2016 - PARALIMPIA - Rióban - érdekességek, mindenféle itt

Georgina Bojana

Őstag
Fórumvezető
Rádiós
Kormányos
Ha nem vagyunk készen a paralimpiára, akkor nem jár az olimpia sem!
A magyarországi szavazásnál erre (majd) kevesen gondolnak. Légyen az bármilyen szervezet, de a civil lakosság is... Mint tudjuk, népszavazást kezdeményeznek a budapesti olimpiáról.
Aztán Rióban fellobbant a
paralimpiai láng. Arról kéne a Budapest 2024 kapcsán megkérdezni a jó népet, hogy igazán akarják-e, hogy itt 2024-ben, paralimpia legyen?
A rádióból ezt hallottam: „Londonban, sőt amikre még én emlékszem, Sydneyben és Athénban is telt ház előtt úsztunk. Az azért nem annyira jellemző a paralimpiára hogy félházas, vagy foghíjas lelátók előtt kell versenyezni.” – mondta paralimpiai bajnok úszónk, a riói játékok kapcsán felmerült financiális és szervezési nehézségekről. Erre Rév Dániel véleménye, hogy ennek alighanem az lehet az oka, hogy a felsorolt városokban, illetve a rendező országokban a parasport bizony a kultúra része, szemben például a jelenlegi házigazda Brazíliával.
„Igen és számomra ezért elgondolkodtató, hogy mi az, amit Magyarország is szeretne tenni azzal, hogy Budapest 2024-et hirdet” – kezdte a válaszát Pásztory Dóri. “Az nem elég, hogy megírunk egy pályázatot, vagy, hogy esetleg meg is nyerjük és elkezdjük a szervezést.
A paralimpia esetében elengedhetetlen a szemléletformálás. Az embereknek fel kell készülniük 4 ezer fogyatékkal élő látványára. Tudniuk kell, hogy milyen sporteseményekre számíthatnak, hogy mit látnak egy-egy versenyen azért, hogy az érdekelje őket.”
Márpedig, ha valaki, akkor Pásztory Dóri igazán tudja, hogy miről beszél, hiszen nemcsak parasportolóként, hanem kommentátorként, újságíróként és kutatóként is igen jó ismerője a parasport közvetítésének és befogadásának.

Magyarországon még nagyon sokat kell tennünk a parasport megismertetése, megszerettetése kapcsán. Ez az elvégzendő munka, illetve az, hogy egyáltalán készen vagyunk-e/leszünk-e arra, hogy milyen jelentőséggel bír ez, egy olimpiai pályázat kapcsán.
Nem az a legfontosabb, hogy akarunk-e olimpiát, hanem az, hogy akarunk-e paralimpiát.

A kérdések arról szólnak, hogy elbír-e a főváros és elbír-e az ország egy olimpiát, vagy épp arról, hogy a magyar emberek akarnak-e egyáltalán annyira olimpiát, hogy annak aztán minden terhét is nyögjék.

Viszont nem csak az olimpiáról van szó. Paralimpiát is kell rendeznünk.
Kell, legalábbis nyertes pályázat esetén.
N
ézhetjük úgy is, hogy ha nem vagyunk készen a paralimpiára, akkor nem jár az olimpia sem.
Szemben az olimpia rendezése iránt érzett igen pozitív érzelmeinkkel, aligha égünk a vágytól, hogy paralimpiai házigazdák lehessünk. Ez nem tény, de feltételezés, mivel több embert is, ebben a témában, megkérdeztem. Ajánlom, mielőtt pálcát törnénk "feltételezésem okán", mélyen nézzünk magunkba.

Hiszem ha arról lenne népszavazás, hogy szeretnénk-e Magyarországon paralimpiát, nem az igenek nyernének.
Hogyan is áll a jelenlegi kormány a fogyatékosok életének jobbá tételéhez? Példának említeném, ha bárki Szolnokról Kőbánya-Kispestre akarna vonattal eljutni. A vonat az rendben. De be kell utaznia a Nyugati pályaudvarra, mert hiába szállna le Kispesten kerekes székkel, vagy elektromos motorral, nem tud tovább menni. Nincsenek liftek, de vannak lépcsők és lehetetlen utazási tapasztalataim. Magyarországon a "megtűrés", no meg a "félrenézés" dívik.
Egy időben "zászlóra tűzték", hogyan segítsék a mozgás- és egyéb sérültek utazását, amikor azzal kell szembesülnöm, hogy a budapesti utcákon ott vannak a magasabb járdaszegélyek. Nincs fel- és lejáró, sőt a busz sem veszi fel a fogyatékos embert, ha az az elektromos motorral vár a megállóban. Amit az okból használnak, mert járó képtelenek. S, nemcsak vidéki városokban közlekedő alacsony padlójú buszok, de a budapesti buszok, sem. Hiába van az alacsony padlójú megoldás. Ki sem száll a vezető, hanem tovább hajt. Ezek után mit remélhetünk?

Ugyanakkor nem hiszem, hogy minden megváltozik, csak attól, ha a rendezési jogot megnyerjük. Az a tartható ok-okozatiság, ha azért készülünk paralimpiát tartani, mert vágyunk rá. Nem pedig azért próbáljuk megszeretni, mert rendeznünk kell.



Shaquille Vance
paralimpikon
*
Forrás: hosszabbítas.hu
 

Georgina Bojana

Őstag
Fórumvezető
Rádiós
Kormányos
Balesete okán – életét vesztette
Mély megdöbbenéssel adjuk hírül, hogy a riói paralimpia szombati versenynapján Bahman Golbarnezad, 48 éves sportoló, szívrohama miatt bukott, majd ennek következtében súlyos fej és egyéb sérüléseket is szenvedett. A C4-5-ös kategóriában szereplő Bahman Golbarnezad, Ázsia-bajnok, a biciklisek hegyvidéki szakaszánál bukott. Kórházba szállították azonnal, de életét már nem tudták megmenteni.
Vizsgálatot indítottak, amely jelenleg is tart. Irán Nemzetközi Biciklis Paralimpiai Közössége szerint a sportoló, már 12 éve biciklizett és ő volt a legjobb.
Házasságban élt, gyerekei is voltak. Nagyon szerette a családját - írta a BBC.

Bahmnról megemlékezést tartanak.


*

Őszinte együttérzésünk Bahman Golbarnezad családjának és a sporttársainak.
 
T

tuncu

Vendég
Megható! Az egész Vasas a lebénult 11 éves Krisztiánért küzd

Budapest — Elképesztő az összefogás, amely Vikukel Krisztián (11) gyógyulásának érdekében jött létre.

A Kubala Futballakadémia utánpótláskorú kapusa több mint egy éve betegedett meg súlyosan. A megfázása miatt kialakuló hörghurut autoimmun-reakciót váltott ki szervezetében, légzése leállt, a fiú lebénult.

Krisztián kemény időszakon van túl, több hónapot töltött kórházban, lélegeztetőgépre kötötték, az orvosok az életéért küzdöttek. Állapota javult, nappal már önállóan lélegzik, éjszakánként azonban még szüksége van a gépre. A múlt heti Vasas–Paks NB I-es mérkőzést már a pálya mellett tekintette meg: hatalmas szeretettel fogadták a szurkolók!

Szeretnénk megköszönni mindenkinek ezt a csodálatos estét, amit varázsoltak kisfiunknak, Krisztiánnak. Az együttérzés, a szeretet, amely körülvett minket, leírhatatlan volt. A közönség nagy elérzékenyüléssel fogadott minket, Krisztián könnyes szemmel hallgatta a szurk olók által skandált „Hajrá, Viku!”-t, és szemlélte a mielőbbi felépülését kívánó plakátokat. Ugyan a betegség távol tartott minket majdnem másfél évig, de ezen az estén ismét érezhettük, hogy a Vasas-családhoz tartozunk.Hisszük, hogy a támogatással és szeretettel, amely körülveszi Krisztiánt, sikeresen vesszük az elénk tornyosuló akadályokat – adott ki közleményt a családja.

vzektkpTURBXy9mMjEzYWE2MGM3NGNkODI0OGVmOTJhMjJhMTZmY2VjMC5wbmeRlQLNAmwAwsM
Krisztián a Paks elleni mérkőzést már a helyszínen, a stadionban tekintette meg
A fiú szülei senkitől sem kértek támogatást, igyekeznek mindent előteremteni, amivel elősegíthetik a gyógyulást. Ám hívás, felkérés nélkül is sokan melléjük álltak – például a labdarúgó-szövetség Focisegély Alapítványa.

Bár elsősorban idősebb, pályafutásukat már befejező futballisták megsegítésére jött létre az alapítvány, nem lehetett kérdéses, hogy a fiatal kapus mellé állunk – mondta dr. Borbély Zoltán kuratóriumi tag. – Olyan okos, jó tanuló, jó kedélyű srácot ismerhettünk meg Krisztiánban, hogy az nekünk is hitet adott.

Rengetegen szorítanak érte, osztálytársai például „Gyógyító mesék Krisznek” címmel könyvet szerkesztettek neki, de támogatja az olimpiai bajnok vívó, Nagy Tímea (46) és Szilágyi Áron (26) s az ökölvívó-világbajnok Erdei Zsolt (42) is.
Forrás: Forrás Blikk
 

Georgina Bojana

Őstag
Fórumvezető
Rádiós
Kormányos
Bajnok lett -- harmadszor is, -- az amputált lábú orvosi csoda - sporttörténete itt olvasható
Alex Zanardi tizenöt évvel ezelőtt túlélt egy olyan autóbalesetet, amelyben a vérének 70 százalékát vesztette el. Az olasz pilóta 7 újraélesztés és mindkét lábának amputálása után is csak a sportra tudott gondolni: azóta kézzel hajtott kerékpárjával több maratont nyert, teljesített egy Ironman-világbajnokságot és London után Rióban is paralimpiai bajnok lett. 15 éve, 2001. szeptember 15-én szörnyű balesetet szenvedett Alex Zanardi. Az akkor 34 éves olasz pilóta az amerikai CART-sorozat első európai versenyén, a németországi Lausitzringen a 143. körben Hondájával a boksz utcából kihajtva megpördült majd összeütközött a kanadai Alex Tagliani autójával. Mindkét lába eltört, rengeteg vért vesztett, így kritikus állapotban, helikopterrel vitték a doberlug-kirchhaini klinikára, ahol ugyan állapotát stabilizálták, de a lábait már nem tudták megmenteni.
A mentésben részt vevő két orvos, Steve Olvey és Terry Trammell később azt nyilatkozták, hogy, Zanardinak 50 százalék esélye volt az életben maradásra, miután mindkét combi ütőere elszakadt, ez és más okok miatt vesztette el vérének 70 százalékát. „Négy vagy öt törés volt a medencecsontjában, ez okozta a vérzést, amely ellepte a máját. Ilyen helyzetben könnyen végzetes lehet a belső vérzés” – mondta Olvey, hozzátéve, hogy a sportolót hétszer kellett újraéleszteni és tíz, maximum tizenöt percen múlt az élete.

„A sérüléseimet összevetették egy NASA-tanulmánnyal, amely azt a kritikus pontot vizsgálta, amelyen túl az emberi szervezet nem képes túlélni. Ezek alapján hivatalosan halott lennék” – mesélte később Zanardi, akire még mindig orvosi csodaként tekintenek.
20160915alessandro-zanardi-paralimpia-paralimpia-20161.jpg

Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Jens Buttner


Az orvosok néhány napig mesterséges kómában tartották, de meggyógyult, sőt egy évvel később, 2002-ben ő indította el a CART torontói, illetve lausitzringeni futamát. 2003-ban speciálisan átalakított autókban kezdett újra versenyezni. Ahol a szörnyű balesete volt, u.azon a pályán, 13 kört teljesített. Pontosan annyit, amennyi a két évvel korábban rendezett versenyből még hátra volt a karambol előtt. Aztán Monzában ismét a volán mögé ült, egy speciálisan átalakított BMW-vel a hetedik helyen végzett az Autodromo Nazionale túraautó-versenyen. 2004-ben hivatalosan is visszatért az autóversenyzéshez, 2005 és 2009 között a túraautó-világbajnokságon indult, öt szezon alatt négyszer nyert futamot, kétszer volt második, négyszer harmadik. Zanardi azonban újabb kihívásokat keresett, így talált rá a kerékpározásra, pontosabban a kézzel hajtható háromkerekű biciklire. Hasznosítva Forma-1-es pilótaként szerzett tapasztalatát, forradalmasította a háromkerekű biciklizést: a nulláról épített magának új járművet, sőt, az edzésadatok elemzésére még fedélzeti monitort is készíttetett.

20160915alessandro-zanardi-paralimpia-paralimpia-20166.jpg

Forrás: Agęncia Estado/Copyright © Agęncia Estado. Todos os direitos reservados/Wilton Junior

Miután a 2007-es New York-i maratonon mindössze négyheti edzés után negyedik lett, 2009-ben be is fejezte az autóversenyzést, hogy az új sportra koncentrálhasson, hogy az olasz válogatott tagjaként elindulhasson a 2012-es paralimpián. 2009-ben a velencei, 2010-ben a római, 2011-ben pedig a New York-i maratonon győzött, négy éve Londonban pedig előbb H4-es kategóriában, a német Norbert Mosandlt megelőzve a kézzel hajtott kerékpáros időfutamban győzött, két nappal később pedig az országúti versenyen is paralimpiai aranyérmet nyert a dél-afrikai Ernst van Dyk, illetve a belga Wim Decleir előtt. A vegyes váltóban ezüstérmet szerzett. 2014-ben teljesítette az Ironman-világbajnokságot is, a kerékpározáshoz kézzel hajtott biciklit, a futáshoz kerekesszéket használva 9 óra 47 perc 14 másodperc alatt a 272. helyen ért célba.
Ismét érezni akarta az arany, a siker ízét, ezért is egyértelmű volt, hogy a 2016-os paralimpián is elindul, nagy álma volt, hogy mindkét számban megvédhesse a címét. „Az egészet egy hosszú utazásnak fogtam fel, amelynek nyitánya a londoni paralimpiát követő első nap volt. Akkor határoztam el, hogy egy új célt tűzök ki magam elé, és ez Rio lesz. A felkészülés izgalmas évei után azért jöttem, hogy ismét érezhessem az arany ízét” – mondta Zanardi.



A 49 éves sportember a 20 kilométeres időfutamot meg is nyerte 28:36.81 perces idővel az ausztrál Stuart Tripp, illetve az amerikai Oscar Sanchez előtt. „El kell ismernem, hogy nehéz volt, amikor az első kör után azzal szembesültem, hogy közel 20 másodperccel lemaradva csak a harmadik helyen állok. De megvolt az alaptervem, szerencsére a verseny második felében nemhogy nem lassultam, de sikerült sprintelnem a hajrában. 2,74 másodperces előnnyel győzni a szokásosnál is édesebb siker” – mondta diadalittasan.

„Normális esetben sohasem szoktam hálát adni Istennek, mert ő sokkal fontosabb dolgokkal van elfoglalva. De most köszönök mindent, nagyon szerencsésnek érzem magam. Olyan, mintha az életem egy soha véget nem érő megtiszteltetés lenne” – nyilatkozta a célba érkezés után.

Kép megtekintése a Twitteren
CsVuoS2WEAACAfm.jpg:small



Forrás: NurPhoto/Mauro Ujetto/NurPhoto/Mauro Ujetto


Gratulálunk! Egy szerencsés ember, aki soha nem adta fel - és vallja, hogy mindig van újrakezdés. A sikeréért nagyon sokat és töretlen, erős akarattal dolgozott.
 

Georgina Bojana

Őstag
Fórumvezető
Rádiós
Kormányos
A XV., Riói Nyári Paralimpia, vasárnap esti záróünnepséggel ért véget

Hat sportágban szereztek érmet.
Tóth Tamás aranyérmet nyert. Parakajakban - Suba Róbert ezüstérme sporttörténelmi. Óriási tartalékok vannak a magyar parasportban. Vereczkei Zsolt hetedik paralimpiáján a hetedik érmét szerezte. Az első hármon aranyat, azóta mindig bronzot. Magyar ember korábban soha nem nyert hét olimpián vagy paralimpián érmet.
Köszönjük a paralimpikonoknak a felkészülést, a sikert, az érmeket, a dicsőséget, amit Magyarországnak szereztek.
Akik pedig bármi okból nem győztek, el ne higgyék, hogy nem győztek. Mert igenis győzedelmeskedtek erős akarattal önmagukon. S, ez a legnehezebb, amikor saját magunkat kell legyőznünk. A paralimpikonoknak sokkal több energiával kell felkészülniük a versenyekre, mint az egészséges sportoló társaiknak. Köszönet ezért!

ARANY:
Tóth Tamás, úszás (100 m hát, S9)
EZÜST:
Pap Bianka, úszás (100 m hát, S10)
Sors Tamás, úszás (200 m vegyes, S9)
Osváth Richárd, kerekesszékes vívás (kard, A)
Csonka András, asztalitenisz (S8)
Osváth Richárd, kerekesszékes vívás (tőr, A)
Suba Róbert, parakajak (KL1)
Biacsi Ilona, atlétika (1500 m, T20)
Krajnyák Zsuzsanna, Dani Gyöngyi, Hajmási Éva, kerekesszékes vívás (tőr, csapat)

BRONZ:
Tunkel Nándor, erőemelés (49 kg)
Pap Bianka, úszás (200 m vegyes, S10)
Pálos Péter, asztalitenisz (S11)
Tóth Tamás, úszás (100 m gyors, S9)
Krajnyák Zsuzsanna, kerekesszékes vívás (tőr, egyéni, A)
Sors Tamás, úszás (100 m pillangó, S9)
Konkoly Zsófia, úszás (100 m pillangó, S9)
Krajnyák Zsuzsanna, Dani Gyöngyi, Veres Amarilla, kerekesszékes vívás (párbajtőr, csapat)
Vereczkei Zsolt, úszás (50 m hát, S5)



*
Az olimpia és paralimpia, mint a rendezvény szervezése, lebonyolítása a költséghatékonyabb lebonyolítás irányába mozdult el, ezt tudomásul kell vennünk.
*
A magyar sportolói csapat nagy része és a kísérők, vezetők hétfőn indultak haza Magyarországra, s kedden 17.50 órakor, Párizs érintésével.
 

Georgina Bojana

Őstag
Fórumvezető
Rádiós
Kormányos
A paralimpiáról, amiről, eddig még nem tudtunk

Az IOC chartája kimondja, hogy: a sporttevékenység általános emberi jog.
Mindenkinek joga van ahhoz, hogy sportoljon, bármilyen megkülönböztetésre való tekintet nélkül, és azt olimpia szellemében, ami magában foglalja a kölcsönös barátságot, a szolidaritást és a fair playt. … Bármiféle megkülönböztetés összeférhetetlen az olimpiai mozgalomhoz való tartozással, legyen az az ország megkülönböztetése, vagy faji, vallási, politikai, nemi alapú, vagy bármely más természetű. A paralimpia chartája viszont azt is külön felsorolja, és tiltja a politikai, vallási, faji, gazdasági, nemi, fogyatékosság, nemi irányultság szerinti megkülönböztetést.
Sebastian Coe, a londoni szervezőbizottság elnöke a 2012-es olimpiai és paralimpiai játékokról mondta:
- Meg akarjuk változtatni a közvéleményt a fogyatékossággal kapcsolatban, ünnepelni a paralimpiai sport kiválóságát és köztudottá tenni, hogy a két játék egy egészet alkot.

2001-ben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság és a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság szerződést kötött, hogy ugyanannak a városnak kell megrendeznie a paralimpiát, mint ami az olimpiát rendezi.
A szerződés a 2012-es paralimpiáig szólt, de meghosszabbították a 2014-es téli paralimpiára és a 2016-os nyári paralimpiára is.
A paralimpián is indulhatnak ép sportolók a látássérült futók kísérőjeként. A látó és a vak futót egy csapatnak tekintik, és ha helyezést érnek el, mindketten megkapják az érmet.
Többen is kritizálták az ép olimpikonok előnyben részesítését a paralimpikonokkal szemben.
Mégis, a 2008-as magyar paralimpikonok tizedannyi díjazásban részesültek, mint az ép olimpikonok. Tony Iniguez, Scot Hollonbeck és Jacob Heilveil paralimpikonok 2003-ban keresetet nyújtott be az Amerikai Egyesült Államokban az egyenlő bánásmódért. Bepanaszolták az Amerikai Egyesült Államok olimpiai szövetségét, benne a paralimpiai szövetséggel, hogy hátrányosan megkülönböztetik a paralimpikonokat. Kisebb összegű életbiztosítást, kisebb ösztöndíjakat és kisebb jutalmakat adnak nekik, mint az épeknek.

Ez hátrányos az Amerikai Egyesült Államok paralimpiai csapatára, míg Kanadában és az Egyesült Királyságban nincs ilyen különbségtétel.
A bizottság arra hivatkozott, hogy mivel az állam nem támogatja őket, ezért kénytelenek a médiaszereplésből befolyó pénzt elosztani; és mivel a paralimpikonok kevesebbet szerepelnek, ezért a belőlük származó jövedelem is kisebb, így teljesen helyénvaló, hogy kevesebbet is kapnak vissza.
2008-ban a Legfelsőbb Bíróság is kielégítőnek találta ezt a magyarázatot. Ez alatt az öt év alatt a paralimpikonokra fordított összeg a többszörösére nőtt; 3 millió $-ról 11,4 millió $-ra.

*

A paralimpia sem nélkülözheti a szponzorokat. Az olimpiától eltérően támogatóinak logói megjelenhetnek a stadionokban és a sportfelszereléseken.
A Brit-Kolumibiai Egyetem (UBC) felmérésében 1600 kanadait kérdeztek meg. A megkérdezettek 41–50%-a szerint a 2010-es vancouveri olimpiai és paralimpiai játékok hatására javult az épületek és a közterek hozzáférhetősége. A munkaadók 23%-a válaszolt úgy, hogy hajlandó lenne fogyatékos alkalmazottat felvenni.
Xavier Gonzalez, a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság ügyvezetője a 2008-as nyári paralimpiai játékok után azt mondta, hogy Kínában a (paralimpiai) játékok megváltoztatták a kínaiak hozzáállását fogyatékos embertársaikhoz. Felgyorsult az akadálymentesítés, és a törvényeket is módosították, hogy jobban bevonják a fogyatékosokat a közösség életébe.
 

Melitta

Adminisztrátor
Fórumvezető
Rádiós
ARANY:
Tóth Tamás, úszás (100 m hát, S9)
EZÜST:
Pap Bianka, úszás (100 m hát, S10)
Sors Tamás, úszás (200 m vegyes, S9)
Osváth Richárd, kerekesszékes vívás (kard, A)
Csonka András, asztalitenisz (S8)
Osváth Richárd, kerekesszékes vívás (tőr, A)
Suba Róbert, parakajak (KL1)
Biacsi Ilona, atlétika (1500 m, T20)
Krajnyák Zsuzsanna, Dani Gyöngyi, Hajmási Éva, kerekesszékes vívás (tőr, csapat)

BRONZ:
Tunkel Nándor, erőemelés (49 kg)
Pap Bianka, úszás (200 m vegyes, S10)
Pálos Péter, asztalitenisz (S11)
Tóth Tamás, úszás (100 m gyors, S9)
Krajnyák Zsuzsanna, kerekesszékes vívás (tőr, egyéni, A)
Sors Tamás, úszás (100 m pillangó, S9)
Konkoly Zsófia, úszás (100 m pillangó, S9)
Krajnyák Zsuzsanna, Dani Gyöngyi, Veres Amarilla, kerekesszékes vívás (párbajtőr, csapat)
Vereczkei Zsolt, úszás (50 m hát, S5)

Gratulalunk !
 
T

tuncu

Vendég
ARANY:
Tóth Tamás, úszás (100 m hát, S9)
EZÜST:
Pap Bianka, úszás (100 m hát, S10)
Sors Tamás, úszás (200 m vegyes, S9)
Osváth Richárd, kerekesszékes vívás (kard, A)
Csonka András, asztalitenisz (S8)
Osváth Richárd, kerekesszékes vívás (tőr, A)
Suba Róbert, parakajak (KL1)
Biacsi Ilona, atlétika (1500 m, T20)
Krajnyák Zsuzsanna, Dani Gyöngyi, Hajmási Éva, kerekesszékes vívás (tőr, csapat)

BRONZ:
Tunkel Nándor, erőemelés (49 kg)
Pap Bianka, úszás (200 m vegyes, S10)
Pálos Péter, asztalitenisz (S11)
Tóth Tamás, úszás (100 m gyors, S9)
Krajnyák Zsuzsanna, kerekesszékes vívás (tőr, egyéni, A)
Sors Tamás, úszás (100 m pillangó, S9)
Konkoly Zsófia, úszás (100 m pillangó, S9)
Krajnyák Zsuzsanna, Dani Gyöngyi, Veres Amarilla, kerekesszékes vívás (párbajtőr, csapat)
Vereczkei Zsolt, úszás (50 m hát, S5)



*
Az olimpia és paralimpia, mint a rendezvény szervezése, lebonyolítása a költséghatékonyabb lebonyolítás irányába mozdult el, ezt tudomásul kell vennünk.
*
A magyar sportolói csapat nagy része és a kísérők, vezetők hétfőn indultak haza Magyarországra, s kedden 17.50 órakor, Párizs érintésével.
Gratulálunk! Ügyesek voltak! :)
dy5liilfl8.jpg
 
Oldal tetejére