Hírek Óriási, 14 milliárdos bírságot kaptak a nyakukba Bige Lászlóék a GVH-tól

Rájár a rúd.

A Gazdasági Versenyhivatal vizsgálata megállapította, hogy a Bige László nagyvállalkozó érdekeltségébe tartozó Nitrogénművek Vegyipari Zrt. és vállalkozáscsoportja jogsértően törekedett éveken keresztül a partnerek és a cégcsoport közötti, illetve a viszonteladó partnerei közötti verseny, valamint az import korlátozására — közölte a GVH.

A versenyhatóság összesen 14,1 milliárd forint bírságot szabott ki az ügyben.

A Nitrogénművek Zrt. üzemelteti Magyarország egyetlen műtrágya gyárát, a hazai piacon így csak az import jelenthet számára versenyhelyzetet.

A cég annak a Bige Lászlónak a tulajdona, aki ellen nemrég újabb vádat emeltek: a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség hűtlen kezelés bűntettével vádolta meg Bigét és öt munkatársát, akik a vád szerint 2 milliárd forinttal károsították meg a vállalkozó saját cégét, miközben több mint 700 millió forint vesztegetési pénzt is kapott a vezető.

Bige még az előválasztás második fordulójának eredménye előtt közölte: bárki is nyer, azt támogatni fogja.


“Ami ma van, az nem jó Magyarországnak és a magyar emberek nagy részének, csak egy szűk részének”
– mondta.

A versenyhatósági eljárás most feltárta, hogy a cégcsoport olyan komplex megállapodásrendszert alakított ki a stratégiai partnereivel, amely gátolhatta a vevőkért folytatott versenyt.


A megállapodások a Nitrogénművek termékeinek szabad árazásának korlátozására irányultak, a magas kötbérrel terhelt elvárt rendelésmennyiség, illetve a kizárólagossági kikötések pedig a helyettesítő termékek beszerzésének és értékesítésének korlátozását célozták.


A cég — forgalmazóival egyetemben — emellett a vevők egymás közötti felosztására is törekedett a GVH szerint.
A versenyfelügyeleti eljárásban összesen 11 hazai cég volt érintett, melyből kettő vétlennek bizonyult, így velük szemben a GVH megszüntette az eljárást.

bige.jpg
 
Istennek egy igaz ember is elég lett volna.
Íme, itt két cég is megpróbált tisztességes maradni.
(vagy ez is olyan mint a gyurcsány plakát?, minél tovább nézik a nénik annál sziklaszilárdabb a hazugság?)
Bige úrnak meg van a lehetősége (még ingyen jogászt sem kell felkérnie), bizonyítsa, hogy ő ám nem élt vissza a monopol helyzetével. Azért nem lehet minden szaros vödröt a kerálra onteni!

Bocs, mindenki O1G embere?
 
borzaszto csendesen mondom: ha valaki baloldali gondolkodásu, az egyben azt is jelenti hogy megsértheti a versenytorvenyeket? Létrehozhat kartellmegallapodast a gyartok és forgalmazok részvételével? Monopolhelyzetben lévő gyártó kétrr4ehozhat ármegállapodást a forgalmazok esetleges kényszeritésével? Kényszeritheti arra a kistermeloket (a nagyoj egy része részese volt az árkartellnek) bármilyen áron megvásárolni az általa gyártott és forgalmazott termékeket? ()ezzelo versenyhátrányba hozza természetesen a kistermeloket, akik piaci áron kell megvásárolják a mutrágyát!)

Kérdések kérdések kérdések...

A jelenlegi kormany és a korulotte felsorakozott vállalkozók tettei folyamatosan napirenden vannak itt is, brusszelben is, a vilagsajtoban is!
Mi egyszeru magyar állapolgarok el kell hogy fogadjuk, hogy valaki aki nem tagja ennek a kornek, az megtahat barmit velunk?

Nem hiszem!
A törvények mindenkire egyforman vonatkoznakj - kellene hogy vonatkozzanak - !
 
Csányi cége szállíthatta a bizonyítékot Bigéék ellen, a műtrágyakirály 11 milliárdja bánja a háborút
Elég régen megakarják kaparintani Bige jólmenő "üzletét".Az elmúlt évben Szolnokon állították le a gyár működését, ha jól emlékszem. Nem is titkolják, hogy el akarják venni Bigétől ezt a jól jövedelmező céget.
 
Csányi cége szállíthatta a bizonyítékot Bigéék ellen, a műtrágyakirály 11 milliárdja bánja a háborút
Elég régen megakarják kaparintani Bige jólmenő "üzletét".Az elmúlt évben Szolnokon állították le a gyár működését, ha jól emlékszem. Nem is titkolják, hogy el akarják venni Bigétől ezt a jól jövedelmező céget.
Azért Bige sem kapálásból szerezte meg anno a kezdőtőkéjét. Mint szinte minden válalkozónak aki a rendszerváltáskor kilőtt mint a rakéta volt komyol kapcsolatrendszere a pártban. Mert a magyar lakosság javának egy lakás megvételére nem volt pénze, nemhogy gyárak és hasonlók.
Amugy ez a gond a mai állapotokkak többek között, nem tudhatjuk mekkora része az itéletnek politikai nyomságyakorlás és mennyi a valós elkövetett büncselekmény részaránya.
 
Igy van,egyik sem kapálásból szedte össze a rávalót,volt aki meg is jegyezte,hogy ne kérdezd,hogy honnan van az első millióm.Volt olyan is aki állítólag 1 ft-ért vette meg a gyárat csődbe vitte és szélnek eresztette a munkásokat.Tovább terjeszkedett és a 2 fiával Mo földterületének egy részét megszerezte,senki más nem vehetett csak ők.Nem sajnálok és nem irigyelek egy ilyen vállalkozót sem,mert ehhez jó gyomor és lelkiismeret kell és vastagbőr.
 
Csányi cége szállíthatta a bizonyítékot Bigéék ellen, a műtrágyakirály 11 milliárdja bánja a háborút
Elég régen megakarják kaparintani Bige jólmenő "üzletét".Az elmúlt évben Szolnokon állították le a gyár működését, ha jól emlékszem. Nem is titkolják, hogy el akarják venni Bigétől ezt a jól jövedelmező céget.
a Bigenek egy hibaja van elhitette magaval ,hogy o mas mint a tobbi kit elotte foldonfutova tettek
erre meg van a fideszi rutin nem o az elso (amit tud IS ) se nem az utolso
HA a felszolitas nem jar eredmennyel jon a kemenyebb majd meg kemenyebb modszer
a sorozatos nagyerteku birsagok mar a tobbedik fazis
tudta hogy ez lesz elmondtak neki a baratok hogy ilyenkor mit KELL TENNI
ugykepzelte nehany laboshozkozellevot lefizet oszt elul a fideszharag
nem a semmiert es nem a veletlen muve hogy nagyerteku magyar vallalkozasok kerulnek
semmi perc alatt mondhatni bagoert kulfoldi kezekbe (lsd. Kristalyviz)
a magyar tulajok pedig valahol a vilag vegen elik jolmegedemelt eldugott eletuket >>> mert igy eletben maradtak
mert volt annyi eszuk hogy elengedtek a ceget akar bagoert DE akkor SE hagytak hogy a fidesz bekebelezze
 
Volt olyan is aki állítólag 1 ft-ért vette meg a gyárat csődbe vitte és szélnek eresztette a munkásokat.
Cinege elvtars egykori volt honvedelmi miniszter a fianak szerezte meg 1 azaz egy forintert a
HODIKOT Gyarat szerintem nincs olyan ki ne ismerne mert zoknit -gatyat mindenki hordott
a gyar kintlevosege horribillis volt az akkori korbertartozasos rendszer miatt
de a gyar adossagallomanya is hatalmas volt ugyan ez miatt - ezert volt a konyvi erteke 1Ft
a kolok toroltette a tartozasokat mert folszamolta az egesz kocerajt
a kintlevosegeket volt mit be tudott hajtani -- kizarolag az export ertekesitesekekbol
DE a business az valojaban a gyar kiiktatasaert jaro baksis - megszereztek a belfoldi es az export kereskedest is
innettol NEM volt az orszagnak ekkora jelentosegu es ilyen jellegu gyara
kizarolagos monopollal birt a beszallito nyugati cegek jottek a nyugati gatyak -zoknik sokszoros aron
a nagy gyarat megprobaltak aprodonkent ujra eletre hivni kis KFT-k formajaban de mar nem birt jelentoseggel

ugyan ezen modszer es okok bantak el a cukorgyarainkkal IS -- amibol mara csak egy maradt
 
Utoljára módosítva:
A megyeszékhely gyárváros volt.Papirgyár,bútorgyár,vegyimúvek,cukorgyár, vágóhid,mindent az utolsó szögig felszámoltak,...csődbe ment...az embereket szélnek eresztették Több ezer dolgozó került utcára,volt aki fel tudta dolgozni,volt aki nem.Azóta ,kevés idő elteltével külföldi tulajjal ujra indult,virágzik pl a papírgyár...
 
SAjnos nem tudtak semmit eladni kulfoldre mert a KGST piacra termelt minden gyar, ami a rendszervaltasnal be is fuccsolt. Hova termeltek volna es ki fizette volna az embereket es az uzembe tartastat a gyaraknak?
Meg ma is a vegyes tokeju cegek vannak a tozsden. Ezert nem a magyarokat tartom hibasnak mert elavult technologiaval nem lehet labdaba rugni.
MA lenne ra penz boven hogy magyar gyarakat epitsenek de nem teszik, inkabb stadionokat es latvany beruhazasokra , lopasokra mennek a milliardok.
PL a Tesco , a multimilliardos magyarok miert nem tudtak egy ilyen lancolatot osszehozni? az epitkezes a legolcsobb se ablak semmi csicsas dolog nincs, hely, terulet adva , kellett volna jo uzletkotok akik beszerzik a jobbnal jobb arut es maris indulhatott volna az elso magyar uzletlanc. Amit csinaltak az csak helyi viszonyban felel meg, nem igazan versenykepes akarmelyik nyugati uzletlanccal.
 
MA lenne ra penz boven hogy magyar gyarakat epitsenek de nem teszik, inkabb stadionokat es latvany beruhazasokra , lopasokra mennek a milliardok.
PL a Tesco , a multimilliardos magyarok miert nem tudtak egy ilyen lancolatot osszehozni?
Sajna nem igy mukodik!

Szocialis sport és egyéb beruházások az állam kotelezettségei, ide tartozhat meg az energiaszektor, de termelo vallalatokat sehol a vilagon nem állami pénzekbol épitenek.

Egy termelo vallalat felepitese sem ahogy irtad is az épitkezésen mulik!
Egy cég létrehozása vagy egy bevillano otlet, vagy egy hosszu ideig tarto fejleszto9munka eredmenye.
Nem az epuletek gépek, és dolgozok jelentik a problemat sehol, hanem a gyartmany!
Hiaba gyart egy ceg vilagszinvonalu technologiava kobaltát, arra valoszinu nem lesz igeny a piacon.

A multik e miatt vannak konnyebb helyzetben.
Naluk a gyartmany adott, és az eloallitas az egyeduli gond!

Egy kereskedelmi lancot létrehozni(emlitetted pl a tescot) embertelen munka!
Biztositani az ellatast, az elaldando termekeket, megszervezni a szetosztast, a logisztika, az uzlet berendezése, az áőru7 elrendezése mind mind kulon szakma.
Mi itt egyelore csak figyelhetunk és tanulhatunk! (van mit)

A fenti cikkben szereplo nitrogenmuvekben a tulaj mar keszen kapott egy termeket, tec hnlogiat, dolgozokat. Ő az érékesites megszervezeseert volt igazabol a felelos, amit meg is oldott, csak olyan mondon ami a vilag minden fejlett gazdasagaban a torvenyekbe utkozik.
A kartellezes nem uj dolog, de nem is véletlenul tiltjak!
Óriasi karokat tud okozni a fogyasztoknak egy monopolhelyzetben lévő vállalat és az7 elosztóhálózat ! A monopolhelyzetet minden gazdasag igyekszik szabalyozni.

Szerintem nem kellene ebbol politikai kerdest csinalni, de ezt nem az én tisztem eldonteni.
Teny hogy amikor egy magtyar termelo 15-ért kap valamit amit mashol megkaphatna 10-ért, az nem jo senkinek!
 
PL a Tesco , a multimilliardos magyarok miert nem tudtak egy ilyen lancolatot osszehozni? az epitkezes a legolcsobb se ablak semmi csicsas dolog nincs, hely, terulet adva , kellett volna jo uzletkotok akik beszerzik a jobbnal jobb arut es maris indulhatott volna az elso magyar uzletlanc. Amit csinaltak az csak helyi viszonyban felel meg, nem igazan versenykepes akarmelyik nyugati uzletlanccal.
... mert amik voltak es JOL mukodtek azt szet ver(et)tek
a SPAR ugy jott be mo-ra hogy felvasarolta a Komarom -Esztergom megyei General kis kereskedelmi vallalatot
majd terjeszkedett orszagszerte ez volt az elso elelmiszer-kereskedelmi multi ami bejott
majd jott a tobbi akik mar zoldmezos beruhazasban epitettek a badogboootokat
olyan allami es helyi kedvezmenyekkel amit az akkori magyar un. kereskedelmi elit is megtudott volna tenni
HA megkapjak mindazt amit a betelepulo multik + a magyarok visszaforgattak volna a hasznot es nem kivittek volna
a magyar kereskedo elit ilyen kedvezmenyhez NEM volt kepes hozzajutni
akkora toket mint az angol TESCO NEM tudott egyetlen kereskedo SEM mobilizalni
(ambar tudas szakembergarda kezdotoke meg lett volna)
SOT az a TESCO hatalmas adokedvezmeny kapot angliaban IS HA kiviszi az orszagbol a halozatot
(angliai terjeszkedeset akkor megallitottak) + a magyar kedvezmenyek zoldmezos beruhazas cimen a helyi 15 ev adomentesseg + az allami kedvezmenyek a munkahely teremtese miatt
HA mindezt megkaptak volna a magyar kereskedok ok IS fel tudtak volna epiteni egy halozatot
Olyan hozzaallassal mint egy bejott multi kepes volt *- HA 5 EV UTAN HOZ 1Ft hasznot az mar RENTABILIS * a magyar kereskedo nem volt kepes versenyben maradni
a COOP egy kezdemenyezes volt es mikor indult IS mar halara volt itelve
csak vegetal nem tudja mindazt teljesiten amit anno akkor nehany szakember (a szakma jelentos nevei ) lefektettek
 
Utoljára módosítva:
NEm becsulom le a mast termelo munkakat se , de kivulrol a kereskedelem nem tartozik azon iparagak koze amit nem lehetne konyen megoldani.
a NAGYKEREK ahogy regen hivtak oket megtudtak oldani es kiszolgalni a kiskereskedelmet. MA se valtozott semmi csak bovebb lett a valasztek es minden computeren keresztul megy.
Az az adokedvezmeny fugg a foglalkoztatastol, amit szinten meg lehetne oldani.
Sokkal tobb hazai bedolgozott lehetne foglalkoztatni.
NAlunk van egy food terminal ahova jarnak a kis es nagy kereskedok. Az aruhaz lancok az elsok es a legjobb arakat is ok tudjak kapni.
Egy Tesco jellegu uzletkozponthoz maguk a termelok es nagykereskedok kiskereskedok hazhoz jonnek, mert mindenki eladni akar igy meg ugynok se kell aki felhajtja az arukat .
Egy kis uzletbe is naponta szamtalan keszito ,kereskedo kuldi ajanlatait.
Ragyogo pelda a mar mukodo Tesco Ocean stb .Kisebb a kinai olcso konkurencia , mint mas ipari cegeknel.
A lenyeg a penz az meg van dogivel csak hat mindenki ugy akarja duplazni a befekteteset hogy 1even belul mar vissza is jojjon, keveset kelljen dolgozni vele es stabilan jojjonek a milliardok. Ilyen a banyaszat kavicsot stb szallitani epitkezesekhez Orban papa tudja mitol .....
 
Nem ennyire egyszru.
A rendsz6erváltás után évekig benne voltam egy próbálkozásban, ami a mezogazdasági termékek olcsó lakossághoz juttatását célozta meg. Ez volt a gazdakor hálózat.
Uzleteket csinaltunk, abba képzett eladokat, jartuk a falvakat, szerveztuk az ellátáést, és lényegesen olcsóbbak lettek azok a termépkek amiket ott lehetett megvenni.

Aztan jottek a mu7ltik és ezeknek a halozatoknak esélyuk sem volt.
Tul picik tokeszegenyek.

Ma itt probalkoznak kereskedelmi lanccal, (CBA halozat) ami tradicionalis, kis és közepes nagysagu üzleteket tamogatna. Szakmai tanacs, gyakorlati segitseg stb, de nekik sem jon be igazan.

A nagy láncok mutyiban torten aralkuival keptelenek versenyezni.
Egy hálozatnak egy bizonyos termekbol csak par honapig kell dompingarat tartani, és ők képesek erre, mert komoly toke áll mogottuk. Egy hazai tokeszegény vállalatcsoport erre nem képes és muszaj feladnia
 
Sajna az a vonat már régen elment. Két nagy lépésben zajlott a volt kgst országok bedarálása. AZ első a rendszerváltás után, amikor a sok esetben a piacgazdaságot nem ismerő demokratikus kormányok a nyugati "tanácsadókra" hallgattak és sok üzem cég és stb. került valódi értékének töredékéért eladásra. S mint fentebb is irták, ha nincs magyar zoknigyár, akkor külföldről kell zoknit behozni. A második ütem az EU csatlakozás környéke, amikor pl. arra fizettek támogatást, ha kivágod a szőlőt és vállalod, hogy x évig nem ülteted újra és hasonlók. A közös EUs piacon a nyugati cégek vissza éltek azzal, hogy a magyar vállalatok nem voltak tőkeerősek, vagy felkészültek a közös piacra. Pl. a csehek sokkal jobban oldották meg a kárpótlást és részben ezrt is járnak előrébb.
 
SAjnos nem tudtak semmit eladni kulfoldre mert a KGST piacra termelt minden gyar, ami a rendszervaltasnal be is fuccsolt. Hova termeltek volna es ki fizette volna az embereket es az uzembe tartastat a gyaraknak?
Meg ma is a vegyes tokeju cegek vannak a tozsden. Ezert nem a magyarokat tartom hibasnak mert elavult technologiaval nem lehet labdaba rugni.
MA lenne ra penz boven hogy magyar gyarakat epitsenek de nem teszik, inkabb stadionokat es latvany beruhazasokra , lopasokra mennek a milliardok.
PL a Tesco , a multimilliardos magyarok miert nem tudtak egy ilyen lancolatot osszehozni? az epitkezes a legolcsobb se ablak semmi csicsas dolog nincs, hely, terulet adva , kellett volna jo uzletkotok akik beszerzik a jobbnal jobb arut es maris indulhatott volna az elso magyar uzletlanc. Amit csinaltak az csak helyi viszonyban felel meg, nem igazan versenykepes akarmelyik nyugati uzletlanccal.
Ez így nem igaz, voltak sikeres cégek, amik külföldre is termeltek pl.: Bábolnai Állami Gazdaság. A cukorgyárak is simán ellátták Magyarország szükségleteit, és cukorrépatermelőknek, valamint az ott dolgozó munkásoknak biztosították a megélhetést. De a külföldi befektetőknek nem konkurencia kellett, hanem új piacok, ahová a sok esetben rosszabb minőségű terméket is elsózhatják.

Ajánlom figyelmedbe az alábbiakat:

A rendszerváltás után 1990-ben még 131 ezer hektár volt a betakarított cukorrépa területe, ami közel 600 ezer tonnás előállított cukormennyiséget jelentett. A kisebb-nagyobb területváltozások ellenére a drasztikus csökkenés jelei csak 1996-ban mutatkoztak meg először. Ekkor ugyanis az előző évi 124 ezer hektárról 118 ezerre csökkent, egy évvel később már csak 98 ezer hektárról takarították be a terményt. A legjelentősebb csökkenés 2008-ban következett be, amikor is a betakarított 10 ezer hektáros terület az előző évi (41 ezer hektár) 24 százaléka volt mindössze.
A cukor belföldi értékesítése ebben az évben az előző évi alig kétharmada volt, ezzel szemben az export aránya 30 százalékkal emelkedett. 2009-ben, amikor is már csak a kaposvári üzem működött, tovább csökkent az értékesítés volumene: a belföldi eladás majdnem a felére esett vissza, míg az export már csak 74 százaléka volt az előző évinek.

Első hatás: a privatizáció

1991-ben az állami cégek privatizálása idején egyes vélemények szerint az „amit meg akarnak venni, azt oda kell adni” szlogen volt követendő. Megbízható forrás ezt illetően ugyan nincs, de az tény, hogy egy idő után részben anyagi nehézségek miatt külföldi tulajdonba kerültek a cukorgyárak. A közgazdászok már előre felhívták az illetékesek figyelmét arra, hogy a külföldi tőke beengedése az ágazat hanyatlásához vezethet, nekik ugyanis sokkal inkább a piacra, mint újabb gyárakra van szükségük. Ezt támasztja alá az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) igazgatósága részére készített, az 1991-92-ben lezajlott privatizáció tanulságait összefoglaló jelentés egy része is: „A multinacionális cégek kizárólag a belföldi piacot kívánták megszerezni a lehető legolcsóbb áron”, ráadásul a korábban magánosított gyárak privatizálása eddig „csak problémák tömegét, kiadásokat és a megmaradt öt gyárban bekövetkezett jelentős értékvesztést” okozott az ÁVÜ-nek. Ennek ellenére az évek folytán újabb cégek kerültek külföldi kézbe.

1995-ben a Magyar Cukor Rt. egy cukortörvény megalkotása érdekében kezdett lobbizni, amire azért lett volna szükség, mert a piac szabályozatlansága megnehezítette a hazai tulajdonú vállalatok fennmaradását a multikkal szemben. Az akkori kormány azonban nem tett semmit az ügy érdekében, sőt a korábban szóba került állami tőkeemelés sem valósult meg. Így a működési költségek fedezésének egyetlen lehetősége a hitelfelvétel lett volna, ám csak 30 százalékos (!) kamatra kaptak volna finanszírozást. (Míg a magyar tulajdonú cégek drágán, vagy egyáltalán nem juthattak hitelhez, a külföldiek kedvező kamatozású, olcsó hitelt kaphattak, ha szükségük volt rá.) 1996-ban a Magyar Cukor Rt. értékesítésére kényszerültek a tulajdonosok. Ekkor került a gyár az osztrák Agrana tulajdonába.

A közgazdászok korábbi jóslata beigazolódni látszott, hiszen 1997-ben megindult a gyárak bezárása a mezőhegyesi, a sarkadi és az ercsi üzemekkel. Előbbi kettő 1996-ban még az Agrana tulajdonában volt, ám egy évvel később a Kabai Cukorgyár Rt. tulajdonosa, az Eastern Sugar nevéhez fűződik a gyárak bezárása.

Áron alul?

A FORRÁS Vagyonkezelési és Befektetési Rt. egyik 2003-as közleménye szerint „a nála lévő 1,36 milliárd forint névértékű Szolnoki Cukorgyár Rt, 1,4 milliárd forint névértékű Mátra Cukor Rt, valamint 816 millió forint névértékű Szerencsi Cukorgyár Rt részvénycsomagját a Nordzucker AG-nak értékesítette”. A részvénycsomag forgalmi értékét a névérték 70 százalékában határozták meg, a tranzakcióból pedig a 6,2 milliárd forintos apportértékhez képest 200 milliós nyeresége származott. Egyedül a Mátra Cukor Rt-hez tartozó hatvani és selypi gyárak esetében biztos, hogy a két üzem 4 milliárd forintos eszközértéket képviselt.

Második hatás: az unió cukorreformja

1997-et követően szinte minden évre jutott egy gyárbezárás, a racionalizálás jegyében. 2006. július 1-jén lépett hatályba az unió cukorreformja, ami a korábbinál sokkal jövedelmezőbb ágazatot ígért. Ennek keretén belül a hazai 400 ezres kvóta háromnegyedét leadtuk (így maradt valamivel több mint 100 ezer tonnányi), ami újabb bezárásokhoz vezetett. Ebben az esetben azonban már az üzemek tulajdonosai is érdekeltek voltak, mivel az unió fizetett annak a gyárnak, amelyik hajlandó csökkenti a termelését. Az érintett cégek az első két évben 730 eurót kaptak tonnánként, a harmadikban 625 eurót, a negyedik évben pedig tonnánként 520 eurót kaptak. Persze a tevékenység felhagyása után a gyárat is alkalmatlanná kellett tenni a további cukorgyártásra – ez az épület lerombolását jelentette. A pénzből pedig, amit a gyárak kaptak, a répatermesztőkhöz is jutott, plusz még közvetlenül az Unió is támogatásban részesítette őket, amennyiben növényváltást hajtanak végre.Tonnánkénti kivont kvótára közel 66 ezer forintot kaptak a gazdák, emellé pedig még hozzájött az uniós árcsökkentés miatti jövedelemkiesés 64,2 százalék kompenzáció formájában.

A rendelkezésre álló adatok szerint a kabai cukorgyár tulajdonosa 23 milliárd forint kompenzációt kapott azért, mert 2007 év végéig bezárta az üzemet, és a birtokában álló 109 ezer tonnás kvótát leadta az uniónak.

Utoljára a szerencsi gyár bezárása történt meg 2008 tavaszán. Ekkor a kormány próbálta ezt megakadályozni azzal, hogy a termelőknek ajánlatott tett a répatermesztés folytatása érdekében, akik mégis inkább az uniós összeget fogadták el, melyet a tevékenység felhagyásáért adtak.

Nem csak a mezőgazdaság veszített

A gyárak bezárásával nem csak a hazai mezőgazdaság egy ágazata ment tönkre, melynek következménye az lett, hogy a szükségleteink kétharmadát importból tudjuk csak fedezni, de a helyi önkormányzatok és lakosok is nehéz helyzetbe kerültek. Például a szerencsi gyár bezárásával összesen 300-400 ember munkája szűnt meg (a gyárban közvetlenül 111 ember állt alkalmazásban), a kabai gyár bezárása pedig 200 embert tett munkanélkülivé. Ugyanakkor az érintett önkormányzatok a legnagyobb gyárak bezárásával évi közel 700 millió forint iparűzési adótól estek el.

Megjegyezném a CBA próbál áruházlánccá fejlődni.
 
Ezek szerint cukor nagyhatalom volt Mo.
NAlunk 2kg kristalycukor 99cent ill $1,20 korul mozgott abban az idoben amirol irsz, A cukor es minden mezogazdasagi termeles keves mert kicsi az orszag teruletileg es az se muvelheto minden negyzetcentimeterje.
Azok a remek regi mezogazdasagi termeles mellett TSZ mellekuzemagak termeltek ki a penzt a Tsz nek.
Ezekrol nincs szo soha pedig majd minden mezogazdasaggal foglalkozo ceg mellett ott volt bizony a termelo mellekuzemag.
Az iskolak egyhonapos igyenes betakaritasi munakjukkal es a katonasag akik a maradek betakaritast elvegeztek.
Azok a fantasztikus szoci eredmenyekhez sok minden tarsult meg.
A tozsre ha egy aru nem tud felmenni akkor az a vilagpiacon nem eladhato csak belso fogyasztasra vagy szegenyebb orszagoknak olcsobban. NEm csak ar fuggo hanem minoseg fuggo is az eladas.
Az utobbi evtizedekbe nem ajanljak senkinek a cukor fogyasztasat. Atalakultak a fogyasztasi szokasok. Tul kinalatnal is esnek az arak rendesen.
Egyszer volt Budan kutyavasar..... a rengeteg karpotlasi jegyekbol sokan vettek uzemeket a cukor iparba is es sokat nem ertettek hoza. A cel az volt hogy az ott dolgozokbol tudjak megvenni a ceget akik addig is uzemeltettek ,hogy minnel kevesebb elbocsajtott ember legyen. HAt ez nem mindig sikerult, de sajnos az eletbe egyszer adodik rendszervaltas, es nem ismetelheto, mert ha az lenne sokkal jobban menne mint ano.
A kvota az egy jo dolog mert ano a Mezgadasi MIniszter megvette a kvotat es amit termelt MO .az biztos hogy atvettek megvettek szoval nem maradt a nyakukon es normalis aron. Aki kvotan kivul termelt az vette a risket hogy nem vagy csak nagyon olcson tudja eladni.
Ez a hajo elment most ennyi evtized utan visszalepni abba a cipobe nem lehet. Tessek ujat kitalalni . A kilenvenes evekbe mentem haza Becsbe onan kocsival es bizony jo volt latni mennyi terulet van beultetve amere a szem ellat. Repcevel es minden felevel, az amugy addig csak ugaron volt az utmenti foldeken.
Minden uzletnel aki apenzt adja az fogja lefolozni is a hasznot.
NEm kell sajnalni az OTP mert o is 30% vagy meg tobb kamatra adott ki hitelt. NIncs az a jo uzlet ami kitudja gazdalkozdni az ilyen magas kamatu hitelt, foleg hogy sajat toke minimalis.
 

Hírdetőink

kmtv.ca

kmtv.ca

Friss profil üzenetek

petrucy wrote on sizsu's profile.
Megtisztelve érzem magam a követés bejelölése miatt.-))
vorosmart wrote on bsilvi's profile.
Köszönömszépen a legújjab fordítást !
A "friss üzenetek + napok óta nem jelennek meg,hibát jelez
vorosmart wrote on DeeYoo's profile.
Köszönöm szépen a fordítást.

Statisztikák

Témák
38,094
Üzenet
4,794,753
Tagok
615,333
Legújabb tagunk
canoon
Oldal tetejére