Ősrobbanás - elméletek, feltételezések...

Umaksuman

Állandó Tag
Állandó Tag
Azt kívántam pedzegetni, hogy a tömeg az tkp. sebesség. Egy 0 sebességű "tömegnek" 0 kg a tömege. Tehát van egy általunk nem észlelhető sebességtartomány, amely minden anyag sajátja, amely hozzárendeli a tömeget. Csak példaképpen mondom - minden példa rossz - a fény is felbontható különféle hullámhosszúságú színekre, vagyis a fény is egy csomag, a fénysebesség ennek a csomagnak az átlagsebessége. De csupán azért, hogy jobban megbonyolítsam a témát, visszatérek a jó öreg Galileo Galileihez. A szabadesésben (vákuumban) s=1/2*g/t^2 vagyis szó nem esik a tömegről. A szabadesés tömegfüggetlen. Ugyanakkor, amikor ez a zuhanó test már "koppan" máris tömeggel kezd rendelkezni a súlya m*g. A súly az erő.
Bocs, ha félreérthető voltam, én az utolsó mondatra kérdeztem, hogy mit akarsz vele mondani. Hiszen az maga a speciális relativitáselmélet „parasztosan” megfogalmazva, és mivel erre már hivatkoztál korábban, azt hittem, ismered is. De az utóbbi hozzászólásaidból úgy tűnik, hogy még a „klasszikus” fizikával is problémáid vannak. Tehát még egyszer: a spec.rel szerint a tömeg nem megmaradó mennyiség, de némi matematikai bűvészkedéssel levezethető belőle egy általában „nyugalmi tömeg” néven ismert megmaradó mennyiség, ami definíció szerint egyenlő a nyugvó (==egyenletes, egyenes irányú mozgást végző) test tömegével. Ehhez jön még egy sebességtől függő összetevő, amit ilyen szövegkörnyezetben általában „relativisztikus tömegnek” neveznek.
Az előző hozzászólásomban azért tettem idézőjelbe a „fénysebesség” szót, hogy megpróbáljam elkerülni a most felbukkant másik félreértést. Ott ugyanis az általában ezen a néven ismert természeti állandóról volt szó, ami ideális esetben megegyezik a „fénycsomag átlagsebességével”. Ez utóbbi viszont lehet kisebb, vagy némi bűvészkedéssel akár nagyobb is az előbbinél.
Ami a szabadesést illeti: hogy a pillanatnyi sebesség nem függ a szabadon eső test tömegétől, az nem jelenti azt, hogy nincs is neki. (A szőke nő intelligenciája sem függ a lábméretétől, de ez nem jelenti azt, hogy nincs is lába.:)) Ráadásul a szabadesés nem egyenletes, hanem gyorsuló mozgás, és a gyorsító erő éppen m*g-vel, a test súlyával egyenlő. Hogy pl. a Hold esetében az egyensúlyi állapotot leíró egyenletből kiegyszerűsíthető a Hold tömege, szintén nem jelenti azt, hogy nincs is neki. Az „omega” pl. függ tőle, ha a Hold tömege kisebb lenne, az egyensúlyi pálya szögsebességének is kisebbnek kellene lennie, és vice versa.
 

yeti108

Állandó Tag
Állandó Tag
Csak azért esett ki a Hold tömege, mert egyenlővé tette a gravitációs erőt a centripetális erővel. Szerintem nem egyenlő.
 

Umaksuman

Állandó Tag
Állandó Tag
Csak azért esett ki a Hold tömege, mert egyenlővé tette a gravitációs erőt a centripetális erővel. Szerintem nem egyenlő.
Stabil pályán egyenlőnek kellene lennie. Mégis igazad van, mert a Hold pályája nem stabil, az árapály-súrlódásból adódó plusz erő miatt lassan de biztosan távolodik a Földtől.
 

yeti108

Állandó Tag
Állandó Tag
Ha súrlódás van, akkor lassul, alacsonyabb sebességhez rövidebb sugarú pálya tartozik, tehát közeledik......?????
 

Bihar

Kitiltott (BANned)
A Hold jelenleg távolodik, de később közeledni fog... ha jól emlékszem. A Föld forgómozgása billegés és a pályasíkon történő matematikailag nem megfogható bonyolult mozgás keveréke...de nem biztos, hogy ezt sikerűlt jól kifejeznem. . A Nap körűli Föld mozgása sok tényező függvénye...a Nap pályasíkja és a Földé közütt jelentős szőgeltérés is van, a Föld pályája pedig aligha kör..a további hosszú részletek persze itt nem sorolhatók fel. Mutatja a "lüktető", változó sebességű mozgást, hogy az idő is változik, nemcsak télen és nyáron változó a középnap, vagy a szolunáris nap hossza, hanem naponta...nem mindegy, hogy délelelött vagy délután vagyunk..Na és a földi tömegátrendeződések sem javítanak a helyzeten..de a jégkorok értelmezése sem. A Hold és a Föld közös tömegközéppont kőrűl IS kering, ez a pont a " Földben" van, ill. kissé itt vándorol. . A Föld jelenleg 0,29 másodpercet késik egy etalonhoz képest, évente. A naponta-naponta etalon...sem jó persze ehhez..mert nem etalon. Vagyis középértékekkel kell itt vacakolni és kész. Középnappal..
Az ősrobbanásról százezrek vitatkoztak már és eredménytelenűl. Az égitestek kialakulása az "anyagcsomósodás" eredménye, melynek még nincs matematikai levezetése SEM. Nem is lesz talán--Szerintem nem érdemes folyton ősrobbantani. Majd ha közelitenek(?) ehhez a különös jelenséghez a fizikusok, akkor viszont inkább lehet...A másodperc egymilliomod része alatt mindenféle anyag keletkezése -az antianyagé is- nehezen érthető...vagy sehogy.
A többi világos.
 

yeti108

Állandó Tag
Állandó Tag
Egyszer kiszámoltam, hogy nem lehet végtelenül forró valami. Ha a részecskék fénysebességel is mozognak benne, akkor is "csak" 10^15 fok körül jön ki (ha jól emlékszem) (hogy K vagy C, itt már mindegy)
 

Bihar

Kitiltott (BANned)
Nade a felénél abbahagytad Yeti, mert hogy mire elég ez a hőmérséklet, azt eltitkoltad a halandók elől??
Viszont rosszul írtam, ha lassul a Föld, közeledik a kísérőnk..ez lehet a jó válasz. Ősidőkban a Hold -a tudorok szerint-közelebb volt jóval. Vagyis valahogy ez sem állandó ez a mai távolság. De mi is lehetne az, az infláció?
 

yeti108

Állandó Tag
Állandó Tag
Csak azért számoltam, mert emlegettek végtelenül kicsi, végtelenül forró , végtelenül sűrű pontot....Bár lehet, hogy ott még a fénysebesség se annyi.....

Az állandó.............az anyós.......
 

zsuzsanna03

Állandó Tag
Állandó Tag
Horváth István írása.

A felfedezés arról szól, hogy tudósok koncentrikus köröket találtak a kozmikus háttérsugárzásban, ami azt mutatja, hogy a világ kezdete nem az Ősrobbanás, a Nagy Bumm volt, hanem már azt megelőzően is létezett a mindenség.

Ez olyan léptékű megállapítás, amely ha valóban igaz, annak jelentősége csak a heliocentrikus világképhez, az Einsteini relativitáselméletekhez, vagy ha kisebb léptékben gondolkodunk, akkor Schrödinger macskájához mérhető.

(A Schrödinger macskája egy Erwin Schrödinger Nobel-díjas osztrák fizikus nevéhez fűződő gondolatkísérlet.
A tudós ezzel a neves kísérlettel kívánta szemléltetni a mikrovilágban uralkodó törvények hétköznapi szemlélet számára meghökkentő idegenszerűségét, azt, hogy a részecskék egyidejűleg több helyen, különféle állapotokban lehetnek.
Hangsúlyozandó, a kísérlet csak egy fikció volt, a valóságban nem végezték el.)
http://hu.wikipedia.org/wiki/Schr%C3%B6dinger_macsk%C3%A1ja


A kozmológia legfőbb megállapításai ugyanis mind azon a modellen alapulnak, hogy az általunk ismert Világegyetem, mint „a világ paramétereinek határértéke”, egy pontban és egy jól meghatározott időben, 13,7 milliárd évvel ezelőtt keletkezett az „Ősrobbanás” során.
Mondanom sem kell, hogy akkor a történelem is.

A felfedezés azért is hitelt érdemlő, mert az nem egy önszorgalmából a paratudományok peremére sodródott csodavárótól származik (mondom, ma nem aktuálpolitizálunk), hanem attól a Roger Penrose-tól, -http://hu.wikipedia.org/wiki/Roger_Penrose - aki korábban Stephen W. Hawkinggal - -(http://hu.wikipedia.org/wiki/Stephen_Hawking ) - közös kutatásokat és megállapításokat tett a mindent elnyelő fekete lyukak, haladóbbaknak a szingularitások természetére vonatkozóan.



zwzqg-101211-ccr.jpg


A kozmikus háttérsugárzás térképén látható körök olyan eseményekre
utalhatnak, amelyek az Ősrobbanás előtt mehettek végbe

Penrose és a vizsgálatban részt vevő tudósuk úgy vélik, hogy a világmindenség története világciklusokra (aiónokra) oszlik, és mindegyiket egy-egy nagy ősrobbanás és szuper fekete lyukak összeütközése hozta létre.
Bár a kozmológia ma legelfogadottabb modellje egy belga pap, Lemaître -(http://hu.wikipedia.org/wiki/Georges_Lemaître ) - klasszikus Nagy Bumm elmélete, vannak más leírások is, mint például „az állandó állapotú (steady state) - http://hu.wikipedia.org/wiki/Ősrobbanás - világegyetem modell”, amelyek az ősrobbanást kétségbe vonják.

Ezzel a felfedezéssel azonban mindegyiket sutba dobhatjuk, mert a világ nem egyszer, egy távoli időpontban, egy sűrű pontból történő kirobbanással jött létre, hanem a tudomány azt látszik bizonyítani, hogy a Világmindenségnek, és így a történelemnek nincs kezdete, hanem az állandó ősrobbanások sorozatában ciklikusan újjáteremtődik.

Ez pedig igazi paradigmaváltás, sőt még ennél is sokkal több, ugyanis a tudomány ezzel az új modellel igazolja régi történeti idők világnézeteit (keleti vallások), hogy Minden Egy: minden annak az Egynek része, onnan származik és oda tér vissza (védikus tanítások), vagy akár azt, hogy semmi sem állandó, mert minden változásban van, nincs semminek sem kezdete, sem vége (buddhizmus).

Nem kell messzire menni, hogy az indi időfelfogás visszaköszönjön Penrose elméletében.
A hinduk szerint (a félreértések elkerülése végett: én magam nem vagyok az, csak távoli tisztelőjük) az idő Brahmá életének folyama, amely egymásba ágyazott ciklusok sorozatából áll, és több mint háromszázezer milliárd (!) évnek felel meg, amely aztán tovább osztható „Brahma napjaira”, és így tovább, „kalpa”, nagy és kisebb világkorszakok, „jugák” változásaira.
(Bár fura elnevezések, de semmivel sem érthetetlenebbek, mint a fizikában használt "aión".)
Ami engem ebben a hírben megfogott, az nemcsak annak a szépsége, hogy a racionalitással felvértezett modern tudománynak sikerült ismét utolérnie önmagát, pontosabban a tudományon kívüli, több ezer évvel ezelőtt elmesélt Tudást, hanem az a hátborzongató gondolat, hogy hogyan lehetséges az, hogy akár egy oly távoli nép oly régen keletkezett mítoszai is pontos ismeretekkel bírnak olyan „tudományos” kérdésekről, amelyeket a ma embere a rendelkezésére álló kutatóarzenál, műholdak, kvantumfizika, miegymás birtokában csak csigaléptekkel képes megérteni, pláne meg elfogadni.

Pontosabban, ha a világegyetem ciklikusan elpusztul és újjászületik úgy uszkve 13,7 milliárd évenként (plusz, mínusz 2 százalék), akkor a mai történelmi képünk szerinti „ősidőkben” nulla technológiai és modern értelemben vett fizikai, kozmológiai eszköztár nélkül honnan tudták azt egyes elődeink, hogy mikor és hogyan jött létre nemcsak a mai világunk, hanem az azt megelőző Világmindenségek sorozata.
Hogyan jöhettek rá, honnan kapták, ki és mi közvetítette ezeket az információkat nekik?

Ki meri mondani valaki a választ?

***


Horváth István
galamus.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=42642
 

zsuzsanna03

Állandó Tag
Állandó Tag
Stabil pályán egyenlőnek kellene lennie. Mégis igazad van, mert a Hold pályája nem stabil, az árapály-súrlódásból adódó plusz erő miatt lassan de biztosan távolodik a Földtől.

***

A Hold átlagosan 384 ezer km távolságban kering a Föld körül, de nem szabályos körpályán, hanem enyhén elnyúlt ellipszispályán.
Földtávolban 405 ezer km-re távolodik, földközelben 356 ezer km-re jut.

Vagyis: hol távolodik, hol közeledik immár egy ideje, és remélhetőleg még jó sokáig;).


20120507-lunation-cidadao.gif
 

Umaksuman

Állandó Tag
Állandó Tag
Ha súrlódás van, akkor lassul, alacsonyabb sebességhez rövidebb sugarú pálya tartozik, tehát közeledik......?????
Majdnem;) A Föld gyorsabban forog a tengelye körül, mint ahogy a Hold kering körülötte, ezért a súrlódás a Föld forgását lassítja, a Hold keringését pedig gyorsítja.
 

Umaksuman

Állandó Tag
Állandó Tag
Egyszer kiszámoltam, hogy nem lehet végtelenül forró valami. Ha a részecskék fénysebességel is mozognak benne, akkor is "csak" 10^15 fok körül jön ki (ha jól emlékszem) (hogy K vagy C, itt már mindegy)
Definíció kérdése. A klasszikus gáztörvényeknél a hőmérsékletet valóban a gáz atomok/molekulák haladó mozgásából származó kinetikus energiával definiálták. A relativisztikus sebességgel mozgó részekből álló rendszereknél ez már nem működik, ezért ott más definíciót alkalmaznak. Pl. ha jól emléxem, a hőmérséklet Planck-egysége valahol 10[SUP]33[/SUP] K körül van.
 

Umaksuman

Állandó Tag
Állandó Tag
A felfedezés arról szól, hogy tudósok koncentrikus köröket találtak a kozmikus háttérsugárzásban, ami azt mutatja, hogy a világ kezdete nem az Ősrobbanás, a Nagy Bumm volt, hanem már azt megelőzően is létezett a mindenség.
[...]
Ki meri mondani valaki a választ?
Persze. Tudod, hogy bátor vagyok, mint Állat.:)
A válasz egyszerű: Horváth úr összehordott hetet-havat, az ilyesmiből pedig (megint csak az évezredes népi bölcsesség szerint;)) semmi értelmes nem szokott kisülni.
A hír alapvetően igaz, csak nem osztogatnak, hanem fosztogatnak. Penrose valóban leírt egy ciklikus forgatókönyvet, csak éppen egy-egy ciklus szerinte nem tizen-akárhány milliárd évig, hanem a végtelenségig tart, és persze nem is fekete lyukak összeütközésével veszi kezdetét. Van viszont néhány szépséghibája, ami miatt a szakmai közönség komoly fenntartásokkal kezeli. Egyrészt igaz ugyan, hogy a „hagyományos” elmélet néhány vitás kérdésére látszólag jobb válaszokat ad, másokra viszont még olyat sem. Másrész pedig azokat a bizonyos koncentrikus köröket (amik természetesen a valóságban nem olyan mutatósak, mint az idézett ábrán, az csak bulvár-illusztráció) azóta már több más kutatócsoport is kereste, de tudomásom szerint egyikük sem találta meg.
 

xyzZsó

Állandó Tag
Állandó Tag
Bátorkodom kimondani a választ: az imformáció forrása
a Körhinta üzemeltetője volt.
De van egy fájdalmas kérdésem: Ő hogyan keletkezett?

Ez a kérdés számtalanszor felvetődött ezeken az oldalakon,
de válasz nem született és egyhamar nem is fog.
Még nem értünk meg rá, TÜRELEM!
Szeretettel
Zsó
 

prominor

Állandó Tag
Állandó Tag
Persze. Tudod, hogy bátor vagyok, mint Állat.:)
A válasz egyszerű: Horváth úr összehordott hetet-havat, az ilyesmiből pedig (megint csak az évezredes népi bölcsesség szerint;)) semmi értelmes nem szokott kisülni.
A hír alapvetően igaz, csak nem osztogatnak, hanem fosztogatnak. Penrose valóban leírt egy ciklikus forgatókönyvet, csak éppen egy-egy ciklus szerinte nem tizen-akárhány milliárd évig, hanem a végtelenségig tart, és persze nem is fekete lyukak összeütközésével veszi kezdetét. Van viszont néhány szépséghibája, ami miatt a szakmai közönség komoly fenntartásokkal kezeli. Egyrészt igaz ugyan, hogy a „hagyományos” elmélet néhány vitás kérdésére látszólag jobb válaszokat ad, másokra viszont még olyat sem. Másrész pedig azokat a bizonyos koncentrikus köröket (amik természetesen a valóságban nem olyan mutatósak, mint az idézett ábrán, az csak bulvár-illusztráció) azóta már több más kutatócsoport is kereste, de tudomásom szerint egyikük sem találta meg.

Nahát..
Nemcsak a koncentrikus köröket kereste több kutató, de a mikrohullámú háttérsugárzást is ..

Na és valahogy azt se találják.... Mint a kiváló humorista mondta: Válámi ván, de nem áz ígázi....
 

Umaksuman

Állandó Tag
Állandó Tag
Nahát..
Nemcsak a koncentrikus köröket kereste több kutató, de a mikrohullámú háttérsugárzást is ..

Na és valahogy azt se találják.... Mint a kiváló humorista mondta: Válámi ván, de nem áz ígázi....
Bocs, ha ez vicc akart lenni, akkor nem értem a poént. A mikrohullámú háttérsugárzást évtizedek óta következetesen és egyre pontosabban mérik földi és űrbeli eszközökkel. Ezek után azt még lehet vitatni, hogy a mért adatok mennyire egyeznek meg az elmélet alapján jósoltakkal, de maga a háttérsugárzás létének megkérdőjelezése nem tűnik túl megalapozottnak.
Penrose és Gurzadyan is egy ilyen mérés adatain végzett statisztikai elemzést, és az eredményt összehasonlították az „Ősrobbanás-elmélet” manapság leginkább elfogadott változata alapján készített számítógépes szimuláció adataival. Szerintük a két adatsor különbözött. Wehus és Eriksen, Moss, Scott és Zibin, és Haijan vizsgálatai szerint viszont nincs ilyen különbség, szerintük Penrose-ék hibásan végezték a szimulációt.
 

ivanka121

Állandó Tag
Állandó Tag
Nahát..
Nemcsak a koncentrikus köröket kereste több kutató, de a mikrohullámú háttérsugárzást is ..

Na és valahogy azt se találják.... Mint a kiváló humorista mondta: Válámi ván, de nem áz ígázi....

A mikrohullámú háttérsugárzást (CMB) 1965-ben fedezte fel Arno Penzias és Robert Wilson egy speciális rádióantennával. Felfedezésüket 1978-ban Nobel-díjjal ismerték el.
http://en.wikipedia.org/wiki/Discovery_of_cosmic_microwave_background_radiation

A Nasa COBE (1992) és WMAP (2003) műholdjai szenzációs felvételeket készítettek a CMB-ről:

http://www.bbc.co.uk/science/space/universe/sights/cosmic_microwave_background_radiation/
http://map.gsfc.nasa.gov/media/poster2002/index.html
http://www.starteachastronomy.com/universe.html
 

prominor

Állandó Tag
Állandó Tag
Nahát, nahát....

A kozmikus háttérsugárzás kutatása kapcsán öt Nobel díjat osztottak ki eddig... A tudományos közvélemény pedig nem állva tapsolta a díjazottakat, ahogy pediglen általában szokta, hanem számosan megkérdőjelezték a díj jogosságán kívül a konkrét eredményeket is. S ezek a kérdések nem a női magazinok vasárnapi mellékleteiben jelentek meg...Itt egyébként én részletesen írtam már az aggályokról, s akkor is csak a magabiztosak leszólását kaptam általános frázisokkal, érvek nélkül... Ezért is jutottak eszembe Brackfeld Siegfrid szavai, no meg most az előzőeket olvasva Szilárd Leo naplóírása.. Bár gondolom (s itt már én is idéztem a történetet) többen ismerik, de aki nem.. Szilárd Leo közli kollegáival a jövőben Isten számára naplót ír a kutatási eredményeiről. Mire megkérdezik Tőle, ez nem felesleges dolog-e, hisz Isten tisztában van a tényekkel... Mire Szilárd válasza: Persze természetesen, de vajon a tények ezen változata is ismert Isten előtt? Nos akik itt a kozmikus háttérsugárzásról ily meggyőződéssel nyilatkoznak azok is ismerik a tények egyéb változatait is? Megértem én ha nincs kozmikus háttérsugárzás , vagy mások a jellemzői, az elméleti fizika egész fejezeteit kellene újra írni.. Csak én azt gondolom jobb lenne ezt még most az elején megtenni, mielőtt Max Planck tézisei igazolódnának a tudományos dinosaurusokról....
 

ivanka121

Állandó Tag
Állandó Tag
Itt egyébként én részletesen írtam már az aggályokról, s akkor is csak a magabiztosak leszólását kaptam általános frázisokkal, érvek nélkül...

A válaszodra tökéletesen ráillik ez a minősítés: általános frázisok érvek és tények nélkül, szemben az általam hivatkozott tényekkel.
 
Oldal tetejére