Ünnepeink: ÚJÉV - FARSANG
- Téma inditó csipkebogyo
- Kezdés dátuma
Műraffiából tudsz készíteni. vetőmag boltban növénypatikában vehetsz. Én ebből csináltam már sok éve, azóta is használjuk őket az oviban.
Mi szines műraffiából (szőlőkötöző fonal) készítettük. Kicsit drága, de tartós. Lufipálcára, és annak a lufitartójára tekertük fel.
Jelmezes ünnepély
Mivel a gyerekem mar felnott, unokam viszont még nincs, nem tudom, hogyan zajlanak mostanában az óvodai illetve az alsó tagozatos iskolai ünnepségek, szokás-e még a jelmezes ünnepély. Mi minden évben már előre rettegtünk, hogyan fogjuk megoldani a feladatot, igyekeztünk a gondolatot elhesegetni, és így a megoldás mindig az utolsó pillanatra maradt.
Voltak szülők, akik különleges izgalommal és várakozással tekintettek az ilyen eseményre, és szinte mazochista módon vállaltak be értelmetlenül munkaigényes öltözékeket vagy éppenséggel elkényeztetett gyermekük kényszerítette rá őket valamilyen, szinte lehetetlen feladatra. Voltak persze olyanok is, akik naivan úgy gondolták, hogy ezzel valamilyen kedvezményt érnek el fegyelmezetlen vagy gyengécske előmenetelű gyermekük részére. Akár ezért, akár más okból, de elfordult, hogy egyszer az egyik gyerek hétfejű sárkányként szerepelt vagy hogy egy kislány katicabogárként (szabályos "kitin"páncéllal és valamennyi pöttyel), máskor meg egy kisfiú "holdrakéta"-ként vonult fel. A legkínosabb talán az volt, amikor egy jó 90(!) kilós, agyonhizlalt kislány (v. a mamája?!) azt találta ki, hogy pillangó lesz. Mindezt tetőtől talpig világos rózsaszínben, hatalmas, rosszul formált szárnyakkal valósították meg - még egy újsággal fejbe kólintott, lámpa alatt vergődő éjjeli lepke mozgása is kecsesebb ahhoz képest, ahogy a kislány "belibegett"...
Persze voltak olyanok is, akik hozzánk hasonlóan "olcsón" szerették volna megúszni a dolgot és kellően találékonyak voltak. Ilyen egyszerű ötlet volt a "gyufásdoboz", amihez nem kellett más, mint pl. egy élelmiszerbolt hulladék kartondobozaiból kiválasztani egyet, amely arányaiban leginkább hasonlít a gyufásdobozra és a gyermekük felső teste belefér. Elég volt a doboz két keskeny, hosszanti oldalát végigragasztani valami barna, kis sé érdes anyaggal (barkácsoló apukák rögtön tudták, hogy erre a csiszolópapír a legalkalmasabb), a "címkés" lapra pedig valami jópofa képesújság címlapot, posztert, plakátot vagy annak részletét ragasztani. A doboz többi oldalával semmi tennivaló nem volt, alul a gyereklábai, felül pedig a feje kandikált ki, az akkkori gyufásdobozok hátlapja pedig szintén üres volt. A kezek elhelyezése kompromiszum kérdése volt: a dobozon kívüli kezek meglehetősen rontották az illúziót, a dobozon belüli, szorosan test mellett tartottak viszont magukban hordozták a tökéletes orra bukás (pofára esés) kockázatát esetleges megbotlás, meglökés esetén.
Egyik alkalommal, amikor már kifogytunk a "feketecopfos-parókás, raffia szoknyás hawaii lány"-féle ötletekből az egyik, akkori Közértnél dolgozó ismerősünk szerzett valahol egy pár üres (nem használt) tejes zacskót. Ezekből egy szoknyát és egy felsőt összetűzni, kalapot csinálni nem volt egy nagy ügy, és a látvány egy bugyuta kis versikével megtoldva "bombasiker" lett.
Szeretnek a kicsik nagyok,
én a tejes zacskó vagyok.
Igyál reggel, igyál este,
gyarapodjon egész tested.
Kakaó is lehetek,
iskolába mehetek,
otthon pedig vár reám
a zacskón a Nyuszikám.
Mivel a gyerekem mar felnott, unokam viszont még nincs, nem tudom, hogyan zajlanak mostanában az óvodai illetve az alsó tagozatos iskolai ünnepségek, szokás-e még a jelmezes ünnepély. Mi minden évben már előre rettegtünk, hogyan fogjuk megoldani a feladatot, igyekeztünk a gondolatot elhesegetni, és így a megoldás mindig az utolsó pillanatra maradt.
Voltak szülők, akik különleges izgalommal és várakozással tekintettek az ilyen eseményre, és szinte mazochista módon vállaltak be értelmetlenül munkaigényes öltözékeket vagy éppenséggel elkényeztetett gyermekük kényszerítette rá őket valamilyen, szinte lehetetlen feladatra. Voltak persze olyanok is, akik naivan úgy gondolták, hogy ezzel valamilyen kedvezményt érnek el fegyelmezetlen vagy gyengécske előmenetelű gyermekük részére. Akár ezért, akár más okból, de elfordult, hogy egyszer az egyik gyerek hétfejű sárkányként szerepelt vagy hogy egy kislány katicabogárként (szabályos "kitin"páncéllal és valamennyi pöttyel), máskor meg egy kisfiú "holdrakéta"-ként vonult fel. A legkínosabb talán az volt, amikor egy jó 90(!) kilós, agyonhizlalt kislány (v. a mamája?!) azt találta ki, hogy pillangó lesz. Mindezt tetőtől talpig világos rózsaszínben, hatalmas, rosszul formált szárnyakkal valósították meg - még egy újsággal fejbe kólintott, lámpa alatt vergődő éjjeli lepke mozgása is kecsesebb ahhoz képest, ahogy a kislány "belibegett"...
Persze voltak olyanok is, akik hozzánk hasonlóan "olcsón" szerették volna megúszni a dolgot és kellően találékonyak voltak. Ilyen egyszerű ötlet volt a "gyufásdoboz", amihez nem kellett más, mint pl. egy élelmiszerbolt hulladék kartondobozaiból kiválasztani egyet, amely arányaiban leginkább hasonlít a gyufásdobozra és a gyermekük felső teste belefér. Elég volt a doboz két keskeny, hosszanti oldalát végigragasztani valami barna, kis sé érdes anyaggal (barkácsoló apukák rögtön tudták, hogy erre a csiszolópapír a legalkalmasabb), a "címkés" lapra pedig valami jópofa képesújság címlapot, posztert, plakátot vagy annak részletét ragasztani. A doboz többi oldalával semmi tennivaló nem volt, alul a gyereklábai, felül pedig a feje kandikált ki, az akkkori gyufásdobozok hátlapja pedig szintén üres volt. A kezek elhelyezése kompromiszum kérdése volt: a dobozon kívüli kezek meglehetősen rontották az illúziót, a dobozon belüli, szorosan test mellett tartottak viszont magukban hordozták a tökéletes orra bukás (pofára esés) kockázatát esetleges megbotlás, meglökés esetén.
Egyik alkalommal, amikor már kifogytunk a "feketecopfos-parókás, raffia szoknyás hawaii lány"-féle ötletekből az egyik, akkori Közértnél dolgozó ismerősünk szerzett valahol egy pár üres (nem használt) tejes zacskót. Ezekből egy szoknyát és egy felsőt összetűzni, kalapot csinálni nem volt egy nagy ügy, és a látvány egy bugyuta kis versikével megtoldva "bombasiker" lett.
Szeretnek a kicsik nagyok,
én a tejes zacskó vagyok.
Igyál reggel, igyál este,
gyarapodjon egész tested.
Kakaó is lehetek,
iskolába mehetek,
otthon pedig vár reám
a zacskón a Nyuszikám.
Sziasztok!
S.O.s.-be szeretnék kérni farsangi műsorhoz ötleteket, már át néztem a versikéket azok nagyon jók. valami pörgös mozgásosra gondoltam versekkel tarkítva, mivel a mi ovinkban nincs megszabva ki minek öltözik. Egy nagy közös szereplés van. nagyszabású, mivel a Müvelődési Házba van és az egész ovi szerepel.
Előre is köszönöm!
Noémi
S.O.s.-be szeretnék kérni farsangi műsorhoz ötleteket, már át néztem a versikéket azok nagyon jók. valami pörgös mozgásosra gondoltam versekkel tarkítva, mivel a mi ovinkban nincs megszabva ki minek öltözik. Egy nagy közös szereplés van. nagyszabású, mivel a Müvelődési Házba van és az egész ovi szerepel.
Előre is köszönöm!
Noémi
Az első hozzászólásban ott van, most néztem,
SOS
Sziasztok! Azt hiszem a tavalyi ferbruári praktika magazinban volt egy nagyon jó ötlet. Osztály, vagy csoport volt lefotózva busóknak öltözve.
Papírzacskó volt a fejükön, és krepp papírral volt valahogy a ruhájuk elkészítve.
Nem találom sehol.
Nincs meg valakinek véletlenül ez a kép,és esetleg a sablon hozzá.
Ha meg lenne töltse már fel légyszi, szerintem sokan hasznát vennénk. Olcsó és jó ötlet.
Szép estét mindenkinek!
Sziasztok! Azt hiszem a tavalyi ferbruári praktika magazinban volt egy nagyon jó ötlet. Osztály, vagy csoport volt lefotózva busóknak öltözve.
Papírzacskó volt a fejükön, és krepp papírral volt valahogy a ruhájuk elkészítve.
Nem találom sehol.
Nincs meg valakinek véletlenül ez a kép,és esetleg a sablon hozzá.
Ha meg lenne töltse már fel légyszi, szerintem sokan hasznát vennénk. Olcsó és jó ötlet.
Szép estét mindenkinek!
Kálmánczy Zsófi: Jelmeztár
Kálmánczy Zsófi: Jelmeztár
Ide urak, erre hölgyek,
vidám jelmezt mindenkinek!
Királynénak a korona,
bölcs urának országalma.
Ha itt hosszú, ott meg szűk,
előkapok ollót s tűt.
Felhajtom vagy kiengedem,
lényeg az, hogy csinos legyen.
Ha csinosat nem szeretne,
legyen inkább lezser benne.
Ajánlatom ehhez illő,
íme a madárijesztő.
Kálmánczy Zsófi: Jelmeztár
Ide urak, erre hölgyek,
vidám jelmezt mindenkinek!
Királynénak a korona,
bölcs urának országalma.
Ha itt hosszú, ott meg szűk,
előkapok ollót s tűt.
Felhajtom vagy kiengedem,
lényeg az, hogy csinos legyen.
Ha csinosat nem szeretne,
legyen inkább lezser benne.
Ajánlatom ehhez illő,
íme a madárijesztő.
A zebrához 
Rendőr (Nyomozó) vers
Ha bűntény van, engem hívnak.
Feladatom, hogy nyomozzak.
Meghallgatom a tanukat,
Összegyűjtöm a nyomokat.
Jól figyelek, jár az agyam,
Hogy a tettest elkaphassam.
Aki bűnös, az rettegjen,
Mert én bilincsbe veretem.
Remélem jó lesz.
Ha bűntény van, engem hívnak.
Feladatom, hogy nyomozzak.
Meghallgatom a tanukat,
Összegyűjtöm a nyomokat.
Jól figyelek, jár az agyam,
Hogy a tettest elkaphassam.
Aki bűnös, az rettegjen,
Mert én bilincsbe veretem.
Remélem jó lesz.
Hasonló témák
