„Nincs honvágyam Magyarország után” – 3 gyerekkel Ausztráliában

Boros Balázs a TV2 kontrolling igazgatói székéből főállású családapa lett Ausztráliában, menedzseli három gyerekét, amíg a felesége önmegvalósít, és mesterképzésre jár. A család öt év tervezés után, most januárban hagyta el az országot, és költözött Ausztráliába úgy, hogy előtte sosem jártak ott. Skype-on beszélgettem Balázzsal.

Felégettetek minden hidat magatok mögött?

A jövőképemben nincs benne Magyarország. Pontosan emlékszem, amikor valami eltörött bennem: hideg, szeles nap egy tüntetésen, páran lézengtünk a Szabadság-hídon, Koncz Zsuzsa szólt a háttérben. A szöveg, a zene, a hangulat szíven ütött, és megértettem, hogy az én aktív életemben feltehetően nem változik az ország sorsa, így döntenem kellett: belülről vagy kívülről küzdök tovább az elveimért. Megértettem: amilyen vagyok, amiben hiszek, az nincs összhangban azzal, ami Magyarországon van. Az otthoni viszonyrendszerben becsületes munkával egzisztenciát teremteni szinte lehetetlen. Ahhoz olyan alkukat kell megkötni, amik összeegyeztethetetlenek az értékrendemmel, és teljesen felőrölnék a pozitív energiámat. Az országért továbbra is felelősnek érzem magam, de egy focis hasonlattal élve egy zűrös lelátóról átültem egy nyugodtabbra, de ettől még ugyanazt a meccset nézem.

1.jpg

Van honvágyad?

Nincs honvágyam Magyarország után, de például a horvát vagy az olasz tengerpart hiányzik. A mi történetünkben nem az ország elhagyása, hanem a lakásunk eladása volt az igazi érzelmi törés. Szerettük a lakásunkat, a kerületet, a közösséget, és azzal, hogy elengedtük mindazt, ahogy ott éltünk, mindegy volt, hová költözünk. Ha itt lenulláznánk magunkat, és vissza kellene mennünk, megtennénk, de valószínűleg akkor sem Magyarországra, mert ott sokkal nehezebb újrakezdeni. Otthon is különc voltam, így nem nagy trauma itt másnak lenni. A kozmopolita szemlélet jegyében hiszem, ha olyan helyre születtem, ahol nem olyanok élnek, akik hasonlítanak hozzám, akkor elmegyek oda, ahol a mindennapokban jól érzem magam. De nem ám csak úgy odébbállni, ha nem tetszik, hanem felelősnek kell lenni a mindenkori közösségért.

Miért nem maradtatok Európában?

Ha nem lennének bizonyos körülmények – hazai és nemzetközi politikai helyzet – otthon és Európában, vélhetően Olaszországban élnénk. Vagy elutaztunk volna hosszabb-rövidebb időre helyekre, de Magyarország lenne a bázis. Kiérlelt döntéssel jutottunk ide, minimum 5 éve készültünk rá. Az úticélt is gondosan mérlegelve választottuk, habár előtte nem jártunk itt. A tervezés időszakában felmerült Svájc, Kanada, Latin-Amerika, az USA. Mindig vonzott az újvilág, mert itt szinte csak azok leszármazottai élnek, akik merték elhagyni az óvilágot, bennük genetikusan kódolva van az újítás, a tenni merés képessége. Magamat mindig ilyen közegben képzeltem el. Talán éppen a kozmopolitizmusom miatt ez a lépés bele volt égetve az értékrendembe.

2.jpg

Milyen szempontok alapján döntöttetek Ausztrália mellett?

Fontos tényező volt a tengerpart és a jó idő. A déli féltekén van, így csillagtúra-szerűen olyan helyekre is eljuthatunk a jövőben, ahová másképpen nem valószínű, mert annyi pénzünk és szabadidőnk nem lenne. A kulcsfontosságú mégis az itteni társadalmi működés volt. Ez egy gazdag ország, erős a szociális háló, és mindenki tud dolgozni, aki akar. Ha az ember bármibe belevág és szorgalmas, a befektetett energia nem tud rosszul elsülni. Ha a tanulóvízum lejárta után úgy döntünk, hogy itt maradunk, és az ehhez szükséges papírok rendelkezésre állnak, akkor azt dolgozhatunk, amit szeretünk csinálni, és megalkuvás nélkül tudunk annyit keresni vele, hogy az nyugdíjas éveinkre is biztonságot nyújtson, és a gyerekeinket is tudjuk támogatni.

A feleséged támogatott?

Eleinte inkább én erőltettem, de bevallom, voltak hullámvölgyeim, amikor szembesültem vele, mennyi idő és pénz áttelepíteni ide egy egész családot. De akkorra a feleségemben már megerősödött az elhatározás. Markáns emancipációs elem is volt a döntésünk hátterében, hiszen neki otthon nehezebb lenne a szakmájában elhelyezkedni, a családunk nem tudna olyan kétkeresős modellre átállni, amit később szeretnénk megvalósítani. Zora táj- és kertépítész, ami itt hiányszakma, így ez az út az ő szakmai képzettségének megalapozása. A kétéves „fenntartható környezet és tervezés” mesterképzés alatt a családunk „student visa”-val tartózkodik itt. Azután két évig szakmai gyakorlatot végezhet, így egyelőre erre az időtávra tudtunk tervezni. Ha a gyakorlati idő lejár, akkor lesz lehetőségünk elgondolkodni a maradáson, vagy ezzel az új tapasztalattal belevágunk valami újba.

3.jpg

Ugyanígy belevágnál az ismeretlenbe?

Még nem telt el sok idő, így természetesen ugyanígy meglépnénk, csak talán ügyesebben szerveznénk meg a kiutazás előtti egy évet. Most vagyunk a kritikus időszak kellős közepén. Elmúlt már a megérkezés eufóriája, a kezdeti feladatokon is túllendültünk, és már elértek bennünket azok a kultúrsokkok, amik könnyen konfliktushelyzeteket szülnek. Ha ilyenkor nem vesszük észre a jó dolgokat, és nem mérjük azokat kellő súllyal, akkor a pszichológiai statisztikáknak megfelelően akár depresszióba is eshetnénk. A kevésbé elszántak ilyenkor megkérdőjelezhetik a döntésüket, és fel is adhatják. A kiutazás előtt soha nem jártunk itt, mert sem idő, sem pénz nem volt 2-3 hónapra kiszakadni a munkámból. Ma már azt mondom: ez a tapasztalat hiányzott, mert alábecsültem a kulturális különbséget.

Ennyire más ott az élet?

A kultúra egyértelműen európai, mégis elég távol van Európától ahhoz, hogy sokkolja az embert a hétköznapokban egy-két dolog. Ilyen a vezetés, hogy mennyit kell autózni, vagy akár a mi szemünkkel nézve nagy arányú pazarlás, és az élelmiszerárak. Ugyanakkor az emberek kedvesek, nyitottak, jó szándékúak. Nincs idegeskedés, például egy hivatalban nem érsz el semmit azzal, ha kiabálsz. A bizalom fontos társadalmi tényező. A bűnözés gyakorlatilag nem létezik – legalábbis itt a Gold Coaston. Az autóban például fel sem kell húzni az ablakot, vagy bezárni az ajtót. Sőt, van, akinek még lakáskulcsa sincs, mert egyszerűen nem zárja a lakást.

7.jpg

Ha valaki rossz szándékkal jönne ide, az eleinte annyi bűnt követhetne el, amennyit csak akar, mire beindulna a gépezet, ami aztán idővel bizonyosan bedarálja, hiszen ez egy sziget, így nincs hova menekülni és komoly erőforrást fordítanak a rendfenntartó erőkre. Másrészt hamar könnyen megbüntethetnek valamiért, amit aktuálisan súlyosnak tartanak. Ilyen a gyorshajtás. Vagy a fagyiárus, amiből a parton egyáltalán nincs – pedig ez egy hét-nyolcszázezres tengerparti város, ami a turizmusból él elsősorban – a túlszabályozás és a bírságok miatt. A valóságban vélhetően fegyelmezetten betartanak egy szabályrendszert, ami záloga az ország működésének, de ez kívülállóként elsőre mégis gyengeségnek tűnik. Az itteniek a lemmingekhez hasonlíthatók. Nem találkoztam még újító szemléletű emberrel, bár olvastam róluk. De működik a rendszer, ami arra utal, hogy tényleg. Döbbenet. Szóval bármilyen meglepő, látszólag európai kultúrájú országban is tudom idegenül érezni magam európaiként, és kell idő, energia a beilleszkedéshez.



A gyerekek megbirkóztak a változással?

Három gyermekünk van, Nina 11, Lulu 8, Kázmér pedig 3 éves. Rengeteget vagyok velük, és ez önmagában megéri, hiszen az elmúlt másfél évtizedben ez nem adatott meg munka mellett.

A fiunkról mindenki azt gondolta, könnyű lesz vele, veszi az akadályokat, de úgy tűnik, ő a legkeményebb dió. Számára ebben a korban már érték lett a magyar nyelv, és nem akarózik neki bemenni egy közösségbe, ahol nem értik meg. Ráadásul sokszorosára nőtt a ragaszkodása is, mert pontosan érzi: itt csak magunkra számíthatunk. Egyelőre nem tudjuk, hogyan fogjuk megoldani a helyzetet, mivel itt nincs olyan bölcsőde, mint otthon, és ami van, az nem jó és drága, a szakemberek nem felkészültek, nincs megoldva a beszoktatás. Van néhány, az átlagnál vonzóbb intézmény, de várólista van, szinte lehetetlen bekerülni. A magyar bölcsődei és óvodai munka igazi hungaricum, és véleményem szerint az ország mindenkori sikereinek egyik záloga – amin aztán az iskolai rendszer és a társadalom sokat ront.

5.jpg

A lányoknál igyekeztünk a nyelvi problémát előre kezelni, és olyan iskolát kerestünk, ahol van angol képzés. A Gold Coast-on nincs több ilyen, csak Labrador városrészben, így négy hét után átköltöztünk ide, emiatt távol kerültünk az egyetemtől, így a felségem ingázásra kényszerül. Labrador ugyan kevésbé hangulatos hely, és nem is ez a legjobb iskola itt a környéken, de a gyerekek miatt egyelőre maradunk. Az iskolai oktatás egyébként – szemben az otthoni negatív trendekkel – jó hangulatú, kevesebb a terhelés, így a stressz is. Mindenki képes venni az akadályokat, és folyamatos a pozitív visszajelzés: amit csinál, az jó.

Mi a helyzet az otthon maradt családtagokkal?

Nem vagyunk még olyan régen itt, hogy vészes legyen a helyzet, és napi szinten ott a Skype, Viber. A neten is követhető a mi kis kalandunk a családunk számára privát blogban, de a szélesebb közönség is olvashat rólunk itt. Szeretnénk majd rendszeresen ideutaztatni a családtagokat, így beterveztük a nagyszülők, unokatestvérek meghívásának költségeit – akár csereüdülés formájában is. Elvünk, hogy a családi kapcsolatainkat élőként fent akarjuk tartani.

4.jpg

Könnyebb lesz a helyzetetek, ha már lesz állásod?

Most családapaként funkcionálok, menedzselem a gyerekeket. Családos emberként egészséges egzisztenciális félelem van bennem, ami még az idilli körülmények között is képes nyomasztólag hatni. Bár puritán embernek tartom magam, szeretném használni a modern kor vívmányait a családom érdekében, mert hiszek benne: ami progresszív, az előremutató. Az elhelyezkedésem így mindenképpen mérföldkő, de mindenki számára, aki Ausztráliában él, a fordulópont az, amikor „permanent resident (állandó letelepedési)” státuszt kap. Ekkor válhat a gyakorlatban szinte teljes jogú tagjává a társadalomnak. Ha ez esetünkben is bekövetkezik, akkor a költségeink jelentősen csökkenhetnek, hiszen nem kell fizetni például az oktatásért, az egészségügyi ellátásért. És ha történne velünk esetleg valami, akkor ott a működőképes szociális háló. Addig azonban a megtakarításainkat éljük fel, hiszen a mesterképzés és a gyerekek iskoláztatása, bölcsi-óvodája is sokba kerül.

6.jpg

Tehát learattátok a gondos tervezés gyümölcsét?

Ez egy ugyanolyan üzleti modell, mint bármi más. Miután beleszórtuk a kezdő tőkét, már nem érdemes kiszállni. Meg kell várni, amíg fialni kezd, ezért a következő néhány évben mindent meg kell tennünk, hogy itt boldoguljunk. De Ausztrália egy élhető, befogadó mentalitású ország, így összehasonlíthatatlanul jobb helyzetben vagyunk, mintha valaki Európába érkezik – pláne ha kényszerből, vagy csak nem látják szívesen, mint például manapság a szír menekülteket. Nekünk a magunk részéről csak be kell illeszkednünk – még akkor is, ha ez most nem tűnik egyszerű feladatnak –, mert az ausztrál társadalom arra rendezkedett be, hogy folyamatosan olvasztja magába az újonnan érkezetteket.

Molnár Gréta

tenger.jpg
 
A munka miatti költözésnek van egy elég nagy akadálya,nevezetesen az hogy minél kissebb településen él az illető annál nehezebben tudja eladni a lakását-például a keleti országrészben ha sikerül értékesíteni 2-3 milióért, Győr Sopron megyében, ahol sokkal könnyebben talál munkát, viszont 10-szer annyiba kerül egy ugyanakkora ház. A banki hitelnek pedig horrorkamata van.

Igen, ez valóban egy létező probléma. Ha azt keressük, hogy miért nem megy, akkor hamar találunk rá okot.
A fenti család legalább 5 évig készült erre a lépésre. Biztosan nekik is volt az 5 év alatt sok olyan verzió, ami nem működött volna. De ők nem azokat a verziókat keresték, ami nem működik, hanem amelyik igen.
 
5 ev ??? ez most komoly ?? hol es ki mi var ra 5 evet ??
van egy szuper munkaajanlatom a kovetkezo honapban mar ott is vagyok
bereltem egy lakast a hazamat odaadtam egy ugynoknek adja el
bepakoltam egy berautoba a cuccomat abbol is csak ami potolhatatlan (olcsobb ujat venni mint koltoztetni)
es elmentem keletrol nyugatra (6000 km)
es ot nap mulva bekoltoztem az uj otthonomba
mit kell ezen agyalni 5 evet ????

Megpróbáltam megértő európai, sőt magyar szemmel tekinteni a helyzetre :)
Amit leírsz az viszont ebben a formában itt tényleg nem megy, mert mások a lehetőségek, de ez legfeljebb az általam kiemelt időzényezőt befolyásolja.
 
NE riogass !!!! akar a gorcs ujra magyarnak szuletni
komoly munkaba kerult a tipikalis magyarsagot levetkozni
Feladatodat nem vegezted el, elmenekultetek elole, az pedig vissza var hiaba menekulsz elole... neked a hon teruleten van dolgod elsodlegesen, azt hogy teszel kiterot tegyel, de a fo feladatodat itt kell megtenned... bi.bi
 
...mert mindent tulcomplikaltok
kapok egy munkaajanlatot nemetorszagban ami max. 1200 km
berlek egy lakast a sajatomat dobra verem rabizom egy ingatlanosra
berelek egy megfizetheto trackot utanakotom az automat megerkezek 2 nap SE
bepakolok es slussz elkoltoztem
masnap munkaba altam az uj helyen eccccceruuuuu ugye
Gondolom Európáról beszélünk. Ha valakik a tengeren túlra mennek az egyszerű? Miért nem gondoljátok végig mielőtt leszólnátok másokat? (Ez az egyik magyar mentalitás, ami miatt menekülnék minél hamarabb) Van 3 ! gyerek, te nem említettél ilyet. A feleség valamilyen ösztöndíjat nyert, (nyilván pályázni kellett és akkor amikor azt kiírták, nyerés, elintézési idő) plusz vízumkényszer....
 
Nem veletlenul szulettel magyar honban, ITT VAN DOLGOD E HAZABAN, de menekulhettek a dolgotok elol barhova. Reinkarnacio segit ebben, ujra magyarnak szulettek, )rosszabb korulmenyekben kell megtennetek amit most elodaztok lehetseges?

Akinek van értelmes dolga, s nyílik útja is az elvégzésére, nem megy el. (sokan mások se mennek el, de az említettek SEM). Akinek azonban nincs munkája, és/vagy a terveit, álmait nem tudja megvalósítani, még minimális mértékben sem, az könnyen lehet hogy megpattan onnan, épp azért, hogy megvalósítsa a DOLGÁT.

És ha a reinkarnációt belekevered, ne hidd hogy nem tudom arról az oldalról is megindokolni. Csodálkoznék, ha nem ismerném jobban e kérdéskört, meg az egész hindu+buddhista fogalomkört jobban mint te. Tehát ennek fényében, mit szólsz ahhoz a nézetemhez, hogy lehet hogy én épp azért éltem Magyarországon annyira pocsékul, mert ezzel kényszerített rá a Karma arra, hogy igenis menjek ki az USA-ba, ismerjem azt meg, szívjam magamba az ottani életmód ismereteit is, bővüljön a látóköröm, mert addig én is csak mindenféle hazugságokat és féligazságokat tudtam róla?! És e nézetemnek van is komoly valószínűsítése, mert mindaddig nem akartam kimenni valóban, amíg totál össze nem csaptak a fejem fölött a hullámok! Engem a Sors, a Karma egyszerűen mint a szélvihar megfogott és átlódított az Óceánon, pedig nagyon tiltakoztam ellene, kézzel-lábbal kapálództam!

És azért tette, mert ITT VAN DOLGOM. Életfeladatom. S erre is van bizonyítékom, ha nem is írom le részletesen, de az a helyzet hogy nem is egy olyan tervemet megvalósítottam már itt (művészetit és tudományosat is) amiket évtizedek óta dédelgettem már magamban gondolatként, de Magyarországon nem volt rá lehetőségem!

Ezek kis dolgoknak tűnnek talán világméretben, de nekem fontosak, s lehet tán hogy itt eljön majd az ideje a nagyobb dolgoknak is. Magyarországon SOHA. Az biztos.

Szóval drága barátom, felesleges a misztikával jönnöd, mert bőven meg tudom indokolni az állításaid ellenkezőjét is ugyanazon nézetrendszer szerint is amiből te indulsz ki.
 
arrafele nem mojolnak eveket mint te aki itt akar sponsort szerezni ...hogy oda jusson !!!
mifelenk a ket kolkot beteszik hatulra oszt jonapot
van meg kerdesed ?? vagy nyuglodsz meg nehany sort .
az osztodijjal jon a student visa ergo nincs vajudasi ok csak intezni kell
leszolva semmi sincs csak a megmagyarazom a hogyan nemlehetet kell kizarni

Hiába magyarázod ezt MAGYAROKNAK... Aki IGAZÁN menni akar, az megy is. Még akár illegálisan is. És legyőzi a nehézségeket. Mert AKARJA. Nyilván félve vág bele, nyilván kínlódik eleinte, de kimegy és megcsinálja. Vagy azért mert szereti az országot ahova megy, vagy azért mert utálja azt ahonnan odamegy, vagy mindkettő.

Akinél egyik se igaz, az marad, és megmagyarázza hogy a hiba nem benne van hanem a „körülményekben” amiről ő nem tehet, mert így nem sérül az énképe amit önmagáról alkotott.
 
arrafele nem mojolnak eveket mint te aki itt akar sponsort szerezni ...hogy oda jusson !!!
mifelenk a ket kolkot beteszik hatulra oszt jonapot
van meg kerdesed ?? vagy nyuglodsz meg nehany sort .
az osztodijjal jon a student visa ergo nincs vajudasi ok csak intezni kell
leszolva semmi sincs csak a megmagyarazom a hogyan nemlehetet kell kizarni

Ha Tímea valóban ki akarna menni állampolgárnak, nem itt fórumozna hanem szerezne Visa-t ami 3 hónapra érvényes, nem is kerül sokba csak pár ezer forintba, repcsire pattanna és már az USA-ban lenne. És beállna mosogatónak vagy takarítónak. Igen, illegálisan. És szabadidejében igyekezne ismerkedni állampolgárokkal hogy valaki feleségül vegye. Akkor ugyanis megvan az állampolgárság is, akkor is ha amúgy eredetileg illegálisan ment ki oda. (bár a 3 hónap alatt nem is illegális, csak ha túltartózkodik). Ez a legbiztosabb módja az állampolgárság megszerzésének, más nagyjából lehetetlen. (de ez lehet hogy változni fog ha Clintonné kerül az elnöki székbe).

Ha Magyarországon vár Tímea a csodára, akkor ott fog megőszülni és sohanapján se lesz belőle amcsi állampolgár.
 
Szép prekoncept volt Diabolitól ez is, negatív vélemény mondani valakiről, akit nem ismer, sem pedig a körülményeit.
Valóban úgy van, aki ilyen magyar az is marad, hiába él kint viszi ezt a mentalitást.

Azt pedig, hogy egyetlen útként beállítani; illegálisan, fekete munka, meg 3 hónap alatt érdekházasság.... - hát erre már nem is mondok semmit. De, ha ilyen jól tudja ezt az egyetlen járható utat, lehet ő is feleségül ment egy amerikai férfihoz - 3 hónap alatt.
 
Utoljára módosítva:
NE riogass !!!! akar a gorcs ujra magyarnak szuletni
komoly munkaba kerult a tipikalis magyarsagot levetkozni
Szerintetek mit hoz a jövő?
Az emberek többségéből "világpolgár" lesz, vagy marad a nemzeti identitás?
A nyugati társadalmaknál talán az előző erősödik, de a keletieknél ezt nem érzékelem.
 
"vigilant írta:
Ha Magyarországon vár Tímea a csodára, akkor ott fog megőszülni és sohanapján se lesz belőle amcsi állampolgár.
ami talan jo is mindketto szamara
az USA megmenekul egy problema csomagtol
o pedig sipoghat tovabb a nem segito amerikasmagyarokrol"
___

Legalább annyi öröm van a dologban, hogy ez a vigilant lény nem az USA-ba ment, mert eggyel kevesebb aki szennyezné a kinti légkört az összeférhetetlen és erőszakos stílusával, s így legalább ettől a problémától megmenekül az állam. Az is reménységgel tölt el, hogy gyerekről nem írt, így megnyugtató, hogy ezt a stílusú "sípolását" nem is örökíti tovább.
 
Utoljára módosítva:
Gratulálok a családnak!Három gyerekkel azért kellett bátorság a váltáshoz.Ausztrália persze a kevés élhető helyek között van még a Földön. A lányom is ott él évek óta.Természetes,hogy időnként előjön a honvágya,de ezt kompenzálja a normális ,emberhez méltó életkörülmény.
 
Én is szeretem a hazámat - mint sokan mások, és ők is kik nem itthon élnek - , de az állam mikor fogja már bennünket is szeretni?

A szeretet egyik megjelenés formája a megbecsülés, ezt nemigazán érzem az állam részéről.
Megbecsülés: tisztességgel bánni a másikkal.
ahogy a latin mondta:
élj tisztességesen, senkit ne sérts, kinek-kinek add meg a magáét (honeste vivere, alterum non laedere, suum cuique tribuere)
magyarul: élni és élni hagyni.
 
Szép prekoncept volt Diabolitól ez is, negatív vélemény mondani valakiről, akit nem ismer, sem pedig a körülményeit.
Valóban úgy van, aki ilyen magyar az is marad, hiába él kint viszi ezt a mentalitást.

Azt pedig, hogy egyetlen útként beállítani; illegálisan, fekete munka, meg 3 hónap alatt érdekházasság.... - hát erre már nem is mondok semmit. De, ha ilyen jól tudja ezt az egyetlen járható utat, lehet ő is feleségül ment egy amerikai férfihoz - 3 hónap alatt.

Tündikém, amiatt írtam ezt, mert ez az IGAZSÁG. Azzal nem leszel előbbre, ha szép polkorrekt dolgokat hazudozok neked. Okés?

Itt élek kint. Láttam hogy megy ez. Állampolgár kb az lehet aki:

—Világhírű tudós
—Világhírű művész vagy sportoló
—Akinek van valami rokona itt és családegyesítéssel áthozza őt
—Akinek van valami nagyon jó ismerőse valami multicégnél, s az be tudja bizonyítani a hatóságoknak hogy arra a mukira létszükséglete van a cégnek örökre, s így megadják neki az állampolgárságot.
—Akinek van félmillió dollárja hogy bevásárolja magát vele Amerikába. Ez törvényes út, de kétlem hogy lenne ennyid.

Egyéb lehetőség NINCS, csak a HÁZASSÁG. Ez van.

Érdekházasság? Miért? Attól hogy kimész oda, még simán bele is szerethetsz abba a fiúba és ő is beléd! Különben meg, én nem vetem meg az érdekházasságot kötőket se. Statisztikailag igazolhatóan nagyobb arányban sikeresek mint a szerelmi házasságok, mert a szerelem csak egy elmebaj. Hormon okozza. Ráadásul a nőknek mindigis érdekük volt „jó partival” házasodni, előnyösen.

De nem kötelező! Döntsd el, AKAROD-e. Ha nem, akkor jobb ha megnyugszol benne hogy magyar maradsz mindörökre. Ha ez neked nem megfelelő, azt kell tedd amit javasoltam, de igyekezz, mert minden évvel csökken a vonzerőd, s így az esélyeid is! Később majd megjön az eszed, sajnálni fogod hogy nem mentél ki, de 40+ évesen már késő lesz. Én is bánom veszettül, hogy nem pattantam meg már 20 évesen. De hülye voltam. Ne kövesd el ugyanazt a hibát mint én. Ez jótanács, nem személyeskedés.
 
Bevandorolni is lehet, tanulni ,dolgozni is lehet menni Usaba, lotton is lehet nyerni.
Feketen kijonni az olyan riszk ,hogy akar 10 ev utan is haza kuldhetnek.

a hazassag is nagy lutri es ha nem igazi akkor meg nagyobb.

A zold kartya /green card/ filmet erdemes megnezni.
 
advocatus_diaboli
"Ha Tímea valóban ki akarna menni állampolgárnak, nem itt fórumozna hanem szerezne Visa-t ami 3 hónapra érvényes, nem is kerül sokba csak pár ezer forintba, repcsire pattanna és már az USA-ban lenne. És beállna mosogatónak vagy takarítónak. Igen, illegálisan. És szabadidejében igyekezne ismerkedni állampolgárokkal hogy valaki feleségül vegye. Akkor ugyanis megvan az állampolgárság is, akkor is ha amúgy eredetileg illegálisan ment ki oda. (bár a 3 hónap alatt nem is illegális, csak ha túltartózkodik). Ez a legbiztosabb módja az állampolgárság megszerzésének, más nagyjából lehetetlen. (de ez lehet hogy változni fog ha Clintonné kerül az elnöki székbe).

Ha Magyarországon vár Tímea a csodára, akkor ott fog megőszülni és sohanapján se lesz belőle amcsi állampolgár."

____________________

Alig képmutató köpönyegforgató ez a diaboli, mert mindaddig nagyon ügyes belevaló voltam, akinek biztos sikerülni fog, amíg le nem írta, hogy valami ismerőse (a viselkedése után, ha éppen nem ő) kiment dolgozni és tetszik nemtetszik az asszonynak, ha nem megy utána válás. Erre csak annyit írtam lehet elhamarkodott volt a házasság, na azután már mindjárt nem voltam ügyes belevaló, sőt, lásd feljebb nem akarok kimenni és ahelyett fórumozok, hogy illegálisan kint maradnék, illetve 3 hónap alatt érdekférjet vadásznék :)
No comment, ennyit az emberről.
 
Tetszett a poszt, az ország is tetszene. Mi meg éppen 8 év után fogunk hazamenni és hát nem vagyok túl happy
 
Szerintetek mit hoz a jövő?
Az emberek többségéből "világpolgár" lesz, vagy marad a nemzeti identitás?
A nyugati társadalmaknál talán az előző erősödik, de a keletieknél ezt nem érzékelem.
Nyugaton az embrek, hogy úgy mondjam "világpolgáribbak" de a nemzeti identitásukat nem vesztik el.
Évtizedek óta Zürichben élek. A város lakóságának harminc százaléka külföldi. A statisztikai hivatal szerint több mint 160 nemzetiség él itt.
Tehát tapasztalatbol beszélek.
Ismerek 56-os Magyarokat akik tizenévesen léptek le és svájci családok vették fel őket. Perfekt beszélnek magyarul és nyugdíjasként hazaköltöztek. A magyar indentitás megmarad akkor is ha valaki nem Kossuth Lajos mellszoborral a válán rohangál.
 
Engem érdekelne, hogy a hosszabbideje külhonban élők hogy állnak a honvaggyal . Van, nincs?
Van akinek van van akinek nincs. A típustol függ. Én még a kommunizmus elöl szöktem ki. A haza menésröl szó sem lehetett. Mégsem volt. Pontosabban csak addig volt egy kicsitamig az itteni emigránsokkal megismerkedtem és lett barátnőm.
Lett munkám és az élet kellemesen folydogált. A dohos Kádár rendszerhez képest...
 
Utoljára módosítva:
Tündikém, amiatt írtam ezt, mert ez az IGAZSÁG. Azzal nem leszel előbbre, ha szép polkorrekt dolgokat hazudozok neked. Okés?

Itt élek kint. Láttam hogy megy ez. Állampolgár kb az lehet aki:

—Világhírű tudós
—Világhírű művész vagy sportoló
—Akinek van valami rokona itt és családegyesítéssel áthozza őt
—Akinek van valami nagyon jó ismerőse valami multicégnél, s az be tudja bizonyítani a hatóságoknak hogy arra a mukira létszükséglete van a cégnek örökre, s így megadják neki az állampolgárságot.
—Akinek van félmillió dollárja hogy bevásárolja magát vele Amerikába. Ez törvényes út, de kétlem hogy lenne ennyid.

Egyéb lehetőség NINCS, csak a HÁZASSÁG. Ez van.

Érdekházasság? Miért? Attól hogy kimész oda, még simán bele is szerethetsz abba a fiúba és ő is beléd! Különben meg, én nem vetem meg az érdekházasságot kötőket se. Statisztikailag igazolhatóan nagyobb arányban sikeresek mint a szerelmi házasságok, mert a szerelem csak egy elmebaj. Hormon okozza. Ráadásul a nőknek mindigis érdekük volt „jó partival” házasodni, előnyösen.

De nem kötelező! Döntsd el, AKAROD-e. Ha nem, akkor jobb ha megnyugszol benne hogy magyar maradsz mindörökre. Ha ez neked nem megfelelő, azt kell tedd amit javasoltam, de igyekezz, mert minden évvel csökken a vonzerőd, s így az esélyeid is! Később majd megjön az eszed, sajnálni fogod hogy nem mentél ki, de 40+ évesen már késő lesz. Én is bánom veszettül, hogy nem pattantam meg már 20 évesen. De hülye voltam. Ne kövesd el ugyanazt a hibát mint én. Ez jótanács, nem személyeskedés.
Miert lenne keso 40+ evesen??Otvennegyevesen valtottam orszagot,soha nem volt (ma sincs)honvagyam.
 
Nyugaton az embrek, hogy úgy mondjam "világpolgáribbak" de a nemzeti identitásukat nem vesztik el.
Évtizedek óta Zürichben élek. A város lakóságának harminc százaléka külföldi. A statisztikai hivatal szerint több mint 160 nemzetiség él itt.
Tehát tapasztalatbol beszélek.
Ismerek 56-os Magyarokat akik tizenévesen léptek le és svájci családok vették fel őket. Perfekt beszélnek magyarul és nyugdíjasként hazaköltöztek. A magyar indentitás megmarad akkor is ha valaki nem Kossuth Lajos mellszoborral a válán rohangál.
A sógorom, akinek a felesége olasz, húsz éve él az USA-ban. Ő még most is magyar. Sajnos a gyerekei már törve beszélik a magyart, nincs a környezetükben más magyar család . Szerintem két generáció után ők már amerikaiak lesznek.
Szóval igazad van, meg nem is.
 

Hírdetőink

kmtv.ca

kmtv.ca

Friss profil üzenetek

Kostenszky Valéria wrote on Olaszné Kovács Andrea's profile.
Helló! (Gábor vagyok.)
vorosmart wrote on bsilvi's profile.
Köszönöm szépen a legújjab fordításod !
nkatalin wrote on bsilvi's profile.
Szia! Nagyon szépen köszönöm a renegát akseli kiborgot már nagyon vártam, lesz folytatása? Lehet tudni hány rész lesz még? Mit fordítasz következőnek? Köszi, ha válaszolsz!Szép napot!
livian wrote on bnrn's profile.
Szia. Csak így ismeretlenül is szeretném megköszönni neked a Sutherland könyvek fordítását, nagyon nagy örömet okoztál a fiamnak. Hétről-hétre várta a fordításodat, napi szinten érdeklődött mindig, hogy van-e új rész. Kicsit szomorú, hogy több rész ebből a sorozatból már nem lesz.
Esetleg megkérdezhetem, tervezel hasonló sorozatot még? Olvashat még tőled fantasy fordítást?

Köszönettel: Livian
beamix wrote on Ajuda67's profile.
Szia,bocs de csak most csatlakoztam,hogyan tudok hozzájutni a fordításaidhoz ? Főképp a Kárpátok vampirjai sorozat 36,37.reszei érdekelnek. Előre is köszönöm az útbaigazítást

Statisztikák

Témák
38,182
Üzenet
4,813,863
Tagok
616,447
Legújabb tagunk
Laczkovics Tímea
Oldal tetejére