3 jel, hogy Orbán elkezdte kiléptetni Magyarországot az EU-ból

Ne legyen igazunk, de azt vettük észre, hogy az állampárt elkezdte előkészíteni a „Huxitet”.

Úgy néz ki, hogy Orbán Viktorban megérett a döntés, hogy kilépteti Magyarországot az Európai Unióból. (Ennek katasztrofális hatásait Nagy-Britannia esetében már látni: ha nem lesz megegyezés a britek és az EU között, az ország GDP-je 8%-ot eshet.) Orbán két út között hezitál:

1. Kiprovokálni, hogy kirúgják az országot;
2. Megsértődve, önként kilépni.

A Fidesz-kormány évek óta eredménytelenül uszít „Brüsszel” ellen (Emlékezzünk a plakátokra: „Állítsuk meg Brüsszelt!”, vagy Orbán október 23-i beszédére, amiben a Harmadik Birodalomhoz hasonlította az EU-t), most is euroszkeptikus halandzsával készülnek az EP-választásokra. Ennek ellenére a magyarok egyáltalán nem euroszkeptikusak: a Republikon Intézet felmérése szerint hazánk jól reprezentálja az egész európai társadalomra vonatkozó arányokat:

• 31 százaléknyi euroszkeptikus,
• 33 százaléknyi mérsékelt EU-támogató és
• 36 százaléknyi föderalista nézetet valló polgárral.

A magyarok között tehát egyáltalán nem nagyobb az Unió iránt bizalmatlan, szkeptikus polgárok aránya, a társadalom bő harmada pedig kifejezetten pártolja az integráció mélyítését. Érdemes látni azonban, hogy bár uniós viszonylatban a magyarok EU-szkepszise átlagosnak mondható, a közép-kelet-európai régióban egyedül Csehországban van szélesebb tábora az euroszkeptikusoknak. A szomszédos – valamint a balti – országokban a szkeptikusok aránya jellemzően 25 százalék alatt marad.

(Ehhez képest a kormánypárti Magyar Idők és az Origo is megpróbál néha egy-egy ilyen témájú cikket lehozni, de a szövegből kiderül, hogy nincs szó arról, hogy a magyarok euroszkeptikusok lennének.)

A kilépésnek három - kezdeti - jelét vettük észre:

1. Szijjártónak fel kell bontania a kétoldalú beruházás-ösztönző szerződéseket az EU-s országokkal;
2. Budapestre költözik a közép és hosszú távú beruházások finanszírozásával foglalkozó orosz Nemzetközi Beruházási Bank (International Investment Bank);
3. Orbán bejelentette, hogy leállítjuk az euró, ill. a dollár alapú hitelfelvételeket, kötvénykibocsátásokat, kínai jüan alapú államkötvények kibocsátását tervezzük a jövőben.

Az első hír pár napos csak: szűkszavú, indoklás nélküli miniszterelnöki határozat jelent meg a Magyar Közlönyben, amelynek lényege, hogy Orbán Viktor felhatalmazta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert, hogy készítse elő az Európai Unió egyes tagállamainak kormányai közötti beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló kétoldalú megállapodások felmondásáról szóló megállapodást – vette észre a Portfolio.hu.

Ugyancsak decemberi hír, hogy az orosz Nemzetközi Beruházási Bank (International Investment Bank) székhelye Budapestre költözik – közölte Varga Mihály a bank kormányzótanácsának december 4-i ülésén egyhangúlag meghozott döntésről. A moszkvai székhelyű Nemzetközi Beruházási Bank fejlesztési projektekre, beruházásokra ad közép- és hosszútávú hiteleket. 1970-ben a KGST tagjai közül a Szovjetunió, az NDK, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Bulgária és Mongólia alapította. Amikor 2012-ben Vlagyimir Putyin orosz elnök újraélesztette a a Nemzetközi Beruházási Bankot, a lépés jól illeszkedett Oroszország nagypolitikai törekvéseihez, hogy újra kiterjessze a nemzetközi befolyását, különösen a korábban általa uralt kelet-közép európai térségben – írta az Index. A növekvő orosz befolyást Paks2 indította el, de az a projekt mintha csak időhúzás lenne.

A jüan-alapú kötvénykibocsájtás pedig elég gyenge lábakon áll: ahogy ugyancsak az Index cikkéből kiderül, ennek a lépésnek nincs komoly reálgazdasági alapja (egyelőre). Nem tudni, hogy ezt a kijelentést mennyire kell komolyan venni.

A kérdés az, hogy hogyan jutott arra Orbán, hogy ki kell léptetnie az EU-ból? Jövőre Európai parlamenti választások lesznek, ennek két lehetséges kimenetele van:

1. Ha megerősödik az uniószkeptikus, a szuverén nemzetállamok közösségében gondolkodó irányvonal az EU-ban, akkor az egyes tagálami vezetők ambíciói, a képviselt országok gazdasági, politikai erejére támaszkodva megnő. Ebben a versenyben Orbán Magyarországa versenyképtelenné válik.
2. Ha a szorosabb együttműködés pártján állók erősödnek meg (föderalisták), akkor könnyen előfordulhat, hogy újabb integrációs hullám indul meg az EU-ban, harmonizálhatják a hadsereget, vagy akár az igazságszolgálatást is. Most még nem kötelező az Európai Ügyészséghez csatlakozni, de lehet, hogy hamarosan az lesz. Azaz, Orbán féktelen korrupciós rendszerének hamar vége lehet. De az is előfordulhat, hogy az EU-s vezetők egyszerűen leverik rajta mindazt a "kellemetlenséget", amit okoz és okozott az elmúlt években.

Akármi is történik, az EU-s támogatások mértéke várhatóan drasztikusan csökkenni fog, illetve a feltételek egyre keményebbek lesznek. Egyre nagyobb az elvárás, hogy transzparensen költsük el az EU-s pénzeket. Ez pedig a lopásra épített orbáni rendszer érdekeit, működési logikáját súlyosan sérteni fogja. Orbán pedig – ha már nem reménykedhet semmilyen eu-s vezetői szerepben – csak azért maradt idáig is az Unióban, mert az finanszírozta a stadionépítési őrültségeit, meg a kisvasútját. Az az Unió, amelyik nem járul hozzá a megalomán terveihez és a korrupt rendszeréhez, már nem lesz annyira vonzó.

Mr Flynn Rider