Ősrobbanás - elméletek, feltételezések...

prominor

Állandó Tag
Állandó Tag
A válaszodra tökéletesen ráillik ez a minősítés: általános frázisok érvek és tények nélkül, szemben az általam hivatkozott tényekkel.

Elkerülte a figyelmed, most a vita hiábavalóságára hívatkoztam, ahogy az is, hogy cca. egy éve részletesen leírtam, melyek az általam támogatott elképzelések érvei, szemben a jelenlegi csak feltételezéseken és következtetéseken alapuló tétellel..... S a tények és a következtetések nem egymás szinonímái....
 

ivanka121

Állandó Tag
Állandó Tag
Elkerülte a figyelmed, most a vita hiábavalóságára hívatkoztam, ahogy az is, hogy cca. egy éve részletesen leírtam, melyek az általam támogatott elképzelések érvei, szemben a jelenlegi csak feltételezéseken és következtetéseken alapuló tétellel..... S a tények és a következtetések nem egymás szinonímái....

Nem a vita hiábavalóságára hivatkoztál, hanem a mikrohullámú háttérsugárzás tényét vitattad. Erre válaszoltam a tényekre való hivatkozással, és most láttam, hogy Umaksuman is hasonlóan, amire nem a témához tartozó sztorizással próbáltad alátámasztani az álláspontodat, idevágó tények és érvek nélkül.
 

yeti108

Állandó Tag
Állandó Tag
A felfedezés arról szól, hogy tudósok koncentrikus köröket találtak a kozmikus háttérsugárzásban, ami azt mutatja, hogy a világ kezdete nem az Ősrobbanás, a Nagy Bumm volt, hanem már azt megelőzően is létezett a mindenség.

Ez olyan léptékű megállapítás, amely ha valóban igaz, annak jelentősége csak a heliocentrikus világképhez, az Einsteini relativitáselméletekhez, vagy ha kisebb léptékben gondolkodunk, akkor Schrödinger macskájához mérhető.

(A Schrödinger macskája egy Erwin Schrödinger Nobel-díjas osztrák fizikus nevéhez fűződő gondolatkísérlet.
A tudós ezzel a neves kísérlettel kívánta szemléltetni a mikrovilágban uralkodó törvények hétköznapi szemlélet számára meghökkentő idegenszerűségét, azt, hogy a részecskék egyidejűleg több helyen, különféle állapotokban lehetnek.
Hangsúlyozandó, a kísérlet csak egy fikció volt, a valóságban nem végezték el.)
http://hu.wikipedia.org/wiki/Schr%C3%B6dinger_macsk%C3%A1ja


A kozmológia legfőbb megállapításai ugyanis mind azon a modellen alapulnak, hogy az általunk ismert Világegyetem, mint „a világ paramétereinek határértéke”, egy pontban és egy jól meghatározott időben, 13,7 milliárd évvel ezelőtt keletkezett az „Ősrobbanás” során.
Mondanom sem kell, hogy akkor a történelem is.

A felfedezés azért is hitelt érdemlő, mert az nem egy önszorgalmából a paratudományok peremére sodródott csodavárótól származik (mondom, ma nem aktuálpolitizálunk), hanem attól a Roger Penrose-tól, -http://hu.wikipedia.org/wiki/Roger_Penrose - aki korábban Stephen W. Hawkinggal - -(http://hu.wikipedia.org/wiki/Stephen_Hawking ) - közös kutatásokat és megállapításokat tett a mindent elnyelő fekete lyukak, haladóbbaknak a szingularitások természetére vonatkozóan.



zwzqg-101211-ccr.jpg


A kozmikus háttérsugárzás térképén látható körök olyan eseményekre
utalhatnak, amelyek az Ősrobbanás előtt mehettek végbe

Penrose és a vizsgálatban részt vevő tudósuk úgy vélik, hogy a világmindenség története világciklusokra (aiónokra) oszlik, és mindegyiket egy-egy nagy ősrobbanás és szuper fekete lyukak összeütközése hozta létre.
Bár a kozmológia ma legelfogadottabb modellje egy belga pap, Lemaître -(http://hu.wikipedia.org/wiki/Georges_Lemaître ) - klasszikus Nagy Bumm elmélete, vannak más leírások is, mint például „az állandó állapotú (steady state) - http://hu.wikipedia.org/wiki/Ősrobbanás - világegyetem modell”, amelyek az ősrobbanást kétségbe vonják.

Ezzel a felfedezéssel azonban mindegyiket sutba dobhatjuk, mert a világ nem egyszer, egy távoli időpontban, egy sűrű pontból történő kirobbanással jött létre, hanem a tudomány azt látszik bizonyítani, hogy a Világmindenségnek, és így a történelemnek nincs kezdete, hanem az állandó ősrobbanások sorozatában ciklikusan újjáteremtődik.

Ez pedig igazi paradigmaváltás, sőt még ennél is sokkal több, ugyanis a tudomány ezzel az új modellel igazolja régi történeti idők világnézeteit (keleti vallások), hogy Minden Egy: minden annak az Egynek része, onnan származik és oda tér vissza (védikus tanítások), vagy akár azt, hogy semmi sem állandó, mert minden változásban van, nincs semminek sem kezdete, sem vége (buddhizmus).

Nem kell messzire menni, hogy az indi időfelfogás visszaköszönjön Penrose elméletében.
A hinduk szerint (a félreértések elkerülése végett: én magam nem vagyok az, csak távoli tisztelőjük) az idő Brahmá életének folyama, amely egymásba ágyazott ciklusok sorozatából áll, és több mint háromszázezer milliárd (!) évnek felel meg, amely aztán tovább osztható „Brahma napjaira”, és így tovább, „kalpa”, nagy és kisebb világkorszakok, „jugák” változásaira.
(Bár fura elnevezések, de semmivel sem érthetetlenebbek, mint a fizikában használt "aión".)
Ami engem ebben a hírben megfogott, az nemcsak annak a szépsége, hogy a racionalitással felvértezett modern tudománynak sikerült ismét utolérnie önmagát, pontosabban a tudományon kívüli, több ezer évvel ezelőtt elmesélt Tudást, hanem az a hátborzongató gondolat, hogy hogyan lehetséges az, hogy akár egy oly távoli nép oly régen keletkezett mítoszai is pontos ismeretekkel bírnak olyan „tudományos” kérdésekről, amelyeket a ma embere a rendelkezésére álló kutatóarzenál, műholdak, kvantumfizika, miegymás birtokában csak csigaléptekkel képes megérteni, pláne meg elfogadni.

Pontosabban, ha a világegyetem ciklikusan elpusztul és újjászületik úgy uszkve 13,7 milliárd évenként (plusz, mínusz 2 százalék), akkor a mai történelmi képünk szerinti „ősidőkben” nulla technológiai és modern értelemben vett fizikai, kozmológiai eszköztár nélkül honnan tudták azt egyes elődeink, hogy mikor és hogyan jött létre nemcsak a mai világunk, hanem az azt megelőző Világmindenségek sorozata.
Hogyan jöhettek rá, honnan kapták, ki és mi közvetítette ezeket az információkat nekik?

Ki meri mondani valaki a választ?

***


Horváth István
galamus.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=42642

Most épp a Káli-yuga elején vagyunk. Van még hátra vagy 430 000 év....
 

Warrior Princess

Állandó Tag
Állandó Tag
A felfedezés arról szól, hogy tudósok koncentrikus köröket találtak a kozmikus háttérsugárzásban, ami azt mutatja, hogy a világ kezdete nem az Ősrobbanás, a Nagy Bumm volt, hanem már azt megelőzően is létezett a mindenség.

Ez olyan léptékű megállapítás, amely ha valóban igaz, annak jelentősége csak a heliocentrikus világképhez, az Einsteini relativitáselméletekhez, vagy ha kisebb léptékben gondolkodunk, akkor Schrödinger macskájához mérhető.

...

Pontosabban, ha a világegyetem ciklikusan elpusztul és újjászületik úgy uszkve 13,7 milliárd évenként (plusz, mínusz 2 százalék), akkor a mai történelmi képünk szerinti „ősidőkben” nulla technológiai és modern értelemben vett fizikai, kozmológiai eszköztár nélkül honnan tudták azt egyes elődeink, hogy mikor és hogyan jött létre nemcsak a mai világunk, hanem az azt megelőző Világmindenségek sorozata.
Hogyan jöhettek rá, honnan kapták, ki és mi közvetítette ezeket az információkat nekik?

Ki meri mondani valaki a választ?

***


Horváth István
galamus.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=42642

A mi kedves Zsuzsanna kormányosunk mindig kedveskedik valami meglepetéssel, ezúttal Horváth úr cikkével.
Nos, vágjunk bele!

Azokat az ominózus koncentrikus köröket mások még nem találták meg, pedig két éve jelent meg az első cikk ebben a témában. A legnagyobb valószínűsége annak van, hogy mérési hiba, hiszen senki, maga Penrose sem tévedhetetlen. (Ki emlékszik rá, amikor bejelentették a vákuumbeli fénysebességnél nagyobb részecskesebesség észlelését? Első hallásra mérési hibának mondtam, s igazam volt.) A mikrohullámú háttérsugárzás nem az Ősrobbanáskor keletkezett, hanem pár százezer évvel később, amikor a sugárzás lecsatolódott az anyagról és az Univerzum átláthatóvá vált a fénysugarak számára. A háttérsugárzásban eddig semmiféle szabályos mintát nem találtak, s ha lenne ilyen mintázat, annak magyarázatát nem a megelőző Univerzumban, hanem a jelenlegiben kellene keresni.
Az az elmélet, hogy nem egy Ősrobbanás volt már, egyáltalán nem új. Régóta kitalálták, hogy az Univerzum egy ideig terjeszkedik, majd önmagába zuhan és egy újabb ősrobbanással folytatódik tovább. Akik nagyon ráértek, azt is kiszámolgatták, hogy minden ilyen Nagy Bumm - Nagy Reccs ciklus hosszabb a megelőzőnél és mindig egy, az előzőnél kicsit másabb Univerzum lesz az eredménye. Minderre semmiféle bizonyíték nincsen, nem is lehet, mert az új robbanásban keletkező kvark - gluon folyadék semmiféle információt nem hordozhat a megelőző Univerzumról.
Nincs szó semmiféle paradigmaváltásról, annál is inkább, mert a jelenlegi megfigyelések szerint az Univerzum gyorsulva tágul, s nem látszik semmi oka annak, hogy ez a tágulás egyszer majd megáll és átmegy összehúzódásba.
A cikk többi része zagyválás magyar újságíró módra, amelyben olyan ismereteket tulajdonít távoli elődeinknek, amelyeknek azok semmiképp nem lehettek a birtokában. Ennyi erővel inkább Démokritosz almájára csodálkozhatna és azokra az atomelméletekre, amelyek abból kinőttek.
 

Warrior Princess

Állandó Tag
Állandó Tag
Az animáción jól látszik az a jelenség, amit a Hold librációjának neveznek. E billegő, ingaszerű mozgás végett a Hold felszínének nem a felét, hanem mintegy 60%-t láthatjuk.
A Hold pályája fokozatosan távolodik a Földtől, s ezen az értendő, hogy pályaellipszisének a tengelyei növekednek, azaz a pálya minden pontja egyre távolabb kerül a Földtől. E távolodás most évente kb. 4 cm.
 

zsuzsanna03

Állandó Tag
Állandó Tag
Nem szándékoztam meglepetést okozni, sőt elképedést sem;):).

Az ősrobbanás -egyenlőre - csak feltételezés, amit jelenlegi tudásunk szerint megpróbálunk
modellezni, de a cáfolhatatlan bizonyíték még várat magára.

Elmélet, feltételezés viszont töménytelen van.
A topik célja ezekből "gyűjtögetni", bemutatni, nem pedig az igazolása.

Lehet, hogy "Horváth" úr cikke enyhén bulvár szagú, de ez nem csak a magyar média
hungarikuma, ha beleolvasol a külföldiekbe, nagyobb hülyeségekkel is találkozhatsz.

Magyar változatban akkor épp ez "ugrott" elő, de aki kíváncsi, a cikk alapján rákereshet
további - "hitelesebb" - adatokra.

Annyira nagy melléfogás csak nem lehet, a hír mögött nem olvasottságra hajtó piti alakok vannak,
hanem elismert tudósok.

penrose.gif
-Sir Roger Penrose OM, FRS (Colchester, Essex, 1931. augusztus 8.) angol matematikus és elméleti fizikus. Az Oxfordi Egyetem Rousse Ball matematikai katedrájának professor emeritusa és a Wadham College emeritus tagja.
http://www.resonancepub.com/<WBR>rpenrose.htm


index.php
- Prof. Dr. Vahe G. Gurzadyan, Astrophysics and Cosmology, Physics Institute and Yerevan State University – Armenia


És aki legjobban ágál az új elképzelés ellen, az USA/ NASA sztár tudósa:
Spergel2_n.jpg
-David Nathaniel Spergel
The existence of elements of large-scale coherent microwave background on this form, would seem to contradict the inflationary models and markers will be very different from the model of Penrose about cyclic universe,” cosmologist David Spergel of Princeton University commented. However, he added, “The paper did not provide sufficient details regarding the analysis to assess the reality of these circles.” Similarly, as quoted from ScienceNews (26/11/10).

Read more: http://scienceray.com/<WBR>astronomy/re-of-the-<WBR>universe/#ixzz2DxlElUNg



További linkek:
Science News
Cosmic Rebirth Encoded in Background Radiation?
http://news.discovery.com/space/cosmic-rebirth-encoded-in-background-radiation.html

Cornell University Library
Concentric circles in WMAP data may provide evidence of violent pre-Big-Bang activity
http://arxiv.org/abs/1011.3706

First Observational Tests of Eternal Inflation
http://arxiv.org/abs/1012.1995

Radiation Rings Hint Universe Was Recycled Over and Over
http://www.wired.com/wiredscience/2010/11/recycled-universe

More CMB Weirdness
http://occamsmachete.com/cosmology/2010/12/23/more-cmb-weirdness/

És egy garantáltan "hiteles" oldal az ősrobbanásról:confused::
http://map.gsfc.nasa.gov/universe/rel_firstobjs.html


+ egy Magyar nyelvű cikk, ami talán kevésbé bulváros...bár !?

"Roger Penrose, matematikus és elméleti fizikus, az Oxfordi Egyetem professzora koncentrikus köröket formázó mintákat fedezett fel a galaktikus háttérsugárzásban, mely szerinte olyan eseményekre mutat, melyek az univerzumunk keletkezése előtt mentek végbe.
A kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás vizsgálata lehetőséget biztosít a tudósoknak arra, hogy belepillantsanak, milyen is volt világegyetemünk keletkezése után durván 300 ezer évvel, mely az univerzum becsült 13,7 milliárd évéhez képest igencsak korai szakasznak számít. Penrose kutatása - aki még 1988-ban Stephen Hawkinggal együtt nyerte el a rangos Wolf-díjat - ahhoz az elmélethez szolgáltat muníciót, miszerint a világegyetem már számos Nagy Bummon, illetve összehúzódáson, Nagy Reccsen van túl.

Roger Penrose Vahe Gurzadyannal, a Jereváni Egyetem professzorával egyetemben úgy vélekedik, hogy a Nasa Wilkinson mikrohullámú anizotrópia szondájának felvételein (Wilkinson Microwave Anisotropy Probe, WMAP) olyan nyomokat lehet felfedezni a sugárzásban, melyek régebbiek az ősrobbanásnál - írta a Daily Mail a Daily Galaxy-n megjelent tanulmányra hivatkozva. A szakemberek körkörös mintákra bukkantak a sugárzásban. Ezek között van olyan, ami öt gyűrűvel rendelkezik, ami véleményük szerint öt grandiózus eseményre utal.
A két tudós úgy véli, hogy a körök extrém heves gravitációs sugárzási hullámok lenyomatai, melyeket szupernehéz fekete lyukak ütközése okozott az utolsó Nagy Bumm előtti korban, azaz a mostani világegyetem előtti időben. Penrose és Gurzadyan szerint ez arra utalhat, hogy a világegyetem ősrobbanások és szupermasszív fekete lyukak ütközése által határolt ciklusokban létezik.
Penrose elmélete szerint a fekete lyukak idővel az univerzum összes anyagát begyűjtik, mikor pedig ezzel végeztek, nem marad más a világegyetemben, csak energia, mely kiváltja a következő ősrobbanást."


 

messenger777

Állandó Tag
Állandó Tag
Egy Elmélet! Mivan ha minden megújull?! És nem pedig elpusztul, a feketejukakon keresztül reciklálódik minden energia és anyag?
Valahol kitörik ez a sok anyag, amit beszívnak a fekete jukak.. és ezek nem elöző univerzumok jelei, hanem az elkövetkezendő folyamatosan fejlödő univerzumé? A világegyetem keletkezésekor (ha volt ijen) nemvoltak törvények, tehát íly módon, amikor szétterjedt az univerzum, és az elsö csillagkeletkezések után, miután a hatalmasabb csillagok önmagukba roskadtak, akár a feketelyukak önmagukba is fordúlhattak a "keletkezés" legeleleéig!(Akár!). Ezáltal újból táplálva a kezdet kezdetét! Lehet ígvolt.. lehet nem.. De miért is ne?
 

miragem

Állandó Tag
Állandó Tag
Először fényképeznének le egy fekete lyukat

Az egész Földet egyetlen hatalmas rádiótávcsőnek használná egy nemzetközi csillagászcsoport, hogy megpillanthassák egy fekete lyuk körvonalait.
A fekete lyukak természetükből fakadóan nem láthatók, mivel annyira erős a gravitációjuk, hogy az elektromágneses sugárzást, így a fényt sem engedik ki.
Közvetett hatásaikat azonban régóta ismerik a csillagászok: hatalmas tömegvonzásuk révén "beszippantják" a körülöttük lévő port, gázt, csillagokat, majd részben elnyelik őket.

Saját galaxisunk, a Tejútrendszer centrumában is ez a helyzet: a központi fekete lyuk folyamatosan begyűjti a környező anyagot.
A Földtől 26 ezer fényévnyire lévő, kb. 3 millió naptömegű objektumról már többször beszámoltunk rovatunkban, legutóbb példátlan részletességű felvételeket közölve az objektum tágabb környezetéről.

Egy nemzetközi csillagászcsoport most azt tervezi, hogy megfigyeli a Tejútrendszer központi fekete lyukának határait, az úgynevezett eseményhorizontot.

Ez az a felület, amelyen belülről már nem jöhet ki információ, amelyen belül már nem tudjuk, milyen események zajlanak.




graphic.jpg


Szimuláció a Nagy Magellán-felhőben lévő fekete lyukról


A példátlan művelethez egy 50 teleszkópból álló rádiótávcső-hálózatot használnak.
Az Eseményhorizont Teleszkóp (Event Horizon Telescope) távcsövei több kontinensen oszlanak el, és együttműködésük miatt gyakorlatilag egy Föld nagyságú távcső jön létre.
A rádiócsillagászatban ugyanis gyakori megoldás, hogy egyesítik két önálló távcső adatait, amelyek így erősítik egymást (interferencia).
Ezzel a módszerrel nagyon részletes felvételeket lehet készíteni - minél távolabb vannak egymástól az együttműködő távcsövek, annál részletesebbeket.

Szükség is lesz a nagy felbontásra: a feladat ahhoz hasonló, mintha a Holdon egy narancsot akarnánk megfigyelni.
A csillagászok abban bíznak, hogy a fekete lyuk felé zuhanó és az eseményhorizonton átmenetileg feltorlódó anyag sugárzását fogják észlelni, ami kirajzolhatja a fekete lyuk körvonalait.
Einstein szerint - aki bevezette a fekete lyukak fogalmát - ennek kör alakúnak kell lennie.

http://www.space.com/14278-<WBR>black-hole-photos-event-<WBR>horizon-telescope.html





 

sem

Állandó Tag
Állandó Tag
de ha egy fekete lyuk kör alaku elvileg körbe is járhato (messziröl) akkor gömb, ha gömb hol a másik vége?
ha csak kör (két dimenzió) vastagsága? neki lehet menni oldalrol is akár?
 

hengelhoffer

Állandó Tag
Állandó Tag
Az eseményhorizont gömbként fogja körül a szingularitásnak nevezett objektumot. Ebben öszpontosul az összes tömeg.
A szingularitást körülvevő térrészben a gravitáció olyan erős, hogy onnan sem anyag, sem fény (ezért fekete) nem szabadulhat ki. E gömb alakú térrész határfelülete az eseményhorizont.
Amennyiben elfogadjuk az egyszerűség kedvéért, hogy a szingularitás és az eseményhorizont által határolt terület egysége a fekete lyuk, akkor igen, a fekete lyuk gömb alakú, és megfelelő távolságban körbe lehet repülni.
 

miragem

Állandó Tag
Állandó Tag
Lehet, hogy vannak fehér lyukak is....


******

A kérdésedre az alábbiakat találtam.

white_hole.jpg



Amióta a fekete lyukak elmélete megszületett, számos közvetett bizonyítékot találtak arra, hogy a fekete
lyukak valóban léteznek.
Ma már sok olyan jelenséget ismernek a csillagászok, amelyet a fekete lyukak nélkül nehezen tudnának megmagyarázni.

Még a 70-es években felmerült az a kérdés, hogy hová lesz a fekete lyukakba behulló anyag.
Egy meglehetősen szokatlan ötlet az volt, hogy a nagy gravitációs terű fekete lyukak meggörbítik a téridőt, s egyfajta alagútként működnek.
Ezen elképzelés szerint a fekete lyukak “másik vége” a téridő egy más tartományára nyílik, ahol nem anyagelnyelés, hanem anyagkibocsátás van.
Ezeket az anyagot kilövellő elméleti képződményeket, a fekete lyukak ellentettjeit, fehér lyukaknak nevezték.

A potenciális fehér lyukak azok az aktív, anyagot kilövellő galaxismagok, nagy energiát sugárzó kvazárok voltak, melyek energiatermelésére a fehérlyuk-modell magyarázatul szolgálhatott.
Míg a fekete lyukak létezéséről a csillagászok jelentős része meg van győződve, addig a fehér lyukak ma is csak elméleti lehetőségnek tekinthetők.
A fekete lyukak anyagának nem kell fehér lyukban megjelenni ahhoz, hogy az anyagmegmaradással kapcsolatos klasszikus szemléletünk ne sérüljön.

Egy megfelelően nagy csillagból szupernóvaként való felrobbanása után fekete lyuk keletkezhet.
A fekete lyuk tömege véges, s ha a belehulló anyag mennyisége nő, növekszik a fekete lyuk.
A fekete lyukat nem a benne lévő, folyamatosan összehúzódó anyag “felszíne” határolja, hanem az úgynevezett eseményhorizont.
Képzeljük el, hogy egy összehúzódó csillag felszínén állva kifelé világítunk egy zseblámpával (és közben nem szakadunk szét a nagy gravitáció miatt, egyéb kellemetlenségekről nem is beszélve).
A csillag egy bizonyos mérete esetén már a csillagfelszínre merőlegesen távozó lámpafény is “visszahull” a csillagra. Ekkor léptük át az eseményhorizontot.
Ami ezután történik az eseményhorizonton belül, az elvileg sem ismerhető, információ nem hagyja el ezt a térrészt,
a tér ezen tartománya fekete lyukká vált.


CCEhol2_11-04.jpg

Evaporation of a black hole
http://cerncourier.com/cws/article/cern/29199


Ha a fekete lyukba anyag hull, az eseményhorizont határa kifelé tolódik, a fekete lyuk megnő.
A fekete lyukakban gazdag világ szintén fehérlyuk-mentes leírása a Hawking-féle modell, amely a fekete lyukak elpárolgásának lehetőségét veti fel.


F:A ChemoNet kérdései
chemonet.hu/hun/teazo/miert/kerdes
http://news.discovery.com/space/why-dont-we-see-white-holes-in-space.htm
http://www.edinformatics.com/math_science/solar_system/black_holes_wormholes_white_holes.htm
 

hengelhoffer

Állandó Tag
Állandó Tag
Nos az információ elvesztésével kapcsolatos problémát Leonard Susskind kicsit másképpen látja. :)
Évtizedekig tartó vitát folytatott ezzel kapcsolatban Hawking-al. Sőt, még fogadtak is.
Hawking azt állította, hogy ami beleesik, az mindenestől el is vész. (anyag, információ, minden) Susskind pedig azt, hogy ez lehetetlen. A fizika egyik alapvető törvénye sérülne, hogy az információ nem vész el.
Ezt be is bizonyította, feloldotta a problémát, amit Hawking is elfogadott, és beismerte a "vereségét".
A megoldást ne kérdezzétek, nekem már nagyon magas a magyarázat, pedig Morgan Freeman adta elő a TV-ben. :)

A másik ami feltűnt a fekete lyukak párolgásának kétsége. Javítsatok ki, ha rosszul tudom. Szóval az általánosan elfogadott álláspont, hogy a fekete lyukak elpárolognak.
Ha nem így lenne, akkor nem hiszem, hogy pl. az LHC-ben olyan kísérleteket hajtanának végre, aminek a következménye a mini-fekete lyuk.
Pont azzal nyugtatgatják a közvéleményt, hogy amennyiben ilyen keletkezne, az mikroszekundumok alatt el is párologna. Képzeljétek el mi történne akkor, ha nem párologna el. Valóra válna a 2001-ben készült The Void c.
B kategóriás sci-fi története, és elnyelődne a föld. Még Amanda Tapping sem tudná megmenteni a földet. :)


Szeretném javítani egy tévedésemet.
Az a bizonyos fogadás nem Hawking és Susskind között köttetett, hanem Hawking és Kip Thorne között. Elnézést.
 

miragem

Állandó Tag
Állandó Tag
A Higgs-bozonról

higgs-boson.jpg





A nyilvánosságra hozott adatok alapján gyakorlatilag eldőlt, hogy valóban egy Higgs-bozont fedeztek fel 2012-ben a CERN-ben.
Azt azonban még nem tudják, hogy ez Peter Higgs bozonja-e.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Higgs-bozon



The_Large_Hadron_Collider_at_CERN_compressed.jpg




A 2012 júliusában bejelentett új részecskéről mindeddig óvatosan fogalmaztak a fizikusok: a "Higgs-bozonhoz hasonló részecskeként" említették.
Mostantól azonban nyugodtan lehet Higgs-bozonnak nevezni: az azóta összegyűlt és elemzett adatok megerősítették, hogy valóban egy Higgs-bozonról van szó (néhány fontos részlet az alábbi keretes írásban olvasható).
Az eredményeket a részecskefizikusok szokásos tavaszi konferenciáján (Moriond Conference) jelentették be március 14-én.


Nagy Hadronütköztetőből (LHC) 2012-ben begyűjtött teljes adattömeg elemzése alapján az új részecske zérus spinnel és pozitív paritással rendelkezik.
Ezzel minden kvantumszáma 0, ami kulcsfontosságú eredmény, mert így valóban egy úgynevezett skalár-részecskéről van szó. Ilyet eddig nem ismertek a fizikusok. Mindeddig nyitva maradt a lehetőség, hogy a spin 2-es, de ezt mostanra sikerült kizárni.
Ehhez 2,5-szer annyi adatot elemeztek, mint amennyi alapján a 2012. júliusi bejelentés történt.




discovery-of-the-higgs-bo_4ff540bf675a2-p.jpg



A Higgs-bozon létezését a CMS és az ATLAS kísérlet is megerősítette, egymástól független mérésekkel.
Az viszont még nem jelenthető ki biztosan, hogy ez a Higgs-bozon valóban az a részecske, amelyet Peter Higgs megjósolt.
Vagyis még nem biztos, hogy ez a Higgs-bozon a Standard Modell Higgs-bozonja.
Lehetséges, hogy a Standard Modell egyik kiterjesztésének, a szuperszimmetriának a legkönnyebb Higgs-bozonját látjuk (az ottani 5 féle Higgs-bozonból).

"Bár biztosan még valóban nem lehet kijelenteni, sajnos igen valószínű, hogy a Standard Modell Higgs-bozont fedeztük fel.
Azért mondom, hogy sajnos, mert a Standard Modell nem ad választ néhány fontos fizikai problémára, így például az Univerzum sötét anyagának természetére"
- mondja Horváth Dezső, a Debreceni Egyetem professzora, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont tudományos tanácsadója.


A kérdés eldöntéséhez sokkal több adat kell, ezeket a 2015-ben nagyobb energián újrainduló LHC képes lesz előállítani.
Ezekből az adatokból - amelyek egy részét Budapesten tárolják majd - láthatóak lesznek majd a Higgs-bozon további bomlási módjai.
Jelenleg ugyanis csak a két legritkább, de a háttérzajból legjobban kiugró két bomlást látják a detektorok (ezekben a Higgs-bozon két fotonra, illetve 2 Z-bozonra bomlik, de további 4 bomlási mód létezik).


"Ha kiderül, hogy tényleg a Standard Modell Higgs-bozont fedeztük fel, akkor nagyon meggyengül például a szuperszimmetria elmélete, és új modellek után kell néznie az elméleti fizikusoknak.
Emellett pedig olyan új gyorsítót, egy lineáris elektron-pozitron ütköztetőt kellene építeni, amellyel pontosan ki lehet majd mérni a Higgs-bozon tulajdonságait"
- mondja Horváth Dezső.


F:origo.hu/tudomany/2013
 

prominor

Állandó Tag
Állandó Tag
Az egész Földet egyetlen hatalmas rádiótávcsőnek használná egy nemzetközi csillagászcsoport, hogy megpillanthassák egy fekete lyuk körvonalait.
A fekete lyukak természetükből fakadóan nem láthatók, mivel annyira erős a gravitációjuk, hogy az elektromágneses sugárzást, így a fényt sem engedik ki.
Közvetett hatásaikat azonban régóta ismerik a csillagászok: hatalmas tömegvonzásuk révén "beszippantják" a körülöttük lévő port, gázt, csillagokat, majd részben elnyelik őket.

Saját galaxisunk, a Tejútrendszer centrumában is ez a helyzet: a központi fekete lyuk folyamatosan begyűjti a környező anyagot.
A Földtől 26 ezer fényévnyire lévő, kb. 3 millió naptömegű objektumról már többször beszámoltunk rovatunkban, legutóbb példátlan részletességű felvételeket közölve az objektum tágabb környezetéről.

Egy nemzetközi csillagászcsoport most azt tervezi, hogy megfigyeli a Tejútrendszer központi fekete lyukának határait, az úgynevezett eseményhorizontot.

Ez az a felület, amelyen belülről már nem jöhet ki információ, amelyen belül már nem tudjuk, milyen események zajlanak.




graphic.jpg


Szimuláció a Nagy Magellán-felhőben lévő fekete lyukról


A példátlan művelethez egy 50 teleszkópból álló rádiótávcső-hálózatot használnak.
Az Eseményhorizont Teleszkóp (Event Horizon Telescope) távcsövei több kontinensen oszlanak el, és együttműködésük miatt gyakorlatilag egy Föld nagyságú távcső jön létre.
A rádiócsillagászatban ugyanis gyakori megoldás, hogy egyesítik két önálló távcső adatait, amelyek így erősítik egymást (interferencia).
Ezzel a módszerrel nagyon részletes felvételeket lehet készíteni - minél távolabb vannak egymástól az együttműködő távcsövek, annál részletesebbeket.

Szükség is lesz a nagy felbontásra: a feladat ahhoz hasonló, mintha a Holdon egy narancsot akarnánk megfigyelni.
A csillagászok abban bíznak, hogy a fekete lyuk felé zuhanó és az eseményhorizonton átmenetileg feltorlódó anyag sugárzását fogják észlelni, ami kirajzolhatja a fekete lyuk körvonalait.
Einstein szerint - aki bevezette a fekete lyukak fogalmát - ennek kör alakúnak kell lennie.

http://www.space.com/14278-<wbr>black-hole-photos-event-<wbr>horizon-telescope.html






Szerintem meg nem az a kérdés: hol van(hol észlelhetjúk???) ami nincs.. hanem létezik-e, létezhet-e egyáltalán ami 'nincs is'.....
 
Oldal tetejére