Akár pártalapításig is eljuthatnak azok a jól ismert értelmiségiek, akik Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia egykori elnöke, a Fidesz volt minisztere hívószavára összegyűltek csütörtökön az Európa Tanács budai épületében.
A Magyarország az Európai Unióban című konferencián kiderült, hogy a végtelenül lebutított közbeszéd és megosztásra építő gyűlöletpolitika helyett értelmes és valódi vitát, egyszerre nemzeti és nyugatias orientációt akar az az értelmiségi csoportosulás, amely néhány hónapon belül a politikai fellépést fontolgatja – számolt be a tanácskozásról az Index.
A tanácskozáson tudósok, kutatók, értelmiségiek között olyan ismert arcok jelentek meg, mint Urbán László, aki 1998-ban egy véleménye miatt nem lett pénzügyminiszter, Jeszenszky Géza, az Antall-kormány külügyminisztere, Bod Péter Ákos volt ipari miniszter, illetve MNB-elnök, Csaba László közgazdászprofesszor, akadémikus, vagy Beer Miklós, katolikus püspök.
Pálinkás József megnyitójában arról beszélt, hogy „a középszer és a még lejjebb egyre hangosabb, és tort ül a megtévesztett milliók felett. A végletesen lebutított közbeszéd minden honfitársunk számára megalázó. A magyar társadalom, benne az értelmiség nagy része apatikusan hallgat, talán még a gondolkodástól is tart. Valamikor meg fogják kérdezni, hogy hol voltunk és miért nem szóltunk.”
Csaba László korábbi miniszterelnöki tanácsadó az euróövezeti csatlakozást helyezte beszédjének középpontjába, amikor a következőket mondta: „minden az EU-hoz köt minket, az EU pedig egyre inkább az euróövezetet jelenti. Nem muszáj oda belépni, de a nemzeti valuta fenntartása egy kis, nyitott gazdaságban óriási luxus. Olyan combosak vagyunk önállóan?”
Azért gyűltünk össze tegnap Pálinkás elnök úr invitálására, hogy mindenféle pártoskodás nélkül beszéljük meg az ország problémáit. Annál is inkább szükség van erre, mert a jelek szerint mind az ország, mind az Európai Unió válaszút elé érkezett – nyilatkozta az esemény kapcsán a Magyar Hangnak Csaba László közgazdászprofesszor, akadémikus.
„Olyan fórumon cseréltük ki eszméinket, ahol konzervatív, liberális és bármiféle eszmerendszer híve szabadon mondhatta el véleményét, kulturált keretek között. Jól mutatja az ez iránti igényt, hogy minden megvitatott témában kialakult valamiféle vita, eszmecsere. Éppen ez volt a célunk, amikor először idén februárban arra hívtuk föl a figyelmet, hogy a közbeszéd olyan szintre süllyedt, ami tarthatatlan”
– mondta lapunknak a közgazdász, hangsúlyozva: azt igyekeznek megtalálni, ami összetart bennünket, a nemzetet, országot, s nem azt, ami elválaszt egymástól. Megjegyezte azt is, hogy akik a tanácskozáson megjelentek, olyan értelmiségiek, akik még 10-15 év múlva is szeretnének ebben az országban élni, s akik szeretnék megtalálni a közös nevezőt, amely mentén előbbre juthat az ország.
Urbán László hangsúlyozta, ha Orbánon múlik, soha nem lépünk be az euróövezetbe. Szent-Iványi István, volt SZDSZ külügyi államtitkár szerint a kétsebességes Európában irrelevánssá válhat maga a tágabb Európai Unió, ami Magyarországra nézve nagyon veszélyes forgatókönyv lenne.
Jeszenszky Géza a V4-ekről szólva kifejtette, „a migrációellenesség hozná össze a négy országot, ami azonban egy új vasfüggönyt jelentene Nyugat-Európa és a visegrádiak között, de szerinte szerencsére ennek nincs esélye, hiszen a lengyelek irtóznak a keleti orientációtól, és a szlovákok sem fognak egy vesztébe rohanó visegrádi szekéren maradni.”
A versenyképesség kapcsán Urbán László arról beszélt, az Orbán-rendszer igazából nem akarja fékezni a magyar gazdaság globalizációját, az autoriter jellegű lépések valódi motivációja más. “Valójában a versenyképességgel van Orbánnak baja. A magyar gazdaságban a versenyképességre épülő tevékenységek csak az állam által megtűrt mértékben, főleg csak az exportágazatokban működhetnek.”
Beer Miklós pedig arról beszélt, hogy „ha tényleg keresztények volnánk, ennek az lenne a következménye, hogy türelmesek, megértőek, toleránsak tudnánk lenne a más nemzetekkel és vallási közösségekkel szemben, illetve hogy nézem a reakciókat, hogy ez a Ferenc pápa nem európai, tessék, nem beszél Csíksomlyón Trianonról.”
magyarhang
A Magyarország az Európai Unióban című konferencián kiderült, hogy a végtelenül lebutított közbeszéd és megosztásra építő gyűlöletpolitika helyett értelmes és valódi vitát, egyszerre nemzeti és nyugatias orientációt akar az az értelmiségi csoportosulás, amely néhány hónapon belül a politikai fellépést fontolgatja – számolt be a tanácskozásról az Index.
A tanácskozáson tudósok, kutatók, értelmiségiek között olyan ismert arcok jelentek meg, mint Urbán László, aki 1998-ban egy véleménye miatt nem lett pénzügyminiszter, Jeszenszky Géza, az Antall-kormány külügyminisztere, Bod Péter Ákos volt ipari miniszter, illetve MNB-elnök, Csaba László közgazdászprofesszor, akadémikus, vagy Beer Miklós, katolikus püspök.
Pálinkás József megnyitójában arról beszélt, hogy „a középszer és a még lejjebb egyre hangosabb, és tort ül a megtévesztett milliók felett. A végletesen lebutított közbeszéd minden honfitársunk számára megalázó. A magyar társadalom, benne az értelmiség nagy része apatikusan hallgat, talán még a gondolkodástól is tart. Valamikor meg fogják kérdezni, hogy hol voltunk és miért nem szóltunk.”
Csaba László korábbi miniszterelnöki tanácsadó az euróövezeti csatlakozást helyezte beszédjének középpontjába, amikor a következőket mondta: „minden az EU-hoz köt minket, az EU pedig egyre inkább az euróövezetet jelenti. Nem muszáj oda belépni, de a nemzeti valuta fenntartása egy kis, nyitott gazdaságban óriási luxus. Olyan combosak vagyunk önállóan?”
Azért gyűltünk össze tegnap Pálinkás elnök úr invitálására, hogy mindenféle pártoskodás nélkül beszéljük meg az ország problémáit. Annál is inkább szükség van erre, mert a jelek szerint mind az ország, mind az Európai Unió válaszút elé érkezett – nyilatkozta az esemény kapcsán a Magyar Hangnak Csaba László közgazdászprofesszor, akadémikus.
„Olyan fórumon cseréltük ki eszméinket, ahol konzervatív, liberális és bármiféle eszmerendszer híve szabadon mondhatta el véleményét, kulturált keretek között. Jól mutatja az ez iránti igényt, hogy minden megvitatott témában kialakult valamiféle vita, eszmecsere. Éppen ez volt a célunk, amikor először idén februárban arra hívtuk föl a figyelmet, hogy a közbeszéd olyan szintre süllyedt, ami tarthatatlan”
– mondta lapunknak a közgazdász, hangsúlyozva: azt igyekeznek megtalálni, ami összetart bennünket, a nemzetet, országot, s nem azt, ami elválaszt egymástól. Megjegyezte azt is, hogy akik a tanácskozáson megjelentek, olyan értelmiségiek, akik még 10-15 év múlva is szeretnének ebben az országban élni, s akik szeretnék megtalálni a közös nevezőt, amely mentén előbbre juthat az ország.
Urbán László hangsúlyozta, ha Orbánon múlik, soha nem lépünk be az euróövezetbe. Szent-Iványi István, volt SZDSZ külügyi államtitkár szerint a kétsebességes Európában irrelevánssá válhat maga a tágabb Európai Unió, ami Magyarországra nézve nagyon veszélyes forgatókönyv lenne.
Jeszenszky Géza a V4-ekről szólva kifejtette, „a migrációellenesség hozná össze a négy országot, ami azonban egy új vasfüggönyt jelentene Nyugat-Európa és a visegrádiak között, de szerinte szerencsére ennek nincs esélye, hiszen a lengyelek irtóznak a keleti orientációtól, és a szlovákok sem fognak egy vesztébe rohanó visegrádi szekéren maradni.”
A versenyképesség kapcsán Urbán László arról beszélt, az Orbán-rendszer igazából nem akarja fékezni a magyar gazdaság globalizációját, az autoriter jellegű lépések valódi motivációja más. “Valójában a versenyképességgel van Orbánnak baja. A magyar gazdaságban a versenyképességre épülő tevékenységek csak az állam által megtűrt mértékben, főleg csak az exportágazatokban működhetnek.”
Beer Miklós pedig arról beszélt, hogy „ha tényleg keresztények volnánk, ennek az lenne a következménye, hogy türelmesek, megértőek, toleránsak tudnánk lenne a más nemzetekkel és vallási közösségekkel szemben, illetve hogy nézem a reakciókat, hogy ez a Ferenc pápa nem európai, tessék, nem beszél Csíksomlyón Trianonról.”
magyarhang
