A bérkritikusok, bérrettegők és bérhuhogók kora lejárt: mostantól térítésmentesen, ingyen retteghet bárki. Bérki.
Szerdától a NAV ünnepélyesen blokkolja a külföldi sportfogadási oldalakat, ami túl nagy vihart még a szenvedélyes sportfogadók között sem kavart, nyilván mert az a néhány elmeháborodott, aki meccsek eredményére meg szögletarányra szokott fogadni a neten, ezután majd szépen felvesz egy rendes öltönyt, és elmegy inkább rulettezni Andy Vajna valamelyikkaszinójába. Azt szabad.
Pedig ez a pillanatynyilag hét külföldi oldalt érintő blokkolás történelmi jelentőségű lépés: először történik meg, hogy a magyar kormány megtiltja a magyar állampolgároknak, hogy bizonyos netes tartalmakhoz hozzáférjenek. Olyanokhoz egyébként, amelyekhez a világ, és benne az Európai Unió más országaiból teljesen szabadon és legálisan hozzá lehet férni.
De a blokkolással nem ez a legnagyobb baj, aki akarja, úgyis megkerüli. A blokkolással az a legnagyobb baj, hogy amikor egy állam megtiltja a polgárainak, hogy valamilyen információhoz hozzáférjenek, esetleg egy szolgáltatást használjanak, az maga a tőről metszett, hamisítatlan cenzúra, még akkor is, ha olyan, látszólag marginális ügyről van szó, mint az online sportfogadás. Ha a Ladbrokest meg a Bwint blokkolni lehet, és ezt egy egész ország szó nélkül benyeli, akkor majd blokkolni lehet bármit, ami valamilyen okból nem tetszik az államnak, és a kínai mintájára felépíteni a Nagy Magyar Tűzfalat, ami mögött ülve csak az látszik az internetből, amire egy cenzor valamelyik minisztériumban ráütötte a pecsétet. A cenzúra pedig nehéz szakma, és ha az ember lendületbe jön, könnyen megesik, hogy félremegy az a pecsét.
Bérrettegés, tudom.
Teljesen nyilvánvaló, hogy a magyar államnak esze ágában sincs cenzúrázni az internetet, és a NAV a mostani, egyedi akciója csak egy régóta létező törvénynek szerez érvényt.
Csakhogy aznap, amikor elérhetetlenné váltak az említett külföldi oldalak, elérhetetlenné vált a Steam is, és néhány felhasználó Update News ablakában a NAV szomorkás üzenete árválkodott, konkrétan ez:
A Steamnek pedig aztán végképp semmi köze a sportfogadáshoz. A Steam egy olyan hely, ahol számítógépes játékokat lehet venni, tárolni, ismerősöket bejelölgetni, ismerősökkel játszani, és mellesleg nyerni is, virtuális pénzt, amit aztán játékvásárlásra lehet költeni. A Steamnek 75 millió boldog felhasználója van a világon, gyerekek, felnőttek vegyesen (inkább gyerekek), és soha senkinek eszébe nem jutna blokkolni – még Kínának sem.
És persze a NAV-nak sem jutott eszébe, a Steam nincs is rajta a tiltott oldalak listáján. Nem lehet tudni, pontosan mi történt, valószínűleg egy vidéki webmester félregépelt egy IP-címet, rossz felé tekert egy potmétert, esetleg egér rágta meg a routert, mindenesetre a NAV üzenete a Steamen pont olyan hatást keltett, mintha a játékboltban lógott volna egy plüssmackó nyakában:
Szerdától a NAV ünnepélyesen blokkolja a külföldi sportfogadási oldalakat, ami túl nagy vihart még a szenvedélyes sportfogadók között sem kavart, nyilván mert az a néhány elmeháborodott, aki meccsek eredményére meg szögletarányra szokott fogadni a neten, ezután majd szépen felvesz egy rendes öltönyt, és elmegy inkább rulettezni Andy Vajna valamelyikkaszinójába. Azt szabad.
Pedig ez a pillanatynyilag hét külföldi oldalt érintő blokkolás történelmi jelentőségű lépés: először történik meg, hogy a magyar kormány megtiltja a magyar állampolgároknak, hogy bizonyos netes tartalmakhoz hozzáférjenek. Olyanokhoz egyébként, amelyekhez a világ, és benne az Európai Unió más országaiból teljesen szabadon és legálisan hozzá lehet férni.
De a blokkolással nem ez a legnagyobb baj, aki akarja, úgyis megkerüli. A blokkolással az a legnagyobb baj, hogy amikor egy állam megtiltja a polgárainak, hogy valamilyen információhoz hozzáférjenek, esetleg egy szolgáltatást használjanak, az maga a tőről metszett, hamisítatlan cenzúra, még akkor is, ha olyan, látszólag marginális ügyről van szó, mint az online sportfogadás. Ha a Ladbrokest meg a Bwint blokkolni lehet, és ezt egy egész ország szó nélkül benyeli, akkor majd blokkolni lehet bármit, ami valamilyen okból nem tetszik az államnak, és a kínai mintájára felépíteni a Nagy Magyar Tűzfalat, ami mögött ülve csak az látszik az internetből, amire egy cenzor valamelyik minisztériumban ráütötte a pecsétet. A cenzúra pedig nehéz szakma, és ha az ember lendületbe jön, könnyen megesik, hogy félremegy az a pecsét.
Bérrettegés, tudom.
Teljesen nyilvánvaló, hogy a magyar államnak esze ágában sincs cenzúrázni az internetet, és a NAV a mostani, egyedi akciója csak egy régóta létező törvénynek szerez érvényt.
Csakhogy aznap, amikor elérhetetlenné váltak az említett külföldi oldalak, elérhetetlenné vált a Steam is, és néhány felhasználó Update News ablakában a NAV szomorkás üzenete árválkodott, konkrétan ez:
A Steamnek pedig aztán végképp semmi köze a sportfogadáshoz. A Steam egy olyan hely, ahol számítógépes játékokat lehet venni, tárolni, ismerősöket bejelölgetni, ismerősökkel játszani, és mellesleg nyerni is, virtuális pénzt, amit aztán játékvásárlásra lehet költeni. A Steamnek 75 millió boldog felhasználója van a világon, gyerekek, felnőttek vegyesen (inkább gyerekek), és soha senkinek eszébe nem jutna blokkolni – még Kínának sem.
És persze a NAV-nak sem jutott eszébe, a Steam nincs is rajta a tiltott oldalak listáján. Nem lehet tudni, pontosan mi történt, valószínűleg egy vidéki webmester félregépelt egy IP-címet, rossz felé tekert egy potmétert, esetleg egér rágta meg a routert, mindenesetre a NAV üzenete a Steamen pont olyan hatást keltett, mintha a játékboltban lógott volna egy plüssmackó nyakában:
Kedves magyar gyerekek, a törvény értelmében ez a mackó számotokra nem elérhető.
Mondom, a cenzúra nehéz szakma, és megesik, hogy ártatlan áldozatokat követel.
Nevezzenek nyugodtan bérrettegőnek, bérhuhogónak, bércivilnek, béridegenérdekek bérkiszolgálójának bárkit (bérkit), aki kiáll az információhoz való jog mellett, tény, hogy a rendszerváltással nagyjából egyidős internet legnagyobb vívmánya ebből az országból nézve az volt, hogy a gép előtt ülve mindenki a szabad világ szabad polgárának érezhette magát, és végre ugyanazt olvashatta, ugyanazt nézhette, ugyanazt játszhatta, mint a világ boldogabbik fele. Reméljük, nem eddig tartott az a nagy fene szabadság. Én már meg is alapítottam a 12-en azért, hogy a magyar kormány hagyja békén az internetet csoportba. Már csak 11-en kellenek.
444.
Mondom, a cenzúra nehéz szakma, és megesik, hogy ártatlan áldozatokat követel.
Nevezzenek nyugodtan bérrettegőnek, bérhuhogónak, bércivilnek, béridegenérdekek bérkiszolgálójának bárkit (bérkit), aki kiáll az információhoz való jog mellett, tény, hogy a rendszerváltással nagyjából egyidős internet legnagyobb vívmánya ebből az országból nézve az volt, hogy a gép előtt ülve mindenki a szabad világ szabad polgárának érezhette magát, és végre ugyanazt olvashatta, ugyanazt nézhette, ugyanazt játszhatta, mint a világ boldogabbik fele. Reméljük, nem eddig tartott az a nagy fene szabadság. Én már meg is alapítottam a 12-en azért, hogy a magyar kormány hagyja békén az internetet csoportba. Már csak 11-en kellenek.
444.
