Pünkösd felé
A magyar kultúrában több szokás kötődik apünkösdhöz. Több elemük a kereszténység előtti időkbe nyúlik vissza.
A magyar nyelvterület nagy részén hagyományosan a május elsejére virradó éjszaka állítottak májusfát. Másik jeles alkalma pünkösd volt. A május elsején állított fákat sokfelé pünkösdkor bontották le. A májusfa, a zöld ág a természet megújhodásának a szimbóluma, és legtöbb esetben az udvarlási szándék bizonyítéka, szerelmi ajándék is.
A májusfát csoportba szerveződve állították a legények a lányoknak, akiknek ez nagy megtiszteltetés volt. Magas, sudár fák voltak erre alkalmasak, melyeket a kerítésoszlophoz rögzítettek éjjel vagy kora hajnalban. Általában színes szalagokkal, étellel-itallal is díszítették. Általában az udvarló legény vezetésével állították a fát, de egyes területeken a legények a rokon lányoknak is állítottak fát. Gyakran a közösségeknek is volt egy közös fája, aminek a kidöntését ünnepély, és táncmulatság kísérte.
A pünkösdi rózsa az ünnep egyik jelképe. Az antik világ gyógynövényként ismerte, és babonás erőt tulajdonított neki.A virág szimbolizálja, hogy pünkösd napján minden felébred, a világ abbahagyja a lusta nyújtózást, az ember és az állat párt választ magának. A pünkösdi rózsát szoktak a mosdóvízbe szórni, hogy egészségesek legyenek. A legények pünkösdi rózsát tettek annak a lánynak az ablakába, akinek udvarolni akartak.
Pünkösdi játék a pünkösdi király és királyné választás .
Népdalaink is a természetet párválasztást éneklik meg.
<tbody>
</tbody>
A magyar kultúrában több szokás kötődik apünkösdhöz. Több elemük a kereszténység előtti időkbe nyúlik vissza.
A magyar nyelvterület nagy részén hagyományosan a május elsejére virradó éjszaka állítottak májusfát. Másik jeles alkalma pünkösd volt. A május elsején állított fákat sokfelé pünkösdkor bontották le. A májusfa, a zöld ág a természet megújhodásának a szimbóluma, és legtöbb esetben az udvarlási szándék bizonyítéka, szerelmi ajándék is.
A májusfát csoportba szerveződve állították a legények a lányoknak, akiknek ez nagy megtiszteltetés volt. Magas, sudár fák voltak erre alkalmasak, melyeket a kerítésoszlophoz rögzítettek éjjel vagy kora hajnalban. Általában színes szalagokkal, étellel-itallal is díszítették. Általában az udvarló legény vezetésével állították a fát, de egyes területeken a legények a rokon lányoknak is állítottak fát. Gyakran a közösségeknek is volt egy közös fája, aminek a kidöntését ünnepély, és táncmulatság kísérte.
A pünkösdi rózsa az ünnep egyik jelképe. Az antik világ gyógynövényként ismerte, és babonás erőt tulajdonított neki.A virág szimbolizálja, hogy pünkösd napján minden felébred, a világ abbahagyja a lusta nyújtózást, az ember és az állat párt választ magának. A pünkösdi rózsát szoktak a mosdóvízbe szórni, hogy egészségesek legyenek. A legények pünkösdi rózsát tettek annak a lánynak az ablakába, akinek udvarolni akartak.
Pünkösdi játék a pünkösdi király és királyné választás .
Népdalaink is a természetet párválasztást éneklik meg.
A pünkösdi rózsa Kihajlott az útra, Én édesem, én kedvesem Szakassz egyet róla. Egyet szakasztottam, El is hervasztottam, Jer be, jer be kis menyecske, Öleld akit szeretsz. József Attila Pünkösd előtt Szent, éhes lelkem, pünkösd ünnepére, Mint jóllakott tuzok, magadba hullva Feledd, hogy büszke, forró szárnyadat Cibálja, tépi vérek irigy ujja. Hiszen tudod már mi a Végtelenség: A Végtelenség az a magyar bánat S hiába vergődsz haló hattyuként, Szomorúbb lélek búsul majd utánad. Ha idejöttél, tündökölj s dalolj csak, E végtelen vizen büszkébben usszál S csudáljanak, hogy méltóbban repül Zilált szárnyad az égi Sziriusznál. Szent vagy s ha mégis lenyilaz az Éhség, Mint vadludat rozsdás vessző találja, Ne sírj, dalold el híres éneked, Hogy nyögve várjanak ujabb csodára! |
<tbody>
</tbody>
