyzések szerzője, Caius Iulius Caesar a világtörténelem egyik legizgalmasabb és legellentmondásosabb egyénisége. Róma történetének fordulópontján kortársait megelőző politikai éleslátással felismerte az államformaváltás elkerülhetetlenségét – de nem számolt azzal, hogy a hagyományos köztársasági rend díszleteinek átformálása sérti az ősi római szabadság-illúziót. Ezért a figyelmetlenségéért sújtott le rá a huszonhárom tőrdöfés, és ezért maradt zseniális tervének megvalósítása a tehetségtelenebb utódra – Augustusra.
A Feljegyzések, a memoár-irodalomnak ez az évezredeken át utánzott mintaképe Caesar galliai hadjáratának és Cn. Pompeius ellen vívott küzdelmének hűvösen tárgyilagos naplója. „Caesarnak az a képessége, hogy könnyűszerrel tudott győzni, felismerhető írásmódján is” – írta róla Herder. Valóban, a Feljegyzések nem összekapkodott hadijelentések gyűjteménye, hanem művészi igényességgel, könnyed egyszerűséggel megformált írásmű. A szenvtelen harmadik személyű elbeszélés, az elegáns stílus, a valóság részleteihez ragaszkodó aprólékos pontosság, a háborúk jogos voltának félelmetesen okos bizonygatása mögött azonban gyakran felizzik Caesar önmaga-igazolásának szenvedélye. A két „kötet” legfőbb értéke éppen ennek a világtörténelmet alakító szenvedélynek emberi hitelességében és feszültségében rejlik.

Bibliotheca Classica
Magyar Helikon, Budapest, 1974
Fordította: Szepessy Tibor, Ürögdi György
(Nem találtam itt, s mivel megcsináltam magamnak a MEK szövegei alapján, felteszem.)
 

Csatolások

  • Julius Caesar - Feljegyzesei__.epub.zip
    576.6 KB · Olvasás: 82
  • Julius Caesar - Feljegyzesei__.mobi.zip
    473 KB · Olvasás: 62
  • Julius Caesar - Feljegyzesei.docx.zip
    517.1 KB · Olvasás: 55

keresztúr

Állandó Tag
Állandó Tag
Geréb József
A római kultura legjelentősebb vonásai
pic.php

Az állameszme mai világháborúnk borzalmai között oly hatalommá emelkedett, amilyen csakis a klasszikus ókorban volt. Az antik római világ az állameszmét valóságos kultuszban részesítette, s ez érzés bennünk ismét jelen valóság lett. A klasszikus ókor államférfiait, költőit, gondolkodóit, egész kultúráját közelebb érezzük hozzánk; ez a legújabb szellemi áramlat igazolja e kis könyv megjelenését.

Annak a népnek a kultúrájáról akar összefoglaló képet adni, melytől maga e szó: "kultura" ered, a legfenségesebb fogalom, melyet csak ismerünk. Kirekesztettem belőle mindazt, amit szintén latin szóval inkább civilizációnak nevezünk, vagyis azt, amit a polgárosult világban az élet kényelmére és finomítására az emberi szellem feltalált. Nem tárgyalja e könyv a lakásnak, a közlekedésnek, a városi életnek amaz eszközeit, melyek a római embernek kényelmet és egészséget adtak; mellőz majdnem mindent, aminek csak históriai és archeológiai becse van, hogy annál több tért nyerjen a műveltség ama vonásai számára, melyek az emberi lelket átalakítják s benne a legnemesebb érzéseket keltik fel. Azon kultúrtörekvésekről lesz itt tehát leginkább szó, melyek Rómából kiindulva európai és magyar műveltségünknek szilárd alapjaihoz tartoznak.

E szempont az anyag olyan csoportosítását kívánta meg, hogy főleg a császári korszak első két századában kialakult kultúráról szóljanak az egyes fejezetek. A rengeteg nagy irodalomban és az anyag kiválasztásában szellemtől duzzadó kalauzom volt Birth Tivadar, marburgi professzor könyve: Zur Kulturgeschichte Roms (II. kiadás, 1911, Quelle és Meyer). Sokat vettem át belőle, de sokat ki kellett rekesztenem és egyet-mást közbeszúrnom, amit fontosnak tartottam.
 

Csatolások

  • gereb_jozsef__romai_kultura_vonasai_a.rar
    248.7 KB · Olvasás: 100

xpfan

Állandó Tag
Állandó Tag
Ezeket nem találom, belinkelné valaki.
Köszi.

Rawson: Az indiai civilizáció (A múlt születése)
Fitzgerald: Az ősi Kína (A múlt születése)
 

Gagyi88

Állandó Tag
Állandó Tag
Szia. Már a második kötetet rendeltem meg Seneca: Erkölcsi levelek c. könyvéből. Ez utóbbi egy 1975-ös Európa-kiadás, Kurcz Ágnes fordításában. Amikor megérkezett kiderült, hogy mindkettő válogatás (a hírdetésben ez nem derült ki) és ugyanazok a levelek hiányoznak: 19, 21, 22, 25, 29, 32, 34, stb. Ráadásul egy könyv postaköltsége Mo-ról Ny-Európába a könyv árának kb. 20-szorosa, amit nem sajnálnék, ha nem lenne hiányos. Nincs meg valakinek pdf-ben ? Köszi.
 
Oldal tetejére