Arcimédesznél....
A mai tudásuk alig több a nullánál a saját kis élőhelyünket tekintve is.
Néhány alapvető "hiba":
Fogalmunk sincs a Föld valódi koráról.
A jelenleg elfogadott födtörténeti korok csak viszonyított számok.
Ebből kiindulva, a régészeti leletek kora is csak viszonylagos.
Az evolúciót összevissza magyarázzák, hajmeresztő ötletek tömkelegével.
Kicsit eltérek a topik témájától, de a biblia a legbiztosabb bizonyíték a gén- kisérletekre.
Szószerint nem idézem, de van egy olyan "fejezet", ahol valahogy így fakad ki az egyik "Istenhez szóló: Uram, Te hirtelen szeszélyeddel furcsa lényeket teremtel, majd hirtelen haragoddal elpusztítod őket.
Ezt ma nem génmanipulációnak nevezzük ?
Szinte naponta olvashatunk új vagy eddig ismeretlen fajok felfedezéséről.
Néhány ezer év alatt nem jutottun el oda, hogy tisztában legyünk a minket köröl vevő nagy-nagy természettel !
Magunkkal még kevésbé.
Leszögezhetjük, hogy kevés a tudás és a bizonyított valóság, viszont gombamód szaporodnak az áltudományos elméletek, az ezotériával kutyult /szerintem a lebutítást elősegítő/ ostobaságok.
Ezek után csak úgy józan paraszti gondolkozással feltenném a kérdést : Ha még a saját kis szűköcske élővilágunkat sem ismerjük, milyen alapon gyártunk elméleteket a Világmindenségről ?
Nagyon jó példa az emberi arogancia "kivédésére" Ádám és Éva kiűzetése a "Paradicsomból".
Aki ezt sugallta az embereknek, talán már tapasztalta azt, hogy milyen következményekkel jár a hiányos tudás nem megfelelő alkalmazása.
Visszatérve az ősrobbanásra: mégis mi és mikor robbant ?
Ha azt sem tudjuk, hogy milyen elemekből, kőzetekből áll a Föld, mitől vagyunk annyra biztosak abban, hogy miből áll a világegyetem ma, vagy mondjuk 2-3 milliárd éve ?
"Adjatok egy fix pontot, és én kifordítom sarkaiból a világot."
Hol az a "fix pont" ?
Nem az a szegény akinek kevés van, hanem aki többet kíván.. mondja Seneca, s szerintem a megoldás is az ókorban van.. s lehet akár Archimédesznél is...
Az ezoterika, ami az 1960-as években egy eléggé pejoratív gyűjtőfogalommá vált eredetileg a beavatott tudást jelentette az ókorban, akkoriban az orvosok, bölcselők építészek csak meghatározott feltételekkel tarthattak tanítványokat, így a tudás komoly hatalom volt a mindennapi életben, hisz aki ismerték a világ mozgatóit a szeleket , vizeket, csilagokat, gyógyító módokat, anyagokat, tudták a vetés aratás idejét, hova szabad, hova nem építeni, mivel mit lehet gyógyítani, a szent íratok is azért tünnek ugy, hogy bizonyos dolgokat írnak le , mert ezt a célt is szolgálták... az ókor embere a világról a legfontosabb ismereteket vallása gyakorlása közben szerezte, valahogy úgy, mint ahogy évszázadokon át a templomok harangja közölte az örömöt, a bánatot, a veszélyt, az időt a közösség tagjaival... Az ókor , és a középkor tudósai mérnökei, akik közé akár egyenlőségjelet is tehetünk nagyon magányosak voltak, s ismereteik szinte hamarébb eljutottak hozzánk mint kortársaikhoz akikhez legtöbbször el sem jutottak. Hatalmas változás állt be a 18.-19. században a tudomány szakterületekre bomlott s ki-ki csak kis részét művelte, s a kapcsolódást a tudományos társaságok jelentették volna, de azok inkább kirekesztettek, mint összekötöttek. Ráadásul még a középkor tudósa egyszerűen el tudta magyarázni gondolatait, épp a tudományosság kialakulásával , na meg az egész ismerete nélkül, a közvélemény és az érthetőség, a tudomány eredményeinek áttekinthetősége, egyre jobban elvált egymástól. Az hogy kit tekintettek tudósnak nem függött már egyáltalán a pillanatnyi felkészültségtől, eredménytől... Ki alakult az a szemlélet nem az számit mit, hanem ki... S attol a pillanattól, hogy a tudományos eredmények birtoklása ismét hatalmat jelentett, sőt az ókorinál nagyobb hatalmat, s a tudományos munka egyre költségesebbé vált, a tudósok kiszolgáltatottsága is jelentősen megnőtt. A gazdasági célok politikai eszközöket igényelnek, ezeket legjobban elfogadtatni tudományos magyarázatokkal lehet... Tehát amig az okorban a tudós és aki szolgálatait igénybe vette élvezte a tudás hasznát, adig ma aki a tudóst "birtokolja" dönti el fel kívánja-e és mire kívánja felhasználni az erdményeket, sőt esetenként több kutatási területet uralva, az esetlegesen ellentétes következtetésből melyiket kiáltja ki igaznak. Nem csoda, hogy az okori , közép és ujkori eredmények fedik egymást, de napjainkban szinte lehetetlen kiigazodni.
De ha azt tekintjük fix pontnak, hogy a mai szükebb világunkban megfigyeltekből probálunk levonni következtetéseket s ebből rajzoljuk meg terveinket nagyot nem tévedhetünk. S azért ha figyelmesen olvassuk Darwin kijelentéseit láthatjuk saját maga beismerte, hogy elmélete csak bizonyos feltételek mellett igaz, ma már tudjuk ezek a feltételek nem teljesültek... Einstein a görbült teret találta ki, mert a negyedik dimenziót nem tudta elhelyezni, pedig ha ismeri a mandalákat, vagy gyerekkorában szappanbuborékot fúj rájöhetett volna...Vagy Tesla is felfedezte, az 1952-ben Schumann hullámoknak nevezett 7,8Hz-es a Földön mindenütt jelen lévő hullámokat, manapság az ezekre modulált információk emberekcsoportjaihoz, vagy egyénekhez való eljuttatásával kisérleteznek, vagyis elvileg akár megfelelő információ eljuttatásával a kijelölt helyre, a jövőben meggyőzhetők leszünk bárki igazáról.... Pillanatnyilag azért még csak ott tartunk: van egy állítás volt ősrobbanás, és van egy másik nem volt, s egyik sincs bizonyítva... mivel a tudományos tisztesség azt mondja a van, a volt a bizonyítandó, azt kellene előbb... De fontos ez nekünk?...
hisz nem az a szegény akinek kevés van, hanem az aki többre vágyik...
Archimédesz nem kapta meg a fix pontját, hisz nem élte túl Szüraküza ostromát, de hogy mit is értett a fix ponton Ő, a választ talán megkaphatjuk, és annak segítségével megtalálhatjuk saját fix pontjainkat is...(
vagy hat éve olvastam egy hamisított írat alatt, egy lekapart, újra írt kecskebőrön megtalálták Archimédes elméleteinek leírását az emelőkről, csigákról, a Földről, s röntgensegítségével olvashatóvá tették..)
